Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalkozások gazdaságtana tételek, 2003

Vállalkozások gazdaságtana tételek - 2003 1. Határozza meg a nemzetgazdaság fogalmát, szereplőit és mutassa be kapcsolatrendszerüket! Nemzetgazdaság fogalma Az országon belül lévő egész gazdasági jelenségvilág. Része minden anyagi és emberi erőforrás, az ezeket mozgásba hozó tevékenységek és kölcsönhatásaik. A gazdaság az egész társadalmi közegben helyezkedik el. Számtalan szállal kapcsolódik a gazdaságon kívüli szférákhoz, és a gazdasági tevékenységek nem gazdasági tevékenységekkel összefonódva valósulnak meg. Más országok gazdaságaival kölcsönös függőségi viszonyok léteznek, és ilyen viszonyok között működik a nemzetgazdaság. A nemzetgazdaság szereplői A gazdaság szereplői önálló gazdasági, szervezeti és intézményi egységek. Főbb jellemzőik: - sajátjukként, vagy mint birtokosok rendelkeznek eszközökkel, követelésekkel (aktívákkal) és ezek forrásaival - rendelkeznek az előbbiekhez

kapcsolódó passzívákkal - kötelezettséget vállalhatnak - önálló gazdasági tevékenységet végeznek a munkamegosztás rendszerébe illeszkedve - más gazdasági és nem gazdasági alanyokkal ügyleteket (tranzakciókat) létesítenek - képesek teljes körű könyvviteli elszámolásokat végezni, és vagyonmérleget is készíteni. Háztartások Döntően fogyasztó gazdaságok. Részben termelést és szolgáltatást is végeznek Fogyasztó jellegükből következően munkaerő-termelők és eladók. Jellemzői: - létközösség: együtt élnek, családi közösséget alkotnak. - jövedelemközösség: jövedelmük egy részét együtt használják fel, és közösen döntenek arról, hogy mire fordítják. - vagyonközösség: közösen birtokolják és kezelik vagyonukat. Jövedelmük egy részét megtakarítják vagyongyarapításuk érdekében. - fogyasztó közösség: fogyasztásuk egy részét közösen végzik. Ez vonatkozik a lakásra, a hozzá tartozó

felszerelésekre, használati tárgyakra. A háztartások saját vállalkozásban végzett termelő és szolgáltató tevékenysége nem különül el élesen a fogyasztástól. Vállalatok Sokféle szervezetből álló szféra. Tevékenységük rendszeresen profit szerzése és tőke-vagyon gyarapítása céljából történik. Termelnek, és szolgáltatást nyújtanak, mint önálló gazdálkodó és gazdasági egységek. Önálló érdekekkel és érdekrendszerrel rendelkeznek, és ezáltal diktált, szabályozott cselekvéseket végeznek. Ide tartoznak a bankok, pénzintézetek. Nem profit érdekelt gazdasági egységek Olyan szervezetek, intézmények, amelyek a gazdasági alanyok más csoportjaiban nem szerepelnek. Gazdaságilag és jogilag elkülönült egységek Például: - egészségügyi intézmények - oktatási intézmények - tudományos kutatási intézmények - kulturális intézmények - sportegyesületek - jótékonysági és szociális intézmények - egyházak -

alapítványok - vállalkozási-szakmai szövetségek - érdekképviseleti szervezetek - környezetvédelmi szervezetek Állam Ide értendő a központi kormányzat és szervei, intézményei. A helyi önkormányzatok önálló szervein, intézményein keresztül tartoznak ide. Az elkülönített állami pénzalapok számos sajátossággal rendelkező gazdasági egységek, szintén e szféra alanyai. Külföld Ide tartoznak a külföld mindazon önálló egységei, amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel. Nem tartoznak ide azok a teljesen vagy részben külföldi tulajdonú gazdasági egységek, amelyek tartósan belföldön működnek, itt rendelkeznek székhellyel és telephellyel. Kapcsolatrendszer Nemzetgazdasági ág A legösszevontabb csoport, 17 ágat tartalmaz, ezek közül néhány: - mezőgazdaság, vadgazdaság, erdőgazdálkodás - bányászat - feldolgozóipar - villamos energia, gáz hő, vízszolgáltatás - építőipar - szállítás,

raktározás, posta-és távközlés - pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai - oktatás - egészségügyi és szociális ellátás - magánháztartások alkalmazottakkal Nemzetgazdasági ágazat 60 ágazat szerint tagolja a gazdaságot. Ezek közül néhány: - élelmiszerek és italok gyártása - bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbelik gyártása - villamos-ipari gépek és készülékek gyártása és javítása Nemzetgazdasági alágazat Mintegy 200 alágazatból áll. Ezek közül néhány: - egyéb villamos-ipari gépek és készülékek gyártása alágazat - pénzintézeti tevékenység alágazat Nemzetgazdasági szakágazat Több mint 300 vállalati csoportot tartalmazó szakágazat. Ezek közül néhány: - járművillamossági készülékek gyártása szakágazat - befektetési banki tevékenység szakágazat Értelmezhetőek és szükségesek olyan nagy aggregátumok is, mint pl.: - kitermelő (primer) szektor - feldolgozó (szekunder)

szektor - szolgáltató (tercier) szektor A gazdasági szerkezet részeinek aránya több tényezővel jellemezhető: - termelés mennyiségi megoszlása - lekötött eszközök o tárgyi eszközök aránya - foglalkoztatott munkaerő - felhasznált energia aránya - minőségi, gazdaságossági, jövedelmezőségi arány o termelési o ráfordítási o jövedelmezőségi o foglalkoztatási Más jellegű ismérvek szerint megkülönböztetünk: - tulajdonformák szerinti szerkezetet - gazdálkodási forma szerinti szerkezetet - a vállalat mérete szerinti szerkezetet 2. Értelmezze a szükségletek, javak és szolgáltatások szerepét és összefüggésüket a nemzetgazdaságban! Mutassa be a termelés tényezőit és szerepüket! Szükségletek A szükségletek kielégítésének határa végtelen, mert adott szükségletek kielégítése nyomán azonnal újabb szükségletek támadnak. Egyrészt megismétlődnek a régebben már kielégített szükségletek, de ha ezek még

telítettek, akkor mennyiségileg is változnak. Bizonyos idő elteltével új szükségletek merülnek fel, amelyek először a látens szükségleti körbe kerülnek, majd effektív szükségletekké válnak. Egyes szolgáltatások iránt pedig megszűnnek a szükségletek. Mindezek a technikai fejlődésnek, az igények módosulásának a következményei. A szükségleteknek ez a mozgékonysága a fő hajtóereje az egész gazdaság, és azon túl a társadalom fejlődésének. A szükségletek fajtái: - effektív (tényleges) szükséglet: olyan szükségletek, amelyeket mindenképp ki kell elégíteni. Az államnak olyan életszínvonalat kell biztosítania, hogy az állampolgárok ezeket a szükségleteiket ki tudják elégíteni. - látens (lappangó) szükséglet: idővel effektívvé válnak. Pl: régen a nagy asztali rádió, de a tranzisztorok beáramlásával elterjedtek a zsebrádiók, kis rádiók, amelyekért az emberek még külföldre is kimentek, így vált

effektív szükségletté. - teljes: ez a fajta szükséglet ma még nem kielégíthető. - anyagi és nem anyagi jellegű - biológiai - társadalmi (pl. közvilágítás) - termelési (pl. termelési eszközök) - nem termelési - luxus Javak és szolgáltatások A szükségletek kielégítésére szolgálnak. A javak, a szolgáltatások és a szükségletek elválaszthatatlanok egymástól. Termelési javak: munkatárgyak: erre az eleven munka irányul. Segítségükkel, átalakításukkal alkalmassá válnak a szükségletek kielégítésére. munkaeszközök Gazdasági javak: Munkával kell előállítani, feldolgozni és a szükségletek kielégítésére alkalmassá tenni. Mindig szűkösen állnak rendelkezésre, ezért a velük való gazdálkodás gazdasági feladat. Szabad javak: Korlátlanul állnak rendelkezésre. Ilyenek pl a napfény, a levegő, a víz Szolgáltatások: Közvetlenül elégítenek ki szükségleteket. Felhasznál már korábban termelt javakat, de mégis a

tevékenység maga az, ami közvetlenül a szükséglet kielégítését jelenti. A szükségletek kielégítése maga a fogyasztás. Nem eredményez anyagi javakat Mindig az adott ország termelőszférájának fejlettségétől függ, hogy hogyan tudja a társadalom igénybe venni a szolgáltatásokat. A termelés tényezői, szerepük Természet: Ide tartoznak a föld termelőképességével együtt a földet körülvevő környezet és a föld egyéb kincsei (pl. szén, ércek) A föld a termelés színhelye is Minél fejlettebb technikával, technológiával végzi tevékenységét az ember, annál jobban tudja a saját szolgálatába állítani a természetet. Nagyobb gondot kell fordítani a természet tényezőinek újratermelődésére. Munka: Az emberi munkaerő kifejtése, működésbe hozásának eredménye. A természettel együtt eredeti, elsődleges termelési tényező. A munka a piacgazdaságban áru, és az ára a munkabér. Munka = az ember szellemi és fizikai

képességeinek az összessége, amelyet a termelési, gazdasági tevékenysége során felhasznál. Tőke: Egyrészt reálalakban (tőkejavakban), másrészt pénz, követelés, értékpapír formában létezik. A reáltőke-javak közé tartoznak a munkaeszközök (épületek, gépek, felszerelések), a munkatárgyak (nyersanyag, segéd-és üzemanyag, energia), amelyeket együtt a termelési folyamatban használnak el, mint termelési eszközöket. Reál-alakjában ugyanúgy összefonódik működése során a többi termelési tényezővel, mint értékbeni mozgása és szaporodása közben. Bármely termelési tényező tiszta hozamának az a része, amit nem fordítanak személyes szükséglet kielégítésére, az tőkeként halmozódik fel. Vállalat, vállalkozó: Az a szerepe, hogy az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi. Gondoskodik arról, hogy mindegyik tényező az optimálisat legjobban megközelítő hatással működjön, és összhatásuk is a

legközelebb essen az optimálishoz. Információ: Nagy jelentősége van az elektronikus eszközök és a hozzá kapcsolódó módszerek elterjedése révén, de pl. a hírközlés terén is A termelési tényezőknek és tulajdonosaiknak a tényezőkkel előállított hozamból viselt szerepük arányában részesedniük kell. Pl. tőke – kamatjövedelem, vállalat tulajdonos – nyereség, munka – bérjövedelem 3. Határozza meg az újratermelés fogalmát és eredményének mérését a nemzetgazdaságban! Vezesse le a makrogazdasági teljesítménymutatókat és elemezze a mérés problémáit! Újratermelés fogalma A társadalmi újratermelés a gazdasági folyamatok összessége. Minden termelés egyszersmind újratermelés, a termelés folyamatos megismétlése. A termelés végső értelme és általános célja a szükségletek kielégítése. Újratermelés nélkül nem lehetne a fogyasztást sem megismételni, és a társadalmi létet fenntartani. A társadalmi

újratermelés négy mozzanata: Termelés: A javak előállítása és szolgáltatások nyújtása. Magában foglalja az elosztást, a forgalmat és a fogyasztást is. Elosztás: A társadalom tagjainak, csoportjainak valamilyen arányban, valamilyen módon és valamilyen formában való részesedése a létrehozott javakból. Termelői javak és fogyasztási javak elosztása, amely pénzformát is ölt. Reálfolyamatok és pénzfolyamatok történnek egyszerre az elosztás során, amely mögött jövedelmi folyamatok is zajlanak, jövedelemelosztási és újraelosztási folyamatok mennek végbe. Forgalom: A forgalmon keresztül kerülnek a megtermelt termékek a termelés helyéről a felhasználás helyére. A munkamegosztás és az elkülönült érdekek realizálása miatt valamely termékhez jutni más termékért, ellenszolgáltatásért lehet. Fogyasztás: Két fajtája lehetséges. o Személyes: a fogyasztási cikkek személyes szükségletek kielégítésére történő

elhasználása. o Termelő: a termelő javak és szolgáltatások, valamint a munkaerő elhasználása. Ezek a kapcsolatok gazdasági kapcsolatok. Részben a munkamegosztásból adódó gazdasági viszonyok, részben az önálló érdekekből adódó tulajdonhoz kapcsolódó, illetve azt kifejező érdekekből a cserében megmutatkozó gazdasági viszonyokat jelenti. Az újratermelés tartalma: - anyagi javak (termelési eszközök és fogyasztási cikkek) - munkaerő (szellemi és fizikai) - gazdasági viszonyok (munkamegosztás, tulajdonviszonyok) - szükségletek újratermelése egyenként és együttesen Az újratermelés formái: Egyszerű: A termelés adott évben azonos szintű megismétlését jelenti az előző évi termelésnek. Két időszak mennyiségi egyezősége mellett eltérő összetételű lehet a termelés és általában eltérő is. Szűkített: A termelés az adott évben mennyiségileg kisebb terjedelmű az előző évihez képest. Részlegesen szűkített:

Csak bizonyos ágak, vagy gazdasági alapegységek egy-egy része, vagy csak bizonyos termékek, termékcsoportok tekintetében észlelhető. Bővített: A termelés mennyisége növekszik adott évben az előző évihez képest. A termelés összetétele, struktúrája az előbbiekhez képest nagyobb mértékben változik. Az újratermelés formái vállalati, ágazati, nemzetgazdasági szinten egyszerre megtalálhatóak. Ha a szűkített újratermelés < termelés bővítése, akkor bővített újratermelés a jellemző. Ha a nemzetgazdaság vagy egy vállalat egészére az újratermelés szűkítettsége a jellemző, akkor ez az adott terület funkciózavarait jelenti. Ha a nemzetgazdaság egészében a szűkített újratermelés hatalmasodik el adott évben, akkor ezt gazdasági válság időszakának nevezzük. A kiegyensúlyozottan működő nemzetgazdaságban az összes alapeset egyidejű érvényesülése jellemző. Az egyes formák arányai olyanok, hogy a termelés és

fogyasztás folyamatosan bővül. Minden terméknek megvan a maga életpályája, amelynek során kezdetben kevesebbet termelnek, majd fokozatosan növekszik termelése és a szükséglet kielégítésében való szerepe, és a termék eljut csúcsához. Ezután minőségileg már nem fejleszthető tovább, helyébe más termékek jelennek meg ugyanazon szükségletet magasabb színvonalon kielégítve. A nemzetgazdaság működése mindig kettős formában valósul meg: - reálfolyamatokként - érték és azt kifejező pénzfolyamatokként. Az árugazdaság tehát mindig reál és monetáris egyszerre. Makrogazdasági teljesítménymutatók: A nemzetgazdaság működésének a társadalmi újratermelés folyamatában keletkezett eredményt fejezik ki. A teljesítményt kifejező mutatók lehetnek: - bruttó típusúak: a teljesítményt az anyagi ráfordítások figyelembe vételével állapítják meg. Halmozódást tartalmaznak, mert ugyanazt a ráfordítást többször veszik

számba. - nettó típusúak: az összráfordításból csak a termelési tényezők tiszta, új eredményét tartalmazzák. A számbavételnél tekintettel kell lenni az árak esetleges változására: - folyóáras számbavétel: a gazdasági teljesítmény nominál értékét fejezi ki - változatlan áras számbavétel: a gazdasági teljesítmény reálértékét fejezi ki. A gazdasági kategóriák lehetnek: - változást kifejezőek: egy időszakra vonatkoznak - állapotot kifejezőek: egy időpontra vonatkoznak A folyamatot kifejező kategóriákat FLOW kategóriáknak hívják. Az állapotot kifejező kategóriákat STOCK kategóriáknak nevezik. A legátfogóbb STOCK kategória: a nemzeti vagyon kategóriája. A nemzeti vagyon az újratermelési folyamat anyagi alapja, amellyel adott időpontban az ország rendelkezik. A nemzeti vagyon a munka eredményeképpen halmozódik fel. A nemzeti vagyon fő részei: felhalmozott termelő vagyon: a gazdaságban felhasznált tárgyi

eszközökből és forgóeszközökből áll - nem anyagi szféra felhalmozott vagyona: nem termelő alapokat foglalja magában (pl. lakóházak) - tartós használati cikkek: nyaraló, gépkocsi, ház, lakás, értékpapír stb - bevont természeti erőforrások: termőföld, erdők faállománya, ásványi kincsek, vadállomány, stb - monetáris készletek: arany-, konvertibilis valuta és devizatartalékok stb - külfölddel szemben fennálló követelések és kötelezettségek egyenlege A nemzeti vagyon összetételében fontos szerepe van az infrastruktúrának. Ez a nemzeti vagyonnak, illetve a hozzá tartozó eszközöknek az a része, amely az újratermelési folyamatban közvetlenül nem aktívan vesz részt, de azt kiszolgálja, megteremti az újratermeléshez szükséges feltételeket. Termelői infrastruktúra: olyan létesítmények alkotják, amelyek biztosítják az adott területen a termelő vállalatok létesítéséhez és működéséhez szükséges feltételeket.

Humán infrastruktúra: azok a létesítmények, amelyek egy adott terület lakosságának életfeltételei és így a munkaerő újratermelése szempontjából is szükséges szolgáltatásokat biztosítják. Bruttó kibocsátás ( GO ) - Egy országban egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatás foglalja magában, reál alakban és ennek értékeként. Fő értékrészei: - folyó termelő ráfordítás: Cf. Az elhasznált anyagok, energia stb költségei - amortizációs alap: Ca. Az elhasznált tárgyi eszközök értéke - pótlási alap: az elhasznált anyagi ráfordítások pótlására szolgál. Cf + Ca - új érték: I. részben az elhasznált munkaerő pótlására, részben a gazdaság bővítéséhez forrást jelentő felhalmozásra szolgál. Ezt nevezhetjük a termelési tényezők tulajdonosai összjövedelmének. Ennek képződése egyben a jövedelmek elsődleges elosztását jelenti. Ebből képzett további jövedelmek a másodlagos jövedelmek.

Bruttó hazai termék ( GDP ) Magában foglalja mindazon termékek és szolgáltatások értékét, amelyek az országon belül további feldolgozásnak nem tárgyai, vagyis a végső felhasználás szférájába kerülnek. Értékét az önálló termelő és szolgáltató szervezetek hozzáadott értékének összegzésével állapítják meg. GDP = I + Ca. Úgy is kiszámítható, hogy a bruttó kibocsátás értékéből levonjuk a folyó termelő felhasználás értékét. GDP = GO –Cf A GDP-ből történik az összes fogyasztás és felhalmozás, a gazdaság bővítése, bővítő és pótló beruházások, a tartós forgóeszköz bővítés, az életnívó emelése. Nettó hazai termék ( NDP ) Az év során előállított összes új termék és nyújtott szolgáltatás értékét foglalja magában. Úgy számítjuk ki, hogy a bruttó hazai termékből levonjuk az év során képződött amortizációs alap értékét. NDP = GDP – Ca Bruttó nemzeti jövedelem ( GNI ) A

bruttó hazai terméket csökkentik az országból kiutalt jövedelemmel és növelik az országba határon kívülről beutalt jövedelemmel. Iem = beáramló jövedelem Iex = kiáramló jövedelem GNI = GDP + (Iem – Iex) Nettó nemzeti jövedelem ( NNI) Csupán az amortizációs alappal kisebb a bruttó nemzeti jövedelemnél. NNI = NDP + (Iem – Iex) NNI = I + ( Iem – Iex) NNI = GNI – Ca. A hazai termék kategóriák az elsődleges jövedelmek nemzetközi áramlásával összefüggő korrekciója által alakul át nemzeti típusú jövedelemmé. Ez a korrekció úgy történik, hogy a belföldön keletkezett, bármilyen jövedelemből átutalnak egy másik országba. Ezzel csökkentik a hazai típusú kategória értékét. Amit más országból beutalnak az országba, azt hozzáadják a hazai termék értékéhez, és ez növeli az itt keletkezett előbbivel csökkentett jövedelmet, amely ezzel át is alakul nemzeti típusú jövedelemmé. Folyó termelő felhasználás

Cf Éves amortizáció Ca Hazai tényező jövedelem Ie Országba beáramló tényezők jövedelem Országból kiáramló tényező jövedelem Bruttó kibocsátás Iem GO – ( Ca + I ) GO – GDP GO – ( Ca + I ) GDP – I GO – ( Cf + Ca ) GDP – Ca GNI – GDP + Iex Iex GDP – GNI + Iem GO Cf + Ca + I Bruttó hazai termék GDP Nettó hazai termék NDP Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem GNI NNI GDP + Cf GO – Cf NDP + I GO – ( Cf + Ca ) GDP – Ca GDP + ( Iem – Iex ) NDP + ( I – Iex ) 4. Mutassa be a gazdasági egyensúly fogalmát! Értelmezze az egyensúlytalanság megjelenési formáit! Értelmezze a gazdasági növekedést! Vázolja az infláció és a munkanélküliség fogalmát, okait és típusait, valamint kezelésének szükségességét és lehetőségeit! Gazdasági egyensúly Gazdasági egyensúlyon a termelés és fogyasztás egymásnak való megfelelését értjük. A termelés volumene és összetétele és a

fogyasztás volumene és szerkezete nagyjából azonosan alakul, és így tudja kielégíteni a termelés a fogyasztást. Ez mindig a folyamatok kettős jellegének megfelelően értendő, vagyis naturálisan mint reál egyensúly értékben, mint pénzügyi, monetáris egyensúly. Egyensúlyban kell lennie a termelési javak termelése és a termelő fogyasztásnak, valamint a fogyasztási javak termelése és a személyes fogyasztás között. Az egyensúly, vagy annak hiánya, az egyensúlytalanság a piacon jelentkezik, a kereslet és a kínálat viszonyában. Két további egyensúlyra bontható: - termelési javak termelése és a termelő fogyasztás egyensúlya - fogyasztási javak termelése és a személyes fogyasztás egyensúlya Az egyensúlytalanság megjelenési formái Az egyensúly-hiány átfogó tükröződése a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg. Az általános gazdasági egyensúly-hiány jelentkezik a különböző fő gazdasági folyamatokban, az

ott kialakuló funkciózavarokban. Egyensúlytalanság megjelenési formái - gazdasági növekedés megtorpanása - növekedés megtorpanása - növekedés elmaradása, visszaesése - növekedés túlzott nekilendülése - hiány és bőség, az eladhatatlanság egyidejű léte. Pénzügyi területen az infláció megjelenése és növekedése is egyensúlyi problémát takar. Az egyensúlytalanság állapota kifejezésre jut a foglalkoztatás hiányában is, a munkanélküliség kialakulásában és növekedésében. A kereslet-kínálat egymáshoz való viszonyának folytonos változásai, és ezzel összefüggő árváltozásain keresztül megvalósuló egyensúlyt jelent. Az egyik piacon mutatkozó egyensúlytalanság idővel átterjed a másikra és viszont. A gazdasági növekedés Gazdasági növekedésen a gazdaság kiszélesedését, a javak és szolgáltatások mennyiségi bővülését értjük. A gazdasági fejlődéshez hozzá tartozik: - termékek és

szolgáltatások minőségének javulása - gazdaság korszerűsítése - strukturális átalakulás - modernizálódás A gazdasági növekedést többféle módon lehet mérni: - változatlan áras mutatószámok - nettó típusú mutatószámok - félbruttó típusú mutatószámok - bruttó hazai termék (leggyakoribb) - egy főre eső GDP (leggyakoribb) - nettó nemzeti jövedelem - bruttó nemzeti jövedelem A gazdasági növekedés alakulása a következőktől függ: - a termelésben felhasznált elven és tárgyiasult munkaráfordítások mennyiségétől és minőségétől, hatékonyságának alakulásától. - a növekedés forrása nagyobbrészt a munkaerő és a termelőberendezések mennyiségi növekedése. - a termelőberendezések korszerűsödésétől, hatékonyságától - a munkaerő műveltségi és szakképzettségi színvonalának emelkedésétől - a munkaszervezés tökéletesedésétől Egyes fejlődési periódusokban a növekedés forrása a munkaerő és

termelőberendezések mennyiségi növekedése, és e tényezők hatékonyságának emelkedése. Infláció Az infláció tartós és jelentős mértékű árszínvonal-emelkedést jelent. Tipikusan olyan folyamat, amely közvetlenül a pénzpiacon érzékelhető, de elsősorban nem onnan indul ki, és valamennyi piacon érezteti hatását. Az infláció ellentéte a defláció, azaz tartós árszínvonal csökkenés. Az infláció mértéke kifejezhető: - abszolút módon: két egymást követő időszak árszínvonalának különbsége relatív formában: ennek a különbségnek, és az első időszak árszínvonalának a hányadosa. Ezt nevezzük inflációs rátának Mértéke tekintetében 3 fokozata van: - kúszó infláció: néhány százalékos csupán, rendszerint évi 5 % alatti. Az állam gazdasági tevékenységében eszközként is használhatja. - vágtató infláció: általában két számjegyű, de előfordulhat, hogy 100 % fölé emelkedik az értéke. Visszafogja

a beruházásokat, mert az emberek inkább értékálló javakba fektetik pénzüket. Rendszerint a pénztől való elmenekülést váltja ki, és értékállóbb javakba való fektetését idézi elő. 30-40 %-ig kezelhető - hiper infláció: három számjegy fölötti érték, de előfordulhat havi 100-200 %-os áremelkedés is. Teljességgel kezelhetetlen Az egész érintett pénzrendszer összeomlásához vezethet, maga után vonva a teljes pénzreformot. Okok szerint 3 fő fajtája van: - - keresleti infláció: a fogyasztási cikkek és beruházási javak iránti túlkereslet, amely az árszínvonal emelkedését eredményezi. költség infláció: a tőkejavak árának emelkedése a termelési költségek emelkedését is jelenti. Változatlan kereslet mellett jövedelemcsökkenést okoz, így a veszteség elkerülése, csökkentése érdekében a kibocsátást csökkentik, amely alulkínálatot idéz elő, és áremeléshez vezet. inflációs várakozás: megjelenhet

kamattal, vagy fogyasztási cikkek áremelkedésével kapcsolatos várakozásokban. Ha emelkedik a munka ára, akkor a béremelkedés az egyik oldalon keresletnövelő lesz, a másik oldalon viszont költségnövelő lesz. A kibocsátás csökkenése miatt ismét túlkeresleti helyzet alakul ki. Hogy ezt elkerüljék, ismét küzdelem folyik a béremelésért, és előáll egy ár-bér spirál, amely egy önmagát gerjesztő folyamat. Az állam is okozója lehet az inflációnak bizonyos gazdasági tévedésekkel és túlköltekezésekkel. Munkanélküliség Munkanélküliség alatt azt értjük, hogy a munkaképes korú lakosságnak az a része, akik nem dolgoznak, de akarnak dolgozni, keresnek is munkát, de nem találnak munkahelyet. Munkapiaci túlkínálatot jelent, munkapiaci egyensúlytalanság, miáltal a reálbér alacsonyabb az egyensúlyi bérnél. Vásárlóerő-és keresletcsökkenést eredményez minden árupiacon, és átterjed a pénzpiacra is. A munkanélküliség

okai lehetnek: - árupiaci kereslet elégtelensége: ennek oka lehet a versenyképtelenség a világpiacon. - struktúraváltozások: egy területen feleslegessé válnak a munkások, más területen hiány jelentkezik. technológiai, technikai fejlődés: következtében a termelékenység emelkedése, ezzel együtt hagyományos termékek termelésének visszaesése. A megszűnt munkahelyek felülmúlhatják a keletkezett munkahelyeket. - reálbérek kiharcolt emelkedése: a termelési költségszínvonal növekedésével jár, amely a munkaerő gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalatokat. Ez akkor vezet munkanélküliséghez, ha a bérnövekedés a termelékenység növekedését meghaladja. - demográfiai tényezők: A természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthet gondot. Be-és kiáramló munkaerő hiánya, amennyiben a bevándorlók száma magasabb a kivándorlókénál. - önkéntes munkanélküliség: pl. az újonnan munkába

