Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalkozások gazdaságtana Perfekt által kiadott könyv alapján

1 Vállalkozások Gazdaságtana Perfekt által kiadott könyv alapján 1. A nemzetgazdaság és vállalkozás: A gazdaság: anyagi és emberi erőforrások fizikai és szellemi javak, szolgáltatások, gazdasági tevékenységek kölcsönhatásos kapcsolata. - Állapot és folyamat, statikus és dinamikus jelenség. A nemzetgazdaság fogalma: egy ország földrajzi határain belül lévő vagy azon kívül, de tulajdonilag az országhoz tartozó gazdaság egésze: anyagi, emberi erőforrások, javak, szolgáltatások és kapcsolataik. A termelési tényezők: Mindig korlátosak, szűken állnak rendelkezésre 1, természet (föld) -a gazdaság és az egész emberi lét általános alapja -a föld termőképességével, kincseivel együtt -a föld a termelés színhelye -eredeti, elsődleges és legáltalánosabb termelési tényező 2, munka -a munkaerő kifejtése, működésének eredménye -mozgásba hozza a termelés többi tényezőit -szellemi és fizikai tevékenység -a

munkamegosztás rendszerében létezik -ez is eredeti, elsődleges termelési tényező (pénz, 3, tőke - reáljavak (termelőeszközök: gép, épület, nyersanyag, stb) és monetáris alakjában egyaránt felhalmozására értékpapír, követelés) formában létezik -működése során összefonódik a többi tényezővel reál és érték -saját jövedelemhozamából képződik és más tényezők jövedelmének szánt része is tőkévé válik ,jövedelem -forrás is - másodlagos, termelt termelési tényező 4, vállalkozás (menedzseri értelemben) -sajátos helyzetű termelési tényező,- a modern társadalomban- se a munka, se a tőke tényezőbe nem olvasztható be, de mindkét tényező bizonyos vonásait magában egyesit - szerepe az összes többi tényező egységbe szervezése, optimális működésük előmozdítása. 5, információ - a modern kor szintén sajátos tényezője, bizonytalanság és kockázatcsökkentő, - minden tényező hatékony

működésének önálló segítője, - kiegészíti a döntéshozók ismereteit, - ráfordítás igényes, újratermelendő (nagy része folyamatosan cserélődik) , - jelentős része szigorúan üzleti titok . 1 2 Gazdasági szereplők alanyai: -háztartások (-együtt élnek, közösségben,- jövedelmüket együtt használják fel, - vagyonukat közösen kezelik és birtokolják,- fogyasztásuk egy részét közösen végzik,- jövedelmük egy részét felhalmozzák) -vállalat (profitszerzés és tőkevagyon gyarapítás céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egységek.) Erőforrást alakítanak át végtermékké Imput › tranzformáció › output-tá -nonprofit szervezetek (nem profit érdekelt gazdasági egységek, szervezetek intézmények) - állam (speciális gazdasági szereplő, amely az összes többi gazdasági szereplővel kapcsolatban van) Központi kormányzat szervei, helyi önkormányzatok, stb. -külföld (aktív

kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel, önálló gazdasági alanyai és szereplői a belföldi gazdasági folyamatoknak) Nemzetgazdaság csoportosítható) ágazati rendszere: (négyszintű, tevékenységi jellege szerint Ágazati besorolást a KSH-végzi. Ágazati rendszer szintjei: --nemzetgazdasági ág (A-Q-ig 17-ág) -- ágazat (decimális rendszerű, két számjegyű és 60 ágazat) --alágazat (decimális rendszerű, három számjegyű és kb. 200 alágazat) --szakágazat (decimális rendszerű, négy számjegyű kb. 300 vállalati csoport) Társadalmi újratermelés fogalma: Gazdasági folyamatok összessége, a termelés folytonos ismétlődése. Célja, az emelkedő színvonalú szükségletek kielégítése. Újratermelés négy mozzanata: -termelés (javak előállítása, szolgáltatások nyújtása) -elosztás (a társadalom tagjainak részesedése a létrehozott javakból) -forgalom (fogyasztási cikkek, termelési eszközök cseréje)

-fogyasztás (egyéni közületi) Újratermelés három formája: -bővített (a termelés növekvő szintű ismétlődése az előző időszakhoz képest) -egyszerű (a termelés azonos szintű ismétlődése az előző évi időszakhoz képest) -szűkített (csökkenő szintű termelés az előző időszakhoz képest) Az újratermelés tartalma: -anyagi javak (term. eszk+fogy cikk) -munkaerő (szellemi és fizikai) -gazdasági viszonyok (munkamegosztási, koordinációs mechanizmusok) 2 tulajdonviszonyok, 3 -szükségletek (term. és fogy szükségletek) A nemzetgazdaság működése kettős formában valósul meg, reálfolyamatokként és pénzfolyamatokként. Nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és összefüggései: Teljes (bruttó) kibocsátás: GO Bruttó hazai termék: GDP Bruttó nemzeti jövedelem: GNI Az adott év során megtermelt termék, nyújtott anyagi és nem anyagi szolgáltatás összes ráfordítással együtt. Adott év összes tiszta hozama, azaz

anyagmentes éves teljes termék és szolgáltatás (+) összes amortizációs alap. GDP= GO- C f vagy GDP=I+C a Bruttó hazai termék korrigálva (+) a be és kiáramló jövedelem egyenlegével. GNI=GDP+(IM -IX ) vagy GNI = I + C a + (IM -IX ) Nettó hazai termék NDP Nettó nemzeti jövedelem. NNI GO= C f + C a +I Jelmagyarázat: C = összes anyagi ráfordítás C f = összes termelő –(anyag) felhasználás C a = összes amortizációs alap I = összes (tényező) jövedelem Ix = országból kiáramló összes jövedelem IM = országba beáramló összes jövedelem Bruttó hazai termék (–) összes Bruttó nemzeti jövedelem (-) amortizációs alap összes amortizációs alap. NDP=GDP-C a NNI = GNI - C a vagy vagy NNI = I+(IM -IX ) NDP=I A Vállalat külső környezete: Gazdasági koordinációs mechanizmus: a különböző tulajdonviszonyok és gazdasági folyamatok megvalósulásának formája Főbb koordinációs típusok: -Bürokratikus koordináció. (az állam

irányít: rendeletek, törvények utasítások alapján történik a kapcsolatteremtés alá- fölérendeltségi viszony jellemzi.) -Piaci koordináció. Egymás mellérendeltségi viszony (két szereplője: - vevő, a kereslet képviselője vásárló erejével -eladó, a kínálat képviselője az árualappal -Önkormányzati koordináció. -Családi koordináció -Etikus koordináció. Mellérendeltségi viszony Társadalmi szokások, hagyományok alapján. 3 4 Piaci környezet: a piac a kereslet-kínálat találkozási helye, az árucsere színtere, szereplőkeladók, vevők. A piac meghatározó tényezői: - kereslet - kínálat - ár - jövedelem - verseny Po DD= SS A piac fajtái: - fogyasztási cikkek piaca kereslet kínálat -termelési cikkek piaca -munkaerőpiac ES= piaci egyensúly -földpiac P1 Qo Árupiac: Magas árszínvonal = P o Alacsony kereslet = Q o Q1 Q * =egyensúlyi termékpiac P * = egyensúlyi piac D=SS dinamikus egyensúlyi pont-folyamatos

egyensúlyi ár DD>SS túl-keresletes piac- nagy kereslet, eladónak jó DD<SS túl-kínálatos piac-vevőnek jó Paradox árhatás: csökkenő árra a kereslet nem nő, hanem csökken (sznobhatás) Presztishatás: az ár növekedésére nő a kereslet Kereslet: az a termék mennyiség, amelyeket a fogyasztók adott árak mellett képesek és hajlandók megvásárolni, árfüggő dolog. Kínálat: az a termékmennyiség, amit a termelők adott árak mellett képesek és hajlandók piacra vinni. Piaci ár: amit a piac az áruért kér, sokféle lehet, de egyensúlyi ár csak egy van. Gazdasági rendszer változásait, rugalmassági mutatók jellemzik. Rugalmassági mutatók: A kereslet és kínálat változását vizsgálja, ha az ezt befolyásoló tényező változik. Kereslet árrugalmassága, azt fejezi ki, hogy X termék árának 1 %-kos megváltozására hány %-ban változik meg egy adott X termék iránti kereslet. D= kereslet 4 5 p= áru ára ξ Dx px = Δ Dx % Δ

px % Kereslet jövedelem rugalmassága A jövedelem 1% megváltozása hány százalékban változtatja meg az X termék iránti keresletet. ξ Dx I = Δ Dx % Δ DI % Kereszt árrugalmassági mutató, adott Y termék árának 1%-os megváltoztatása hány %-ban változtatja meg egy adott X termék iránt megnyilvánuló keresletet. ξ Dx py = Δ Dx % Δ py % Jövedelem = fogyasztás + megtakarítás Y=C+S Fogyasztási hányad: a jövedelem hány %-át fogyasztjuk el. C= C/Y Fogyasztási határhajlandóság: a fogyasztó pótlólagos jövedelméből mennyit költ fogyasztásra. C = ΔC / ΔY Megtakarítási hányad: a fogyasztó a jövedelmének hány %-át hajlandó megtakarítani. s= S/Y Megtakarítási határhajlandóság: jövedelemváltozásra jutó megtakarítás változás. s = ΔS / ΔY Tőke vagy pénzpiac: ES= egyensúlyi kamatláb MD= pénzkeresleti görbe MS= pénzkínálati görbe i io › Mo › magas kamatláb › kis kereslet (hitelt akar felvenni) magas kamatláb

› nagy kereslet (befektetés esetén) ES› Ms = M D (Kínálat = kereslet) Ms > MD (pénztúlkínálat)- hitelfelvétel, mert alacsony a kamat Ms < MD (pénz túlkereset) megnő a hitel iránti kereslet M Munkaerőpiac: LS = munkaerő kínálat L= munkaerő mennyisége LD = munkaerő kereslet E S = egyensúlyi foglalkoztatottság w/p= reáljövedelem w/p L 5 6 Magas a reálbér (w/p)o kicsi a munkaerő (L) iránti kereslet. Munkaerő kínálat alacsony reálbér esetén alacsony munkaerő kínálat. ES› LS = LD egyensúly nem létezik LS > LD Munkaerő kínálat nagy, munkanélküliség. LS < LD Egy szakmából van túlkereslet A vállalat fogalma : Azon gazdasági folyamat szervezete, amely erőforrásokat alakít át végtermékké, a nyereség realizálása céljából. A vállalat célrendszere: Nyereség = banki kamatot meghaladó haszon Belső célok: A vállalat tevékenységétől függenek -fizetőképes társadalmi szükségletek kielégítése

