Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Monopólium

Monopólium Monopóliumról akkor beszélünk, ha egy iparágban a piaci kínálatot egyetlen résztvevő termeli meg. Ebben az esetben a vevői oldalon van monopólium, azaz "egyeduralom" Amennyiben a vevői oldalon van egy szereplő, akkor monopszóniáról beszélünk. Kivételes esetben az is előfordulhat, hogy mind az eladói, mind a vevői oldalon egyetlen vállalat van, ez a biletarális monopólium. A monopóliumra jellemző tehát, hogy egy vállalat van a piacon, ő érzékeli a teljes piaci keresletet. Ennek a keresletnek megfelelően meghatározza az árat, tehát a monopólium ármeghatározó piaci szereplő. Ez persze nem jelenti azt, hogy akármekkora árat megállapíthat, alkalmazkodnia kell a piaci keresleti függvényhez. A termékének helyettesítője nincs, azaz a piacon nem található olyan termék, amellyel ugyanolyan módon lehet kielégíteni az igényeket. A monopolizált piacra nehéz a belépés és költséges a kilépés. Ahol monopólium

alakult ki, ott tehát a megszüntetése sem akadálymentes. Mi akadályozhatja a belépést a piacra? • • • • • az optimális üzemméret nagysága - ha ez kicsi a piachoz képest, akkor verseny fog kialakulni a piacon, amennyiben viszont az optimális üzemmérettel a teljes kereslet kielégíthető, monopólium fog kialakulni. Az így kialakult monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük. az induláshoz szükséges beruházás költségessége - ehhez nem kell magyarázatot fűzni szabadalmak, licencek, know-how-k - bizonyos termékek termelése csak engedély alapján történhet, és ha az engedélyt egyetlen vállalat szerzi meg, akkor monopólium alakul ki ellenőrzési monopólium bizonyos nyersanyagforrások felett - pl. különböző bányakoncessziók állami piacszabályozás - Magyarországon pl. bizonyos iparágakat csak fokozatosan nyitnak meg a különböző szereplők előtt, sokáig nem volt lehetőség a belépésre (pl. vezetékes

telefonszolgáltatás), de ide sorolható pl. a behozatali tilalom is, mely a belföldi vállalatok számára teremt monopóliumot Mivel a monopólium érzékeli a teljes piaci keresletet, ezért számára a figyelembe veendő keresleti függvény negatív meredekségű. Minél nagyobb mennyiségű terméket akar eladni, annál alacsonyabb árat kell meghatároznia. A keresleti függvénye inverz alakban a következő képlettel írható fel: P = b - a*Q, ahol "b" a függőleges tengelymetszet (ha a függőleges tengelyen van az ár) és "-a" a meredeksége a függvénynek. Ebből a teljes bevétel függvény alakja: TR = P*Q, azaz TR = bQ - aQ^2, tehát egy lefelé nyitott parabola, melynek egyik végpontja az origó, a másik végpontja pedig ott található, ahol a keresleti függvény metszi a vízszintes tengelyt. A határbevétel a teljes bevétel q szerinti deriváltjaként számítható ki, ezért a függőleges tengelymetszete megegyezik a keresleti

függvény tengelymetszetével, meredeksége pedig duplája annak. Képlete tehát: MR = b - 2a*Q. A monopóliumnál is igaz az a kritérium, hogy MR = MC a profitmaximumnál, de mint látható, itt az ár nem egyenlő a két értékkel, hanem annál magasabb. A mennyiséget meghatározza az MR és az MC függvény metszéspontja, majd ezt felvezetve a keresleti függvényre megkapjuk a monopólium által alkalmazott árat. Mivel az MR függvény annál a mennyiségnél metszi a vízszintes tengelyt, ahol a teljes bevétel maximális, így egyértelmű, hogy ennél a mennyiségnél többet nem termel a monopólium (ennél nagyobb mennyiségnél nem lehet egyenlő az MR az MC-vel). Eddig tekinthető rugalmasnak a kereslet, azaz ha eddig a pontig csökkentjük az árat, a bevétel nőni fog. Innen a kereslet rugalmatlan, az árcsökkentés eredménye bevétel-csökkenés lesz Tehát ennél a pontnál egységnyi rugalmas a kereslet. Monopólium esetén nincs értelme

meghatározott fedezeti és üzemszüneti pontról beszélni. Természetesen lehetséges, hogy a monopólium épp 0 gazdasági profitot realizál vagy éppen veszteséget minimalizál, de nem tudjuk megmondani, hogy ez pontosan melyik árnál fog előfordulni. Amennyiben a keresleti függvény által meghatározott piaci ár pont megegyezik az átlagköltséggel (azaz az AC ebben a pontban érinti a keresleti függvényt), akkor a monopólium gazdasági profitja 0 lesz. Ha az ár az AC és az AVC között lesz, akkor veszteséget minimalizál. Amennyiben a profitmaximumnak megfelelő pontban az AVC érinti a keresleti függvényt, akkor a monopólium vesztesége megegyezik a fix költségével. Bezárni valószínűleg ekkor sem fogja a gyárat, hiszen egyedüli termelőként nem biztos, hogy ezt megteheti, "le kell nyelnie" a veszteséget (ld. pl MÁV)