Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Magyarország kormányzati rendszere

Károly Róbert Főiskola Gyöngyös Mátrai út 36. MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI RENDSZERE A Magyar Köztársaság államszervezete Magyarországon az 1984 után szovjet mintára létrehozott államszervezeti modell a hatalom egységének elve szerint épült fel. Ennek jegyében a központi képviseleti szerv, a parlamenti hatásköre elvileg korlátlan és korlátozhatatlan volt. Az 1949-ben létrehozott Alkotmány rögzítette az állam osztálytartalmát, a proletariátus diktatúráját és a kommunista párt vezető szerepét. A pártállam struktúrája és működése az egyetlen politikai központból irányított egységes államhatalom elvét követte. Az állami szervek feladata a társadalmi kontroll nélkül működő párt döntéseinek állami akarattá nyilvánítása és azok végrehajtása volt. Az 1989-90-es rendszerváltás egyik legfontosabb állomása az alkotmányt alapvetően módosító 1989. évi XXXI tv elfogadása volt Bár formai értelemben nem új

alkotmányt, hanem alkotmánymódosítást fogadott el az Országgyűlés, tartalmilag azonban egy új alkotmány jelentőségével bírt. Az 1989. évi XXXI tv biztosította a pártállamból a jogállamba, az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a szocialista jellegű gazdasági rendszerből a piacgazdaságba való átmenet kereteit és alapvető intézményi feltételeit. A létrehozott új államszervezeti modell a hatalom megosztásának, az államhatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elvén és a többpártrendszer működésének szükségességén nyugszik. Megszűnt a parlament ülései között helyettesítő és államfői feladatokat ellátó 21 tagú testület a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Az ország köztársaság lett, élén a köztársasági elnökkel. Megszűntek a Minisztertanács hatáskörében eljáró kormánybizottságok. A marxistaleninista párt vezető szerepének megszüntetése mellett az Alkotmány deklarálja a

többpártrendszert, mint a népakarat kialakításának és kinyilvánításának egyik lényeges biztosítékát. A modern jogállamokra jellemző intézményeket hoztak létre: 2 • Az Alkotmánybíróság • Az Állami Számvevőszék • Az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának helyzetét és szerepét határozza meg. Az egycentrumú hatalmi rendszert többcentrumú államszervezeti modell váltotta fel. A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett önálló hatalmi központként látja el feladatát az államfő, az Alkotmánybíróság és annak kell tekintenünk a helyi önkormányzatokat is. A hatalmi ágak megosztásának centrumában az Országgyűlés, mint törvényhozó hatalom és a Kormány, mint a végrehajtó hatalom központi szerve áll. Az Országgyűlés és a Kormány között a köztársasági elnök kiegyensúlyozó, semleges hatalmat képvisel.A központi állami szervek és a

helyi államszervezet közötti hatalommegosztást az önkormányzati hatalom alkotmányos elismerése biztosítja. A bírói hatalom önálló, más hatalmi ágtól független befolyásmentes igazságszolgáltató tevékenységét alkotmányosan biztosított autonómiával látja el. Az Alkotmánybíróság a törvényhozó hatalom, valamint más jogalkotással felruházott állami szervek „ellensúlyaként” a jogalkotás alkotmányosságát garantálja. Az Állami Számvevőszék a törvényhozó hatalom megbízásából a végrehajtó hatalom gazdálkodásának és a közpénzek gazdaságos, célszerű felhasználásának ellenőrzését látja el. Az állampolgári és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az emberi jogok érvényesülésén keresztül ellenőrzi a közigazgatás törvényes működését. Az ügyészség vádhatósági funkciója mellett törvényességi felügyeletet gyakorol, közreműködik annak a biztosításában, hogy a társadalom valamennyi

szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. 3 Az országgyűlés AZ Országgyűlés szervezete 1989. októberi alkotmánymódosításig az államhatalom egységének elve szerint a parlament hatásköre korlátlan volt. Ezzel szemben a valóságban az Országgyűlést évtizedeken keresztül évente 2- 4 alkalommal hívták össze, 6- 8 napig ülésezett, a melyen 5-6 törvénynél többet ritkán fogadott el. A parlament szerepe főleg arra korlátozódott, hogy az állampárt által elhatározott politikai döntéseket törvényi formába öltöztesse. A parlament szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az Alkotmány és az Országgyűlés Házszabálya állapítja meg. A csaknem 150 paragrafust felölelő Házszabály taglalja az Országgyűlés megalakulásának szabályait, rögzíti a képviselők jogait, kötelességeit, a képviselőcsoportok alakításának és megszűnésének szabályait. A hatályos választójogi

törvény szerint az Országgyűlés 386 tagból áll. A képviselők közel 176 egyéni választókerületből, 152 területi listáról, 58 pedig országos listáról került a Parlamentbe. Az Országgyűlés ülései között különös jelentősége van az alakuló ülésnek, melyet a választásokat követő egy hónapon belül az államfő hív össze és nyit meg. A parlamenti szokásoknak megfelelően az alakuló ülést a tisztségviselők megválasztásáig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. Munkáját a négy legfiatalabb képviselő, mint korjegyző segíti. Mandátumvizsgáló bizottságként eljárva a választási iratok alapján megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét, majd ennek eredményéről az Országgyűlésnek jelentést tesznek. A Parlament a képviselők megbízásának igazolásával kinyilvánítja legitimitását. Az alakuló ülés következő feladata az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és

jegyzőinek megválasztása. A tisztségviselők 4 megválasztásuk után működésüket azonnal megkezdik. Ekkor hozzák létre az állandó bizottságokat, tagjaik megválasztására, valamint akkor jelentik be a képviselőcsoportok (frakciók) megalakulását is. Az Országgyűlés tisztségviselői az elnök, az alelnök és a jegyzők. A tisztségviselők személyére a frakcióvezetők és a független képviselők megbízottja tesznek javaslatot. Az elnök őrködik az Országgyűlés tekintélyén, ügyel a Házszabály helyes alkalmazására, szervezi a Parlament munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét. A Parlament elnöke a köztársasági elnök és a kormányfő után a harmadik legfontosabb közjogi méltóság. A jelenleg hatályban lévő döntések szerint az Országgyűlés öt alelnököt és tíz jegyzőt választott. Az elnököt akadályoztatása esetén vagy az elnök megbízása alapján az egyik alelnök helyettesíti, jogai és

kötelességei azonos az elnökével. A gyakorlati parlamenti munka során az elnök és az alelnökök között megegyezésen alapuló munkamegosztás érvényesül. A parlament elnöke által megállapított sorrendben egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül a Házszabály szerint lehetőleg egy kormánypárthoz, egy ellenzéki párthoz tartozik. A soros jegyzők folyamatosan segítik az elnököt a tanácskozás vezetésében. A Házszabály külön nevesíti a Házbizottságot, amelynek rendkívül fontos szerepe van a parlament munkájának előkészítésében, a menetközben felmerült problémák konszenzusos rendezésében. A parlamenti ülések során gyakran alakulnak ki olyan helyzetek, amelyeket előre nem lehet szabályozni, ezért nagy jelentősége van a Házbizottság általános érvényű állásfoglalásainak is. A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és minden képviselőcsoport vezetője,

szavazati joggal azonban csak az utóbbiak a frakcióvezetők rendelkeznek. 5 A Házbizottságon kívül a Házszabály a bizottságok két alaptípusát, az állandó és az ideiglenes bizottságot különbözteti meg. Az országgyűlésnek jelenleg 25 állandó bizottsága van: Alkotmány- és igazságügyi bizottság, Gazdasági bizottság Költségvetési és pénzügyi bizottság, Egészségügyi bizottság, Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, Külügyi bizottság, Mezőgazdasági bizottság, Önkormányzati bizottság Rendészeti bizottság, Szociális és családügyi bizottság Emberi jogi-, kisebbségi- és vallásügyi bizottság Európai integrációs ügyek bizottság Honvédelmi bizottság Idegenforgalmi bizottság Ifjúsági és sport bizottság Környezetvédelmi bizottság Kulturális és sajtó bizottság Oktatási és tudományos bizottság Területfejlesztési bizottság Informatikai és távközlési bizottság Társadalmi szervezetek bizottság

