Gazdasági Ismeretek | Vezetés-szervezés » Vezetés-szervezés III

III. A vállalat külsô környezete III.1 A piac és a piaci viszonyok A piac az áruk és a szolgáltatások “realizálásának” színtere; a tényleges és a lehetséges vevôk és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere. A piac fô funkciója a termékek eljuttatása a fogyasztókhoz, és a fogyasztók igényeinek visszacsatolása a termelôkhöz. ( Mind a termelôket, mind a fogyasztókat, mint fô informátor, orientálja.) A vállalat - már céljai meghatárazásakor - eldönti, mely piacokon akar eladni, (mi a “releváns” - lényeges, meghatározó - piaca) és mely piacokon akar vásárolni, és tudja, kik ezeken a piacokon a versenytársak, illetve a kooperációs partnerek. A vállalat döntését alapvetôen a szóbajöhetô piacok hosszútávú jövedelmezôségi viszonyai befolyásolják, - és a kockázat. A piac fô kategóriái: a kereslet, a kínálat, az ár, a jövedelem, - és a verseny. A piac fôszereplôi: a vevô a vásárlóerôvel, mint

kereslettel, - és az eladó az árúalappal, mint kínálattal. A fô tendencia (törekvés): a kínálat igazodása a kereslethez (.) A kereslet - kínálat aránya határozza meg az árat és a jövedelmet, viszont az adott árhoz alakul a kínálat és a kereslet. A kereslet-rugalmasság szempontjából három csoport különböztethetô meg: - a kereslet rugalmas: árváltozásra nagymértékben változik a kereslet (pl tartós fogyasztási cikkeknél, luxustermékeknél) - un egységnyi rugalmasság: az árváltozással azonos nagyságú a kereslet változás (pl ruházati cikkeknél) - a kereslet merev: a keresletváltozás lassúbb, mint az árváltozás (pl az alapvetô létfenntartási cikkeknél) A verseny: az eladók egymás közti versenye - egészséges piacgazdaságban (A vevôk versenye a gazdaság müködési zavarára utal, - pl hiány) Az új belépôk piacra lépését korlátozhatják - az állami szabályozások (egészségügyi, technológiai követelmények,

hitelek, vámok) - a méret-gazdaságosság (a hatékony müködéshez bizonyos minimális üzemméret és jelentôs piaci részesedés kell) - az új termék bevezetésének többletköltségei (“termék differenciálás” pl reklámmal) - hogy tôkét kell elôlegezni, és nehéz “idegen “ tôkéhez jutni - a beszerzési vagy értékesítési partner kiválasztása - az elosztási csatornák szerzésének nehézségei (pl ha azt már mások ellenôrzik) - és általában a bentlévôk elfogultsága, agresszivitása A piacról való kilépésnek is vannak korlátai - pl a tárgyi eszközök konvertálása, eladása ( - vagy maga a másik piacra való belépés) Többféle piac létezik: fogyasztási cikkek piaca, erôforrások piaca, tôke- ill pénzpiac, munkaerôpiac (menedzserpiac), információpiac (tudáspiac) A piaci verseny gazdaságszervezô erô. Funkciói: - jóléti: a fogyasztók választhatnak - allokációs: az erôforrások legcélszerübb használatára

ösztönöz - hatékonysági: költségminimalizálásra serkent Nemcsak verseny, együttmüködés is van a piacon: - költséget csökkent a standardizálás (pl szabványok) - vertikális integráció (a müködési kör kiterjesztése a szállítók vagy az értékesítôk területére) - kartellmegállapodás - a fogyasztóval szemben :((pl a piac megosztására vagy az árak megállapítására) A piacok tulajdonságai (jellemzése) - Hatékony a piac, ha az azonos kockázattal járó befektetések megtérülése közel azonos, - vagyis ha a jövedelmezôség kiegyenlítôdik - A piac nyomásos (vevôi piac) vagy szívásos (eladói piac) a kereslet - kínálat viszonya szerint. A vevô van erôfölényben túlkínálat esetén, az eladónak kell jó kiszolgálást, jó minôséget, reklámot, jó árat, árengedményt, új terméket, pontos szállítást adnia. A piaci szerkezet hatása a versenyre: Kínálat - kereslet : sokszereplô, kevés, néhány vagy egy A verseny :

