Gazdasági Ismeretek | Számvitel » PSZF Számvitel szigorlati A tételek, 2004

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 148 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1981

Feltöltve:2005. október 27.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Számvitel szigorlat 1/7 oldal 1/A Ismertesse az ingatlanok számvitelét! Az ingatlanok helye a számlakeret-tükörben: • 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok o 121. Földterület o 122. Telek, telkesítés o 123. Épületek, épületrészek o 124. Egyéb építmények o 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek o 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok o 127. Ingatlanok értékhelyesbítése o 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása o 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése Az ingatlanok helye a mérlegben: • A. Befektetett eszközök o II. Tárgyi eszközök  1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Ingatlan: rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó [Szt. 26 § (2)]: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész,

az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok [Szt. 26 § (2)]: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Ingatlanok közé tartoznak: • Termőföld: a mezőgazdasági hasznosítás céljait szolgáló földterület (pl. szántóföld, erdő,

nádas). Itt kell kimutatni azoknak a termőföldeknek az értékét, amelyekhez a vállalkozó vásárlás útján jutott, vagy törvényben szabályozott módon értékelt. Termőföld után értékcsökkenés nem számolható el, így bruttó érték = nettó érték. • Telek: itt kell kimutatni azoknak a földterületeknek, telkeknek az ellenértékét, amelyekhez a vállalkozó vásárlás, kisajátítás útján vagy egyszeri telek igénybevételi díj fizetése kapcsán jutott. Telek után sem számolható el értékcsökkenés • Telkesítés: olyan beruházás eredménye, amely a talaj tulajdonságait, felszínét és a termelés feltételeit módosítja. • Épületek: olyan szerkezetileg önálló építmények, amelyek részben vagy egészben külső tértől elválasztottak. • Épületrészek, tulajdoni hányadok: olyan ingatlan, amelynek tulajdonjoga több tulajdonos között meghatározott arányban oszlik meg. Számvitel szigorlat • • 2/7 oldal 1/A

Egyéb építmények: minden épületnek nem minősülő külső építmény (pl. vasút, kerítés). Üzemkörön kívüli építmények: azok, amelyek nincsenek a vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben (pl. üdülő, sportpálya, óvoda) A Tartozik oldalon kell kimutatni: • az ingatlanok nyitó bruttó értékét, • üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatba vételkor az aktivált bruttó értéket, • a jegyzett tőke leszállításakor a részesedés fejében kapott ingatlantársaság által közölt bruttó értékét, • apportként kapott ingatlan társasági szerződésben meghatározott értékét. A Követel oldalon kell kimutatni: • az értékesített ingatlant, • a gazdasági társaságba apportként bevitt ingatlan, • térítés nélkül átadott ingatlant, • kötelezettségek teljesítésére átadott ingatlan könyv szerinti bruttó értékének kivezetését, • a december 31-i könyv szerinti záró bruttó értéket.

Bekerülési (beszerzési és előállítási) érték: Az ingatlanok bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterheket foglalja magában. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó: • illeték [vagyonszerzés (ajándék,

öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], • az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, • a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, • az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), • a vásárolt vételi opció díja, • az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön o felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, o szerződésben meghatározott kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, o szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, o felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat, • a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, üzembe helyezésig számított biztosítási díj;

Számvitel szigorlat • • 3/7 oldal 1/A a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek, az eszköz üzembe helyezéséig terjedő árfolyam-különbözete, amennyiben az árfolyamveszteség, legfeljebb annak összegéig, a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított ÁFA, továbbá az ÁFA törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított ÁFA le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi Építési telek (földterület) és rajta lévő épület egyidejű beszerzése esetén, ha az épületet rendeltetésszerűen nem veszik

használatba, akkor az épület beszerzési, bontási költségeit, a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a

beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege. Az ingatlanok állományba vétele: • Beszerzéskor – tényleges beszerzési áron • Apportként történő átvételkor – a létesítő okiratban meghatározott értéken • Átalakulás esetén – a végleges vagyonmérlegben szereplő értéken • Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében: o Jegyzett tőke leszállításakor – a társaság által közölt, számlázott értéken o Végelszámoláskor és felszámoláskor – a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken • Követelés fejében átvétel esetén – a megállapodás, szerződés szerinti értéken o Csődeljárás során – a csődegyezség szerinti értéken o Felszámolás esetén – a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken • Csere útján beszerzett eszköz esetén – csereszerződés szerinti értéken •

Saját előállításkor – tényleges közvetlen önköltségen • Térítés nélküli átvétel esetén – az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken, legfeljebb a piaci értéken • Importbeszerzések értéke: o Forintban történő kiegyenlítés esetén – levonható ÁFA nélküli számlaérték, o Devizában, valutában történő kiegyenlítés esetén – a levonható ÁFA nélküli devizának a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték o Barter ügylet esetén – az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon számított érték Számvitel szigorlat 4/7 oldal 1/A Az ingatlanok főkönyvi elszámolása (növelő tételek): • alapításkori nyitó érték T 121-126 – K 491, • vásárlás o T 161-162 – K 455 (vételár, felár, szállítási-rakodási költségek, alapozás, szerelés, közvetítői, bizományosi díjak, le nem vonható ÁFA, bérmunka díj), •

létrehozás, építés o T 5 – K 1-4 (saját tevékenységű beruházás felmerült költségei), o T 16 – K 582 (költségek aktiválása), o T 466 – K 467 (ÁFA vonzat), • apportként átvétel o T 16 – K 479 (bekerülési érték), o T 33 – K 411 (bejegyzéskor a tőke elszámolása), o T 479 – K 33 (kötelezettség megszüntetése), • lízing o T 16 – K 448/455 (eszköz nyilvántartásba vétele), o T 12 – K 16 (aktiválás), • terven felüli értékcsökkenés visszaírása T 128 – K 966, • értékhelyesbítés T 127 – K 417, • átsorolás a készletek közül, ha a készlet raktáron volt (nem jellemző) o T 581 – K 25 (előállítási költségek), o T 16 – K 582 (előállítási költségek), o T 16 – K 2 (beszerzési érték), o T 12 – K 16 (aktiválás), • átsorolás a készletek közül, ha a készlet használatban volt (nem jellemző) o T 511 – K 2 (készletfelhasználás költségként), o T 16 – K 511 (átvezetés