Mentelmi-, összeférhetetlenségi- és mandátumvizsgáló bizottság Nemzetbiztonsági bizottság Számvevőszéki bizottság Ügyrendi bizottság A fenti felsorolásból látható, hogy az állandó bizottságok feladata alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Az állandó bizottságok altípusa a különbizottságok, állandó bizottságként működnek, a különbizottságok elsősorban nem közvetlenül a törvényalkotásban vesznek részt. Ilyen pla Társadalmi szervezetek bizottsága 6 Az állandó bizottság egyes feladatai folyamatos elvégzésére tagjai sorából a albizottságokat hozhat létre. Az állandó bizottság a parlamentkezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve Tagja csak képviselő lehet, a tárgyalásokra szakértőket is meghívhatnak. A bizottságok tagjait a pártok országgyűlési képviselőinek arányában választják meg. Az Országgyűlés bármelyik kérdés

megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá meghatározott ügyek meghatározott ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat. Mindkettő ideiglenes bizottságnak minősül. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés esetenként határozza meg. Az országgyűlési választásokon indult és a parlamentben képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők (a függetlenek), tevékenységük összehangolására, képviselőcsoportot hozhatnak létre. A politikai pártok választási programjukat elsősorban frakciójukon keresztül képesek a törvényhozásban érvényesíteni. A párt és frakciója közötti viszonyt jogszabályok nem rendezik, ez a pártok hatáskörbe tartozik. A képviselőcsoportból kilépő vagy kizárt honatya csak hathónapos türelmi, várakozási idő után csatlakozhat másik frakcióhoz. A képviselőcsoport

megszűnik, ha tagjainak száma 15 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport ezt határozatban kimondja. A képviselők jogállása A képviselő feladata az egész nemzet szolgálata. Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni és 7 részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekbe belépésre jogosít. A képviselők státuszához tartozó lényeges elem, hogy a tevékenységük során utasítás nem köti őket. A szabad mandátum garanciáját jelenti, hogy az Alkotmány nem teszi lehetővé, hogy a képviselőt választói visszahívják. A képviselők legjelentősebb jogosítványa az interpellációs jog, amely a kormányzati hatalom ellenőrzésének egyik formája. Az interpelláció lényege, hogy a képviselő a Kormányhoz, annak bármely tagjához és a legfőbb Ügyészhez

kérdést intézhet. A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely után a parlament szavazással dönt, hogy a választ elfogadja-e. Az elutasítás következménye, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága köteles megvizsgálni az adott kérdést és a parlament következő ülésén erről jelentést tesz. A kérdés a végrehajtó hatalom ellenőrzésének jóval gyengébb formája, a képviselő valamilyen közérdekű ügyben felvilágosítást kap az illetékes állami szerv vezetőjétől. A képviselő azonban viszontválaszra nem jogosult, s a parlament sem szavaz a válasz elfogadásáról. A képviselők mentelmi jogának két összetevője van a menteség és sérthetetlenség. A menteség azt jelenti, hogy a képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazat, valamint megbízatása gyakorlása során, az általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a menteség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre,

továbbá a képviselő polgári jogi felelősségére. A sérthetetlenség alapján a képviselőt csak a tettenérés esetén lehet őrizetbe venni vagy letartóztatni és ellene csak a parlament előzetes hozzájárulásával, lehet büntető vagy szabálysértési eljárást indítani. 8 A parlamenti képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a hatalommegosztás elvéből következnek. A képviselői tisztséggel csak a kormánytagság, a politikai államtitkári tisztség, továbbá az önkormányzati képviselőtestületi tagság fér össze. A képviselő juttatásai pl. a tiszteletdíj, a költségtérítés, vagy a közforgalmú közlekedési eszközök ingyenes igénybevételének lehetősége. Az Országgyűlés működési rendje Az Országgyűlést négy évi időtartamra választják. Évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június 15. -éig és szeptember elsejétől december tizenötödikéig. Az Országgyűlés