tökéletes, korlátozott, oligopolista, monopolista (Smith) A piacok földrajzi kiterjedése: helyi (kisvállalkozások), körzeti (gazdaságfejlesztés), nemzeti (védelme), regionális (EK), világpiaci (globális)(?) EU belső piac! “ A piaci alapon működô gazdaság a legeredményesebb ” tapasztalat érvei: - a piaci mechanizmus dinamizálja a társadalmat (állandóan alkalmazkodni kell a változó igényekhez) - a társadalmi szférák (gazdaság, politika, tudomány,. ) önállóak, hatékony a kapcsolatuk - szabályozási alapelveket nyújt (döntési szabadság lehetôsége, tisztességes verseny, egyenrangúságra épített kapcsolatok) A piacgazdaság hatékony müködésének feltételei lennének: - az igazságos verseny (a monopolizálódás veszélye nélkül) - az erkölcsi tôke (a bizalom, az együttmüködés) - a közjavak fontossága (nempiaci beruházások) - a teljes költségen alapuló árképzés (költség áthárítás nélkül) - az igazságos

elosztás (a méltányosság helyreállítása) - a környezeti szempontú fenntarthatóság (a gazd rendszt korlátozni) Ezeket a feltételeket a civil társadalomnak és a kormányzatnak kell fenntartania. (Szabályozott piac =/ szabad piac) E három oldal építô egyensúlyára van szükség egy egészséges társadalomban III. 2 Az állam gazdasági szerepe Az utóbbi évtizedekben egyre nôtt az állam szerepe a modern piacgazdaságokban. Un vegyesgazdaságu rendszerek alakultak ki (piac által vezérelt, tárgyalásos, állam által vezérelt gazdaságok) A gazdaságszabályozás két dimenziója: - a gazdasági rendszer, a gazd folyamatok jogi-intézményi kerete, - és a gazdaságpolitika, a folyamatok irányítása, befolyásolása A gazdaságpolitika céljai: - a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása, - az erôforrások elosztásának befolyásolása, és - a jövedelemelosztás szabályozása Gazdaságpolitikai eszközök: - árakra, bérekre, export/ importra

von elôírások, jogszabályok - költségvetési, pénzügyi, árfolyampolitikai eszközök - egyeztetések a gazd szereplôivel, érdekcsoportokkal Állami vállalatok szerepe: bizonyos közjavak mérsékelt árú elôállítása, új technika bev támogatása, nagyberuházások Állami szerepvállalások: - egészségügy, kultúra, oktatás, szervezése, finanszírozása - állami szabályozás, pl nyugdíj, munkafeltételek, drogok, fegyver - állami beavatkozás: pénz transzfer (táppénz, segély, családi pótl) - infrastruktúrális beruházások - globalizációhoz való alkalmazkodás és ellensúlyozása - állami, nem-állami szféra kapcsolata Kormányzati kudarcok veszélye: - a bürokrácia nô, müködése gyakran öncélú - az állami vállalatok nem költségérzékenyek - a költségvetési kiadások elszaladhatnak - “tanult gyámolatlanság” alakulhat ki Változik a gazdaság. (A termelés változékonysága, innovációk, a folyamatok felgyorsulása,

váratlan, drámai piaceltolódások, bizonytalanság jellemzi ) A “posztindusztriális, tudásalapú, informatikai társadalom” új problémákat vet fel (Rugalmasság, gyorsaság, alkalmazkodás, sokoldalúság, mozgékonyság, tanulás) Változni fog az állam szerepe (“ Esélyteremtô állam”) III. 3 Társadalmi és természeti környezet Nő az állampolgári szervezôdések szerepe a modern társadalmakban - helyi közösségek, pl önkormányzat (kapcsolat a helyi vállalatokkal) - önkéntes csoportosulások, pl fogyasztóvédelem, környezetvédelem A természeti környezet és a termelô vállalatok felelôssége A természeti (és emberi) környezetet fokozódó károsodás éri Az externális hatások internalizálásához többféle eszköz szükséges - Hatósági eszközök: adó, tiltás, bírság, normatív elôírások - Önkéntes megegyezések, kompromisszumok - Piacosítás: költségek megjelenítése, környbarát techn támogatása Alternatív

közgazdaság az ökológiai katasztrófa elkerülésére (“A növekedés korlátai”) “Felelôs vállalat”: racionalitás + moralitás (környezettudatos vezetés) - Termékek: tartósság, javíthatóság, megsemmisíthetôség, újrafeldolgozás - Termelés: anyagtakarékos, energiatakarékos, sugárzás, zaj, hulladék kezelése - Logisztika: anyagminôség - tanusítvány, környezetbarát anyagok, újrahasznosítható anyagok, szállítási felügyelet - Értékesítés: csomagolóanyagok, helyettesítô termékek, használati tájékoztatók Új, környezetvédelmi termékek, technológiák és piacok alakulnak ki - szürôrendszerek, védôberendezések, szállító, tárolóeszközök, semlegesítô szerek, károsító anyag nélkül készített elemek, . - tározó telepek, megsemmisítô, újrahasznosító feldolgozók, . Vállalaton belüli szervezeti, müködési megoldások - tervek, programok, fejlesztések, képzés,. ISO tanusítvány A globális