-munkaerő fedezet biztosítása -szociális biztonság kialakítása -piaci növekedési hajlam -innováció megújulásra való törekvés -erőforrások racionális felhasználása -nyereség maximalizálása Külső célok: A vállalat alkalmazkodása a külső környezethez -nemzetgazdaság igényeinek való megfelelés (csomagolás) -adórendszerhez való igazodás (teljesítmény visszatartó is lehet) -növekedési hajlam (nemzetközi piacon való megfelelés) -termék megújítás (alkalmazkodás a megújulási rendszerhez) Gazdálkodás: a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon belül korlátosan bővíthető erőforrásokkal, kapcsolatos tevékenység. A vállalati gazdálkodás alapvető folyamata, különféle erőforrások átalakítása melynek eredménye mindig végtermék. -INPUT › VÁLLALAT › OUTPUT Inputok: (bevitel) -természeti erőforrások (alapanyagok) -föld -tőke -munkaerő -vállalkozó Output: (végtermék) Erőforrás

átalakítás fogalmai: -termelési függvény (QJ)(K.L)(a termeléshez szükséges erőforrások különböző kombinációját tartalmazza) -parciális termelési függvény (megmutatja, hogy egy adott input tényező változásának hatására – összes többi erőforrás változatlansága mellett – hogyan változtatja magát a termelést. 6 7 Hatékonysági mutató: hozam/ráfordítás (egységnyi ráfordítással mekkora hozam érhető el) Igényességi mutató: ráfordítás/hozam (egységnyi hozam, mekkora ráfordítást igényel) Átlag érték: egy időszakaszban az összes ráfordítás és az összes hozam viszonya. Határérték: egymást követő pótlólagos ráfordításegységek mennyi pótlólagos hozamot eredményeznek. Tőke átlagterméke: Adott időszakban összes tőkeráfordítással elért összes termelési eredmény, összárfordítás egységére jutó termékmennyiség. AP k = Q / K (termékmennyiség / tőkemennyiség) AP= átlagtermék Q=

termelési teljesítmény, mennyiség K= tőke L= munka Munka átlagterméke: Adott időszakban összes eleven munkaráfordítással elért összes termelési eredmény, összmunka-ráfordítás egységére jutó termékmennyiség. AP L = Q / L termékmennyiség / munkamennyiség Töke határterméke: MP K A termelés növekményének és a tőkeráfordítás növekményének a hányadosa. MP K = ΔQ / ΔK Megváltozott ( pótlólagos) tőke bevonás esetén mennyivel változik az termelés. MP= határtermék Δ= növekmény Munka határterméke: MP L A termelés növekményének és a munkaráfordítás növekményének a hányadosa MP L = ΔQ / ΔL A megváltozott (pótlólagos) munkaerőre hogyan változik a termelés. Termelési rugalmasság: Egy adott inputtényező 1% os megváltoztatása hány %-os termelési változást eredményez. ξ L = ΔQ % / ΔL% ξ L = munkatermelési rugalmasság A munkaerő 1%-os változása a termelésben hány %-os változást eredményez. A

termelési rugalmasság nem más, mint a határtermék és az átlagtermék aránya. Árbevétel: TR = összárbevétel Q= termékszám p= termék ár TR = Q x p Átlagbevétel: az összbevétel és a termékszám aránya AR= TR/Q 7 8 Határbevétel: MR = ΔTR / ΔQ A termelésváltozásra jutó összbevétel változása A termelés során felmerülő rövidtávon érvényesülő költségek: 1. FC = fix költség (a vállalat gazdálkodásától független, pl bérleti díj) 2. VC = változó költség (a vállalat gazdálkodásától függő költség) 3. TC = összköltség TC = FC + VC 4. AC = átlagköltség (egy átlagos terméket milyen összköltséggel állítunk elő) AC = TC / Q = FC / Q +VC / Q = AFC +AVC 5. AFC = átlag fixköltség AFC = FC/Q 6. AVC = átlag változóköltség AVC = VC / Q 7. MC = határköltség (összköltség változásának nagysága, amely a termelés egységnyi változásának eredménye) MC = ΔTC / ΔQ Határtermék érték: megmutatja,

hogy az adott Imput tényező termelésbe vonásából milyen plusz érték keletkezik a vállalatnál. VMP L = MP L x p x ( MP L = ΔQ / ΔL) Tényező határköltség: MFC L = ΔL x p L VMP L > vagy = MFC L Termelésbe vonás feltétele: Összes profit: Tπ = TR – TC profit Tπ= totál profit TR= összes árbevétel TC= összes költség Ha: TR > TC gazdasági, vagy extra TR= TC normál profit TR< TC veszteség Határbevétel nem más, mint a termelésváltozásra jutó összbevétel változás MR = ΔTR / ΔQ Határprofit: termésváltozásra jutó összprofit változás Mπ = ΔTπ / ΔQ A vállalaton belüli folyamatok és tevékenységek szakaszai: Reálfolyamat: Értékfolyamat: TRANZAKCIÓ IMPUT VÉTELÁR KÖLTSÉG, JÖVEDELEM KÉPZŐDÉS OUTPUT ÁRBEVÉTE Egy adott folyamat végpontja a kibocsátás értékoldaláról pénzformát ölt, ez kiindulópontját jelenti egy új körforgás megindulásának. A realizált vételár pénzformája újabb

inputok beszerzését teszi lehetővé. Az inputokat ismét tranzakciók követik és így tovább Input 8 9 folyamatoz kapcsolható szállító tranzakciós folyamathoz termelő, szolgáltatást nyújtó. Az output folyamathoz a vevő. A vállalat gazdálkodásának külső környezetét jelentő versenyhelyzetek -tökéletes verseny (szabadpiaci verseny) a piac szabályozza -nem tökéletes verseny a. monopolisztikus verseny (monopol ár, egyeduralkodó az ár meghatározásában) monopszómia: input piacon monopól helyzet output piacon tökéletes verseny bilaterális monopólia: monopol helyzetét át tudja örökíteni input és output piacon egyeduralkodó b. oligopolisztikus verseny c. poligopolisztikus verseny 2.A vállalkozás stratégiája Fogalma: a vállalat hosszú távú céljainak és irányelveinek összessége. lényege,: Hosszú távú (írásba foglalt) koncepció a vállalkozás célkitűzéseiről; ennek megvalósításához szükséges erőforrásokról és

a legfontosabb fejlesztési akciókról (tevékenységsorozatokról): a lehetőségek kihasználása; a változásokhoz való alkalmazkodás; és a körülmények befolyásolása érdekében az üzleti kockázat csökkentésére és a fenyegetettség, illetve veszély elhárítására irányulóan. A tervezés szakaszai: 1- Helyzetelemzés 2- Stratégiai cél kitűzése 3- Lehetséges megoldási utak, azaz alternatívák kidolgozása 4- Döntés vagy választás, azaz a stratégia elfogadása 5- A stratégia végrehatása, ellenőrzés, visszacsatolástolás Tervezés típusai: Tervezői: a, stratégia -kialakítás legfejlettebb módszere b, módszeres tervezői munka eredménye c, stabil környezetben működő vállalat stratédiája d, a vállalat külső feltételeii és alakulását jól prognosztizálja e, nagy és erős közepes vállalat stratégiája f, magas tervezési és elemzési költségigényű Vállalkozási: a, hosszútávon nagy fontosságú döntések sorozatában

keletkezik b, egyéni vállalkozók stratégiája, ahol a tulajdon és a meneddzseri funkció (vagyis a hatalom és a felelősség) egy kézben összpontosul c, új pozitív lehetőségek keresése d, mindez egyszemélyi döntés függvénye, formaságokat mellőzve e, ‘nagy klépések politikája’: nagy kockázatvállalás, nagy hozam reményében f, központi cél a nagy növekedés, vagy nagy személyes jövedelem-kivétel az üzletből , 9 10 alig g, kis, de erős és új vállalkozás stratégiája, amelynek ,,kevés a vesztenivalója’’, h, korábbi döntések által kevéssé elkötelezettek és behatároltak, új döntéseinek van ebből eredő korlátjuk. Adaptiv: a, bonyolult környezet müködő vállalkozási stratégia, b, egyedi döntések sorozatában, a válalat mozgásterét a vállalati szabályok álta behatárolva, és a döntéshozók vitáit mederben tartva alakul ki, c, tartózkodó a jelentősebb stratégiai változásoktól, d, konfliktusfeloldó

eljárást alkalmaz a gyorsan változó környezeti kihívásokkalszemben, e, alkalmazkodó ,, (reaktiv)’’ s nem kezdeményező (kihivásokra választ kereső és nem új lehetőségeket feltáró, f, ,,kis lépések politikája’’: g, jó visszacsatoló és korrekcióképességű, h, új döntésekkel is a már elért stabil helyzetben maradást segítik s ügyelnek rá, hogy ne túlzottan távolodjanak el attól. A stratégia szintjei: 1- Vállalati szintű 2- Üzletági szintű / üzleti egységek, nyereségközpontok vagy profit rendszerek, divízió /, olyan elkülönült alapegység (terület vagy termék), ami a vállalatból kiszakítva képes lenne önállóan működni. 3- Funkcionális egységek szintje (költség központok, cost centerek), ezek a végrehajtó egységek pl: anyaggazdálkodás. Stratégia kidolgozása során: 1- Küldetés tisztázása: a profit célt konkretizálja, azaz milyen fogyasztói igényt akar kielégíteni a vállalat és hogyan. 2- Fontos

versenyhelyzet vizsgálata, cél a versenyelőny feltárása a- Vizsgálati módszer: vállalati szinten kiterjed valamennyi szereplőre (vevő, versenytárs, szállító), SWOT elemzés (Gyelv – gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek), további módszer lehet: a csoportos döntési technikák alkalmazása, Brainstirming- ötletroham, Delphi. b- Üzletági szinten: úgynevezett portfólió elemzésen alapul. - BCG mátrix vizsgálati szempont: piaci részesedés (a versenytárshoz viszonyított részesedés), a minősítés lehet alacsony és lehet magas. ← Kérdőjelek m Sztárok ↓ ↑ ↑ piaci növekedés a Fejős tehenek Döglött kutya ( adaptáció) m a ← relatív piaci részesedés (integráció) Kérdőjelek: magas növekedés, a részesedés alacsony! Igéretes termék, sok pénz a felemelkedéshez: 1- támogatni, hogy sztár legyen 2- lesüllyeszteni 3- félretenni, továbbfejleszteni 10 11 Sztárok: magasan nő az igény „én” vagyok a

