Szociológia | Tanulmányok, esszék » Pesterzsébet, XX. kerület szociológiai bemutatása

Pesterzsébet, XX. kerület szociológiai bemutatása Budapest XX. kerületét szeretném bemutatni, ahol lakom Közel két éve költöztem ide. Édesapám szülei a II Világháború után költöztek fel Budapestre és azon belül is ebbe a kerületbe. Elmondásaikból akkor még az egész kerület egy kis különálló városkának felelt meg. Panelrengeteg helyett parasztházak voltak. Az utcákon lovas kocsik és lovas szekerek jártak, azon hozták a szódát, a tejet, vagy az eladni való pórtékájukat. 1947 és 1949 között indult meg az autóbusz-közlekedés Csepel – Pesterzsébet – Kispest között. 1948-tól kezdődtek meg az iskolák (leánygimnáziumot, óvodák, elemi iskolák) és a gyárak (Pesterzsébeten és Soroksáron 10 üzem) államosítása. Szeptember 15-én Vörös Október Mezőgazdasági Termelőszövetkezet alakult. 1950 májusában megkezdte termelését a Motoröntvénygyár, az államosított Peringer és Peternell öntödék utóda.

Művelődés Pesterzsébeten: 1951-ben létrejött a főváros első peremkerületi muzeális gyűjteménye, a Pesterzsébeti Múzeum. A Csili művelődési központ (kezdetben munkásszálló), Pesterzsébet meghatározó kulturális központja 1950-től napjainkig. Egy 1959-es beszámolóból tudni, hogy a 21 helyiséggel rendelkező intézményben 42 foglalkozás keretén belül 87 csoportban zajlott rendszeres tevékenység és havonta több mint 40 ezer ember kereste fel a házat. Tizenötezer kötetes könyvtárának 1200 beiratkozott olvasója volt. Havonta 10-12 ismeretterjesztő előadás hangzott el. A tanfolyamok közül a szabás-varrás, a balett, a zongora, hegedű, klarinét zenetanfolyam, a német, orosz, angol, francia nyelvtanfolyam és a gyógytorna emelkedett ki. 16 szakkör működött, és voltak klubfoglalkozások a különböző korosztályoknak. Az intézmény 1957-től önálló 1 lapot is kiadott Csili címmel, mely abban az időben az

egyetlen helyi sajtótermék volt. 1960-as, 1970-es években, ha lehetett az eddigieket fokozni, még nagyobb szerepet kapott a Csili életében a tánc. Koncertet adott a művelősi házban a kor fiataljainak valamennyi kedvence: az Illés, a Metró, az Atlantis együttes, Koncz Zsuzsa, Zalatnay, Kovács Kati és még nagyon sokan mások 1988-tól a Csili 10 évre átkerült a XX. Kerületi tanács kezelésébe A színháztermet és éttermet bezárták. A rendszerváltozás után ismét megindult az élet a Csili művelődési központban. A Csili, ha nehéz anyagi körülmények között is, de működik. A helyiségek egy részét bérbe adja. A többiben folynak a hagyományos tevékenységek Tanfolyamok, klubok, szakkörök. A színháztermet rendbe tették, és újra indulhattak a táncos rendezvények, a színház estek. Ezekről ingyenes tájékoztatót küldenek félévente a kerület lakosainak. 1993-ban kezdődött a város névnapjaként az azóta évenként megrendezett

