Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Jogi alaptan, 2003

Jogi alaptan - 2003 1. tétel: A tudomány fogalma és rendszere, valamint az állam és jogtudomány tárgya és rendszere A tudomány az emberi megismerő tevékenységhez kötődik. A tudományos ismeretekre jellemző, hogy egyfelől bizonyítanak, másfelől hogy általános érvényűek. A tudományos ismeretek rendszerének fontos elemei a tudományos fogalmak, a tudományos törvények és a tudományos hipotézisek. Tudomány fogalma: a természet, a társadalom és a megismerés objektív összefüggéséről felhalmozott ismeretek. Rendezett összessége, mely ismeretrendszer, a valóságot megfelelően tükrözi. Tudományok rendszere: ismerettárgyuk szerint különölnek el egymástól, mégpedig aszerint, hogy vizsgálódásuk a valóság mely részére irányul. Tudományok 1. Természettudományok (természeti jelenségek vizsgálata) Pl.: orvostudomány, fizika, kémia 2. Társadalomtudományok (társadalmi együttélés objektív összefüggéseit vizsgálják) Pl.:

közgazdaságtan, társadalomtudomány, pedagógia, politika, állam- és jogtudomány Az állam- és jogtudományok az állam és jog objektív törvényserűségeit, tartalmát és formáit, valamint az állami és jogi jelenségek más társadalmi jelenségekkel való kölcsönhatását vizsgálják. További két csoportra lehet osztani: • • Általános állam és jogtudományok: állammal és joggal, mint egésszel foglalkoznak, nem csak egy-egy részterülettel o Elméleti állam- és jogtudományok (jog- és állambölcselet) o Történeti állam- és jogtudományok (egyetemes állam és jogtörténet) Ágazati állam- és jogtudomány: egyes részterületet vizsgálnak o Anyagi állam és jogtudományokat (pl.: büntetőjog, polgárjog) o Alaki állam és jogtudományokat (azon eljárási rendet mutatják meg, amelyek keretében a jogalanyok (emberek, szervezetek) jogaikat és kötelezettségeiket gyakorolhatják, pl.: büntető eljárásjog (Be), polgári eljárásjog

(Pp)) Jogtudományok viszonya a kiegészítő és segédtudományokhoz Azokat a tudományágakat, melyek kutatási eredményeikkel elősegíthetik más tudományágak előrehaladását, kiegészítő és segédtudományoknak nevezzük. • Kiegészítő tudományok: a jogtudományokkal egyenrangú tudományok, mellérendeltségi viszonyban állnak egymással pl.: közgazdaságtan • Segédtudományok: nem egyenrangú a jogtudománnyal, alá-fölé rendeltségi viszonyban állnak pl.: kriminalisztika, igazságügyi orvostan 1 2. tétel: A jogi kultúra A jogi kultúra 4 fogalmi elemből tevődik össze: 1. Törvényekben lefektetett jog: LAW IN BOOK Valóságban lefektetett jog: LAW IN ACTION (a könyvekben lévő jogok ténylegesen érvényesülhetnek a gyakorlatban. 2. Intézményi infrastruktúra (milyen jogi intézmények működnek, milyen az adott állam bírósági szervezet rendszerének felépítése) Legfelsőbb bíróság Ítélőtáblák (2003. június 1-től) Megyei

bíróságok (kivéve Budapestet) Helyi bíróságok (városi, kerületi bíróságok: Budapesten) 3. Jogilag releváns (jelentős magatartások modelljei pl: pereskedési hajlam 4. Jogtudat; az embernek a joggal szembeni előítéletét jelenti, vagyis azt, hogy hogyan viszonyulnak (pozitívan vagy negatívan) az általuk megismert jogszabályokhoz Jogi kultúra típusai 1. Külső jogi kultúra (laikusok, jogi végzettséggel nem rendelkezők jogi kultúrája) és belső jogi kultúra (jogászi kultúra, jogi végzettséggel rendelkezők) 2. Legális jogi kultúra (regulatív) Magyarország ide tartozik. Mereven jogkövető magatartás, alapja a jogi szabályozásba vetett túlzott hit, bizalom. Az ide tartozó országokban az emberi kapcsolatokat elsődlegesen a jog szabályozza. Ezen országok jogi kultúrájában jogszabályi ereje eltérőek. Pl: Németország: merev jogi kultúra, Görögország: nem merev jogi kultúra, Hollandia: laza jogi kultúra. BELEID: holland