piacvezető További támogatást kell adni. Fejős tehenek: magas a részesedés, de a vonzerő csökken, kiöregedett sztárok - tartani, amíg profitot hoz - aratás, leszedni a hasznot Döglött kutya: semmire sem jó termék Meg kell szüntetni. Egy normális termék mindegyiket átéli. A módszernek az az előnye, ami a hátránya, mert nagyon egyszerű - GE Mekinsey mátrix: minden fontos tényezőt képes vizsgálni, ezeket a tényezőket kritikus tényezőknek nevezzük: a- belső helyzettel kapcsolatos, ez az évi versenyképességemet határozza meg. b- Külső kritikus tényezők, a piaci vonzerőt határozzák meg. A kiválasztott tényezőket 1-5-ig osztályozzuk, majd az osztályzatokat átlagoljuk, az átlag alapján értékeljük a terméket. C- alacsony: 1-2,33 alacsony versenyképesség alacsony piaci vonzerő B- közepes: 2,34-3,67 közepes versenyképességű termék, közepes piaci vonzerő A- magas: 3,68-5 a legjobban eladható versenyképes termékek piaci

vonzerő piaci versenyképesség m k a m A k a B C Előnye: sok tényezőt képes figyelembe venni. Gond: rossz a tényező kiválasztása, helytelen osztályozás, tényezők súlyozása. Mindkét módszer segíti a döntéseket, viszont a bővítéshez nem ad információt, mivel a meglévő termék stuktúrával dolgozik. A stratégiában fontos feladat a szinergia: a rendszer összehangolása, azaz a részek közötti kapcsolat figyelembe vétele. Nemzetközi vállalatok stratégiája: A vállalatok erősségére épít. 1- Magas technológiai színvonal: termékexportra épít 2- Átlagos technológiai színvonal: a technológia egyszeri eladásából magas profit. 3- Magas vezetési szint: adódó lehetőségek kihasználása 4- Az erőforrások eltérő árkülönbözeténél a termelés telepítése, azaz a működő tőke export, oda viszem a terméket, ahol olcsóbb. Stratégiai szövetségek: a vállalatok közötti hosszú távú megegyezések 1- Horizontális: az

azonos piacon lévő vállalatok (versenytársak) megegyezése. 2- Vertikális: az azonos termelési ill. elosztási láncban lévők szövetsége, csökken az erőforrás függőség, információáramlást segíti. 3- Vegyes: 1-1 probléma megoldására jön létre, bárki tagja lehet. Fúzió: Több vállalat erőit egyesíti Üzleti terv: rövid távú, azaz éves terv, mikor célszerű kidolgozni ?: 11 12 - alapításkor - működés közben (előrelátást, alkalmazkodást) - cég eladásakor - bankhitelnél kötelező Felépítése, tartalma: - bemutatkozás - összefoglaló: terv lényegi részeinek kiemelése - marketing terv: értékesítés feladatai, módszerei - működési terv: módszerei. Erőforrások, technológia, várható feljegyzések leírása - vezetőség és szervezet: - vezetők és tisztviselők bemutatása - szervezeti felépítés - személyzeti, politikai képzések - pénzügyi terv és a tőkeszerkezet Pénzügyi oldalról alapozza meg a tervet: a

mérleg, eredmény-kimutatás, Cash flow A tervet mellékletek egészítik ki: önéletrajz. Az üzleti terv elkészítése után következik a végrehajtás, ellenőrzés és a visszacsatolás A stratégia végrehajtása: A vezetés feladatai: 1- az erőforrások szétosztása 2- a megfelelő szervezeti, vezetési rendszer 3- A vállalati kultúra fejlesztése 4- A stratégiai és az operatív vezetés közötti összhang 5- Az ellenőrzés, visszacsatolás, vizsgálni kell a zavar okait. - részterület zavar - egész vállalatra kiterjedő zavar - egész gazdaságra kiterjedő zavar Menedzselése (vezetési feladatok, részfunkciók) 1, a szükséges erőforrások meghatározása, előteremtése és elosztásuk üzleti egységek (üzletágak) illetve egyéb szervezeti egységek közt. 2, a szervezet és a vezetési rendszer fejlesztése (szervezeti felépítés, tagolás, vezetési módozatok, stílus, stb., döntésrendszer, elszámolási, nyilvántartási, értékelési és

információs, valamint érdekeltségi rendszer modernizálása. 3, a vállalati kultúra fejlesztése (szervezettebb szemléletmód, magatartásformák, munkaszervezés, hatalomgyakorlás, emberek irányítása, kezdeményezőkészség érvényesülése, illetve méltányolása.) 4, a stratégiai és operatív menedzseri tevékenység összehangolása. (Az operatív menedzsment helyzetének és törekvéseinek figyelembe vétele a stratégiai menedzsment által; és fordítva, az előbbiek tevékenységével szolgálnia kell az utóbbi munkáját, a vállalati stratégiai célok megvalósulását. Visszacsatolása (terv és tény szembesítése) 1, állandó vizsgálati feladat a vezetés számára: a stratégiai céloktól való eltérések jellege, iránya és mértéke. 12 13 2, a sokszínű és változatos tartalmú visszacsatolási problémák 3 fő tipusa: a: vállalaton belüli részterületek zavarai (pl: magas készletszint; jelentős beruházás elhúzódása; nagy

munkaerő fluktuáció; likviditási zavarok ismétlődése.) b, a vállalati össz teljesítmény alacsony foka (pl: piaci részesedés és nyereség csökkenése) c, külső tényezők váratlan változásai (pl:új versenytárs, új termékek piacra lépése; állami gazdaságpolitikai, vagy/és szabályozás hirtelen jelentős változása) 3, eredményesebb fejlődés érdekében hozható lehetséges döntések:: a, meglévő stratégiai eredmények következetesebb folytatása; vagy b, a stratégia lényeges módosítása; vagy c, merőben újra fogalmazott és alakított stratégia Az üzleti terv fogalma, általános lényege: A vállalat jelenét és közeli jövőképét (létező és keletkező) problémák megoldásmódját, a különböző törekvések egymásra hatását és ezek realitását bizonyítani szándékozó írásba foglalt dokumentum. Más oldalról kompromisszum, célok és lehetőségek között; egyszersmint az operatív gyakorlati cselekvés közvetlen

alapja, vezérlő, eszköze. Általános előnyei a készítő vállalat számára: a, vállalat alapításkori célja meghatározásának segítése és támpontnyújtás a várható piaci esélyekhez. b, külső pénzügyi források szerzésének segítése (átfogó tájékoztatást jelent a potenciális és tényleges hitelnyújtónak.) c, kedvező szerepe lehet (pl: jó ár) a vállalat eladásakor, más vállalat felvásárlásakor, vagy betársuláshoz s ezekhez szükséges partnerszerzéshez. d, jó alap a működő vállalat előrelátásához, racionális gazdálkodáshoz. Egyik lehetséges változatának jellemzői: a, már létező olyan vállalkozás, amely működése közben: b, jelentősen bővülő, esetleg más vállalat felvásárlása útján is; c, tőkeösszetétele (saját és idegen tőke aránya) bármilyen lehet az üzleti életben szokásos határok között; d, leépítés, átszervezés és eladást is tervezhet. Szerkezetének egyes szakaszai: I, vezetői

összefoglaló: az egész üzleti terv tartalmának tömör összefoglalása, amelyből a vállalkozás tevékenysége az adott tervidőszakban átfogóan és nagyvonalúan megismerhető. II, a vállalat általános bemutatása: tartalmazza: a vállalat jellegét, alapvető üzleti tevékenységét, ügyfeleinek jellemzőit, kiszolgálásának tartalmát és módját, földrajzi elhelyezkedését, székhely és telephely(ek) területeit, valamint a vállalat fejlődési szakaszának megjelölését. III, termékek és szolgáltatások: a vállalat termékei és szolgáltatásai tulajdonságainak bemutatása: fizikai leírása; felhasználhatósága és vonzereje, valamint fejlettségük szintje. 13 14 IV, marketing terv: általános tartalma: a piaci viszonyokra való reagálás és a piacbefolyás módja. fő tartalmi elemei: a, a piaci igény és vállalati lehetőség meghatározása, a kereslet, az elsődleges és másodlagos célpiacok, piaci szegmensek jellemzőinek

leírása. b, a konkurencia és egyéb külső tényezők méretei és hatása a vállalatra. c, a marketing stratégia bemutatása. d, a piackutatási információk bemutatása. e, az értékesítési prognózis (árbevétel és piaci részesedés növekedése) f, kiegészítő anyagok (az előbbiek alátámasztóak: szakmai tanulmányok, szándéknyilatkozatok, stb) V, működési terv: a termékek és szolgáltatás előállításmódjának leírása: gyártási koncepció; anyagbeszerzés forrásai, munkaerő-szükséglet, kapcsolatrendszer az eladókkal és szállítókkal. Termékfejesítés konkrét tervei; Gyártásfejlesztés és körülményei; karbantartás és szervízellátás; működést befolyásoló külső tényezők ismerete. VI, vezetőség és szervezeti felépítés: a, vezetők, tisztségviselők és a vállalat életében fontos szerepet betöltő (pl: befektető, alapító vállalkozók, kulcs szerepű alkalmazottak , tanácsadói testületek) más személyek,

illetve szervek bemutatása. b, szervezeti felépítés: fontosabb szervezeti egységek ismertető leírása; döntési hatáskörük megosztásának ismertetése; a koordináció alapformái és módszerei. c, személyzeti politika és stratégia. Munkaerő szervezés elvei, továbbképzés, átképzési célok- és gyakorlat leírása. VII, A vállalat szervezeti- jogi struktúrája és a tőkeszerkezet: a, működés jogi formája b, vállalat pénzügyi forrásai: befektetett tőke, hitelek nagysága c, egyéb pénzügyi források d, távolabbi forrásszükséglet és a tőkebevonás formái VIII, Pénzügyi terv: a, átfogó előrejelzések a vállalat pénzügyi teljesítményéről, várható megtérülés, adósságszolgálati kapacitás, b, a pénzügyi előrejelzések feltételrendszerének vázolása, árbevétel, költségek, fedezeti szint, stb. c, tervezett eredmény-kimutatások (3-5 évre) cash-flow előirányzatok, év végi zárómérleg terv néhány évre (új

vállalatnál: az induló pénzhelyzetet tartalmazó mérleg) IX, Mellékletek: a vállalkozás sajátosságait, működési körét és fő célját konkrétan tükrözően: pl. vezetők szakmai életrajza, konkurenciaelemzés, értékesítési előrejelzés piaconkénti megosztásban, nyereségelemzés termékenként.részesedésre vonatkoznak 14 15 3. A marketing lényege: a vállalat fogyasztói- és piacorientált szemlélete, tevékenységrendszere és eszköztára marketing mix: nem más mint a 4 P. P1= termék, P2=ár, P3=hely, P4=ajánlás termelőfogyasztó termelőnagykereskedőfogyasztó termelőnagykereskedőkiskererskedő fogyasztó a fogyasztói árrés nagymértékben növekszik. 1P- termék marketing: feladat az igények feltárása vagy befolyásolása. A vállalat termékválaszték, úgynevezett termékvonalakból áll. Termékvonal, olyan szorosan összekapcsolódó termékcsoport, amely hasonló funkciót lát el, azonos fogyasztói csoportnak készül és