állók egy része az alacsonyabb bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelő számukra a szakképesítésükhöz kínált állás, egy ideig nem vállalnak munkát. Ide tartoznak azok is, akik kedvező anyagi hátterük miatt nem vállalnak munkát. kényszerű munkanélküliség: összefügghet munkahelyi feszültségekkel, rossz munkahelyi légkörrel, főnök-beosztott rossz viszonyával. A munkanélküliség kezelése: Az állam és egyéb szervezetek, társadalmi szervek folyamatos problémát jelentő gondja. - Béremelés alkalmazása - célprogramokkal racionálisan összekapcsolt differenciált béremelésekkel - állami megrendelések fokozásával - közhasznú munkák szervezésével - 5. Jellemezze a piacgazdaságot, mutassa be a piac fogalmát, főbb kategóriáit és a piaci mechanizmust! Elemezze a verseny és a piac szereplőinek száma közötti összefüggést és ennek gazdasági jelentőségét! A piacgazdaság jellemzése Az állam gazdasági szerepe a

gazdaság számos területén megmutatkozhat. Ezek közül a legfontosabbak: - az állami gazdaságpolitika és megvalósítását szolgáló eszköztár - a nemzetgazdaság zavartalan működéséhez és fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése - a vállalati szférában a piacon való részvétel saját vállalataival Az állam szerepköre három fő célcsoport megvalósítására koncentrálódik: - a nemzetgazdasági stabilitás fenntartása, ennek elősegítése - az erőforrások célorientált elosztásának (allokációjának) befolyásolása - a jövedelemelosztás befolyásolása Az állam stabilizáció megvalósítására irányuló tevékenysége azt jelenti, hogy a kormányzat a gazdaság működőképességét folyamatosan biztosítja. Létrehozza és működteti a gazdálkodáshoz szükséges intézményi és jogi feltételeket. Az ország jog és rendbiztonságának a fenntartásával szükséges biztonságot teremt a munkához. Az állam

tevékenységi körét jelenti a gazdaságban tapasztalható döntően makro folyamatokat érintő rendellenességek csökkentése, megakadályozása. Az allokációs funkció az erőforrások elosztásával főként az olyan termékek előállításának ösztönzésére, befolyásolására irányul, amelyek a versenyszférában nem állíthatók elő. Ide tartozik a természetvédelem számos feladata és az externáliák (külső hatások) kezelése is. Az állam az elosztási viszonyok befolyásolására, a jövedelmi viszonyok alakulására is közvetett hatást gyakorol. A nemzetgazdasági jövedelmek jelentékeny hányadát használja fel a gazdaság különböző területein és szociális célokra. Az állam gazdaságra gyakorolt befolyása két fő eszközrendszeren keresztül valósul meg: - piacon kívüli tevékenység révén - piacra gyakorolt befolyással és annak hatásán keresztül Az egyik eszközrendszer az állami költségvetés politikájához kapcsolódik. A

másik eszközrendszer a pénzügypolitikai eszköztár működtetését jelenti a központi jegybanktól kiindulóan. Az állami gazdaságpolitika lehet: - a gazdasági életet serkentő, ún. expanzív - a gazdasági életet visszafogó, mérséklő, ún. restruktív Az állam a költségvetési és a pénzügyi politika segítségével igyekszik a piacot befolyásolni. - költségvetési politika: a költségvetés bevételi oldalán elsősorban az adópolitika formáját ölti. Az egyik szférában keletkező adóváltozás hatása átterjed a másik szférára is. A kormányzati költségvetési kiadások összefüggnek az infrastruktúrális állami fejlesztésekkel, a hadfelszerelési cikkek vásárlásaival, a szociális- és kulturális területek fejlesztésével. - Lehetnek transzfer kiadások, amelyek ellenszolgáltatás nélküli jövedelmet képeznek a háztartási szféra számára. pénzügyi politika: a kereslet befolyásolását célozza meg az állam. A

makrokereslet szabályozása a forgalomban lévő pénz mennyiségének változtatásán keresztül történhet. Ha a jegybank a forgalomban lévő pénz mennyiségét növeli, ez mindig keresletet támaszt Piaci viszonyok A forgalom a cserék összessége, a realizálás színtere, és egyben piac. A forgalom összefonódik az elosztással, így közvetít a termelés és a fogyasztás között. A forgalom funkciója a fogyasztó igényeinek visszacsatolása a termeléshez. Az informátor maga az ár, és ezáltal a piac határozott irányba orientálja szereplőit. A piac, illetve a forgalom fő kategóriái: - kereslet - kínálat - ár - jövedelem - verseny Ezek egymás alakulására kölcsönösen hatnak. Alapösszefüggésük közgazdasági tartalma egyező. Így alkot a piac egységes mechanizmust. A piaci főszereplők az eladók és a vevők. A vevő rendelkezik a vásárlóerővel. Vele szemben az eladó bizonyos mennyiségű árualappal lép a piacra. Összetalálkozásuk

eredményeképpen a vásárlóerő és az árualap fogja az árat meghatározni. Az ár az egyéni keresletek összességének és az egyéni kínálat összességének hatására jön létre, s az eladók és vevők számára a piacon adottság. A különböző piacok egymással szoros összefüggésben vannak, kölcsönösen hatnak egymásra. Termelési tényezők piaca A kereslet származékos kereslet. A fogyasztási cikkek piacán a kereslet közvetlenül érvényesül. A származékos kereslet: valamely termelési tényező iránti keresletet meghatározza a tényezővel termelt termékek iránti kereslet. A jövedelmek és jövedelemarány változások a legfőbb informátor és orientáló erő a termelő és fogyasztó számára egyaránt. A verseny fő mozzanata az eladók egymás közötti versenyének érvényesülése. Ha a vevők egymás közötti versenye válik erősebbé, akkor ez a piac, a forgalom, a gazdaság működésének zavaraira utal. A piacon az eladók

versenye érvényesül tartósan és rendszeresen a fogyasztó pénzének megszerzéséért. - A piacra lépés néhány fő korlátja különböző állami szabályok, előírások betartása tőkehiány: kezdetben nehezebb idegen tőkéhez jutni. A méretgazdaságosság követése is tőkeigénnyel jár. A vevők termékdifferenciálás igényei a piacon megjelenő új eladóval szemben fokozottabbak. partnerválasztás költségei: akkor merül fel, ha a vevőn kívül szállító vagy annak egy része is változik az új piacra lépéskor. új elosztási csatornák megszervezése: néha egész csatornahálózatot kell kiépíteni, mert a bent lévők által monopolizáltakoz nem lehet hozzáférni. az új belépők számára nehezebb hozzájutni a licenccel védett eljárásokhoz piacon lévő szubjektív elfogultság egyes versenytársak agresszív megnyilvánulásai A piacról való kilépés korlátai a tárgyi eszközök meghatározott struktúrája miatt az eszközök egy

részének eladása válik szükségessé, és általában kedvező áron lehet csak megszabadulni ezektől a munkaerő konvertálhatóságának hiánya vagy különösen magas költsége az egyes speciális képzést igénylő termékek gyártásának abbahagyása miatt, szintén új költséggel jár a tőkepiac fejletlensége, az idegen tőke terhének további törlesztése okozhat nehézséget az új piacokra való bejutás körülménye is akadálya a kilépésnek, mert a piac elhagyása nem végleges piacról való távozást jelent, hanem csak piacváltást, tehát piacközi mozgást a termelő számára. 6. Ismertesse a vállalkozás fogalmát, alapfunkcióit! Mutassa be a vállalkozás érintettjei, célrendszere, küldetése és működési köre közötti összefüggést! Helyezze el a vállalatot szűkebb és tágabb környezetében! A vállalat fogalma és alapfunkciói A vállalat javakat előállító, szolgáltatásokat nyújtó önállóan gazdálkodó szervezeti

alapegység. Hosszú távon nyereségnövelésre, tőkegyarapításra törekszik, ezért kockázatot is vállal. Áru-pénz kapcsolatban van a külső környezetével: - a fogyasztókkal, mint vásárlókkal - a szállítóival - a pénzintézetekkel - a bankszférával - saját munkavállalóival Teljesíti küldetését: a társadalmi szükségletek kielégítésében való aktív részvételét saját céljaitól és érdekeitől vezérelve, valamint versenytársaitól sarkallva. A vállalat működéséhez szükséges termelési tényezők: - befektetett eszközök: tartósan, több, mint 1 éven át szolgálják közvetlenül vagy közvetve a vállalat gazdasági tevékenységét. - forgóeszközök: általában egy termelési perióduson belül elhasználódnak, értékük visszatérül. A vállalat alaptevékenysége a termelés és szolgáltatás. A termelés olyan gazdasági folyamat, amelyben az ember munkával javakból, javakkal szükséglet-kielégítésre alkalmas javakat

állít elő. A termelési folyamat csoportjai 1. A termelés méretnagysága szerint - tömeggyártás: általában egyszerűbb termékeket gyártanak - sorozatgyártás: olyan termékek előállítása, amelynek mennyisége és választékbősége nem indokolja a tömegméretű termelésszervezést - egyedi gyártás: általában speciális rendelésre történik 2. A gyártási rendszer jellege szerint - folyamat rendszerű: a termék egymás után rendezett különböző speciális munkaműveleteket végző gépek során halad végig elkészültéig - ciklusos rendszerű: más néven csoportos, zárt rendszerű. A gyártási folyamat egy technikailag jól körülhatárolt szakaszához szükséges berendezések csoportosítása történik egy műhelyben. - műhely rendszerű: azonos gépek vannak egy-egy műhelyben és azon keresztül párhuzamosan történik a termék vitele műhelyről-műhelyre, amíg elkészül. - projekt rendszerű: egyedi vagy egyszer gyártást,

szolgáltatást végeznek e körülmények között. Általában a munkaeszközöket és a munkaerőt viszik a munkahelyhez. 3. A termék jellege szerint - - szabványosított, többnyire egynemű tömegtermékeket előállító termelés o élelmiszerek o ruházati cikkek o nyersanyagok összetett, több részből álló terméket gyártó folyamat o gépek o szállító eszközök o közlekedési eszközök o bútorfajták o műszerek A termelő vállalatok szolgáltatásokat is végeznek. Szolgáltatás: olyan tevékenység, amelynek eredménye termelési és fogyasztási szükségletek kielégítése anélkül, hogy újonnan állítana elő anyagi javakat. Dologra irányuló szolgáltatás: javító és tisztító szolgáltatás, szállítás, stb. Személyekre irányuló szolgáltatás: pl. kulturális, oktatási, egészségügyi szolgáltatás Lehet egyénileg használatos (pl. jogi szolgáltatás), és kollektív jellegű (pl közbiztonság) Vannak piacosítható és nem

piacosítható (ilyen a közszolgáltatás) szolgáltatások. A vállalat célrendszere, küldetése, működési köre Célrendszer A vállalatnak célja a profitszerzés, és annak gyarapítása, valamint a vállalati tőke növelése. A nyereség rendeltetése, hogy felhalmozódjon, és ezáltal tőkévé váljon. A tőkegyarapodás megalapozza a következő időszak nyereségnövekedését. A nyereségből tőke, a tőkéből nyereség származik. A célrendszer csak úgy valósulhat meg folyamatosan, ha a különböző részcélok ellentmondásait feloldják, vagy, ha a különböző részcélokat képviselő vállalaton belüli egységek együttműködésére kölcsönösen törekednek. Az egyéni és szervezeti célok kapcsolatában folyamatos egyeztetés, harmonizálás, az ellentétek kezelése fontos feltétele a vállalat hatékony működésének. Társadalmi küldetés Meghatározza, hogy milyen piaci igényeket, hogyan kell kielégíteni. Az igénykielégítés módjai

közül ki kell választani a legcélszerűbben megvalósíthatókat, amelyek legfőbb rendező elve a fogyasztó igényeinek rendszere. Működési kör Megjelöli azokat az igényeket, amelyeket a vállalat ki akar elégíteni. Meghatározza azokat a fogyasztói egységeket is, amelyek igényeit a vállalat ki akarja elégíteni. Meg kell jelölni, hogy milye eljárással, módszerekkel, eszközökkel lehet a megcélzott piaci igényeket kielégíteni. Adott működési kört a piaci igények változásaihoz kell folyamatosan igazítani. A működési kör a küldetés konkretizálása. Összefüggés A működési kör összekötő közeg a cél és a küldetés között. A működési kör közvetíti a piaci igényeket, és ezáltal segít realizálni a célokat. A küldetés teljesítése feltétele a vállalati célok megvalósulásának. A vállalat célja a piaci szükségletek maximális profit melletti kielégítése, amelyet a piacon keresztül lehet meghatározott

termékekkel, konkrét vásárló csoportok által képviselt konkrét fogyasztási igényekhez igazodva teljesíteni. A vállalat környezete A vállalat sokrétű és szerteágazó kapcsolata külső környezetével stabilizált és szabályozott rendszert alkot. Stabilizáló ereje a tulajdonviszonyok, amelyben a vállalat működik. Szabályozó ereje a gazdasági koordinációs mechanizmus Tulajdon A természet dolgainak elsajátítása az ember által, s ez a tulajdon a gazdasági érdek formájában jelenik meg. Lényege a dolgok és az emberek, az ember és ember, embercsoportok kapcsolatai. Tulajdonosok egymás közötti, valamint tulajdonosok és nem tulajdonosok kapcsolatai. A tulajdon kizárólagosságot, teljes hatalmat jelent a dolog felett. Tulajdonosnak lenni azt jelenti, hogy a dolgot birtokolni, hasznát élvezni, használni és rendelkezni vele. Gazdasági koordinációs mechanizmus A különböző tulajdonviszonyok és a gazdasági folyamatok megvalósulásának

formája. A koordinációs mechanizmus a gazdasági alanyok, személyek és szervezetek tevékenységének, a közöttük megvalósuló elosztásnak és cserének az összehangolása. Szűkebb társadalmi környezet A különböző helyi közösségek és önkéntes állampolgári csoportosulása. - önkormányzatok - érdekvédelmi szervezetek - szakszervezetek - kamarák - ipartestületek - alapítványok Természeti környezet A természeti környezettel egyre több vállalat tevékenysége egyre intenzívebb kapcsolatba kerül. A természet a technika révén egyre több oldalú szükséglet-kielégítés szolgálatába állítható. Ugyanakkor ennek hatására a környezet károsodása is fokozódik. Külső hatások (externáliák) A piacon kívül, költség és árhatások nélkül érintik a gazdálkodó szervezeteket. A társadalmi jólét növelését vagy csökkenését okozhatják. A kedvezőtlen externáliák egyik jellemző megnyilvánulása a környezetre gyakorolt

káros hatás. Externális hatások belsővé tétele (internalizálása) - - hatósági, jogi eszközök o adóztatás o tiltó szabályok o engedélyező szabályok o büntető szankciók érintett felek önkéntes megegyezésének segítése piacosítás pozitív externáliák ösztönzése (pl. környezetbarát technológiák támogatásával) 7. Mutassa be az egyéni vállalkozás lényegét, jelentőségét! Ismertesse létrehozásának és megszüntetésének gazdasági, jogi, adminisztratív feltételeit! Jellemezze a közkereseti társaság és a betéti társaság közös és eltérő vonásait! Az egyéni vállalkozás lényege, jelentősége Az egyéni vállalkozás bármely belföldi személy által, saját nevében és kockázatára rendszeresen, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, haszonszerzés céljából. Az egyéni vállalkozás és vállalkozó személyileg és tulajdonilag ugyanaz. A magánszemély saját vagyonából képzett tőkével

működik, amely nem válik el személyes tulajdonú vagyonától. Tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel, ezért az egyéni vállalkozó nem lehet korlátlan felelősséggel tagja gazdasági társaságnak. Az egyéni vállalkozás létrehozása, megszüntetése Az egyéni vállalkozás folytatásának feltételei: - cselekvőképesség - állandó lakhely - nincs a magánszemélyt kizáró okok hatálya alatt, amely lehet: o bírói ítélettel történő eltiltás közügyek gyakorlásától o gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja o vállalkozói igazolványát visszavonták o kizárólagos joggal más számára fenntartott konkrét tevékenységet folytat - vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkezni vállalkozási Vállalkozói igazolvány Vállalkozói igazolványhoz juthat a felsorolt kizáró okokkal nem terhelt magánszemély. Az egyéni vállalkozás nincs engedélyhez kötve, csupán bejelentési kötelezettséghez, amely az arra

rendszeresített formanyomtatványon tehető meg. A vállalkozói igazolványt az illetékes közigazgatási szakszerv adja ki. Ha a magánszemély olyan tevékenységet kíván folytatni, amely külön hatósági engedélyhez kötött, akkor azt meg kell szerezni. Szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az egyéni vállalkozónak, vagy bármely alkalmazottjának rendelkeznie kell a szükséges szakképesítéssel. Minden egyéni vállalkozónak csak egy vállalkozói igazolványa és vállalkozása lehet, de bármennyi telephellyel rendelkezhet. A vállalkozói igazolvány tartalma: o a vállalat székhelyének megnevezése o a vállalkozó neve, tevékenységi köre o az igazolvány kiadásának kelte Mezőgazdasági tevékenységek és hozzá kapcsolódó szolgáltatásokhoz nem szükséges vállalkozói igazolvány. Ha az egyéni vállalkozó bejegyezteti magát a cégbíróságon, akkor onnan kezdve egyéni cégként folytatja tevékenységét. Az egyéni

vállalkozó köteles személyesen is részt venni a vállalkozása tevékenységében. A tevékenységet a működési területen cégtáblán kell jelezni. Az egyéni vállalkozó működése idején a törvényességi felügyelő szerve a helyi önkormányzat illetékes szakigazgatási szerve vagy jegyzője. A magánszemély egyéni vállalkozó nem vonható csődeljárás és felszámolási eljárás alá. Az egyéni vállalkozó korlátozás nélkül akárhány főt foglalkoztathat. Az egyéni vállalkozás megszűnése - a vállalkozó visszaadja vállalkozói igazolványát - az igazolványt az illetékes önkormányzat visszavonja. Az igazolvány visszavonása kötelező, ha: - a vállalkozó nem teljesíti adókötelezettségét - a vállalkozó nem teljesíti TB járulék fizetési kötelezettségét - a vállalkozó elveszti cselekvőképességét, vagy meghal - az igazolvány megszerzését kizáró valamely ok bekövetkezik. Halál esetén a vállalkozás folytatható, ha

a jogutód az egyéni vállalkozó törvényben meghatározott feltételekkel rendelkezik, illetve jogszabályilag meghatározott időn belül azokat megszerzi. Az egyéni vállalkozó átalakulhat egyszemélyes KFT-vé, vagy egyszemélyes RT-vé, ha ennek feltételeivel rendelkezik. Közkereseti társaság (KKT) Olyan társaság, amelyben a tagok társasági szerződéssel meghatározva arra vállalkoznak, hogy egyetemleges és korlátlan felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak üzletszerűen és haszonszerzés céljából. A társaságnak természetes és jogi személy tagjai lehetnek, de a társaság maga nem jogi személy. A társaság cégnevében a közkereseti társaság, illetve rövidítését fel kell tüntetni. A társasági szerződésben fel kell tüntetni: - a tagok által vállalt személyes közreműködés módját és tartalmát - a taggyűlés működési szabályait A vagyoni hozzájárulást a szerződésben megállapított összegen

felül egyik tag sem köteles növelni, és veszteség esetén sem köteles azt pótolni. A tagok a vagyoni hozzájárulásukat a társaság működése idejére, illetve tagsági viszonyuk ideje alatt nem igényelhetik vissza. A személyes közreműködésért a tagokat díjazás illetheti. Az adózott nyereség felhasználása, illetve a veszteség viselése a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A társaság valamennyi tagja jogosult üzletvezetésre, és ez a tag egyedül láthatja el feladatát. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelynek hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amely az üzletvezetés körébe nem sorolható. A taggyűlésen valamennyi tagnak azonos szavazati joga van. Határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák. A minősített többség ¾-es szótöbbség, vagy egyhangú határozattal lehet. A társaság kötelezettségeiért a társaság vagyonával felel, de ha ez nem elegendő, akkor lép be a tagok saját

vagyonnal való felelőssége. Megszűnésének okai lehetnek: - a tagok meghatározott hozzájárulási kötelezettségeinek nem tesznek eleget - tagok közös megegyezése - tag kizárása - felmondás - tag halála Ha a társaság tagsága egy főre csökken, és ha ezt követően 3 hónapon belül nem jelentik új tag belépését a cégbíróságnál, akkor a társaság megszűntnek tekintendő. Betéti társaság (BT) Társasági szerződéssel jön létre, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerűen közös gazdasági tevékenységet folytatnak. Tagjai közül legalább 1 beltag, akinek felelőssége a társaság ügyeiért korlátlan. Ha többen vannak beltagok, akkor felelősségük egyetemleges is. A társaság működéséhez legalább 1 kültag kell, aki csak vagyoni betétje erejéig visel felelősséget a társaság kötelezettségeiért. A társaság cégnevében fel kell tüntetni a „BT” jelzést. A taggyűlésen a kültag is részt