jogintézmény, az előnyös jogszabályokat követik, a számukra hátrányos jogszabályokat kikerülik. Pl: eutanázia (halálba segítés), a holland orvosokat nem vonják érte felelősségre. Már Belgiumban is legális 3. Orientetív jogi kultúra Az ide tartozó országokban nem a jog szabályozza az emberi kapcsolatokat, hanem helyette a szokás, az erkölcs illetve a vallás szabályai pl.: iszlám országok, szent könyvük a Korán. A jogi kultúra és a politikai kultúra kapcsolatai Az adott ország kultúráját a politikai kultúra is befolyásolja. A magyar politikai kultúra jellemző vonásai: (nem éri el a nyugati demokrácia színvonalát) • Paternaliznus (pater): atyáskodás, a magyar állam nem tekinti felnőtteknek az embereket, akkor is beleszól az életükbe, amikor az felesleges pl.: piramisjáték • Intolerancia (türelmetlenség): a magyar csak egy bizonyos pontig tud értelmes vitát forralni, egy idő után bosszút forralnak • Türelmetlenség:

a társadalmi, gazdasági változásokkal szemben • Baráti kapcsolatok politikai kapcsolatokká való átalakítása pl.: Orbán - Simicska, az egyetemen szobatársak voltak • Politikai fegyelmezetlenség: obszcén bekiabálások • Bizalmatlanság: a magyarok mindent titkosítanak pl.: olajmaffia 2 3. tétel: A normák fogalma, sajátosságai és fajai Jogi norma: magatartási szabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyeset, a követendőt. Norma: szabály A jogi norma a társadalmi normák egy sajátos fajtája Normák történeti fejlődése: 1. Szokásjog: az emberek azon magatartásaikat amelyeknek pozitív következménye volt számukra, apáról fiúra adták és így nemzedékről nemzedékre rögzítést nyertek. A számukra hátrányos következményekkel járó magatartásokat kikerülték vagy tiltották totem, tabuk formájában. 2. Tabuk és totemek: (a primitív társadalmak két nagy normarendszere) • Tabu: polinéz eredetű szó.

Valamitől elkülönített, távol tartott dolog, valamit tilos csinálni. Tilalmi rendszer, mert a szabályt megszegőt kitaszítottságra utalnak o Konstans tabuk: valamennyi közösségben állandóan jelen vannak pl.: személyi tabu (öregek, terhes nők, gyerekek bántalmazása), dologi tabuk (otthon védelme, munkaszerszámok védelme, fegyverekkel kapcsolatos tabuk) o Nem konstans tabuk: eseti jelleggel vannak jelen, nem minden közösségben pl.: betegek „kezelése”: nem lehetett hozzájuk érni • Totemek: indián eredetű szó, valakinek a fivére, a nővér rokona. Természeti jelenségektől származtatták magukat az indiánok (pl.: nap, szél), ezek után túl távoliak voltak és az állatvilágból választottak maguknak totemet pl.: bölény, medve, rénszarvas. A totemeket nem lehetett elfogyasztani, így a megélhetésük veszélybe került. • Totemizmus: totem oszlop körüli ünnepélyes szertartás pl.: nővé avatás, harcossá avatás. 3. Vallás és

erkölcs normák 4. Jogi normák kialakulása 5. Illem, divat, technikai normák megjelenése 6. Politikai normák Norma jellemző vonásai: • Érvényesség (kötelező a társadalom tagja számára) • Általánosság (mindenkire nézve általános) • Ismételtség (sohasem csak egy egyszer előforduló esetre vonatkozik) • Hipotetikus szerkezet (normát mindig meghatározó feltételek teljesülése esetén próbálják alkalmazni) • Normativítás (jövőre irányulóan szabályozza az emberek magatartását) • Szankció (normasértés következményeinek leírása • Reciprocitás (a feleket közösen jogok illetve kötelezettségek illetik, terhelik) • Értékviszony (a normaalkotó meghatározza, mi a helyes, követendő magatartás, egyben azt is megmutatja, hogy mi az általa preferált, védelmi társadalmi érték) 3 Jogi norma részei: • Tényállás – hipotézis, feltétel: leírja azokat a körülményeket, tényeket, jelenségeket, amelyek