beruházásra), o T 12 – K 16 (aktiválás), o T 571 – K 129 (terv szerinti értékcsökkenés elszámolása), • hagyaték, többlet, térítés nélküli átvétel o T 16 – K 989 (bekerülési érték), o T 989 – K 483 (bekerülési érték elhatárolása), o T 12 – K 16 (aktiválás), o T 571 – K 129 (terv szerinti értékcsökkenés elszámolása), o T 483 – K 989 (elhatárolás feloldása értékcsökkenés összegével arányosan), o T 466 – K 479 (ÁFA, ha az átvevőt terheli). Az ingatlanok főkönyvi elszámolása (csökkentő tételek): • értékesítés o T 861 – K 12 (bruttó érték kivezetése), o T 129 – K 861 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése), o T 128 – K 861 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése), o T 311 – K 961 (kapott ellenérték), o T 311 – K 467 (ÁFA), • apportként átadás o T 881 – K 12 (bruttó érték kivezetése), o T 129 – K 881 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése), o T 128 – K 881

(terven felüli értékcsökkenés kivezetése), o T 368 – K 981 (kapott részesedés elszámolása), o T 17 – K 368 (részesedés kimutatása cégbírósági bejegyzéskor), Számvitel szigorlat • • • • • • 5/7 oldal 1/A o T 368 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő megtéríti), o T 889 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő nem téríti meg), térítés nélküli átadás o T 889 – K 12 (bruttó érték kivezetése), o T 129 – K 889 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése), o T 128 – K 889 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése), terv szerinti értékcsökkenés T 571 – K 129 terven felüli értékcsökkenés T 866 – K 128 értékhelyesbítés visszaírása T 417 – K 127 átsorolás a készletek közé, ha az eszközt még nem aktiválták (nem jellemző) o T 581 – K 16 (beruházás csökkentése), o T 2 – K 582 (átsorolás előállítási költségen), o T 2 – K 16 (átsorolás beszerzési értéken), átsorolás a készletek közül,

ha az eszközt már aktiválták (nem jellemző) o T 129 – K 12 (terv szerinti értékcsökkenés rávezetése a bruttó értékre), o T 128 – K 12 (terven felüli értékcsökkenés rávezetése a bruttó értékre), o T 511 – K 12 (nettó érték átvezetése anyagköltségbe), o T 511 – K 571 (elszámolt értékcsökkenés átvezetése anyagköltségbe). Az ingatlanok analitikus nyilvántartása: • A tárgyi eszközökről a főkönyvi számlákkal bruttó értéken számszerűen megegyező, egyedi vagy csoportos analitikus nyilvántartást kell vezetni. • Ajánlott tartalom: o Azonosításhoz szükséges adatok:  ingatlan megnevezése  azonosító számok  beszerzés időpontja  használatba vétel időpontja  ingatlant létesítő cég pontos megnevezése, címe  egyéb adatok o Állomány és értékadatok, ezek változásai:  üzembe helyezéskori érték  választott értékcsökkenési leírási módszer  várható hasznos élettartam

 maradványérték  ténylegesen elszámolt értékcsökkenés összege  terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása  társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés összege  értékhelyesbítésre vonatkozó adatok  piaci érték o Leltározással kapcsolatos adatok:  használó költséghelye, megnevezése, azonosító adatai  a költséghely változásra vonatkozó adatok (új költséghely megnevezése, változás időpontja) o A tárgyi eszközhöz kapcsolódó tartozékok felsorolása. o Minden olyan egyéb információ, amelyet a vállalkozás fontosnak tart az ingatlanok nyilvántartásával kapcsolatban. • A csoportos analitikus nyilvántartás homogén eszközcsoport esetén alkalmazható, mivel egy nyilvántartó lapon egy eszközféleségből több eszköz szerepel. Számvitel szigorlat • 6/7 oldal 1/A A csoportos nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy abból megállapítható legyen: o a bruttó érték és

változása o az értékcsökkenés és változása o a mennyiség, stb. Az ingatlanok kapcsolata az eredménykimutatással: • Közvetlenül nem találhatók meg, de hatást gyakorolnak az eredmény-kimutatásra. • Összköltség eljárással: Terv szerinti értékcsökkenési leírás  Értékcsökkenési leírás  Saját előállítású ingatlanok  Saját előállítású eszközök aktivált értéke • Forgalmi költség eljárással: Terv szerinti értékcsökkenési leírás  Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége  Értékesítés közvetett költségei • Értékesítés, káresemény bevétele  Egyéb bevételek • Értékesítés, káresemény, selejtezés, hiány könyv szerinti értéke  Egyéb ráfordítások • Terven felüli értékcsökkenés  Egyéb ráfordítások • Értékvesztés  Egyéb ráfordítások • Értékvesztés visszaírása  Egyéb bevételek • Apport (alapító okirat szerinti értéke) 

Rendkívüli bevételek • Apportként történő átadás  Rendkívüli ráfordítások • Térítés nélküli átadás  Rendkívüli ráfordítások • Követelés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek • Részesedés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek • Térítés nélküli átvétel  Rendkívüli bevételek Az ingatlanokkal kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben a következőket kell kimutatni: • Bruttó értékkel kapcsolatosan: o a nyitó állomány értékét, o a növekedés értékét (beszerzés, előállítás, apportként átvétel, átsorolás, egyéb növekedés), o a csökkenés értékét (értékesítés, apportként bevitel, térítésmentes átadás, átsorolás, egyéb csökkenés). • Értékcsökkenés (halmozott) összegének: o nyitó értékét, o növekedési értékét, o csökkenési értékét, o külön az átsorolások értékét. • A tárgyévi értékcsökkenési leírás: o terv szerinti leírás

(lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan és értékhatár alattiként leírt összeg), o terven felüli leírás és visszaírás összegét, jogcímenként (jelentősebb eseményeket indokolni is kell). • Értékhelyesbítésekkel kapcsolatban: o nyitó értéket, o növekedéseket, o csökkenéseket, o záró értéket. • Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. Számvitel szigorlat • 7/7 oldal 1/A Ismertetni kell továbbá a környezet védelmét közvetlenül szolgáló ingatlanok: o nyitó bruttó értékét, növekedéseket, csökkenéseket, átsorolásokat, o halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, növekedéseit, csökkenéseit, átsorolásait, Az ingatlanok megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki kell térni a telephelyek bemutatására. • Be kell mutatni: o a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó

környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét, o a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat, o a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát, o a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását. Az ingatlanok bizonylatai: • tárgyi eszköz állományba vételi jegy, • üzembe helyezési okmány, • átsorolási jegyzőkönyv, • selejtezési jegyzőkönyv, • áthelyezési bizonylat, • leírt tárgyi eszközök jegyzéke, • alapító okirat, o megegyezési o állományból kivezetési • leltárhiány. Értékcsökkenés elszámolásának szabályai: Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál.

Számvitel szigorlat 1/7 oldal 2/A Értékpapírok Az értékpapírok helye a számlakeret-tükörben: • 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) o 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban o 172. Egyéb tartós részesedés o 177. Részesedések értékhelyesbítése o 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása • 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok o 181. Államkötvények o 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai o 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai o 184. Tartós diszkont értékpapírok o 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása • 37. Értékpapírok (Forgóeszközök) o 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban o 372. Egyéb részesedés o 373. Saját részvények, saját üzletrészek o 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok o 378. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása Az értékpapírok helye a mérlegben: • A.

Befektetett eszközök o III. Befektetett pénzügyi eszközök • B. Forgóeszközök o III. Értékpapírok Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Csoportosításuk t öbbféle s zempont a lapján t örténhet, pl . l ejárat, ki bocsátók, s tb s zerint, de pénzügyi s zempontból az a c soportosítás a l egjobb, a mely a z é rtékpapírokat a ve lük megtestesített jogok alapján határolja el. Értékpapírok a velük megtestesített jogok alapján: • követelést megtestesítő értékpapírok (váltó, csekk, kötvény, stb.), • áruval kapcsolatos jogot magában foglaló értékpapírok (raktárjegyek, zálogjegyek), • részesedési jogot (tulajdoni hányadot) megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek vagyonjegyek, stb.) A Szt. két nagy csoportra bontja az értékpapírokat: • Befektetett p énzügyi eszközök: ide t artoznak azok az ér tékpapírok, amelyeket a vállalkozó t artós j

övedelem – éven t úli – vagy befolyásolási irányítási, ellenőrzési lehetőség megszerzésének szándékával vásárolt meg. • Forgóeszközök: ide tartoznak azok az értékpapírok, amelyeket nem tartós befektetési szándékkal, ha nem f orgatási c éllal, á tmeneti be fektetésként, r övidtávú k amathozam, árfolyamnyereség céljából vásárolt meg a vállalkozó. Számvitel szigorlat 2/7 oldal 2/A Értékpapírok értékelése: • Eladásra vásárolt kötvények o évközben vásárláskor a belföldi kötvény a beszerzési áron kerül nyilvántartásba, a külföldi kötvény a deviza vételár vásárláskori időpontban érvényes MNB hivatalos d eviza v ételi á rfolyamon á tszámított f orintértéken k erül b e a nyilvántartásba, o a köt vény t ulajdonosa kamatot ka p, a mely a pé nzügyi be vételek k özött számolandó el, a törlesztő részletek pedig a kötvény nyilvántartás szerinti értékét csökkentik, o

értékesítéskor az eladási ár általában eltér a beszerzési értéktől:  eladási ár > beszerzési ár: árfolyamnyereség,  eladási ár < beszerzési ár: árfolyamveszteség, o árfolyam kül önbözet csak a kkor s zámolható e l, ha a pé nzügyi t eljesítés megtörtént, o mérlegkészítéskor é rtékvesztést ke ll e lszámolni a f ordulónapon a vá llalkozó tulajdonában levő eladásra vásárolt kötvények es etében, h a a p iaci ér ték tartósan 1 évet meghaladóan csökken; ha a kötvény külföldi pénznemre szól és az év v égi d eviza v ételi ár folyam al acsonyabb a v ásárláskori á rfolyamnál, árfolyamveszteséget kell elszámolni pénzügyi műveletek ráfordításaként, • Saját részvények, üzletrészek: o ezeket az ér tékpapírokat a v ételkor f izetett el lenérték ö sszegével k ell szerepeltetni a mérlegben, • Eladásra vásárolt részvények: o értékelési szabályainál az eladásra vásárolt

kötvényeknél leírtak az irányadók, • Egyéb értékpapírok: o ezeket az értékpapírokat a beszerzési értéken kell nyilvántartásba venni o mérlegkészítéskor, ha külföldi követelésre szóló értékpapír is van a vállalkozás tulajdonában, akkor össze kell hasonlítani a kön yv szerinti érték számításánál alapul vett és a december 31-i deviza vételi árfolyamot, ha ez az utóbbi kisebb, étekvesztést k ell e lszámolni; é tekvesztést k ell e lszámolni a kkor is , ha a z értékpapír á rfolyam c sökkenése m egállapítható, va gy a ki bocsátó a nyagi helyzete úgy alakul, hogy a visszafizetés veszélybe kerül. Értékpapírok értékelése a mérlegben: + – = – + ± Bekerülési érték Évközi csökkenések Bekerülési (könyv szerinti érték) év végén Értékvesztések Értékvesztések visszaírása Devizás részesedések és értékpapírok árfolyam különbözete Értékpapírok aktiválása: • Részesedések o