“fenntartható fejlôdés” feltételei: - Innovációk, amelyek csökkentik az erôforrás felhasználást és a szennyezés kibocsátást - Intézmények, törvények, segítségnyújtás a fejlôdô országoknak - A népesség stabilizálása az életszínvonal javításával (kétgyermekes modell) - A fogyasztás visszafogása, környezetbarátabb életstílus IV. A vállalat stratégiája IV.1 A stratégia - a jövő tervezésének eszköze, (amely vállalat nem tervez, ) - a vállalat működésének vezérfonala, - a célok, a módok, az eszközök meghatározása. A stratégia -alkotás célja, hogy biztosítható legyen a cég tartós versenyképessége, piaci sikere, nyereségessége, - vagyis a jövője. A siker feltétele a folyamatos megújulás, - döntések, cselekedetek, stratégiai akciók Az összvállalati stratégia részstratégiák rendszere (Str üzleti egységek (röv “süe”) (termelési ágak, üzletágak, telephelyek) és tevékenységi funkciók

(term, log,.) szerinti str.) Szinergia (együttes hatás - az egész több, mint a részek összege) A stratégiai menedzsment (irányítás, vezetés) a stratégiai tervkészítés, a megvalósítás, és a visszacsatolás - ismétlôdô láncolata. Stratégiai megközelítések: - vállalkozói: erôs vezetô, merész, kockázatos akciók - alkalmazkodó: a körülmények alakulására reagálnak - tervezôi: aktív, racionális, tudatos magatartás A tervezôi stratégia jellemzôje: kulcsszereplôje az elemzô; döntési alternatívák költség-haszon értékelése; a str és a döntések integrációja (átfogó gondolkodás) IV.2 A stratégiai tervezés Elemzéssel kezdődik - tevékenységünk jelene, jövője (jövőkép, misszió) - stratégiai üzleti egységeink helyzete - a fontos környezeti tényezôk várható alakulása - erôforrásaink ma és a jövôben - erôs - gyenge pontjaink, stb A működési kör meghatározása - fogyasztók, igények, eljárások -

(marketing stratégia, innovációs stratégia) - diverzifikáció: a müködési kör kiterjesztése, profilbôvítés A versenyhelyzet vizsgálata - A piac (versenytársak, új termékek, új technológiák) - A saját vállalat elemzése, értékelése -- Erôs és gyenge pontok, lehetôségek, veszélyek (un SWOT elemzés) -- Erôforrások analízise. - Konkrét - absztrakt - mennyiségi - minôségi -- Portfólióelemzés (A portfólió a váll tevék termcs onként kialakított szerkezete) Modellek: BCG, GE, Shell, Ford, Mapo.mátrix váll külsô - belsô tényezôkkel A BCG mátrix a piaci részesedés és a piaci részesedés üteme szerint osztályoz ? * K F Csillagok vagy sztárok: jó versenyhelyzet, fejlesztés, beruházás Kérdôjelek: gyenge versenyhelyzet, jó kilátások, bôvítési str Fejôstehenek: pozíciótartás, nyereség lefölözése Kutyák: kivonulási stratégia A GE modell a piaci vonzerô (a piac nagysága, a piaci növekedés, a kereslet

kínálat, az ár, a jövedelmezôség) - és a vállalat versenyképessége (a süe mérete, növekedése, pozíciója, technológiája) szerint javasol kül stratégiát B C C A B C A A B A zóna: terjeszkedés, beruházás B zóna: megtartás, racionalizálás C zóna: jöv max, visszafejlesztés IV.3 Stratégiatípusok egy-egy kiemelt jellemzô szerint - versenyhelyzet javítása: kedvezô ár, megkül tulajdonság, különleges igényekre - müködési kör változtatás: profilszükítés, bôvítés, vertikális integráció - méretváltozás: csökk (gazdaságosság jav), stabilitás (ha), növ (külsô, belsô) - a környezetvált szerint: védôk (hatékonyság jav), kutatók (új tev, új techn), . elemzôk (védôk + kutatók), reagálók (nincs önálló strat) - orientáció (irány, igazodás) szerint: fogyasztó, vállalat, versenytárs Vállalati akciók: termelési, logisztikai, K+F, technikai fejl, képzés, minôségjav. A str értékelése, választás a str

között : a legjobb várható együttes hatás szerint Pl. SWOT lista Belső Erősségek Pénzügyi erôforrások Versenyképes szakértelem Vásárlók jó véleménye Elismert piaci szereplô Fejlett technológia Innovációs képesség Lobbizás Gyengeségek Stratégiai irányvonal Gyenge nyereségesség Belsô müködési problémák Visszaesett K+F tevékenység Gyenge piaci szakértelem Nagy rezsiköltségek Menedzseri tehetség Külső Lehetőségek Új vásárlói csoportok Termékvonal kiterjesztése Kiegészítô termékek bevezetése Együttmüködés riválisokkal Piaci növekedés Kedvezô gazdaságpolitika Fenyegetések Új versenytársak Helyettesítô termékek a piacon Vásárlói igény változás Nem ismernek eléggé Csökkenô beruházások Világgazdasági visszaesés IV.4 Megvalósítás, visszacsatolás - Erôforrás biztosítás, elosztás (prioritás szerint) - szervezetalakítás (kövesse a stratégiát, de.) - vezetés, irányítás (vezetôi