azonos ársávba esik. Fontos a termékek életciklusának, azaz életgörbéjének vizsgálata, a termék piacon tartózkodásának idejét vizsgálja: - 1. Szakasz a bevezetés: a forgalom alacsony, gyakran veszteség van, a profit kicsi vagy veszteséges, megismertetés, megkedveltetés, eszköze: reklám, ár behatoló (alacsony) lefölöző (magas induló ár). - 2. Szakasz a növekedés: gyorsan nő a forgalom, gyorsan nő a profit, eszközök Reklám, árcsökkenés, új eladási helyek és formák, választékbővítés - 3. Szakasz érettség: a piac, a forgalom és a profit magas szinten stabilizálódott, forgalomtartás, élénkítés, eszközök: árcsökkentés, új eladási mód, hely, kapcsolódó szolgáltatások. - 4. Szakasz a hanyatlás: zuhan a forgalom esik a profit, cél a veszteség nélkül kivonni: - hagyom, míg profitot hoz - aratás – Fejőstehén termék Speciális életgörbék: - gyorsan fejlődő (gép) - igény megmarad (élelmiszer) - divatcikkek -

beáll, fejlődik A termék eladását, azaz a termék marketinget segíti: - csomagolás (figyelemfelkeltő) - címkézés (tájékoztatás, figyelemfelkeltő) - márkázás (termékre, gyártóra vagy forgalmazóra vonatkoztat) 2P-árpolitika: Ár- a vevő által elismert ráfordítás, a piacon alakul ki Az árpolitika kiterjed az induló ár megállapítására, a differenciálásra. Az árváltozás eseteinek tisztázása. Az ár megállapításánál figyelembe kell venni: - költségeket - versenytársakat, konkurenciát - keresleti, kínálati függvényt Árpolitikai célok lehetnek: 1- Nyereségmaximálás 2- befektetés arányos (aranyszabály) 3- részesedés tartása 4- túlélés Indulóár: lehet: 15 16 - behatoló: nagyon alacsony ár - lefölöző: magas induló ár, erős cég kiemelkedő terméke önköltség<= ár <= vevő értékítélete Az indulóár megállapításában segít a fedezetszámítás A fedezeti pont az a termékmennyiség, ahol a

bevétel = költség, azaz minimum ennyit piacra kell vinni. A fedezetszámítás felhasználható: a- minimális mennyiség meghatározására, ha az ár adott b- minimális induló ár meghatározására, ha ismert a mennyiség Lehetséges árképzési módszerek: 1- költségbázisú vagy alapú: mechanikus módszer ÁR = kalkulált önköltség + kalkulált nyereség 2- keresletbázisú: a keresleti függvény és az árrugalmasság alapján határozom meg az árat. 3- Versenybázisú. Igazodik a kialakult piaci árhoz 3P- marketing csatornák vagy eladási helyek: a termék eljuttatása a fogyasztóhoz. A közvetítők szerint lehet: - 0 elemes vagy nullcsatornás (közvetlen csatorna) - 1 elemes: kis- és nagykereskedelem (vállalat-kereskedő – vevő) - 2 elemes, klasszikus (vállalat- nagykereskedő- kiskereskedő- vevő) Minél több a közvetítő, annál drágább a termék, a vállalat annál kevesebb információhoz jut. A termelőeszközök csatornái ettől eltérőek:

- személyes eladás - ipari elosztók A csatornákon lejátszódó folyamatok: 1- termék áramlás 2- jövedelmi folyamatok 3- információ áramlás 4- közvetítők motiválása 4P- marketing promóció vagy kommunikáció vagy ajánlás: Célja a vevőtájékoztatás, fajtái: - reklám - vásárlásösztönzés - személyes eladás - PR Reklám: legelterjedtebb, csoportosítható: - területe szerint (ország, város, világ) - tárgyak szerint (termék, cég, márka) - reklámhordozó szerint (tv, rádió, újság, plakát) A reklámhoz tervet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a reklám célját, az eszközét, a költségvetés és az utólagos értékelés szempontjait. Vásárlóösztönzés: terjedőben van: - nyereményakció - ajándék, áruminta, kóstoló Személyes eladás: közvetlen találkozás a vevővel, képes tájékoztatni: - szaktudás - rábeszélőképesség 16 17 PR: PUBLIC RELATIONS: a vállalat kapcsolatai, kedvező kép a vállalatról,

ismertség, bizalom, a vállalat társadalmi értéke: - prospektusok - sajtótájékoztató - szponzorálás Kommunikáció szerint a marketing stratégia lehet: - toló stratégia: a vállalat erőszakosan adja el a termékét a vevőnek - húzó stratégia: a fogyasztót ösztönzi arra, hogy keresse a termékét. A marketing információs bázisai: - külső információk. Műszaki fejlődés, ár, adó, jövedelem - belső információk: árbevétel, rendelés Az információs tevékenység szerint lehet: 1- Marketingfigyelő blokk: begyűjti az információkat 2- Marketingkutató blokk: az információkat értékeli, tovább feldolgozza 3- Analitikus marketing blokk- számítógéppel modellez A vállalati árpolitika lényege: az eladásra kínált termékek ármegállapítása és az árváltozásokra való reagálás elvei és módszerei feladatai : 1, árpolitikai célok megválasztása 2, keresletfelmérés és elemzés 3, költségbecslés 4, versenytárs

ármeghatározásának elemzése 5, árképzési módszerek megválasztása 6, végső ármegállapítás Árpolitikai célok, lehetséges tárgya, iránya: 1, nyereségmaximalizálás 2, befektetés arányos nyereségnövelés 3, forgalomnövelés (különösen kereslet érzékeny területen 4, piaci részesedés tartása és növelése 5, termékbevezetés a piacra -behatoló (alacsony) -lefölöző (magas) induló árral 6, nehéz vállalati helyzet túlélése lehetséges árképzési módszerek 1, költségbázisú árképzés: költség + elvárt (mechanikus, mégis széleskörű, egyszerűsége miatt) 2, keresletbázisú (árrugalmasságából kiinduló) 3, versenytársbázisú (piacon kialakult árszintből kiinduló, árversenyt kerülő, egyszerű) 4. A termelés és szolgáltatás 17 18 fogalma: gazdasági folyamat-termelési és fogyasztási szükségletet kielégítő javak előállítása és szolgáltatások nyújtása munkával-, javakkal (eszközökkel)

javakból. jellemző fajtái: A termék jellege: -egyszerű szabványosított (tipizált) tömegtermékek előállítása pl: élelmiszerek, ruházati cikkek, cement, tégla, stb -összetett termékek gyártása pl: gépek, berendezések, bútorok, épület, stb A termelés mérete (tömegszerűsége): - tömeggyártás: egyszerűbb termékek termelése nagy mennyiségben pl: villamos energia -sorozatgyártás: a tömegtermelés egyik változata,-kis,-közepes,- és nagy sorozatokban, széles választék skálán történő termelés pl: gépipari, ruházati-, bútoripari, és építőanyag-ipari termékek, stb -egyedi: speciális jellegű, kis szükségleteket, vagy azonos jellegű, de nagy tömegszükségleteket kielégítő termékek gyártása pl: hidak, hajók, bizonyos épületek, metró, stb, A gyártási rendszer jellege: 1, folyamatszerű: a munkahelyek, benne a specializált termelő-berendezések a technológiai műveletek sorrendjében elhelyezve termékek, amelyen végig

haladnak a termékek, vagy termék-részegységek a gyártás kezdetétől annak végéig (pl: autóipar, szerszámgépgyártás) 2,csoportos gyártásrendszerű: egy műhelyben technológiailag zárt szakaszhoz szükséges (univerzális) gépek, felszerelések összevonása, amellyel 1, vagy néhány azonos technológiájú termék szerelése történik, s ez megfelel a sorozatgyártás tömegszerű feltételeinek. 3, műhelyszerű: a termék-előállítás egy szakaszát végzik minden termelőegységben. Így minden termék elkészültsége közben több termelőegységen halad át, más-más technológiai műveleteknek alávetve. Egyedi és kissorozatgyártásnál alkalmazott módszer. 4, projektrendszerű: egyedi, egyszeri előállítású termékek gyártásához, az eszközöket és munkaerőt viszik a munkahelyhez . 5, számítógéppel integrált termelés: (inkább modell) elemei: a, termelés, tervezés, irányítás, b, számítógépes műszaki tervezés és gyártás c,

csoportos technológia és automatizált anyagmozgatás d, robotizálás A termelési stratéga kapcsolódása más stratégiákhoz: a, vállalati stratégia ( ebből vezethető le) b, marketing stratégia c, innovációs és beruházási stratégia d, humánpolitikai stratégia e, pénzügyi stratégia tartalmi elemei: 1, a termelés és technológiai fejlesztés távlati céljai 2, termékszerkezet és gyártási rendszerek fejlesztési céljai 18 19 3, tárgyi eszközök bővítésének, cseréjének távlati előirányzatai Operatív tervekben való megjelenésének meghatározó tényezői: a, vállalati termékekkel kapcsolatos piaci lehetőségek b, vállalati termelési lehetőségek -időbeli és - területi bontása A termelés irányítás szerepe az operatív tervek és programok megvalósításában: a, a termeléshez szükséges anyagok, szerszámok műszaki és ügyviteli okmányok biztosítása időbena termelő szervezetnél. b, zavarok megszüntetése

feltételeinek meghatározása c, operatív tervek teljesítésének és elmaradásának, illetve a tervtől eltérő minden teljesítés nyilvántartása d, új, korszerű tervezési-és irányítási rendszerek hasznosítása. 2 fő kiemelt módszer (a sok közül) 1, termelési erőforrás-tervezési módszer lényege: Komplex termeléstervezési módszer. Minden erőforrásra kiterjedő a számítástechnika és más korszerű apparátus gazdasági alkalmazásával: - anyagszükséglet - tárgyi eszközök - emberi erőforrás, és - pénzügyi források bekapcsolása a tervezésbe -több átfogó program közül a legcélszerűbb kiválasztása a rendszer előnye: költségcsökkentés a termelési folyamat szinte minden pontján. Hátránya: szigorú feltételigény, keresletingadozás- és szállítási késedelem érzékenység. 2,’’éppen időben ‘’(Just Intime) termelés irányítási rendszer lényege: a rövidtávú keresletnek megfelelő termelés-áramoltatási