Erzsébet Napok rendezvénysorozata. Olyan magas színvonalú rendezvényekkel, mint pl. Sass Szilvia áriaestje, vagy az Amadinda ütőegyüttes koncertje. Olyan új hagyományokkal, mint az Erzsébet-bál, vagy az Erzsébet Szépe választás. És olyan átfogó, sok fiatal számára programot nyújtó sorozattal, mint az iskolák közötti játék és vetélkedő. A rendszerváltás egyszerre hozott jót és rosszat a közösségekre. Jót, mert lehetővé tette a civil szfére szerveződését, rosszat hozott, mert a gazdasági változások, a nagyvállalatok felszámolása során, a zömében alkalmazottakból álló pesterzsébeti népesség komoly része szegényedett el és vált rövidebbhosszabb ideig munkanélkülivé. 2 Egészségügyi és szociális ellátás: A mentőegyesület 1926 őszén létesült. Az intézménynél 4 orvos, 4 szigorlóorvos, 5 orvostanhallgató, 2 ápoló és 2 gépkocsivezető tevékenykedett. Munkájukat 3 gépjármű segítette. A

város területén 1935-ben 11 gyógyszertár működött, ma 10 helyen található patika. A kerületben kevés a gyógyszerész, ezért egyes gyógyszertárak csak részidőben tartanak nyitva. Napjainkban a felnőtt lakosság egészségügyi ellátását 10 orvosi rendelőben 34 orvosi körzet biztosítja. A speciális szakorvosi faladatok ellátása Jáhn Ferenc Kórházban történik. A Csepeli átjáró mellett található Magyarország egyetlen sós, jódos meleg fürdője. A fürdő 1933 óta fogad vendégeket A kutat 1956-ban mélyítették. Jelenleg 2 kút van A termálkút 664,5 méter mélyről, percenként 600 liter 43 Celsius fokú vizet ad. A fürdő mozgásszervi, nőgyógyászati, vérszegénység, légúti nyálkahártya-gyulladás gyógyítására javasolt. A szociális gondoskodás napjainkban más jellegű, mint az 1930-as években. 1995-ben 633 fő részesült szociális étkeztetésben Az idősek klubja 5 helyen működik, és 140 főt lát el. Átmeneti

gondozóház van 20 fő részére A szociális foglalkoztató átlagosan 280-300 fő bedolgozónak nyújt munkalehetőséget. A városrészben 1995 végén, 5 bölcsődébe 396 gyermek járt. A bölcsődék zsúfoltak, 100 férőhelyre 126 gyermek jut. Sportélet Pesterzsébeten: A labdarúgó-szakosztály az 1984/85-ös bajnoki évadban felkerült a Nemzeti Bajnokság (NB) III. osztályába Az asztalitenisz-szakosztály a haza mezőnyben kiemelkedő eredményeket ért el, és jogot szerzett a nemzetközi szintű szakosztály elismerésére. 3 A többi szakosztályban (judo-, kerékpár-, ökölvívás-, kézilabda-, atlétika-, lovas-, autó-motor-) főleg az utánpótlásszintű eredmények voltak jellemzőek. Ezeket a szakosztályokat a labdarúgó-szakosztály kivételével a ’90-es évek elején pénzügyi gondok miatt meg kellett szüntetni. A szakosztályok leépítéséből adódóan közel 1000 sportolóból és közel 60 jól felkészült szakembertől kellett

megválnia a klubnak. 1980-1996 között az Európa- és világbajnoki versenyeken 6 versenyző az élmezőnyben végzett. 1937-ben alakult és azóta is sikeres a Pesterzsébeti Lövészegylet. Civil szervezetek: Az 1990-es rendszerváltás a civil szervezetek, szerveződések éltében gyökeres változást hozott. Az új alkotmány, a törvények lehetőséget biztosítottak arra, hogy az emberek maguk vegyék kezükbe a saját és környezetük sorsának irányítását. 1995-ben megalakult a Pesterzsébeti Civil Szervezetek Fóruma, amely azzal a céllal jött létre, hogy rendszeres találózóikon egyeztessék a különböző civil szervezetek érdekeit és azokat egységes formában, megjelenítsék az önkormányzatnál. Meg kell említeni még az Erzsébeti Cukorbetegek Klubját, a Dél-pesti ILCO (sztomás betegek) Klubját, az Országos Rákbetegek Szövetsége XX. Kerületi Albert Schweitzer Klubját stb. 1995. január 1-jén Soroksár (Budapest XXIII kerülete)