támogatás, motiváció, szervezeti kultúra, IT) - teljesítményértékelés (jelzések belülrôl, kívülrôl, - stratégia módosítás) IV.5 Újabb módszerek A “puha módszerekre” helyezôdött át a hangsúly: elôregondolkodás, szakértôi becslések, tudás, kreativitás, értékinnováció, új kereslet, aktív, folyt változtatás - Fiatalítás - új tevékenységek, új képességek - Tevékenységek külsô vállalkozásba adása (outsourcing) - Folyamatok újratervezése (BPR reengineering) - Kiváló gyakorlatok keresése és alkalmazása (benchmarking) - Harmonikus mutatórendszer (balanced scorecard) - Tanulóvállalat, tudásmenedzsment, intellektuális tôke - Minôség és igényesség, folytonos javítás (TQM total quality management) - Kreativitási technikák - brainstorming, szcenáriók (forgatókönyvek), strat konf V. Marketing Marketing: a piaci körülmények feltárása és vállalaton belüli érvényesítése A marketing hozzájárul az

üzleti élet fejlesztéséhez, - de egyre agresszívebb. Az üzleti siker feltétele a fogyasztó -orientáltság. A kritikus feladat tehát a fogyasztói igény meghatározása. Pl a termék piacorientált meghatározása: - kozmetikumokat gyártunk - reményt adunk el - vasútat üzemeltetünk - embereket, árukat szállítunk - szellôzôberendezéseket gyártunk - kellemes klímát biztosítunk. A fogyasztói szükséglet meghatározásának lépései: - a piac szegmentálása (darabolása piackutatással, piacelemzéssel) - a célpiac kiválasztása (mérete, növekedési esélye, források közelsége) - a pozicionálás (milyen a mi helyzetünk, termékeink, fogyasztói elônyeink) A marketingstratégia célja a tartós versenyelôny biztosítása a célpiac és a versenystratégia megválasztásával és a marketingtevékenységek megfelelô kombinálásával A versenystratégia marketing-hadviselés. A versenyzô vállalatok típusai: vezetôk, kihívók, követôk,

meghúzódók A marketingmix különbözô piaci elvek, tevékenységek összekapcsolása: termék-, ár-, értékesítési-, kommunikációs- politikák. (4P - 5P koncepció: product, price, place, promotion, personal) Termékpolitika - termékszerkezet (termékcsoportok, választék) - termékciklusok, életgörbék strat. (az igények és a technológiák ciklusain belül) - a termék bemutatása (márka (védjegy), csomagolás, címke) Szükséglet Technológia Termék Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás Árpolitika, árképzési stratégia - árpol célok kiválasztása: forgalomnövelés, árbevétel növ, magas minôség tartás - a kereslet és a fogyasztó árérzékenységének felmérése, elemzése (felsô határ) - a költségek becslése, költségfüggvény meghatározása (alsó határ) - a versenytársak árpolitikájának ismerete - árképzési módszerek (költség-, kereslet-, versenytárs-alapú árképzések) - a végsô ár megállapítása

(amit megfizet a fogyasztó:) Az értékesítési utak politikája - marketingcsatornák, kereskedelmi láncok (termék, pénz, jogok, felelôsség, információk) - integrált elosztási rendszerek (vállalati, irányított, szerzôdéses) (bank az üzletben) Kommunikációs politika - információáramlás a vállalat és a fogyasztók között - reklám, személyes eladás, ösztönzés (árúminták, bemutatók), PR (public relations) közönségkapcsolat, sajtókapcsolat. VI. Innováció Az innováció meghatározása (nóvum= új, újdonság) - “Az új hasznosulása” - “A termelési tényezők új kombinációja” (Új termék, új technológia, új piac, új beszerzési forrás, új szervezet) - Új, nagyobb értéket adunk a fogyasztónak (Miért? A verseny miatt. Hatékonyabbnak kell lenni, és magasabb minőséget kell szolgáltatni) Az innováció szervezett, tervezett, célszerű munka A tervszerű újításhoz a változás tudatos és szervezett keresésére és