rendszer a felhasználási helyre éppen akkor érkezve, amikor felhasználják. Célja: minden veszteség elkerülése. Elemei: a, minimális készlet vagy 0 készlet félkész, befejezetlen termékekből és alkatrészekből. Ok: a készletek ‘’hibája’’: felesleges tőkelekötés, veszteségforrások elfedése! b, teljes körű minőség-ellenőrzés (0 hiba, elfogadhatatlan selejt!) c, egyenletes és rugalmas termelés (minimális állásidők indokkal is!) d, áttekinthető üzem kialakítás. A termékminőség fogalma, szerepe: a termék, szolgáltatás rendeltetésszerinti tulajdonságainak olyan összessége, amely alkalmassá teszi vevői igények kielégítésére. használati jellemzői: pl: műszaki paraméterei, kezelhetőség, pontosság, tartósság, megbízhatóság, tetszetősség. A cég piaci versenypozíciójának mind fontosabb eszközei, (javuló minőség -- versenypozíció erősödése és fordítva) - jó szinten tartásának és javításának

vállalati fő tevékenységsportjai. 1, minőség tervezés: terméktervezés folyamatában történik. egyfelől: a, a kutatási, fejlesztési eredmények alapján, b, a piaci viszonyokat és c, a jövedelmezőségi számításokat figyelembevéve. másfelől: a minőséghez igazodva tervezik: a, az alkalmazandó gépeket 19 20 b, a technológiai folyamatokat, eljárásokat, c, a minőségellenőrzés módszereit, eszközeit. 2, minőségellenőrzés (3 alaptípusa) a, gyártás feltételeinek- gyártás előtti- ellenőrzése - anyagok és egyéb termeléshez szükséges tényezők ellenőrzése beérkezéskor, - gyártóeszközök minőségének, célszerűségének ellenőrzése, selejt képződés megelőzése b, gyártásközi ellenőrzés: műveletközi, vagy termék részegységre kiterjedő ellenőrzés formái: -támaszpont ellenőrzés--erre kijelölt külön hely: az ellenőrzendő mintadarabot hozzák ide -futó ellenőrzés-- gyártásláncolatba beépülő,

munkahelyen végzendő ellenőrzés. c, az ellenőrzés terjedelme szerinti ellenőrzés: -minden darabra kiterjedő ellenőrzés különösen szigorú minőségi igények esetén. költséges, munkaigényes kivételesen alkalmazandó - elsődarabos ellenőrzés: sorozatgyártásnál -mintavételes ellenőrzés: magas tömegszerűség melletti hatékony ellenőrzést meghatározandó mintavételezés %-a, gyakorisága, tételnagysága, stb -végellenőrzés (gyártás utáni) késztermék megfelelése a minőségi előírásoknak, követelményeknek. Mérés, próbaüzemelés. (gyártásközit nem pótolja) - szakosított minőségellenőrzési szervezet (MEO, MECS) és dolgozói részvételre épülő. 3, minőségbiztosítás: a, kész termékek minőség megóvása (csomagolás, szállítás, raktározás, használati útmutatók) b, piaci visszajelzések, reklamációk feldolgozása c, korrekciók végzése, fejlesztések: vevői igényváltozás és problémák megszüntetése

miatt A szolgáltatás: lényegi körülírása: olyan tevékenység, amely valamilyen (termelési és/vagy fogyasztási) szükségletet közvetlenül, mint tevékenység elégít ki, már meglévő javak, erőforrások felhasználásával, átalakításával, funkcióképesebbé tételével, de közben új jószág nem keletkezik. Tágabb értelemben vett termelés része főbb sajátos jellemzői a szűkebb értelemben vett termeléshez képest: 1, terjedelmének, eredményének számbavétele igen összetett, teljesítménye, néha egyáltalán nem számszerűsíthető. Főként minősége, fontossága, intenzitása alapján értékelhető. 2, szolgáltatás és fogyasztás kezdetének időbeli egybeesése, de befejezésének időbeli különbsége, fogyasztása azután is tart miután a szolgáltatás befejeződött, néha örökös használat jellemzi. 3, sokszor szükséges a fogyasztó jelenléte és aktív közreműködése. 4, általában helyhez kötöttebb és kevésbé

szállítható- és tárolhatóképes, mint a termék. 5, korszerűsítését gyorsabb ütemű fejlődés és fokozottabb differenciálódás jellemzi, mint a termelést. 6, határelmosódás fokozódása termelés és szolgáltatás közt, egyre inkább behatol a szolgáltatás a termelésbe és 20 21 fordítva. Néhány fontos fajtája: 1, ágazati osztályozás szerinti csoportok (egészségügyi, oktatási, pénzügyi-gazdasági, stb) 2, dolgokra - és személyekre irányuló 3, anyagi - és nem anyagi (szellemi) 4, termelő - nem termelő (fogyasztási) 5, egyénileg- és kollektíven- igénybe vehető, illetve nyújtható szolgáltatás (pl: közlekedés, oktatás) 6, piacosítható - és nem piacosítható,- illetve áru és nem áruszolgáltatás 7, hosszú ideig, folyamatosan megvalósuló (pl: biztosítás) ismétlődő: (pl: karbantartás) és egyszeri, alkalmilag igénybe vehető (pl: jogi) szolgáltatás. 5. Az innováció és tárgyi eszközök eredete szerint: a

termelési tényezők kombinációja mai modern kiegészítés: a fogyasztói igények újszerű kielégítése alapesetei (termelővállalatot figyelembe véve) 1, új, vagy új minőségű (fogyasztók által nem ismert) javak előállítása 2, új termelési eljárások (technológia) bevezetése, az adott szakágazatban 3, új piaci elhelyezési lehetőségek megnyitása (ahol eddig nem volt jelen a szakágazat.) 4, új beszerzési formák megnyitása (nyersanyag, félkész áru stb. piaca) 5, új szervezet létrehozása, vagy régi megszüntetése megjelenésének keretei és realizálásának folyamata: az innovációs lánc fogalma: a vállalkozási tevékenységrendszer különböző elemeinek összekapcsolása az innováció folyamata szerint. elemei, általános felépítése ( az ötlettől = a megvalósításig!): 1, marketing (az életképes ötlet vagy a piacon merül fel, kielégítetlen igény láttán; vagy vállalaton belül; akkor megismertetendő a fogyasztóval,

“ki kell vinni a piacra”) 2, kutatás, - fejlesztés --K+F (az ötlet szakmai megalapozása, konkrét kidolgozása.) 3, beruházás (a megvalósítás szükséges feltétele, - általában!). 4, termelés (az előző fázisok eredményeinek egyesítése fokozatosan növekvő mennyiségben). 5, értékesítés (befejező fázis,- bevezetés a piacra --a fogyasztó ítélete: kereslet elfogadás esetén az innováció sikeres stratégiája: dönteni kell - saját fejlesztéssel (nagy a kockázat, de nagy a haszon is) - eredmények gyors átvétele, gyors követése - bevezetett termékek átvétele Innovációs lánc: marketing-kutatásfejlesztés- beruházás – termelés - értékesítés 21 22 A tárgyi eszközök fogalma: A vállalati vagyon dologi formában megtestesülő olyan kevéssé mobil részei, amelyek tartósan (1 éven túl) több termelési perióduson keresztül szolgálják közvetlenül vagy közvetve az üzleti tevékenységet. A rá előlegezett

pénzösszeg: tőkebefektetés, vagy más szóval egyszeri ráfordítás. fő jellemzői: a,- hosszabb idejű fokozatosan történő kétféle elhasználódás (fizikai kopás és erkölcsi avulás),a működőképesség megtartása mellett. Az erkölcsi avulás a technika fejlődése miatt bekövetkező, s a fizikai elhasználódásnál általában gyorsabb ütemű korszerűtlenné válást jelent. b,- anyaga nem kerül bele a vele előállított termékbe,- ellentétben a forgóeszközök, nyersanyagok részével- csak értéke jelenik meg az áru értékében, árában. c,- értéke az elhasználódás arányában részletenként, költséggé alakulva térül vissza az árbevételben d,- egy része (főleg a gép, berendezés, műszer- az úgynevezett aktív tárgyi eszköz-) alapvetően meghatározza a termelési folyamat, a technológia műszaki színvonalát és a termékek minőségét, valamint a munka termelékenységét. e,- állományának racionális pótlása, de főleg

bővítése, komoly műszaki-gazdasági előkészítést, megalapozást igényel. f,- az erőforrások közül ez (főleg aktív része: gépek kapacitása, stb) határozza meg a vállalat azon belül az üzletág teljesítőképességét. csoportjai: 1, ingatlanok: termőföld, telek, építmények beépített felszereléseikkel, pl: csőhálózattal. 2, műszaki berendezések, gépek, járművek, szállítóeszközök, számítástechnikai eszközök, stb. 3, beruházások és beruházásra adott előlegek: az előbbi 2 csoport létrehozásához, vásárlásához szükséges folyamatban lévő tevékenység és befektetések (itt előlegük), de még nem működő leendő (potenciális) tárgyi eszközök. Értékcsökkenés: Fogalma: a tárgyi eszközök kopása, elhasználódása pénzben kifejezve. Értékcsökkenés jelentősége: - biztosítja a pótlást - a vállalat számára költség, azaz befolyásolja az árat Az értékcsökkenés elszámolása költségként: -

Leírási kulcs: az értékcsökkenés %-ban kifejezve Amortizáció leírási módjai: - lineáris – évente azonos összegű v. azonos % - degresszív – gyorsított, kezdetben többet, majd egyre kevesebbet * évek száma – évente azonos összeggel csökkenő, Bo ÷ évösszeg * szorzószámos – kiszámolom a lineáris écs.-t, majd megadott szorzószámmal korrigálom - progresszív – lassított, kezdetben keveset, majd egyre többet - teljesítmény arányos – az amortizáció a berendezés teljesítményétől függ, futott km, ledolgozott gépóra, Bo ÷ várható Σ telj., éves écs = tényleges telj × telj egységre jutó écs Üzemfenntartás: A kieső gép veszteséget okoz Cél: A tárgyi eszközök műszaki állapotának folyamatos fenntartása, javítása, karbantartása. 22 23 Módjai: - hibajavító karbantartás - megelőző karbantartás A megelőző karbantartás esetei: - felülvizsgálat utáni (vizsgálat után döntések a szükséges

javításokról) -naptári időszakonként -használati idő szerint (állapottól függetlenül javít) -TMK (tervszerű megelőző karbantartás), tervezik a karbantartási ciklust Részei: -általános vagy nagyjavítás -közepes javítás -szerkezeti vizsgálat -pontossági vizsgálat Ciklus: két nagyjavítás közötti idő Ki végezheti a javítást?: - külön szervezet - dolgozó - üzemen belül erre szakosodott dolgozó A beruházás fogalma: tárgyi eszköz-létesítés fizikailag (műszakilag); az ehhez szükséges tőke előteremtése és befektetése útján; valamint finanszírozása. csoportosítása: értékbeli forrás szerint: 1, amortizációs alapból fedezett 2, felhalmozási alapból fedezett a meglevő tárgyi eszközökkel való kapcsolódása szerint: 1, pótló 2, bővítő finanszírozási forrása szerint: 1, saját 2, idegen 3, vegyes forrásból fedezett értékbeli terjedelme szerint: 1, bruttó 2, nettó műszaki jellege szerint: 1, épület,