vesz, de ő a társaság üzleti vezetésére és képviseletére nem jogosult. Ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, akkor a beltaggal azonos módon felel a társaság ügyeiért. Ha a társaság valamennyi beltagja megszűnik létezni, akkor őket 3 hónapon belül legalább 1 taggal pótolni kell. Ha ez nem történik meg, akkor a BT megszűnhet, vagy átalakulhat KKT-vé. Ugyanez vonatkozik valamennyi kültag kiválása esetére is. Ha a BT átalakul KKT-vé, akkor ennek megfelelően kell módosítani a társasági szerződést. Alapító okirat Felelősség Tagok Legfőbb szerv Közkereseti társaság Társasági szerződés Betéti társaság Társasági szerződés Egyetemleges, korlátlan Egyetemleges, korlátlan Természetes és jogi Beltagok és kültagok személyek Tagok gyűlése vagy taggyűlés Tagok gyűlése vagy taggyűlés 8. Sorolja fel és értelmezze a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokat és mutassa be az RT és KFT

alapításának, működésének és megszüntetésének lényeges szabályait! Gazdasági társaságok Olyan különböző formájú társas vállalkozások gyűjtőneve, amelyek meghatározott gazdasági tevékenységet végeznek eredmény elérése céljából. Ezt, mint a gazdasági élet önálló jogalanyai teszik. Az ehhez szükséges tőkevagyont tagjai adják össze pénz és egyéb formában. Ez fedezetül szolgál a társaság vállalt kötelezettségeiért, illetve eredményével a társaságot és tagjait közvetlenül szolgálja. A nyereségen és a veszteségen a tagok a társaság által meghatározott módon és arányában osztoznak. Gazdasági társaságot alapíthat: - külföldi, természetes jogi személy - gazdasági társaságok - egyéb szervezetek A gazdasági társaság lehet - zárt alapítású, és működésű - nyílt alapítású, és működésű Jogi személy Olyan önálló szervezet, amelyet az állam is annak ismer el. Állandó vagy tartós

célra létesül valamilyen tevékenység folytatására. Szervezetileg önálló és tagjaitól független (tagsága akárhogy változik, a szervezet maga stabil marad). Anyagilag önálló, eszközeinek tulajdona teljesen elkülönül tagjainak tulajdonától. Kötelezettségeiért, tartozásaiért felelősséggel tartozik Önálló nyilvántartással, elszámolással, könyvvezetési kötelezettséggel rendelkezik. Önálló képviselője van. Személyi felelős áll az élén A társaság létrehozását a működési alapdokumentum elfogadása után 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. Amíg a cégbíróság jóváhagyja a megalakulást, addig a társaság előtársaságként működik. Az ügyleteket tükröző dokumentumokra feltüntetik, hogy „bejegyzés alatt”, így az ügyfél tudja, hogy egy alakuló társaságról van szó. Részvénytársaság (RT) Az RT fogalma és alapítása Az RT tőkeegyesítő társasági forma, amely előre meghatározott

számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Tagjai a részvényesek, akiknek kötelezettsége a társasággal szemben saját részvényük névértékéig, vagy kibocsátási értékéig terjed. A társaság kötelezettségeiért ezen túl semmilyen anyagi felelősséggel nem tartoznak. Zártkörű alapítás: Az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik be és vásárolják meg. Nyilvános alapítás: Részvényjegyzés útján történik, az alapítók által kibocsátott alapítási tervezetben meghatározott módon. Részvény-jegyzés: A jegyzett összeg megjelölésével és a jegyzési ív aláírásával történik. Ezzel egyidejűleg a jegyzett összeg legalább 10 %-át be kell fizetni az alapítási tervezetben megjelölt módon és helyre. Alakuló közgyűlés: A sikeres jegyzést követi. Addig a jegyzéskor befizetett összeget a részvényeseknek kell kiegészíteniük úgy, hogy az alaptőkéhez

való pénzbeli hozzájárulás 30 %-a, illetve 10 millió forint együtt legyen. Fő feladatai: - részvényjegyzés eredményességének értékelése - az RT megalakulásának elhatározása, kimondása, jegyzőkönyvben rögzítése - alapszabály megállapítása - az első igazgatóság, felügyelő-bizottság, könyvvizsgáló megválasztása Alapszabály, alapító okirat: Kötelezendően tartalmazandó tételeit a társasági törvény szabályozza. A nyilvános alapítású RT alapító okirata az alapszabály, a zárt alapításúé az alapító okirat. Tartalma: - azonosító adatok (pl. társaság cégneve) - tevékenység megnevezése - alaptőke összege, befizetésének feltételei - cégjegyzés módja - közgyűlés összehívásának rendje - szavazati jog gyakorlásának feltételei stb. Az RT alapvető szerkezeti elemei Alaptőke Az alaptőke az RT induló vagyona. Az RT működésének kezdetén ez egyenlő a társaság összvagyonával. Alaptőke = jegyzett

tőke, mert a részvényesek a jegyzett részvényük névértékének megfelelő nagyságú összeget fizetnek be. A tulajdoni elkülönülés megalapozza a társaság működésének anyagi stabilitását. Minimális nagysága 20 millió forint, melynek legalább 30 %-a készpénz kell, hogy legyen. A jegyzett tőkét a tagok nem követelhetik vissza. Az alaptőke összetétele nőhet és csökkenhet is, amely az alaptőke felemelése, illetve leszállítása útján valósul meg. Az alaptőke felemelésének fő módozatai: - új részvények forgalomba hozatala - az alaptőkét meghaladó vagyon, vagy egy részének alaptőkésítése - dolgozói részvény forgalomba hozatala - átváltoztatható kötvény forgalomba hozatala Az alaptőke leszállításának oka lehet: - társaságból való tőke kivonás - veszteség fedezése - ha olyan helyzet áll elő, amelyre nézve a társasági törvény előírja az alaptőke leszállítását. Részvény Tagsági jogokat

megtestesítő lejárat nélküli értékpapír. Többsége szabadon értékesíthető, forgalomképes értékpapír. A részvények értékkategóriái: Névérték: Az alapításkori kibocsátás, valamint az első forgalmazáskori eladási ár. Nem változik Az összes kibocsátott részvény együttes névértéke egyenlő az alaptőke értékével. Kibocsátási érték: Az első kibocsátáskor megegyezik a névértékkel. További kibocsátások alkalmazásával általában magasabb a névértéknél, de sohasem lehet kisebb nála. Árfolyamérték: Az az ár, amelyen a pénz-illetve tőkepiacon adják-veszik a részvényt. Ez lehet azonos, kevesebb, több, mint a névérték, illetve a kibocsátási érték. A részvények alaptípusai Névre szóló: Nyilván kell tartani a részvényes legfontosabb adataival a részvénykönyvben. Bemutatóra szóló: Átruházása egyszerű adás-vétel útján történik. A részvények fajtái Törzsrészvény: ide tartoznak mindazok a

részvények, amelyek a rajta kívül felsorolt többi részvényfajtába nem tartoznak. Többsége bemutatóra szóló Elsőbbségi részvény: Osztalékelsőbbségi részvény: a többi részvényt megelőzően vagy azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. Likvidációs hányadhoz fűződő: arra jogosít, hogy a jogutód nélkül megszűnő RT vagyonfelosztásakor a tulajdonosai először részesülnek a felosztásra kerülő vagyonból a többi részvényesek előtt. Szavazatelsőbbségi részvény: a többi részvényhez képest többszörös szavazati jogot biztosít tulajdonosának, amely maximum a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszerese lehet. Az elsőbbségi részvények névértékének együttes összege maximum az alaptőke 50 %-a lehet. Dolgozói részvény Az RT egész és részmunkaidejében foglalkoztatott munkavállalói számára ingyenesen, vagy kedvezményesen kibocsátott részvény. Ez az RT alaptőkéjének felemelésével

egyidejűleg történhet, és legfeljebb a felemelt alaptőke 15 %-át teheti ki. Kamatozó részvény Az alaptőke 10 %-áig terjedő értékben bocsátható ki. Az alapító okiratban meghatározott nagyságú kamatra jogosít. Csak névre szóló lehet. Átváltoztatható kötvény A kötvénytulajdonos lejárat előtt kérheti kötvényének átváltoztatását részvényre. Részvényjegyzési jogot biztosító kötvény Tulajdonosát arra jogosítja, hogy az alaptőke felemelésekor e célból kibocsátandó új részvényekből jegyezhessen kötvénye ellenértékeként. Csak névre szóló lehet. Az RT megvásárolhatja saját részvényeinek egy részét, amely zárt körűen működő RT esetén legfeljebb az alaptőke 10 %-a, nyilvánosan működő RT esetén 5 %-a lehet. Ez a saját részvény szavazatra jogosít, és 1 éven belül el kell idegeníteni. A részvény előállítása szerint lehet: nyomdai úton előállított dematerializált: elektronikusan, illetve

értékpapír számlán nyilvántartott értékpapír. A nyomdai előállítású részvény átalakítható dematerializálttá. A részvénynek tartalmaznia kell: Részvényes o az RT nevét és székhelyét o a részvényt jellemző legfontosabb adatokat (sorszám, sorozat, típus, névérték, kibocsátás időpontja, alaptőke nagysága, kibocsátott részvények száma, részvényhez fűződő jogok stb.) o az igazgatóság 2 tagjának aláírását o az értékpapír kódját o a részvény átruházásával, korlátozásával kapcsolatos szabályokat A részvény tulajdonosa, aki a társaság működésének aktív részese lehet és saját érdekeit is ehhez kapcsolódóan realizálhatja. Kötelezettsége: a jegyzett részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetése a cégbejegyzéstől számított 1 éven belül. Az apportot (nem pénzbeli hozzájárulás) a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Felelőssége a társaság

működéséért eddig terjed, vagyis korlátolt felelőssége van. A részvényes jogai: - osztalék részesedés a részvény névértékével arányosan közgyűlésen való aktív részvétel a szavazatok legalább 10 %-át képviselő részvényesek írásban kérhetik az igazgatóságot, hogy meghatározott és indokolt kérdéseket, problémaköröket tűzzenek a közgyűlés napirendjére. Az RT szervezete és tisztségviselői Közgyűlés Az RT legfőbb szerve, az összes részvényesből áll. Hatásköre: - alapító okirat, alapszabály megállapítása társaság megalapítása, működési formájának megválasztása, átalakítása, megszüntetése - igazgatóság, felügyelő-bizottság, könyvvizsgáló megválasztása - évi beszámoló elfogadása - adózott eredmény felhasználásának meghatározása - részvényekkel kapcsolatos döntések Üléseit évente legalább egyszer tartja, de szükség esetén rendkívüli üléseket is összehívhatnak. Akkor

határozatképes, ha a szavazásra jogosult részvényesek több mint fele jelen van. Határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza Háromnegyedes szótöbbséggel dönt a következő témákban: - alapító okirat, alapszabály megállapítása és módosítása RT átalakulása és jogutód nélküli megszüntetése Egyes részvényekhez fűződő jogok megváltoztatása Részvényfajták átalakítása A közgyűlésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni, azt hitelesíteni kell, és a jogszabályban előírt dokumentumokkal együtt, a közgyűlés befejezését követő 30 napon belül a cégbírósághoz kell továbbítani. Igazgatóság Az RT ügyvezető szerve. Legalább 3, legfeljebb 11 tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül, ügyrendjét maga alakítja. Munkáját testületileg végzi Tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesznek. Legfontosabb feladatai: - - számviteli törvény szerinti beszámoló, és

az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat készítése a közgyűlés számára évente egyszer, a felügyelő-bizottság számára 3 havonta jelentést készít: o saját ügyvezetéséről o a társaság üzletpolitikájáról o a társaság vagyoni helyzetéről gondoskodik az üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről intézkedik a közgyűlés összehívásáról, amelyet akkor köteles összehívni, ha: o a társaság tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökken, vagy a saját tőke 20 millió forint alá esik o az RT fizetésképtelenné válik, és vagyona nem fedezi a tartozásokat. Felügyelő-bizottság Megválasztása és működése kötelező. Feladatai: - ügyvezetés ellenőrzése a közgyűlés számára a közgyűlés elé kerülő minden üzletpolitikai jelentést, éves beszámolót, a mérlegtervezetet tanulmányozza, és véleményt készít róla - indokolt esetben kezdeményezheti a közgyűlés

összehívását - a társaság működésével kapcsolatos bármely folyamatos ügyet ellenőriz Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez tagjainak 2/3-os, de legalább 3 fős jelenléte szükséges. Könyvvizsgáló A közgyűlés meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre választja. Legfőbb feladatai: - éves beszámoló, és minden lényeges üzleti jelentés valódiságát, jogszabályszerűségét ellenőrzi betekint a társaság könyveibe ellenőrzi a bankszámlát, pénztárt, értékpapír- és áruállományt, és a társaság összes szerződését részt vesz a társaság legfőbb szervének ülésein indokolt esetben összehívhatja a közgyűlést. Korlátolt felelősségű társaság (KFT) Fogalma és alapítása A KFT előre meghatározott nagyságú törzsbetétekből álló törzstőkével alapítható. A tagok kötelezettsége a KFT-vel szemben csak törzsbetéteinek szolgáltatásaira, a társasági szerződésben

megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra és szolgáltatásra terjed ki. A KFT kötelezettségeiért a tagot nem terheli felelősség Alapításához legalább 2 személy szükséges. Csak zárt körűen alapítható Megalakulása társasági szerződéssel történik. A társasági szerződésben szerepel: - a társaság vagyonával kapcsolatos kérdések - a tagok vagyonhoz történő hozzájárulása - a tagok szavazati jogának mértéke - ügyvezető, felügyelő-bizottság tagjainak, első könyvvizsgáló neve - a cégjegyzés módja A nem pénzbeli betét lehet: - szellemi termék - anyagi eszköz - termelési eljárások - vagyoni értékű jogok Egyszemélyes KFT Alapítói okirattal jön létre. Úgy keletkezhet, hogy a több tagból álló társaság tagjainak létszáma apad, és valamennyi üzletrészt egy személy szerzi meg. Megszűnése A taggyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel határozza meg. A társasággal szembeni követeléseket teljesíteni kell,

a társaság vagyonát a tagok között fel kell osztani. Vissza kell téríteni a pótbefizetéseket és az utána fennmaradó részt a törzsbetétek arányában fel kell osztani a tagok között. Törzstőke, törzsbetét, üzletrész Törzstőke Az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. Összege legalább 3 millió forint kell, hogy legyen. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb, mint a törzstőke 30%a, de legalább 1 millió forint. Törzstőke felemlése: Új törzsbetétek befizetésével kell fedezni. Feltétele, hogy minden korábbi törzsbetét teljes egészében be legyen fizetve. A társaság addigi törzstőkén felüli vagyonából is lehet fedezni. Törzstőke leszállítása: Történhet tőkekivonás céljából, veszteség rendezése érdekében, saját tőke más elemeinek növelése miatt. A cégközlönyben közzé kell tenni. Törzsbetét Az egyes törzsbetétek mértéke 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb. A

törzsbetétnek 10 ezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetétje van, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa lehet. Üzletrész A társasági tagok jogait, és a társaság vagyonából őket megillető hányadot testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Minden tagnak egy üzletrésze lehet, melynek nagysága különböző lehet. Több tulajdonosa lehet. Dolgozói üzletrész: Létesítéséről a társasági szerződésben kell rendelkezni. A törzstőkén felüli vagyonból, a törzstőke egyidejű felemelésével lehet kialakítani. Összesített nagysága nem lehet több, mint a törzstőke 15 %-a. Elsőbbségi jogokat is biztosíthat tulajdonosának. Társaságon belül átruházható. A társaság és a tagok közötti viszony A tagok kötelessége a pénzbetétüket és az apportot a társaság rendelkezésére bocsátani. A tagok egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra is kötelezhetők,

melyért díjazás illeti meg őket. A társaság veszteségeinek fedezésére pótbefizetés írható elő, amelynek arányai a tagok törzsbetétei szerint rendelhetők el. A tagok vagyoni hozzájárulásukat nem igényelhetik vissza. A tagoknak joguk van vagyoni hozzájárulásuk arányában az osztalékra. A KFT szervezete Taggyűlés A legfőbb irányító szerv. Évente egyszer az ügyvezető hívja össze. A taggyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet hitelesítenek. Össze kell hívni, ha: o a törzstőke a felére csökken o a társaság nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének o a tartozásokat a vagyon nem fedezi Hatásköre: o a KFT működésével kapcsolatos dokumentumok elfogadása, meghatározása (pl. éves beszámoló) o a társaságot érintő vagyoni, pénzügyi kérdések (pl. osztalékfizetés) o a tagokat érintő alapvető kérdések (pl. társaságból való kizárás) o tisztségviselők megválasztása, a velük szembeni kötelezettségek

érvényesítése o a KFT megszűnésével, átalakulásával kapcsolatos kérdések Ügyvezetők Választhatók a tagok közül, vagy kívülálló személyek közül. Valamennyi tag jogosult üzletvezetésre. Az ügyvezető felelős a taggyűlés által hozott határozatok végrehajtásáért és szervezéséért. Felügyelő-bizottság Legalább 3, legfeljebb 15 tagból áll. Akkor kell létrehozni, ha a törzstőke meghaladja az 50 millió forintot, és az évente átlagosan foglalkoztatott létszám 200 fő fölött van. A legfőbb belső ellenőrző szerv. Testületként működik, élén elnök áll, ügyrendjét maga határozza meg. Könyvvizsgáló Egyszemélyes társaságban kötelező. Legfeljebb 5 évre választható. Legfontosabb feladatai: o o o o o beszámoló valódiságának, helyességének ellenőrzése a társaság működéséről szóló dokumentumok ellenőrzése üzleti jelentések ellenőrzése taggyűlésen való részvétel a tudomására jutó üzleti

eseményeket üzleti titokként kezeli 9. Ismertesse a vezetés lényegét és funkcióit a vállalkozásban! Mutassa be a vállalatok leggyakoribb munkaszervezeteit, értékelje az egyes típusok előnyét, hátrányát! A vezetés lényege a vállalkozásokban A vezetés olyan tevékenység, amelynek keretében a vezető a szervezet tagjait befolyásolja, velük együttműködik a szervezeti és az egyéni célok megvalósítása érdekében. A vezetési tevékenység eltérő lehet, attól függően, hogy a vezető a szervezetben milyen szinten helyezkedik el. A vezetők 3 típusa: Felső vezetők: a vállalati szervezet legfelső szintjén működnek. Elsősorban a szervezet hosszú- és középtávú céljainak meghatározásával, valamint az egész szervezet szempontjából fontos tárgykörökkel foglalkoznak. Beosztottai a középvezetők Pl egy RT vezérigazgatója. Középvezetők: a szervezeti célok végrehajtásának irányítói adott területen. Közreműködnek a

felső szintű döntések kialakításának előkészítésében. Beosztottai az alsó szintű vezetők. Pl egy termelő szervezetnél az üzemvezető Alsó szintű vezetők: operatív vezetői tevékenységgel foglalkoznak. Közvetlenül beosztottakat irányítanak. Pl művezető Szakmai szempontból a vezetők lehetnek: Általános vezetők: egy önálló szervezet átfogó irányításával foglalkoznak. Pl egy egyesülés igazgatója. Funkcionális vezetők: egy-egy szakmai tevékenység csoport irányításával foglalkoznak. Pl pénzügyi vezető A vezetés funkciói a vállalkozásokban 1. Tervezés A szervezet fejlődésében és működésében megalapozott előrelátás biztosítását szolgálja. A vezetők a tervezés területén többféle tevékenységet végeznek: - döntenek a vállalat tervezési rendszeréről - meghatározzák, hogy milyen terveket kell alkalmazni - meghatározzák, hogyan kell megszervezni a tervek elkészítését - meghatározzák, hogy a

szervezeti egységeknek milyen feladatokat kell megoldani a tervek kidolgozása során - a különböző szinten dolgozó vezetők irányítják a tervezési tevékenységeket - a megfelelő hatáskörrel rendelkező vezetők az elkészült terveket jóváhagyják 2. Szervezés A vállalat eredményes működéséhez olyan szervezeti struktúra, vezetési rendszer és folyamat-rendszer kialakítására van szükség, amely a szervezeti célok, illetve az ezeket konkretizáló tervek megvalósulását a legjobban szolgálják. Ezeket a feladatokat a szervezés oldja meg. A szervezés főbb területei: A szervezeti struktúra és a vezetési rendszer kialakítása, működésének megszervezése: - vállalati szervezet kialakítása és rendszeres fejlesztése - vezetési rendszer felépítése és szükségleteknek megfelelő korszerűsítése - a szervezet és a vezetési rendszer folyamatainak felépítése és működésének szabályozása Termelés szervezése - alaptermelő

folyamatok szerkezetének, térbeli és időbeli bonyolítási rendjének kialakítása. Pl futószalagra épülő gyártási rendszerek kialakítása - a vállalati kisegítő-kiszolgáló folyamatos megszervezése. Pl karbantartási folyamatok. Munkaszervezés - munkahelyek célszerű kialakítása - a vállalat munkarendszerének kidolgozása - bérezés megszervezése 3. Emberek közvetlen irányítása Közvetlen, személyes kapcsolatot jelent a vezető és a beosztottai között. Hagyományos vezetési felfogás: a vezető megfelelő hatáskör birtokában egyoldalúan kijelöli a beosztottaktól elvárt tevékenységet a szervezeti célokból kiindulva és saját akaratának megfelelően. Korszerű vezetési felfogás: a vezető egyoldalú akaratnyilvánítása helyett a beosztottak befolyásolására helyezi a hangsúlyt. A vezető és a beosztottak közötti viszony alapvető jellemzője az együttműködés. Ennek az az alapja, hogy a beosztottak azért tevékenykednek a

szervezeti célok megvalósulása érdekében, mert ennek révén saját igényeiket is kielégíthetik. 4. Koordináció A belső szervezeti egységek céljainak és tevékenységének összehangolását jelenti a szervezeti célok hatékony megvalósulása érdekében. A koordinációs igény annál nagyobb, minél erősebben függ egymástól a belső egységek tevékenysége. A függés mértéke szerint lehet: Közvetett függés: a belső szervezeti egységek között nincs tevékenységi, technológiai kapcsolat. Pl bármely belső egység rendkívül kedvezőtlen teljesítménye az egész szervezetet veszélybe sodorhatja. Egyirányú függés: valamely belső szervezeti egység egyoldalúan függ a tevékenységi-technológiai láncban előtte elhelyezkedő egységtől. Pl textilipari vállalatnál, amely fonodából, szövödéből és kikészítőből áll. Kölcsönös függés: a belső szervezeti egységek között kölcsönös kapcsolat van. 5. Ellenőrzés A vezetési

tevékenység ellenőrzési funkciójának tartalma a visszacsatolás. A vezetőnek rendszeresen vizsgálnia kell, hogy az egész szervezet és annak dolgozói valóban úgy tevékenykednek-e, hogy a kitűzött célokat elérjék. Folyamatosan össze kell hasonlítani a célokat és az eredményeket. Ha kedvezőtlen eltérések mutatkoznak, akkor a vállalat folyamatait vissza kell terelni olyan irányokba, amelyek az eredményes működést biztosítják. A vezetői ellenőrzés sokirányú információkat szolgáltat a szervezeti egységek és az egyének teljesítménye értékeléséhez. Feladatok: - meg kell határozni a szervezeti teljesítmény fontos tényezőit (pl. nyereség) - ki kell dolgozni azokat a mutatókat, amelyekkel e tényezőket mérni, jellemezni lehet - el kell dönteni, hogy e mutatók milyen értékei mellett tekinthetők kielégítőnek - gondoskodni kell a mutatók folyamatos méréséről - össze kell vetni a tervezett mutatókat és a tényleges

teljesítményeket - szükség esetén a megfelelő helyeken be kell avatkozni a folyamatokba, és el kell végezni a visszaterelést. Vezetői döntések A vezetői döntéshozatal szakaszai: - döntési helyzet felismerése - döntés előkészítése - döntési változatok értékelése - döntése meghozása - döntés megvalósítása A döntési típusok lehetnek - jellegük és időtávuk szerint o stratégiai vagy taktikai o hosszú-, közepes- és rövidtávú - döntési probléma tartalma szerint o programozott: megoldására algoritmus dolgozható ki o nem programozott: a döntési probléma egyedi tartalmú. A döntéshez vezetői kreativitásra van szükség. - döntéshozatal módja szerint o egyéni o csoportos A vállalatok munkaszervezetei A vállalatok szervezete két részből áll: - tulajdonosi szervezet - munkaszervezet Tulajdonosi szervezet Alapformáit a társasági törvény határozza meg. Az RT tulajdonosi szervezete: - közgyűlés - igazgatóság -

felügyelő-bizottság A KFT tulajdonosi szervezete: - taggyűlés - ügyvezető - felügyelő-bizottság Az egyes vállalatoknál a feladat-és hatásköröket az alapszabályban, alapító okiratban, társasági szerződésben határozzák meg. Munkaszervezet szerkezeti jellemzői: 1. Munkamegosztás A vállalatot alkotó feladatkomplexum részfeladatokra való bontását és a részfeladatok egyes szervezeti egységekhez való telepítését jelenti. Megvalósulhat: - tárgyi elv szerint, vagyis termékek vagy termékcsoportok szerint - funkciók szerint - területi elv szerint, amikor a munkamegosztás a földrajzi elhelyezkedés szerint alakul. Attól függően, hogy az elsődleges munkamegosztás során hány rendező elvet alkalmazunk, megkülönböztethetők az egydimenziós szervezetek, illetve a két- vagy több dimenziós szervezetek. 2. Hatáskörök megosztása A szervezet egyes belső egységei a munkamegosztásból rájuk háruló feladatokat csak akkor tudják

ellátni, ha ahhoz megfelelő hatáskörrel rendelkeznek. Hatásköri kapcsolatok alapján a munkaszervezet lehet: - egyvonalas: az alárendelt szervezeti egységek csak egy felsőbb szervezeti egységtől kaphatnak utasítást - több vonalas: az alárendelt szervezeti egységek két, vagy több felsőbb szervezeti egységtől is kaphatnak utasítást. 3. A munkaszervezet működésében alkalmazott koordinációs eszközök - strukturális: pl. a munkaszervezet belső egységeinél a feladatkörök meghatározása - szabályzatok, tervek: egy részük a munkaszervezet egészének működési rendjét határozzák meg (pl. szervezeti és működési szabályzat) Más szabályzatok konkrét szakmai területekre, illetve tevékenységekre tartalmaznak előírásokat (pl. iratkezelési szabályzat) 4. Személyorientált koordinációs eszközök - célirányos vezető kiválasztás: a vezetési állások olyan szakemberekkel való betöltése, akik személyüknél fogva alkalmasak a

vezetői feladatok ellátására - azok az eszközök, amelyek a munkavállalóknak a szervezettel való azonosulását célozzák (pl. megfelelő továbbképzési formák alkalmazása) 5. Konfiguráció Lényegében a szervezet megjelenési formája. Jellemzői: - a szervezet mélységi tagozódása: megmutatja, hogy a vállalat felső vezetője és a beosztott munkavállalók között hány vezetési szint helyezkedik el - szélességi tagozódás: kifejezi, hogy az egyes vezetési szinteken egy vezető alá közvetlenül hány alárendelt szervezeti egység, illetve személy tartozik. A munkaszervezetek típusai 1. Lineáris szervezet Az alá- és fölérendeltségi viszonyok rendezettek, működési költségei viszonylag alacsonyak. Hátrányai: - a felső vezetőkre gyakran sokirányú szakmai feladatok hárulnak, mert számos területen funkcionális szakemberekkel nem rendelkeznek - a szervezeten belüli kommunikáció csak a szolgálati utakon keresztül valósulhat meg.