a lehetőségek rendszeres elemzésére van szükség Kétféle innováció szükséges: folyamatos fejlesztési akciók és stratégiai újdonságok Az innovációs stratégia a vállalati stratégia fontos része. Az innovációs lehetőségek forrásai - Kielégítetlen igények - makrotrendek elemzése (demográfiai, technológiai, gazdaságpolitikai, pl. korosztályok, nők helyzete, keresetek, szabadidő, pl japán automatizáció) - ötletek átvitele egyik üzleti területről a másikra (pl. számítógép a tudományos kutatásból az üzleti gyakorlatba, számítógép a telekommunikációba) - váratlan sikerek / kudarcok elemzése (pl állatgyógyszerek, kis ház-első ház, Mc-Donalds, indiai lakatok, háztartási cikkek) - technológiai korlátok elemzése, tágítása, új tudás, - hosszú kifutási idő, - többféle tudás ötvözése (pl számgép születése) - ellentmondás, eltérés a valóságtól, törésvonalak (pl drága az acélgyártás, drága a

tengeri szállítás, drága a kórház, - vizsgálatok, járóbetegellátás, rehabilitáció,stb leválasztása, - pénzbefektetés, - gazdagodás / nyugalom, - füvesítés pontosan :) - szükségletek a folyamaton belül (gyenge láncszem :) (pl enzimtárolás műtéthez, nyomdai szedőgép, telefonközpont, cellulózfilm, autófényszóró, vilanykörte) - ipari szerkezet váltás, piac szerkezet váltás (pl autógyártás, távolsági beszélgetés, aszpirinmentes aszpirin, biz postaszolgáltatások, biz kórházszolgáltatások) - egyéb változások, pl szemléletváltozások (pl egészségesek vagyunk, de. eszünk v étkezünk, ha középosztálybeli, akkor kell a lexikon:) - a fogyasztók “értékláncának” elemzése, - a vállalat mely tevékenységét értékelik vagy bírálják, pl a minőséget, a különbözőséget, a szervizt ? - külső kapcsolatok tartása pl főiskolákkal, kutatóintézetekkel - fontosak az eredeti kutatási eredmények, az alapkutatás

- információk gyűjtése pl kiállításokról, folyóiratokból, konferenciákról, - a szakmáról. Az un. Innovációs lánc - az ötlettől a megvalósításig : - Marketing - K+F - Beruházás - Termelés - Értékesítés A termékfejlesztés lépései: Tervezés - fejlesztés - kísérleti gyártás - értékelés, piaci tesztelés, gazdaságossági vizsgálat - visszacsatolás - termelés, bevez. vagy leállás Az un termék-szerkezet váltáskor fontos az időzítés. (lasd Jól / rosszul tervezett életgörbe - sorozatok) Sikeres innovációhoz rugalmas szervezeti megoldások kellenek, pl tervezők - gyártók egy irodában. Az innovációs részleg külön egység legyen Projektek szervezése Az állami szerepvállalás és a vállalatok közti együttműködés is jelentős mértékű. Tehát: az újítás kemény munka, - fontos és értelmes legyen az újítónak,és piac - orientáltnak is kell lennie ! VII. Munkaerő A munkaerő erőforrás, a vállalat

teljesítménye emberi teljesítmény. Meghatározza a termelés, szolgáltatás színvonalát és a vállalat teljesítőképességét. Az emberi erőforrás (HR), a munkaerő a munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességei, szakismeretei, - illetve ezek összessége. A munkavállaló nem altruista, posztot, fizetséget kíván, saját céljai is vannak. Hozzájárul a vállalati célok eléréséhez, de a vállalatoknak költséget jelent. A munkaerő - gazdálkodásnak a munkahelyi követelményeket és a munkavállalók igényeit kell összehangolni. Fő tevékenységek: - munkakörök definiálása - munkaerőszükséglet meghatározása, megszerzése, megtartása, fejlesztése - munkakapcsolatok kezelése, dolgozók bevonása, szociális kérdések - jövedelemgazdálkodás, érdekeltségi rendszer, motiválás - értékelés, karriertervezés - munkaszervezés, munkafeltételek biztosítása (hatékony foglalkoztatás) Külső - belső tényezők: - gazdasági

helyzet, munkaerőpiac állapota, jogrend, szabályozások - vállalati stratégia, szervezeti struktúra, szervezeti kultúra A “szervezeti kultúra” a vállalati alapfilozófia, értékrend, a vállalati szellem, a hagyományok, szokások tartósan érvényesülő rendszere Manapság a munkaerő felértékelődik, (ugyanakkor túl sokat dolgozunk) - megnőtt a tudás szerepe, és a munka minőségével kapcsolatos igény, - de megnőttek az emberek elvárásai is a munkahelyekkel kapcsolatban. Változások: önállóság (a szervezetek laposabbak), munkacsoportok, továbbképz.igény Érdekegyeztetés a vezetés és a munkavállalók között. Szakszervezet, kollektív szerződés, üzemi tanács, munkavállalói részvényprogram. Egy tipikus számítógépes információs rendszer Humán erőforrás alrendszerének elemei - humán állomány - munkaidő jelentés - projekt jelentés - költségelszámolás - bér - interfész - munkaerő toborzás - továbbképzés -

