Szociológia | Felsőoktatás » Csoportvezetési ismeretek

Csoportvezetési ismeretek SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA: - Alaptudomány - Társas kölcsönhatás tudománya - Tárgya: • Hogyan észlelik az emberek a körülöttük lévő társas világot? • Hogyan gondolkodnak róla? • Hogyan működnek együtt? • Hogyan befolyásolják egymást? - Vizsgálati területei: 1. egyének társas viselkedése a) egyének társas kapcsolataiban szerepet játszó -> pszichológiai jelenségek és dinamikájuk b) a társas környezet befolyása alatt alakuló jellemzők 2. csoportlélektan 3. szocializáció 4. nagy társadalmi csoportok és viszonyaik pszichológiai jellemzői - attitűd = értékelő viszonyulás metakommunikáció -> nem szándékos, non-verbális kommunikáció -> Kurt Lewin: • vezetésével Németországból Amerikába szociálpszichológusok • vizsgálták, hogy más országban is bekövetkezhetett volna-e a „Hitleri mészárlás” - elektrosokkos kísérlet: • a büntetés milyen hatással van a tanulásra •

asszociációk –> nem tudja -> büntetés: áramütés • 10 Voltnál kezdték -> mindig 5 Volttal följebb • van „tanár” (kísérleti alany), van „diák” (beavatott személy) • tanár büntet -> 66%-a a kísérleti alanyoknak elment a 240 Voltig -> halálos • kísérleti alanyokról a felelősséget levették, áthárították -> véghezvitték a „halálos dózisú áramütést” - szociális érzékenységű ember felső parancsra mit csinálna: • ápolónő -> ismeretlen orvos • orvos azt mondta, hogy holnap áll munkába, de van egy kezelendő betege -> veszélyes orvosságból be kellene adni neki most egy nagyobb dózist a holnapi kezelésének előkészítéséül • az ápolónők 90%-a az általuk nem ismert orvos telefonos utasítására beadta a gyógyszert többszöri előírást megszegve SZOCÁLPSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETE: Előtörténet: - szociálpszichológia hosszú előtörténet és kevés történet - Ebbinghaus:

emlékezetkutatással foglalkozott - Platon: tömegszellem: a legbölcsebb egyénekből álló tömeg is irracionális csőcselékké válhat - XIX. sz: • pszichológia tudományának megjelenése, kezdete • 1879 Lipcse, Wundt laboratórium létrehozása • érzékeléssel, memóriával foglalkozott • általános pszichológia - Triplett: • szociálpszichológiai kísérlet • mások jelenléte hogyan befolyásolja az ember viselkedését - 1. szociálpszichológiai könyv: 1908 Ross: tömegjelenségek elemzése - néplélektan, tömeglélektan irányzata az uralkodó 1910-es években • az egyén és a tömeg szembeállítása • egyén: társadalmat építő hajlandóság, pozitív tulajdonság • tömeg: befolyásolható, elveszítik a felelősségüket • irracionális csőcselék fogalmának megjelenése 1.hullám: 1920-1940 attitűdökkel foglalkozó hullám - meghatározták, mi az attitűd, attitűd fogalma - a következő összetevőkből áll: 1. kognitív,

megismerési (mit tudok róla) 2. affektív, érzelmi (mit érzek irántuk) 3. konetív, viselkedési (hogyan viselkedem velük szemben az első kettő ismeretében) -> attitűd mérése: - többféle skálával - típus: • Thurstone skála: karikázza be azt az állítást, amivel egyetért • Likert típusú skála: karikázza be, mennyire ért egyet az állítással; minden egyes állítás esetén véleményt kell nyilvánítani) • Bogardus skála: társadalmi távolságskála: milyen távol tudom tartani magam az adott embertől, nemzettől • Osbood: tulajdonságoknál melyikkel ért egyet ->attitűdöket: • statikusnak tartották (nem változik) • egyedülállónak tartották (egymástól elszigeteltek) 2. hullám: 1935-1955 csoportdinamikai kutatások zajlottak - Németországból Amerikába vándoroltak szociálpszichológusok 2004.0223 -> Kurt Lewin(vezetésre vonatkozó vizsgálatok), (a tréningmozgalom atyja) - 3 féle vezetői stílust vizsgál: 1.

demokratikus (döntésbe vezetettek, 2 irányú kommunikáció) 2. autokratikus (egyirányú kommunikáció, egyedül hozza a döntéseket, egymaga mondja ki a döntéseket) 3. laissez faire (engedékeny vezetési stílus) csoportvezetés, teljesítmény, légkör - KÍSÉRLET: van egy óvó néni, aki 3 kiscsoportot hoz létre -> 3 stílusban „vezeti” Feladat: gyurmából kis tojásokat gyúrni 1. stílus: a tojásgyúrásban az óvó néni mindenben segítségükre volt a gyerekeknek, jó kedv 2. stílus: óvó néni kiosztotta a feladatot, 4 cm-es tojásokat kell csinálni a megadott színekben, beszélgetni nem lehet, a gyerekek által feltett válaszra keményen válaszolt, 2 féle magatartást tapasztaltak: engedelmesség és ellenállás 3. stílus: az óvó néni elmondta, hogy mi a feladat, de nem igazán figyelt oda arra, mit is csinálnak a gyerekek, így azt csinálták és úgy, ahogyan ők akarták • a kísérlet eredménye: a 3 csoport eredménye kb. egyenlő

