Jogi ismeretek | Szabadalmi jog » A szabadalom-engedélyezési eljárás

A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Bevezető Ez a fejezet a szabadalom engedélyezési eljárás egyes lépéseinek ismertetésével, valamint a szabadalmi bejelentés benyújtásának módjával, a bejelentő jogainak és kötelességeinek ismertetésével foglalkozik, ismereteket közöl továbbá az engedélyezési eljárást követő egyéb eljárásokról. 1. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A találmánytól a szabadalmi bejelentés benyújtásáig Mielőtt a szabadalomengedélyezési eljárás részleteiben elmerülnénk, két gyakran felvetődő, fontos gyakorlati kérdést kell megvizsgálnunk: • • Van egy ötletem, mihez kezdjek vele? Van egy találmányom, mihez kezdjek vele? Az embert egyre inkább a saját maga által alkotott világ veszi körül: olyan dolgokkal élünk együtt, amelyeket valahol valaki feltalált, később ő vagy valaki más megvalósított. A piaci verseny következtében napjainkban

egyre több találmány születik, amelyek az innováció révén valósulnak meg. Könnyű tehát belátni, hogy az innováció hajtóereje az üzleti cél, vagyis a haszonszerzés, és a folyamat meghatározó eleme a találmány. A találmány adja meg tehát az innováció irányát, tárgyát, és elakadása esetén egy újabb találmány lendíti előre a műszaki fejlődést. A "jó" találmányok viszont mindig a körülmények, piaci viszonyok által inspirált "remek" ötletekből születnek. A találmányra épülő szabadalmi oltalom által biztosított monopólium teszi lehetővé a befektetések megtérülését, valamint a vállalati monopolhaszon realizálását. A piac igényeit kielégítő új termékek megvalósítási költségei óriásiak az adott megoldások lemásolásához képest, ezért a szabadalom nyújtotta jogi védelem lehetőségeit minden komolyabb vállalkozás igyekszik kihasználni. Miután a jó ötletből megszületett a

találmány, nézzük végig az egyes lépések sorrendje szerint: mi a teendő a találmánnyal? • • • • • Feltalálás A feltaláló és a találmány tulajdonosa közötti jogviszony eldöntése (ld. szolgálati, alkalmazotti találmány) Van-e jó piaca a találmánynak? Újdonságkutatás és a szabadalomtisztasági vizsgálat elvégzése Modellkészítés Ha a piackutatás során kiderül, hogy a találmánynak (új termék, berendezés, eljárás) nincs komoly felvevőpiaca, teendőnk, hogy új ötlet alapján új találmányt hozunk létre. Ha a találmány iránt komoly piaci igény mutatkozik, a legfontosabb lépés a kutatás és a szabadalomtisztasági vizsgálat elvégzése, amely a technika állásának feltárását jelenti az adott szakterületen. A kutatás mellőzése később komoly kárt okozhat a vállalkozónak, vállalatnak Olyan kérdésekre ad ugyanis választ, hogy hol tart a világ az adott műszaki területen, milyen megoldások születtek az

adott műszaki probléma megoldására, esetleg ugyanaz a megoldás már másban is felötlött-e a világ túlsó felén, van-e a megoldásra érvényben lévő szabadalmi oltalom. A műszaki fejlettség szintjének megállapítására irányuló kutatás rendeltetése, hogy lehetővé tegye a kutatás-fejlesztés és a licenciavásárlás mint szóba jöhető megoldások közötti választást. A szabadalmi leírások körében végzett kutatás során nemcsak a legújabb ismert, hasznosítható műszaki megoldások tárhatók fel, hanem az adott szakterületen tevékenykedő versenytársak köre is. A tisztaságvizsgálat arról ad tájékoztatást, hogy találmányunkhoz 2. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió képest létezik-e érvényes szabadalmi oltalommal védett, ugyanolyan vagy nagyon hasonló megoldás, azaz találmányunk sérti-e mások szabadalomhoz fűződő jogát, a megoldás nem ütközik-e érvényes szabadalmi jogokba, nem

valósít-e meg a világpiaci versenytársak jogait sértő és súlyos anyagi, erkölcsi következményeket kiváltó szabadalombitorlást. Amennyiben a kutatás és tisztaságvizsgálat számunkra pozitív eredménnyel zárul, a találmányunkat célszerű oltalmaztatni. 3. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Találmány védelme A kérdés, hogy hogyan védhető egy találmány? • • • Teljes mértékben titokban lehet tartani Bizalmasan közölni lehet az üzleti partnerrel Iparjogvédelmi (szabadalmi) oltalmat lehet szerezni Vannak feltalálók, akiket csak maga a feladat izgat, és teljesítményük elismerése kevésbé fontos, azonban a megtalált megoldás nem szolgálja sem a feltaláló, sem a társadalom érdekeit, ha azt titokban tartja, vagy szellemi alkotását a feltaláló örökre magához láncolja. Amennyiben a feltaláló üzleti megfontolásokból megoldását bizalmasan közli üzleti partnerével, a titoktartás

garanciáit írásos titoktartási nyilatkozatban tanácsos rögzíteni. A feltaláló és a szerződéses partner között létrejövő ún. "know-how licenciaszerződés" szerint a jogszerző hiánytalanul megkapja a szerződés tárgyát képező megoldást a szerződésben rögzített feltételekkel. A szerződésnek a jogszerző részéről bizalmi elemet kell tartalmaznia, hiszen, ha előre, részleteiben megismeri a megoldást, az átruházó (pl. a feltaláló) annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a szerződést csak előnytelen feltételek mellett tudja megkötni. Harmadik lehetőségként a szabadalmi oltalom megszerzését említhetjük, amely az oltalmi idő 20 éve alatt egy adott ország vagy országok területén a jogosult számára gyártási, hasznosítási monopóliumot biztosít, azzal együtt, hogy a megoldás bárki számára ismertté válik. A szabadalmi oltalomból eredő, határozott idejű kizárólagosság "ára" tehát lényegében

nem más, mint az, hogy a köz számára megismerhetővé tesszük találmányunkat, gazdagítva ezzel a műszaki információk tárházát és kiindulópontként szolgálva újabb találmányok mások általi kifejlesztéséhez. A felsorolt három lehetőség közül melyik jelent előnyösebb megoldást, az az üzleti mérlegelés körébe tartozó döntés, de kétségkívül a szabadalmi oltalom megszerzése nyújtja a legnagyobb biztonságot. Ellenpéldaként olyan eseteket tudnánk felsorolni, ahol a "know-how" üzletileg többet ér, mint a szabadalom által nyújtott 20 éves biztonság. Ilyen, üzleti szempontból rendkívül értékes ismeretnek minősül pl. a nagyhírű, tradicionális gyárak által 100-150 év óta gyártott italoknak vagy porcelánok zománcának összetétele stb., azaz olyan megoldások, ahol a végtermékből nem lehet ún. "mérnöki visszafejtéssel" az előállítási eljárásra, de akár a kiindulási anyagokra sem

következtetni. Döntés a szabadalmi bejelentés benyújtásáról 4. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre szabadalmi ügyekben A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII törvény (Szt) értelmében a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amelyet a Kormány irányít. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon – és egyébként a világ számos más országában – egyetlen országos hatáskörű szerv végzi a szabadalmak engedélyezésével összefüggő feladatokat, amelyeket nem adhat át más intézménynek, és működése felett az állam gyakorol ellenőrző szerepet. Az elkövetkező leckékben az MSZH hatáskörébe tartozó eljárásokkal foglalkozunk részletesebben. Ezek a következők: • • • • • • • • •

a szabadalom megadása, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a szabadalom megsemmisítése, a nemleges megállapítás, a szabadalmi leírás értelmezése, a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket, a szabadalmi hatósági tájékoztatás közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása. Ezen túlmenően az MSZH hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra, valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó nemzetközi egyezmények alkalmazásából eredő ügyek. Az MSZH-nak a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben – az Szt.-ben meghatározott eltérésekkel – a 2004. évi CXL tv, a Közigazgatási Hatósági Eljárás és

Szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia. Ebből következik, hogy az MSZH eljárása a közigazgatási eljárásoknál szokásos rendben folyik, azok megszokott eljárási rendjébe illeszkedik. A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését: • • a szabadalom megadása; a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; 5. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás • • • Nyomtatott verzió a szabadalom megsemmisítése; a nemleges megállapítás; a közzétett európai szabadalmi bejelentésben

foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása. Az MSZH döntései ellen nincs helye fellebezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak és ügyészi óvásnak. Az MSZH szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül. Az MSZH csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza az eljárás befejező döntését. Az alábbi ábrán a szabadalomengedélyezési eljárás időbeli folyamatát követhetjük nyomon. 6. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A szabadalom megadására irányuló eljárás A találmányra adott szabadalmi oltalom az MSZH szabadalmat megadó határozatával keletkezik. Ha a találmány és annak bejelentése kielégíti a törvényben meghatározott

feltételeket, a szabadalmat meg kell adni. Az MSZH nem mérlegelheti tehát az oltalom megadásának indokoltságát, célszerűségét. Amennyiben eljárása során megállapítja, hogy a bejelentés megfelel a szabadalmazhatóság törvényi feltételeinek, a találmányra szabadalmat ad (ellenkező esetben a bejelentést elutasítja). A szabadalom megadására irányuló eljárást az kezdeményezheti, akinek erre anyagi jogi alapja van. Ezt az anyagi jogi jogosultságot nevezzük szabadalmi igénynek (ld Szabadalmi anyagi jogi ismeretek: A feltaláló vagyoni joga). A szabadalmi igény érvényesítésének anyagi (alanyi és tárgyi) és alaki feltételei vannak. Az alanyi jog egyrészt vagyoni természetű jogosultság, másrészt személyhez fűződő jogokat (elsősorban a nyilvánosságra hozatali jogot) jelent, amint erről a Szabadalmi anyagi jogi ismeretek c. fejezetben szót ejtettünk • • A szabadalmi igény érvényesítésének tárgyi feltétele a találmány