beszerzéskor: beszerzési ár, o térítés nélküli átvételkor: átadó által közölt könyv szerinti érték és a piaci érték közül a kisebb, o ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték, o apport behozatal: apport érték, o átsoroláskor: könyv szerinti érték, Számvitel szigorlat • • 3/7 oldal 2/A Forgóeszközök o a bizományosi díjat és opciós díjat nem kötelező aktiválni, de lehet; ha nem lett aktiválva, akkor költségként leírandó (vételi opció díja: pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként), vagy időben elhatárolható, realizáláskor kivezetendő, Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok o vételárban szereplő kamat nem aktiválható, az “egyéb kapott (járó) kamatok, kamatjellegű. bevételek” közé kerül, o beszerzéshez kapcsolódó időbeli elhatárolás forgóeszközöknél nem alkalmazható, o diszkont é rtékpapír a ktiválása be kerülési é rtéken t örténik ( december 3 1-én: aktív

időbeli elhatárolás az időarányos “kamat” összegében, kapott kamatként). Értékpapírok főkönyvi elszámolása (növelő tételek): • beszerzés azonnali kiegyenlítéssel T 17, 37 – K 384 (vételár elszámolása), • beszerzés halasztott fizetéssel o T 17, 37 – K 479 (vételár elszámolása), o T 479 – K 384 (pénzügyi rendezés), • beszerzés közvetlen irányítást biztosító részesedéseknél o T 17, 37 – K 384 (vételár elszámolása), o T 115 – K 17, 37 (pozitív üzleti vagy cégérték, ha a piaci érték < ellenérték), o T 17, 37 – K 969 ((negatív üzleti vagy cégérték, ha a piaci érték > ellenérték), o T 969 – K 483 (negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása, feloldás min 5 év), • apportba vétel o T 17, 37 – K 479 (átvett részesedés kimutatása), o T 32/33 – K 411 (cégbejegyzéskor), o T 479 – K 32/33 (kötelezettség megszüntetése), • ajándék, hagyaték, térítés nélküli átvétel: o

T 17, 37 – K 989 ( piaci érték, vagy az átadó által közölt könyv szerinti érték közül a kisebb értéken), o T 989 – K 483 (halasztott bevétel elhatárolása), • hozamok elszámolása o T 368 – K 971 és T 384 – K 368 (ha a tárgyévben nem kerül kifizetésre), o T 384 – K 971 (tárgyévi kifizetés esetén), • saját részvény visszavásárlása T 373 – K 384 (visszavásárlási értéken), • hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír beszerzése o T 18, 374 – K 384 (fizetett ellenérték), o T 974 – K 18, 374 (vételárban lévő kamat elszámolása, ami nem illet meg), o T 53/877 – K 384/368 (bizományosi díj/opciós díj lehívása), o T 392 – K 53/877 (bizományosi díj/opciós díj elhatárolása), o T 368 – K 384 (bizományosi díj átutalása), o T 18, 374 – K 368 (opciós díj elszámolása lehíváskor), • diszkont értékpapír beszerzése T 18, 37 – K 384 (fizetett ellenérték), • értékvesztés visszaírása

T 17, 37 – K 874. Számvitel szigorlat 4/7 oldal 2/A Értékpapírok főkönyvi elszámolása (csökkentő tételek): • saját részvény bevonása o T 887 – K 373 (könyv szerinti érték kivezetése), o T 411 – K 987 (tőkecsökkenés névértéken), • saját részvény értékesítése o T 379 – K 373 (könyv szerinti érték kivezetése), o T 384 – K 379 (befolyt ellenérték elszámolása), o T 379 – K 975 (árfolyamnyereség), o T 875 – K 379 (árfolyamveszteség),  kapcsolódó tétel  T 877 – K 482 ( bekerülési é rték é s a né vérték köz ötti kül önbség arányos részének elhatárolása),  T 391 – K 977 [tárgyévi elhat = különbözet*(eltelt idő/összes idő)], • kamatozó értékpapír törlesztése o T 384 – K 379 (vételár, névértékkel arányos), o T 379 – K 18, 374 (könyv szerinti érték kivezetése, névértékkel arányos), o T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség), o T 871, 875 – K 379

(árfolyamveszteség), o T 977 – K 391 (elhatárolt nyereség visszavezetése), o T 482 – K 877 (elhatárolt veszteség visszavezetése), • kamatozó értékpapír beváltása, értékesítése o T 379 – K 18, 374 (könyv szerinti érték kivezetése), o T 384 – K 379 (befolyt ellenérték), o T 379 – K 973, 974 (eladási árban lévő kamat, ami minket illet meg), o T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség), o T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség), • diszkont értékpapír beváltása o T 379 – K 18, 37 (könyv szerinti érték kivezetése), o T 384 – K 379 (befolyt ellenérték), o T 379 – K 391 (még fel nem oldott elhatárolás), o T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség), o T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség), • értékesítés o T 379 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése), o T 384 – K 379 (befolyt ellenérték), o T 366 – K 379 (halasztott fizetés elszámolása), o T 384 – K 366 (halasztott fizetés pénzügyi rendezése), o