• a kreativitás és a hangulat a demokratikusban volt a legjobb • a laissez faire stílusnál káosz alakult ki - 1. fő programjuk: megszüntetni a Vietnámból visszaérkező pilóták előítéleteit • 3 csoportot alakítottak ki, akiket 3 terembe tettek szét, pszicológusokkal beszélgettek • pszichoterapetikus beállítottság • a pszichológusok 1-1 nap végén összegzésre összeültek, véleményüket fejtették ki az adott napról • egy idő után a „betegek” is részt akartak venni az elemzésen, majd pedig már bele is szóltak, ha más volt a véleményük - idővel nagy csoportok (100 fő) helyett kiscsoportokkal (10-15 fő) dolgoztak (könnyebb így dolgozni) - National Training Laboraties kialakulása - vizsgálták a csoportkohézió (összetartás) -> Sheriff és Sheriff: - a csoportok közötti konfliktusokat és azok megszüntetését vizsgálták - KÍSÉRLET: együtt táborozó gyerekekből csoportokat alakítanak • a különböző

csoportokban levő gyerekeket jól egymáshoz szoktatták • 2 csoportot „összeengedtek” -> versenyeket rendezetek közöttük -> rivalizálás, ellenségeskedés, gyűlölet alakult ki - a csoportok közötti ellenségeskedés megszűntetésére többféle módszer: • fölérendelt céllal egy olyan tevékenységet kellett végezniük a gyerekeknek, amelyhez 2 vagy több csoport együttes tevékenységére van szükség • gyakorlatban: este volt, mindenki éhes, de az ételhordó kocsi beragadt az úton a sárba -> 1 csoport kevés ahhoz, hogy az autót kihúzzák a sárból -> össze kell fogni - ha egy feladat megoldásánál együttesen sok időt töltenek el a csoportok együttesen, az ellenségeskedés megszűnik 3.hullám: 1950-1970: attitűdök változtatásával kezdtek el foglalkozni - dinamikussá, változtathatóvá vált az attitűd fogalom - meggyőző közlés -> Howland: meggyőző közlés, a politikai propagandák meggyőző hatásával

foglalkozott, és reklámmal kapcsolatos kutatási voltak • ha az attitűdre kognitív komponenssel hatunk -> milyen hatással van a viselkedés komponensre • nézték: értelemre vagy érzelemre jobb-e hatni -> mindkettőre (kis érzelmi sokk!) • Fontos!: megoldást kell mutatni (de nem szabad túlzásba vinni) • milyen mértékűnek kell lennie az eredeti nézetkülönbség és a meggyőződés között 35 30 25 20 15 10 5 0 Howland féle asszimiláció elmélet 20 meggyőzés meggyőzés bihérioristák, 1920as évek eredeti nézetkülönbség 15 10 5 0 eredeti nézrtkülönbség hitetlenségi pont: ellentétébe hat a meggyőződés -> Kelman: befolyásolásra hogyan reagálnak 1. behódolási: alapja a hatalom, csak addig tart, amíg az illető, főnök jelen van 2. azonosulás: alapja a másik iránti pozitív attitűd, hosszabb, de nem az élete végéig tart 3. interiorizáció: mélyen beépíti az ember az értékrendszerébe, amit a másik mond,

alap: értékazonosság, legtartósabb befolyásolási mód 4. hullám: 1965-1985 társas kogníció vizsgálata - információk kódolása, dekódolása, és az ott fellépő torzítások - társas kogníció: mennyire észlelem a másik embert, személyi észlelés törvényszerűségei, torzításai - torzítások: attribúciók (oktulajdonítás, milyen okot tulajdonítok a másik ember viselkedésében) : - külső ok - belső oktulajdonítás 5. hullám: 1980-2000: attitűdök szervezése - attitűdök dinamikus, egymástól függő rendszert alkotnak 6. hullám: 1995- : interperszonális csoportközi jelenségek szervezése - sztereotípiák vizsgálata - saját és más csoportok vizsgálata (saját csoportunkat pozitívabban értékeljük, mint a másikat) - 1995-től -> a kultúraközi kutatások előtérbe kerülése - sok nemzetközi vállalat van jelen a gazdaságban -> hogyan viszonyulnak egymáshoz az eltérő kultúrájú vállalatok SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA

MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE: -> 50’–ig: szórványosan, nem tanítottak szociálpszichológiát - Braun Róbert: A falu lélektana (1912) (a falusiak és a nagyobb településen lakók lelki alkata, pszichológiai jellemzőinek a különbsége) - Donát György: Társadalom lélektani elemzés (1940) (a mágikus és logikus gondolkodásmód milyen társadalomban jellemző; ahol társadalmi munkamegosztás van -> felbomlik a mágikus gondolkodás) - Prohászka Lajos: Nemzetkarakterológiai jellemzés - Bibó István: A zsidó és a keresztény tipizáció - Mérei Ferenc: Együttes élmény (1950) -> több ember együtt -> a csoport többletet hordoz, jobban megoldja a feladatokat -> 60’-as évek: szociálpszichológia megszületése - Mérei Ferenc: pedagógiai csoportkutatások • osztályokat vizsgált -> ha osztályok érzelmileg kapcsolódnak egymáshoz, akkor jobb a teljesítmény A közösségek rejtett hálózata -> szociometria módszerét vizsgálta