építésszerelési, 2, gép, gépi felszerelés, berendezés 3, egyéb beruházás műszaki rendeltetése szerint : 1, alap 2, járulékos, 3, kapcsolódó megvalósítás módja szerint: 1, saját bonyolítású 2, megbízásos bonyolítású 3, vegyes bonyolítású beruházó alanya szerint: 1, vállalati 2, kormányzati 3, háztartási 4, önkormányzati 5, vegyes alanyiságú A beruházás gazdasági megalapozására használható 3 (statikus) eredményességi mutató A beruházás átlagos jövedelmezősége Bj: A beruházási objektum teljes élettartama (hasznos működési, üzemeltetési ideje) alatt keletkező évi átlagos nyereség és a beruházási összeg hányadosa. Bj = Ny/B x 100 A beruházás megtérülési ideje: A beruházási összeg és az évente keletkező (vagy másképpen: megtérülő) átlagos nyereség hányadosa (az előbbi reciproka) Bi = B/Ny A beruházásra fordított összeg forgási sebessége - megtérülési szám-: A ruházási összeg

megtérülésének száma beruházási objektum teljes működési ideje alatt. (‘’hányszorosa’’ a keletkezett összes nyereség a beruházási összegnek?) Bs = Mi/B/Ny = Mi/Bi = kapacitás hasznos működési ideje/ megtérülési idő 23 24 6.Az emberi erőforrás – gazdálkodás Az emberi erőforrás a legfontosabb termelési tényező, mozgásba hozza a többi tényezőt önálló célja van, szabad akaratból vállal munkát, újratermeli önmagát. sajátosságai: 1, tudattal, érzelmekkel és akarattal rendelkező, gondolkodó munkaképesség hordozó; 2, önálló céljai, érdekei és szükségletei vannak; 3, cselekvéseit és teljesítményét szabályozni képes; 4, a cég termelőfolyamatában kettős (ellentmondásos) szerepe van: egyfelől azért vállal munkát, hogy szükségleteit kielégítse, céljait elérje s emiatt szubjektív (szándékosan) a vállalat egyik költségelemét (a bérköltséget!) lehetőleg számottevően emelje; és ugyanakkor

másfelől, (objektíve) mégis hozzájárul a vállalkozás jövedelmező működéséhez, a nyereség növeléséhez. célja, fő iránya: a munkavállaló - vonzása - és megtartása - motiválása és hasznosítása gazdálkodásának tevékenységcsoportjai: 1, elsődleges tevékenységek: a, munkaerő-szükséglet- és kereslet meghatározása; b, munkaerőforrás feltárása és összehangolása a szükséglettel; c, a szükséges létszám megszerzése (toborzás, kiválasztás, felvétel, munkába állítás) d, képzés, továbbképzés, átképzés; e, átcsoportosítás, szelektálás, elbocsátás 2, hatékony foglalkoztatás a, célszerű munkaszervezés és munkaerő gazdálkodás, b, humánus munkafeltételek biztosítása útján. 3, bér- és jövedelemgazdálkodás a, megfelelő bérformák; b, célszerű ösztönző rendszerek; c, teljesítménynormák és mérő- rendszerek működtetése. 4, munkaügyi kapcsolatok gondozása a, munkáltatók és munkavállalók

szerveivel való érdekegyeztetés b, szociális kérdések kezelése. Stratégiájának jellege: funkcionális részstratégia fő meghatározói, kiindulópontjai: a, vállalati összstratégia b, külső környezeti tényezők (prognosztizált nemzetgazdasági növekedés, foglalkoztatás, földrajzi helyzet, jogi szabályozás és érdekképviseleti szervek szerepe. tárgya: a, távlatilag szükséges munkaerő-állományra vonatkozó koncepció (volumen, szakmai összetétel, forrás, képzés stb. jellemzői); b, bér- és jövedelemgazdálkodás, ösztönzés rendszerének főbb mutatói, továbbfejlesztési koncepciója. A vállalati, üzletági munkaerő-szükséglet megállapítása fő módszerei: 1, a termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer (fizikai állományúak) 24 25 2, a termelő-berendezések kiszolgálási normáin alapuló (sajátos fizikai állományúak pl: gépkezelők) 3, a munkakör tervezésén és szabályozásán alapuló módszer

(főként szellemi foglalkozásúaknál) 4, szervezeti felépítésből és meghatározott munkakörből kiinduló módszer (főleg szellemi foglalkozásúaknál. a termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer alkalmazásához ismerendő tényezők: a, a termelés volumene jele: V b, az 1 fő által teljesítendő óraszám jele: I c, az átlagos teljesítmény %-a jele: T d, a termék normaóra szükséglete jele: N e, a megállapítandó létszám jele: Ln számításának módja Ln = V x N / I x T Az 1 évben, 1 fő által teljesítendő (teljesíthető) munkaórák száma megállapításának sémája részben valóságos, részben elég élethű feltételezett adatokkal naptári napok száma az évben 365 munkaszüneti napok száma (Mo.-n 52 sz+ 52 vas+ 9 állami ü - 113 törvényes munkanapok száma (az évben) = 252 egész napos kiesések napokban az év során (szabadság, betegség) - 22 edolgozandó munkanapok száma év/fő = 230 munkanapok hosszával órában x8

ledolgozható munkaórák száma (év/fő) = 1840 törtnapok kiesése órában/év - 20 1 fő által ledolgozandó (ledolgozható) órák száma az év során = 1820 munkaóra/fő/év Ha eltérés van a volumenben vagy/és struktúrában akkor: az eltérések megszüntetése, vagyis a szükséglet és a tényleges állomány összhangjának megteremtése. Eszközei lehetnek: elbocsátás, felvétel, az át- és továbbképzés; és a munkaerő átcsoportosítás vállalaton üzletágon belül. A vállalati üzemi tanács jogai a munkavállalók közösségének képviseletében, illetve a munkáltatók kötelezettségei e jogok érvényesítéséhez szükséges feltételek meglétéért (illetve megteremtéséért) A jogok, illetve kötelezettségek 4 típusa és néhány példa mindegyikre 1, Együtt döntési: pl: a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzfelhasználás jóléti célú ingatlan hasznosítás 2, Egyetértési: pl: munkavédelmi szabályok

kiadása 3, Véleményezési: pl: - munkavállalók képzésével kapcsolatos tervek - éves szabadságolási terv - új teljesítménykövetelmények bevezetése - a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok tervezete 4, tájékozódási: pl: - a munkáltató tevékenységi körének lényeges módosítása - jelentős beruházás tervezetére vonatkozó döntés legalább félévente: a vállalat helyzetét lényegesen érintő kérdések bérezések, keresetek alakulása, foglalkoztatás, munkafeltételek A vállalati bérezési rendszer fő elemeinek összefoglalása Motivációs elemek: 1, alapbér - a kereset legnagyobb súlyú alkotó eleme 25 26 hierarchiában veszélyességi) rendszeresen, vagy szabadság) - a munkakör és beosztás helyének kifejezője a vállalati - kereteit a bértarifa határozza meg 2, bérpótlék - általánostól eltérő felvétel esetén fizetik (éjszakai, 3, prémiumok, jutalmak: - kiemelkedő teljesítményért

fizetik időszakonként. 4, kiegészítő fizetés: le nem dolgozott időre fizetett bér (évi rendes A motivációt konkretizáló szabályozó elemek: 1, teljesítmény követelmény alapbérért megkövetelt munkateljesítmény 2, bérforma - teljesítmény és a bér alakulása közötti kapcsolat formája - a teljesítménykövetelménnyel együtt mutatja az ösztönzés tárgyát adott munkaterületen 3, ösztönzési rendszerek alaptípusai: - beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere - szervezeti egységek ösztönzési rendszere -vezetők ösztönzési rendszere Munkaerő kiválasztás kritériumai: -alkalmasság -képesség -képzettség 7. Anyaggazdálkodás -készletgazdálkodás-forgóeszköz gazdálkodás A logisztika lényege: alapanyagok, félkész és késztermékek, információk származási helyéről a felhasználási helyre történő hatásos és költség hatékony áramlásának tervezése, irányítása és megvalósítása a vevő igényeinek

megfelelően. célja: a rendszerszemléletű anyaggazdálkodás segítségével a forgóeszköz-gazdálkodás, majd azon keresztül közvetve az egész vállalati gazdálkodás hatékonyságának szolgálata: a 7M módszerével: megfelelő termék; megfelelő minőségben; megfelelő állapotban; megfelelő helyen; megfelelő időben; megfelelő felhasználásának; megfelelő költségen álljon rendelkezésre. rendszerének részei: beszerzési (input) logisztika: termelési (tranzakciós) logisztika marketing (értékesítési )(output) logisztika rendező elvei (kulcs kategóriái): 1, kiszolgálási tényező (minősítő tényező) a, rendelkezésre állás: azonnal kielégíthető igények aránya %-an b, kiszolgálási idő (reakció idő) az igényfelmerülése és kielégítése közti időszak hossza. 26 27 menő c, kiszolgálás minősége (finomhangolás mérőeszköze): igények részletekbe kielégítésének foka, a helyettesítő termékek alkalmazása

kényszerűségének mértéke költségek (fajtái): a, beszerzési költség; pl: szállítási, rendelésfeladás, ügyviteli, rakodási, minőségellenőrzés, szállítási veszteség b, készletezési költség; pl: raktárfenntartás, anyagmozgatás, tárolási veszteség, biztosítási, értékcsökkenés, stb. c, hiány költségek; pl: elmaradt nyereség, goodwill- csökkenés, kötbér, állásidőre adott bér, stb stratégiájának főbb területei: beszerzési - szállítókkal szembeni követelmények és a kiválasztás elvei; (pl: 1 vagy több szállító; tartós kapcsolat vagy egyedi beszerzés) ide kapcsolódó információs rendszer; beszerzés ütemezése, minőség meghatározása készletezési - készlet összetétele többféle nézőpontból; pl: készletfajták, eredet és mérték szerinti arányainak meghatározása fizikai elosztási, értékesítési - készletezési pontok számának meghatározása, szállítási rendszerek meghatározása

információáramlási stratégia - szükséges információk eljuttatása a megfelelő helyre; ellenőrző információk visszacsatolásának módja. Ellentmondásossága emlékeztet a gazdaságra, mint a gazdálkodás mércéjének kétoldalúságára! Adott kiszolgálási színvonalat a legkisebb költséggel. Adott költséggel a legmagasabb kiszolgálási színvonalat. A legmagasabb (és kiemelkedő) kiszolgálási színvonalat nyújtani az elérhető legalacsonyabb (és csökkenő) költséggel A készletgazdálkodás fő területei: beszerzés: a, rendelési tételnagyság (mennyiség, minőség) és szállítási idő meghatározása b, szállító kiválasztása (ajánlatkérés többektől: ár, -minőség,-és megbízhatóság, optimális kombinációja alapján) c, rendelésfeladás és felkészülés a teljesítés fogadására. d, átvétel (szállító, vagy vevő, vagy fuvarozó telephelyén) és a küldemény átvizsgálása, ellenőrzése; reklamáció; ha indokolt e,