és Pesterzsébet (Budapest XX. kerülete) teljesen különválik 4 Pesterzsébet területe: 1.218 hektár A hetedik legnagyobb kerület Budapesten. Öt városrészből áll: Központi városrész, Gubacsi lakótelep és környéke, Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Ipari negyed. Lakóinak száma (1998): 68.611 Lakások száma (1998): 28.540 Egy lakásra átlag 2,4 lakos jut. Népsűrűség: 562 fő/km2 A lakosság 3 százaléka beszél németül, 2,9 százaléka angolul. A kerületben a vállalkozások száma 11.000 körül van, ebből egyéni vállalkozó mintegy 8.000 Aktív keresők száma: 33.500 Nyugdíjas: 18.800 Pesterzsébet történelmi áttekintése: Pesterzsébet területén az eddigiek alapján a korai bronzkori kultúrák egyik csoportja a harang alakú edények kultúrájának népessége volt az első megtelepült lakosság. Az ásatások során több emlék került elő a középső bronzkori vattai kultúrából. A soron következő leletek a késő vaskorból, a

már említett Teremszeg utca 4ből származnak, ahol 1874-ben egy kelta ezüst fibula és egy bronz karperec is előkerült, jelezvén, hogy az i. e második és első évszázadban is lakott terület volt Pesterzsébet. Az avar időszakból kerültek elő leletek. A honfoglalás korából is szórványemléke van a kerületnek. 1067 körül keletkezett százdi monostor alapítólevelében említik először. A régészeti leletek valószínűsítik, hogy az Árpád-kori Gubacs, a ma már nagy részben elpusztult Tatár-dombon volt. 5 Elhatározták, hogy a telepet Erzsébet királyné tiszteletére nevezik el és az alapítás emlékére június 14-ét, mint búcsúnapot fogják évenként mindenkor megünnepelni. A névadáshoz a királyi család is hozzájárult Kossuth-falva 1879-ben vagyonilag és közigazgatásilag különvált Erzsébetfalva teleptől. Erzsébetfalván gyorsan megkezdődött az építkezés 1913. megalakult az Önkéntes Tűzoltó Testület és létrejött

a MÁVvonalon a megállóhely is A Magyar Vasúti Forgalmi Rt. Segítségével 1900 karácsonyán már villanyvilágítás is volt a községben. A község gyors fejlődésével a közigazgatása is növekedett. Az 1908-as év több újat hozott a község életében. A nagy arányú betelepülések miatt olyan személyek is megjelentek a településen, akik nem növelték a közbiztonságot, ezért az elöljáróság elrendelte a kötelező rendőrségi bejelentkezést. Ugyanebben az évben megválasztották dr Szalai Jenőt községi orvosnak. Ekkor még nem sejtették, hogy az orvos a tüdőbaj, (tbc) gyógyításának lesz egyik nemzetközileg is elismert személyisége, és a pesterzsébeti tüdőbeteg-gondozás megalapítója. A község életében az első világháború gyökeres fordulatot hozott. A településen ekkor már nagyon sok szegény munkás, postás, kistisztviselő élt, a gazdagabbak rétege nagyon vékony volt. 1913-ban népkonyha felállítása Az

élelmiszerhiány 1915-ben már olyan nagy, hogy megalakul a közélelmezési bizottság. A rossz életkörülmények miatt a lakosság 1917 október 6-án tüntet a községháza. 1919 február 26-án a Néptanács vette át az irányítást A háborús állapotok 1919 novemberében, a román megszállás végével fejeződtek be. A trianoni békekötés következtében egyre több új betelepülő érkezett. A település egyre jobban városiasodik Az 1920-as évek elején, Magyarországon Erzsébetfalva volt a legnépesebb község. A várossá nyilvánítást, 1924 január 1-jével el is nyert a település. A képviselő-testület a Budapest melletti fekvés kihangsúlyozására és 6 Erzsébet királynő nevének megőrzésére való tekintettel döntött a Pesterzsébet név mellett. A város első polgármestere dr Chikán Béla (1891-1963) lett A második világháború után ismét Pesterzsébet, majd az 1980-as évek végén rövid ideig Pestszenterzsébet, utána - az

