Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Kereslet

Kereslet A kereslet az egyik legfontosabb közgazdasági fogalom. Megkülönböztetünk egyéni és piaci keresletet a mikroökonómiában, és van az aggregált kereslet a makroökonómiában. Alapvetően mindegyik ugyanazt jelenti: mennyit képes és hajlandó megvásárolni a vevő(k) egy adott termékből (ill. az összes termékből) különböző árak (ill árszínvonal) mellett Nagyon fontos, hogy képességnek és hajlandóságnak is lennie kell, és nem a már megvásárolt termékmennyiségről van szó. Hajlandó megvásárolni, ha számára hasznos az adott termék (a hasznosság a termék mindenféle jó tulajdonsága, ez lehet szín, méret, szabás, használhatóság, minőség stb.) Képes megvásárolni, ha a jövedelméből ki tudja fizetni a termék árát Normális esetben minél drágább egy termék, annál kevesebbet akarunk belőle vásárolni. Nagyjából így fogalmazható meg a kereslet törvénye, aminek következtében a keresleti függvény negatív

meredekségű. Pontos alakját sok minden meghatározhatja, pl.: • • • • • • a hasznossága a reklámok a hírek a fogyasztó jövedelme a helyettesítő ill. kiegészítő termékek ára stb. Ezek a tényezők az ún. külső tényezők, amelyek változása esetén az egész kereslet megváltozik, azaz a keresleti függvény eltolódik. A keresett mennyiség viszont abban az esetben változik, ha a belső tényező, konkrétan a termék ára változik meg. Ilyenkor a függvényen mozdulunk el, az egyik pontból a másikba, de a függvény alakja nem változik. Pl. ha a benzin ára megnő, általában kevesebbet vásárolunk belőle az új áron Amennyiben viszont a fogyasztók jövedelme nő meg, más nem változik (ceteris paribus), akkor ugyanazon az áron többet vásárolunk benzinből. Azt írtam, hogy általában az ár növekedésének hatására csökken a keresett mennyiség. Vannak azonban kivételek. Van pl az ún sznob-hatás, ami akkor érvényesül,

ha valaki csak azért vásárol meg egy terméket, mert az drága, és mások nem engedhetik meg maguknak. Amennyiben ennek a terméknek az ára lecsökkenne, mások számára is elérhetővé válna, tehát az illető csökkentené az általa keresett mennyiséget. Aztán létezik ennek ellentéte, a nyáj-hatás is. Ez leginkább a tinik körében jellemző, amikor egy terméket azért vásárolnak, mert már mindenkinek van, és nem érdekli őket az sem, ha a termék ára megnő, nekik akkor is kell, és vásárolnak belőle. A harmadik ilyen hatás az ún. Veblen- vagy minőségi hatás Ez akkor érvényesül, ha a termék árából következtetünk annak minőségére, és annak ellenére többet vásárolunk belőle, hogy megnőtt az ára, mert arra gondolunk, hogy az árral együtt a minősége is javult