(térkép az egyének közti érzelmi viszonyokról) -> 60-as évektől: egyre több szociológus - Hunyady György: attitűdkutatások - Pataki Ferenc: csoportlélektani kutatások - Csepeli György: a nemzeti identitástudat vizsgálata - Hontés Elemér: értékvizsgálatok - Bada Béla: nemzetközi szakvéleményekről tudósít - Engländer Tibor: döntéspszichológia SZEMÉLYI ÉSZLELÉS: - mennyire tudunk jól megítélni másokat -> ehhez a hibákat meg kell ismerni - az általunk megismert hibák általánosak, konzisztensek - hibák származása: az információk befogadása, feldolgozása -> Személyészlelés: - Bruner: nem tudunk másokat helyesen megítélni, de az általunk elkövetett hibák általános érvényűek, konzisztensek -> Információ feldolgozás torzításai: 1. Hozzáférhetőség torzítása, előhangolás jelensége - az emlékezetből leginkább elérhető információk 2. Rögzítés torzítása: - ragaszkodunk a hiedelmeinkhez akkor

is, ha új információk jönnek be - előítélet megjelenése 3. Hangsúlyozás torzítása: - az egy kategóriába tartozók között az azonosságokat, a különböző kategóriák között a különbözőségeket hangsúlyozzuk - általában túlhangsúlyozzuk, ha azt érzékeljük, hogy valaki eltér a másiktól 4. Reprezentativitás torzítása: - az ítéleteknél egy prototípushoz való hasonlítás - pl: tipikus angol (tulajdonságok hangsúlyozása) -a torzítások általánosítások -> kiküszöböljük az előítélettel járó vitákat I. Személyészlelés pontossága: - a személyészlelés fontos -> pontosan lássuk a másikat - a pontos észlelés alapja -> Az emberek észlelése: - többféle tényező befolyásolja (Leeper-ábra) -> 2 féle pontosság: - sztereotíp pontosság: egy csoport tagjait meg tudjuk ítélni - differenciális pontosság: a személyek közötti különbséget pontosan észleljük -> a személyészlelés pontosságát

befolyásolja: - tapasztalat - én-kép - sztereotípia (bizonyos embercsoportról, kategóriába tartozó emberről vallott nézetünk) -> Milyen a jó emberismerő, hogyan válhatunk azzá? - a jó emberismerő képesség általában összefügg az IQ-val - EQ-val (érzelmi intelligenciával) függ össze - SQ-val (spirituális intelligenciával) függ össze - az iskolai végzettség és az emberismeret is egy bizonyos szinten összefügg - akikben a humán- és reálérdeklődés egyaránt megvan, azok általában jó emberismerők II. Benyomások szerveződése: 1. idő, első információ - az első információnak alapvetően meghatározó szerepük van - az első információk nagyobb súllyal esnek latba, mint a későbbiek - ha negatív tulajdonságok jelentkeznek először -> nehéz megváltoztatni a véleményt - ha a tulajdonságok negatívból pozitívba mennek -> negatívan ítélünk, ha pozitívból negatívba-> pozitívan ítélünk 2. Asch (alaklélektan

-> az egész nem a részek összessége, hanem a részek valamilyen szerveződése): - megalkotta a központi, centrális periférikus vonás elméletet - a viszonylag kevés információ kevés ahhoz, hogy másokról benyomásaink keletkezzenek - viszonylag kevés eltérés elég, hogy a benyomásainkat befolyásolja - centrális vonások: • nagyon nagy változásokat képesek létrehozni • megszervezik a benyomások alakulását vannak olya centrális vonások, amelyek alapvetően meghatározzák a benyomást -periférikus vonások 3. implikált személyiség elmélet: - a másik ember észlelését torzítják azok az elméleteink, hogy bizonyos személyiségjellemzők hogy járhatnak együtt - pl. aki szép, az általában jó is (téves magítélés lehet) aki értelmes az becsületes is -> ezekkel az elméletekkel szakítani kell!! • III. Attribúciók kutatása: - attribúció: oktulajdonítás, hogyan értelmezzük önmagunk és mások viselkedését, milyen

okot gondolunk a másik viselkedése mögött -> Heider: - külső vagy belső okokat feltételezünk mások viselkedésének hátterében - belsőt csak akkor, ha akarta és tudta is csinálni (viselkedni) - csak egyik oktulajdonságra „hangsúlyozunk” (vagy csak a belsőre vagy csak a külsőre) - ha nincs jól látható külső ok, akkor belső okot feltételezünk -> Johnes és Davis: 2004.0308 - vizsgálták: mikor következtethetünk belső okra - feltétel: • ha nincs külső ok • ha normasértő módon jár el valaki (csoportnormától eltérő az ő viselkedése) • amikor az észlelő jólétére hatással van -> Kelly: - mikor szokott külső okot feltételezni az ember - kovariáció, együttváltozás, együtt járás elmélete: bizonyos következményt olyan feltételeknek tulajdonítunk, amelyek jelen vannak, amikor a következmény jelen van, és hiányoznak, amikor a következmény hiányzik - feltétel: • konszenzus feltétele (ha mindenki

erőszakos az adott személlyel -> személy a külső ok) • konzisztencia, állandó feltétel (amikor az egyik személy megjelenik, a másik mindig erőszakos) • disztinkvitás, különbözőség (amikor az egyik személy megjelenik, a másik mindenkivel erőszakos) - a szereplő és a szemlélő oktulajdonításában milyen különbség van: • van-e különbség, hogy ki hogyan tulajdonítja a viselkedésemet • a szemlélő mindig a cselekvőnek tulajdonítja az okot • a cselekvő mindig külső okoknak tulajdonítja a viselkedést -önkiszolgáló torzítások: • siker-kudarc attribúció (általában a sikert magunknak tulajdonítjuk, a kudarcért pedig más a felelős, másnak tulajdonítjuk) • igazságos világ hipotézise (a jók elnyerik jutalmukat, a rosszak büntetésüket -> meg lehet ideologizálni a dolgokat) ATTITŰDÖK -> Kutatása: 1. hullám: XX Század eleje - attitűdök a szociálpszichológia tárgyai - attitűdök megfogalmazása,

