Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Kereslet-rugalmasság

Kereslet-rugalmasság A kereslet rugalmasságával (elaszticitás) azt tudjuk megmutatni, hogy hogyan reagál a kereslet valamilyen befolyásoló tényező változására. Ez a befolyásoló tényező lehet belső (a termék ára) és lehet külső (jövedelem, másik termék ára) tényező. Ennek megfelelően háromféle rugalmassági mutatót szoktunk számolni. A kereslet árrugalmassága Megmutatja, hogyan változik a keresett mennyiség, ha a termék ára megváltozik. Kiszámításának módja: E = keresett mennyiség %-os változása / ár %-os változása. Általában negatív érték, mivel a keresett mennyiség fordítottan arányos az árral. Bizonyos esetekben (ld. előző bejegyzés: sznob-hatás, nyáj-hatás, Veblen-hatás) az érték pozitív mennyiben az árrugalmasság abszolút értéke nagyobb 1-nél, akkor a terméket árrugalmasnak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a keresett mennyiség nagyobb mértékben változik meg, mint amennyire az ára. Pl azok a termékek,

amikre nincs nagyon szükségünk, mondjuk ha a gyümölcslevek ára megnő 10%-kal, biztosan lesznek olyan fogyasztók, akik ennek hatására 15-20%-kal, vagy még többel csökkentik a fogyasztásukat. Az árrugalmas termékek árát nem érdemes növelni, mert a keresett mennyiségük olyan mértékben csökken, hogy az áremelés ellenére az eladó bevétele csökkenni fog. Amennyiben az árrugalmasság abszolút értéke kisebb 1-nél, akkor a terméket árrugalmatlannak nevezzük. Ebben az esetben a keresett mennyiség kisebb mértékben változik, mint az ár, pl. ún közszükségleti cikkeknél, mint a tej, kenyér Ezen termékek árnövekedésekor az eladó bevétele nőni fog, mivel a keresett mennyiség kis mértékben fog csökkenni. A kereslet jövedelem-rugalmassága Megmutatja, hogyan változik a kereslet, ha a fogyasztó jövedelme változik. E = kereslet %-os változása / jövedelem %-os változása. Általában pozitív érték, mivel a jövedelem növekedésekor a

termékek többségéből többet vásárolunk. Ezek a termékek az ún normál jószágok Amennyiben az érték nagyobb 1-nél, akkor luxus jószágokról beszélünk, ezek fogyasztása ugrásszerűen nő a jövedelem növekedésekor. Negatív értéke is lehet a jövedelemrugalmasságnak, az ún. alacsonyabb rendű javaknál Ezek azok a termékek, amelyeket akkor vásárolunk, ha nincs pénzünk jobb minőségű termékre, de ha nő a jövedelmünk, áttérünk más termékekre. Pl párizsi helyett téli szalámit veszünk, burgonya helyett több zöldségfélét vagy húst. Természetesen teljesen egyénfüggő, hogy melyik terméket melyik kategóriába lehet besorolni. Van, akinek a Trabant is luxus, másnak pedig alacsonyabb rendű A kereslet keresztár-rugalmassága Megmutatja, hogyan változik az egyik termék kereslete, ha egy másik termék ára változik. E = A termék keresletének %-os változása / B termék árának %-os változása A két termék viszonyától függően

lehet negatív, nulla és pozitív. Negatív pl. abban az esetben, ha a B termék árának növekedése után az A termékből többet vásárolnak, azaz az A termékkel helyettesítik a B terméket - vaj és margarin. Nulla akkor, ha a két terméknek nincs köze egymáshoz, azaz az egyik árváltozásának hatására nem változik a másik kereslete - pl. zuhanyrózsa és téli gumi Pozitív akkor, ha pl. a B termék árának csökkenése hatására nemcsak a B-ből vesznek többet, hanem az A-ból, azaz a két termék kiegészíti egymást - teniszütő és teniszlabda