folyamatos működése megteremti a képviselők számára a lehetőséget a megnövekedett törvényhozói munka ellátására és a kormányzati tevékenység hatékony ellenőrzésére. Az Országgyűlés ülésszaka ülésekből, az ülés pedig több ülésnapból áll. A hetenkénti két ülésnapról áttértek a háromhetenkénti, később a kéthetenkénti ülésrendre. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülés kezdetén az elnök közli a benyújtott törvényjavaslatokat, indítványokat, interpellációkat és az ülés egyéb tárgyalási anyagait. A tárgysorozatot az Országgyűlés határozza meg A benyújtott törvényjavaslatokat általános és részletes vitán tárgyalják meg. Az Országgyűlés határozatait az Alkotmányban és a törvényekben előírt esetekben a képviselők minősített többségének szavazatával, minden egyéb esetben a jelenlévő

képviselők több, mint a felének szavazatával hozza. A minősített többséget igénylő döntések három csoportba sorolhatók: 9 • Az összes képviselők kétharmadának szavazata pl Alkotmánymódosításhoz • A jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata pl. az önkormányzatokról szóló törvény • Az összes képviselő többségének szavazata. pl a kormányfő megválasztása Az Országgyűlés tanácskozásairól szó szerinti és összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni. A szó szerinti jegyzőkönyvet , az ülést követő három héten belül kézbesíteni kell a képviselők részére. Az összefoglaló jegyzőkönyv az ülések tartalmi részét, az érdemi állásfoglalásokat tartalmazza. A jegyzőkönyveket az elnök és a soros jegyzők írják alá. Az Országgyűlés hatásköre Az Országgyűlés egyik legfontosabb feladata a törvényalkotás. Az 1987-ben elfogadott jogalkotási törvény nevesíti azokat a tárgyköröket,

amelyeket kizárólag a törvényben lehet szabályozni. E szerint az Országgyűlés törvényben állapítja meg: • A társadalmi rendre • A gazdasági rendre • Az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó szabályokat. A parlament alapvető joga a végrehajtó hatalom ellenőrzése. A parlament feladata a kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása. Dönt a Kormány programjáról, meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét. Az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, az országgyűlési biztosokat. Az Országgyűlés dönt az alapvető külügyi és hadügyi kérdésekben. 10 Dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításáról, a fővárosi kerületek kialakításáról. Az Országgyűlés

közkegyelmet gyakorol és országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök A köztársasági elnök jogállása Az Alkotmány szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés 5 évre választja. Megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a 35. életévét betöltötte A köztársasági elnököt legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A választást jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez legalább ötven képviselő írásbeli ajánlása szükséges. A választás titkos szavazás útján történik Az elnöki megbízatás megszűnik: • A megbízatás idejének lejártával • A feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal • Az összeférhetetlenség kimondásával • Lemondással • Az elnöki tisztségtől való megfosztással Az államfő felelősségre vonásának három esete van: • Tisztségének gyakorlása közban Alkotmányt vagy törvényt sért, • Hivatali

tevékenységével összefüggésben büntetőjogilag üldözendő cselekményt követ el. • Egyéb büntetőjogilag üldözendő cselekményt követ el. Ha tisztségének gyakorlása során Alkotmány vagy törvénysértést követ el, tisztségétől megfosztható. A felelősségre vonási eljárást a képviselők egyötöde indítványozhatja. Az eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. 11 Ha az eljárás, a hivatali ideje alatt, a a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. A köztársasági elnök hatásköre Az államfő hatáskörének

megállapításánál az Alkotmány két ellentétes követelmény összeegyeztetésére törekszik: egyrészt az elnöknek legyen olyan hatalmi-politikai súlya, amely biztosítja, hogy mind a parlament, mind a Kormány ellenpólusaként jelenhessen meg, másrészt viszont jogköre ne legyen olyan széles, amely a hatalmi koncentráció kialakulásának lehetőségét hordozná magában. Az Országgyűlés és az államfő közötti jogi kapcsolatot a kölcsönös függőség jellemzi. A köztársasági elnök részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, törvényt kezdeményezhet és indítványozhatja népszavazás kiírását. Az államfő egyik legfontosabb jogosítványa a törvények kihirdetésével kapcsolatos hatásköre. A törvény kihirdetéséről a köztársasági elnök gondoskodik annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, a parlament elnökének sürgősségi kérelmére 5 napon belül. Ugyancsak az