munkaköri tervek - hiány - elemzés VIII. Az információ - erőforrás (Erőforrások: a javak létrehozásához szükséges feltételek) Az információs forradalom átalakította a vállalatok életét is - számítógépek, vonal kód, internet, intranet, e-commerce, EDI, CAD,CAM, CIM, Front Office, stb. A számítógépes információs rendszerek feladata: a vállalatok belső működésére és a környezeti tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtése, feldolgozása, tárolása. (A rendszer részei a technikai eszközök is.) Mindez azzal a céllal, hogy támogassák a vállalat hatékony irányítását, működését. Az információ - absztrakt fogalom, adatokból nyerhető ismeret, ami csökkenti a bizonytalanságot, integrálja a folyamatokat, nélkülözhetetlen a döntéshozatalhoz A vezetői döntéshozatal szintjei Tulajdonosok Stratégiai és felsővezetés döntések Középszintű Taktikai és vezetés szabályozási Operatív Operatív irányítás

döntések Beosztottak Végrehajtás Tevékenységi területek A számítógépes információs rendszerek e szinteknek felelnek meg (integráltan, egy közös adatbázison) - adatfeldolgozó rendszerek - a tranzakciók követésére - a vállalatirányítási rendszer - a funkcionális vezetőket segíti a napi döntéseknél - döntéstámogató rendszerek - speciális feladatokra, pl. szimuláció szakértői rendszerek - javaslatokat készítenek a betáplált tudásanyagból - vezetői rendszerek - felsővezetőknek, felhasználóbarát elemzési eszközökkel (pl adatbányászat) Az információ jellemzői Operatív szinten Stratégiai szinten Forrás belső külső Terjedelem szűk tág Aggregáció részletes átfogó Jelleg kvantitatív kvalitatív Pontosság pontos nagyvonalú Naprakészség teljes áttekintő Használat gyakori eseti “ Az információ csökkenti a rendszer entrópiáját, - a szervezetlenség mértékét.” IX. Logisztika (Beszerzés,

termelésellátás, értékesítés, készletgazdálkodás) A logisztika a vállalat anyagi folyamatainak lebonyolításával és a készletgazdálkodással foglalkozik, valamint a vonatkozó információk kezelésével. (A logisztika feladata, hogy a megfelelő termék (a megfelelő mennyiségben és a megfelelő minőségben) a megfelelő időben a megfelelő helyen legyen, - a lehető legkisebb költséggel.) A jó logisztika nagyon fontos a vállalatoknál, mert - a vásárolt anyagok gyakran a legnagyobb költségtényezőt jelentik a vállalatnál, - a készletek a forgótőke befektetések jelentős részét képezik, és - ha a gyártás akadozik, vagy az értékesítés nem szállít, a vállalat piacot veszíthet. Logisztikai teljesítmény - mutatók: pontos szállítás, készletszint, készlethiány, anyagköltség, szállítási költség, raktározási költség, vásárlói panaszok, nyereség,,, Anyagáramlási folyamat : beszállítás, átvétel, ellenőrzés,

raktározás, üzemen belüli anyagmozgatás, kivét, bevét, készletezés, csomagolás, kiszerelés, elosztás, kiszállítás Sok szervezési problémát jelent (pl. ki felel a bejövő anyagok raktárra vételéért? az átvevő? a beszerzés? a termelés? a minőségellenőr? a készletgazdálkodó? a raktáros?) Beszerzés (anyaggazdálkodás): a termeléshez/szolgáltatáshoz szükséges anyagok vásárlása külső cégektől és a kereskedelemből - a termelésirányítás és/vagy a készletgazdálkodás igényei alapján A centralizált / decentralizált beszerzés előnyei / hátrányai, a két megoldás kombinációja Nagy tételek, egységes fellépés, közös tapasztalat, - másrészt közvetlen felelősség, közvetlen kapcsolat, kevesebb koordináció (A megosztás alapja lehet a beszerzés fontossága, általános vagy helyi igények, értékhatár felett, alatt, - a “beszerzésgazda” rendszerben a legjellemzőbb felhasználónak adják a beszerzést, de az

egész vállalatot kell ellátnia) Alapvető beszerzési tevékenységek: 1.Szállítók kiválasztása - a lehetséges források feltárása - ár, minőség, szállítás, szolgáltatás összehasonlítása - alkumechanizmus és kiválasztás (a potenciális beszállítónak bizonyítania kell) - kapcsolatépítés, teljesítményértékelés (Kétféle modell: versenyeztető - együttműködési (efelé tolódik a gyakorlat)) 2.Szállítás ütemezése, sürgetése, átütemezése, egyeztetése (rövid távon pontos igény, hosszabb távra előrejelzés) a folyamatos ellátás biztosítására 3. Összekötő szerep a szállítók és a vállalat részlegei, - tervezés, termelés, pénzügy, minőségbiztosítás, stb. - között ( Pl naprakész anyaglista, árlista, műszaki változási jegyzék, minőségi szint definiálása, gyártani v. beszerezni v kooperálni) 4. Új termékek, új anyagok, új szállítók felkutatása (Költségcsökkentés értékelmzéssel) JIT (just