T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség, vételár > KSZÉ), o T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség, vételár < KSZÉ), • apportként átadás o T 881 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése), o T 368 – K 981 (társasági szerződés szerinti érték elszámolása), o T 17, K 368 (cégbejegyzéskor az új részesedés kimutatása), • térítés nélküli átadás T 889 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése), • értékvesztés T 874 – K 17, 37. Számvitel szigorlat 5/7 oldal 2/A Értékpapírok értékvesztésére és annak visszaírására vonatkozó szabályok: • Részesedések értékvesztése o ha a piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy a részesedés A/III vagy B/III között szerepel, o ÉV = piaci érték – KSZÉ = negatív [Szt. 54 § (1)], o a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték, o a részesedések piaci értékének

meghatározásánál figyelembe kell venni:  a gazdasági társaság piaci megítélését és ennek tendenciáját,  a várható megtérülést a megszűnő társaságból (pl. felszámolás miatt),  az idevonatkozó arányszámokat (ST / JT, ill. befekt KSZÉ / befekt NÉ) • Részesedések értékvesztésének visszaírása [Szt. 54 § (3)] o ha a részesedés mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést – maximum en nek ö sszegéig, l egfeljebb az er edeti b ekerülési é rtékig – visszaírással csökkenteni kell, • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése o az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a – felhalmozott k amatot nem ta rtalmazó – piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy az értékpapír az A/III vagy a

B/III között szerepel, o ÉV = Piaci érték – KSZÉ = negatív [Szt. 54 § (4)], o a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték, o a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piaci értékének meghatározásánál figyelembe kell venni:  az ép kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, ennek tendenciáját,  az ép kibocsátójának tartós piaci megítélését, ennek tendenciáját, o éven b elüli l ejáratú ér tékpapíroknál, h a a n évérték ( és a k amat) m egtérülése bizonytalan, értékvesztést kell elszámolni, • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztésének visszaírása o csak az éven túli lejáratú értékpapíroknál van értelme, o ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban e lszámolt é rtékvesztést v

isszaírással c sökkenteni k ell; ma ximum a z eredeti bekerülési értékig, de legfeljebb a névértékig lehet [Szt. 54 § (6)] • Devizás részesedések, devizás értékpapírok értékvesztése és visszaírása o az év végi értékelésnél először az értékvesztést, illetőleg a v isszaírást k ell meghatározni d evizában és en nek a n yilvántartási ár folyamon át számított forintértékét kell elszámolni, majd ezt követően kerülhet sor a devizás eszközök értékelésére az általános szabályok szerint. Analitikus nyilvántartások: • eladásra vásárolt kötvények esetében olyan nyilvántartást kell vezetni, amely o egyeztetési lehetőséget biztosit, o tartalmazza kibocsátóként a beszerzési értéket és időpontját, a névértéket, az átutalt törlesztő részletek összegeit és időpontját, devizában vásárolt kötvény esetén a vételkori árfolyamot, az elszámolt árfolyamveszteségek összegeit és a meg fennálló

követelés összegét, • saját r észvények, ü zletrészek an alitikus n yilvántartása t ulajdonosi j egyzék v ezetését igényli. Számvitel szigorlat • • • • • 6/7 oldal 2/A részvénytársaságoknál a saját részvényekről – a névre szóló részvényekről név szerinti – az egyéb részvényekről pedig részvényfajtánkénti nyilvántartást kell vezetni, egyéb ér tékpapírok es etén o lyan n yilvántartást k ell v ezetni ér tékpapír-fajtánként, amely o egyeztetési lehetőséget biztosit, o tartalmazza kibocsátóként a beszerzési értéket és időpontját, a névértéket, a devizában t örtént v ásárlás es etén a v ételkori ár folyamot, az el számolt árfolyamveszteségek összegeit és időpontját, a beváltás összegét és időpontját, saját részvények, üzletrészek o ezen értékpapírok után osztalék nem fizethető ki, o saját részvényeket a vállalkozás max. 1/3 részig vásárolhat meg és max 3

évig tarthat meg, o saját üzletrészt a vállalkozás 1 évig tarthat meg, o ezeket az ér tékpapírokat ú jra értékesítik v agy bevonjak a t ársasági tö rvény előírásai szerint, eladásra vásárolt részvények o bekerülési érték a f izetett el lenérték, d e a n évérték al apján s zámított o sztalék növeli a pénzügyi műveletek bevételeit, egyéb értékpapírok o minősítési kritériumaik, értékesítésük eredményre gyakorolt ha tásai megegyezik az eladásra vásárolt kötvények és részvényekével, o konkrét f ormájuk m ás, i de t artoznak pl . l etéti j egyek, hoz amjegyek, pénztárjegyek, stb. Az Értékpapírok bizonylatai: • Adott kölcsönök analitikus nyilvántartó lapja • Befektetési céllal vásárolt értékpapír analitikus nyilvántartó lapja • Értékpapír egyedi nyilvántartó lapja • Szerződések (alapító okirat, adás-vételi szerződés, stb.) • Számlák, számlát helyettesítő okmányok •

Jegyzőkönyvek • Térítés nélküli átvételi bizonylatok • Belső bizonylatok (számítási anyagok) Könyvviteli zárlat, leltár: • az é rtékpapírok kön yvviteli z árlatakor e lsődlegesen analitikus nyilvántartásokban analitikus könyvelésben rögzített gazdasági műveletek meghatározott időszakonként (havonta, n egyedévente, é vente) ös szegzett é rtékadatait kön yveljük a f orgalmi könyvelés számláira, • ennek ellenönzése ú gy t örténik, ho gy a főkönyvi számlák adatait egyeztetik a hozzá kapcsolódó an alitikus n yilvántartásokkal, am elyek t artalmi h elyességét a l eltározás biztosítja, • megfelelő ellenönzés mellett leltárnak tekintjük a szabályszerűen végrehajtott leltározás a lapján h elyesbített és ellenőrzött főkönyvi könyveléssel egyező nyilvántartásokat is, ilyen pl. az értékpapírok analitikus nyilvántartása is Számvitel szigorlat 7/7 oldal 2/A Az értékpapírok kapcsolata az

eredménykimutatással: • a pénzügyi műveletek eredménye tételben • a pénzügyi műveletek bevételei között o forgatási céllal vásárolt értékpapírok  a tárgyégben befolyt kamatok, részesedések, osztalékok összege,  a tárgyévben még be nem folyt időarányos kamat, részesedések összege,  osztalékok összege,  értékesítésből, eladásból származó árfolyamnyereség összege, • pénzügyi műveletek ráfordításai között o az értékesítéskor keletkező árfolyamveszteség összege, o az elszámolt értékvesztés összege, • • • a rendkívüli eredmény tételben a rendkívüli bevételek között o visszavásárolt s aját r észvény, ü zletrész, v agyonjegy b evonása es etén an nak névértéke, a rendkívüli ráfordítások között o visszavásárolt s aját r észvény, ü zletrész, v agyonjegy b evonása es etén an nak visszavásárlási értéke. Az Értékpapírok és a kiegészítő melléklet: jelezni