Lineáris törzskari szervezet: a lineáris szervezet továbbfejlesztett változata. A vezetés felső szintjét a törzskar egészíti ki, melynek az a szerepe, hogy szakmailag előkészíti a vezetői döntéseket, illetve bizonyos területeken szakmai ügyintézést, bonyolítást végez. Vállalati vezetők művezető művezető művezető dolgozók dolgozók dolgozók 2. Funkcionális szervezet Az elsődleges munkamegosztás a szervezetben funkciók szerint történik, ezért az egydimenziós szervezetek közé tartozik. A stratégiai és az operatív döntések jelentős része a vezetés felső szintjén történik. A végrehajtás szintjén működő szervezeti egységek több funkcionális szervtől kaphatnak utasítást, így ebben a munkaszervezetben többvonalas irányítás valósul meg. A funkcionális szervezetbe legtöbbször a függelmi kapcsolatokat is beépítik. Így a felső vezetők módosíthatják, hatályon kívül helyezhetik indokolt esetekben a

funkcionális vezetők szakmai döntéseit. Vállalati vezetés Fejlesztés Műszaki előkészítés Kereskedelem Végrehajtás Végrehajtás Végrehajtás Tervezés, pénzügy 3. Divizionális szervezet Az elsődleges munkamegosztás tárgyi elv szerint valósul meg, vagyis a termelőegységeket termékek, termékcsoportok szerint alakítják ki. Ezeket a szervezeti egységeket nevezzük divízióknak. A vállalati központ átfogó irányítási, koordinációs és ellenőrzési feladatokat lát el. A divíziók viszonylag nagy gazdasági önállósággal működnek. A folyó termeléssel és gazdálkodással kapcsolatos döntéseket általában önállóan hozzák meg. A divíziók erőteljes piaci orientációk hatása alatt működnek, mert közvetlen piaci kapcsolataik vannak. Hátránya: a divízió annyira önállóvá válhat, hogy a vállalat érdekei ellen kezd dolgozni. A divízió nyereséget mutathat fel úgy is, hogy közben elhanyagolja a gépek

karbantartását vagy a kutatásokat. A divizionális szervezet formái - nyereségközpont szervezet (profit center): a divizionális szervezet legelterjedtebb formája. A divíziók nyereségközpontként működnek A divízióknak döntési hatáskörük van a nyereséget befolyásoló legtöbb tényezőhöz. A divízió érdekeltsége az éves nyereség, vagy a jövedelmezőségi szint növeléséhez kapcsolódik. - költségközpont szervezet (cost center): a divíziókat költséghelyként kezelik. A divíziókat abban teszik érdekeltté, hogy az előirányzott költségekhez képest minél nagyobb megtakarítást érjenek el. A költségközpontok számára különböző minőségi követelményeket is meghatároznak a tevékenység megfelelő színvonalának biztosítása érdekében. - tőkeallokációs központ (invesment center): ennél a szervezetnél a divíziók hatásköre a legnagyobb. A vállalati központ tőkét ad át a divízióknak, amely ennek befektetéséről,

működtetéséről saját hatáskörben hozza meg a döntéseket. A divízió tevékenységének értékeléséhez használt tőkemegtérülési mutató: megtérülési ráta = divízió éves eredménye (befektetett eszközök + forgó eszközök könyv szerinti értéke) Vállalati vezetés Stratégia, tervezés Központi pénzügy „A” divízió Központi személyzeti Központi igazgatás, ellenőrzés „B” divízió Központi marketing „C” divízió Gyártmány, gyártás fejlesztés Termelés, irányítás Értékesítés Munkaerő, munkabér gazdálkodás 1. gyár 2. gyár 1. üzem 2. üzem Pénzügy, számvitel 4. Mátrix szervezet Egyidejűleg alkalmazzák a funkcionális és a tárgyi elvet, ezért ez többdimenziós szervezet. Működésében kettős irányítás alakul ki: - a funkcionális vezetők képviselik, akik tevékenysége saját szakterületükön a vállalat minden termékcsoportjára kiterjed - a termékigazgatók képviselik, akik

egy-egy termékcsoport fejlesztési, termelési és értékesítési ügyeivel komplexen foglalkoznak. E két irányítási vonal képviselői együttesen döntenek, azonos súlyú hatáskörrel rendelkeznek. Dinamikusan változó környezeti változások esetén gyorsan képes reagálni. Hátránya: a kettős irányítás miatt kedvezőtlen hatású konfliktusok alakulhatnak ki. Vállalati vezetés Fejlesztés „A” termékcsoport termékigazgató „B” termékcsoport termékigazgató „C” termékcsoport termékigazgató Kereskedelem Termelés irányítás 10. Határozza meg a vállalkozások stratégiai tervezésének fogalmát, célját, a tervezési folyamat szakaszait! Ismertesse a stratégia tartalmi elemeit, főbb fajtáit és megvalósításának feladatait! Stratégiai tervezés szerepe és fajtái A vállalat működésének és fejlődésének megalapozása érdekében rendszeresen vizsgálni kell a jövőbeni lehetőségeket és feltételeket. Ezek alapján

terveket kell kidolgozni, amelyekben előirányozzák, hogy mit akarnak elérni, és hogyan. A stratégia fajtái: - időtáv szerint o hosszú távú (5-10-15 év) o középtávú (2-4 év) o rövid távú (1 év vagy kevesebb) - jelleg szerint o stratégiai o üzleti o operatív - a vállalati szervezet szintje szerint o vállalati szintű o gyáregységi vagy üzemi szintű o műhelyi szintű A stratégia olyan koncepció, amely meghatározza a vállalat hosszú távú célkitűzéseit, előirányozza a célok megvalósulásához szükséges erőforrásokat és a fontosabb fejlesztési akciókat. A vállalatnak a piaci környezettel együtt kell működnie, mert az lehetőségeket kínál, ugyanakkor fenyegetéseket is magában hordoz. Elemezni kell, hogy a lehetőségeket hogyan lehet kihasználni, hogyan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, illetve, hogy a környezet hogyan befolyásolja a vállalatot. A stratégiai tervezési folyamat olyan vállalatoknál indokolt, amelyek: -

elég nagyok ahhoz, hogy viselni tudják a stratégiai elemzés és tervezés költségeit - olyan környezetben működnek, amely viszonylag stabil. A tervezés folyamata Szakaszai: - stratégiai elemzés, amely a vállalat külső környezetének és belső helyzetének feltárására irányul - a vállalat küldetésének és alapvető stratégiai céljainak meghatározása - a stratégiai alternatívák kidolgozása és döntés a legcélszerűbb stratégia kiválasztásáról - a stratégiai akciók megtervezése, amelyek biztosítják a stratégiai fejlesztési célok megvalósulását A stratégiai tervezés a vállalatoknál több szinten folyik: - vállalati szintű stratégia: az egész vállalatra meghatározza a stratégiai célokat és fejlesztési irányokat - üzleti egységek stratégiája: az egyes stratégiai üzleti egységek, divíziók stratégiai előirányzatait dolgozzák ki - funkcionális stratégiák: a vállalat egyes alapvető szakmai területeire

határozzák meg a stratégiai célokat és fejlesztési irányokat. A stratégia tartalmi elemei 1. A vállalat küldetése A vállalat stratégiai törekvéseinek rövid összefoglalását tartalmazza. A küldetés jelzi a vállalat külső környezete és saját munkavállalói számára, hogy a vállalat mire törekszik, melyek azok az értékek, amelyek a legfontosabbak egész tevékenységében. 2. A vállalat működési köre Megmutatja, hogy a vállalat: - milyen piaci igényeket akar kielégíteni - milyen fogyasztói csoportok igényeit akarja kielégíteni - a piaci igényeket hogyan, milyen módszerekkel akarja kielégíteni. Meg kell határozni, hogy a jövőben hogyan célszerű a működési kört tovább fejleszteni. A működési kört stratégiai üzleti egységekre bontva célszerű elemezni és tervezni. 3. A piaci versenyhelyzet Meg kell tervezni: o a vállalat a piaci versenyben milyen célokat kíván elérni o a vállalat mely területeken tervezi

versenypozíciójának javítását o a tartós versenyelőny megszerzését o e célok elérésének alapvető céljait és eszközeit. A versenyhelyzet elemzését el kell végezni a vállalat egészére, valamint különkülön a stratégiai üzleti egységeknél is. A vállalat versenyképességét külső és belső tényezők befolyásolják: Külső tényezők: o milyen az erőviszony a vállalat és a versenytársak között o a versenytársak elégedettek-e jelenlegi helyzetükkel o várható-e a versenytársaknál stratégiai irányváltás o a versenytársak elégedetlensége esetén milyen lépések várhatóak tőlük o hol és mennyire sebezhetők a versenytársak o milyen akció váltana ki veszélyes ellenakciókat a versenytársak részéről o milyen a vállalat és a szállítói közötti erőviszony Belső tényezők: o A vezetés színvonala o A termelő berendezések korszerűsége o A munkaerő-állomány szakmai színvonala és munkamorálja o A termékek

korszerűsége és minősége o A költséggazdálkodás o Az alkalmazott árak, stb. SWOT-elemzés: a vállalat belső erős és gyenge pontjainak feltárását, illetve a külső lehetőségek, és fenyegetések vizsgálatát teszi lehetővé. BCG-mátrix:a relatív piaci részesedés és a piaci növekedés alapján értékeli a stratégiai üzleti egységek piaci pozícióit. Piaci növekedés: adott termék éves értékesítési árbevételét viszonyítjuk a legnagyobb piaci versenytárs értékesítési árbevételéhez. Értéke 1-nél kisebb, ha a versenytárs piaci vezető cég. Értéke 1-nél nagyobb, ha a vállalat a piacon vezető szerepet tölt be. A versenyképességet befolyásolja még: o a vezetési rendszer o a szervezet korszerűsége o az erőforrások összetétele A stratégia fajtái A versenystratégia típusai Olcsón termel a vállalat, hogy ennek alapján kedvező árral tudja megnyerni a fogyasztókat A terméknek olyan megkülönböztető

tulajdonságai vannak, amelyekkel a vevők valamely csoportjának különleges igényeit tudják kielégíteni. Költségvezető stratégia: a vállalat széles piaci skálán működik, költségei és ráfordításai alacsonyak, így viszonylag magas piaci részesedést képes elérni. Megkülönböztető stratégia: a vállalat által kínált terméknek kiemelkedően jó tulajdonsága van, ezért a fogyasztók hajlandók érte magas árat fizetni. Koncentráló stratégia: a vállalat minden versenytársánál hatékonyabban igyekszik alkalmazkodni egy meghatározott piaci területen a fogyasztók igényeihez. Nemzetközi vállalatok stratégiái Magas műszaki-technológiai színvonal: ezek a vállalatok hatékonyan tudják szakértelmüket, technológiai színvonalukat egyik országból a másikba átvinni. Fontos eleme a kutatási és fejlesztési program. Átlagos technikai színvonal: a vállalatok olyan ágazatokban érnek el kedvező eredményeket, ahol a technológiai

színvonal változása viszonylag lassú. Korszerű vezetési rendszer, jó menedzsment: ilyen vállalatok főként a nem tartós fogyasztási cikkek piacán működnek. Erőforrások árkülönbözetének hasznosítása. Stratégiai szövetség A tagok hosszabb távra irányozzák elő a piaci lehetőségek közös kiaknázását. Arra is kitér, hogy a tagok hogyan osztják meg egymás között kutatás-igényes területeken a beruházásokat, és azt, hogy az elért eredményeken hogyan osztoznak. Három alapformája van: o Horizontális: a tagvállalatok azonos piacon működnek, így potenciális versenytársak. A szövetség tagjai közötti megállapodás kiterjed a kutatásfejlesztési együttműködésre, és a fejlesztések nyomán született termékek közös piacra vitelének feltételeire. o Vertikális: olyan vállalatok szövetsége, amelyek a vertikális termelésielosztási folyamat különböző láncszemeiben működnek. Az ilyen szövetség csökkenti a szövetség

tagjai között az erőforrás-függőségből adódó problémákat. o Vegyes: általában a vertikális és a horizontális stratégiai szövetségek egyes céljai jelennek meg valamilyen összetételben. A stratégia megvalósítása A stratégia megvalósításában a vezetésnek számos feladata van: o gondoskodni kell a stratégia megvalósításához szükséges erőforrásokról o biztosítani kell jól meghatározható volumenű és struktúrájú erőforrásokat o biztosítani kell a pénzügyi forrásokat o az erőforrásokat el kell osztani a stratégiai üzleti egységek között. Olyan vezetési rendszer és szervezet működtetésére kell törekedni, amelyek a stratégia megvalósulását legjobban szolgálják. Korszerűsíteni kell: o a vállalat szervezeti felépítését o az információs rendszert o a belső elszámolási és érdekeltségi rendszert Vállalati kultúra: a vállalat vezetési rendszerébe és szervezetébe mélyen beágyazódó értékek,

meggyőződések, szemléletmódok, magatartásformák. A vezetési rendszerben össze kell hangolni a stratégiai és az operatív vezetés tevékenységeit. A stratégiai vezetésnek figyelembe kell vennie az operatív vezetés helyzetét és törekvéseit. Az operatív vezetésnek úgy kell tevékenységét végeznie, hogy az a vállalat stratégiai céljainak a megvalósulását jól szolgálja. Feladatai Tevékenységek Szervezeti megvalósítás Vezetés jellege Stratégiai vezetés Nyereségszerzési potenciál növelése Időszakosak, egyediek Projektek A változásokra irányul Operatív vezetés Profit szerzés Folyamatosak, ismétlődőek Állandó egységek Fenntartó jellegű A vállalati vezetésnek folyamatosan vizsgálnia kell: o a stratégiai célok hogyan valósulnak meg o a céloktól milyen jellegű és mértékű eltérések történnek o gondoskodni kell a tapasztalatok visszacsatolásáról Az eltérések okai lehetnek: o külső környezet váratlan

változásai o a vállalat egyes területeinek működési zavarai o egyéb tényezők A stratégia végrehajtása során a vezetésnek döntenie kell: o a stratégia módosítása, vagy teljesen új stratégia kidolgozása válik-e szükségessé o az operatív vezetést kell-e javítani 11. Mutassa be a vállalati tervezés és az üzleti tervezés összefüggését! Indokolja az üzleti terv készítésének szükségességét és ismertesse a szokásos fejezetek tartalmát! Vállalati tervezés A vállalati tervezés középpontjában a jövőkép kialakítása áll. A tervekben irányozzák elő, hogy mit akarnak elérni, és hogyan. A tervezés folyamatában alakulnak ki a vállalat céljai, illetve az ezek eléréséhez vezető programok és akciók. A tervek fajtái: Időtáv szerint Jelleg szerint Vállalati szervezet szintje szerint Hosszú távú (5-10-15 év) Stratégiai Vállalati szintű Középtávú (2-4 év) Üzleti Gyáregységi vagy üzemi Rövidtávú (max. 1

év) operatív Műhely szintű Üzleti tervezés Az üzleti terv lehetővé teszi, hogy a vállalkozó megalapozottan indítsa meg üzleti tevékenységét. Az üzleti terv összefoglalja a kezdő vállalat számára a célokat, feladatokat, a célszerű működés feltételeit, a várható eredményességet. Ha a vállalatnak hitelre van szüksége, akkor a pénzintézet kérheti az üzleti tervet, amely átfogó képet nyújt a vállalat piaci helyzetéről és várható eredményességéről. A vállalat eladásakor is hasznos lehet az üzleti terv, mert az érdeklődő befektető partnerben a jó üzleti terv bizalmat ébreszthet. Az üzleti terv kidolgozása a működő vállalatoknál kedvező lehetőségeket nyújt az üzleti tevékenység megalapozásához. Az üzleti terv felépítése és tartalma: Összefoglaló: az üzleti terv rövid összefoglalását tartalmazza. Az összefoglalót az üzleti terv többi fejezetének elkészítése után lehet összeállítani.

Bemutatja az üzleti előirányzat főbb pontjait: - a piac felvevő képességét - a szükséges finanszírozást - annak indoklását, hogy a vállalat miért számíthat sikerre. A vállalat bemutatása: annak összefoglalása, hogy a vállalat milyen módon szándékozik a piacot befolyásolni, illetve hogyan kíván reagálni a piaci viszonyok alakulására. Főbb elemei: - a marketingstratégia lényege és aktuális előirányzatai. Be kell mutatni, hogy a stratégia előirányzataiból mit kívánnak megvalósítani azokban az években, amelyekre az üzleti terv vonatkozik - a marketingmix tervezett eszközei és módszerei. Be kell mutatni, hogy mik az előirányzatok a termék-, az árpolitikában, a disztribúciós rendszerben és a marketing kommunikációban - értékesítési előirányzatok - az értékesítési előirányzatok alátámasztásához szükséges szakmai anyagok. Termelési-működési terv: annak bemutatása, hogy a vállalat hogyan állítja elő

termékeit, szolgáltatásait, és milyen fejlesztéseket tervez e területen. Elemei: termékfejlesztés: annak bemutatása, hogy milyen a termékek és szolgáltatások korszerűsége, műszaki színvonala, illetve, hogy e területen milyen kutatási és fejlesztési tervekkel rendelkeznek. - Gyártásfejlesztés: annak vázolása, hogy milyen feltételek között állítják elő a termékeket és szolgáltatásokat, illetve, hogy ennek terén milyen fejlesztéseket terveznek. - Erőforrásokkal való gazdálkodás: a munkaerő gazdálkodás, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás, a forgóeszköz gazdálkodás jellemzői, és az e területen előirányzott fejlesztések. Vezetőség és szervezeti felépítés: a befektetők, pénzintézetek gyakran a vállalat - vezetőségébe fektetik tőkéjüket, ezért először általában ezt a fejezetet tanulmányozzák át. Elemei: vezetőség, tisztviselők: azoknak a személyeknek a felsorolása, akik lényeges szerepet töltenek

be a vállalat vezetésében - szervezeti felépítés: annak bemutatása, hogy milyen a döntési hatáskörök megosztása, illetve a koordináció alapvető formái és eszközei - személyzeti politika: annak bemutatása, hogy a vállalat milyen elveket és módszereket alkalmaz a munkavállalók kiválasztása, képzése, továbbképzése, javadalmazása terén. Tőkeszerkezet: a vállalat vagyoni, pénzügyi forrásairól szóló összeállítás. Ki kell mutatni, - hogy: - milyen a vállalat tőkeszerkezete - kik rendelkeznek jelentősebb tulajdoni hányaddal - a vállalat milyen nagyságú hitelekkel működik - a vállalat milyen egyéb pénzügyi forrásokat használ fel - a fejlesztésekhez milyen további pénzügyi forrásokra van szükség - a tőkebevonás tervezett formái Pénzügyi terv: a vállalat tervezett pénzügyi teljesítményét foglalja össze. Részei: - előzetes jövedelemterv: átfogó összeállítás és értékelés a vállalat

jövedelmezőségéről. Be kell mutatni a bevételekről és a ráfordításokról szóló tervet - előre jelzett mérleg: kimutatja a vállalat eszközeinek és forrásainak tervezett alakulását pénzforgalmi terv: a valós pénzbevételeket és pénzkiadásokat tartalmazza pénzeszközök forrásainak, felhasználásának terve: kimutatja, hogy a vállalat milyen forrásokból mennyi felhasználható pénzeszközhöz jut, illetve, hogy e pénzeszközöket mely területeken tervezik felhasználni 12. Határozza meg a marketing fogalmát és mutassa be szerepét a vállalkozások életében! Ismertesse a marketing-mix összetevőit, elemezze tartalmukat! A marketing fogalma és szerepe A vállalatok marketing-tevékenységükkel segítik elő piacra lépésüket és minél eredményesebb piaci működésüket. Marketing: a vállalat fogyasztó-és piacorientáltságát biztosító szemlélet, tevékenységrendszer és eszköztár. A marketing fontos elemei: - olyan

folyamatok kialakítása és működtetése, amelyek lehetővé teszik a fogyasztói-, piaci igények megismerését, befolyásolását - fogyasztóorientált vezetői, dolgozói magatartás és szemlélet - a vállalati működésnek és fejlődésnek a fogyasztói igények kielégítésére való orientálása - olyan eszközök és módszerek alkalmazása, amelyek az előbbiek megvalósulását eredményesen szolgálják. Marketingstratégia Az eredményes vállalati marketing megvalósításához szükséges. A vállalatnak fel kell tárnia, hogy működési körében milyen kielégíthető fogyasztói szükséglettel, milyen potenciális vásárlókkal lehet számolnia. Ehhez ismerni kell a vállalat külső környezetét, a potenciális vásárlókat, a piac versenyviszonyait, a potenciális versenytársakat. A vállalatnak rendszeresen össze kell hasonlítani a versenytársakéval termékeit, árait, elosztási csatornáit és reklámtevékenységét. Erre azért van szükség,

hogy a vállalat a piacon helyt tudjon állni. A piaci verseny helyzete, a piacra való belépés és a mobilitás lehetősége attól függ, hogy a piacon a kereslet vagy a kínálat van-e túlsúlyban. Piackutatás Meg kell ismerni, és értékelni kell a piaci viszonyokat. A piackutatás módszerei: o a vevők szándékainak felmérése o eladók véleményének megkérdezése o piaci teszt A piackutatást végezheti a vállalat belső marketing apparátusa, illetve megbízás alapján külső marketing szakmai szervezet. A piac szegmentálása Szegmentálás = a piac részpiacokra való bontása. A piacszegmentálásból kiindulva választható ki a célpiac. Célpiac = azoknak a piaci szegmenseknek a köre, ahol a vállalat ki akarja elégíteni a jelentkező piaci igényeket. Szegmentáláskor figyelembe kell venni: o a szegmentum méretét o a szegmentum átlagos jövedelmezőségét o a szegmentum prognosztizált növekedési ütemét o a versenyviszonyokat az adott részpiacon

o a potenciális versenytársak marketing-stratégiáját o a szegmentum kiszolgálása mennyire illeszkedik a vállalat stratégiai céljaihoz és erőforrás-struktúrájához. A célpiacok kiválasztása után meg kell határozni, hogy az egyes célpiacokon megjelenő termékek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a konkurens vállalatok hasonló termékeihez képest. A vállalatok típusai Piaci vezető: adott piacon a legnagyobb a piaci részesedése, az árak alakulásában meghatározó szerepe van, új termékek bevezetésében és reklámozásban megelőzi versenytársait. Piaci kihívó: erőteljesen törekszik piaci részesedésének növelésére. Felfutásban lévő, de még nem piaci vezető vállalat. Piaci követő: meglévő piaci pozíciójának megtartására törekszik. A piaci követő vállalat elégedett piaci helyzetével, az elért jövedelmezőséggel, és nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek a kihívó szerephez szükségesek. Meghúzódó:

általában kisebb vállalat, amely viszonylag kis méretű piaci részekre specializálódik, ahol az erős vállalatok támadásainak kevéssé van kitéve. Marketingmix Azoknak az elveknek és tevékenységeknek a rendszere, amelyek a vállalatnál a marketingszemlélet érvényesülését szolgálják, valamint azoknak az eszközöknek az összessége, amelyeket a vállalat a gyakorlati marketingtevékenysége keretében felhasznál. A marketingmix elemei (4 P): o o o o product = termék price = ár place = értékesítési hely promotion = marketingkommunikáció Termék Ár Marketingmix Értékesítési hely Marketingkommunikáció Termékmarketing Feladata, hogy feltárja az egyes termékek, szolgáltatások mögött létező szükségleteket, valamint új fogyasztói igényeket igyekezzen felkelteni. Termékválaszték = azokból a termékvonalakból és egységekből áll, amelyeket egy vállalat megvételre felkínál a fogyasztóknak. Termékvonal = szorosan

összetartozó termékek csoportja, amelyek hasonló funkciók teljesítésére alkalmasak, azonos fogyasztói csoport számára készülnek. Termékciklus = az az idő, amíg egy termék a piacon tartózkodik. Szakaszai:     bevezetés: a forgalom lassan nő, a termék többnyire veszteséges növekedés: a piac elfogadja a terméket, az árbevétel és a nyereség nő. Alkalmazható intenzív reklámkampány, új piac szegmentumok és elosztási csatornák meghódítása, termékek korszerűsítése. érettség: az árbevétel növekedése befejeződik, ami azt jelenti, hogy a termék piaca lassan telítődik. Ebben a szakaszban a marketingstratégia arra törekszik, hogy a forgalmat tovább élénkítse. E szakasz végén célszerű lehet új termék bevezetését megkezdeni. hanyatlás: csökken az árbevétel és a nyereség. Erőteljes támogatással meg lehet kísérelni a folytatást, vagy hasznosítani a termékben maradt lehetőségeket, vagy minél kevesebb

áldozat árán kivonni a terméket a piacról. Márka = számos terméknél kedvezően befolyásolja a termék piaci helyzetét. A fogyasztók márkahűsége korlátot jelenthet az új piacra lépőkkel szemben. A márkanév alkalmazásakor el kell dönteni: az előállító vállalatot vagy a terméket célszerűbb a márkanévvel reklámozni  a terméken a termelő vagy a forgalmazó vállalat márkaneve szerepeljen  célszerű-e kifejleszteni több, egymással versengő márkát. A márkanév regisztrálása előnyt jelent a piaci versenyben, mert a védett márkát mások  nem használhatják. Csomagolás = védi, és jól kezelhetővé teszi az árut. A jól megválasztott csomagolás a vásárló érdeklődését felkeltheti. A csomagolás néha többe kerül, mint maga a termék Címke = tájékoztató szerepe van. A címkén szerepel:  a termék összetétele  szavatossági idő  gyártó vállalat neve A márka, a csomagolás és a címke a

termékmarketing szerves részei. Vállalati árpolitika A tényleges ár a piacon alakul ki. Ez mutatja meg, hogy a vevő mennyit ismer el azokból a ráfordításokból, amelyek a termékre rárakódnak, amíg piacra kerül. Árpolitika lényege = a vállalat által kínált termékek árának megállapítására, a piaci árváltozásokra való reagálásra vonatkozó elvek, és módszerek. A vállalati árpolitika céljai: o o o o o o o minél nagyobb nyereség elérése befektetés-arányos nyereség növelése a forgalom növelése olyan piacokon, ahol a kereslet árérzékeny piaci részesedés megtartása vagy növelése behatoló árpolitika, ahol az ár alacsonyan indul lefölöző árpolitika, ahol az ár magasan indul válságból való kitörés A vállalat termékeinek árát a következők befolyásolják: o általános stratégiai célok o taktikai célok o piaci szereplők közötti erőviszony o vevők ármagatartása o versenytársak ármagatartása A vevők

ármagatartása = alapvető kérdés, hogy milyen az összefüggés az ár és a kereslet alakulása között. Az ár és a kereslet változása legtöbbször fordított irányú A vevők adott termékből alacsony ár mellett általában többet vásárolnak, magasabb ár mellett pedig kevesebbet. Árérzékenység = megmutatja, hogy az ár milyen mértékben befolyásolja a vevőt vásárlási döntéseiben. Rugalmassági mutató = az árváltozások hatására kialakuló vevői reakciót mutatja ki. R = fogalom változása % -ban / ár változása %-ban Költségek elemzése: az ármegállapítás alapvető belső tényezője. A termékegységre jutó költség mértékét jelentősen befolyásolja a termelés és az értékesítés volumene. A költségek összetevői: állandó: a termelési volumen változása esetén is változatlan marad. Pl helyiség bérleti díja, fűtés, világítás.  változó: a termelési volumen változásával arányosan változik. Pl a termék

előállításához közvetlen anyagköltség. Fedezeti pont = a termelési volumen, és az abból származó árbevétel fedezi az összes  költséget. A fedezeti pont felett a termék már nyereséges Árképzési technikák: lényege, hogy kiszámítják egy termék önköltségét, majd ezt a többi tényező figyelembe vételével megtervezett nyereség %-ával megnövelik, és így határozzák meg az árat. Kétféle lehet:   keresletorientált árképzés: abból indul ki, hogy a vevők hogyan reagálnak a különböző árszintekre, milyen a kereslet árrugalmassága. versenytárs-orientált árképzés: a vállalat azt veszi alapul, hogy a piacon az adott terméknek milyen árszintje alakul ki. Értékesítési hely (disztríbuciós rendszer) Disztribúció = az a folyamatrendszer, amelynek keretében a termékek eljutnak a termelőtől a végső fogyasztóhoz. A termelő vállalatok legtöbbször nem közvetlenül a végső felhasználónak adják el

termékeiket, hanem közvetítőknek. A közvetítők lehetnek: o nagykereskedők: olyan vevőknek adják el az árukat, akik viszonteladásra, vagy üzleti felhasználásra vásárolnak. o kiskereskedők: közvetlenül a végső felhasználóhoz juttatják el az árut személyes, nem kereskedelmi felhasználásra. A marketing-csatornában végbemenő folyamatok: o fizikai folyamatok: az áru eljut a végső fogyasztóhoz o tulajdonváltozások: amikor árut adnak és vesznek o pénzügyi folyamatok: amikor a vételárat kiegyenlítik o eladás-ösztönzési folyamatok: a közvetítők motivációját biztosítják o információs folyamatok: a csatorna különböző szereplői között. Marketingkommunikáció Funkciója: a vállalat a fogyasztókat tájékoztassa termékeinek értékeiről, meggyőzze ezek előnyeiről, megalapozza a vállalat jó hírnevét. Reklám: a piacbefolyásolás legkiterjedtebb alkalmazott eszköze, amelynek célja a célfogyasztók tájékoztatása,

meggyőzése. Szélesebb körre hat, nem személyes kommunikációs tevékenység. Fajtái:      országos helyi működési kör szerint • termelői • kereskedelmi tárgya szerint • márkareklám: konkrét terméket reklámoz • termékcsalád reklám: a márka említése nélkül reklámoz valamilyen termékcsoportot • cégreklám: konkrét vállalatot ajánl a fogyasztók figyelmébe reklámhordozók • pl. plakát • újság • reklámlevél • televízió • rádió Szponzorálás: a reklám sajátos változata, ahol a vállalat azzal a céllal nyújt valamely szervezetnek vagy személynek támogatást, hogy ezzel felhívja a figyelmet saját magára, termékeire. Úgy történik, hogy a vállalat kizárólagos jogot szerez arra, hogy reklámozása érdekében egyéb rendezvényeket az ő nevével fémjelezzenek. Közönségkapcsolatok (public relations): azt a célt szolgálja, hogy a közvéleményben kedvező vélemény alakuljon ki adott

vállalakozásról, a termékekről, az alkalmazottakról. Eszközei:  sajtóban hírek közzététele  sajtókapcsolatok ápolása  prospektusok  tájékoztató anyagok terjesztése Vásárlásösztönzés: olyan piacbefolyásoló módszer, amely közvetlenül ösztönzi a fogyasztót, vagy viszonteladót a vásárlásra, olyan külön előnyt, vagy értéket kínál a vevőnek, ami képes lehet indító lökést adni a vásárláshoz. Eszközei: áruminták ingyenes árupróbák bizonyos napszakokban adott árengedmények reklámajándékok kupon, amellyel a vásárló megtakarításhoz jut bizonyos termékek esetében  készpénz visszatérítés  készpénz, vagy árunyeremény lehetőségének ajánlása valamilyen beszerzés esetén Személyes eladás: lényege, hogy a vállalat képviselője személyes találkozás,      megbeszélés keretében kísérli meg kedvező döntésre bírni a reménybeli vevőt. Személyes eladással foglalkozik pl.

az ügynök, az üzletkötő, a kereskedelmi képviselő 13. Mutassa be a humán erőforrás jelentőségét a vállalkozások életében, sorolja fel és értelmezze a munkaerő és bérgazdálkodás feladatait! Ismertesse a munkaerő-szükséglet tervezésének, biztosításának, a munkaviszony létesítésének főbb feladatait! A humán erőforrás jelentősége A vállalat számára a munkaerő is termelési tényező, amellyel gazdálkodni kell. A munkaerő megszerzése, foglalkoztatása, a munkaképesség megújítása és továbbfejlesztése ráfordításokat igényel. A munkaerőnek vannak olyan sajátosságai, amelyek a többi termelési tényezőtől megkülönböztetik. Ilyen a munkaképesség Munkaképesség = olyan erőforrás, amelynek hordozói emberek, akiknek céljaik, szükségleteik, érzelmeik vannak, akik önálló akarattal rendelkeznek, amellyel cselekvéseiket, így teljesítményeiket is szabályozni képesek. A vállalat vezetésének és a munkaügyi

szakembereknek az a feladata, hogy olyan működési feltételeket, ösztönzési rendszert alakítsanak ki, amely a vállalat törekvéseinek és a munkavállalók elvárásainak az egymáshoz igazodásához a legkedvezőbb lehetőségeket nyújtja. A munkaerő-és bérgazdálkodás feladatai A munkaerő-és bérgazdálkodás a vállalatnál a munkaerő vonzására, megtartására, motiválására, hasznosítására irányul. Fő tevékenységek: - munkaerő biztosítás o munkaerő tervezés o munkaerő-szükséglet meghatározása o szükséges létszám megszerzése és munkába állítása o képzés, továbbképzés o munkaerőmozgás irányítása - munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatása - bér- és jövedelemgazdálkodás - munkáltatók és a szakszervezetek közötti érdekegyeztetések A munkaerő- és bérgazdálkodási stratégia során a következőkből kell kiindulni: - az összvállalati stratégia céljaiból - a munkaerő-gazdálkodás környezeti

feltételeiből A munkaerő-és bérgazdálkodás stratégiájában célszerű előirányozni: - hosszú távú munkaerő-szükségleteket és ennek szakmai összetételét - pótlólagos munkaerő-szükséglet fedezeti forrásait - bér-és jövedelemgazdálkodás hosszabb távú előirányzatait - munkaerő-állomány hatékonyabb hasznosításának irányait. A munkaerő-szükséglet tervezése Fizikai foglalkozású dolgozók Létszámszükségletüket a termelés volumene és a munkatermelékenység színvonala befolyásolja. A termelés normaóra szükségletén alapuló számítási módszer: TxN , ahol L = fizikai foglalkozású dolgozók létszáma IxSZ T = termelés volumene N = a termék normaóra szükséglete I = az 1 fő által teljesítendő óraszám SZ = az átlagos teljesítmény %-ban E módszer kiszámításának lépései: o ki kell számítani az 1 fő által teljesítendő órák számát a naptári napok számából kiindulva o ebből le kell vonni a

munkaszüneti napokat o megkapjuk a törvényes munkanapok számát o ebből le kell vonni az egész napos kieséseket (pl. fizetett szabadság) o megkapjuk a ledolgozandó munkanapok számát o a ledolgozandó munkanapok számát megszorozzuk a munkanap előírt hosszával o megkapjuk a ledolgozható munkaórák számát o ebből le kell vonni a törtnapi kieséseket o megkapjuk az 1 fő által ledolgozandó órák számát Egyes területeken a termelő berendezések kiszolgálási normáinak a felhasználásával lehet meghatározni a létszámszükségletet, így pl. a gépkezelőknél, a gépbeállítóknál Szellemi foglalkozású dolgozók Létszámtervezésnél a szervezeti felépítésből és az egyes szervezeti egységek működéséhez szükséges munkakörből kell kiindulni. Munkakör = a vállalati feladatoknak egy munkavállalóra lebontott része. Valamely munkakör követelményei az adott munkaterületen szükséges szakmai ismeretekkel és képességekkel

határozhatók meg. Egyéni munkaköri leírás = a vezető beosztású munkavállalók és az érdemi ügyintézők munkakörére alkalmazzák. Tipikus munkafeladatokat, valamint a hatásköri és a felelősségi viszonyok szabályozását tartalmazza. Bázisalapú számítás: a tényleges létszámból indulnak ki, és ezt módosítják a tervbe vett szervezeti és munkaköri változások hatásaival. A szellemi és fizikai foglalkozású dolgozók létszámának megtervezése után meg kell vizsgálni, hogy ezt a létszámszükségletet mennyiben fedezi a meglévő munkaerő-állomány. L= A munkaerő-szükséglet biztosítása A vállalat gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy gazdasági tervei megvalósításához a rendelkezésre állónál nagyobb, vagy részben más összetételű munkaerő-állományra van szükség. A pótlólagos munkaerő-szükséglet belső forrásból is kielégíthető, pl. átképzés, továbbképzés útján. Munkaerő-toborzás A belső forrásokból

nem kielégíthető pótlólagos munkaerő-szükséglet fedezése a külső munkaerőpiacról. A vállalat a munkaerő-toborzás során arra törekszik, hogy létszámigényét a vonzáskörzetéből elégítse ki. Vonzáskörzet = azoknak a településeknek a köre, ahonnan a munkahely közlekedési eszközök igénybevételével társadalmilag elfogadható idő alatt elérhető. A vállalat lehetőségeit a munkaerő-piaci viszonyok befolyásolják. Munkaerő-piaci túlkínálat esetén az álláskeresők fognak közvetlenül, vagy közvetítőn keresztül a vállalatnál jelentkezni. Eszközei lehetnek:  hirdetés napilapokban  hirdetés a sugárzott sajtóban  pályázati felhívás (vezetők és kiemelkedő tudású szakemberek keresésénél) Munkaerő kiválasztása történhet o személyes elbeszélgetéssel o tesztek alkalmazásával o felmérések alkalmazásával o referencia beszerzésével Vannak olyan vállalatok, amelyek a toborzással és a kiválasztással

hivatásszerűen foglalkoznak díjazás ellenében. Ezek a vállalatok általában vezetők és magasan képzett szakemberek keresésére, kiválasztására vállalkoznak, vagy javaslatot tesznek olyan személyekre, akik közül a megbízó vállalat választhat. A döntést a kiválasztás ügyében a vállalat hatáskörileg illetékes vezetője hozza meg. Az új munkaerőt tájékoztatni kell: o a munkakörrel kapcsolatos követelményekről o meg kell ismertetni partnereivel o el kell látni a megfelelő információkkal Elbocsátás Kezdeményezheti a munkáltató vagy a munkavállaló is. Oka lehet: pl. munkaerő-szükséglet csökkenése, vagy minőségi csere Az elbocsátás személyi feszültségekkel jár, ezért ezt megfelelően elő kell készíteni, időben kell tájékoztatni a munkavállalót, illetve biztosítani kell, hogy az ilyen folyamatok tárgyszerű légkörben menjenek végbe. Leépítés Az elbocsátás sajátos esete. A vállalatnak leépítés esetén

segítséget kell nyújtania azoknak a munkavállalóknak az elhelyezkedésében, akiktől gazdasági okok miatt kénytelen megválni. Fluktáció Olyan munkaerőmozgás, ahol a kilépést belépés követi, mivel a munkáltató pótolja a kilépettet, a kilépett személy pedig egy másik munkáltatóhoz lép be. Hatékony foglalkoztatás Célszerű munkaszervezési elvek, és módszerek alkalmazásával kell kialakítani a munkarendet, a munkahelyeket, és azok belső elrendezését. Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók folyamatosan el legyenek látva munkafeladatokkal, és biztosítani kell számukra a munkavégzéshez szükséges feltételeket, eszközöket. Figyelembe kell venni a dolgozók igényeit, elvárásait, mivel a munkavállaló munkahelyi megelégedettsége és teljesítménye között összefüggés van. A munkahelyi légkör alakulását kedvezően befolyásolja, ha a munkavállalók azt látják, hogy elvárásai közül többet is kielégítenek,

illetve, ha a munkaadó részéről megértés, jó szándék tapasztalható. A munkaviszony létesítése A munkaviszony tekinthető a munka, illetve a foglalkoztatás alapformájának. A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között írásban megkötött megállapodással, azaz munkaszerződéssel jön létre. Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, akkor a munkaszerződés megkötésére ennek beszerzését követően kerülhet sor. A munkaszerződés kötelező tartalmi kellékei: - munkavállaló személyi alapbére - munkaköre - munkavégzés helye Mivel a munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló között jön létre, meg kell jelölni a felek nevét, és a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat. A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy mely szerv vagy személy gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A munkáltató lehet: - természetes személy (pl. egyéni vállalkozó) - jogi

személy (pl. önkormányzat) - jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (pl. BT) A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a munkavállaló felé: - az irányadó munkarendről - a munkabér egyéb elemeiről - a bérfizetés napjáról - a munkába lépés napjáról - a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és annak kiadásáról - a felmondási időről - arról, hogy a munkáltató a kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. Ezt a tájékoztatást írásban át kell adni a munkavállalónak. Munkavállaló az lehet, aki 16. életévét betöltötte Kivételes esetek: - 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt - tanköteles fiatal munkavállaló művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében. 16 év alatti munkavállalóknak a munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjüknek

hozzájáruló nyilatkozata szükséges. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, amelyet a felek a munkaszerződésben határoznak meg. A munkaviszony köthető határozott és határozatlan időre. A határozott idejű munkaviszony határozatlanná alakul át, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább 1 nappal dolgozik tovább közvetlen vezetője tudtával. 14. Határozza meg a bérgazdálkodás alapfogalmait és mutassa be összefüggését a vállalkozások ösztönzési rendszerével! Ismertesse a beosztott munkavállalók, a vezetők és a szervezeti egységek érdekeltségi rendszerének összetevőit! Bérgazdálkodás Az ösztönzés alapvető eszközei a munkabérek, a személyi jellegű egyéb kifizetések és a nem pénzbeli juttatások. Munkabér = egyfelől az ösztönzés alapvető eszköze, másfelől költségtényező is. A bérezési rendszer legfontosabb elemei: Alapbér: a dolgozó keresetének legnagyobb súlyú összetevője.

Az alapbérben kifejezésre kell jutnia az adott munkakör vállalati értékelésének. Az alapbér megállapításához a kereteket a bértarifa határozza meg, amely a munkakör értékelési rendszerre épül. Bérpótlékok: az általánostól eltérő munkafeltételek (pl. éjszakai pótlék), vagy határozott időre szóló vezetői megbízások esetén illetik meg a dolgozókat. Prémiumok, jutalmak: a munkavállalók valamilyen meghatározott teljesítmény elérése alapján, vagy kiemelkedő teljesítmények elismeréseként kapják. Kiegészítő fizetés: a le nem dolgozott időre fizetett munkabér. Pl a rendes szabadságra, vagy fizetett ünnepek után járó munkavér. Teljesítménykövetelmény: meghatározott munkamennyiség, amelyet a vállalat a munkavállalótól megkövetel az alapbérért. Kifejezhető: - minőségi mutatószám, vagy - mennyiségi mutatószám, vagy - gazdasági követelmény formájában. Bérforma: a teljesítménykövetelménnyel együtt

szabályozza, hogy a vállalat mire és milyen módszerekkel kíván ösztönözni. A teljesítmény és a munkabér alakulása közti kapcsolatot határozza meg. Érdekeltségi rendszerek: azt szabályozzák, hogy az egyes belső szervezeti egységekben felhasználható munkabér tömege, vagy az átlagbér színvonala milyen tényezőktől függően és milyen mértékben változhat. Alapbér Bérpótlékok Prémiumok, jutalmak A bérezési rendszer elemei Kiegészítő fizetés Teljesítménykövetelmények Bérforma Vállalaton belüli szervezeti ösztönzési rendszere egységek Érdekeltségi rendszerek Az ösztönzés különböző érdekeltségi rendszereken keresztül valósul meg. A beosztott munkavállalók és a vezetők érdekeltségi rendszere közvetlenül személyek ösztönzésére irányul. A vállalaton belüli szerezeti egységek érdekeltségi rendszere a belső egységek ösztönzését szolgálja (pl. gyáregység, üzem, műhely stb) Kereseti arányok

alakítása A kereseti arányokat a hatékony ösztönzés megvalósítása érdekében kell kialakítani. A kereseti arányok meghatározásához fontos támpontokat nyújt a munkakör-értékelési rendszer, valamint a bértarifa rendszer. Munkakör-értékelési rendszer: a különböző munkakörök rangsorát határozza meg, miközben egy fokozatba vonja össze az egyforma, vagy közel azonos értékű munkaköröket. Bértarifa rendszer: a munkakör-értékelési rendszerben szereplő munkaköri feladatokhoz meghatározza a bértételeket, amelyek órabér vagy havibér formájában fejezhetők ki. A bértételek lehetnek: sávosak: az alapbér meghatározott alsó és felső határ közt állapítható meg fix összegek minimumok: a munkavállaló alapbére ennél az összegnél nem lehet kisebb. A bértételek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a munkaerőpiacon az egyes munkakörökben milyenek a kereseti viszonyok. A legalacsonyabb bértétel a központilag

meghatározott minimálbérnél nem lehet kisebb. A beosztott munkavállalók belső érdekeltségi rendszere Fizikai foglalkozású dolgozók Teljesítménykövetelmény: a munkavállaló számára előírt teljesítmény, illetve munkaeredmény. Ezt a dolgozónak az alapbérért kell nyújtania Kifejezhet mennyiségi, minőségi, gazdaságossági előírásokat, és a kifejezési forma is sokféle lehet. Munkanorma = megmutatja, hogy egy termék előállítására mennyi idő fordítható, illetve, hogy egységnyi idő alatt valamely termékből hány darabot kell előállítani. Alapbér: teljesítménybérezés esetén megmutatja, hogy a munkavállalót a teljesítménykövetelmény 100 %-os teljesítése esetén mennyi munkabér illeti meg. Bérforma: a következőket szabályozza: - a munkavállaló munkabére változik-e automatikusan, ha tényleges teljesítménye magasabb, vagy alacsonyabb a teljesítménykövetelménynél - ha a munkabér a teljesítménytől függően

változik, akkor ez milyen feltételek szerint, milyen arányban kerül elszámolásra. A bérformák típusai: - időbér: a munkavállaló keresete a munkában eltöltött időtől és a számára megállapított személyi alapbértől függ - teljesítménybér: a munkavállaló keresete a teljesítményétől függ - mennyiségre ösztönző - minőségre ösztönző - kombinált: mennyiségi és minőségi bérformák jelennek meg benne valamilyen összetételben - lineáris: 1 %-os teljesítménynöveléshez 1 %-os bérnövekedés kapcsolódik - degresszív: bizonyos teljesítményszint után egységnyi teljesítménynövekményhez csökkenő bérnövekedés kapcsolódik - progresszív: bizonyos teljesítményszint elérése után egységnyi teljesítménynövekményhez ennél nagyobb növekedés kapcsolódik - egyéni - csoportos Teljesítménybéres bérformák: ösztönzést teremtenek a munkaidő jó kihasználására, lehetőségeket nyújtanak az egyéni képességek

hasznosításához. Előmozdítják a munka szervezettségének javítását. - darabbér: a munkavállaló minden megmunkált munkadarabért azonos munkabért kap függetlenül attól, hogy a normát milyen mértékben teljesítette. A darabbért a munkadarabra megállapított norma és az alapbér alapján számítják ki. Darabbéres kereset = elkészített munkadarabok száma X darabbér. - Degresszív bérforma: a dolgozó számára meghatároznak egy teljesítménykövetelményt. A dolgozó keresete nem növekszik arányosan a teljesítményével. - Teljesítményhez kötött időbéres bérforma: a dolgozó az alapórabér és a ledolgozott munkaidő alapján kiszámított munkabért akkor kapja meg, ha egy előre meghatározott teljesítményszintet elér. Ha a dolgozó teljesítménye ettől elmarad, akkor bérét csökkentik. - Prémiumos teljesítménybérezési bérforma: a dolgozó egyrészt mennyiségi teljesítményért kap munkabért, másrészt bizonyos minőségi vagy

anyagkihasználási követelmények teljesítéséért, túlteljesítéséért kaphat prémiumot is. Időbéres bérformák: a dolgozó bérét a munkában eltöltött idő és az alapbér határozza meg. Olyan munkafolyamatoknál alkalmazzák, ahol a tevékenység sajátosságai miatt mennyiségi ösztönzés kialakítása nem lenne indokolt. Olyan munkaterületek is alkalmazzák, ahol nincs lehetőség a dolgozó teljesítményének megfelelő mérésére, vagy ez nem lenne gazdaságos. Szellemi foglalkozású dolgozók Általában időbért alkalmaznak, amelyhez egyes szakmai területeken rendszeres vagy alkalmi premizálás, jutalmazás illeszkedik. A bérformák főbb típusai Bér és teljesítmény kapcsolata szerint Időbér Teljesítménybér Darabbér Ösztönzés intenzitása szerint Ösztönzés iránya szerint Elszámolás módja szerint Lineáris Mennyiségre ösztönző Egyéni Degresszív Minőségre ösztönző Csoportos Progresszív Kombinált