államfő parlamenttel szembeni ellensúlyát jelzi, hogy amennyiben a törvény valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, jogosult az aláírás előtt az Alkotmánybíróságnak véleményezésre megküldeni. Ha az alkotmányellenességet megállapítja, az államfő a törvényt a parlamentnek visszaküldi, egyébként köteles aláírni. 12 Az Alkotmány meghatározza azokat az államfői hatásköröket, amelyek gyakorlása során a megtett intézkedésekhez a Kormány elnökének vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges: Az Alkotmánybíróság értelmező határozata szerint- a bírák kinevezésén kívül- az államfő hatáskörébe utalt minden kinevezéshez, előléptetéshez, tisztségben való megerősítéshez Az államfő jogköre nem csupán formalitás. A köztársasági elnöknek meg kell tagadnia a kinevezést, ha annak jogszabályi feltételei nem állnak fenn, ha az államfő alapos okkkal arra következtet, hogy a javaslat

teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. Miniszteri ellenjegyzés szükséges még: • Nemzetközi szerződések kötéséhez, • A törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozásához, • Egyéni kegyelmezés megadásához. Ha a parlament döntésének meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetésére, valamint a Honvédelmi Tanács létrehozására. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. A kormány A kormány szervezete és ügyrendje A kormány a hatalommegosztás rendszerében a végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményese és az Országgyűlésnek felelős gyakorlója. A parlamenti választásokon győztes párt jelöltje alakíthat Kormányt. 13 Kormányfőnek a parlamenti demokrácia szabálya szerint csak olyan személy jöhet számításba, aki előreláthatólag

a parlamenti képviselők többségének szavazatát elnyeri. A miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés határoz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki és menti fel. Ez egyben azt jelenti, hogy a kormányfőnek meghatározó szerepe van abban, hogy az egyes minisztériumok élére kit állít, a jogi szabályozást tekintve ez kizárólag saját döntésén múlik. A pártok közötti politikai egyeztetéseknek azonban itt is lényeges szerepe van. A kormánypártok általában választási eredményüknek, illetve a koalícióban betöltött súlyuknak megfelelő arányban osztoznak a miniszteri pozíciókon. A legtöbb szavazatot szerzett kormánypárt adja a miniszterek többségét. A Kormánynak működése során rendelkeznie kell a képviselők többségének bizalmával. A Kormány megbízatása az új parlamenti választások előtt csak akkor szűnik meg, ha az Országgyűlés a

bizalmát megvonja. Amennyiben a Kormány nem felel meg a parlament bizalmának, a képviselők legalább egyötöde, a miniszterelnökkel szemben, írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Az indítvánnyal egyidőben javaslatot kell tenni az új kormányfő szeméjére is. A konstruktív bizalmatlansági indítvány útján alkotmányos lehetőség van a Kormány megbuktatására. A Kormány megbuktatása tehát csak akkor lehetséges, ha a kormánypártok koalíciós együttműködésében olyan súlyos zavarok keletkeznek, hogy valamelyik párt kilép a koalícióból, s ezáltal a Kormány elveszíti parlamenti döntését. A Kormány rendszeresen általában hetenként tartja üléseit, melyet a miniszterelnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt miniszter vezet. A kormány ülésére benyújtott előterjesztéseket és jelentéseket előzetesen a minisztériumok közigazgatási államtitkári értekezlete tárgyalja meg. 14 A Kormányülés

napirendjének javaslatát a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára készíti elő és a kormányfő jóváhagyásával küldi ki az ülés résztvevőinek. A kormány ülésén a kormánytagokon kívül állandó meghívottként vesz részt a: • Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára • Általános helyettes államtitkára • A miniszterelnök kabinetfőnöke • A kormányszóvivő • A Központi Statisztikai Hivatal elnöke • Valamint a feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásánál a Magyar Nemzeti Bank elnökét meg kell meghívni. A Kormány csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A kormány üléséről a kormányszóvivő hivatalos sajtóközleményt jelentet meg és tájékoztatja a sajtó képviselőit. A Kormány munkáját a miniszterelnök fogja össze. Gondolkodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról, képviseli a Kormányt különböző tárgyalásokon, illetve