és i smertetni k ell, h a a b efektetett forgóeszközök minősítése megváltozik. Az É rtékpapírok és a z ü zleti j elentés: számot k ell ad ni a v állalkozás s aját részvénypolitikájáról, milyen p énzügyi te chnikákkal, mil yen c élból k ívánják s aját részvényeiket f elvásárolni, é s ho gyan kí vánják e zeket ha sznosítani ( dolgozóknak á tadni, befektetni). Ki ke ll t érni a m érleg f ordulónapja után be következett l ényeges e seményekre, különösen jelentős folyamatokra. Továbbá a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra. Penziós ügyletek: • valamely vagyontárgy, főleg értékpapír (kivéve deviza, valuta), azonnali eladása egy jövőbeni határidős visszavásárlási megállapodás mellett, illetve azonnali vétele egy jövőbeni, határidős viszonteladási megállapodás mellett, • nem valódi penziós ügylet: o ha az azonnali ügylet vevője dönti el, hogy

él-e a viszonteladási lehetőséggel, o emiatt nem biztos, hogy lesz viszonteladási ügylet, o ezért a vevő a vásárlás általános szabályai szerint könyvel, o az eladó az értékesítés általános szabályai szerint könyvel, • valódi penziós ügylet: o biztosan lesz visszavásárlási (viszonteladási) ügylet, o a kapott összeg követelésként, a fizetett (fizetendő) összeg kötelezettségként könyvelendő, o a penziós ügylet lezárásakor a különbözet kamatbevétel, illetve kamatráfordítás lesz. Számvitel szigorlat 1/4 oldal 3/A Szállítói tartozások A szállítói tartozások helye a számlakeret-tükörben: • 454-456. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) o 454. Szállítók o 455. Beruházási szállítók o 456. Faktoring tartozások A szállítói tartozások helye a mérlegben: • F. Kötelezettségek o III. Rövid lejáratú kötelezettségek • 4. Kötelezettségek áruszállításból és

szolgáltatásból (szállítók) Kötelezettségek: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett e lismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. [Szt 42 § (1)] A kötelezettség csak akkor vehető fel a mérlegbe, ha • azt a gazdálkodó elismerte, elfogadta, • a másik fél által megtörtént a teljesítés, • különféle szerződésekből származik, és • jellemzően pénzformában teljesítendő. Az ár uszállításból é s s zolgáltatásnyújtásból s zármazó, ÁFA-t i s t artalmazó kötelezettségeket az elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg • pénzügyileg nem rendezték, •

váltóval ki nem egyenlítették (váltótartozás), • elengedett k ötelezettségként k i n em v ezették ( eszköz b eszerzéshez k apcsolódó r észt halasztott bevételként el kell határolni). A s zállítókkal s zembeni k ötelezettségek n yilvántartásba v ételének alapbizonylata az előírásoknak megfelelő, szabályszerűen befogadott számla, illetve egyéb számlát helyettesítő bizonylat, szerződés, bírósági, adóhatósági határozat. A szállítókkal szembeni kötelezettségek értékét módosító tételek lehetnek: • a teljesítésre vonatkozóan utólag kapott engedmények, • utólag kapott fizetési engedmények, • visszáruk, számlahelyesbítések. A szállítók mérlegsoron belüli átsorolások: • ha a szállítói kötelezettség anyavállalattal, leányvállalattal, közös vezetésű vállalattal vagy társult v állalkozással szemben á ll fenn, akkor a zt a r övid l ejáratú k ötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben

nevű soron kell szerepeltetni, • ha viszont a kötelezettség egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben áll f enn, ak kor a r övid l ejáratú k ötelezettség egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben nevű soron kell szerepeltetni. Számvitel szigorlat 2/4 oldal 3/A Külföldi pénzértékre szóló szállítói kötelezettségek értékelése (Szt. 60 §): • A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. • A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló minden kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vona tkozó de vizaárfolyamon á tszámított f orintértéken k ell k imutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségekre, illetve

az eredményre gyakorolt hatása jelentős. • A kül földi pé nzértékre szóló köt elezettségnek a z üz leti é v m érleg f ordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti kül önbözetet [ a 47. § ( 4) be kezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével] o amennyiben az ö sszevontan v eszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, o amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni. • A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának át lagán, v agy az M NB ál tal k özzétett, h ivatalos d evizaárfolyamon k ell forintra átszámítani.

• Ettől a devizaárfolyam használatától e l k ell té rni, h a a h itelintézet, ille tve a z M NB által n em je gyzett é s n em k onvertibilis v alutát, ilyen v alutára s zóló e szközöket é s kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek h iányában, or szágos na pilapban a vi lág va lutáinak á rfolyamáról köz zétett tájékoztató ad atai al apján), a v álasztott h itelintézet, v agy az M NB ál tal j egyzett devizára á tszámított é rtéket k ell a h itelintézet á ltal je gyzett d eviza d eviza-vételi és deviza-eladási ár folyamának át lagán, v agy az M NB ál tal k özzétett, h ivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani. • A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló kötelezettség egységesen értékelhető