szabadalmazhatósága, alanyi feltétele, hogy a bejelentő a találmány felett rendelkezési joggal bíró személy (feltaláló, annak jogutódja, szolgálati találmány esetén munkáltató) legyen. A szabadalmi igény érvényesítésének alaki feltétele a bejelentés törvényben előírt formában történő benyújtása. Az MSZH a bejelentési eljárás során a már említett tárgyi és alaki feltételeket vizsgálja, az igény alanyi feltételével kapcsolatos esetleges viták eldöntése bírósági hatáskörbe tartozik. A bejelentési eljárás célja tehát a szabadalmazhatóság feltételeinek vizsgálata. Ezeknek a feltételeknek egy meghatározott, azaz az elsőbbségi időpontban kell fennállniuk (ld. Szabadalmi anyagi jogi ismeretek: A feltaláló személyhez fűződő jogai) 7. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A bejelentés napja A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett

bejelentés legalább a következőket tartalmazza: • • • utalást a szabadalom iránti igényre, a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat (azaz a bejelentő nevét és címét, elektronikus bejelentés esetén email címeét, hogy a Hivatal a kapcsolatot fel tudja vele venni), leírást, illetve leírásnak tekinthető iratot - függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az egyéb követelményeknek - vagy helyette hivatkozást valamely korábbi bejelentésre. Az engedélyezési eljárás megindításának nincsenek szigorú formai követelményei. A bejelentés beadható akár kézírással is. Az esetleges alaki hibák javítására az eljárás során lehetőség nyílik. A bejelentőnek azonban érdeke, hogy már az elsőként benyújtott leírás is tartalmazza a találmány teljes bemutatását, mert a későbbiekben nincs lehetőség bővítő értelmű módosításra. 8. oldal A szabadalomengedélyezési

eljárás Nyomtatott verzió A bejelentési naphoz fűződő jogkövetkezmények A bejelentési nap elismerésének fontos jogkövetkezményei vannak, ezért ezeket érdemes áttekintenünk, mielőtt megismerkednénk az engedélyezési eljárás részleteivel. A bejelentési naphoz fűződő fontos jogkövetkezmények: 1. Az oltalmi idő kezdete, lejárta, időtartama • • • a szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik és az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára; a közzététellel keletkező oltalom ideiglenes; véglegessé akkor válik az oltalom, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap; végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart. 2. A fenntartási díjak esedékessége A szabadalmi oltalom tartamára évenként fizetendő fenntartási díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. 3. Az oltalom megszűnése az

ideiglenes szabadalmi oltalom a keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha • • • a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják; a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg; a bejelentő az oltalomról lemondott, beleértendő az az eset is, ha a bejelentő az érdemi vizsgálat során a Hivatal felhívására nem válaszol; a végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal megszűnik, ha • • a szabadalmat megsemmisítették; a szabadalmas a bejelentés napjára visszahatóan mondott le az oltalomról. 4. Az elsőbbségek igénylése • • az uniós elsőbbséget a bejelentési naptól számított 2 hónapon belül lehet igényelni és az ezt megalapozó okiratot szintén e naptól számított 4 hónapon belül lehet benyújtani a belső elsőbbséget a bejelentési naptól számított 2 hónapon belül lehet igényelni 5. A származtatás a bejelentő a szabadalmi bejelentés bejelentési napjától

számított 2 hónapon belül tarthat igényt saját, korábban bejelentett, a találmány tárgykörébe eső a használati mintaoltalmi bejelentése napjára és elsőbbségére 6. Biológiai anyag letétbe helyezése Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán alapuló 9. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel, akkor elismervényt kell benyújtani arról, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően. Ha a biológiai anyagot a szabadalmi bejelentés benyújtását követően helyezik letétbe, a bejelentés napjának a letét napját kell tekinteni. A letétbe helyezésről szóló elismervényt a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat

hónap elteltéig kell benyújtani. 7. A kiállítási nyilatkozat A bejelentő igényt tarthat arra, hogy a találmányának kiállításon történő, a bejelentés napját legfeljebb hat hónappal megelőző bemutatását a technika állásának meghatározásakor figyelmen kívül hagyják, ha • • erre irányuló nyilatkozatát a bejelentés napjától számított 2 hónapon belül megteszi és ugyancsak a bejelentés napjától számított 4 hónapon belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról. 8. A szabadalmi bejelentés módosítása A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, mint amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak. 10. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A szabadalmi bejelentés benyújtása Az előzőekben a bejelentési nap fogalmát tisztáztuk úgy, hogy ismertettük

azokat a minimális követelményeket, amelyek a bejelentési nap elismeréséhez elengedhetetlenül szükségesek, részleteztük továbbá annak jogkövetkezményeit. A következőkben a szabadalmi bejelentés benyújtásának módját és a bejelentés kellékeit tekintjük át részletesen. A szabadalom megadására irányuló eljárást a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel kell elindítani. A szabadalmi bejelentésnek a külön jogszabályban meghatározott alaki követelményeknek megfelelően • • • • • bejelentési kérelmet szabadalmi leírást igényponttal kivonatot szükség szerint rajzot egyéb mellékletet kell tartalmaznia, továbbá a szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni. A szabadalmi bejelentést írásban, postai úton, vagy elektronikusan lehet a Magyar Szabadalmi Hivatalhozhoz benyújtani. A fent említett kellékek meglétét a Hivatal a bejelentés

benyújtását követő vizsgálat, illetve az alaki vizsgálat elvégzésekor ellenőrzi. Az engedélyezési eljárás megindításának nincsenek szigorú formai követelményei. A bejelentés beadható akár kézírással is. A bejelentési nap elismerésének nem feltétele az sem, hogy a benyújtott leírás és a rajzok megfeleljenek valamennyi jogszabályi előírásnak. Az esetleges alaki hibák javítására az eljárás során lehetőség nyílik. A bejelentőnek azonban érdeke, hogy már az elsőként benyújtott leírás is tartalmazza a találmány teljes bemutatását, mert a későbbiekben nincs lehetőség bővítő értelmű módosításra. 11. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A szabadalmi bejelentés mellékletei A szabadalmi bejelentés egyéb mellékletei: • • • • • • • képviseleti meghatalmazás (ld. Szabadalmi anyagi jogi ismeretek), jogutódlást igazoló okirat (ld. Szabadalmi anyagi jogi ismeretek,

Jogutódlás), uniós elsőbbség esetén az elsőbbségi irat (ld. Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján, A Párizsi Uniós Egyezmény), kiállítási igazolás, elismervény a biológiai anyag letétbe helyezéséről, nyilatkozat a biológiai anyag újbóli letétbe helyezéséről, a biológiai anyagot letétbe helyező személy nyilatkozata, ha a biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy helyezte letétbe, nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárását tartalmazó bejelentés különös kellékei. A fentiekben valamennyi lehetséges kelléket és egyéb mellékletet felsoroltunk. Természetesen nem minden bejelentésben található meg valamennyi kellék, azonban minden bejelentésnek tartalmaznia kell a szabadalmi bejelentés benyújtásánál említett kellékeket. Minden bejelentésnek tartalmaznia kell tehát: • • • • bejelentési kérelmet, leírást, igénypontot, kivonatot. A további mellékleteket szükség

szerint kell benyújtani, például rajzot. Kiegészítő anyag a bejelentési kérelemről Példa bejelentési kérelemre Kiegészítő anyag a szabadalmi leírásról Példa szabadalmi leírásra Kiegészítő anyag az igénypontról Példa a gépészeti tárgyú igénypontra Példa termék, berendezés, eljárás, alkalmazás igénypontokra Kiegészítő anyag a rajzról Példa gépészeti tárgyú rajzra Kiegészítő anyag a kivonatról Példa gépészeti tárgyú kivonatra 12. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A szabadalmi bejelentés benyújtását követő vizsgálat A Hivatal a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy • • • a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot. A törvény meghatározza azokat a minimális követelményeket, amelyeket

a bejelentésnek ki kell elégítenie a bejelentési nap elismeréséhez. Az elismert bejelentési napról a Hivatal értesíti a bejelentőt. Amennyiben a bejelentési nap nem ismerhető el, a Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. A hiányok határidőben történő pótlása esetén a hiánypótlás beérkezési napja lesz a bejelentési nap, ellenkező esetben a bejelentést visszavontnak kell tekinteni (az engedélyezési eljárás befejeződik)., ellenkező esetben a beérkezett beadvány nem tekinthető szabadalmi bejelentésnek és az eljárást meg kell szüntetni. Amennyiben a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, vagy nem nyújtották be a magyar nyelvű leírást, kivonatot és rajzokat, a Hivatal figyelmezteti a bejelentőt ezek pótlására. A hiánypótlás elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni (az engedélyezési eljárás befejeződik). Kiegészítő anyag a nyelvhasználatról 13. oldal A

szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Adatközlés Az MSZH a szabadalmi bejelentésről hatósági tájékoztatást közöl a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben, ha az kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket. Ezt a hatósági tájékoztatást nevezzük adatközlésnek, amelyre a bejelentési nap elismerését követően kerül sor. Az adatközlés nem azonos a közzététellel, nem tárja fel a találmány lényegét, csupán tájékoztatja a találmány iránt érdeklődőket néhány fontos körülményről, nevezetesen közli a találmány címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentő (és képviselője) adatait, a bejelentés napját, elsőbbségét. Ezek az adatok az érdekeltek figyelmét arra hívják fel, hogy meghatározott tárgykörben szabadalmi eljárás folyik, s az eljárásnak már ebben a fázisában lehetővé teszi a (pl. licenciaszerződésre irányuló) kapcsolatfelvételt. 14. oldal A

szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A szabadalmi bejelentés alaki vizsgálata Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeknek, a Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az alaki követelményeket. Az alaki vizsgálat célja, hogy a Hivatal ellenőrizze: rendelkezésre állnak-e a bejelentés nyilvántartásához szükséges adatok, az adatokat alátámasztó dokumentumok, benyújtották-e a szükséges mellékleteket és azok megfelelnek-e a külön jogszabályban meghatározott alaki követelményeknek. Az alaki vizsgálat során megvizsgálja a Hivatal, hogy • • • a szabadalmi leírás alkalmas-e az újdonságkutatásra és a közzétételre a leírás az elismert bejelentési nap feltételein túlmenően rendelkezik-e igényponttal (újdonságkutatás alapja!) a kivonat és a rajz tartalmilag és formailag alkalmas-e a közzétételre Ha a szabadalmi bejelentés

nem felel meg az alaki követelményeknek, a Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ha a bejelentő a Hivatal felhívására az adott határidőig nem pótolja a hiányokat, a Hivatal a bejelentést visszavontnak tekinti, illetve, ha a bejelentés a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket, akkor a bejelentést elutasítja. 15. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Újdonságkutatás Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeknek, a Hivatal az engedélyezési eljárás részeként hivatalból elvégzi az újdonságkutatást és az igénypontok alapján újdonságkutatási jelentést készít. Az újdonságkutatás a technika állásának feltárása. A kutatás két elkülöníthető részre tagolódik: • • egyrészt újdonságkutatásra, amelynek célja a technika állásának minél szélesebb körű feltárása, másrészt

kiértékelésre, amelynek során a feltárt dokumentumok közül a Hivatal kiválasztja és minősíti a bejelentésbe foglalt megoldáshoz legközelebb álló megoldás(oka)t az igénypontok összevetése (elemzése) alapján. A Hivatal a technika állásának feltárását, az újdonságkutatást akkor kezdi meg, amikor a kutatás alapjául szolgáló dokumentumok közül azok is hozzáférhetővé váltak, amelyek a bejelentés elsőbbségi napját közvetlenül megelőző időszakban jutottak nyilvánosságra. Az újdonságkutatás alapján a Hivatal újdonságkutatási jelentést készít, amelyet a hivatkozott iratok másolataival együtt megküld a bejelentőnek, és erről a közzététellel együtt (A1 típusú publikáció), vagy, ha a kutatási jelentés a közzétételt követően készül el, külön alkalommal (A3 típusú publikáció) hatósági tájékoztatást közöl a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Az újdonságkutatási jelentés

elkészítésének kettős célja van. Egyfelől segíti a szabadalmi elbíráló munkáját az újdonság és a feltalálói tevékenység megítélése során a releváns anyagok értékelésénél, másfelől a bejelentő számára is tájékoztatást nyújt annak eldöntéséhez, hogy folytassa-e a szabadalmaztatási eljárást, kérje-e a bejelentés érdemi vizsgálatát a Hivatal által feltárt dokumentumok tartalmának ismeretében. A kutatási jelentés értelmezéséhez célszerű szakember tanácsát kikérni. A Magyar Szabadalmi Hivatal kérelemre írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést is készít. Az írásos vélemény előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra alapozva a benyújtott találmány kielégíti-e a szabadalmazhatóság kritériumait (újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság). Kiegészítő anyag az újdonságkutatási jelentésről Példa

újdonságkutatási jelentésre 16. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Közzététel Az MSZH a szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított 18 hónap elteltével közzéteszi a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A bejelentés közzétételéhez fűződő joghatások: • • • • a közzétételnek tartalmi tájékoztató szerepe van, de még nem jelenti azt, hogy a szabadalmi hatóság a találmányt szabadalmazhatónak minősíti, a közzététellel a bejelentés tartalma bárki számára hozzáférhetővé válik, arról másolatot lehet kérni, tehát az adatközléssel ellentétben a megoldás nyilvánossá válik a közzétett bejelentéssel kapcsolatban bárki észrevételt nyújthat be arra vonatkozóan, hogy a találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg az Szt.ben meghatározott valamely szabadalmazhatósági feltételnek (az MSZH a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során

figyelembe veszi az észrevételt; az észrevételt benyújtó személy az eljárásban nem ügyfél) a közzététellel ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik. A MSZH a közzétételről értesíti a bejelentőt, és közli, hogy a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melyik számában jelenik meg a hatósági tájékoztatás (A1, illetve A3 jelű publikáció), illetve megjelöli az esedékessé vált és a további fenntartási díjak összegét, valamint azt, hogy a bejelentő meddig kérheti az érdemi vizsgálatot. Ettől a naptól kezdve a bejelentés tartalma a technika állásának részévé válik, vagyis más bejelentések vonatkozásában felhasználható az újdonságkutatásban. A szakmai nyilvánosság számára megismerhető a találmány tárgya, annak hasznosítása azonban nem lehetséges a bejelentő hozzájárulása nélkül. E szabály előnye, hogy a szakma számára a további fejlesztésekhez a találmány tárgya rendelkezésre áll. A bejelentő

kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a szabadalmi bejelentés, ha az megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették a bejelentési és kutatási díjat, illetve benyújtották a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot. A közzététel elhalasztása, mellőzése nem lehetséges, a bejelentés nyilvánosságra hozatala a köz javát szolgálja. Kiegészítő anyag a közzétételről Példa szabadalmi bejelentés közzétételére (l. Kutatási információ, Közlöny típusú adatbázisok, Keresés bibliográfiai adatokra) 17. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Az érdemi vizsgálat A szabadalmi bejelentések vizsgálatának legfontosabb szakasza a közzétételt követő érdemi vizsgálat, mivel itt, ahogyan azt később részletesen is látni fogjuk, több vizsgálati szempont figyelembevételével, egy érdemi vizsgálat során dől el, hogy a bejelentés tárgyát képező

találmány szabadalmazható-e. A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő külön kérelmére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány kielégíti-e • • • • az újdonság a feltalálói tevékenység az ipari alkalmazhatóság követelményeit valamint biotechnológiai találmány esetén az Szt.-ben meghatározott további speciális követelményeket • • nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból bejelentése megfelel-e az Szt.-ben megszabott egyéb feltételeknek A Hivatal akkor végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát, ha a bejelentő az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtásától számított két hónapon belül megfizeti a külön jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat. Az érdemi vizsgálat az összes szabadalmazhatósági követelmény és kizáró ok, valamint minden egyéb törvényi feltétel szempontjából történő

értékelést jelent. Az érdemi vizsgálatot a bejelentő akár a bejelentéssel egyidejűleg, akár azt követően, de legkésőbb az újdonságkutatás eredményének ismeretében, az arról közölt hatósági tájékoztatás napjától számított 6 hónap elteltéig kérheti, ellenkező esetben a Hivatal úgy tekinti, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes oltalomról. Az érdemi vizsgálat során felmerült kérdések, hiányosságok következtében szükségessé válhat, hogy a bejelentőt a Hivatal hiánypótlásra, nyilatkozattételre, vagy a bejelentés megosztására hívja fel. E felhívások, felhívásra tett nyilatkozatok eredménytelensége a bejelentés elutasításához, illetve a határozat meg nem válaszolása az ideiglenes oltalomról történő lemondásnak tekintéshez vezethet, amelynek következménye az ideiglenes oltalom megszűnése. Az érdemi vizsgálat valójában a bejelentő és az MSZH – néha hosszú ideig tartó – dialógusára épül. A

vizsgálati szempontokról az előzőek során már szót ejtettünk, azonban ebben a szakaszban többek között további három, eddig még nem említett, de az érdemi döntést megalapozó, lényeges vizsgálati szempont vetődik fel, nevezetesen: • a találmány egysége, 18. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás • • Nyomtatott verzió a feltárás, a módosítás kérdése. 1. A találmány egysége kérdésében a Hivatal azt vizsgálja, hogy az adott szabadalmi bejelentés egyetlen találmányra vagy egy közös találmányi gondolattal összekapcsolt találmányok csoportjára vonatkozik-e. Ennek alapján az a bejelentés tekinthető egységesnek, amelyben az abba foglalt találmányok között műszaki összefüggés van, és a találmányok egy csoportját akkor kapcsolja össze közös találmányi gondolat, ha a találmányok mindegyike ugyanazon a felismerésen alapszik, és a szóban forgó találmányok együtt biztosítják a kitűzött feladat

megoldását. Például, ha egy új berendezéssel új eljárás valósítható meg, amelynek eredményeképpen egy addig ismeretlen termék hozható létre, akkor a berendezés, az eljárás és a termék oltalma egy bejelentésben igényelhető, és a bejelentés egységesnek tekinthető. Ha a találmány nem felel meg az egység követelményének, a bejelentést meg kell osztani. Kiegészítő tananyag egységességre 2. A találmány feltárásán azt értjük, hogy a szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell ismertetni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A találmány megfelelő feltárását mindig a szakember szempontjából kell vizsgálni. A szakember tudásszintje a feltárás szempontjából azonos azzal, ami a feltalálói tevékenység körében elvárható, és amelyet az előzőek során részletesen tárgyaltunk. Kiegészítő tananyag a találmány feltárására 3. A bejelentő a

szabadalom megadása kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedéséig módosíthatja a leírást, az igénypontot és a rajzot. Minderre azonban csak az Szt által megszabott keretek között van lehetőség, miszerint a bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak. Az érdemi vizsgálati szakaszban a Hivatal és a bejelentő között zajló dialógus során kerülhet sor: ƒ ƒ ƒ a bejelentés módosítására, az oltalmi kör szűkítésére, a bejelentés megosztására. A módosítás, ahogyan erre már utaltunk, nem lehet bővítő értelmű, azonban van mód a leírás átdolgozására. 19. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Szűkítésen a technika állásának megfelelő, releváns dokumentumok alapján történő igényponti oltalmi kör szűkítését értjük. A szabadalmi bejelentés megosztására a