együttes fennállása esetén az adott norma alkalmazható • Rendelkezés – diszpozíció: előírja, hogy a tényállás fennállása esetén (az adott norma) a jogalanyoknak milyen magatartást kell tanúsítaniuk. A rendelkezés lehet: o Pozitív, azaz tevésre kötelező o Negatív, azaz tiltásra, nem tevésre kötelező • Szankció: olyan hátrány, amelyet a törvény azzal szemben helyez kilátásba, aki a jogszabály előírásainak nem tesz eleget Jogi norma lehet: • Kogensek (jogalany akaratától függetlenül, feltétlenül kötelező) • Diszpozitívak (a felek szabadon megállapodhatnak, eltérést engedő (megengedő)) • Imperatív (parancsoló) Társadalmi norma általános funkciói: • Információ nyújtás • A közösség integrációjának és kooperációjának biztosítása • Az egyén és a közösség létének stabilizálása • A magatartás értékelésének mércéje vagy értékmérője • Mások jövőbeli magatartásának

„kalkulálását” segíti 4 4. tétel: Jog és erkölcs Jog fogalma: általános magatartási szabály összessége, amelyet vagy állami szervek alkotnak vagy a nem állami normaalkotó eljárást (pl.: népszámlálás) az állam jogként ismer el, ennél fogva az adott társadalom tagja számára kötelezőek (érvényesek) és amelyek érvényesülését az állam akár kényszer útján is biztosít. A jog más társadalmi normákkal kölcsönhatásban érvényesül. Jog és erkölcs kapcsolata Az optimális főszabály, ha a jogi előírásoknak erkölcsi alapja is van. Vannak kivételek is pl: eljárásjogi szabályok, technikai szabályok (szabványok, ipari minta oltalma). Jogi és erkölcsi normák különbségei: 1. Normák • Jogi norma dinamikus jellegű, könnyen megváltoztatható pl.: törvény megváltoztatható • Erkölcsi normák statikus jellegűek, az erkölcsi normák nehezen vagy lassan vagy egyáltalán nem változtathatók meg pl.: jóhiszeműség

2. A jog és az erkölcs mire kíván hatni? • A jogi norma az emberek külső magatartására kíván hatni • Az erkölcsi normák az ember szubjektív akaratára kíván hatni (az ember belső meggyőződése alapján kövesse) 3. Jog és erkölcs szankciója között • A jog szankciója a formális kényszer pl.: szabálysértés • Az erkölcs szankciója a társadalomi nyomás, a társadalom rosszállásának a kifejezése pl.: kiközösítés, kinevetés, kigúnyolás Jog és vallás kapcsolata Azokban az országokban vizsgálhatunk, ahol a jog és a vallás nem válik el egymástól, mert a kettő egy és ugyanaz. Ahol nem hajtották végre az állam és az egyház szétválasztását (szekularízáció) pl.: Iszlám országok, Közel-keleti országok, Észak-afrikai országok, TávolKelet A muzulmán országokban nem a törvénykönyvek, hanem a vallás (Korán) irányítja az emberek életét pl.: a muzulmán ember nem ihat alkoholt Hindu országok pl.: India Jog és

