Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Közjavak

Közjavak A javakat (javak = jószág többes száma, angolul good/goods) csoportosíthatjuk a fogyasztásból való kizárás lehetősége ill. a fogyasztásban megfigyelhető rivalizálás szerint (is). Ezek alapján megkülönböztetünk magánjavakat, közjavakat, ill e két csoportba be nem sorolható vegyes javakat. Magánjavak esetén a fogyasztásból való kizárás megvalósítható (csak az fogyaszthatja, aki fizet érte), és rivalizálás van a fogyasztók között (egy fogyasztó fogyasztása csökkenti a mások számára rendelkezésre álló készletet). Ilyen pl a kenyér, a túró rudi, az autó stb Közjavak esetében a fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg (mivel senki nem fizet érte, eltiltani pedig senkit nem lehet), és rivalizálás sincs a fogyasztók között. A közjavak két alapvető csoportja a szabad természeti javak (pl. a levegő - bár azon el lehet gondolkodni, hogy vajon a tiszta levegő esetén van-e rivalizálás) és a termelt

közjavak, ilyen pl. a honvédelem vagy a kikötői világító torony. A vegyes javaknak is két csoportja van. Az egyik csoportnál nem valósítható meg a kizárás, de van rivalizálás a fogyasztók között. Ezek az ún zsúfoltságra hajlamos javak, pl egy szabadstrand (nem kell érte fizetni, tehát nincs kizárás, de előbb-utóbb megtelik) vagy a közút (nem az autópálya!). A másik csoportnál nincs rivalizálás, de a kizárás megvalósítható, pl a kábeltévé vagy internet ilyen, mivel fizetni kell érte, de a fogyasztás nem csökkenti a mások rendelkezésére álló készletet. A közjavak profittermelő képessége hiányzik. Ennek több oka is van A fogyasztók azonosítása nem megoldott, vagy nagyon drága lenne, ezért fizetni nem kell érte, a bevétel minimális. A költsége viszont nagyon magas, nagyon tőkeigényes termékekről van szó, amelyeknél ráadásul a fix költségek aránya magas a költségeken belül. Sokszor időben elhúzódó

beruházásokról van szó, a megtérülési idő tehát hosszú. Mindezek miatt a termelésük, azaz piaci kínálatuk elégtelen. Az állam egyik feladata, hogy ezeket a javakat megtermelje, mivel profitorientált vállalatok a fent vázolt okok miatt nem vállalkoznak rá. A közjavak termelésének, fogyasztásának elemzésénél sokszor használják a játékelmeletet, pl. fogoly-dilemma, közlegelők tragédiája. Potyautas magatartás A vegyes javak egy részét "kvázi közjószágnak" tekinthetjük (pl. közút), ezeket a legtöbb esetben az állam vagy az önkormányzat finanszírozza. Ezen termékek fogyasztásakor jellemző, hogy a fogyasztók szeretnék csökkenteni a közös költségekből rájuk háruló rész nagyságát, ill. a fogyasztásból eredő hasznosságukat maximalizálni akarják Amennyiben muszáj, megfizetik a saját rezervációs áruknak megfelelő összeget (azaz annyit, amennyit hasznossága alapján számukra megér a fogyasztás), de ha

nem kötelezik rá őket, akkor természetesen nem fognak fizetni. Ezt nevezzük potyautas - magatartásnak Pl. egy faluban az egyik földút mellett 10 család lakik Az önkormányzat szeretné megcsináltatni az aszfaltos utat, de nincs rá elegendő pénze, ezért hozzájárulást kér az ott lakó családoktók, mindenkitől 10.000 Ft-ot, a többi költséget kifizeti a költségvetésből A lakók tudják, hogy az önkormányzat mindenképpen szeretné az aszfaltos utat, tehát ki fogja fizetni a hiányzó összegeket, akkor is, ha nem minden család fizeti a hozzájárulást. Mit fognak tenni? Természetesen azok, akiknek nem ér meg 10.000 Ft-ot az új út (mert pl nem használják állandóan, nincs autójuk), nem fogják kifizetni a pénzt, ez lesz a tőlük várható racionális magatartás. "Közrosszak" A közjavak mellett említést érdemelnek a "közrosszak" (public "bads") is. Ezek a kedvezőtlen külső gazdasági hatások (negatív

externáliák), amelyek leggyakrabban a termelésből erednek (lég- és vízszennyezés). A termelők természetesen nem szándékosan okozzák a környezetszennyezést, de saját érdeküknek megfelelően cselekszenek, ha nem csökkentik azt, hiszen nagyon drágák a szűrő berendezések. Ilyenkor is az államnak kell beavatkoznia, hogy csökkenjen a termelés és a környezetszennyezés (internalizálják az adott externáliát). Természetesen vannak pozitív külső gazdasági hatások is, pl. a technikai újítások hatása, ezeket növelni kell az internalizálás útján