találmány egységére vonatkozó törvényi feltétel hiánya esetén kerülhet sor. Az egy bejelentésbe foglalt több találmányt külön bejelentésekbe lehet foglalni. Kiegészítő tananyag a megosztásra Az érdemi vizsgálat befejezésének eredményétől függően az MSZH döntést hoz a szabadalom megadása tárgyában. Az érdemi vizsgálat alapján az MSZH a következő döntéseket hozhatja: • • a szabadalmi bejelentést elutasítja; a szabadalmat korlátozottan adja meg (a korlátozott megadás részleges elutasításnak minősül); • a szabadalmat megadja. Az ügy érdemében hozott döntéssel szemben a bejelentő megváltoztatási kérelemmel élhet. A bejelentő gazdasági, piaci érdekei alapján dönthet úgy, hogy lemond az ideiglenes oltalomról. Ebben az esetben a Hivatal a bejelentő döntését tudomásul veszi, és az engedélyezési eljárást megszünteti. 20. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A szabadalom

megadása Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Hivatal a bejelentés tárgyára szabadalmat ad. Az ideiglenes szabadalmi oltalom a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedésével – de a bejelentés napjára visszaható hatállyal – végleges szabadalmi oltalommá alakul át. A megadott szabadalomról a szabadalmasnak szabadalmi okiratot kell kiadni, amelyhez hozzá kell fűzni a kinyomtatott szabadalmi leírást és a rajzot, továbbá be kell vezetni azt a szabadalmi lajstromba, és meg kell hirdetni a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A szabadalmi oltalom a megadó határozat jogerőre emelkedésével keletkezik. Kiegészítő anyag a lajstromozás jogi hatályáról Kiegészítő anyag a szabadalomengedélyezési eljárás befejező lépéséről 21. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Engedélyezést követő eljárások A szabadalom

engedélyezését követően előforduló eljárások némelyike fontosságát, illetve bonyolultságát tekintve kiemelt szakértelmet igényel. Ezekben a Hivatal háromtagú tanácsban jár el. Ilyen tanácsi eljárások a • • • megsemmisítési eljárás nemleges megállapítási eljárás szabadalmi leírás értelmezése. Megsemmisítési eljárás A szabadalmat keletkezésére visszaható hatállyal meg kell semmisíteni, ha: • • • • a szabadalom tárgya nem felel meg a szabadalmazhatóság feltételeinek; a leírás nem tárja fel az Szt.-ben előírt módon és részletességgel a találmányt; a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben feltártak; a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet. Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell. A szabadalom

megsemmisítése következtében a végleges szabadalmi oltalom a keletkezésére visszaható (ex tunc) hatállyal szűnik meg. Ez a megszűnési mód olyan tényekre támaszkodik, amelyek alapján a szabadalmi oltalmat eredetileg nem lehetett volna megadni. Alapvető közérdek, hogy csak olyan találmány nyerjen szabadalmi oltalmat, amely megfelel a szabadalmazhatóság törvényi feltételeinek. Amennyiben ezeknek a feltételeknek a hiánya a végleges oltalom megadását követően derült ki, korrigálni kell az oltalmat megadó hatósági aktust, a szabadalmat keletkezésének időpontjára visszaható hatállyal meg kell semmisíteni. Ha a feltételek csak részben hiányoznak, megsemmisítés helyett korlátozásra is sor kerülhet. Megsemmisítési eljárást bárki kezdeményezhet a kérdéses szabadalommal szemben, kivéve a jogosultat, aki nem léphet fel ily módon saját szabadalmával szemben. Az eljárás az MSZH-hoz benyújtott megsemmisítési kérelemmel indul. A

megsemmisítést kérőnek azt kell bizonyítania, hogy a szabadalmat egy vagy több kitüntetett szabadalmazhatósági feltétel tekintetében nem lehetett volna eredetileg megadni. Meg kell jegyezni, hogy a megsemmisítés alapja nem teljesen azonos a szabadalmazhatósághoz megkívánt feltételekkel, itt ugyanis a hatósági aktus már "szerzett jogokat" érint. A törvény a szabadalom megsemmisítését csak meghatározott szabadalmazhatósági 22. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió feltételek hiányában teszi lehetővé (más szóval különbséget tesz a lényeges és kevésbé lényeges feltételek között). Nem semmisíthető meg a szabadalom pl az egység hiánya, alaki hiányosságok vagy a technika állásának nem kielégítő ismertetése miatt. A törvény értelmében a megsemmisítési eljárás minden esetben az ellenérdekű felek jogvitájának a kerete (kontradiktórius eljárás). A megsemmisítési eljárásban az

MSZH háromtagú tanácsban jár el. A szóbeli tárgyalás az Szt. értelmében – miután az eljárásban ellenérdekű fél is részt vesz – nyilvános A tanács zárt tanácskozás során értékeli a bizonyítékokat és dönt a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Kiegészítő anyag megsemmisítés feltételeiről 23. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Nemleges megállapítási eljárás Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba A törvény a nemleges megállapítási eljárással a bitorlás "vádja" ellen történő sajátos védekezés lehetőségét teremti meg. Például, ha valakinek kétsége támad afelől, hogy vajon a tervezett tevékenysége (az általa alkalmazott

eljárás vagy gyártott termék) nem ütközik-e mások jogaiba, nem sért-e szabadalma(ka)t, akkor – saját biztonsága érdekében – kezdeményezheti az MSZH-nál a nemleges megállapítási eljárás megindítását. A nemleges megállapítási eljárás csak a szabadalombitorlási eljárás megindításáig kezdeményezhető, és csak a szabadalmastól különböző személy indíthatja (a szabadalmas saját hasznosítási tevékenysége ugyanis fogalmilag nem ütközhet a szabadalomba). Az eljárás az MSZH-hoz benyújtott nemleges megállapítási kérelemmel indul. A kérelemben csak egy szabadalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tekintetében lehet kérni a nemleges megállapítást. A kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. A nemleges megállapítási eljárás során az MSZH a pontosan körülírt terméket vagy eljárást a megjelölt

szabadalom igénypontjaival veti össze. Amennyiben az eljárás során olyan döntés születik, amely szerint a tervezett termék vagy eljárás nem ütközik a megjelölt szabadalomba, ez kizárja, hogy a megjelölt szabadalom jogosultja ugyanarra a termékre vagy eljárásra nézve szabadalombitorlás miatt eljárást indítson. Ez a döntés mindenkire érvényes (erga omnes) hatályú, azaz nemcsak a nemleges megállapítási eljárást kezdeményezővel szemben zárja ki a szabadalmas bitorlás címén történő sikeres fellépését, hanem bárki mással szemben is, amennyiben a kérelemben elbírálttal azonos terméket gyárt vagy eljárást alkalmaz. Kiegészítő anyag a nemleges megállapítási eljárásról 24. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Szabadalmi leírás értelmezése Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére a Magyar Szabadalmi Hivatal

szakvéleményt ad. Előfordul, hogy a szabadalmasnak szerződéssel kapcsolatos – például díjazási jogvitája van – amelynek eldöntéséhez szükséges a leírás értelmezése. Ezt szakértelme alapján a Hivatal végezheti el. Felmerülhet például, hogy mire vonatkozik a szabadalom, és az eljáró bíróság vagy hatóság szakértelme nem elegendő ennek eldöntéséhez. A Hivatal ekkor megkeresésre végzi el a leírás értelmezését. Ilyen megkereséssel élhetnek a bíróságok, valamint egyéb hatóságok (minisztériumok, szabálysértési hatóság, vám- és pénzügyőrség, stb.) Az igénypontok a találmány jellegzetességeit csak röviden, kötött formák között és általánosítással foglalják össze, ezért szükségessé válhat az igénypontokban használt kifejezések jelentésének tisztázása. A vitában álló felek nyilvánvalóan eltérően értelmezik az igénypontokat, s a bíróságnak, illetve hatóságnak kell megítélnie, hogy a

felek által preferált értelmezések közül melyik a helyes. Ha az igényponti jellemzők eltérő értelmezésében a bíróság vagy hatóság saját szakértelme alapján nem tud dönteni, akkor a leírás értelmezése ügyében az MSZH szakvéleményét kéri. Az értelmezési eljárásban az igényponti jellemzők meghatározásáról folyik a vita, mivel az oltalmi kör terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Ezért az értelmezésnél mindig a szabadalmi igénypontokból kell kiindulni. Az igényponti jellemzőket a leírás és a rajz alapján lehet értelmezni, azzal, hogy ezek csak tisztázzák az igényponti jellemzőket anélkül, hogy bővítenék az oltalmi kört. Az értelmezés fontos segédeszközei lehetnek azonban a lexikonok, a műszaki értelmező szótárak, az enciklopédiák, stb., amelyek a kérdéses műszaki fogalmak magyarázatát megadják Mivel az MSZH szakvéleménye a perben eljáró bíróságot nem köti, az csak előzetes

állásfoglalásnak minősül, ezért az értelmezést jogorvoslattal nem lehet megtámadni. 25. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Összefoglalás Láttuk tehát, hogy a szabadalom megszerzése szempontjából a Magyar Szabadalmi Hivatal által folytatott szabadalomengedélyezési eljárás döntő fontosságú, célja annak vizsgálata, hogy fennállnak-e a szabadalmazhatóság feltételei; az eljárás a bejelentés benyújtásával és szabadalom iránti kérelemmel indul, valamint az érdemi döntés meghozatalával, nevezetesen a megadással vagy az elutasítással zárul. Az engedélyezési eljárást követően előfordulnak más, úgynevezett engedélyezést követő egyéb eljárások is, pl. a megsemmisítési eljárás, bitorlási perek, stb., azonban míg az engedélyezési eljárás minden egyes lépését valamennyi szabadalmi bejelentés esetében kötelezően le kell folytatni - az engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül nem

szerezhető szabadalom - addig az engedélyezést követő egyéb eljárások esetiek. A szabadalomengedélyezési eljárás során két szakaszt különbözethetünk meg: 1. Alaki vizsgálati szakasz (közzétételt megelőző szakasz): o a szabadalom benyújtása, bejelentési nap elismerése, elsőbbség érvényesítése, a bejelentés mellékleteinek vizsgálata (alaki vizsgálat), adatközlés, közzététel o az újdonságkutatás és újdonságkutatási jelentés elkészítése 2. Érdemi vizsgálati szakasz (közzétételt követő szakasz): o az összes szabadalmazhatósági feltétel vizsgálata és az érdemi döntés lépéseiből áll. A szabadalom megszerzésének folyamatában ezért a hozzájuk fűződő jogkövetkezmény szempontjából az alábbi három lényeges momentumot kell kiemelnünk: 1. a bejelentési nap elismerését 2. a közzétételt 3. a megadást A bejelentési nap elismerése annak ellenére, hogy törvényi feltételei mondhatnánk minimálisak,