deviza-vételi, va gy c sak de viza-eladási árfolyamon is (a különbözetet a kiegészítő mellékletben be kell mutatni). A gazdálkodó által választható árfolyamok: • a v álasztott h itelintézet által me ghirdetett d eviza-vételi és d eviza-eladási ár folyam átlaga, • az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam, • a v álasztott h itelintézet á ltal me ghirdetett d eviza-vételi árfolyam (célszerű, ha a gazdálkodó kizárólag vagy főleg devizás eszközökkel rendelkezik), • a v álasztott h itelintézet á ltal me ghirdetett d eviza-eladási árfolyam (célszerű, ha a gazdálkodó kizárólag vagy főleg devizás forrásokkal rendelkezik). Ha a gazdálkodó a deviza-vételi, vagy deviza-eladási árfolyamot választja, akkor a kiegészítő mellékletben i ndokolni k ell a v álasztást, v alamint b e k ell mu tatni a k ét a lapmódszer valamelyikéhez viszonyítva a választott módszerből eredő mérlegtételekre és az eredményre

gyakorolt hatások számszerű összegeit. Év végén a meglevő devizás tételeket át kell értékelni a mérleg f ordulónapján é rvényes, a gazdálkodó ál tal a d evizás t ételek ér tékelésére v álasztott ár folyam s zerint, f eltéve, h ogy az Számvitel szigorlat 3/4 oldal 3/A összevont á rfolyam-különbözet jelentős. A jelentős érték tartalmának meghatározását a számviteli politikában kell rögzíteni. Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, akkor az importbeszerzés, illetve az exportbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés szerződés szerinti értékének az első teljesítéskor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos deviza-középárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Így az importbeszerzés és az exportértékesítés árbevétele

forintértékben is azonos lesz Szállítói tartozások főkönyvi elszámolása: • Szállítói kötelezettség állományba vétele o T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg), o T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA), o T 454 – K 21-22 (engedmény, visszáru), o T 454 – K 466 (helyesbítő számla alapján), • Importbeszerzés o T 16 – K 455 (számla szerinti összeg), o T 16 – K 465 (vámterhek), o Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása  T 368 – K 465 (vámhatározat alapján),  T 466 – K 368 (pénzügyi rendezés után), • Szállítói tartozások pénzügyi rendezése o T 454/455 – K 38 (kifizetett összeg), o Kapcsolódó tétel: árfolyam különbözet elszámolása  T 454/455 – K 976 (árfolyamnyereség),  T 876 – K 454/455 (árfolyamveszteség), • Barter elszámolása o T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott értéke), o T 4542 – K 368 (első teljesítéskori árfolyamon

nyilvántartott értéke), • Szállítói tartozások elengedése o T 454/455 – K 98 (elengedett kötelezettség összege), o Kapcsolódó tétel: időbeli elhatárolás elszámolása  T 989 – K 483 (eszközhöz kapcsolódó összeg),  T 483 – K 989 (az eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásakor az elhatárolás megszüntetése), • Szállítói tartozás fejében kiállított váltó állományba vétele o T 454 – K 457 (könyv szerinti érték), o T 392 – K 457 (a váltó kamattartalma), o Kapcsolódó tétel: az üzleti évet terhelő kamat elszámolása  T 872 – K 392 (időarányos kamat), • Év végi felértékelés o T 3/4 – K 454/455, o T 876 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték, és az összevont árfolyam-különbözet jelentős), • Év végi leértékelés o T 454/455 – K 3/4 o T 3/4 – K 976 (könyv szerinti érték > fordulónapi választott árfolyam, és az összevont

árfolyam-különbözet jelentős). Számvitel szigorlat 4/4 oldal 3/A A szállítókkal szembeni kötelezettségek analitikus nyilvántartása tartalmazza: • a szállító azonosítására szolgáló adatokat (a szállító neve, címe, elérési útvonala), • a bizonylati hivatkozásokat (a számla, vagy számlát helyettesítő okmány száma), • az egyes szállítások összegeit, a számla keltét, a teljesítés dátumát, az esedékesség időpontját, a fizetés módját, • a szállítónak adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének időpontjait, • a kifizetett összegeket, valamint a kötelezettségeket csökkentő egyéb tételeket (engedmények, visszáruk összegei). A d evizában f ennálló s zállítói k ötelezettségek an alitikus n yilvántartásának a következőket is tartalmaznia kell: • kötelezettség összege devizában, • a teljesítéskori választott árfolyam, • mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés

összege forintban. A szállítói tartozások leltározása: • Minden üzleti évben a mérleg fordulónappal egyeztetéssel kell elvégezni. • A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az egyeztető levelek, adófolyószámla kivonatok alapján, a főkönyv, az analitika és a bevallások egyeztetésével történik. A szállítói tartozások kapcsolata az eredménykimutatással: • Az er edmény-kimutatásban a s zállítói tartozásoknak cs ak a h atásai ér vényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételként az időbeli elhatárolás elvéből következően. • Összköltség eljárással „A” változat: o Értékesítés nettó árbevétele o Egyéb bevételek o Anyagjellegű ráfordítások o Személyi jellegű ráfordítások • Forgalmi-költség eljárással „A” változat: o Értékesítés közvetlen költségei o Értékesítés közvetett költségei o Egyéb

ráfordítások o Pénzügyi műveletek bevételei o Pénzügyi műveletek ráfordításai o Rendkívüli bevételek o Rendkívüli ráfordítások A szállítói tartozások megjelenése az üzleti jelentésben: • Az üzleti jelentésben ki kell térni: o a m érleg f ordulónapja u tán be következett l ényeges e seményekre, kül önösen jelentős folyamatokra, o a k örnyezetvédelemnek a v állalkozó p énzügyi h elyzetét m eghatározó, befolyásoló s zerepét, a vá llalkozó kör nyezetvédelemmel ka pcsolatos felelősségét. Számvitel szigorlat 1/7 oldal 4/A Kötelezettségek A kötelezettségek helye a számlakeret-tükörben: • 43-47. Kötelezettségek o 43. Hátrasorolt kötelezettségek  431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben  432. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben o 44. Hosszú

lejáratú kötelezettségek  441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök  442. Átváltoztatható kötvények  443. Tartozások kötvénykibocsátásból  444. Beruházási és fejlesztési hitelek  445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek  446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben  447. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek  449. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek o 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek  451. Rövid lejáratú kölcsönök  452. Rövid lejáratú hitelek  453. Vevőktől kapott előlegek  454. Szállítók  455. Beruházási szállítók  456. Faktoring tartozások  457. Váltótartozások  458. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben  459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  461.

