Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Rugalmasság

Rugalmasság Rugalmasság: megmutatja, hogyan változik a kereslet vagy a keresett mennyiség, ha a keresletre ható valamely tényező 1%-kal változik. A mutatók értékét számolhatjuk előbázisú formulával, ami azt jelenti, hogy az eredeti értékekhez viszonyítunk. Számíthatjuk utóbázisú formulával, amikor az új értékekhez viszonyítunk. A kettő közötti értéket kapunk, amikor középponti formulával számolunk, azaz az új és az eredeti érték átlagához viszonyítunk. Ezt a módszert azért alkalmazzuk, mert ez van legközelebb a pontrugalmassághoz, amit a keresleti függvényből deriválással állapítunk meg. Típusai: árrugalmasság, keresztár-rugalmasság, jövedelemrugalmasság. Árrugalmasság: megmutatja, hogyan változik egy termék iránti kereslet mennyisége, ha a termék ára egy %-kal változik. Kiszámítása: ε x,Px = = : A kereslet árrugalmassága általában negatív értéket vesz fel, hiszen érvényesül a kereslet

törvénye, azaz magasabb ár esetén a fogyasztók kevesebb terméket vásárolnak. Amennyiben az árrugalmasság abszolút értékben nagyobb, mint egy, akkor a termék keresletét rugalmasnak tekintjük. Ebben az esetben a keresett mennyiség változása nagyobb mértékű, mint amilyen az ár változás mértéke, tehát a fogyasztó(k) által a termékre költött pénz csökken. Rugalmas kereslet esetén a keresleti függvény lapos Az abszolút értékben egynél kisebb érték esetén a keresletet rugalmatlannak tekintjük, tehát az árváltozás mértékénél kisebb mértékben változik a keresett mennyiség, a fogyasztó(k) által a termékre költött pénz nő. Rugalmatlan kereslet esetén a keresleti függvény meredek, teljesen rugalmatlan termék esetén függőlegesen. 0-hoz közeli rugalmassággal általában a közszükségleti cikkek tartoznak, pl. a kenyér, tej, fontos gyógyszerek; ezeknek a fogyasztását az emberek nem csökkentik jelentős mértékben akkor

sem, ha az ár jelentősen megnő. Vannak esetek, amikor az árrugalmasság pozitív. Pl: • • • Sznob-hatás érvényesülése esetén: a fogyasztó csak akkor vásárolja a terméket, ha mások nem tudják megfizetni. Az ár csökkenésére úgy reagál, hogy csökkenti a vásárolt mennyiséget, mivel már mások számára is elérhető, számára értéktelen lesz a termék. Nyáj-hatás érvényesülése esetén: az előző ellentéte, általában gyerekekre jellemző viselkedés. Akármilyen drága egy termék, a fogyasztó is meg akarja vásárolni, mert már mindenkinek van, és „ciki", ha neki nincs. Veblen-hatás érvényesülés: más néven minőségi hatás, amikor a termék árából következtet a fogyasztó a minőségére, és ha emelkedik az ára, azt gondolja, a minősége is emelkedik, ezért többet vásárol belőle. Keresztár-rugalmasság: megmutatja, hogyan változik egy termék iránti kereslet, ha egy másik termék ára 1%-kal

megváltozik. Kiszámítása: ε x,Py = = : A keresztár-rugalmasság nagysága attól függ, hogy milyen kapcsolatban áll egymással a két termék. A keresztár-rugalmasság értéke pozitív, ha a két termék egymást helyettesíti, hiszen ilyenkor az y termék árának emelkedésére úgy reagálnak a fogyasztók, hogy y helyett inkább több x terméket vesznek. A keresztár-rugalmasság értéke negatív, ha a két termék egymást kiegészíti, hiszen ilyenkor az y termék árának emelkedésekor a fogyasztók nemcsak az y-ból csökkentik a vásárlást, hanem x-ből is. Ha a két termék egymástól teljesen független, akkor a keresztár-rugalmasság értéke 0. Jövedelemrugalmasság: megmutatja, hogyan változik egy termék iránti kereslet, ha a fogyasztó jövedelme 1%-kal változik. Kiszámítása: ε x,I = = : A jövedelemrugalmasság pozitív, ha normáljószágokról van szó, melyek fogyasztása nő, ha a jövedelem nő. Ezen belül egynél nagyobb a

rugalmassági mutató értéke, ha luxusjószágokról van szó, ezeknek a kereslete ugrásszerűen megnő a jövedelem növekedésekor. Alacsonyabb rendű jószágok esetén a jövedelemrugalmasság értéke negatív, ilyenkor a jövedelem növekedésére úgy reagálnak a fogyasztók, hogy ezen termékekből csökkentik a fogyasztást, és valami értékesebbel, drágábbal helyettesítik. A termékek besorolása egyén-függő és jövedelem-függő, mindenkinél más termék számít luxusjószágnak és alacsonyabb rendűnek. A kereslet rugalmasságának ismerete elsősorban a marketinges szakemberek számára fontos információ, ill. a gazdaságpolitikus előrejelzéseit is segíti, ha ismerik a mutatószámokat