mégis a bejelentést követően az első olyan hivatali döntés, amely a szabadalmi bejelentés és később a szabadalom további sorsát alapvetően befolyásolja. Közzétételkor az addig nyilvánosság számára ismeretlen, titokban tartott megoldás ismertté válik, és ideiglenes oltalom keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal. A közzétételt követően a bejelentéssel kapcsolatban bárki észrevételt tehet, amit a Hivatal a későbbiek során figyelembe vesz. A megadás jogkeletkeztető hatálya miatt lényeges, hiszen a megadással végleges szabadalmi oltalom keletkezik szintén a bejelentés napjára visszaható hatállyal. Ezen kívül, mint ahogyan ebben a fejezetben részletesen láttuk, a bejelentés napjához fűződik továbbá: az elsőbbségek igénylése (technika állásának feltárása), a fenntartási díjak esedékessége, az oltalmi idő időtartama (kezdete és vége), oltalom megszűnése, a származtatás és a bejelentés

módosításának kérdése. A bejelentési nap elismerését követően a bejelentőnek az eljárás során ugyan nyílik lehetősége további dokumentumok, mellékletek benyújtására, leírás, igénypont átdolgozására, nyilatkozatokra, azonban a törvény szerint a bejelentés nem változtatható meg úgy, hogy tartalma bővebb legyen annál, mint amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak. Ennek alapján a bejelentő számára nem közömbös tehát, hogy a bejelentési nap elismeréséhez szükséges szerény feltételek teljesítése mellett a szabadalmi bejelentésben az első pillanattól kezdve találmányát milyen 26. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió részletességgel ismerteti, illetve milyen mértékben tárja azt fel, és a leírásban milyen részletességgel támasztja alá az igényelt oltalmi kört. 27. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Döntés a szabadalmi

bejelentés benyújtásáról Az alábbi folyamatábrán a problémamegoldással és a szabadalmi bejelentés benyújtásával kapcsolatos döntéseket követhetjük nyomon. Segédlet az animáció kezeléséhez: • • • Az animáció elindításához kattintson az animáció indítása feliratú nyomógombra! Az animációban való előrelépéshez mindíg kattintson az animáció folytatása feliratú nyomógombra! Az animáció végén - amikor az animáció folytatása nyomógomb eltűnik - két lehetőség közül választhat o A folyamat (animáció) ismételt megtekintéséhez kattintson az animáció újralejátszása feliratú nyomógombra! Ekkor a folyamat (animáció) ismét a legelejéről indul. o Az egyes folyamatelemek megtekintéséhez pozícionáljon az egérkurzorral a kívánt helyre! Ekkor az alsó szövegablakban elolvasható az adott folyamatlépéshez tartozó szöveges információ. 28. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió

Gépészeti tárgyú rajz Példa gépészeti tárgyú rajzra 29. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag kivonatról A kivonat a találmány, a megoldás lényegének rövid – mintegy 50-150 szavas – összefoglalása, célja a műszaki tájékoztatás. Közzétételkor (többek között) a kivonat jelenik meg a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben, a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. A kinyomtatott szabadalmi leírás az első oldalon tartalmazza a kivonatot. Az érdeklődők a kivonat alapján dönthetik el, hogy áttanulmányozzák-e a teljes szabadalmi leírást. Ezért a kivonatban úgy kell bemutatni a találmányt, hogy abból a megoldás lényege és alkalmazási területe kiderüljön. A kivonatot jogszabályban meghatározott alaki előírások szerint kell elkészíteni. 30. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Gépészeti tárgyú kivonat Emelőrendszer A

találmány olyan mechanikus szárazteleszkóp-rendszer, ahol az egyik csavar behatol a másik csavarba, a kettős csőtartó elvhez hasonlóan. A találmány lényege, hogy motorok (11) ékszíjtárcsák (10) közvetítésével forgatják a két végén csapággyal rögzített forgatott vezető hasábot, melynek négyszögű belsejében vezetőkereszt (5) kényszerítésével együtt forog a balmenetes forgó csőorsó és a haladó mozgást a balmenetes rögzítő anya (4) és a jobbmenetes forgóanya (2) kettős együttes hatására végzi. A jobbmenetes forgóanya (2) mozgását a jobbmenetes álló tömör orsó (1) menetei adják. Az alaphelyzetből kiindulva az emelés magassága kétszeres lesz. 31. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a nyelvhasználatról A szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot magyar nyelven kell elkészíteni. A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak. Ez azonban

nem jelenti azt, hogy idegen nyelvű beadványokat ne lehetne benyújtani (ennek különösen a külföldi eredetű szabadalmi bejelentések, például a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében benyújtott bejelentések esetében van jelentősége). A szabadalmi leírás, az igénypontok, a rajz(ok) és a kivonat magyar nyelvű fordításának benyújtása kötelező, mert ennek hiányában sérülne a szabadalom tájékoztatási funkciója. Az egyéb mellékletek (jogutódlási irat, elsőbbségi irat, stb.) fordítását azonban csak indokolt esetben kéri a Hivatal. Fontos megjegyeznünk, hogy a Hivatal a bejelentési nap elismeréséhez – az eljárásnak ebben a fázisában – nem vizsgálja a leírást részleteiben, csupán azt állapítja meg, hogy a benyújtott mellékletek megfelelnek-e az alaki követelményeknek. Az Szt értelmében viszont a szabadalmi bejelentés a későbbiekben új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb

legyen annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltártak, ezért a bejelentőnek saját érdeke, hogy minél részletesebben ismertesse leírásában a szabadalmaztatni kívánt megoldást. Az elismert bejelentési napról a Hivatal értesíti a bejelentőt; ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt a Hivatal hiánypótlásra hívja fel. 32. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag újdonságkutatási jelentésről Mi az újdonságkutatási jelentés? Egy olyan űrlap, amelyen a Hivatal a bejelentett megoldáshoz (vizsgált megoldáshoz) legközelebb álló, a technika állásához tartozó dokumentumokat adja meg azok azonosító adataival, és látja el azokat betűjelzéssel, amelyek arra utalnak, hogy milyen közel állnak az adott dokumentumok a vizsgált megoldáshoz. A betűjelzések magyarázata az újdonságkutatási űrlap alján megtalálható. Az űrlapon megjelölésre

kerülnek továbbá a dokumentumok azon részei is, amelyek a vizsgált megoldásra nézve relevánsak (azaz a tárgykörébe esnek). Ilyenek lehetnek például egy folyóiratcikk vonatkozó ábrái, egy cikk egyes megjelölt részei, vagy egy szabadalmi irat bizonyos részei. Feltüntetésre kerülnek továbbá a vizsgált megoldás azon igénypontjai, amelyekre az adott dokumentum megjelölt szakasza releváns. Az újdonságkutatási jelentésen szerepel továbbá a technika adott területét megjelölő kód, a Nemzetközi Szabadalmi Osztályjelzet. Milyen adatbázisokban végzi el a Hivatal a kutatást? A technika állásának feltárása során a Hivatal elsősorban az írásbeli közlés útján nyilvánosságra jutott dokumentumok egy meghatározott körében végzi el a vizsgálatot. Az újdonságkutatás adatbázisát képező, hozzáférhető információhordozók közül a kutatásba ténylegesen bevonandó dokumentumok fajtáit és mennyiségét esetenként kell

meghatározni. Természetesen a kutatást végző személy az adott szakterületen szakmai ismeretekkel is rendelkezik, ami elengedhetetlen feltétele az alapos munkának. Különösen előnyös, ha az adott szakterület legfrissebb fejlesztéseit naprakészen ismeri, így szakmai ismeretei és tapasztalatai eligazítást adhatnak a megvizsgálandó dokumentumok körét illetően (például adott folyóiratban). Korunkban egyre több írásos dokumentum érhető el elektronikus adathordozókon, ezzel a számítástechnika által kínált keresőeszközök jelentősen megkönnyítik a kutató munkáját. Nehezebb feladat az adott tárgykörbe eső találatok közül a vizsgált megoldáshoz legközelebb álló dokumentumok kiválasztása, majd kiértékelése. A sikeres nemzetközi kutatáshoz idegen nyelv ismerete elengedhetetlen. 33. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Újdonságkutatási jelentés Példa újdonságkutatási jelentésre Kiegészítő

anyag közzétételről Közzétételkor meg kell adni a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, a találmány címét, valamint a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor. A közzétételt követően sem tekinthetők meg egyes iratok. Ezek a következők: • • • a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok, a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra jutását mellőzni kérte, az államtitkot képező iratok. A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az illetékes miniszter megkeresésére honvédelmi

vagy nemzetbiztonsági érdekből, illetve nemzetközi szerződés alapján elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és a leírás kinyomtatása elmarad. Az új hazai bejelentéseket a Honvédelmi Minisztérium megbízottja megtekinti (általában hetente a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatali helyiségében). A megbízott jogosult nyilatkozni, hogy kezdeményezi-e bejelentés államtitokká minősítését vagy sem. Amennyiben a döntést azonnal meghozni nem tudja, tizenöt napon belül nyilatkozhat az államtitokká minősítés kérdésében. Az államtitokká minősített bejelentés engedélyezési eljárását a titkos ügykezelésre előírt szabályok betartásával kell lefolytatni. Ilyen bejelentések lehetnek a nemzetbiztonsági szempontból fontos, pl. fegyverekkel vagy egyéb védelmi eszközökkel kapcsolatos bejelentések. 34. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Szabadalmi