Degresszív bérformák Teljesítményhez kötött időbér Prémiumos teljesítménybér A vezetők érdekeltségi rendszere Az ösztönzési rendszer 4 részből áll: Alapbér: a nagyvállalatoknál a felső vezetők alapbére magas. Rövid távú ösztönzők: időtávja jellemzően 1 év. Olyan teljesítménymutatókhoz kapcsolódnak, mint pl. az árbevétel és a jövedelmezőség alakulása Hosszú távú ösztönzők: időtávja általában 3-5 év. Többnyire a részvények árfolyamának hosszú távú alakulásához igazodik. Juttatások: pl. reprezentációs keret, utazási költségtérítés, személygépkocsi biztosítása A juttatások aránya a felső vezető keresetének kb. 20-30 %-a Középszintű vezetők esetében az érdekeltségi rendszer tartalma, eszköztára jelentős mértékben függ a vállalat működési körétől, és a vezetőnek a szervezetben betöltött szerepétől. A vezető anyagi elismerésének döntő hányada az általa befolyásolható

folyamatoktól kell, hogy függjön, illetve a középszintű vezető és az általa irányított szervezeti egység érdekeltségi rendszerét össze kell hangolni A vállalaton belüli szervezeti egységek érdekeltségi rendszere Belső szervezeti egységek pl. a gyáregység, az üzem, a műhely, a főosztály, az osztály, a projekt. Az érdekeltségi rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egységeket a vállalati célok megvalósulását minél jobban segítő működésre ösztönözze. Az érdekeltségi rendszer kialakítása során elvégzendő feladatok: - meg kell határozni, hogy milyen mutatók alakulásától célszerű függővé tenni az egységnél a felhasználható átlagbért, vagy bértömeget - szabályozni kell, hogy az ösztönzésbe bevont mutatók alakulásától függően az egység mennyi bértömeget használhat fel, illetve hogyan növelheti átlagbérét. Terv típusú érdekeltségi rendszer: az egyes szervezeti egységeket a terv

teljesítésében, illetve túlteljesítésében teszik érdekeltté. A szervezeti egység annál nagyobb bértömeget, vagy annál magasabb átlagbért használhat fel, minél jobban túlteljesíti a részére előírt tervet. Előnye: az ösztönzési célra orientált, illetve a terv közvetlenül érzékelteti az elérendő célokat. Hátránya: a szervezeti egységek abban érdekeltek, hogy minél alacsonyabb tervfeladatot kapjanak⇒minél lazább a terv, annál könnyebb teljesíteni, túlteljesíteni, így a belső szervezeti egységek a laza tervfeladatok kialakításában, a belső tartalékok eltitkolásában érdekeltek. Bázis típusú érdekeltségi rendszer: valamely bázis időszaki mutató túlteljesítésében teszik érdekeltté a szervezeti egységeket. A szervezeti egység annál magasabb bértömeget, vagy átlagbért használhat fel, minél nagyobb fejlődést ér el a bázishoz viszonyítva. Előnye: egy már korábban elért színvonal túlhasadására serkent,

így megszűnik a szervezeti egység érdekeltsége az alacsony tervfeladat kialakításában. Hátránya: ha a tevékenységek összetétele jelentősen változik, akkor nehéz biztosítani az összehasonlíthatóságot. Normatív típusú belső érdekeltségi rendszer: középpontjában a normatívák állnak, amelyek képezhetők pl. költségekre, vagy nyereségekre - költségnormatíva: kifejezi, hogy a vállalati vezetés a költségek milyen színvonalát ismeri el szükségesnek az adott szervezeti egységnél - nyereségnormatíva: többféle formában képezhető, pl. az egy foglalkoztatottra jutó nyereség. Részmutatós belső érdekeltségi rendszer: a középpontban egy, vagy több műszakigazdasági részmutató áll, amely a vállalati tevékenység valamely részének színvonalát jellemzi. Ilyen mutató pl: készletek, rezsiköltségek, minőség, új terméknél elért árbevétel. Költségmutatós belső érdekeltségi rendszer: a középpontban

költségmutató áll. Ilyen mutató pl. az önköltség, a rezsiköltség, közvetlen költségek Eredménymutatós belső érdekeltségi rendszer: a középpontban valamilyen eredménymutató áll. A vállalaton belüli szervezeti egységek érdekeltségi rendszerének fő típusai Mutatók jellege szerint Mutatók tartalma szerint Terv típusú érdekeltség Részmutatós érdekeltség Bázis típusú érdekeltség Költségmutatós érdekeltség Normatív típusú érdekeltség Eredménymutatós érdekeltség Érdekegyeztetés A munkavállalók érdekképviseletét alapvetően a szakszervezetek látják el. A vállalati vezetés és a szakszervezetek közötti érdekegyeztetés eredménye lehet a kollektív szerződés. Kollektív szerződés: a vállalatvezetés és a munkavállalók közötti hosszabb távra szóló megállapodás, amely szabályozza: - a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket - ezek gyakorlásának, teljesítésének módját - az ezzel

kapcsolatos eljárás rendjét - a kollektív szerződést kötő felek közti kapcsolatrendszert. Üzemi tanács: a munkaügyi kapcsolatok terén gyakorolja a munkavállalók számára a részvételi jogokat. Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a pénzeszközök felhasználása, intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához. A munkáltató az alábbi tárgykörökben köteles az üzemi tanács véleményét kikérni döntése előtt: - a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezete - a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, korszerűsítésére vonatkozó elképzelések - a munkavállalók képzésével összefüggő tervek, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele - éves szabadságolási terv - új munkaszervezési módszerek és

teljesítménykövetelmények bevezetése - a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok tervezete - a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázat. A munkáltató köteles az üzemi tanácsot tájékoztatni a vállalat gazdasági helyzetéről, valamint a munkaerő-és bérgazdálkodás alakulásáról. 15. Ismertesse a tárgyi eszközök fogalmát, fajtáit, üzemfenntartását! Értékelje a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának jelentőségét a vállalkozások életében! Innováció Fogalma: termelési tényezők új kombinációja, a fogyasztói igények kielégítésének új módja. Alapesetei: - új, a fogyasztók körében még nem ismert, vagy új minőségű javak előállítása - új, az adott szakágazatban még nem ismert termelési eljárás bevezetése - új piaci elhelyezési lehetőségek megnyitása, ahol adott ország vállalatai még nem voltak jelen - nyersanyagok, vagy

félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása - új szervezet létrehozása Innovációs lánc: a vállalati folyamatrendszer különböző részeinek az innováció igényei szerinti összekapcsolása. Marketing ⇒kutatás-fejlesztés⇒beruházás⇒termelés⇒értékesítés Tárgyi eszközök fogalma, fajtái Fogalma: a vállalat olyan anyagi eszközei, amelyek tartósan, több termelési perióduson keresztül szolgálják a vállalati tevékenységet. Főbb csoportjai: - ingatlanok (pl. termőföld, telek, erdő, építmények, épületek, és ezek rendeltetésszerű használatához szükséges felszerelések) - műszaki berendezések, gépek, járművek (pl. számítástechnikai eszközök, szállítóeszközök) - beruházások: azok a befektetések, amelyek tárgyi eszközök létrehozásával, illetve vásárlásával kapcsolatosak, de még nem helyezték azokat üzembe. A tárgyi eszközök meghatározzák a termelési folyamatok műszaki színvonalát, a

termékek minőségét valamint a munka termelékenységét. A tárgyi eszközök bővítése gyakran nagyobb mértékű műszaki-gazdasági előkészítést tesz szükségessé, ezért a vállalat teljesítőképességét elsősorban ez a termelési tényező, a gépek, berendezések kapacitása határozza meg. Termelési kapacitás: a termelő-berendezések teljesítőképességének olyan határértéke, amely korszerű termelésszervezés és gazdaságos működtetés mellett érhető el. Mértékét az a termékmennyiség fejezi ki, amelyet a termelő-berendezéseken 1 év alatt elő lehet állítani. Meghatározó tényezők: - termelő-berendezések száma - kapacitásnorma: megmutatja, hogy egységnyi idő alatt a termelő-berendezésen mennyi termék állítható elő - termelő-berendezés időalapja A tárgyi eszközök nagysága és belső összetétele függ: - a vállalat méretétől - a vállalat működési körétől - a termelési folyamatok műszaki színvonalától

A stratégia kidolgozása során a következőket kell megtervezni: - a vállalatnál milyen új kapacitásokat szükséges létrehozni - ezeket milyen szerkezetben - ezeket a vállalat mely területein - milyen arányban célszerű az elavult gépek cseréjét lebonyolítani. A tárgyi eszközök értéke a használat során csökken, és többféle ráfordítást igényel működtetésük és karbantartásuk. A tárgyi eszközök üzemfenntartása A vállalat teljesítményét, piaci lehetőségeit ronthatják az esetleges géphibák miatti időkiesések, termelési zavarok, vagy minőségi problémák. Megfelelő üzemfenntartási rendszer működtetésével a gépek, berendezések teljesítőképessége kiegyensúlyozottá, állandóvá tehető. Az üzemfenntartás rendeltetése: a tárgyi eszközök műszaki állapotának folyamatos fenntartása javítás, karbantartás, felújítás során. Az üzemfenntartás módszerei: 1. Hibajavító karbantartás Jellemzője, hogy a

meghibásodást megvárják, és ezt követően végzik el a szükségessé váló munkálatokat. 2. Megelőző karbantartás o felülvizsgálat utáni karbantartás: a termelő-berendezéseken terv szerint végeznek vizsgálatokat, és az indokolt javításokat ezek eredménye alapján bonyolítják le o naptári időszakonkénti karbantartás: a javítást előre meghatározott naptári időszakonként végzik el. Az időpontokat a részegységek élettartamának figyelembevételével állapítják meg. 3. Használati idő szerinti karbantartás A tárgyi eszköz bizonyos ideig történő használata után kötelezően végeznek el javításokat, alkatrész cseréket. A karbantartási munka a termelő-berendezés tényleges állapotától függetlenül megy végbe. 4. Megelőző karbantartás Kiinduló alapja, hogy a tárgyi eszközök karbantartási szükséglete megtervezhető a műszaki paraméterek, a használati idő és az igénybevétel körülményei alapján. A gépeket

meghatározott időközökben, különböző célú karbantartási-javítási munkáknak vetik alá. o gépek termelőmunka közbeni ápolása: állandó jellegű, mindennapi feladat. A gépek tisztítását, kenését, olajozását, egyes részeinek mosását, a gép beállítását, a hulladék eltávolítását foglalja magában. o időszakos felülvizsgálatok: célja, hogy a gépen munka közben keletkezett hibákat feltárja.  gép működésének ellenőrzése  szerkezeti vizsgálat (műszaki állapot felülvizsgálata)  szerszám- és emelőgépek vizsgálata  berendezések műszaki állapotának vizsgálata  pontossági vizsgálat (a gépek működési pontosságának, használhatóságának megállapítását célozza) o kisjavítások: a gép részleges szétszerelésével járó tevékenység. Az ismert hibákat kijavítják, illetve a rövid élettartamú, gyorsan kopó alkatrészeket kicserélik. Célja, hogy elérje a gép üzembiztonságának

fenntartását a következő közepes javításig, illetve felújításig. o közepes javítások: részleges felújítási munka. A gépet szerkezeti elemekig szét kell szerelni, és az üzembiztonságot veszélyeztető alkatrészeket ki kell cserélni, vagy meg kell javítani o felújítás: a gép átfogó általános javítását jelenti. A felújítás a szerszámgépeknél teljes szétszereléssel, a gép teljes tisztításával, a hibás alkatrészek kicserélésével jár. A felújítás és bejáratás után a gép eredeti műszaki állapotának megközelítően, vagy teljesen vissza kell állnia. Karbantartási ciklus: valamely gépi berendezés új állapota és első általános javítása, illetve két általános javítása között eltelt idő. Kifejezhető üzemórákban vagy napokban A két szomszédos javítás közötti idő a javítási periódus. A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása Értékcsökkenési leírás: más néven amortizáció. A

tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása. Az amortizáció költségként belekerül az eszközökkel előállított áruk, szolgáltatások értékébe és ezek eladásakor megtérül az árbevételben. Ezt fel lehet használni a meglévő tárgyi eszközök korszerűsítéséhez, kicseréléséhez, modernebb eszközök beszerzéséhez. Az elszámolt amortizáció növelheti a költségeket, így az árakat is. Az amortizáció üteme jelentősen befolyásolhatja a vállalat befektethető pénzügyi forrásait, a tárgyi eszközök korszerűsítésének, cseréjének lehetőségeit. Az elszámolt amortizáció csökkentheti a vállalat nyereségét, így adóalapját is. Amortizációs kulcs: az évi értékcsökkenési leírás összege a tárgyi eszközök bruttó vagy nettó értékének %-ában kifejezve. A leírási kulcs módszerei: - lineáris: a tárgyi eszközök elhasználódása évente azonos ütemű a teljes életciklus alatt. A

maradványértéket nullának tekintik - gyorsított: a tárgyi eszközöket hamarabb írják le a tényleges műszaki élettartamnál, vagy kezdetben nagyobb, majd évente csökkenő mértékű leírást alkalmaznak. Hamarabb rendelkezésre áll a tárgyi eszközök pótlásához szükséges tőke. - lassított: a használatba vétel első idejében az évenkénti leírás összege az átlagosnál kisebb, majd az évek előre haladtával ennek mértéke növekszik. - teljesítmény-arányos: évente az eszköz tényleges teljesítményét figyelembe véve állapítják meg az amortizációt. 16. Mutassa be és értelmezze a beruházások fogalmát, különböző csoportosítását! Ismertesse a beruházások szerepét a vállalkozásoknál, és a beruházások értékelésének jellemző eszközeit! Beruházások fogalma, csoportosítása, szerepe Beruházás: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amely tárgyi eszközök létesítésére irányul. Pénzügyi vetületben a

tárgyi eszközök létesítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése és befektetés útján való finanszírozása. Csoportosítása: - pótló: a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket újakkal helyettesítik - bővítő: korábban nem létező tárgyi eszközök létesítése. Nettó beruházásnak is nevezik. - bruttó: a pótló és bővítő beruházások összefonódása - gazdasági alanyok szerint: o kormányzati o önkormányzati o vállalati o háztartási - szerepük szerint o alapberuházás: a beruházási cél megvalósulását közvetlenül szolgálja o járulékos beruházás: az alapberuházás rendeltetésszerű működését segíti elő o kapcsolódó beruházás: az alapberuházás működéséhez szükséges, annak működését elősegíti, de közvetlenül más szervezet fejlesztését szolgálja. Nem az alapberuházó vállalat veszi állományba, és nem ő üzemelteti - anyagi-műszaki összetétel szerint o gépek o gép

felszerelések o berendezések o építési beruházások o építésszerelési beruházások - finanszírozás forrása szerint o saját forrás o külső forrás - megvalósítás módja szerint: o saját vállalatban végzett: a vállalat saját, vagy bérelt munkaeszközökkel, saját dolgozóival végzi önmaga számára o megbízásos, megrendelés útján végzett: a beruházó vállalat beruházási bonyolítót bíz meg a beruházás végzésével. A beruházások értékelésének eszközei A beruházások megvalósítása számottevő befektetést igényel. A beruházásokkal kapcsolatos döntési feladatok: - a vállalati vezetés a beruházási javaslatot elfogadja, vagy elutasítja több elfogadható javaslat esetén a javaslatokat rangsorolni kell. Választani kell az azonos célt szolgáló beruházási javaslatok közül, amelyek azonban egymást kölcsönösen kizárják - előfordulhat, hogy több kedvező beruházási javaslat születik, mint amennyi tőke a

megvalósításához biztosítható. Ekkor célszerű olyan kombinációkat kialakítani, amelynek megvalósítását a rendelkezésre álló pénzügyi források lehetővé teszik, illetve, amely a vállalat számára a legkedvezőbb gazdasági hozamokat ígéri. A beruházások értékelésénél abból lehet kiindulni, hogy a beruházás milyen tőkebefektetéssel valósítható meg, és milyen hozam érhető el a beruházás révén. Értékelésnél mérlegelni kell az időtényező szerepét is. Az egyes javaslatok élettartama, valamint a hozam időbeli eloszlása eltérő lehet. Az értéknövekedés mértékét elsősorban a befektetési lehetőségek és az infláció mértéke befolyásolja. Figyelembe kell venni azt is, hogy más befektetéseknél milyen hozam érhető el. A vállalatnak a számításba vehető üzleti kamatlábakat is figyelembe kell vennie akkor, amikor meghatározza, hogy milyen az az elvárt eredményességi szint, amelyet beruházásainak el kell

érnie ahhoz, hogy célszerű legyen a megvalósításuk. Az értékelésnél felhasználható mutatók lehetnek: - statikus mutatók: az időtényezőt nem veszik figyelembe - dinamikus mutatók: figyelembe veszik az időtényező szerepét Beruházás átlagos jövedelmezősége ( B p ) A beruházás teljes élettartama alatt keletkezett jövedelmek éves átlagát állítják szembe a beruházáshoz szükséges pénzeszközzel. Statikus mutató P Bp = C P = a beruházással 1 év alatt elérhető átlagos nyereség C = a beruházás megvalósításához szükséges pénzbefektetés Beruházás megtérülési ideje ( B i ) Kifejezi, hogy a vállalat hány év alatt kapja vissza az eredetileg befektetett pénzt a beruházás eredményeként jelentkező jövedelmekből. Statikus mutató C Bi = P Beruházási pénzeszközök forgási sebessége (B s ) Kifejezi, hogy a beruházásra fordított összeg az általa elért nyereségből hányszor térül meg a használat időtartama alatt.

Statikus mutató Mt Bs = C:P M t = a beruházással létrehozott kapacitás használati ideje A nagyobb horizontú fejlesztések és beruházások előkészítése során célszerű azokat a tényezőket is megragadni, amelyek a beruházás gazdasági hatását a jövőben befolyásolhatják. Műszaki-gazdasági kritériumok A termelés hatékonyságát perspektivikusan biztosító, vagy kizáró tényezőket foglalják össze. - - Ezekből a kritériumokból kiindulva értékelhető, hogy a vállalat műszaki-gazdasági adottságai hogyan viszonyulnak azoknak a termelőknek a teljesítményéhez, amelyek meghatározzák a ráfordítások színvonalát, és a gyártmányok értékesítésének feltételeit. Kritériumok: az előállított termékek, a termelési tevékenységek volumene, sorozatnagysága, a berendezések, az üzem mérete eléri-e a versenytársak színvonalát biztosítottak-e a termékek műszaki-gazdasági jellemzőinek, minőségének, a termelés műszaki

felszereltségének, technológiai színvonalának versenyképes szintje biztosított-e az előbbiekhez a hosszabb távon történő felhasználáshoz szükséges tudományos és műszaki fejlesztési háttér rendelkezik-e a vállalat a korszerű termeléshez szükséges szervezettel, vezetési rendszerrel megfelelnek-e a következők: o a hatékony marketing színvonalának feltételei o a termékek értékesítésének feltételei o a piaci helyzet és perspektíva o a hazai termelők piaci kapcsolatai o az értékesítés rendszere o a szolgáltatási tevékenység kialakult-e a termeléshez szükséges gyártási háttér és annak versenyképes szinten tartása, kialakultak-e az ipari kooperációs kapcsolatok, a termelő infrastruktúra, a szakemberképzés- és továbbképzés hatékony rendszere. A műszaki-gazdasági kritériumok felhasználásával az értékelés úgy végezhető el, hogy azokat minősítik versenyképesnek, vagy fejlesztésre alkalmasnak, amelyek

valamennyi kritérium szerint elérik, vagy fejlesztés révén elérhetik a versenyképes szintet. A beruházás folyamata A beruházási folyamat az előkészítés megkezdésével indul, és a létesítmény teljes üzembe helyezésével fejeződik be. A folyamat két fő szakasza: - előkészítési szakasz o a beruházási cél meghatározása o a beruházási döntés előkészítése o műszaki tervek kidolgozása o telephely kiválasztása o hatósági engedélyek megszerzése - megvalósítási szakasz: o építmény kivitelezése o berendezések beszerzése és szerelése o műszaki átadás-átvétel o üzembehelyezés Befejezéskor a beruházónak kell gondoskodnia az üzembehelyezésről. Az üzembe helyezés után kerülhet sor a számviteli aktiválásra. 17. Határozza meg a logisztika fogalmát, rendszerét és stratégiai feladatait a vállalkozások működésében! Ismertesse a készletek csoportosítását, fajtáit, a kapcsolódó normákat, valamint a

készletgazdálkodás vállalati feladatait! A logisztika fogalma Az anyagi áramlásokkal és a készletekkel, valamint a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vállalati tevékenységekkel foglalkozik. A logisztika az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. Logisztika = 7M: - megfelelő termék - megfelelő minőségben - megfelelő állapotban - megfelelő helyen - megfelelő időben - megfelelő felhasználónak - megfelelő költségen álljon rendelkezésre A logisztika rendszere Beszerzési logisztika: Funkciója a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek stb. külső forrásokból való biztosítása, azaz a folyó termelés anyagi inputjainak beszerzése. Termelési logisztika: Anyagellátási folyamatokat old meg, gondoskodik a

különböző termelési fázisok között áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás tevékenységeinek ellátásáról. Értékesítési logisztika: Funkciója a vevői igények kielégítésének technikai lebonyolítása. Beszerzési logisztika Termelési logisztika Értékesítési logisztika Készletezés Anyagok és vásárolt Félkész termékek és Késztermék készletek alkatrész készletek befejezetlen termelés Anyagi folyamatok Beszállítások Vállalaton belüli Kiszerelés, kiszállítás anyagmozgatás Információ Beszerzési Termelésirányítási Értékesítési információs információs információs folyamatok folyamatok folyamatok irányítás Az anyagi, készletezési és információs folyamatok összehangolt irányítása a beszerzés, a termelés, és az értékesítés területén. A logisztikai rendszer 2 kritérium alapján minősíthető: 1. Az általa nyújtott szolgáltatások színvonala - rendelkezésre állás: azt a képességet