mérése 2. hullám: 2 világháború időszakában - propaganda, ellenpropaganda hatása - hogyan lehet változtatni az attitűdöket - Howland 3. hullám: 60’-as évek - attitűd rendszerek vizsgálata - Festinger kimondta: az attitűdök rendszerbe szerveződnek -> Fogalma: - értékelő viszonyulás -> Összetevői: - kognitív, megismerési attitűd: az attitűd tárgyával kapcsolatos vélemények, hiedelmek - affektív attitűd: az attitűd tárgya által kiváltott érzelmek, érzések - kognitív viselkedési attitűd: az attitűd tárgyával kapcsolatos interakciók (ahogy érzek iránta, ettől közeledek, vagy távolodok hozzá) - az emberek törekszenek a viselkedés, vélemény, érzés konzisztenciájára, összeillésére - össze nem illés esetén (inkonzisztencia): a feszültségeket okozó összetevőt módosítjuk, amíg ki nem alakul egy koherens -> Jellemzői: - iránya lehet pozitív vagy negatív - intenzitása lehet nagyon erős vagy kevésbé erős

- relevanciájuk: mennyire fontos a dolog az adott személy számára -> Mérése: -> közvetlen módszerek: - önbeszámolók (marketingesek a fogyasztók körében felmérést végeznek) - viselkedés megfigyelése - attitűdmérő skálák: • Thurstone • Likert • Bogardus • Osgood - figyelni kell arra, hogy a válaszadó jó benyomást akar kelteni és próbál igazodni a felmérés céljaihoz -> közvetett módszerek. - projektív technikák (amikor kivetítjük, ami bennünk van; rajz, meseírás, felmutatnak képet, mi jut eszembe róla) - hamis vezeték technika, GBR (galvános bőr reakció): a tenyér két pontja közötti ellenállást nézik, ha eltér az ellenállás, az illető hazudik - funkcionális elektromiográf, EMG: izmok feszességét nézik (arcizmok rezzenését méri) -> Funkciói: -> Katz: - az attitűdök időben nagyon lassan és nehezen változnak azért, mert funkciót töltenek be az életünkben - minden attitűdnek más-más a

funkciója - amíg a funkciót mással fel nem váltjuk, nem változtathatjuk meg azokat -> instrumentális funkció: - társadalmi környezethez való alkalmazkodást szolgálja - vannak olyan attitűdök, amiért pozitív elismerést, megerősítést kapunk - pl.: dohányzáshoz való attitűd -> befolyásolja a csoportba való bekerülést -> én-védelem funkció: - Freud -> értékkifejezés funkció: - önmagunkat mutatjuk be az attitűdök által - az attitűdök kifejezik az értékeinket - akik nem fejezik ki értéseiket attitűdökkel, azoknak nehéz beilleszkedniük a társadalomba - akik rögtön kifejezik értékeiket, azokat tolakodónak tekintünk -> ismereti vagy tudás funkció: - értelmet adunk attitűdeinkkel a világnak - amikor megmagyarázzuk, ismereteinket kifejezzük -> Az attitűd és a viselkedés közötti kapcsolat: - a környezet nagy befolyásoló erővel bír - többfajta attitűdból is összetevődhet a viselkedés - pl.: koldusnak

adok-e pénzt: koldushoz való attitűd, pénzhez való attitűd - egy adott attitűd többféle viselkedésben is megnyilvánulhat KOGNITÍV DISSZONANCIA ELMÉLETE - egymásnak ellentmondó tudattartalmak esetén létrejövő feszültség - Festinger (1957) - alapja: az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek - a világkép egymáshoz kapcsolódó, tudattartamokból, kognitív elemekből áll - kapcsolódás lehet: • Konszonás, ellentmondásmentes tudattartam • Disszonáns tudattartam: egyik elemből a másik ellentéte következik - disszonáns kapcsolódás: kényelmetlen állapot -> csökkentésére törekszünk - nem mindet, csak az én szempontjából fontos disszonanciát próbáljuk csökkenteni -> Redukció módjai: - új, konszonáns elemet adok hozzá (dohányos -> a dohányzás káros az egészségre -> filteres cigit szív) - egyik disszonáns elemet konszonáns elemmé alakítunk át • vagy a forrást, vagy az üzenetet kérdőjelezem meg

• attitűdváltozással jöhet létre -> Kutatási terület: -> döntés: - alternatívák közti választás -> disszonanciát élek át - választás -> információkat keresem -> engem igazolnak -> kényszerű engedelmesség helyzete: - amikor rávesznek olyan dologra, amivel nem értek egyet - kísérlet: unalmas kísérletről mondják a kísérleti alanyoknak, hogy érdekes • az alanyok 20 vagy 1 $-t kapnak • 20$-osoknál -> fizettünk -> mondhattam érdekesnek • az 1$-osok sokkal inkább érdekesebbnek tartották a kísérletet (bebeszélték maguknak) - ajtóban láb effektus: rávesszük az embert egy kis dologra (eltér az érdekeitől) - kísérlet: kaliforniai háziasszonyok, írjanak esszé-t arról, hogy hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az autóvezetést • kérdés: ugye biztonságosabbá kell tenni az autóvezetést -> igen • ronda tábla -> „vezessen biztonságosabban” • a kísérletben résztvevők kirakták a