bejelentés közzététele Szabadalmi bejelentések közzététele Kiegészítő anyag a találmány egységéről A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig a találmányok olyan csoportjára, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy egyetlen általános találmányi gondolatot alkotnak. A találmányok valamely csoportját akkor kapcsolja össze egyetlen közös találmányi gondolat, ha a találmányok mindegyike ugyanazon a felismerésen alapul, amely szerint az adott feladat megoldása céljából az adott intézkedések alkalmazása a megjelölt hatásokkal jár, s ha a szóban forgó találmányok együtt biztosítják a kitűzött feladat megoldását. Az egy szabadalmi bejelentésbe foglalt találmányok akkor tekinthetők egységesnek, ha azok között műszaki összefüggés van, és ezen összefüggés egy vagy több speciális műszaki jellemzőben jut kifejezésre. A speciális műszaki jellemzőn azt értjük, hogy az

igényelt találmányok – mint különálló egészek – mennyiben járulnak hozzá a technika állásához. Az egységesség megítélése független attól, hogy az egyes találmányok külön igénypontba vannak-e foglalva, vagy egyetlen szabadalmi igénypont alternatíváiként igénylik őket. A bejelentés egységének megítélésekor először meg kell vizsgálni azt, hogy mi a közös találmányi gondolat az egy bejelentésben igényelt találmányok esetében. Ehhez meg kell határozni az egyes találmányok azonos vagy eltérő különleges műszaki jellemzőit, ezt követően a technika állása szerint legközelebb álló dokumentumokkal összevetve el kell dönteni, hogy a közös, illetve speciális műszaki jellemzők újak-e, illetve feltalálói tevékenységen alapulnak-e. Amennyiben a találmányokra vonatkozóan van új, feltalálói tevékenységen alapuló közös jellemző, akkor a bejelentés egységesnek tekinthető. Az egységesség meglétének vagy

hiányának megítélésére azonban nem állíthatók fel merev szabályok, minden esetet egyedileg kell mérlegelni, értékelni. Intermedier – végtermék esetén a találmányt egységesnek kell tekinteni, amennyiben: • • az intermedier és a végtermék ugyanazon alapvető szerkezeti elemmel rendelkezik, vagyis az intermedier magában foglalja a végtermék lényeges szerkezeti elemét; az intermedier és a végtermék műszakilag összekapcsolódik, vagyis a végterméket közvetlenül az intermedierből állítják elő vagy választják el attól. 35. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kémiai eljárások és termékek esetében tekintsük az alábbi általános példát: – A kiindulási anyagból B köztes terméken keresztül C végterméket állítjuk elő: A > B > C; Ebben az esetben az igénypontok a következők: 1. Új eljárás B előállítására A-ból, 2. Új C készítmény vagy C termék Az egység

megítélésének szempontjai az alábbiak • • • Ha B termék ismert a technika állásából, akkor nincs egység az 1. és 2 igénypont között, ugyanis B termék új előállításának nem kizárólagos célkitűzése C termék előállítása. C termék az ismert módon előállított, ismert B termékből is előállítható. Ha B termék új, a két igénypontba foglalt megoldást egységesnek kell tekinteni, mert a közös találmányi gondolat maga a C termék. A C termék előállítási eljárására és C termékre vonatkozó találmányok természetesen egységesek. Biotechnológiai tárgyú találmányok esetében: • • • a célfehérjét kódoló DNS-szekvenciára, vektorra, plazmidra, gazdasejtre („intermedierekre”), magára a fehérjére, az azt tartalmazó gyógyászati készítményre, és ezek előállítására, illetve alkalmazására vonatkozó főigénypontokat tartalmazó szabadalmi bejelentés egységesnek tekintendő. Ha valamely

"új intermedier" a bejelentés tárgyától eltérő, attól független eljárásban is alkalmazható, az már nem tesz eleget az egység követelményének. Nagyszámú génszekvenciára, illetve részszekvenciára vonatkozó szabadalmi bejelentés egységesnek tekintendő, amennyiben a szekvenciák által kódolt azonos genetikai információ azonos funkcióhoz rendelt. 36. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a bejelentési kérelemről A bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell többek között • • • • • • kérést a szabadalmi oltalom megadására, a találmány címét,a feltaláló, bejelentő és az esetleges képviselő nevét és címét, az elsőbbségi, származtatási, megosztási vagy kiállítási nyilatkozatot, nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a találmány feltalálója vagy annak jogutódja, a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, a bejelentő(k), illetve a

képviselő(k) aláírását. A bejelentési kérelmet egy példányban, aláírva kell benyújtani. A kérelmet jogszabályban meghatározott alaki előírások szerint kell elkészíteni. Benyújtható szabadon megfogalmazott iratként vagy a Magyar Szabadalmi Hivatalnál beszerezhető formanyomtatványon. 37. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a találmány feltárásáról A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét. A feltárás alapossága egyrészt azért fontos a bejelentő számára, mert az igénypontban csak a leírásban foglalt feltárással összhangban igényelhető a szabadalmi oltalom. A leírásnak és a rajznak elegendő műszaki információt kell tartalmaznia ahhoz,

hogy szakember a találmányt a gyakorlatban megvalósíthassa, és a leírás alapján érthető legyen az, hogy a feltaláló mennyiben járult hozzá a technika állásához. A találmányt el kell helyezni azon a műszaki területen, amelyre az vonatkozik. A leírásnak tartalmaznia kell azokat a technika állásához tartozó megoldásokat is, amelyek a találmány megértése szempontjából fontosak. Ha a találmány feltárása során valamely jellemző ismertetésénél a bejelentő egy adott dokumentumra hivatkozik, azt úgy kell megtennie, hogy a dokumentum könnyen visszakereshető legyen. Egy hivatkozott dokumentum részletes ismertetése csak akkor indokolt, ha az a találmány feltárásával kapcsolatos, tehát annak megértéséhez feltétlenül szükséges. A Hivatal nem követelhet meg a bejelentőtől olyan információt, ami a találmány megvalósításához szakember számára nem feltétlenül szükséges, például értekezést, kutatási jelentés természetű

anyagokat, számításokat, méretezéseket. A leírásban részletesen ismertetni kell a találmány megvalósításának legalább egy kiviteli módját (működés, hatás ismertetése). Mivel a leírás a szakterületen jártas szakember részére készül, nem szükséges, sőt nem kívánatos a jól ismert jellemzők részletes megadása. A leírásnak azonban olyan részletességgel kell feltárnia a találmány megvalósításához szükséges minden lényeges jellemzőt, hogy a találmány megvalósítása szakember számára nyilvánvaló legyen. 1. A kémiai tárgyú találmányok esetén a kellő mértékű feltáráshoz elengedhetetlenül szükséges a felismert hatások valószínűsítése, mint például a farmakológiai vizsgálati módszerek és eredmények közlése. 2. A biotechnológiai tárgyú találmányok feltárása esetében az élő szervezet nem írható le általában olyan módon, hogy az kizárólag a leírás alapján reprodukálható legyen. Ebből

következik, hogy egy adott biológiai anyag alkalmazásán alapuló találmány akkor tekinthető kielégítő mértékben feltártnak, ha a biológiai anyag a köz számára hozzáférhető. Ha a köz számára nem hozzáférhető biológiai anyag felhasználásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel olyan módon és részletességgel, hogy annak alapján szakember a találmányt meg tudja valósítani, akkor elismervényt kell benyújtani arról, hogy a biológiai anyagot letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló 38. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Budapesti Szerződésnek megfelelően. Letétbe helyezés tehát akkor szükséges, ha a találmány szempontjából alapvetően fontos biológiai anyag a köz számára nem hozzáférhető, és nem állítható elő a leírás útmutatásai alapján. Ez például akkor

fordul elő, ha a találmány specifikus monoklonális antitestre vagy baktériumtörzsre vonatkozik. A biológiai anyag fogalma a joggyakorlatban tágan értelmezendő, így például beletartoznak a sejtvonalak, plazmidok, vektorok, vírusok, hibridómák és a növényi magvak is. A bejelentő a kellő mértékű feltárás, tehát a megvalósíthatóság követelményének eleget tehet azzal is, hogy igazolja a biológiai anyag hozzáférhetőségét, például kereskedelmi forgalomban beszerezhető biológiai anyag esetén a forgalmazó cég nevét kell a leírásban feltüntetni, vagy a biológiai anyag előállítási eljárását oly módon ismertetni (illetve irodalmi helyre hivatkozni), amelynek alapján szakember azt elő tudja állítani. A biotechnológiai tárgyú találmányoknál a feltárás szempontjából különösen fontos a köztitermékek (például DNS-fragmensek) elválasztásának és azonosításának egyértelmű, megismételhető módja. A feltárás

részét képezhetik az aminosav-szekvenciák, amelyeket szekvenciakódokkal, azonosítható módon, a leírás végén, az igénypontok előtt kell ismertetni. 3. A számítógéppel megvalósított találmányok A számítógépi programok – többek között a felfedezésekhez, tudományos elméletekhez és a matematikai módszerekhez hasonlóan – nem minősülnek szabadalmazható találmánynak. Szabadalmazhatóságuk azonban csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik. A fentiek értelmében szoftverekre önmagukban nem engedélyezhető szabadalom. A műszaki alkotások területén egyre nagyobb szerepet kapnak a számítógép segítségével megvalósított megoldások. Csupán a számítógép alkalmazása miatt nem lenne indokolt ezeket az alkotásokat kizárni a szabadalmazható találmányok köréből. Nemzetközi egyezmény is kötelezi az azt aláíró államokat, így Magyarországot és az Európai Unió többi

tagállamát is, hogy a technika bármely területén létrehozott találmányok szabadalmazhatóságát biztosítsák. A Magyar Szabadalmi Hivatal az érdemi vizsgálat során megvizsgálja, hogy egy számítógépi programot tartalmazó, számítógéppel megvalósított megoldás kizárólag számítógépi programnak tekinthető-e, amely nem minősül szabadalmazható találmánynak. A szabadalmazható találmányok műszaki jellegű problémát oldanak meg műszaki eszközökkel, vagy műszaki hatást fejtenek ki. A számítógéppel megvalósított megoldások szabadalmazhatóak lehetnek, ha a technika állásához mérten olyan műszaki hozzájárulást tartalmaznak, amely szakember számára nem nyilvánvaló. A műszaki hozzájárulás az a többlet, amelyet egy találmány egy ismert, a technika állásához tartozó megoldáshoz képest nyújt. Ennek a többletnek műszaki jellegűnek és újnak kell lennie, továbbá nem lehet nyilvánvaló szakember számára. Műszaki