méltányosság Több 1000 éves jogintézmény feladata, annak a jogsérelemnek az orvoslása a SUMMUM IUS SUMMA INIUIRA (a merev jogalkalmazás igazságtalan döntésekhez vezethet) elve okoz. Az ókori Római jog fejlesztette ki a méltányosság hasznát. A középkori Anglia jogában is szerepet játszott. Az angolszász jogrendszer külön rétegét képezi A méltányosság hazánk jogrendszerében is megtalálható pl.: a Ptk-ban a károkozás fejezetében. A jognak: 5 • • • • • • • • Általánosnak Közzétettnek Jövőbeni cselekvésre irányulónak Világosnak Ellentmondásmentesnek Lehetségest követelőnek Bizonyos állandósággal rendelkezőnek A kinyilvánított szabály s a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie. 6 5. tétel: A jog funkciói A jognak a társadalomban betöltendő főbb funkcióit mutatja meg. 1. Integratív funkció: a társadalom normális életéhez szükséges rend (jogrend) biztosítását illetve az

emberek egymás közötti érintkezésének szabályozását jelenti 2. A jog feladata az állami szervek egymás közötti kapcsolatának szabályozása, az állami szervek és a társadalmi szervek közötti szabályozása és a lakosság közötti szervek szabályozása. A közöttük keletkező konfliktusok feloldásának legfontosabb eszköze a Bíróság. 3. A társadalom tudatos tervezése, alakítása: a jog eszközeivel meg lehet változtatni pl: az állami berendezkedést, a gazdaság szerkezetét. A jog a társadalmi változások folyamatait szabályozó és a változások dezorganizálódását megakadályozó tényező. 7 6. tétel: A jogképződés módjai Jogképződés módok: 1. Szokásjogi 2. Jogalkalmazói 3. Jogalkotói 1. Szokásjogi A szokásjoggá válásnak 3 együttes feltétele van: • Huzamosabb időn keresztül érvényesüljön az adott szokás a közösségben • Mindenki számára világos, egyértelmű tartalma kell hogy legyen • Az állam

jogként ismerje el A szokásjog nem azonos a jogszokással, mert a jogszokás a társadalom tagjainak jogi jellegű szokásai (jogi népszokások) illetve a jogalkalmazói gyakorlat szokássá válása pl.: egy terhes nő annyit ehet egy szőlőben, amennyit csak akar 2. Jogalkalmazói (bírói) jogképződés A jog mindig egy konkrét vitás eset eldöntése kapcsán keletkezik, vagyis a jogvita egyedisége nyomja rá a bélyegét a megalkotott új jogszabályra • Utólag szabályozza a felmerülő vitákat • Bizonytalanabb, mert az emberek csak utólag tudják meg, hogy a magatartásuk hogyan minősül, ezért a jogbiztonságnak kevésbé felel meg • Kevésbé áttekinthető rendkívül nagy számuk miatt • Rugalmas, mert egy felmerülő vita esetén könnyen, gyorsan, hatékonyan lehet új jogszabályt alkotni 3. A jogalkotói jogképződés • Nem egy konkrét vitás eset eldöntésekor keletkezik, hanem a jogalkotó már a vitát megelőzően megalkotja a jogszabályt

• A jogalkotói jogképződés a jövőre irányulóan szabályozza az emberek magatartását • A jogbiztonság követelményeinek jobban megfelel, mint az előbbi jogképződés • A jogalkotó egy általános tényállást fogalmaz meg, amely a jövőben felmerülő minden hasonló ügyben alkalmazható • Kevésbé rugalmas a jogalkotói jogképződés • Könnyen áttekinthető, törvénykönyvek rögzítik 8 7. tétel: A jogforrás fogalma, fajai és a jogforrási hierarchia Jogforrás fogalma: az a forma, amelyből a jogalanyok jogaikat és kötelezettségeiket megismerhetik. 1. Belső (anyagi ) jogforrás: a jogszabályt létrehozó állami szervezet jelöli meg pl.: Országgyűlés, Kormány, Miniszterelnök, Miniszterek, Önkormányzat Külső (alaki) jogforrás: azt a jogszabályi formát mutatja meg, amelyben a kötelező jogi előírás megjelenik pl.: törvény vagy rendelet 2. Elsődleges jogforrás: állam, mint jogalkotó hatalom Másodlagos jogforrás:

minden egyéb jogalkotó szerv, amelyek tevékenysége állami felhatalmazáson alapul 3. Írott jogforrás: törvényekben rögzített formában jelennek meg Nem írott jogforrás: pl.: szokásjog Jogforrási hierarchia alapelvei: 1. A magasabb szintű jogforrással az alacsonyabb szintű jogforrás nem ellenkezhet, ha ellenkezik, akkor az alacsonyabb szintű érvénytelen lesz. LEX SUPERIORI DEROGAT INFERIORI – Törvény magasabb lerontja alacsonyabbat (szó szerint) 2. A később megalkotott jogszabály a korábban alkotott jogszabály hatályát, alkalmazását lerontja. LEX POSTERIORI DEGORAT PRIORI Pl.: ha egy 10 évvel ezelőtti jogszabály helyett újat hoznak 3. Amennyiben 2 jogforrás ugyanazon jogforrási szinten áll, és amelyek közül az egyik általánosan, a másik speciálisan szabályoz egy kérdéskört, akkor a speciális jogszabályt kell alkalmazni. LEX SPECIALIS DEGORAT GENERALI A Magyar Köztársaság hierarchiája 9 Országgyűlés Belső jogforrás

Országgyűlés 1989-ig NET Kormány Miniszterelnök, Miniszter Helyi önkormányzat NET: Népköztársaság Elnöki Tanács Alkotmány: az alaptörvényünk Külső jogforrás Összes többi törvény Törvényerejű rendelet Kormányrendelet Miniszterelnöki, Miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet 10 8. tétel: A jogrendszer fogalma és tagozódása Jogrendszer fogalma: adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége és meghatározott elvek szerinti tagozódása (Magyar jogrendszer a piramis összessége) Jogrend fogalma: társadalmi viszonyok kellő jogi szabályozottságát jelenti Jogi rendszer fogalma: a társadalom jogi jelenségeinek funkcionálisan összefüggő rendszere pl.: intézmények, jogászi szerepek és a jogszabályok Kontinentális jogrendszer tagozódása: 1. Közjog – IUS PUBLICUM Szűkebb értelemben a közérdeket szabályozza, tágabb értelemben szabályozza az állami szervek létrehozásának módját, szervezeti

felépítésüket, működésüket, másrészt ezek egymással és a lakossággal való kapcsolatát. A közjogi jogágra az alá-fölé rendeltségi viszony a jellemző. Közjogi jogágak: • Alkotmányjog • Közigazgatási jog • Nemzetközi jog 2. Magánjog – IUS PRIVATUM A tulajdonosi viszonyokat szabályozza, tágabb értelemben a jogalanyok személyi és vagyoni viszonyait szabályozza. A magánjogi jogágakra a mellérendeltségi viszony a jellemző, mivel a jogalanyok személyi- és tulajdonjoga egyenlő. A magánjogi jogviták eldöntésére a bíróság hivatott Magánjogi jogágak: • Polgári jog • Családjog • Társasági jog A jog tagozódása befolyásolja a jogtudomány rendszerét, a jogalkotás és a jogalkalmazás szféráját, valamint a jogi oktatás rendjét. 11 9. tétel: A jogág fogalma és fajai A jogág: a jogrendszer és a jogszabály közötti közvetítő szint. Jogrendszer (Jogág) Büntetőjog Családjog Polgári jog (Jogszabály) A

jogrendszer jogágakra tagolódik. A jogág azonos vagy hasonló társadalmi viszonyokat azonos módszerrel rendelkező jogszabályok összessége. Fajai: 1. Alap jogág és másodlagos jogág • Alap jogág: egy társadalmi viszonyt szabályoznak pl.: Alkotmányjog, Büntetőjog, Eljárásjog • Másodlagos jogág: több társadalmi viszonyt szabályoznak pl.: Pénzügyjog: szabályozza az Adójogot és az Értékpapírjogot (kötvények, csekkek, váltók) 2. Anyagi és alaki jogág • Anyagi jogág: azon jogágak, amelyek a jogalanyok kötelezettségeit és jogait írják elő pl.: Polgári jog, Büntetőjog • Alaki jogág: azon jogágak, amelyek megmutatják azon eljárási rendet, amelyek keretében a jogalanyok jogaikat és kötelezettségeiket gyakorolhatják pl.: Büntető eljárásjog, Polgári eljárásjog, Államigazgatási eljárásjog, Cégeljárás 12 10. tétel: A római-germán (kontinentális) jogcsalád Renén David: A jelenkor nagy jogrendszerei c.