kertjükbe a táblát - attitűdváltozás: • szabad akaratból • felelősségvállaló egyén -> meggyőző közlés: - valaki saját véleményéről akar meggyőzni -> disszonanciát élünk át - a keletkezett disszonanciát csökkenthetjük: módosítjuk a véleményünket, leértékeljük a kommunikátort VONZALOM -> Okai: 1. hasonlóság 2. komplementaritás 3. személyes tulajdonságok 4. egyéb tényezők -> Hasonlóság: - olyan emberekhez vonzódunk, akikre valamilyen szinten hasonlítunk - közös téma, önigazolás (befektetések, nyereségek cseréje) - kapcsolatok: Thibaut Kelley csereelmélet: kapcsolatainkban arra törekszünk, hogy a lehető legkisebb befektetés mellett a legnagyobb nyereséget kapjuk - a különbözőség általában konfliktushoz vezet - észlelt hasonlóság a fontos - státuszbeli hasonlóság, vallási, etnikai hovatartozás hasonlósága is hozzájárul a kapcsolatokhoz -> Komplementaritás: -> Wintsch: - házaspárokat

vizsgált - 3 fő szükségletet különített el az embereknél: • kezdeményező, aktív • passzív, befogadó • kevert - az első és a másodi szükséglettel rendelkező emberek találtak egymásra - kapcsolatok: 1., kezdeti fázisa: hasonlóság 2. fázisa: különbség -> lehet rá építeni 3. Személyes tulajdonságok: - milyen személyes tulajdonságokkal rendelkezik, aki szimpatikus - kompetenciát vizsgáljuk - szépség, attraktivitás, külső tényező (jobban szeretjük) de ha kiderül, hogy egy szép ember manipulálni próbál -> jobban haragszunk rá, mint egy csúnyára 4. Egyéb tényezők: - szeretjük-e azokat, akik dicsérnek? (igen) - aki pozitív irányba változtatja meg a véleményét rólunk, az jó (--ból +-ba) - szívességet kérünk -> azokat szeretjük, akiktől szívességet kérnek -> szimpatikusabbá válok neki MEGGYŐZŐ KÖZLÉS  Ellentétes vélemény közlése  Reakciók: - viselkedésváltozás - ellenállás,

a forrás leértékelése a) Brehm-féle reaktancia vagy bumeráng-hatás (nem választható hatás vonzóbb lesz) Csökkentése: választási szabadság látszatát fenntartva egyik általunk preferált változat (+) oldalát hangsúlyozzuk b) McGuire: beoltás-elmélet Védettséget ad a meggyőzés ellen. Nézeteink  gyenge cáfolat  ellenérvek  ellenállás egy későbbi meggyőző közléssel szemben  hatékonyabb, mint a támogató védelem  Mi befolyásolja a meggyőző közlés hatékonyságát?  Forrás (kommunikátor) - személyes presztízs - hitelesség - személyes vonzerő  A közlés maga - eredeti nézetkülönbség mértéke - érzelemre és értelemre is kell hatni - következtetések levonása - egyoldalú vagy az ellenkező oldal cáfolatát tartalmazó - elsőként vagy másodikként szólaljon-e meg  Befogadó - kevésbé iskolázottakat jobban meg lehet győzni - önértékelési problémák - fiatalok/idősek közötti különbség -

extro/intro - hozzáértés szintje  McGuire: meggyőzés folyamat modellje 1. figyelem felkeltése 2. hallgatóság megértése 3. elvek elfogadása 4. magatartás 5. viselkedés  Befogadás függ:  Motiváció Személyiség tényezők nagy mértékben befolyásolják: - megismerési szükséglet foka - kulturális különbségek  Kognitív kapacitás - intelligencia - meglévő ismeret - koncentrálásra való lehetőség  Meggyőzés 2 fő útja:  Központi út Akkor használjuk, ha: - az egyén motivált, érdekelt - alkalma van a közlés lényegi tartalmának átgondolására  Mellék út (periférikus) Akkor használjuk, ha: - a közlés nem fontos - nem tudja feldolgozni a közlés tartalmát - heurisztikák alkalmazása: forrásra vonatkozóan:  szakértői (érvényesebbek az érvei)  politikusokra vonatkozóan  gyors beszéd  saját érdekei ellen érvel üzenetre vonatkozóan:  minél hosszabb, annál hitelesebbnek tűnik  sok

érvet tartalmazó  tudományos objektivát tartalmazó (fv-ek, diagrammok)  ismétlés  Érzelmek meggyőző szerepe - periférikus meggyőzést segítik a (+) érzelmek - szisztematikus útnál nem cél - konkrét hatás mechanizmus:  erős érvek hatásosságát csökkenti  gyenge érvek erejét növeli a (+) érzelem  gyenge félelmi hangulat keltés motiválhat az alaposabb feldolgozásra  erős (-) érzelem aláássa a szisztematikus feldolgozást  Figyelem elterelés hatásai - olyan üzeneteknél növeli a meggyőző hatást, amelyekkel szemben könnyű ellenérveket felhozni CSOPORTLÉLEKTAN Meredict – Belbin A csoport hatékonyságát akadályozó tényezők:  Értelmi képességek: a) Apolló szindróma - saját álláspont védelme - meddő viták - koordináció hiánya - nehézkes döntéshozatal (nem szabad csupa értelmes embert összeválogatni egy teamben) b) Szorongás szintje / személyiség tényezők - nem jó ha szorongás mentes