rendezvényeken, beszámolásra hívhatja fel a minisztereket, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőit, aláírja a Kormány rendeleteit és határozatait. A kormányzati szervek A kormány meghatározott feladatok ellátására kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet hoz létre. Működésük célja a kormányzati munka hatékonyságának növelése. A kabinet a Kormány döntés-előkészítő, konzultatív szerve, amely előzetesen állást foglal a feladatkörébe tartozó, a kormányzati döntést igénylő minden olyan kérdésben, amely lényegesen érinti a Kormány politikai, gazdasági és más fontos céljainak megvalósítását. A kabinet rendszeresen beszámol működéséről a Kormánynak. A jelenleg 15 hivatalban lévő pl. a Kormány Gazdasági kabinet, Nemzetbiztonsági kabinet, Európai Integrációs kabinet, A kormánybizottság a kormány döntés-előkészítő, ellenőrző szerve, elnöke köteles a bizottság

tevékenységéről a Kormánynak beszámolni és a felmerült ügyekben döntési javaslatokat tenni. A kormánybizottság meghatározott ügyekben döntési jogosultsággal is rendelkezik, azaz a Kormány egyes hatáskörének gyakorlását a kormánybizottságra átruházhatja. A kollégiumok és a tanácsadó testületek a Kormány munkáját döntéselökészítési céllal támogató szervek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kormány megfelelő kapcsolatának kialakítása és fenntartása érdekében létrehozott szerv a Tudománypolitikai Kollégium. A Kormány hosszútávú komplex bűnmegelőzési stratégiájának kialakítására létrehozott döntéselőkészítő, egyeztető, javaslattevő szerv az Országos Bűnmegelőzési Tanács. A miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely ellátja a Kormány testületi működésével kapcsolatos feladatokat is. Vezetője miniszteri besorolásban látja el tevékenységét. A hivatal a miniszterelnök

részére döntés-előkészítést végez, szervezi a Kormány és az országgyűlés közötti kapcsolatot, szerkeszti a Magyar Közlönyt és a Határozatok Tárát, nyilvántartja a Kormány rendeleteit és határozatait. A kormány feladatköre Az Alkotmány tartalmazza a Kormány alapvető feladatait és jogosítványait. Az Alkotmányban felsorolt feladatokon kívül a Kormány ellátja mindazokat a feladatokat is, melyeket törvény utal a hatáskörébe. A Kormány általános feladata az alkotmányos rend védelme, az alapjogok védelme és biztosítása. Ezen kívül: • Biztosítja a törvények végrehajtását 16 • Gondoskodik a társadalmi- gazdasági tervek kidolgozásáról és végrehajtásáról • Irányítja a minisztériumok, és a közvetlenül alárendelt szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket • Meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről •

Meghatározza a tudományos- és kulturális fejlesztés állami feladatait és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket • Közreműködik a külpolitika meghatározásában, nemzetközi szerződéseket köt • A Belügyminisztérium közreműködésével, a köztársági megbízottak útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését • Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás és következményeinek elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Kivételesen alkalmazható, úgynevezett garanciális jogosítványként, a Kormány az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja által intézkedhet. A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni és erre külön szerveket létesíteni. A Kormány feladatkörében rendeleteket bocsát ki,

és határozatot hoz, amelyek törvénnyel ellentétesek nem lehetnek. A Kormány feladatai végrehajtása során irányelvet és elvi állásfoglalást fogad el. 17 A bíróságok A bíróságok tevékenységéről általában Igazságszolgáltatás alatt egyedi, jogvitás ügyek jogszabályok alapján történő eldöntését értjük. A bíróságok feladata a jog épségének az egyedi jogvita eldöntésén keresztüli megőrzése, a jogszabály adott tényállásra történő konkretizálása és alkalmazása. A jogszabályoknak megfelelő döntés- jogorvoslati lehetőségek kimerítése után – végleges, mindenkire egyaránt kötelező. A joggyakorlatban a bíróság feladatainak jelentős része büntető, polgári jogi, családjogi, munkaügyi, cégjárási ügyek teszik ki. A bírói tevékenység két területe a büntető és a polgári igazságszolgáltatás. A büntető igazságszolgáltatás során, a jogsérelem megállapításával és a szankció