in time) beszerzés: szállítás a termeléshez, kis mennyiségben, időre (Csak spec helyzetben: ha a minőség és a szállítás biztosítható) A termelés ellátása (vállalaton belüli logisztika) Az anyagáramlás kezelése (tárolás, anyagmozgatás, kiszerelés - program szerint) Raktározási és anyagmozgatási rendszerek (hagyományos, automatizált) Azonosíthatósági követelmények. Pufferkészletek meghatározása Az értékesítés (áruforgalom, elosztás) a késztermék eljuttatása a vevőkhöz. Készletezés vagy szállítás (sok/kevés raktár, ritka/gyakori szállítás) Gateway koncepc. Értékesítési csatornák (közvetlenül a fogyasztókhoz vagy közvetítőkkel) Disztr.hálózat Ellátási lánc (supply chain) : a vállalatok hálószerűen összekapcsolódó rendszerében Tartós kapcsolatok, kölcsönös függőség, reláció-specifikus befektetések, kockázat, hatalom, bizalom. Vállalatok versenye helyett hálózatok versenyeznek. Vertikális

szövetségek (vevő-eladó kapcsolat), horizontális szövetségek (branchbeli). A készletgazdálkodás célja a termelés és az áruforgalom folyamatosságának biztosítása - a lehető legkisebb költséggel Miért vannak készletek? Mert a kínálat és a kereslet üteme különböző, és mert a termelési és fogyasztási folyamat szakaszai helyben és időben eltérnek. A készletcsökkentési törekvéseket segíti az informatika (Készlet helyett információ, pl. információ az úton levő készletekről, a beszállító gyártási programjáról) Készletek (származás szerint) a vállalatnál levő vásárolt tételek ( gyártási alapanyagok, alkatrészek, segédanyagok, üzemanyag, gyártóeszközök, pótalkatrészek, göngyöleg, árukészlet állomány), és a saját gyártású készletek (befejezetlen, félkész, kész- termékek) Készletek (cél szerint) a tervezett készletek az üzleti lehetőségek kihasználására, a tartalék (puffer) készletek az

ütemkülönbségek, a gazdaságos sorozatnagyságok és szállítmányok miatt, és a biztonsági készletek a váratlan problémák esetére. Készletezési stratégia (Készletezés célja, szerkezete, aggregált készletterv, finansz.) Gazdálkodás, leltár a készletek relatív fontossága szerint (ABC analízis pl. felh %) A készletállomány forgóeszköz. A forgási sebesség az adott időszakon belüli megtérülések száma (Ha a pénz megt. vagy a készlet felhasználása t , forgseb=T/t) Készletérték (átlagár, utolsó beszerzési ár + szállítási költség, gyártási önköltség) Készlet - kezelés termék - szinten. (Független - függő keresetű termékek) X. Termelésirányítás A termelésmenedzsment feladata a termelési feladatok megtervezése, előkészítése, programozása, a végrehajtás előírása és ellenőrzése. A gyártási rendszerek típusai: - gépek szakmai, technológiai csoportosítása, - műhelyrendszerű gyártás, - a

gyártási program változására nem érzékeny, a gépek kihasználtsága jó, - tárgyi vagy termék csoportosítás, - gyártórendszerek, - kevés az anyag mozgatás, az átállás, a szerszámozás gazdaságos, hasonló termékek sorozataira - folyamszerű gyártás, - szalag, szerelősor, vonal, - nagy termelékenység, általában magas technológiai színvonal, jellemzően tömeggyártás Kapacitás, átbocsátó képesség gépekre normaóra, soroknál darab / óra / termék A hosszútávú tervezés időhorizontja több, mint egy év, a vállalat stratégiai tervéből indul ki, termékcsoport előrejelzés, pénzügyi tervezés, erőforrás tervezés, (tőke, létesítmény, berendezés, munkaerő), megvalósíthatóság vizsgálat A középtávú tervezés 6-18 hónapra készül, késztermékkibocsátási terv, (fő gyártási terv, vezérprogram), rendelések, előrejelzések alapján, kapacitástervezés (szűk kapacitásokra, fő beszállítókra) A rövidtávú