emberek kerülnek egy csoportba - kockázatvállalás során van szerepük c) Szerep nélküli tagok - nem segítik elő a csoport munkáját Kulcsszerepek a csoportban: Vállalatépítő Elnök A team irányítása Serkentő Ötletgyártó A csoport kreativitása Forrásfeltáró Helyzetértékelő Csapatjátékos Megvalósító A hatékony csapat: - egy türelmes, de határozott elnök - egy erős, kreatív és okos ötletgyártó - a 8 szerep betöltése - eltérő személyiségű csoporttagok - a személyiség és a vállalat megfelelése !!! Mire használhatjuk a Meredict – Belbin - féle módszert?  Csapat összeállítása  Kevésbé hatékony csapat átszervezése  Egy konkrét projekt tagjainak kiválasztása, mert van olyan eset, amikor egyes típusra nagyobb hangsúlyt kell fektetni  Ha valamilyen munkakörre keresünk embert  Képzési szükséglet meghatározása  Csoportos, egyéni és szervezet működésénél egyaránt alkalmazható !!! A

csoport fogalma: egy-egy csoport mindig valamilyen konkrét társadalmi cél, vagy több ember valamely spontán törekvésének megvalósítására jön létre A kiscsoportok legáltalánosabb kritériumai: - a csoport tagjai közvetlen személyes kapcsolatban állnak egymással - közös célok jellemzik - összetartozás-érzés és közös védekező attitűdök jönnek létre - közösen elfogadott normák alakulnak ki - a csoportfolyamatok spontán módon szerveződnek A csoport létrejöttének okai: - bizonyos társadalmi szükséglet kielégítése - formálisan előírt feladatok elvégzése - a tagok különféle szükségleteinek a kielégítése A csoport fajtái:  Formális: - meghatározott társadalmi feladat ellátására szerveződik - külső erő tartja össze, de kialakulhatnak benne informális csoportok is - hierarchikusan meghatározott munkamegosztáson alapuló hálózattal rendelkeznek - sajátos belső szereprendszert, normákat, szokásokat,

értékelési mintákat alakítanak ki - funkciók jól ismertek - vezető kiválasztott - baj, ha a formális és informális vezető értékrendje nem azonos  Informális: - szocioemocionális erő tartja össze - a tagok érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz - közös érdekeik alapján vállalják az együvé tartozást - olyan emberi együttes, amelyet intézményes mechanizmusok nem szabályoznak - vezető kiválasztódik, de folyamatosan változhat  Vonatkoztatási (referencia) csoport - Melyeket az egyén keretül használ önmaga és mások megítéléséhez, s amelyekhez kapcsolódni igyekszik - Ezek a csoportok befolyásolják az emberek nézeteit, viselkedését, attitűdjeit - Különböző célok elérése esetén változik a viszonyítási alap - funkciói:  normatív annak a csoportnak a normáihoz igazodom, a szerint élek  összehasonlítási annak a csoportnak a véleményéhez hasonlítom a véleményem - fajtái:  reálisan létező  elképzelt

- típusai:  pozitív normáit elfogadjuk, a csoportot vonzónak érezzük, azonosulunk vele  negatív annak definiálására használjuk, hogy milyenek nem szeretnénk lenni !!! Tagsági és vonatkoztatási csoport viszonya: - ha vmilyen csop-ot vonatkoztatási csop-nak tekintem, de nem vagyok tagja (mert nem fogadnak be)  feszültséget kelt - ha tagja vagyok egy csop-nak, de nem takintem vonatkozási csop-nak, mert egy másik csoport normái szerint élek  problémát szül - fontos átgondolni, hogy miért jöhet létre ez a különbség a tagsági és vonatkoztatási csoport között A munkahelyi csoportok fajtái: - Technológiai csoportok - Munkacsoport - Döntéshozó és problémamegoldó csoportok Bizottság Feladat-csoport Folyamat-javítási csoport Részlegszintű javítási csoport A CSOPORTOK SZERKEZETE: I. Hierarchikus (tekintélyi) - formális - a csoportfunkciók hivatalos felosztását tükröző alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyok

összessége - lehetővé teszi a csoportok vezetését, irányítását és ellenőrzését és a más csoportokkal való kapcsolattartást - hivatalosan kinevezett vezető, funkcióval rendelkező csoporttagok - a hierarchia viszonyok attól függnek, kinek milyen hatalmi eszköz áll rendelkezésére  A hatalom típusai - Jutalmazó Rendelkeznie kell a jutalmazás eszközeivel. A potenciális engedelmeskedőknek áhítozniuk kell ezekért az előnyökért. - Kényszerítő A behódolásra épül, csak addig tart, amíg a befolyásoló személy jelen van A vezető büntethet. - Legitim Rendelkezik a pozíciójából eredő jogokkal. Azon alapul, hogy a másik személy elfogadja a másik személy jogát a befolyásolásra. - Referens Forrása a befolyásoló személyiségben rejlik. Az azonosulásra épül, a beosztott számára a vezető modellként szolgál. Ereje a másik személy iránt érzett vonzalom mértékétől függ. Az identifikációs hatás addig áll fenn, amíg a

