Jogi ismeretek | Szabadalmi jog » Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben

Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben Nyomtatott verzió Bevezető A szellemi tulajdonnal összefüggő jogviszonyok szabályozása a magyar jogban a polgári jog eszközeivel történik. A Polgári Törvénykönyv (Ptk) általánosságban véd minden szellemi alkotást, míg a szellemi tulajdon egyes fajtáira vonatkozó részletszabályok külön jogszabályokban, az iparjogvédelmi és a szerzői jogi törvényekben találhatóak. Lényeges vonása a szabályozásnak, hogy a szabadalmakkal kapcsolatos jogviták bírósági fórum elé vihetők. Az MSZH döntései megváltoztatási kérelemmel megtámadhatóak, illetve vannak olyan jogviták, a szabadalmi perek, amelyek bírósági hatáskörbe tartoznak. A polgári jogvitákat eldöntő polgári eljárások peres vagy nemperes eljárások lehetnek. Mind a hivatali döntések megváltoztatására irányuló nemperes eljárásban (továbbiakban: megváltoztatási eljárások), mind a szabadalmi perek esetében és a

szabadalmakkal kapcsolatos más jogvitás ügyekben (pl.: szerzőségi, igényjogosultsági, díjazási ügyek) a Polgári Perrendtartás (Pp.) általános rendelkezéseit kell alkalmazni, de a szabadalmi törvényben (Szt.) meghatározott eltérésekkel Kiegészítő anyag a Pp.-től eltérő rendelkezésekről 1. oldal Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben Nyomtatott verzió Az MSZH döntéseinek felülvizsgálata A Fővárosi Bíróság kérelemre megváltoztathatja többek között az MSZH eljárást befejező döntését, valamint az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését, illetve az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó végzések némelyikét. Eljárást befejező döntésnek minősül, például: • • • • • • a szabadalom megadása, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a szabadalom megsemmisítése,

a nemleges megállapítás, a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása kérdésében hozott döntés. A megváltoztatási kérelmek tárgyában a bíróság előtt folyó eljárás szükségszerű előzménye az MSZH előtt lefolytatott eljárásban hozott döntés. A döntés megváltoztatását az kérheti, aki az MSZH előtti eljárásban ügyfélként vett részt, vagyis a bejelentő, a szabadalmas, illetve a megsemmisítést, nemleges megállapítást kérő kérelmező, valamint az, akit az iratmegtekintésből kizártak vagy korlázoztak. Amennyiben a szolgálati találmány feltalálója a megsemmisítési eljárásban nyilatkozik, az eljárásban ügyfélként vehet részt, tehát megváltoztatási kérelemmmel élhet aHivatal döntésével szemben. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb

résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérlemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezésével, illetve a rá vonatkozó döntéssel szemben. A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott döntés megváltoztatását az ügyész annak alapján kérheti, ha a szabadalom tárgyának hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne. A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje harminc nap, amit általában a döntés közlésétől kell számítani. A kérelem az MSZH-nál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt továbbítja a Fővárosi Bírósághoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezés ügyében a Fővárosi Ítélőtábla jár el; a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésének felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól lehet kérni. Ha a bíróság az MSZH döntését megváltoztatja, az ügyben hozott végzése a hivatali 2. oldal Bírósági

eljárás szabadalmi ügyekben Nyomtatott verzió döntés helyébe lép. A bíróság a hivatali döntést hatályon kívül helyezi, és az MSZH-t új eljárásra utasítja, ha • • a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn; vagy az MSZH előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható. Ha a bíróság azt állapította meg, hogy az MSZH eljárásában lényeges eljárási szabálysértés történt, akkor végzésében arra utasítja a Hivatalt, hogy ismételje meg korábbi eljárását, és ilyen módon korrigálja korábbi intézkedését. Például ha a Hivatal egy bizonyítékot nem vett figyelembe, és ennek okát döntésében nem indokolta, tehát lényeges eljárási szabálysértést követett el, akkor a Hivatal hibásan hozott döntését a bíróság hatályon kívül helyezi. Az MSZH ilyenkor köteles a korábbi döntése helyett