vételár és egyéb költség; fizetéséről intézkedés anyagmozgatás: a, telephelyek, vagy egyéb gazdasági egységek közötti; b, raktáron belül (betárolás, kitárolás, átrendezés) c, üzemek között (telephelyen belül) d, üzemen belül (munkahelyközi, munkahelyi anyagmozgatás) tárolás (és készletnyilvántartás) a, raktárban, vagy szabadtéren: fix helyes; vagy szabadhelyes rendszerben; 27 28 (alapbizonylatok: bevét,- b, anyagnyilvántartást raktári ügyrend szabályozza -kivét,-visszavét,-átadási jegyek, nyilvántartási kartonok.) kiszolgálás: sorrend és sorban állási rendszer: a, FIFO: érkezési sorrendben b, LIFO: érkezési sorrenddel ellentétes c, PRI: fontossági sorrendben d, RND : véletlenszerű sorrendben értékesítés: (késztermék eljuttatása a vevőhöz) meghatározandó: szállítás módja Késztermékraktár készleteinek szabályozása. a, két követhető stratégia: sok raktár fenntartása egymás

kisegítéseritka nagy szállítmányok, alacsony költséggel kevés raktár fenntartása, gyakori, de egyszerre kis szállítmányokkal való ellátása b, a központi raktár és a többi raktár közti termékáramlás 2 módja: szívásos rendszer: kis raktárak rendelése a központiból nyomásos rendszer: központi raktár szállít a kis raktárba de rendelés nélkül, de ismerve azok készleteit c, vételár beszedés; adható engedmény: rabatt (nagy tétel vásárlása esetén) skontó (készpénzzel azonnal, vagy határidő előtti fizetés esetén) Készletkategóriák eredete: vásárolt készlet saját termelésű készlet összetétele: összkészlet készletfajták (több termékből álló csoportok termékbeli szerepe szerint: alapanyagok segédanyagok üzem- és fűtőanyagok tartalék alkatrészek egyéb anyagi eszközök (kis szerszámok, védőruha, stb) egymáshoz való viszonya: - független készletek (felhasználásuk nincs közvetlen kapcsolatban más

készlet felhasználásával -függő készletek (egymással helyettesítő és kiegészítő viszonyban lévő készletek hasznossága, keresettsége: inkurrens (régóta nem keresik) immobil (régóta nem használják) felesleges (nem hasznosítható) slack (kiegészítő hiánya miatt nem hasznosuló) 28 29 Készletfogalmak 1, biztonsági (törzs vagy minimális készlet) - készletellátás zavarainak elhárítására szolgál napi felhasználás X utánpótlási késedelem napjával, vagy becslés 2, jelző készlet - az a készletszint, amely elérésekor rendelni kell napi felhasználás X utánpótlási idővel + törzskészlet 3, átlagkészlet - általában rendelkezésre álló készlet biztonsági készlet + folyó készlet fele 4, folyó készlet - két utánpótlási időpont közti anyagellátást biztosító készlet napi készletfelhasználás X az utánpótlási idővel 5, maximális készlet - az a készletszint, amely fölé nem emelkedhet a készlet folyó

készlet + minimális készlet 6, normán felüli készlet - adott készletféleség vállalatnál előírt normát meghaladó készletmennyiség készletféleség egésze - norma szerinti készlet Készlet- és anyag-felhasználási mutatók Kronologikus átlagkészlet - meghatározott időszakra, (év, negyedév, hónap, stb)számítjuk; sok felhasználási területe van pl: forgóeszköz gazdálkodási elemzések, hatékonyságvizsgálatok, forgási sebesség, tervezés. az időszak kezdő és záró szakaszok 50-50%os; közbülső szakaszok 100%-os figyelembevétele pl éves átlagkészlet: első negyedév fele + második negyedév + harmadik negyedév + negyedik negyedév fele Fajlagos anyagfelhasználás - a termelés anyagigényének meghatározására szolgál természetes mértékegységben. A termelési vezérprogram és az anyagjegyzék összeállításának is eszköze. anyagfelhasználás / termelt mennyiség Anyagellátottsági mutató - A készletgazdálkodás

“feszítettségét” és minőségét fejezi ki, mivel azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a ténylegesen felhasznált mennyiséget. az időszak kronologikus átlagkészlete / napi átlagos anyagfelhasználás az együttható értéke minimum lehet, de általában nagyobb annál. A termelés anyagigényessége: Anyagigényesség időbeli alakulását mutatja, és térbeli összehasonlítást tesz lehetővé: pl: különböző üzleti egységek anyagigényességi mutatóinak összevetése. anyagköltség / összes termelési költség Anyaghányad mutató: A folyó termelőfelhasználás nagyságát fejezi ki a kibocsátott termékértékhez viszonyítva. 29 30 Így közvetve megmutatja a hozzáadott érték (tiszta termék + amortizáció) nagyságát. anyagköltség / termelési költség (vagy eladási ár) X 100 A készletgazdálkodás tevékenységi területei:1, beszerzés, 2, anyagmozgatás, 3,tárolás, nyilvántartás, 4, kiszolgálás,

5, értékesítés kiszolgálás tömör ismertetése: lényege: a jelentkezési igények kielégítési sorrendjének megállapítása = = sorban állás rendszer kialakulása. Ez egyben a beérkezett áruk raktárból való kikerülésének fő módjai is. FIFO: érkezési sorrendben történő igény kielégítés. Legegyszerűbb, leghatékonyabb módszer Általában csak speciális indokkal térnek el ettől. LIFO: érkezési sorrenddel ellentétes (fordított sorrend) igény kielégítés. Alkalmazásának többféle sajátos oka lehet. “ömlesztett áruknál általánosan alkalmazott módszer. (de ok lehet a helyszűke is) PRI: fontossági sorrendben megvalósuló igény kielégítés. A legritkábban alkalmazott módszer. RND: véletlenszerű sorrendben történő igény kielégítés. A sorrend teljes jelentőségnélkülisége esetén alkalmazzák. pl: kis készlet, hiány alkalmával: kielégíthető limitszint megállapítása után és általában, még akkor, ha nem

szervezett a raktári munka. Egyszerűsített készletgazdálkodási modellek (mechanizmus) I. alapkérdés: mikor történjen a rendelés? (idő) 1, előre meghatározott, rögzített időközönként (időpontokban) történő rendelés T 2, előre meghatározott, rögzített minimális szintű készletállományra (illetve alá) csökkenés időpontjában történő rendelés S II. alapkérdés: mennyi rendelés történjen? (mennyiség) a, előre meghatározott rendelendő tétel rögzített nagyság Q b, előre meghatározott, rögzített készlet maximumot biztosító rendelendő mennyiség S 1a, modell: betüjele: T; Q megnevezése: “fűrészfog” (merevsége miatt kevéssé alkalmazzák) 1b, modell: betűjele: S ; Q megnevezése: “kétraktáros “ 2a, modell: betűjele: T ; S megnevezése: “ciklikus” 2b, modell: betűjele: S ; S megnevezése “ csillapításos” A készletgazdálkodás tartalma, röviden: a készletszint és a készletstruktúra szabályozás! A

forgóeszközök forgási sebességét kifejező mutatók K = adott időszak átlagos forgóeszköz-állománya F = adott időszak értékesítési forgalma (árbevétel) I = adott időszak naptári napjainak száma N = forgási idő (napokban) S = fordulatok száma (adott időszakban) 30 31 Forgási idő: az az idő (napokban), amíg a forgóeszközbe fektetett tőkepénzből - ismét pénzzé alakul, áthaladva - különböző formákat magára öltve, - az input, a tranzakció, és az output folyamatokon. N = K / F : I vagy N = K x I : F Fordulatszám: az a szám, amely megmutatja, hogy a befektetett forgóeszköz az időszakban hány fordulatot tesz meg azaz: hányszor térül vissza. S = K / F vagy S = I / N A forgási idő (N) és a fordulatszám (S) közvetlen és egyszerű összefüggése (kapcsolata ): mindkettő ugyanazt a mozgást tartalmazza más- más oldalról; s bármelyik ismeretében a másik kifejezhető. N = I / S forgási idő S = I / N fordulatszám Ha N

csökken,- akkor S nő és fordítva. A forgóeszköz A forgóeszköz igényesség fogalma: egységnyi termelési érték előállításához, vagy egységnyi forgalomhoz, illetve (értékesítési árbevételhez) szükséges lekötött forgóeszköz értéke. Ki = K / F A forgóeszközrelatív megtakarítás fogalma: egységnyi forgalomhoz (értékesítési árbevételhez) kapcsolódó forgóeszköz állomány csökkenése, egyik időszakról a másikra; azaz a forgóeszközigényesség csökkenése a bázis időszaktól a tárgyidőszakig. Kcs = F növ : K növ vagy K1 / F1 ? Ko / Fo (tárgyidőszak ? bázisidőszak) a relatív megtakarítás általános képlete: Kcs = F1 / Fo x Ko - K1 A forgóeszköz-gazdálkodás 4 kategóriájának összefüggése Ha a forgási idő nő (N) akkor a fordulatszám csökken Ha a forgási idő nő (N) akkor a forgóeszköz igényesség nő Ha a forgási idő nő (N) akkor a relatív forgóeszköz megtakarítás csökken Ha a fordulatszán nő (S)

akkor a forgási idő csökken Ha a fordulatszám nő (S) akkor a forgóeszköz igényesség csökken Ha a fordulatszám nő (S) akkor a relatív forgóeszköz megtakarítás nő Ha a forgóeszköz igényesség nő (K1) akkor a forgási idő nő Ha a forgóeszköz igényesség nő (K1) akkor a fordulatszám csökken Ha a forgóeszköz igényesség nő (K1) akkor a relatív forgóeszköz megtakarítás csökken Ha a relatív forgóeszköz megtakarítás nő (Kcs) akkor a forgási idő csökken Ha a relatív forgóeszköz megtakarítás nő (Kcs) akkor a fordulaszám nő Ha a relatív forgóeszköz megtakarítás nő (Kcs) akkor a forgóeszköz igényesség csökken Adott időszakra az átlagos forgóeszközállomány meghatározásának módja: 1, kronológikus átlaggal azonosított 2, napi átlagos forgalom (árbevétel ) és a forgási idő szorzata (F/I x N) 3, az időszak (év) forgalmának (árbevételének) és a fordulaszám hányadosa (F/S) 6. A vállalkozások pénzügyei A