fejezi ki, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező igényeket. Megmutatja, hogy a rendszer mennyire képes követni a termelési és értékesítési igények változásait. - kiszolgálási idő: az az időtartam, amely az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelik. A rendelkezésre állás színvonalától, illetve az igények kielégítéséhez szükséges folyamatok lebonyolításának időigényétől függ. Minél kedvezőbb a rendelkezésre állás színvonala, annál rövidebb lehet a kiszolgálási idő. kiszolgálás minősége: megmutatja, hogy a logisztikai rendszer a felmerülő igényekre és problémákra megfelelő szolgáltatásokat, illetve megoldásokat nyújtott-e. 2. működésének költségei - fizikai folyamatokhoz kapcsolódó költségek: o szállítás o tárolás o anyagmozgatás o csomagolás költségei - irányítási, információs és ügyviteli költségek - hiány költségei: akkor merülnek fel, ha a logisztikai rendszer

valamilyen igényt nem képes kielégíteni. o Késedelmi kötbér o Állásidőre fizetett munkabér o Rendkívüli beszerzés többletköltsége A logisztikai rendszer színvonala és működési költsége összefügg egymással, és változásuk iránya általában ellentétes. - A logisztika stratégiai feladatai A logisztikai rendszer alapvető elemeinek meghatározása és fejlesztése stratégiai feladat. 1. Beszerzéssel kapcsolatos stratégia A szállítók kiválasztási elveinek, a szállítókkal szembeni alapvető igényeknek a meghatározása (pl. szállítások gyakorisága) A vállalatnak el kell döntenie, hogy valamely részegységgel kapcsolatban felmerülő igényt saját gyártás útján, vagy külső beszerzéssel elégít-e ki. 2. Értékesítési és fizikai elosztás o rendelésre gyártás: akkor jellemző, ha a vállalat a termelési folyamat elkezdésekor a vevő személyét ismeri o készletre gyártás: a termelést előre jelzett kereslet alapján

folytatják, a vevőket konkrétan nem ismerik. 3. Készletezési pontok meghatározása A raktárak száma és elhelyezése attól függ, hogy a termelő vállalat közvetlenül a fogyasztóhoz szállít, vagy közvetítőket vesz igénybe. A raktárelhelyezés lehet piacorientált, vagy termelőorientált. A piacorientált raktárhálózat a jelentősebb felvevő piacokhoz igazodik. A termelőorientált raktárhálózatot a gyártóhelyek közelébe telepítik. A két elhelyezési mód kombinálható. 4. Készletezési stratégia A készletgazdálkodás funkciója, hogy biztosítsa az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságossági követelmények érvényesítésével. Stratégiai tényezők: o készletekbe fektetett tőke nagysága: fontos, hogy a vállalat a célszerűnél sem több, sem kevesebb tőkét ne fektessen a készletekbe. A készletszint növelése elősegítheti az anyagi folyamatok jobb kiszolgálását, amely kedvezően befolyásolja a megtérülési

folyamatot o készletezési rendszer: úgy kell kialakítani, hogy az megfelelő feltételeket biztosítson a vállalat rugalmas működéséhez o készletekkel kapcsolatos ráfordítások: a vállalat érdeke, hogy ezek a ráfordítások minél alacsonyabbak legyenek. A ráfordítások színvonala befolyásolható a beszerzési, termelési, értékesítési folyamatok szervezésével, illetve összefügg az egyes készletekből tartandó készletek szintjével. Készletgazdálkodás A készletek két nagy csoportja a vásárolt készletek (anyagok és áruk), és a saját termelésű készletek. Anyagok Olyan munkatárgyak, amelyek a termék-előállítás, vagy szolgáltatásnyújtás során alakjukat elveszítik, értékük az előállított termék, vagy szolgáltatás értékében jelenik meg. Nyers-és alapanyagok: az előállított termék, vagy szolgáltatás részét képezik, és a termékben, vagy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan eredeti, vagy átalakult formában

megtalálhatók. Segédanyagok: lehetővé teszik a termék létrehozását, vagy értékesítését. A terméket sajátos tulajdonságokkal látják el, vagy megváltoztatják külső megjelenési formáját. Üzemanyagok: a munkaeszközök üzemeltetéséhez szükségesek. Fűtőanyagok: technológiai, energetikai, gazdasági célokat szolgáló, hőfejlesztésre alkalmas anyagok. Fenntartási anyagok: az eszközállomány javításához, karbantartásához, az elhasználódott alkatrészek és tartozékok cseréjénél használják őket. Áruk Olyan termékek, amelyeket a vállalat változatlan állapotban való továbbadás céljából szerez be. Saját termelésű készletek Azok a készletelemek, amelyeket a vállalat állít elő. Befejezetlen termelés: megmunkálás alatt lévő termékek, amelyeken már legalább egy érdemi műveletet elvégeztek. Félkész termékek: olyan termékek, amelyek a vállalatnál egy teljes megmunkálási folyamaton keresztül mentek, és

raktárra vehetők. Késztermék: minőségi átvétel után raktárra vett, késztermékként értékesíthető termék. Készletfogalmak Biztonsági készlet (törzskészlet): olyan készletmennyiség, ami alá a készletszint tartósan nem süllyedhet. A készletfelhasználás előre nem látható megnövekedésének fedezéséhez használható fel, vagy pl. szállítói késedelmek esetén Az utánpótlási késedelem tapasztalataik, a napi felhasználás alapján, vagy becslés útján állapítható meg. Folyókészlet: két utánpótlási idő között biztosítja az anyagellátást. Nagyságát az utánpótlási idő és a napi készletfelhasználás határozza meg. Folyókészlet = utánpótlási idő x napi felhasználás Átlagkészlet: a vállalatnál adott készletből átlagosan ennyi található, ha nem következik be utánpótlási késedelem, és a felhasználás egyenletes. Átlagkészlet = (biztonsági készlet + folyó készlet) / 2 Maximális készlet: a készlet e

szint fölé tartósan nem emelkedhet. Maximális készlet = törzskészlet + folyókészlet Jelzőkészlet: e szint elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról. Jelzőkészlet = (utánpótlási idő x napi felhasználás) + törzskészlet Készletnormák A készletek megengedő szintjét határozzák meg. Időnorma: a norma azt tükrözi, hogy a megállapított készlet hány napi felhasználás fedezéséhez elég. Mennyiségi norma: a készletmennyiséget természetes mértékegységben adják meg. Értékbeni norma: azt jelzi, hogy a készletekben milyen pénzösszeg köthető le. Folyó norma: meghatározza, hogy adott időszakban a termelési folyamatok tényleges ellátásához a készletek milyen szintjét kell biztosítani. Tervnorma: a tervezési folyamatban készülnek, és jövőbeni feltételekre irányozzák elő a készletek szintjét. Anyagnormák A termelés anyaggal kapcsolatos igényeinek kielégítése anyagnormák felhasználásával történik.

Anyagfelhasználási norma: a termék előállításához felhasználható anyag mennyiségét szabályozza. Anyagkihozatali norma: meghatározza, hogy egységnyi anyagból milyen termékmennyiséget kell előállítani. Nettó norma: a termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiséget fejezi ki. Ez az anyagmennyiség kerül bele a gyártmányba Bruttó norma: a termékbe ténylegesen bekerülő anyagmennyiség. A nettó norma mellett tartalmazza az előállítás során keletkező hulladékot, veszteségeket is. Anyagkihasználási mutató = nettó norma / bruttó norma Beszerzési norma: azt az anyagmennyiséget határozza meg, amelyet a termék előállításához be kell szerezni. Tartalmazza a bruttó norma elemeit, illetve a szállítási, tárolási veszteségeket. Anyagnormák megállapítása: o becsléssel: megalapozottsága erősen korlátozott. Alacsony tömegszerűség feltételei között kerülhet sor alkalmazására, illetve akkor, ha

megalapozottabb norma készítéséhez nincs elég idő, vagy szakmai kapacitás. o műszaki-gazdasági számításokkal: a gyártás műszaki előkészítés keretében, a gyártmány és a technológia tervezése során kerül meghatározásra. Fajlagos anyagfelhasználás: kifejezi, hogy adott termékhez fizikai mértékegységben kifejezve mennyi anyag kerül felhasználásra. Fajlagos anyagfelhasználás = felhasznált anyag / termékmennyiség A készletgazdálkodás a következő területeket érinti: - a készletezés és a marketing területén a fogyasztó orientált marketing megvalósításának fontos eleme - a termelési folyamatok inputjai és outputjai készletekkel vannak összefüggésben - a termelési folyamatokban is készletek találhatók - a készletezési tevékenység a vállalati pénzeszközök befektetési területe, illetve a folyamatos ráfordítások lényeges területe A készletgazdálkodási rendszer működése során el kell dönteni: - milyen

termékből tartsunk készletet - az igénykielégítést mekkora készlettel lehet megvalósítani - a készletezési szintet milyen döntési-szabályozási folyamatokkal lehet hatékonyan megoldani - a készletgazdálkodás milyen tőkebefektetéssel és folyamatos költségekkel jár, és az ehhez szükséges pénzügyi források hogyan biztosíthatók Készletfajták a rájuk vonatkozó igények egymáshoz való viszonya szerint: - függő kereslet: azok a készletek, amelyek a termelési vagy értékesítési folyamatban együttesen használhatók fel - független kereslet: a felhasználás nincs közvetlen kapcsolatban más készletek felhasználásával. Biztosítani kell, hogy a készlet az igényekhez ne legyen se túl sok, se túl kevés. A készletek beszerzése során el kell dönteni, hogy: - mikor rendeljünk: o előre rögzített időközönként adjuk fel a rendelést o akkor rendelünk, ha a készlet valamilyen meghatározott szint alá csökken - mennyit

rendeljünk: o előre rögzített a tétel nagysága o olyan mennyiséget kell rendelni, hogy beérkezés után a készlet egy előre meghatározott szintet érjen el. A készletgazdálkodás alapváltozatai: - a rendelési időköz és a rendelt mennyiség állandó - a rendelési időköz állandó, a beérkezett rendelés a készletet egy meghatározott szintre tölti fel - akkor rendelünk, ha a készlet egy meghatározott szintre csökken, a rendelési mennyiség állandó - a készletek bizonyos szintre történő csökkenése esetén azokat egy meghatározott szintre tölti fel. A rendelési időköz és a rendelési mennyiség nem állandó Anyagszükséglet tervezési rendszer ( MPR ) Céljai: o a készletszint szabályozása a készletek beérkezésének megfelelő ütemezése útján o a készletgazdálkodás hatékonyságának javítása a készletszint szabályozása révén. Egységes rendszerként kezeli a beszerzés – készletezés - termelés folyamatait. A

végtermék iránti keresletből indul ki, és ebből visszafelé haladva határozza meg a termelési tervet és az ahhoz szükséges készleteket a termelési vezérprogram, az anyagjegyzék és a készletnyilvántartás felhasználásával. Termelési vezérprogram: a termékcsoportokat tartalmazó termelési tervet bontja tovább, és meghatározza, hogy az egyes termékekből milyen mennyiséget, milyen időbeli ütemezésben kell előállítani. Anyagjegyzék: adott termék összeállításának módját mutatja meg az anyagfelhasználás oldaláról. Leírja, hogy az anyagok milyen rendszerben épülnek be a termékbe, ezért ezt beépülési fának is szokták nevezni. Az MRP működésében fontos szerepe van a visszacsatolásnak, amely az értékesítés előre jelzett adatit és tényadatait juttatja vissza a rendszerbe, amely alapján a szükséges korrekciók megvalósulnak. Az MRP átfogja a teljes készletgazdálkodási rendszert, és a szükséges korrekciókat rövid

idő alatt képes megoldani. Az MRP alkalmazása olyan vállalatoknál előnyös, ahol: o a gyártási folyamat összeszerelő jellegű o az éves termelési mennyiség jelentős o a termékek átfutási ideje rövid Anyagi folyamatok lebonyolítása Szállítás A szállítási tevékenységek körébe tartozik a termékeknek a szállítóktól a vállalatokhoz, illetve a vállalattól a vevőkhöz való eljuttatása. A vállalatnak ki kell választania a technikai lebonyolítás módját, illetve, hogy a különböző területeken számításba jövő eszközök milyen kombinációit alkalmazza. El kell dönteni, hogy a szállítást milyen szervezettel valósítja meg. A vállalat szállíthat: o saját eszközeivel o szállító vállalatokkal o igénybe vehet köztulajdonú szállítási módokat stb. A vevőkhöz való eljuttatás lehetőségei: o sok raktár fenntartása: a vállalat vállalja a magas készletezési költségeket. A megrakott teherautók mérséklik a

szállítási költségeket. Ha az egyik raktárban elfogy a készlet, a másik raktár kisegíti. o kevés raktár: ezeket külön-külön gyakori szállításokkal látja el. Gyakran, kis mennyiségben kell szállítani, mert a raktárak a távolság miatt nem képesek egymást kisegíteni. Anyagmozgatás A termék vállalaton belüli mozgását jelenti. Elemei: o a vállalat különböző helyen lévő gazdasági egységei, telephelyei közötti anyagmozgatás o üzemek közötti anyagmozgatás: egy telephelyen belül biztosítja az üzemek között, valamint a raktárak és a feldolgozó üzemek között a termékek áramlását. o munkahely és munkahelyközi anyagmozgatás: üzemen belül a megmunkálási szakaszok közötti térbeli különbségek áthidalását biztosítja. o raktári anyagmozgatás: a tárolás ideje alatt és helyén valósítja meg a termékek helyváltoztatását. Elemei az átrendezés, a betárolás és a tárolás Tárolás Célszerű megvalósítása

befolyásolhatja a ráfordításokat és a nyeresége. A tárolás általában raktárban történik. Technikai megoldások: o polcrendszer o támfalas helyiségek o tartályok o automatizált magasraktár o fedett szabadtér o fedetlen szabadtér A készletek elhelyezése és nyilvántartása: o fixhelyes rendszer: az egyes készletfajtákat mindig egy meghatározott helyen tárolják o szabadhelyes rendszer: mindent a legközelebbi szabad helyre raknak, és nyilvántartják, hogy hova mit helyeztek el. Elsősorban a számítógépes magasraktárakban alkalmazzák. Igénykielégítés sorrendje - FIFO-rendszer: elsőként be, elsőként ki. Érkezési sorrendben elégítik ki a beérkező igényeket. - LIFO-rendszer: utolsóként be, elsőként ki. A jelentkező igények a beérkezéshez képest fordított sorrendben kerülnek kielégítésre. - RND-rendszer: a beérkező igények kielégítése véletlenszerűen történik. - PRI-rendszer: a beérkező igények kielégítése

fontossági sorrendben történik. Kronologikus átlagkészlet: a készletek színvonalát jellemző mutató. A kezdő és záró napok készleteit 50 %-on, a közbülső napokat pedig 100 %-on veszik figyelembe. Anyagellátottsági mutató: azt tükrözi, hogy a készletek szintje átlagosan mennyivel volt magasabb a tényleges felhasználásnál. Ha értéke 1-hez közeli, akkor a készletgazdálkodás feszített. Ha értéke 1-nél magasabb, akkor az átlagos készletszint magasabb a tényleges anyagfelhasználásnál. időszak kronologikus átlagkészlete / átlagos napi felhasználás 18. Mutassa be a vállalkozás eszközei, ráfordításai, költségei és árbevétele közötti kapcsolatot! Határozza meg a jövedelem és a jövedelmezőség fogalmát! Vezesse le az árbevétel és a költségek összefüggésének három kritikus pontját! Eszközök és ráfordítások Befektetett eszközök A gazdálkodást közvetlenül, vagy közvetve tartósan szolgálják. Több

termelési perióduson keresztül működnek úgy, hogy teljes kicserélésükig megtartják fizikai alakjukat és funkcióképességüket. Értékük fokozatosan térül vissza. Forgóeszközök A gazdálkodást rövid ideig szolgálják, és elhasználódásuk során elvesztik eredeti alakjukat, és fizikailag átkerülnek a belőlük készült termékbe. Működésük egy termelési perióduson belül tart. Értékük 1 évnél rövidebb idő alatt megtérül az árbevételből. 1. Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Üzleti vagy cégérték Szellemi termékek Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Alapítás, átszervezés aktivált értéke Befektetett eszközök 2. Tárgyi eszközök Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Beruházások 3. Befektetett pénzügyi eszközök Részesedések Értékpapírok Adott kölcsönök Hosszú lejáratú bankbetétek Beruházásra adott előlegek Forgóeszközök 1.

Készletek 2. Követelések 3. Értékpapírok Anyagok Áruszállításokból és Eladásra vásárolt szolgáltatásokból kötvények Áruk Váltókövetelések Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények Készletekre adott Jegyzett, de még be Egyéb értékpapírok előleg nem fizetett tőke Állatok Alapítókkal szembeni követelések Befejezetlen termelés Egyéb követelések és félkész termékek késztermékek Termelési kiadások 4. Pénzeszközök Pénztár, csekk bankbetétek - tartós befektetés: a tárgyi eszközök befektetésére fordított kiadás. A lekötött tőkének ez a része nagy összegű pénzkiadás. Lassan, költséggé válásuk arányában, hosszú időszak alatt térülnek vissza az árbevételből. folyamatosan történő ráfordítások: nyersanyagok, energia, munkaerő és egyéb, rendszerint rövid idő alatt elhasználódó termelési tényezők vásárlása. Még ugyanabban a termelési periódusban visszatérül

az árbevételből. folyó termelési költség: az előlegezett tőkebefektetés adott termelési periódusban elhasználódott része. A termelési költség olyan áldozat, amelyet a vállalatok az elérni szándékolt eredményért hoznak. A folyó költség a vállalat teljes termelési költsége. A termék önköltsége a termelési költség termékegységére jutó része Teljes termelési költség = fix költség + változó költség TC = FC + VC Költségnemek szerint Termelési költségek Elszámolhatóságuk szerint 1. Anyag és energia 2. Bérek és közterhei 1. Közvetlen (explicit) költség: a költségviselők szerint számolható el 3. Amortizáció 4. Egyéb költségek (pl általános igazgatási, információ, pénzügyi, biztosítási) 5. Tőke és vállalkozói költségek 2. Közvetett (implicit) költség: általános-és költséghelyek szerint számolható el az 1 termékre általában a termék költségviselő képessége arányában A termelés

volumenének változásához való viszonyuk szerint 1. Változó költség: a termelés változásával együtt változik. Lehet: - lineáris - degresszív - progresszív 2. Állandó költség: a termelés változásával nem, vagy nem arányosan változik. Termékegységen belüli hányada a termelés változásával fordítottan arányos. Jövedelem, jövedelmezőség Az árbevétel és a jövedelem összefüggése Az árbevétel először a számlán jelenik meg. Az áru tényleges leszállítása után kerül sor a vételár megfizetésére. Időpontja egybe eshet az áruszállítással, vagy hitel eladás esetén egy későbbi időpontban történhet megállapodás szerint. Az árbevétel lehet bruttó- és nettó (az ÁFÁ-val, fogyasztási adóval, a jövedéki adóval csökkentett ár) árbevétel. Egyéb bevételek: o immateriális javak o selejtezendő, vagy funkcionálisan lefokozandó tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételek o árfolyamnyereségek o

káreseményből történt befizetések o késedelmi kamatokból történt befizetések o korábban behajthatatlannak nyilvánított követelésekből történt befizetések Jövedelem = árbevétel – önköltség Árbevétel = egységár x eladott mennyiség A jövedelem és a jövedelmezőség összefüggése Az eredmény és az eredményesség a jövedelemben és a jövedelmezőségben fejeződik ki. Eredmény = ráfordítás – hozam eredmény Eredményesség = ráfordítás Jövedelem = árbevétel – költségek jövedelem Jövedelmezőség = költségek Ha a jövedelem nyereség, akkor a nyereség = árbevétel – költségek. Profitabilitás: adott időszak és nyereségének és a befektetések hányadosa. profit Profitabilitás = folyóköltségek A költség, az árbevétel és a profit a másik kettő függvénye, mert: Ár = költség + profit Költség = ár - profit Profit = ár – költség Ha az árbevétel nagyobb, mint a költségráfordítás, akkor az

eredmény nyereség. Ha az árbevétel kisebb, mint a költség, akkor az eredmény veszteség. Az eredmény vizsgálata hosszú távú elemzése esetén az egymást követő rövidebb időszakokat kell elemezni, és a kapott eredményeket kell sorbaállítani. A hosszú távú jövedelmezőség a profitrátában jut kifejezésre: Profitráta = (profit/tőke) x 100 Átlagprofit = profit/termékmennyiség Rövid távú elemzés esetén a nyereség és a folyóköltség viszonya alapján végezhető el a vizsgálat. Az árbevétel és a költségek kritikus pontjai Az árbevétel profittartalma annál nagyobb, minél kisebbre szorítható a költségtartalma. A változó költség a termelés változásától függően változik, a fix költség nem termelésfüggő. 1. A normál profitot is tartalmazó árbevétel A normál profit részei: - tőkekamat: a vállalat működésére eső profit - vállalkozói nyereség: adott vállalat menedzserének, a vezetést, irányítást

végző kvalitásainak megfelelő menedzseri díjjal egyenlő. Ez a normál profit, mert megközelítően azonos az adott termelési ágban jellemző profit és vállalkozói nyereség nagyságával. Ez egy olyan árbevételi szint, amely mellett a tőkekamatból rendszeres felhalmozást lehet végezni, ami a vállalat bővítésének a forrása. - gazdasági profit: azoknál a vállalatoknál van, amelyek az átlagoshoz képest kivételesen kedvező technikai és egyéb termelési feltételekkel rendelkeznek, így költségszínvonaluk az átlagos költségszínvonal alatt helyezkedik el. Gazdasági profit = árbevétel – összes gazdasági költség. A gazdasági költségbe értendő a normál profit (mint a tőke költsége), és a vállalkozói díj (mint költség). 2. Az összes állandó és változó költséged fedező árbevétel Nincs nyereségtartalma, de veszteség sincs. A felhalmozási forrás elapad, a menedzseri díj sem fizethető. Fedezeti pont: nincs nyereség,

nincs veszteség. Azt is jelenti, hogy még lehet egyes termékek árában nyereség, miközben más termékek már veszteségesek. A fedezeti pont melletti termelés azért kritikus pont, mert bármilyen kevés további árbevétel kiesés veszteség képződését jelenti. A fedezeti pont kialakulása összefügg: - az árbevétellel - az egyes termékek költségviselő-képességével ⇒ ennek függvénye, hogy a különböző termékek árába mennyi állandó költség kalkulálható. A fedezeti pont kifejezi: - az árbevételi szintet, amely fedezi a teljes költséget - a minimális termelési szintet, amely mellett adott költségviszonyok és egységár mellett a fenti árbevétel kialakul. A fedezeti pont számítása: Fedezetszámítási képlettel történik. Értékesített fedezeti mennyiség = összes állandó költség /(eladási egységáregységnyi termékre jutó változó költség) 3. Csak változó költséget fedező árbevétel Valamely termékre nézve

állandó költséget egyáltalán nem térít vissza. Ez az üzemszüneti vagy üzembezárási pont. Az állandó költség a termelés csökkentésével, illetve beszüntetésével is megmarad, és az összes többi termék költséghelyzetét is rontja. A veszteséges termék termelése addig folytatható, amíg a termelés leállítása folytán kieső árbevétel nagyobb, mint a termelés folytatásakor a veszteség. Ha az árbevétel kiesésnél a veszteség azonos vagy nagyobb, akkor a termelést abba kell hagyni. Az eredményesség javításának főbb útjai: - költségelemzés: a költségcsökkentés racionális útjainak feltárása - - - anyagköltségek elemzése: meg kell vizsgálni az anyagnormákat, illetve, hogy ezeket következetesen alkalmazzák-e. Meg kell vizsgálni, hogy hogyan változnak a fajlagos anyagfelhasználási mutatók értékei. tárgyi eszközök vizsgálata: o kapacitás és kapacitáskihasználási mutatók elemzése o folyamatos