egy új döntést kibocsátani. Az MSZH előtti megismételt eljárásra a bíróság végzése az irányadó. Az MSZH köteles a bírósági végzésben foglaltaknak megfelelően eljárni – a bíróság által részletesen kifejtett indokolásnak megfelelően – az adott bizonyítékot értékelni, összességében tehát a bíróság végzésében foglaltakat végrehajtani. Az MSZH döntéseinek megváltoztatására irányuló eljárás nemperes (peren kívüli) eljárás. Annak ellenére, hogy ez tartalmilag egy közigazgatási döntés bírósági megváltoztatására irányuló eljárás, az Szt. rendelkezései alapján a bíróság eljárására mégsem a közigazgatási perek szabályait kell alkalmazni. Az Szt úgy rendelkezik, hogy a megváltoztatási kérelem alapján induló bírósági eljárásban az ügyfél (kérelmező) vesz részt. Az MSZH ebben az eljárásban nem alperes, azonban akkor, ha az MSZH előtti eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, a

bírósági eljárást ez ellen a személy ellen kell megindítani. Az ügy tárgyaláson kívül is elbírálható, ha az ügyben ellenérdekű fél nem vesz részt és az ügy az iratok alapján elbírálható. A bíróság az érdemi döntését végzés formájában hozza meg. Kiegészítő anyag a bíróság összetételéről Kiegészítő anyag az "ügyfél" fogalmáról 3. oldal Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben Nyomtatott verzió Szabadalmi perek és szabadalmakkal kapcsolatos egyéb perek A Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak a szabadalmi kényszerengedéllyel, előhasználattal és továbbhasználattal kapcsolatos perek, valamint a találmány- és szabadalombitorlás miatt indított perek. A szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik. A szabadalmi perek a szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és

visszavonására irányuló perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá az európai szabadalom kapcsán a belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenység körében megkezdett, a korábbi fordítás szerint a szabadalomba nem ütköző hasznosítás tekintetében a hasznosítási jogosultság fennállásával kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek, amelyek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. A szabadalmakkal kapcsolatos minden más jogvitás ügy, így pl. a licenciaszerződéssel kapcsolatos jogviták, a találmányi díjperek a megyei bíróságok (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartoznak (ezekre az ügyekre nincs az Szt.-ben kizárólagos illetékesség meghatározva) A Fővárosi Bíróság, illetve a megyei bíróságok végzése ellen másodfokon a Fővárosi, illetve az illetékes megyei Ítélőtábla jár el; az illetékes megyei vagy

Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzése ellen a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálatnak van helye. A definícióban a hatáskör jelöli ki, hogy milyen szintű bírósághoz lehet fordulni. Ez azt is jelenti, hogy szabadalmi jogvita esetén nem lehet más szintű – például városi – bírósághoz fordulni jogorvoslatért. Az illetékesség a területi elvre utal, azaz az a hatáskörrel rendelkező bíróság az illetékes alapesetben, amelynek területén az alperes lakik (kivéve, ha kizárólagos illetékességet határoz meg a jogszabály). A szabadalmi perekben a bíróság azokban az ügyekben jár el meghatározott összetételű tanácsban, amelyek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe, illetve kizárólagos illetékessége alá tartoznak. Kiegészítő anyag a szabadalmakkal kapcsolatos egyéb perekről 4. oldal Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a Pp.-től eltérő rendelkezésekről Az Szt.-nek a

Pp rendelkezéseitől eltérő szabályai a következők: • • • • • • • • • első fokon a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak a megváltoztatási eljárások és a találmány-, illetve szabadalombitorlás miatt indított, a kényszerengedéllyel, az előhasználati és továbbhasználati joggal kapcsolatos szabadalmi perek; a szabadalommal kapcsolatos más jogvitás ügyek a megyei/Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak; másodfokon az Ítélőtáblák járnak el az általános szabályok szerint; a bíróság a megváltoztatási eljárásokban és a találmány- illetve szabadalombitorlás miatt indított, a kényszerengedéllyel, az előhasználati és továbbhasználati joggal kapcsolatos szabadalmi perekben három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik; a szabadalmakkal kapcsolatos egyéb

jogvitás ügyekben első fokon egy hivatásos bíró (egyesbíró) jár el; a nemperes eljárás körébe tartoznak a megváltoztatási eljárások; a szabadalmi perek és szabadalommal kapcsolatos egyéb jogvitákban a bíróságok a peres eljárás szabályai szerint járnak el; a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) határozatának a megváltoztatására irányuló nemperes eljárás az erre feljogosított kérelmező (aki az MSZH előtti eljárásban ügyfélként vett részt, például a bejelentő, a szabadalmas, illetve a megsemmisítést, a nemleges megállapítást kérő kérelmező, valamint egyes esetekben a feltaláló és az ügyész) megváltoztatási kérelme alapján indul. A kérelmet az MSZH-hoz kell benyújtani. Ha az MSZH előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani (pl.: a megsemmisítésre és a nemleges megállapításra vonatkozó eljárások esetén). Ha az Szt-ből, illetve az eljárás nemperes