hozzájárulást tartalmazhat egy műszaki probléma számítógéppel, szoftveres úton megvalósított megoldása, például egy ipari folyamat paramétereinek 39. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió szoftveres úton való, nagypontosságú beállítása. Nem tartalmaz viszont műszaki hozzájárulást egy olyan találmány, amely üzleti, matematikai vagy egyéb absztrakt módszereket végrehajtó számítógépi programra vonatkozik, és az általa kiváltott műszaki hatás csupán a program futtatásakor a számítógépre gyakorolt szokásos fizikai hatás.Egy számítógéppel megvalósított találmány szabadalmi leírásának tartalmaznia kell a találmány szerinti megoldás ismertetését, olyan mélységben, hogy azt szakember a leírás és a rajzok alapján meg tudja valósítani. A szabadalmi oltalom nem a számítógépi utasítások sorára vagy a forráskódra vonatkozik, hanem arra a megoldásra, ami a számítógépi program

futtatása során valósul meg. A Magyar Szabadalmi Hivatal joggyakorlatának bemutatásaként röviden ismertetünk néhány számítógéppel megvalósított találmányt, amelyekre a Hivatal az utóbbi években szabadalmat adott, és néhány olyat is, amelyek nem kaptak szabadalmat. Először következzen tehát néhány szabadalmat kapott, számítógépet alkalmazó találmány. Példa szabadalmazható, számítógéppel megvalósított találmányokra o o o o o Eljárás és rendszer fogyasztás (üzemanyag-vásárlás/tankolás) automatikus elszámolására rádiófrekvenciás fogyasztóazonosítással ƒ A találmány szerinti eljárás azonosítja a fogyasztót, működteti a töltőállomást, majd a tankolt üzemanyag árát ráterheli a fogyasztó számlájára. Az eljárás tehát közvetlen kapcsolatban van magával a töltési folyamattal és automatizálja azt, így műszaki hozzájárulást tartalmaz. Eljárás bankkártya vagy más, bankszámla fölött

rendelkezési jogot adó eszköz felhasználása jogosságának biztosítására ƒ Az eljárás során minden, a bankkártyához kapcsolt számlára vonatkozó tranzakciót vagy átutalást előzetesen egy SMS üzenetváltással lehet engedélyezni, ezzel biztonságosabbá válik a bankkártya használata. A kártyával való fizetés során a bankkal való adatátviteli kapcsolat mellett egy másik, kommunikációs hálózati adatátvitelt is le kell bonyolítani, egy meghatározott időtartamon belül, számítógéppel kiértékelhető jel képzésével, ami műszaki hozzájárulást jelent. Eljárás és berendezés ruhadarabok méretre szabására és gyártására ƒ A számítógépes eljárás és berendezés a vevő egyedi méreteire illesztett ruha készítését segíti elő, próbaruhadarabok alkalmazásával, azok illeszkedési tulajdonságai alapján. A számítógép vezérli a próbák alapján a ruhák előállításának egész folyamatát, így műszaki

hozzájárulást tartalmaz. Adatátviteli hálózat és eljárás folyamatos adatátviteli csatorna kiépítésére ƒ A találmány az adatátviteli csatorna kiépítéséhez a műszaki követelményeknek megfelelő módon vezérli a portokat összekötő buszokhoz kapcsolódó mátrixkapcsolókat, vezérlőeszközöket, ami műszaki jellegű hozzájárulást jelent a technika állásához. Eljárás rajzolatok elemzésére 40. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás ƒ Nyomtatott verzió A találmány ujjlenyomatok vizsgálatára, az ujjlenyomatok rajzolatainak elemzésére vonatkozik, célja a gyors, egyszerű, egyértelmű személyazonosítás megvalósítása. Az ujjlenyomatok a személyekhez egyértelműen kötődnek, a személyeket egyértelműen meghatározzák. A találmány az ujjlenyomat kamerával rögzített képének jellemző, információhordozó elemeit határozza meg, és speciális módon hasonlítja össze egy adatbázis megfelelő elemeivel, így a

személyeket valódi, fizikai paramétereik alapján azonosítja, tehát műszaki jellegű. Nem kaptak szabadalmat a következő, számítógéppel megvalósított találmányra vonatkozó bejelentések: Példa nem szabadalmazható, számítógéppel megvalósítható találmányokra • • • Követő, figyelő, regisztrációs rendszer pedagógiai és oktatási intézmények részére o Ez egy olyan találmány, amely ki van zárva a szabadalmazható találmányok köréből, mivel a számítógép szokásos módon történő felhasználására, személyekre vonatkozó adatok gyűjtésére, regisztrálására vonatkozik, és nem tartalmaz műszaki jellegű hozzájárulást a technika állásához. Eljárás, rendszer és számítógép nem kockázatelemzett vagyonértékek értékének a megjóslására o Tisztán üzleti módszerre vonatkozó, számítógépet alkalmazó találmány. A vagyonértékek értékének becslésére gazdasági elemzéseket alkalmaz, számítógép

felhasználásával, műszaki hozzájárulás nélkül. Rendszer vállalati információ generálására, valamint annak a rendszerhasználók rendelkezésére bocsátására o A vállalati információ számítógépbe vitele, valamint a felhasználók számára hozzáférhetővé tétele csak a számítógépek szokásos felhasználását igényli, műszaki hozzájárulás nélkül. Megállapíthatjuk tehát, hogy a számítógéppel megvalósított találmányok csak akkor kaphatnak szabadalmat, ha olyan műszaki hozzájárulást tartalmaznak a technika állásához, amely szakember számára nem nyilvánvaló. A szabadalmazhatóság egyéb feltételeit csak a műszaki hozzájárulás megítélését követően, annak megléte esetén vizsgálja a Hivatal. 41. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a bejelentés megosztásáról Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a szabadalom megadása

kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a megosztásra irányuló kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. Miután az Szt. külön rendelkezik a találmány egységére vonatkozóan, vagyis deklarálja, hogy egy bejelentésben csak egy találmányra, vagy pedig a találmányok olyan csoportjára igényelhető szabadalom, amelyet egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol össze, ezért az MSZH az érdemi szakaszban az egységesség kérdését is vizsgálja . Kimondja azonban a törvény azt is, hogy ha a találmány egysége nem áll fenn, a bejelentést meg kell osztani. A megosztást kezdeményezheti a bejelentő, vagy az MSZH a bejelentőt az egység hiánya miatt a bejelentés megosztására hívhatja fel. Az MSZH felhívására a bejelentő • • •

bizonyíthatja az egység fennállását, lemondhat az egységet megbontó megoldás tartalmáról és átdolgozhatja a leírást, vagy a bejelentés megosztásával helyreállíthatja az egységet úgy, hogy a találmányokat külön bejelentésbe foglalja. Ha a bejelentő az MSZH felhívására nem bizonyítja az egység fennállását és nem állítja helyre annak egységét, a Hivatal a bejelentést az egység hiánya miatt elutasítja. 42. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a lajstromozás jogi hatályáról A szabadalmi lajstromba történő bejegyzésnek közbizalmi hatása van. A szabadalmi lajstrom közbizalmi hatása abban áll, hogy jóhiszeműen és visszterhesen (azaz anyagi ellenszolgáltatásért) jogot szerző személlyel szemben a szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet sikerrel hivatkozni, ha e jogot a lajstromba bejegyezték. Kiegészítő anyag a szabadalom engedélyezési eljárás

befejező lépéséről A szabadalom megadása előtt a szabadalmi leírásnak, az igénypontnak és a rajznak a megadás alapjául szolgáló változatát meg kell küldeni a bejelentőnek. A bejelentő ezt követően – három hónapos határidőn belül – a következő lehetőségek közül választhat. Ha a leírás tartalmával egyetért: 1. Az anyagot változatlanul, egyértelmű jóváhagyásával küldi vissza 2. A bejelentő nem reagál a megküldött változatra A szabadalom megadására a megküldött leírás, igénypont és rajz alapján kerül sor. Ha a leírás tartalmával nem ért egyet: 1. Érdemi módosításokat végez az anyagban Ha az érdemi módosítás olyan értelmű, hogy az szűkíti az oltalmi kört, és ez a változtatás nem befolyásolja hátrányosan a megoldás érthetőségét, az érdemi módosítás jóváhagyható. Ha a bejelentő a kiküldött anyaghoz képest akár a leírást, akár az igénypontokat bővítő értelemben módosította, a

módosítást figyelmen kívül kell hagyni. 2. Egyéb módosításokat végez az anyagban Ha az alaki, stilisztikai módosítások, a technika állásának kiegészítése nem befolyásolják hátrányosan a megoldás érthetőségét, nincsenek ellentmondásban az előírásokkal, azok jóváhagyhatók, a visszaküldött anyag a végleges nyomdapéldány szövegeként kezelhető. Ha a bejelentés a bejelentő által végzett módosításokkal együtt is kielégíti a vizsgált követelményeket, a megadásra a visszaküldött változat alapján kerül sor. Ellenkező esetben a bejelentő találmányára a leírás, illetve az igénypontok "javításával" kap szabadalmat. A szabadalom megadása előtt külön jogszabályban meghatározott megadási és kinyomtatási díjat kell fizetni a megszabott három hónapos határidőn belül. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról. 43. oldal A

szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió A lemondottnak tekintő hivatali határozat megváltoztatását kérni lehet a bíróságtól. A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozat kézhezvételétől számított harminc nap. Ha a bejelentő a kérelmet késve nyújtja be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. 44. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag szabadalom megsemmisítéséről A szabadalmat meg kell semmisíteni, ha tárgya • • • • nem új, nem alapul feltalálói tevékenységen, iparilag nem alkalmazható, vagy nem minősül találmánynak (mert például felfedezésnek, tudományos elméletnek minősül). A szabadalmat meg kell semmisíteni továbbá akkor is, ha • • • • a találmány hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne (ilyen például az ember klónozására szolgáló eljárás); a leírás nem tárja fel a

törvényben előírt módon és részletességgel a találmányt; a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben feltártak; a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet. E feltételek bármelyike a megsemmisítés alapjául szolgálhat, azonban – mint a fentiekből látható – a megsemmisítés alapja csak súlyos ok lehet. A szabadalom megsemmisítésének jogalapjai szűkebb körűek, mint a megadás feltételei. Például nem engedélyezhető szabadalom, ha a leírás nem tartalmazza a technika állásának ismertetését, utólag azonban e hiányosság nem lehet a megsemmisítés alapja. A megsemmisítési kérelemre a szabadalmas nyilatkozatot tehet, amelyben részletesen kifejtheti érveit a szabadalom fenntartása mellett, bizonyíthatja, hogy találmányát megillette a szabadalom. Ezen előkészítést követően a megsemmisítés

ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsa nyilvános szóbeli tárgyaláson határoz. A tanács a tárgyaláson természetesen a felek érvelésének figyelembevételével határoz. Az eljárás során lehetőség van többek között szakértő igénybevételére, okirati és egyéb bizonyítékok benyújtására. Az eljárás eredményeként meghozott döntés a következőkről rendelkezhet: • • • a szabadalom teljes terjedelemben való megsemmisítése, a szabadalom teljes terjedelemben való fenntartása, vagy a szabadalom részbeni megsemmisítése (korlátozása). Ha a megsemmisítés feltételei részlegesen állnak fenn, a szabadalmat korlátozni kell. Ez történhet például egyes igénypontok törlésével, vagy az oltalmi igény átfogalmazásával. Ekkor a szabadalmi oltalom egésze nem semmisül meg, csak az érintett részek oltalma szűnik meg. Megsemmisítési eljárást már megszűnt szabadalom ellen is lehet indítani Megsemmisítési

eljárásban egyezségnek nincs helye, a megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, hiszen a jogi helyzet tisztázása közérdek. Az eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. 45. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a nemleges megállapítási eljárásról A termelést korszerűsítő, új terméket bevezető termelő szabadalombitorlást követhet el. Ennek elkerülése érdekében célszerű felkutatnia azokat a szabadalmakat, amelyek tevékenységét korlátozzák. Ha megoldásához közel álló szabadalmat talál, akkor jogi helyzetének tisztázása céljából nemleges megállapítást kezdeményezhet. A nemleges megállapítási eljárás rendeltetése tehát az, hogy a termelő – például a műszaki fejlesztés idején – tisztázza saját jogi helyzetét az érvényes szabadalmakkal szemben, megállapítsa termékének

szabadalomtisztaságát, és így elkerüljön egy esetleges szabadalombitorlási pert. Az MSZH a nemleges megállapítási eljárásban is háromtagú tanácsban jár el. A felek ez esetben is kifejthetik érveiket, nyilatkozhatnak arról, hogy a kérdéses megoldás az adott szabadalomba ütközik-e. A nemleges megállapításra vonatkozóan a tanács az alábbiak szerint határozhat: • • a kérelemnek helyt ad, tehát megállapítja, hogy a kérelmezői megoldás nem ütközik a megjelölt szabadalomba; a kérelmet elutasítja, tehát megállapítja, hogy a megjelölt szabadalom jellemzői megtalálhatók a kérelmezői megoldásban. A nemleges megállapítási kérelmet elutasító döntés a bitorlás tényét ugyan nem bizonyítja, de jó alapot teremthet bitorlási per megindításához. A nemleges megállapítási eljárás a kérelmező érdekeit szolgálja, ezért az eljárás költségeit is ő viseli. 46. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott

verzió Bejelentési kérelem Példa bejelentési kérelemre Kiegészítő anyag szabadalmi leírásról A szabadalmi leírás a találmány feltárására, az igénypontokban megfogalmazott oltalmi kör alátámasztására szolgál. A bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajzok alapján meg tudja valósítani.A leírást három példányban kell benyújtani A leírásnak (lehetőség szerint az alábbi sorrendben) tartalmaznia kell: • • • • • • • • • a találmány címét, a műszaki terület pontos meghatározását, amelyre a találmány vonatkozik, a technika állásának a találmányhoz közel álló megoldásait, lehetőség szerint a források megjelölésével, a megoldandó feladat megjelölését, a feladat megoldását, összhangban az igénypontokkal, az ábrák felsorolását, tárgyuk megjelölésével, a találmány megvalósítási módjának részletes ismertetését,

a szükséghez képest példák vagy rajzok segítségével, a találmány ipari alkalmazhatóságának módjára vonatkozó kifejtést, ha az nem egyértelmű, a találmányhoz fűződő előnyös hatások bemutatását. A leírás nem tartalmazhat a találmány feltárásához nyilvánvalóan szükségtelen ismertetést. A leírásnak nem feladata a találmány reklámozása vagy a feltaláló véleményének ismertetése. 47. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Szabadalmi leírás Példa szabadalmi leírásra Kiegészítő anyag szabadalmi igénypontokról Az igénypontok a találmány műszaki jellemzőkkel történő ismertetése, az oltalom terjedelmét határozza meg. A szabadalmi bejelentés elkészítésének egyik legfontosabb eleme az igénypontszerkesztés, amely igen nagy körültekintést igényel. Ha az igénypontban a szükségesnél több jellemző szerepel, az oltalom terjedelme szűk lesz, így azt könnyebb megkerülni. Ellenkező

esetben viszont, amikor a szükségesnél kevesebb jellemző kerül megjelölésre, a bejelentés elutasításra is kerülhet, hiszen a bejelentő az őt megilletőnél tágabb oltalmi körre nem kaphat oltalmat.Lényeges, hogy az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni. Az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához.A leírás végén egy mondatban, a műszaki jellemzőkkel meghatározott találmányra kérnek szabadalmi oltalmat. Csak az áll oltalom alatt, ami az igénypont(ok)ban szerepel Az igénypont(ok) szerkesztésének jogszabályban meghatározott alaki előírásai vannak. A találmány tárgyának jellegéhez igazodóan • • • • termékre, berendezésre, eljárásra, alkalmazásra lehet igénypontot fogalmazni. Az igénypont általában két részből, tárgyi körből és

jellemző részből áll, amelyeket az "azzal jellemezve" szavak kötnek össze. A tárgyi kör a találmány megnevezését és a találmánynak a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit tartalmazza. A jellemző részbe azokat a jellemzőket kell foglalni, amelyek a találmányt a technika állásától megkülönböztetik.Vegyi termékek (pl vegyületek, gyógyszerek, növényvédőszerek, kozmetikumok, élelmiszerek) esetén új vegyületekre vagy új keverékekre az igényponti jellemzők két részre tagolás nélkül, egybefüggően is felsorolhatók. A főigénypont tartalmazza a feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt. Egy bejelentésben csak akkor szerepelhet több főigénypont, ha a bejelentésben találmányok olyan csoportjára kértek oltalmat, amelyet egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol össze.Az előnyös megoldásokat aligénypontba lehet foglalni. 48. oldal A

szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Példa gépészeti tárgyú igénypontra Bejelentő az ábra szerinti megoldásra kér oltalmat. Az igénypontok a következők: 1. Emelőrendszer, amelynek menetes tömör orsója (1) és ehhez kapcsolódó külső menetes csőorsója (3) van, azzal jellemezve, hogy jobbmenetes tömör orsója (1) egy alaphoz rögzített, 49. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió az orsóhoz (1) csatlakozik egy jobbmenetes anya (2) amely egybeépített kialakítású egy külső balmenetes csőorsóval (3), a csőorsó (3) egy járókerethez (7) rögzített balmenetes anyához (4) kapcsolódik, a járókeret (7) egyrészt egy vezetőkereszttel (5) egy négyszög keresztmetszetű vezetőhasábhoz (6), másrészt járókeret-vezetőkkel (8) egy az alapon rögzített sínpárhoz (9) csatlakozik. 2. Az 1 igénypont szerinti emelőrendszer, azzal jellemezve, hogy a vezetőhasáb (6) motorral (11) hajtott

kialakítású. 3. Az 1 vagy 2 igénypont szerinti emelőrendszer, azzal jellemezve, hogy az anyák (2, 4) menetei kopásálló, önkenő műanyagból vannak. Az 1. igénypont a főigénypont, amely a találmány általános megoldására vonatkozik A 2 és 3. igénypontok aligénypontok, amelyekkel egy-egy előnyös megoldást kívánnak oltalmazni 50. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Példa termék, berendezési, eljárási, alkalmazási igénypontokra A bejelentő egy gyógyszerre mint termékre az egyik főigénypontban, egy másik főigénypontban a gyógyszer előállítására szolgáló berendezésre, egy további főigénypontban a gyógyszertermék előállítására vonatkozó eljárásra, míg végül egy következő főigénypontban a gyógyszer eddig megismerttől eltérő alkalmazására igényel oltalmat (pl.: egy fejfájás elleni szert emésztőrendszeri problémák megoldására javasol). Ilyenkor a találmány címe is tükrözi

az egy bejelentésbe foglalt több találmányt, pl. fejfájás elleni gyógyszer, eljárás és berendezés a gyógyszer előállítására, valamint fejfájás elleni gyógyszer alkalmazása emésztési panaszok orvoslására. 51. oldal A szabadalomengedélyezési eljárás Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag rajzról A rajz feladata a leírással összhangban olyan részletességgel feltárni a találmányt, hogy azt szakember meg tudja valósítani. Rajzok benyújtására akkor van szükség, ha azok a találmány megértéséhez szükségesek. Mindez nélkülözhetetlen lehet egy berendezésre vonatkozó találmány esetén. A rajzon bemutatott berendezés alkotóelemeit hivatkozási jellel kell jelölni. A leírásban, az igénypontokban és a kivonatban, az egyértelműség érdekében, a berendezés alkotóelemeinek megnevezésekor e hivatkozási jeleket kell feltüntetni. 52. oldal