művében 4 jogcsaládot különböztet meg 1. 2. 3. 4. Római- germán jogcsalád Common law jogcsalád (Angolszász jogcsalád) Szocialista jogcsalád Vallási és tradicionális jogcsalád Római-germán jogcsalád A világ első jogcsaládja a Római-germán család. Az Ókori Római Birodalom jogára épül, elterjedésében nagy szerep volt az első nagy európai egyetemeknek: Padova, Bologna, Sorbonne. További elterjedésében szerepe volt a római jog önkéntes átvétele – önkéntes recepció -, másik szerepe a gyarmatosításban: erőszakkal bevezették a gyarmatokon a Római jogot. Földrajzi elhelyezkedése ezen jogcsaládoknak: • Európa valamely országa, kivéve Nagy-Britanniát • Az USA-ban 2 tagállam: Louisiana, Puerto Rico • Kanada 1 tartománya: Quebece • Latin-amerikai országok • Afrika országai, amelyek a kontinentális Európa gyarmata volt • Ázsia országai, amelyek a kontinentális Európa gyarmata volt pl.: Japán, Indonézia Főbb

jellemzői ezen jogcsaládnak:  Az írott jogforrásnak van elsődleges szerepe a társadalmi viszonyokban  A jogszabályok optimális általánossággal rendezik az emberi viszonyokat  Mereven elválik egymástól a jogalkotói és a jogalkalmazói pozíció  Zárt rendszert képez, ami azt jelenti, hogy elvileg a fennálló jogok segítségével minden vitás kérdés megoldható, nincs joghézag (olyan eset, amelyre nincs vonatkozó jogszabály)  Viszonylagos absztraktság, mely azt jelenti, hogy egy adott jogszabály nem egy vitás ügy eldöntésekor keletkezik, és aztán így alkalmazzák más esetekre, hanem az egyes esetek konkrét körülményeitől függetlenül ír le egy magatartásmintát  A jogot nemcsak a törvényalkotó által megfogalmazott szabályok alkotják, hanem a joggyakorlat által kialakított „másodlagos szabályok” is Magyarország a Római-germán jogcsaládba tartozik. 13 11. tétel: A common law jogcsalád Renén David: A

jelenkor nagy jogrendszerei c. művében 4 jogcsaládot különböztet meg 5. 6. 7. 8. Római- germán jogcsalád Common law jogcsalád (Angolszász jogcsalád) Szocialista jogcsalád Vallási és tradicionális jogcsalád A common law jogcsalád Történeti fejlődése: 1066 hastingsi csata, Hódító Vilmos győz, Anglia trónjára lépett. Legitimálni akarta a hatalmát, nem szüntette meg az itt élő népek korábbi közös jogát Common Law = Közös jog. Továbbra is a helyi bíróságokhoz fordulhattak jogvitáikkal, de döntése nem volt kikényszeríthető. Hódító Vilmos ezért felállította a Királyi Bíróságot, az emberek átpártoltak ehhez egy idő után, mert annak döntése kikényszeríthető volt, mert ott állt mögötte a normann hadsereg. A Királyi Bírósághoz peres eljárás engedéllyel kellett fordulni WRIT. 1285-ben kiadták a Westminsteri Statútumot, a király ezzel betiltotta az újabb WRIT-tek kiadását. Az újabb WRIT-ek kiadásának

betiltásával a common laww megmerevedett, igazságtalan döntések születtek. Ennek orvoslására létrejött a jogcsalád második rétege: EQUITY = Méltányos jog. Petícióval lehetett a királyhoz fordulni az igazságtalan döntések miatt. A kérvények elintézését a kancellárra bízta, ő a saját lelkiismeretére és az erkölcs szabályaira alapozva méltányosságot gyakorolhatott azért, hogy igazságos döntés szülessen. A XIX. Században az EQUITY is megmerevedik Ekkor kialakul a harmadik réteg: STATUE LAW = Törvényi jog. Azon állami szervek amelyek állami jogalkotásra felhatalmazottak. Földrajzi elhelyezkedése: • Nagy-Britannia (anyaország), kivéve Skócia • USA, kivéve Louisiana és Puert Rico • Kanada, kivéve Quebece • Brit Nemzetköztársaság országai: Ausztrália és Új-Zéland • A volt Brit gyarmatok Főbb jellemzői:  Ellenállt a Római jog recepciójának  Joganyagának jelentős része nem kodifikált (nincsenek nagy