jellegéből más nem következik, az eljárásra a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell; az Szt. a szabadalmi perek és a szabadalommal kapcsolatos egyéb jogviták vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy az eljárás során a Pp. szabályait kell alkalmazni: a polgári peres eljárás az alapul szolgáló jogvita eldöntésére irányuló és a bírósághoz benyújtott kereset alapján indulhat (pl.: szabadalombitorlás miatt indított per); o a keresetet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak a jogvitában érdekelt fél terjesztheti elő (pl.: a szabadalom jogosultja); o a polgári perben két ellenérdekű fél, a polgári pert kezdeményező felperes (pl. szabadalombitorlási perben a szabadalmas), valamint a keresettel támadott alperes (pl. szabadalombitorlási perben a bitorló) vesz részt; a felektől meg kell különböztetni azt a harmadik személyt, az úgynevezett beavatkozót, aki valamelyik fél pernyertessége érdekében avatkozik a perbe;

a beavatkozó az lehet, akinek jogi érdeke fűződik a per mikénti eldöntéséhez (pl.: a feltaláló, a licenciavevő). 5. oldal Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a bíróság összetételéről A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. Kiegészítő anyag az "ügyfél" fogalmáról Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az eljárás tárgyát képező ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Az eljáró szerv kötelezettsége, hogy az eljárás minden szakaszában tájékoztassa az ügyfelet jogairól és kötelezettségeiről. Az eljárás folyamán az ügyfélnek különböző kötelezettségei és jogai vannak. Az

ügyfél legfőbb kötelessége, hogy legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen működjön közre az eljárásban. Az államigazgatási eljárásban a mind a magyar, mind a külföldi ügyfelek a törvény előtt teljes egyenlőséget élveznek, és ügyeiket minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Szóban és írásban mindenki anyanyelvét használhatja az eljárásban; ez az alapelv garantálja, hogy a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit ne érjen hátrány. Ha pedig az államigazgatási eljárásban siket, néma, vagy siketnéma személy vesz részt, tolmácsot kell alkalmazni. Szabadalmi ügyekben ügyfélnek tekintendő a bejelentő, a szabadalmas és a kérelmező. Amennyiben a szolgálati találmány feltalálója a megsemmisítési eljárásban nyilatkozik, az eljárásban ügyfélként vehet részt, tehát megváltoztatási kérelemmel élhet a Hivatal döntésével szemben. 6. oldal Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben

Nyomtatott verzió Példa szabadalmakkal kapcsolatos egyéb perekre Előfordulhat például, hogy a licenciaszerződésben a felek abban állapodtak meg, hogy a fenntartási díjakat továbbra is a szabadalmas fizeti. Ha a szabadalmas mulasztása következtében megszűnik a szabadalmi oltalom, és ez a hasznosítót hátrányos helyzetbe hozza – például azért, mert az oltalom megszűnése következtében a hasznosító versenytársa is elkezdheti az adott terméket gyártani – akkor a licenciavevő kártérítést követelhet a szabadalmastól, és jogorvoslatért bírósághoz is fordulhat. Kiegészítő anyag a szabadalmakkal kapcsolatos egyéb perekről A korábbiakban felsorolt ügyekben indult perek mellett egyéb, a szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákban is indulhatnak perek. A bíróság előtti jogorvoslatra van lehetőség például a feltaláló személyhez fűződő jogai, a szabadalmi igény, a szerzőség, a találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellege, az

igényjogosultság, a jogutódlás, az átruházás, a közös szabadalom aránya, a szolgálati találmány díjazása vagy például a hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) kérdésében felmerült vitás kérdésekben is. A szabadalmi perek • • • csak a bíróság előtt benyújtott kereset alapján indulhatnak, pl. a szabadalombitorlás miatt indított per; keresetet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak a jogvitában érdekelt fél terjeszthet elő, pl. a szabadalom jogosultja; a polgári perben két ellenérdekű fél, a polgári pert kezdeményező felperes (pl.: jogosult), valamint a keresettel támadott alperes (pl.: bitorló) vesz részt; a felektől meg kell különböztetni azt a harmadik személyt, az ún. beavatkozót, aki valamelyik fél pernyertessége érdekében avatkozik a perbe; beavatkozó az lehet, akinek jogi érdeke fűződik a per mikénti eldöntéséhez (pl. feltaláló, licenciavevő, stb) Példa

szabadalmakkal kapcsolatos egyéb perekre 7. oldal