üzemeltetés biztosítása o termelő berendezések funkciója és jellege o amortizációs rendszer megállapítása o alkalmazott üzem- és munkaszervezés o képzés, továbbképzés, átképzés rendszere o érdekeltség és motiváltság értékelemzés: a termék funkcióképességének a költséggel harmonizált racionalizálását jelenti. A funkcióképesség fokozható: o felesleges funkciók elhagyásával o a meglévő funkciók célszerűbbekkel való helyettesítésével o a megmaradt funkciók jobbá tételével o a szükséglet-kielégítő képesség fokozásával o új funkciók beépítésével termelési szerkezet elemzése: a piaci igényeket jobban kielégítő termékek arányának növelése, illetve a technológiai struktúra átalakítása vezetés, szervezés, adminisztráció elemzése árbevétel elemzése 19. Határozza meg a vállalkozások pénzgazdálkodásának feladatait, pénzügyi tervének főbb pontjait, kiemelve a Cash flow

jelentőségét! Mutassa be a befektetés és finanszírozás összefüggését! Ismertesse a vállalkozások külső pénzügyi kapcsolatait! Pénzgazdálkodás A vállalat tiszta eredménye = saját tőke év végi állománya – év eleji állománya. Vagyongyarapodás: az eszközök növekedése felülmúlja a kötelezettségek növekedését, illetve a kötelezettségek csökkenése nagyobb mértékű az eszközök csökkenésénél. Vagyonvesztés: az eszközök csökkenése meghaladja a kötelezettségek csökkenését, illetve a kötelezettségek növekedése meghaladja az eszközök növekedését. Saját tőke = eszközök értéke – tartozások összege A saját tőke összetevői: - jegyzett tőke: a vállalat indításához szükséges induló tőkevagyon - tőketartalék: a tulajdonosok véglegesen a vállalat rendelkezésére bocsátják, de a cégbíróságnál nincs bejegyezve - eredménytartalék: az előző évek mérleg szerinti eredményéből az a rész, amit

nem használtak fel - értékelési tartalék: bizonyos eszközcsoportok könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti pozitív különbség - mérleg szerinti eredmény: az adózott eredmény korrigált értéke, amelyet osztalékfizetésre és egyéb célú felhasználásra fordítanak. Az eredmény-kimutatás kategóriái: - üzleti tevékenység eredménye: a nettó árbevétel, az egyéb árbevétel, a saját teljesítmény aktivált értékösszege, és a termelés, illetve értékesítés összes költségének a különbsége - pénzügyi műveletek eredménye: a kapott és fizetett kamatok, osztalékok, részesedések különbségei - szokásos vállalati eredmény: az előbbiek együttes összege - rendkívüli eredmény: a szokásos üzleti tevékenységtől eltérő tevékenység eredménye - adózás előtti eredmény: a szokásos vállalati eredmény és a rendkívüli eredmény összege. Ez alapján adózik a vállalat - adózott eredmény: az adózás előtti

eredmény fizetett adóval csökkentett értéke - mérleg szerinti eredmény: az eredmény-kimutatásban meghatározott mérleg szerinti eredmény és a mérleg eredménye megegyezik egymással A pénzgazdálkodás feladatai A pénzgazdálkodás magában foglalja: - az eredménygazdálkodást - a pénzeszközök előteremtését - a pénzügyi eszközök kezelését - az egyedi akciók pénzügyi műveleteit (pl. vállalat alapítása) - a pénzgazdálkodás irányítását, szervezését, elemzését - a pénzkapcsolatok megvalósítását Fontos feladata a vállalat pénzügyi egyensúlyának fenntartása. A pénzgazdálkodás a valóságos pénzbevételekhez és pénzkiadásokhoz kapcsolódik. Cash-flow Pénzáramot jelent. A jövedelem-kimutatás egyes tételeihez kapcsolódó valóságos pénzbevételek, és pénzkiadások különbségét mutatja. Kimutatása: 1. Működésből származó pénzáram = + amortizáció + szállító állomány változása – vevőállomány

változása + tartós passzíva változása – készletváltozás 2. Befektetésből eredő pénzáram = + értékesített tárgyi eszközök – vásárolt tárgyi eszközök + tartós befektetések értékesítése (pl. részvények) – új befektetések 3. Pénzügyi tevékenységből eredő pénzáram = + hosszú lejáratú hitelfelvétel – hosszú lejáratú hiteltörlesztés + részvény és kötvény kibocsátás – saját részvény és kötvény kibocsátás 4. = Teljes pénzáram A pénzügyi terv főbb pontjai A pénzügyi terv átfogó előirányzatokat tartalmaz a vállalat tervezett pénzügyi teljesítményéről. Fontos az érdeklődő befektetők számára, mert információt kapnak arról, hogy a vállalatnál milyen tőke megtérülésre lehet számítani. Fontos hitel felvétele esetén a pénzintézeteknek. Előzetes jövedelemterv Átfogó összeállítás és értékelés a tervezett jövedelmezőségről. Előre jelzett mérleg Kimutatja a vállalat

eszközeinek és forrásainak tervezett alakulását. Pénzforgalmi terv A valós pénzbevételeket és pénzkiadásokat tartalmazza. Pénzeszközök forrásainak és felhasználásának terve Kimutatja, hogy a vállalat milyen forrásokból mennyi felhasználható pénzeszközhöz jut, illetve, hogy ezeket a pénzeszközöket mely területeken tervezik felhasználni. Befektetés és finanszírozás összefüggése Befektetés A vállalati pénzeszközök lekötése a vállalat küldetéséhez kapcsolódva és határozott nyereségszerzési céllal. A befektetés megalapozza a fő tevékenység pénzügyi hatékonyságát. A befektetést meghatározza: o a vállalat tevékenységének jellege, összetétele o az alkalmazott technológia o az előző befektetések folyamatban lévő tevékenységei o a belső vezetés színvonala o a szervezeti rendszer o az árupiaci viszonyok o a tőke és pénzpiaci viszonyok o a számviteli és nyilvántartási rendszer o a külgazdasági

kapcsolatok o a belső makrogazdasági jellemzők Finanszírozás A befektetések megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtése és racionális felhasználása. A finanszírozási döntések során meghatározzák: o a vállalat tőke-struktúráját o a saját- és idegen források arányát o a források megteremtését, összehangolását o a finanszírozási formákat Belső források: o alaptőke o visszatartott nyereség o amortizáció stb. Külső források: o állami támogatás o új részvények kibocsátása o más vállalatokkal való együttműködés vagy egyesülés o részvényfelvásárlás Önfinanszírozás = saját tőke befektetése. Tőkeáttétel = a saját- és idegen tőke aránya. Finanszírozási alapelvek: o rentabilitás elve: szorosan kapcsolódik a sajáttőke jövedelmezőségéhez, illetve a tőkeáttétel során kimutatott saját- és idegen tőke költsége közötti különbséghez o biztonság elve: az idegen tőkével szembeni

adósságszolgálati kötelezettség teljesítését alapozza meg, illetve a sajáttőke-befektetés visszatérülésének és megtérülésének megvalósulását szolgálja o normativitás elve: mindkét befektető érdekeinek találkozása o rugalmasság elve: a piacok ingadozásaihoz és a konjuktúraváltozásokhoz történő rövid idő alatt alkalmazkodó képességet fejezi ki o likviditás elve: az azonnali fizetőképesség kifejezője. Likviditási mutató a pénzhányad mutató. Pénzhányad mutató = (forgóeszközök – készletek - követelések) / rövid lejáratú kötelezettségek. Összefüggés A befektetési döntések olyan kérdésekre keresik és adják a választ, mint, hogy mibe, kitől, honnan, hogyan valósuljon meg a befektetés. A finanszírozási döntések olyan kérdésekre keresik és adják a választ, hogy honnan és mennyiért, mennyi pénzeszköz szerezhető és szerzendő. Ezektől a döntésektől függ a vállalat pénzügyi egyensúlya. A

hosszú távú pénzügyi egyensúly feltételezi a befektetési és finanszírozási döntések összhangját. Fontos a befektetési és finanszírozási döntések időbeli és értékbeli egyeztetése. A vállalatok külső pénzügyi kapcsolatai Ezek a kapcsolatok reálfolyamatokkal összefüggő kapcsolatok. A kifelé menő áru (output) ellentétes irányú befelé mozgó pénz, illetve a befelé jövő áru (input) ellentéteként a kiáramló pénz jelenik meg. Itt áru-pénz kapcsolat formájában létezik ez a kapcsolat. Hitelviszony esetében pénzmozgás történik. Egyirányú a pénzkapcsolat, amikor csak bizonyos kötelezettség teljesítése vagy szolgáltatás ölt pénzformát. A vállalat és az állam pénzügyi kapcsolatai Egyoldalú kapcsolat, zömében ellenszolgáltatás nélküli, és kötelező erejű. A vállalat az államhoz az adórendszeren keresztül kapcsolódik. Adók: - társasági- és osztalékadó (TA) - személyi jövedelemadó (SZJA) o

vállalkozói SZJA o átalányadó o tételes átalányadó - általános forgalmi adó (ÁFA) o fogyasztási- és jövedékadó - helyi adók o vagyonadók o jövedelemadók - egyéb adók o földadó o gépjárműadó stb. - vám és illetékek Az adók mértékének egy része %-osan adókulccsal, más része tételesen megállapított. A vállalat kapcsolódása az adórendszeren keresztül a költségvetéshez: - társasági- és osztalékadó fizetésén keresztül: lineáris adók, melyeknek adóalapja az adózás előtti eredmény, illetve az adóköteles jövedelem korrigált értéke. Mértéke 18%. Fizetendő adó = (adóalap x adómérték) – adókedvezmény Az SZJA sávosan progresszív adó, mértéke 20-22-31-35-39-42 %. - ÁFA, illetve fogyasztási- és jövedéki adó elszámolásán keresztül: a vállalatok kötelesek forgalmi adót felszámolni törvényben meghatározott adótárgyakra és mértékkel, amelyet az árbevételből a költségvetésbe kötelesek

befizetni. A vállalat által vásárolt termékek árában megfizetett forgalmi adót levonhatják az általuk szedett forgalmi adóból. Ha a fizetett forgalmi adó több mint a beszedett adó, akkor a - különbséget visszaigényelhetik, vagy egy következő periódusban érvényesíthetik. Ha a fizetett adó alacsonyabb, mint a szedett adó, akkor be kell fizetni a költségvetésbe. Az adó mértéke 25%, 12 %, export termékeknél 0%. helyi adórendszeren keresztül: a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódik a vállalat, ha idegenforgalmi adó, vagy építmény, illetve telekadó, vagy helyi iparűzési adó fizetési kötelezettsége van a vállalatnak. SZJA-val kapcsolatban: az államnak akkor van kapcsolata a költségvetéssel, ha az általa foglalkoztatott munkavállalónak máshonnan származó jövedelme nincsen. vámhatóságon keresztül: akkor, ha a vállalat export, vagy import tevékenységet folytat. állam által nyújtott támogatások: a vállalat által

bizonyos tevékenységek, szolgáltatások végzése esetén. A támogatás lehet tevékenységet fokozó, vagy visszatartó célú. Ide tartozik a fogyasztói árkiegészítés társadalombiztosítás: a vállalatok munkavállalóik után TB járulékot fizetnek, melynek mértéke 39% (ebből 24% nyugdíjjárulék, 15% betegbiztosítási járulék). A munkavállalóktól is levonnak TB járulékot, melynek mértéke 10% (ebből 7% nyugdíjjárulék, 3% betegbiztosítási járulék). A vállalat kapcsolata a bankrendszerrel és a pénzügyi piaccal - bankszámlák, bankszámlaszerződések o elszámolási bankszámla: a bank a vállalkozó ügyfele megbízásából fizetéseket teljesít átutalások formájában, és a befolyó pénzeket fogadja, majd jóváírja a számlán. o hitel folyószámla: a bank a számlára hitelt helyez meghatározott keretben és feltételekkel. Ezt a hitelt a bank a számlára beérkező fizetésekkel csökkenti o betétszámla: a vállalat itt helyezi

el azokat a pénzeszközöket, amelyeket nem használ fel rövid idő alatt. o elkülönített számlák: egyes speciális fizetések, elszámolások teljesítésére szolgálnak, pl. csekk fedezeti számla - hitelkapcsolat a bankkal: a vállalat hitelkérelmet nyújt be a bankhoz, amiben feltünteti a hitelfelvétel szándékát, célját, nagyságát, illetve közli azokat a biztosítékokat, amelyekből a bank meggyőződhet arról, hogy a hitel visszafizetésének feltételei megvannak. A bank elbírálja a kérelmet, majd konkrét ajánlatot tesz hitelszerződés tervezetbe foglalva. A bank és a vállalat hitelesítik a szerződést - banki szolgáltatások o követelés megvásárlása o váltó és egyéb értékpapír leszámítolása o részvény-és kötvény kibocsátása o üzleti információnyújtás o kezesség és garanciavállalás - tőzsde: itt a vállalat saját értékpapírjai árfolyamának jegyzése és forgalmának lebonyolítása történik. A vállalat

tőzsdei üzletkötőkön keresztül bonyolíthat le üzleteket. - biztosító társaságok: a gazdálkodás stabilitását fokozza a biztosítás azzal, hogy az előre nem látható események kockázatát csökkenti. A hitelbiztosítás egy folytonosan érvényes, hosszabb, illetve meghatározatlan időre kötött, vagy egy konkrét esetre történő biztosítás. A vállalat kapcsolata saját munkavállalóival, vagy más vállalatokkal A vevőkhöz áru áramlik ki, ellenében pénz áramlik a vállalatba. A szállítóktól áru áramlik a vállalatba, ellenében pénz áramlik ki a vállalatból. Ha a pénzáram eltér az árumozgástól, akkor előlegfizetésről, előrefizetésről, vagy hitelben történő vásárlásról van szó. Ha vevő pozíciójában lép fel a vállalat, akkor minél későbbi fizetés jelent előnyt a számára, szállító esetében pedig minél hamarabb szeretne pénzhez jutni. Áruvásárlások esetén kereskedelmi hitelről van szó, amelynek

gyakori formája a váltó, amely egy fizetési ígéret meghatározott időre, helyen és összegben. A vállalat saját munkavállalóival, mint munkapiaci tényezővel van kapcsolatban. A vezető beosztású munkavállalóknál egyénileg meghatározott munkaszerződési kapcsolat szabályozza a bérezést. A fizikai állományú, és nem vezető beosztású dolgozók munkaszerződése a kollektív szerződés. A vállalat bizonyos ideig a munkabért gazdálkodásához felhasználhatja kamatmentes hitelként. A vállalat külgazdasági kapcsolatai A vállalatnak külföldi tevékenysége során szerzett jövedelmével, vagyonával kapcsolatban is van az adott országgal pénzügyi kapcsolata. A külföldi államokhoz fűződő pénzügyek fontos területe az adózási kapcsolat. Ha a két állam között van államközi megállapodás az adózás ügyében, akkor a vállalat e szerint adózik, de ha nincs ilyen megállapodás, akkor az illető ország adórendszerének megfelelően

adózik. A pénzügyi kapcsolatok zöme deviza-kapcsolat, mert az export tevékenység devizaszerzéssel jár, az import tevékenységhez devizára van szükség. 20. Ismertesse a vállalkozások válságát előidéző belső és külső okokat, a válság szakaszait és típusait! Mutassa be a válság leküzdésének fontosabb feladatait! Határozza meg a csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás alkalmazásának feltételét, célját, és lényeges feladatait! A vállalati válság lényege, kialakulásának okai A válság lényege mindig a vállalat működésének valamilyen mértékű funkciózavara. Ez megmutatkozik a stratégiai céltól tartósabban történő kedvezőtlen eltérésben (pl. fizetőképességbeli problémák). Kialakulásának belső okai: - a vállalati vezetés gyengeségei, hibái - a munkaerő-állomány kedvezőtlen összetétele - a termékek piacképességének gyengeségei vagy romlása - likviditási nehézségek - a kutatás

és fejlesztés elhanyagolása Kialakulásának külső okai: - a piac felvevő-képességének általános csökkenése - a verseny éleződése - új konkurens megjelenése - meglévő konkurensek agresszivitásának fokozása - a vásárlási szokások, vagy a divat, egyéb igények hirtelen változása - a műszaki fejlődés gyorsulása vagy irányváltoztatása - az állami gazdaságpolitika és szabályozó rendszer módosulása A válság szakaszai, típusai Szakaszai - fenyegető válságszakasz: a közeli jövőben bekövetkezhető válságra utaló jelekre figyelmeztetés. A stratégia bizonyos módosításával kiküszöbölhető a válság - lappangó válságszakasz: a vállalatot elérte, de még nem terjedt ki a vállalat egészére. Könnyen leküzdhető - konkrét válságszakasz: a vállalat gazdálkodását mélyen érintő zavar. Határozottabb beavatkozást igényel. Válságelhárító stratégia szükséges - kifejlett válságszakasz: az egész vállalatot

áthatja, minden lényeges tevékenységi, gazdasági folyamatot érint. Részletes zavar-elhárítási akcióterv szükséges - akut válságszakasz: a vállalat teljes összeomlásával fenyeget. Minden megelőzőnél határozottabb válságkezelési eszközök bevetése szükséges. A válság bekövetkezhet hirtelen, vagy fokozatosan. Típusai: - operatív válság: egy-egy vállalati funkcióra terjed ki, és általában rövid idő alatt megszüntethető. - stratégiai válság: a vállalat nagy részére, esetleg egészére kiterjed, és tartósan ható, nehezen szüntethető meg. - több dimenziós válság: a vállalaton kívülre is kiterjed. Megrendíti a vállalat külső kapcsolatait. A vevőkhöz és szállítókhoz fűződő kapcsolatok meggyengülnek A hitelkapcsolatok felbomolhatnak. Ritkán van lehetőség a teljes kilábalásra, saját erőből pedig lehetetlen. Nagy fokú külső anyagi erő igénybevételével a vállalat megszűnése elkerülhető. A válság

leküzdésének feladatai 1. Válságstáb felállítása Hivatásos válságmenedzser kijelölése. Azonnali hozzákezdés szükséges a válság leküzdéséhez. A válságmenedzser kidolgozza a leküzdéshez szükséges stratégiát. 2. Durva elemzés végzése A válsághelyzet nagyvonalú felvázolása részletezés nélkül nagyon rövid idő alatt. A fő veszteségforrások megjelölése. Likviditási pozíció jellemzése, a mobilizálható aktívák körének megjelölése. Ezekre időnyerés céljából van szükség. 3. Azonnali intézkedések bevezetése - likviditásnövelő eszközök, követelések előrehozása - tartozások átütemezése - költségminimalizálás - munkaerő leépítés és csere, megtartva a legjobb munkaerő-állományt - bizalomerősítő intézkedések ⇒ meggyőző közlés a vállalat belső és külső érintettjeivel, hogy a válságleküzdési stratégia eredményes lehet - információ-gazdagítás a válságleküzdő stratégia

tényszerű megalapozásának fokozása érdekében. 4. Részletes elemzés - okok feltárása, hatásainak megjelölése a vállalatra nézve - piaci környezet vizsgálata - információk tovább gazdagítása 5. Szanálási stratégia 6. Válsághelyzet leküzdése - válságstáb feloszlatása - új, megelőző válságmenedzselés megkezdése 7. Válság utáni helyzet - a vállalat új növekedési, fejlődési pályára állítása - fúzió és társult összetételben történő további működés - jogutód nélküli megszűnés Csődeljárás Gazdaságilag válságos vállalat vezetője, vagy a hitelezők kezdeményezhetik. A kezdeményezést jóvá kell hagynia a vállalat legfőbb szervének, illetve alapítójának vagy tulajdonosának. Az eljárás kezdeményezését a vállalat székhelye szerint illetékes bírósághoz kell bejelenteni. Lényege és célja egy nem peres eljárás, az adós labilis gazdasági helyzetének helyreállítása, fizetőképessé tétele. A

csődeljárás bejelentését az arra rendszeresített előírt forma és alak szerint kell megtenni, és tartalmaznia kell a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját. A csődeljárás akkor folytatható, ha azt megelőzően 2 éven belül az adós fizetési halasztásban nem részesült. A csődeljárás menete: - fizetési haladék szerzése: ehhez meg kell szerezni a hitelezők egyetértését. Ha az egyetértést a vállalat megszerezte, az 90 napi fizetési haladékot, más néven moratóriumot jelent. - vagyonfelügyelő kinevezése: a bíróság nevezi ki. Feladata, hogy az adós vállalat gazdálkodását figyelemmel kísérje a moratórium idején. egyezségi tárgyalás: az adós és a hitelezők kezdeményezhetik a moratórium idején. A tárgyalás célja a fizetőképesség visszaállításának segítése. A tárgyalás eredménye lehet adósságátvállalás, kezességvállalás, tulajdonszerzés. A csődeljárás lépéseit, a

bíróság rendelkezéseit, végzéseit a cégközlönyben közzé kell tenni. A csődeljárás kimenetele lehet: - a csődeljárás befejezettnek nyilvánítása: a csődeljárás sikeresen végződött, a moratórium alatt megvalósult a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése. A fizetésképtelenség helyreállt. - a csődeljárás megszüntetése: ha az adós a hitelezők egyetértését nem tudta megszerezni, vagy ha a moratórium idején nem tudta teljesíteni vállalt kötelezettségeit. A csődeljárás megszüntetését kimondó bírói végzéssel egyidejűleg a bíróság dönt a vállalat felszámolásának elrendeléséről. - Felszámolási eljárás A felszámolás az adós fizetésképtelensége miatt történik. Nem peres eljárás. Célja az adós vállalat jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők kielégítése. Az eljárást kezdeményezheti: - az adós - a hitelezők - a végelszámoló - a cégbíróság Az eljárást a felszámolandó vállalat

székhelye szerint illetékes bíróság végzéssel rendeli el, és kinevezi a felszámolót. A felszámoló jogosult érvényes jognyilatkozatot tenni. Az adós cég vagyonával kapcsolatos folyamatban lévő eljárásokat felfüggesztik, vagy a felszámolás keretében folytatódhatnak. A felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a munkáltatóra háruló kötelezettségeket. Az adós és a hitelezők egyezséget köthetnek az egyezségi tárgyalás keretében. A megegyezés kiterjedhet: - a tartozások kiegyenlítésének sorrendjére - a teljesítés új határidejének megállapítására - a kielégítés hitelezők közötti arányának megállapítására - a kielégítés módjára Az egyezségi tárgyalás sikere esetén a bíróság azt jóváhagyja, és végzéssel az eljárást befejezettnek nyilvánítja. Ellenkező esetben az eljárás folytatódik, melynek sorrendje: - a felszámolás költségeinek fedezése - a zálogjoggal biztosított

követelések kielégítése - a tartásdíj, életjáradék, kártérítési követelések kielégítése - a nem gazdasági tevékenységből eredő követelések teljesítése - jótállási, szavatossági kötelezettségek teljesítése - TB tartozások, adók, adók módjára behajtandó köztartozások megfizetése - a felszámolási eljárás során keletkezett késedelmi pótlékok, kamatok, bírságok teljesítése Egyszerűsített felszámolás: abban az esetben, ha az adós vállalat vagyona az eljárás költségeire sem elég, vagy ha a könyvvezetésnek olyan mértékű hiánya van, amely akadályozza az eljárás lefolytatását. A záró szakaszban a bíróság végzést hoz: - a költségek viseléséről - a felszámoló díjazásáról - a hitelezők kielégítéséről - a bankszámlák megszüntetéséről A bíróság kimondja az adós vállalat megszűnését és az eljárás befejezését. Végelszámolás Nem fizetésképtelen vállalat alapítói,

tulajdonosai határozatban mondhatják ki a végelszámolás lefolytatását, amelynek célja a vállalat jogutód nélküli megszüntetése. Oka lehet: - a vállalatot meghatározott időre alapították, és ez az idő lejárt - a vállalat teljesítette küldetését - a vállalat működésének reális feltételei elfogytak. A határozatról értesíteni kell a vállalat székhelye szerint illetékes bíróságot, amely ez esetben cégbíróságként működik. Az eljárás kezdetét közzé kell tenni a cégközlönyben. A hitelezőket fel kell szólítani követeléseik érvényesítésének bejelentésére. A vezető és a végelszámoló eljárással kapcsolatos teendői jogszabályban meghatározottak. A végelszámoló szervezet vezetőjének feladatai: - elkészíti a végelszámolási határozat tervezetét - értesíti a bíróságot - elkészíti a záró leltárt - elkészíti az éves beszámoló jelentést - elkészíti a zárómérleget - elkészíti az

adóbevallást - nyilatkozik az esetleges hátrahagyott környezeti károkról - értesíti a munkavállalókat, és azok társadalmi szervezeteit az eljárás kezdetéről. A végelszámoló feladatai: - levezeti a végelszámolás folyamatát - gondoskodik a hitelezők követeléseinek kielégítéséről - gondoskodik a végelszámoló szervezet követeléseinek behajtásáról - felmondja a folyamatban lévő szerződéseket - az eljárás alatt gyakorolja a munkáltatói jogokat - teljesíti a munkáltatói kötelezettségeket - az eljárás befejezésekor éves beszámolót, végelszámoló mérleget, záró adóbevallást, záró jelentést, vagyonfelosztási javaslatot készít - az eljárás befejezéséről készült jelentést a cégbírósághoz felterjeszti. A végelszámolást befejező szervezet a végelszámolás tényét a cégközlönyben közzé teszi, és a cégbíróság elrendeli a cégjegyzékből való törlését