alapítók akaratának megfelelőenaz Erzsébet királynő emlékét megörökítő nevet vette vissza a település. A városnak az 1920 és 1930-as években két nyomornegyede volt. Lakásépítési akció keretében 1926-ban 50 munkáscsaládot el tudtak helyezni. A városban, 1944 márciusában három helyen állították fel a gettót. A lakosságnak ekkor mintegy 6-7 százaléka vallotta magát izraelitának. A elhurcolt zsidók üzleteit kiosztották a keresztények között. Pesterzsébet nagy részét három angol légitámadás döntötte romba. A halottak száma 213 volt és ezres nagyságrendű a sebesülteké. A lakóházak közel egyötöde romossá vált. Teljesen romba dőlt a városháza A túlélők máig tűnődnek azon, hogy miért kapta a város ezeket a szörnyű szőnyegbombázásokat. Többen a csepeli, a ferencvárosi katonai célpontok közelségét vélik felfedezni ebben, mások azt a néhány mozgó német légelhárítót teszik felelőssé, akik

az átvonuló repülőgépeket rendszeresen lőtték hol egyik, hol másik utcasarokról. Elképzelhető, hogy az átvonuló gépek pilótái által leadott jelentések összegezése során az angol katonai vezetőség a területet, komoly hadicélpontként értékelte. Megsérül számos iskola, valamint a vasútállomás. Pesterzsébet és Soroksár 1950-ben egyesült Budapesttel, mint a főváros XX. kerülete Az egyesülés gondolata már a századforduló tájékán is felmerült. Akkor több városi képviselő úgy gondolta, hogy majd a gazdag főváros mag tudja oldani Erzsébetfalva égető infrastrukturális gondjait. Többen máig vitatják, hogy közigazgatásilag helyes-e, hogy a főváros népessége az ország lakosságának egyötödét tegye ki. 7 Az 1990-es évek elején az anyagi gondokkal párhuzamosan, sok vita után, előtérbe került a két település - Soroksár és Pesterzsébet - különválásának gondolata. A két város gyakorlatilag nem tudott

eggyé lenni, nem épült össze, és ezért 1994 végén bekövetkezett a különválás. A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kerületi fiókja 1950 óta működik. Állománya (1998) kb. 6500 kötet Egy beiratkozott olvasóra évente átlagban 46 kölcsönzött egység jut. Ez mintegy 10 százalékkal több a fővárosi átlagnál Pesterzsébet nem tartozik a fővárosi műemlékekben gazdag kerületek közé. Műemlék jellegű épület a régi Vásárcsarnok, amely 1925-ben épült A Pesterzsébeti múzeum régen Bocsák villa volt, stílusa neogót és eklektikus. Az egyház tulajdonában lévő műemlék a Helsinki úton, a Soroksári határ mellett található, XVIII. század végén copf stílusban épült Segítő Mária kápolna, illetve a Szent Erzsébet téri római katolikus templom, amely 1909-ben épült késő gótikus stílusban. A kerület második legnagyobb temploma a Pacsirta-telepi Magyarok Nagyasszonya templom, amely 1890-1951 között épült és neogótikus

stílusra emlékeztet. A Szent Erzsébet téren látható az Anyák szobra, egyedülálló köztéri alkotás Európában. Pesterzsébet legrégebbi kultúrháza a CSILI. Színházterme, táncterme, több klubja, étterme és könyvtára van. Pesterzsébet emléket állított névadójának és védőszentjeinek is. Erzsébet királyné emlékköve és Szent Erzsébet szobra a Szent Erzsébet téren áll. 8