tervezés a következő napokra indítja a belső gyártási rendeléseket és a külső beszerzési rendeléseket a fő gyártási terv lebontása alapján. Gyártás -ütemezés készül (finomprogramozás) kapacitásterhelés - simítással, műveletekre, gépekre, emberekre lebontva. A termelés célja maximális árbevétel minimális költséggel az adott piaci feltételek és erőforrás korlátok mellett. (Termékválaszték optimalizálás lineáris progrsal) Nagyszámú termék kezelésére használják a kétszintű tervezést, ha a termékek típusonként jól csoportosíthatók. A tervezés az előrejelzések alapján a termék típusokra történik, majd a típus - termék darabjegyzék és a becsült %-ok segítségével a tervezett gyártási feladatok kialakítása már gyártmányszinten. A fő gyártási terv (MPS - Master Production Scheduling) az egyes késztermékek gyártási darabszámait és a gyártási határidőket tartalmazza. A terv a már élő

rendelések és az előrejelzések adataiból készül. (Az előrejelzések a régi adatok trendjei és a kereskedők véleményezése alapján.) Természetesen a folyamatos munka biztosításának igényével. A terv megvalósíthatóságának ellenőrzésére futtatni kell az MRP-t és a CRP-t, s ha gyártási, beszerzési vagy kapacitás probléma derülne ki, módosítani kell a tervet, - vagy bővíteni kell az erőforrást. Szimulációval alternatív tervek kidolgozására és összehasonlítására is van lehetőség, - megfelelő számítógépes programokkal. Az MPS-hez mindenkinek alkalmazkodnia kell, csak közös megegyezéssel módosítható. Az anyag, alkatrész,. szükségletek számítása (MRP - Material Requirement Planning) a termelésirányítás “lelke”, meghatározza a különböző szintű gyártási feladatokat, és a beszerzési igényeket, - miből, mikor, mennyire van szükség a fő gyártási terv teljesítéséhez. Az algoritmus fontosabb adatai a

darabjegyzék (vagy receptúra vegyi és élelmiszeriparban), a készletek, a nyitott rendelések, a sorozatösszevonási szabályok, a gyártás átfutási idők (vagy a műveletterv, a műveleti időkkel és a műveletközi időkkel), és a beszerzési átfutási vagy lehívási idők. Az MRP a sok adat miatt időigényes program, ezért rendszerint csak a módosító számításokat futtatjuk, s csak ritkán a teljes újraszámoló algoritmust. Az MRP-vel együtt használjuk a CRP-t, a kapacitásszükséglet számító programot, amely a munkahelyek terhelését mutatja ki a művelettervek alapján. Az erőforrásokat is figyelő szükségletszámítási rendszereket MRP II (Manufacturing Resource Planning)nek nevezik. A DRP az MRP-hez hasonló program a telephelyek közötti igények kezelésére. A napi gyártástervezés lényegében kétféle: sori és műhelyrendszerű. A gyártósorok ütemét a technológia szabja meg, a szerelősoroké inkább változtatható. A műhelyek

programozása nehezebb, úgy ütemezni a műveleteket, hogy ne legyen sok várakozó termék és várakozó gép, - főleg a szűk keresztmetszetek folyamatos munkáját biztosítani kell. Az un finomprogramozás a hasonló technológiák, az átállítási idők, a határidők, a prioritások alapján történik. A sokféle prioritási szabály közül a tartalékidőkkel számolók a legjobbak. A JIT, az FMS, . a jövő üzemei Japán térhódítása - jobb minőség, kisebb befektetési költség,. “Minden pazarlás, ami több, mint a minimálisan szükséges” - Kis specializált gyárak, gyártósejtek (cellák), személyes minőségellenőrzés, készlet nélkül, egyenletes üzemterhelés, nincsenek nagy sorozatok, nem a kapac.kihasználás a cél, átállítási idők csökkentése, kanban (ezer apró ötlet), standard termékösszetétel és st részegységek, termék és gyártástervezés együtt A jövő gyárai automatizált, számítógépes irányítású,

integrált rendszerek - terméktervezés ideje lerövidül, szabványokkal, tipizálással - közös adatokat használ a terméktervező, a gyártástervező, a termelésirányító - folyamatos termékáramlás - kevert típusok a vonalakon - a vállalat gyorsan tud reagálni a keresletre, a piaci igényekre - CNC (Comp Num Contr) nagyobb pontosságra képes, jelzést ad a kezelőnek - DNC (Direct Num Contr) több gépet irányít a központi számítógép - FMS (Flexible Manuf System) rugalmas gyártórendszerben anyagkezelő gépek is un. csoporttechnológia szerint készülő termékekre - automatikus minőségellenőrzés - robotok, automaták anyagmozgatásra, veszélyes vagy kellemetlen feladatokra - nő a termelékenység: nő a kibocsátás, csökken a foglalkoztatottak száma, vagy a munkaidő Az automatizáció a szolgáltatásokban is meghatározó lesz