törvénykönyvek)  Bíró alkotta jog – JUDGE MADE LAW  Precedens követési kötelezettség: elvi jelentőségű bírói döntés, amelyet a bíróságoknak követniük kell, bármilyen régi is egy precedens, ha az adott vitában korábban már született döntés, akkor később is követni kell azt a döntést a bíróságoknak  Nyílt rendszer, új típusú jogvita esetén, új precedenst, új jogszabályt kell alkotni  Angliában 3 felsőbb bíróság alkothat precedenst:  Lordok háza – HOUSE OF LORDS  Legfelsőbb bíróság – HIGH COURT OF JUSTICE 14   Fellebbviteli bíróság – COURT OF APPEAL Precedens részei:  RATIS DECIDENDI – Döntés jogelve: hogyan határozott a bíró az adott jogvitában pl.: bűnösnek vagy ártatlannak ítélt Kötelező az alsóbb fokú bíróságok számára  OBITER DICTA – Döntés magyarázata: a bíró milyen jogszabályokat használt fel, azon döntések létrehozását, amelyek döntések

indokolják A mai angol jogrendszer a common law-ból, az equity-ből és a statue law-ból tevődik össze, illetőleg épül fel. A common law magába foglalja a büntetőjogon kívül a szerződési jogot és a polgári jogi felelősség szabályozását. Az equity átfogja a részvénytársaságra vonatkozó szabályokat, a csőd, a tulajdonjog, valamint a végrendeletek értelmezésének és az örökségek felosztásának kérdéseit. 15 12. tétel: A szocialista jogcsalád Renén David: A jelenkor nagy jogrendszerei c. művében 4 jogcsaládot különböztet meg 9. Római- germán jogcsalád 10. Common law jogcsalád (Angolszász jogcsalád) 11. Szocialista jogcsalád 12. Vallási és tradicionális jogcsalád A szocialista jogcsalád Az Európán kívüli szocialista országok jogfejlődését alapvetően két tényező befolyásolta: • A gyarmatosítást megelőző tradicionális jog • A gyarmatosítás által bevezetni kívánt jog (római-germán vagy common law 3

jogkörét különböztetjük meg (amelyekből az 1. és a 2 nem létezik): 1. Volt Szovjetunió joga, ez volt a minta 2. Európai szocialista országok joga, Magyarországon 1989-ig 3. Európán kívüli szocialista országok, még jelenleg is fennállnak pl: Kuba, Kína, ÉszakKorea, Vietnám Főbb jellemzői:  A Római-germán jogcsaládra épül, ezért annak jellemvonásai itt is megtalálhatók  Ujjtípusú társadalmi, gazdasági rend kialakítása  Ujjtípusú jogszabályok kellenek, ezek a jogszabályok erős politikai tartalommal bírnak, azaz a párt vezető testületének döntése vált jogszabállyá. Nem a parlament alkotta a törvényeket  A közjog szerepe felértékelődik a magánjoggal szemben  A fordított piramis elve: a legfelsőbb jogforrási szinteken deklarálva voltak az alapvető emberi és polgári jogok (Amikor az alacsonyabb szintű jogszabályban részletesen ki kellett volna fejtani ezen jogok végrehajtásukra rendeleteket adtak ki, ezen