szeretett személlyel való kapcsolat jó. - Szakértői Forrása: egy személy adott szituációban speciális tudással rendelkezőnek tűnik. - Negatív Azon lehetőségünk, hogy megakadályozzuk, késleltessük bizonyos események bekövetkezését, eltorzítsuk hatásukat. Azt eredményezi, hogy a vezetők többé nem bíznak meg alkalmazottjaikban, ezért különböző ellenőrzési módszereket alakítanak ki. A beosztottak ezt újabb kihívásnak tekintik, hogy éljenek negatív hatalmukkal. II. Érzelmi, rokonszenvi A kölcsönös szimpátián alapuló spontán társas kapcsolatok rendszere., lényeges maghatározója a közösségek rejtett hálózata, az informális szerkezet. - rendkívül változékony - ezen keresztül valósul meg az információáramlás, vélemények kidolgozása, értékképzés Szociometria: csoporton belüli informális kapcsolatok feltárását szolgálja. Szocioemocionális térképet hozunk vele létre Moreno dolgozta ki (egyénszempontú,

rokonszenvi alapon).  börtönökben Mérei Ferenc – többszempontú  pedagógiai csoport kutatásokban - a vizsgált társas alakzat a közösség egésze - az indítékokra is fényt derít - a funkció jellegű tagolódást, a csoport működését befolyásoló tényezőket is hivatott felderíteni - tartalmi köröket érintő kérdések: rokonszenvi, közösségi funkció, egyéni tulajdonság, közösségi helyzet, kiegészítő kérdések Szociogram: Rokonszenvi kérdések esetén. (max 3 kérdés) Kölcsönösségi táblázat segítségével fel tudjuk rajzolni a csoport érzelmi - rokonszenvi hálózatát grafikusan ábrázoló szociogramot, melyről leolvashatjuk a csoport rokonszenvi struktúrájának legfontosabb sajátosságait. Lehet: zárt, csillag alakzat, láncszerű,, páros kapcsolatok, magányosok. A csoport fejlettsége alapján lehet halmaz, laza, egy központú, széles peremű, tömbszerkezetű, több központú. Hasznos a csoport fejlettségi

szintjének megállapítása és a további fejlesztési elképzelések kimunkálása szempontjából. Az egyes fejlődési fázisokban a szociogram: - egyének, esetleg párok - triádok, kisebb csoportosulások - 1 központú, széles peremű szerkezet - tömb szerkezet (minden vezető álma) A gyakorisági táblázat (funkcionális kérdések esetén) segítségével fény derül: - a csoport légkörére - a közösség értékrendjére - a csoporton belüli hierarchia- és szerepviszonyokra III. Kommunikációs A csoport kommunikációs tevékenységének szerkezeti sajátosságait tükröző képződmény. Három közlési síkból áll: nyelvi, metakommunikációs, kontextuális A csoporton belüli információ áramlás a rokonszenvi hálózat fonalát követi. Fogyatékosságai: hírterjesztés lassúsága, hiányossága, egyoldalúsága. Fontos, hogy egy csoporttagnak milyen lehetősége van a többiekkel való közvetlen kommunikációra. A CSOPORTOK FEJLŐDÉSE A

csoportok fejlődése sajátos jellegű, meghatározott minőségi jellemzőkkel időben egymást követő szintekből áll. Fontos, hogy a vezető ismerje a csoportfejlődés egyes fázisainak jellemzőit, mert akkor nem érik váratlanul az általa tapasztalt jelenségek, s át tudja segíteni csoportját a következő fejlődési fázisba. I. A csoport alakulása, formálódása  A csoporton belüli kapcsolatok kialakulatlanok, bizonytalanok, sok a konfliktusforrás. Gyakori a szorongás, a bizonytalanság érzése A tagok erősen függnek a kijelölt vezetőtől, igyekeznek minél hamarabb elfogadtatni magukat a csoporton belül.  Ez a tájékozódás szakasza.  A vezető feladata a bizonytalan helyzet megszüntetése, a biztonság érzésének kialakítása. Fontos, hogy támogassa a csoportot Meg kell osztania az információkat, segítenie kell a nyílt kommunikációt, bátorítania kell a tagokat a problémák megoldásában. Gondot jelenthet, ha a vezető visszaél a

hatalmával, és ha csak a feladatra vagy csak egyes egyénekre figyel. Serkentenie kell a dolgozók beilleszkedését és a csoporttagokká válását, együttműködésüket. II. A polarizáció, ellenállás fázisa  Jellemző: a vezető korlátainak keresése, vezető elleni lázadozás, vezető tevékenységének bírálata. Csoport tagjai közötti rangsor kialakítására törekvés Vélemények polarizálódása, konfliktusok.  Alacsony teljesítmények. Feladattal kapcsolatos ellenállás  A vezető feladata: közvetít a konfliktusok konstruktív megoldásában, bátorítja a vélemények megosztását, támogatja a csoport közös normáinak kialakítását. Komolyan kell vennie a visszajelzéseket. Oda kell figyelnie a csoporton belüli légkörre, a szerepek és elvárások tisztázására. Tovább kell építenie a csoportot Gondot jelent ha a csoportot kedvelt és nem kedvelt tagokra osztja, ha a bűnbakkeresést támogatja, ha büntet és védekezik III.

Konszolidáció, rendeződés fázisa  Jellemző: Közös érzések, kölcsönös támogatások, egymás iránti nyitottság megjelenése. A csoporton belüli kohézió egyre erősebbé válik Új normák és új szerepek alakulnak ki, a hangsúly a harmónián van.  Célokkal való egyetértés, a csoport a feladatokra kezd összpontosítani, kezdi kialakítani a feladatok végrehajtásához szükséges szerepeket és normákat. A vélemények és elképzelések nyílt cseréje.  A vezető feladatai: segítse a normaképzést, nyílt légkör kialakítása, feszültségek feloldása, információ és források biztosítása a feladatok megoldásához, kritikus témák felszínre hozatala, saját értékrendjének kinyilvánítása, kezeli a destruktív tagokat. Gondot jelenthet, ha ragaszkodik a csoportvezetés központi szerepéhez, ha egyéni igényeket és különbségeket elutasít, ha 1-1 személy elvárásait teljesíti, ha saját értékeit ráerőlteti a csoportra.