pénzügyi tevékenység tükrözi, ösztönzi és méri a vállalat reálfolyamatait. Feladatai: 1- a szükséges pénz előteremtése, biztosítása 31 32 2- a hatékony pénzgazdálkodás 3- az egyedi pénzügyi műveletek lebonyolítása (részvénykibocsátás) 4- a pénzügyi tevékenység megtervezése, végrehajtása, ellenőrzése Pénzügyi terv fajtái: - Üzleti: éves tervezés - Pénzügyi stratégia A pénzügyi stratégia feladata: a vállalati stratégiát segítő pénzügypolitika kidolgozása és a pénzügyi egyensúly biztosítása. Célja szerint lehet: - árbevétel orientált - vagyon orientált (saját tőke gyarapítása, bővítés) - jövedelmezőség orientált (aranyszabály) - likviditás orientált (fizetési gondoknál) A tervezés szakaszai: 1- Helyzetelemzés 2- Eredmény megtervezése 3- Pénzszükséglet és annak forrásai 4- Hatékony pénzgazdálkodás 5- Összhang az eredmény (nyereség) és a kötelezettség 6- A terv véglegesítése A

pénzügyi terv részei: - előzetes mérleg - előzetes eredmény kimutatás - Cashflow (pénzforgalmi terv) - befektetés és finanszírozás 1- A várható vagyoni helyzet megtervezése, kiemelten tervezzük a saját tőkét, azaz a vállalt Nettó vagyonát: Saját tőke része: - Jegyzett tőke - Jegyzett, de be nem fizetett tőke - Tőketartalék - Eredménytartalék (korábbi évek nyeresége vagy vesztesége) - Értékelési tartalék (vagyon egyes részeinek értékét piaci értékre növelhetem) - Mérleg szerinti eredmény (tárgy év vállalatnál maradó eredménye) A vagyon értékesítési módjai: - könyv szerinti, azaz számviteli értékelés - piaci értékelés, jelenlegi forgalmi érték - üzleti vagy cégérték, jövedelemtermelő képesség alapján minősít a piaci és a könyv szerinti érték különbsége (Goodwill) 2- A várható eredmény megtervezése, az eredmény kimutatás megtervezés: Eredménykimutatás: Értékesítés No árbevétele -

értékesítés közvetlen ktg - értékesítés közvetett ktg + egyéb bevételek - egyéb ráfordítás , Üzemi, üzleti tev. Eredménye + pénzügyi műveletek bevétele - pénzügyi műveletek ráfordítása , 32 33 Szokásos vállalati eredmény + rendkívüli bevétel - rendkívüli ráfordítás , Adózás előtti eredmény - adó , Adózás utáni eredmény - osztalék Mérleg szerinti eredmény Vizsgálni kell az eredmény növekedésének útjait: Nyitás Összes E = Összes F Zárás Összes E > Összes F + Mérleg szerinti eredmény Összes E = Összes F Vagyongyarapodásról beszélünk, ha az aktívák jobban nőttek, mint a passzívák. Eszközök kevésbé csökkentek, mint a források. 3- Cashflow: azaz a pénzforgalmi vagy pénzáramlási vagy likviditási terv. A pénzbevételeket és a pénzkiadásokat állítja szembe legalább havi bontásban. Cél: a likviditás biztosítása, azaz a folyamatos fizetőképesség biztosítása. Illikviditást, azaz

likviditási zavart jelent a pénzhiány, a túl biztosítás. 4- Befektetés és finanszírozás megtervezése: A befektetés a pénzeszközök hovatartozása, a befektetés pénzlekötése, ami lehet: - hosszú távú (beruházás, részesedés, készletnövelés) - rövid távú (folyamatos működés költségei) A finanszírozás a szükséges pénz előteremtése és a hatékony felhasználása, miből vegyem kérdés jön elő, lehet: - saját forrás (önfinanszírozást biztosítja) a- belső eredetű (már megvan a pénz) b- külső eredetű (államtól vagy tulajdonostól) - idegen forrás (kamatostól kell visszafizetni) Az idegen forrás növekedése az eladósodottság, azaz a tőke áttételi mutató növekedését jelenti: idegen tőke , saját tőke + idegen tőke A saját tőke előnye: rendelkezésre áll és nincs visszafizetési kötelezettség hátránya: struktúra konzerváló Idegen tőke előnye: rugalmas alkalmazkodás hátránya: visszafizetési

kötelezettség Tőke áttétel formái: - pénzügyi (hitel) - működő tőke áttétel (eszközt kapok, lízing) A tőkeszerkezet alakításában befolyásol a kamatláb. Aranyszabály: minél nagyobb az idegen tőke aránya és minél kisebb annak költsége az össztőke hozadékához képest, annál nagyobb a saját tőkére jutó hozam. nyereség / befektetett tőke Finanszírozás alapelvei: 1- rentabilitás, jövedelmezőség (ne fizessünk rá) 2- biztonság elve: 3 összhang követelmény egyidejű teljesítésekor: a- a befektetés működési ideje és a kölcsön futamideje között (a működési idő ne legyen rövidebb, mint a törlesztési idő) 33 34 b- a hozamképesség, azaz a működés kezdete és a kölcsön törlesztés kezdete, azaz a türelmi idő vége között (a törlesztés ne essen korábbra, mint a működés kezdete) c- az össztőke jövedelmezősége és a kölcsön adósság szolgálata között (a nyereségből visszafizethető legyen a

törlesztés és a kamat) 3- normativitás elve: bizonyos elvárt mutatókhoz alkalmazkodni pl: - minimális verseny - megtérülési idő, ezek általában külső, bank elvárások. 4- rugalmasság elve: a befektetési döntésnél vegyük figyelembe a piaci helyzetet. 5- Likviditás elve: folyamatos fizetőképességem megmaradjon, mérésére a likviditási mutatókat használjuk: likvid aktívák = forgó eszk forgó eszk – készlet likvid passzívák rövid lej. köt rövid lej. köt A finanszírozási forma megválasztása függ az időtávtól. - rövidtávon, azaz 1 év alatt (bankhitel, kereskedelmi hitel – váltó, leszámítolás, faktoring) - középtávon, az 1 és 3 év közötti időszak (bankhitel, lízing) - hosszútáv, 3 év felett (hosszú lejáratú fejlesztési hitel, értékpapír kibocsátás) A befektetés kérdései: - mit? - kitől? - mennyiért? A finanszírozás kérdései: - honnan? - mennyiért? A befektetés költsége a befektetés megvalósítási

költség. A finanszírozás költsége a pénz előteremtés költsége. 9. A vállalkozások válságmenedzselése: A vállalat működési szakaszai: 1- egészséges szakasz – normális működés 2- beteg szakasz – válság 3- eltemetés szakasza – likvidálás A válságmenedzselés mind a 3 szakaszban van. 1-Az egészséges szakaszban úgynevezett megelőző vagy preventív válságmenedzselés folyik, a vállalatnál objektíve nincs válsághelyzet. A menedzselést a cég vezetője végzi, beépül a stratégiába. Eszközök: - jövőkutatás - trendszámítás - válsághelyzetek modellezése 2- A válságban zavarelhárító menedzselés folyik, sok féle lehet. A menedzselést befolyásolja: - a válság fázisa - a válság oka - a kialakulás gyorsasága - kiterjedéses A válság-fázisai szerint lehet: - fenyegető (még nem érte el a vállalatot, de a jövőben zavart okozhat, visszafordíthatóak, azaz reverzibilisek) Eszköz: a stratégia módosítása. -

lappangó vagy látens (elérte a vállalatot, de még nincsenek kézzelfogható következményei) Eszköz: a stratégia módosítása és az okok megszüntetése. 34 35 konkrét válság (egyértelmű működési zavarok vannak, be kell avatkozni a vállalati folyamatokba) - Eszköz: reorganizatív menedzselés, feláll a válság stáb, válságmenedzselési stratégia kidolgozása, véráldozat. Ettől kezdve már krízismenedzselés folyik: - kiterjedt vagy kifejlett (az egész vállalatnál komoly működési zavarok vannak) Eszköz: néhány hónapos akciótervek, gyors intézkedés, reaktív menedzselés. - akut vagy heveny válság (összeroppanással fenyeget) Eszköz: azonnali intézkedés, repulzív menedzselés, így sem biztos a siker. A folyamatok könnyen irreverzibilissé válhatnak. A válság okai: - külső okok (gazdasági válság, fejlődés, piacvesztés, állami intézkedés) - belső okok (vezetés hiányosságai, munkaerő állomány, termék,

likviditási gond) A kialakulás gyorsasága szerint lehet: 1- gyors, robbanásszerű – bombarobbanásos válság (természeti, politikai ok) védekező lehet: a- veszélyes területek kerülése b- biztosítás c- korábbi forgatókönyvek alkalmazása 2- lassú, fokozatos – rákos jellegű, lassan alakul ki, fel lehet készülni Eszköz a jó számviteli, pénzügyi információs rendszer A válság köre vagy kiterjedése szerint: 1- operatív válság: csak 1-1 vállalati funkciót érint, megoldás – beolvasztani egy jól működő területbe 2- stratégiai válság: egész vállalatra kiterjed, hosszú átfogó menedzselés kell 3- általános vagy többdimenziós: a vállalat környezetére is kiterjed, módszere a túlélés A válság felismerését nehezíti: - rossz információs rendszer - vezetés érdektelensége - átmenetinek hiszik - hírnév féltés A válságmenedzser a válság központi alakja, ő veszi át a vállalat vezetését: - határozott,

célratörő, könyörtelen - helyzettől függően dönt, kreatív - siker esetén lemond A válság leküzdési folyamata: 1- a válság megjelenése 2- a válság felismerése – fontos a korai felismerés, ebben segít az információs rendszer 3- a válság menedzsment felállítása 4- a durva elemzés – gyors fénykép a vállalatról, a fő veszteségforrások megállapítása 5- az azonnali intézkedések – ktgcsökkentés, likviditás javítása, jogi út, azaz csődeljárás 6- részletes elemzés – a válság okainak felkutatása 7- szanálási stratégia – a normális működés helyreállítása 8- szanálási stratégia végrehajtása 9- a válság sikeres leküzdése vagy likvidálás Likviditás vagy eltemetés: likviditási menedzselés folyik, végzője a felszámoló, cél a megmaradt vagyon hasznosítása, hitelezők kifizetése, a cég jogilag megszűnik. 35 36 Megszűnési módok: 1- jogutóddal – van utána másik cég 2- jogutód nélkül –

tartozások, követelések megszűnnek, ez lehet: - felszámolás – veszteséges cég megszüntetése - végelszámolás - nyereséges cég megszüntetése A csődeljárás a fizetőképesség helyreállítását szolgálja, a cég fizetési haladékot kap – 90 nap , 3 évente egyszer kérhető. Itt a vége fuss el véle!!!!!! 36