jogokat korlátozzák, egyes jogok eltűnnek)  Jogi túlszabályozottság: olyan területeket is jogszabályokkal próbáltak rendezni, amelyek feleslegesek voltak, elegendő a jognak a legfontosabb alapvető társadalmi viszonyokat szabályoznia, nem kell mindenbe beavatkoznia. Az embereket megterhelték. A jogszabályok magas száma áttekinthetetlenné tett a jogrendszert az emberek számára.  Szocialista törvényesség: olyan ún. „gumi fogalom” volt, amellyel mindent meg lehetett indokolni 16 13. tétel: A vallási és tradicionális jogcsalád Renén David: A jelenkor nagy jogrendszerei c. művében 4 jogcsaládot különböztet meg 13. Római- germán jogcsalád 14. Common law jogcsalád (Angolszász jogcsalád) 15. Szocialista jogcsalád 16. Vallási és tradicionális jogcsalád A vallási jogcsalád (2 legjelentősebb jogcsaládja a muzulmán és a hindu) Muzulmán jogcsalád 900 millió és 1 milliárd közötti az emberek száma, akik ide tartoznak.

Jellemzője a vallás és a jog ugyanaz, amelyek alapja, hogy a szekularizáció nem valósult meg. A muzulmán jog 3 fő részből áll: • Teológiából: megmondja, hogy mit kell hinnie a muzulmán embernek • Saria: meghatározza, hogy mitől kell tartózkodnia és mit nem szabad tennie egy muzulmán embernek A muzulmán jog kialakulása Mohamed próféta nevéhez fűződik, 622-ben elindult Mekkából Medinába. A muzulmán jognak 4 forrása van:  Korán: az iszlám szent könyve, amely Allah kinyilatkoztatásait tartalmazza. Kötelező a muzulmán emberre nézve  Szunna: Mohamed próféta mondásait és cselekedeteit tartalmazza pl.: alkohol fogyasztás tilalma  Idzsma: a muzulmán közösség vezetőinek egységes megállapodásait jelenti  Kíjász: analógiával való érvelés, ha az előző 3 nem ad választ a jogvitára, egy hasonló esetre való jogszabályt alkalmaznak a jogvita megoldására A muzulmán bírósági eljárás jellem vonásai: 1. Jelenleg is

teológusok ítélkeznek, nem jogvédett emberek, hanem vallási végzettségűek 2. Egy muzulmán férfi tanúvallomásával szemben két muzulmán nő tanúvallomása szükséges. Más vallású ember muzulmán emberrel szemben nem tanúskodhat 3. Jellemző a vérdíj intézménye: az áldozat családja egy bizonyos pénzösszeg megfizetése ellenében lemondhat a halálbüntetés végrehajtásáról 4. A büntetésnek kettős célja van:  Megtorlás  Elrettentés 5. Halálbüntetés jár: istentagadásért vagy más hit terjesztéséért vagy paráználkodásért. Lopásért kézlevágás jár, amputáció a kórházban. Körömfestésért ujjlevágás jár A muzulmán jog modernizációja • Törökországban a XX. Században Kemah Atatürk modernizálta a svájci, német és olasz törvénykönyvekkel • Tunézia: itt törölték el először a többnejűséget 17 Hindu jogcsalád Kb. 650 millió ember követi, India és Délkelet-Ázsia országaiban jellemző Az ie

2-3 évezredben alakult ki a hindu vallás. Kasztokra osztódó társadalmi életforma Az emberek magatartását a SZASZTRÁK szabályozzák. SZASZTRÁK 3 típusa 1. Dharma szasztra: azon szabályokat mutatja meg, hogy az embernek hogyan kell viselkednie ahhoz, hogy a túlvilágon elérje jutalmát 2. Artha szasztra: az emberek meggazdagodására vonatkozó szabályok, uralkodóra nézve a kormányzás művészetére vonatkozó szabályok 3. Kama szasztra: szerelemre és gyönyörre vonatkozó szabályok A szasztrák mellett az emberi kapcsolatot a szokásjog és a méltányosság szabályozza. A hindu jog modernizációja A XVII. Századi angol gyarmatosítással kezdődik Nagy Mogul uralmát megöli a brit gyarmatosítás. A be nem avatkozás politikáját követték a britek Azokhoz a területekhez, ahol volt hindu előírás nem nyúltak hozzá, ahol nem volt, ott bevezették a common law-t. Vegyes jogrendszer keletkezett. Tradicionális jogcsalád 18