IV. Produktivitás, teljesítés fázisa  Kölcsönös bizalom, a nyílt kommunikáció, a személyek közötti problémák megoldása, a saját magukra vonatkozó belátás, a kívánt irányba történő viselkedésmódosítás jellemző a csoporton belüli kapcsolatokra.  Jellemző a produktív munka, sikeres feladatteljesítések, az adottságok maximális kihasználása. Csoporttagok közötti munkamegosztás  A vezető feladata a segítő támogatás. Sokszor a vezetői szerep megosztását, háttérbevonulást igényli. Adjon lehetőséget a konzultációra, az egyének fejlődési lehetőségeinek biztosítására nagy súlyt helyezzen, munka közben el kell ismernie a jó teljesítményt. Csak akkor érdemes beavatkozni, ha szükséges A kritika, az elnyomás, a büntetés, az autonómia kétségbevonása, az érzések leértékelése csökkenti a teljesítményt. V. Elszakadás, átalakulás fázisa  Ha nem történik meg új célok megfogalmazása, akkor a

csoport struktúrájában a kölcsönös függés csökkenése, az érzelmek visszavonása jellemző, a kapcsolatok rutin jellegűekké válnak.  A tapasztalatok értékelése és a következtetések levonása a jellemző.  A vezető feladata (ha a csoportot fel kell oszlatnia): információgyűjtés a tényekről, időben bejelenteni a feloszlást, segíteni az alkalmazkodást, elfogadja a visszajelzéseket, elismeri a csoportot. Ha újrafogalmazás történik a csoport a csoportfejlődés valamelyik korábbi fázisába kerül vissza. CSOPORTON BELÜLI FOLYAMATOK A. Homogenizálódás A csoporttagok viselkedése, gondolatai, érzelmei, attitűdjei egy irányba mozdulnak el, egységessé válnak. Társas befolyásolásra jön létre  Normaalakulás, konformizmus A csoport működőképessége érdekében a tagok bizonyos írott vagy íratlan szabályokat fogadnak el, ezeket normáknak nevezzük. Formális normák: nyíltan megfogalmazódnak, gyakran írásos formában is

kifejezik, rendszerint a vezetőség fekteti le Informális normák: gyakran rejtettek, csoport alakítja ki Fontos, hogy a csoport számára minél több norma nyilvánossá és egyértelművé váljon, mert az esetleges félreértések így elkerülhetőek. A csoport vezetőjének fontos feladata a normák kialakításának elősegítése. A normák kialakításának lehetséges módjai: - vezető határozza meg - a tagok behozzák korábban kialakított normáikat - a csoport működése folyamán jönnek létre Konformitás: az egyén véleményének alakulása a többség véleményének hatására. Az emberek 66%-a a saját észlelésüket feladja a többiek véleménye miatt. Azok a csoporttagok, akik elfogadják a csoport normáit, konform módon viselkednek. Az, hogy mennyire akarunk megfelelni az elvárásoknak, teljes mértékben egyén függő. A konformitási hajlamot befolyásolja: nem, státusz, intelligencia, kreativitás, információéhség, személyiség, krízis, a

csoporthoz való tartozás igénye. A konform viselkedés kialakulásának két oka: információs és normatív befolyásolás.  A csoportos döntéshozatal torzító hatásai Csoportpolarizáció: a csoport döntése ugyanolyan irányú, de szélsőségesebb, mint az egyének eredeti álláspontjainak átlaga. Kialakulásának két oka van: - Információs befolyás: a csoportos megvitatás során a csoport tagjai egyre több olyan új érvet hallanak, ami fontos a tárgyalt téma szempontjából. Torzítás: ismételten olyan információk birtokába jutnak, melyek eredeti nézeteiket erősítik. - Normatív befolyásolás: az emberek saját véleményüket a csoport normáival hasonlítják össze. Csoportsodrás: a csoporttagok saját eltérő véleményüket elnyomják a csoportkonszenzus érdekében, s ez hibás döntések meghozatalához vezethet. Előfeltételei: külső hatásoktól elzárt, magas kohézióval jellemezhető csoport, erős stressz helyzet, vmely lehetséges

alternatíva mellett elköteleződő vezető irányítása. Tünetei: - a csoport erejének és erkölcsösségének túlértékelésetúlzott kockázatvállaláshoz vezet - zárt gondolkodáskollektív önigazolás, más csoportok leértékelése - egyöntetűség irányába történő nyomáscsoporton belüli öncenzúra Eredménye: nem vesznek figyelembe minden lehetséges alternatívát, a választott alternatíva kockázatait nem mérik fel, az esetleges kudarcra nem készülnek fel. Elkerülésének módjai: - a vezető ne azonosuljon semmilyen állásponttal - minden felvetődő nézetet vitassanak meg alaposan, előnyöket és hátrányokat is taglalva - külső szakértők bevonása - „ördög ügyvédje”megkérdőjelezi a kialakulóban lévő csoportdöntést - „második esély ülés”a csoporttagok megvitathatják a még jelentkező fenntartásaikat és kétségeiket. B. Differenciálódás (lásd: könyv 121 oldal) A csoporton belüli

különbségek létrejöttének folyamata