kiszabásával, illetve végrehajtásával, az állam büntető hatalma valósul meg. A polgári igazságszolgáltatás célja elsősorban az, hogy a különböző jogalanyok jogvitáinak eldöntéseivel és a jogsérelem orvoslásával, a magánjogi életviszonyok rendjét helyreállítsák. Alapvetően a polgári eljárási jog szabályait kell alkalmazni a családjogi vitákban, valamint a munkavégzési jogviszonnyal kapcsolatos jogvitákban is. Külön ki kell emelni a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát, az un. Közigazgatási bíráskodást Valamelyik fél kezdeményezésére, a bíróság felülvizsgálja az egyedi közigazgatási határozat törvényességét. A bíróságok által meghozott határozat mindenkire nézve kötelező, azt más szerv nem bírálhatja felül. 18 A bírósági szervezet felépítése 1997 igazságszolgáltatási reform az ítélőtáblával bővült a bírósági szervezetrendszer. A bírósági szervezetrendszer

tagozódása négy színtű: • Helyi és munkaügyi bíróság • Megyei (fővárosi) bíróság • Ítélőtábla • Legfelsőbb Bíróság A helyi bíróság hatásköre általános, minden ügyben első fokon jár el kivéve amit a törvény magasabb színtű bíróság hatáskörébe utal. A helyi bíróságot az elnök vezeti. A munkaügyi bíróság első fokon jár el, a megyékben és a fővárosban működik, egy hivatásos bíró és két népi ülnökből álló tanácsban ítélkezik. A megyei bíróságok és a fővárosi bíróság az adott megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel rendelkezik. A megyei bíróság első és másodfokú bíróság. Első fokon a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben. pl polgár ügyekben, vagyonjogi perek ahol a pertárgy értéke meghaladja a 10 millió Ft-ot. Büntető ügyek közül a különösen súlyos bűncselekmények ( emberölés, halált okozó testi sértés, államtitoksértés,

pénzhamisítás) tartoznak első fokon a megyei bíróság hatáskörébe. Másodfokon elbírálja a helyi és a munkaügyi bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket. A megyei bíróságokon tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. Az ítélőtábla jelentősen tehermentesíti a Legfelsőbb Bíróságot annak ítélkező tevékenységében. 19 Az ítélőtábla kizárólag jogorvoslati fórumként jár el. Budapesten, Szegeden és Pécsett. A Legfelsőbb Bíróság egyrészt konkrét ítélkezési tevékenységet végez másrészt a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében jogegységi határozatot hoz és elvi jelentőségű bírósági határozatot tesz közzé. Elbírálja a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, és a felülvizsgálati kérelmet. A büntető és a polgári peres eljárásban a konkrét ügyekben

felmerült vitás elvi kérdések eldöntését és ezzel a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítását szolgálja a jogegységi eljárás és az ennek eredményeként hozott jogegységi határozat. Meghozatalának akkor van helye ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása azt indokolja, továbbá ha a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától. A jogegységi határozatot a Legfelsőbb Bíróságon működő büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács hozza, melyet a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozattal közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. A Legfelsőbb bíróság szervezetében az elnök kiemelkedő helyet foglal el. Az elnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hat évre választja, az elnökhelyettest az

Országos igazságszolgáltatási Tanács előzetes vélemények beszerzésével a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az elnök hatáskörében többek között • Gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről • Irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét 20 • Ellenőrzi az eljárási határidők betartását • Biztosítja a bírói testületek működési feltételei, összehívja az összbírói értekezletet. A bírói függetlenség alapvető biztosítékaként került intézményesítésre az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett. Az OIT létszáma 15 fő Az OIT feladatköre kiterjed a bíróságok

igazgatásának valamennyi területére. E feladatok egy része az egész bírósági szervezet működésével kapcsolatos központi igazgatási feladat, emellett átfogó és általános feladatként látja el a bíróságok vezetőinek igazgatás tevékenységükkel kapcsolatos irányítását és ellenőrzését. 21