Társasági adó elszámolása  462. Személyi jövedelemadó elszámolása  463. Költségvetési befizetési kötelezettségek  464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése  465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla  466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó  467. Fizetendő általános forgalmi adó  468. Általános forgalmi adó elszámolási számla  469. Helyi adók elszámolásai számla  471. Jövedelem elszámolási számla  472. Fel nem vett járandóságok  473. Társadalombiztosítási kötelezettség  474. Elkülönített alapokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek  475. Vagyonkezelő szervezetekkel szembeni kötelezettségek  476. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal és tagokkal szemben  477. Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos kötelezettségek  478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek 

479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Számvitel szigorlat 2/7 oldal 4/A A kötelezettségek helye a mérlegben (zárójelben a „B” változatban): • F. Kötelezettségek (H) o I. Hátrasorolt kötelezettségek (II)  1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben  2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben o II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (I)  1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök  2. Átváltoztatható kötvények  3. Tartozások kötvénykibocsátásból  4. Beruházási és fejlesztési hitelek  5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek  6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben  7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek o III. Rövid lejáratú

kötelezettségek (D)  1. Rövid lejáratú kölcsönök ebből: az átváltoztatható kötvények  2. Rövid lejáratú hitelek  3. Vevőktől kapott előlegek  4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)  5. Váltótartozások  6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben  7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben  8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktől elkülönítetten k ell k imutatni a r észvénnyé átváltoztatható köt vények m iatti, t ovábbá a vá llalkozó á ltal k ibocsátott e gyéb köt vények miatti kötelezettségeket. Kötelezettségek: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett e lismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó

által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, s zolgáltatáshoz, pé nznyújtáshoz, v alamint a ki ncstári va gyon részét képező eszközök ke zelésbe vé teléhez ka pcsolódnak. A kötelezettségek h átrasorolt, hos szú é s r övid lejáratúak. [Szt 42 § (1)] Hosszú l ejáratú k ötelezettség: a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb l ejáratra ka pott köl csön ( kötvénykibocsátás i s) é s hi tel, a m érleg f ordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. [Szt 42 § (2)] Rövid l ejáratú k ötelezettség: az e gy üzleti év et m eg n em h aladó l ejáratra k apott köl csön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben

részletezni kell). Ide tartoznak a vevőtől kapott előleg, az ár uszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, Számvitel szigorlat 3/7 oldal 4/A részesedés, k amatozó r észvény u táni k amat, v alamint az e gyéb r övid l ejáratú k ötelezettség. [Szt. 42 § (3)] Hátrasorolt k ötelezettség: itt k ell kimutatni minden ol yan k apott köl csönt, a melyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó a dóssága rendezésébe, v alamint a kölcsönt n yújtó k övetelése a t örlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll. Azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy

meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. [Szt 42 § (4)] Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség: itt kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, b eruházásként elszámolt es zköz l ízingbeadó ( helyette az el adó) ál tal s zámlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget. [Szt 42 § (5)] Tartós k ötelezettségek k apcsolt vál lalkozással s zemben: azokat a k ötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, i deértve a z á tváltoztatható köt vények m iatti, t ovábbá a z e gyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok

pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes. [Szt 42 § (7)] Tartós k ötelezettségek eg yéb rés zesedési v iszonyban lévő vállalkozással szemben: tartalmaz minden olyan egyéb részesedési viszonyban lévő hitelezővel szembeni, egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettséget, amely nem kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettség, ha pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes. [Szt 42 § (8)] Egyéb rö vid l ejáratú kötelezettség: itt ke ll ki mutatni kül önösen a m unkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket is. Valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe itt köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni kötelezettségeit, ideértve azokat a t ételeket is, amikor a f ióktelep megrendelői az

ellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy más fióktelepének f izetik me g, ille tve a f ióktelep olyan k ötelezettségét, amelyet a k ülföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. Rövid l ejáratú k ötelezettség: itt k ell kimutatni valódi penziós ügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árát, illetve a határidős viszonteladási köt elezettség m ellett vá sárolt e szköz be folyt vi szonteladási á rát, t ovábbá a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. [Szt 43 § (2)] A devizajogszabályok előírásai figyelembevételével pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és k ötelezettségeket év v égén e gymással s zemben ö ssze k ell v ezetni és a forintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb

bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Számvitel szigorlat 4/7 oldal 4/A A kötelezettségek főkönyvi elszámolása: • Hosszú lejáratú kötelezettségek: o Kötvénykibocsátás, ha a névérték alacsonyabb, mint a befolyt ellenérték  T 385 – K 443 (névérték),  T 385 – K 97 (befolyt összeg és a névérték különbsége), o Kötvénykibocsátás, ha a névérték magasabb, mint a befolyt ellenérték  T 385 – K 443 (befolyt összeg),  T 87 – K 385 (befolyt összeg és a névérték különbsége),  T 532 – K 38 (kapcsolódó tétel: megbízási és lebonyolítási díj), o A törlesztések elszámolása  T 443 – K 38 (a törlesztő részlet összege), o Kötvénykibocsátás kamatának elszámolása:  T 872 – K 38 (fizetett kamatok),  T 872 – K 482 (az üzleti évet terhelő időarányos kamat),  T 16 – K 38 (üzembe helyezésig felszámított kamat), • Rövid

lejáratú kötelezettségek: o Szállítói kötelezettség állományba vétele  T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg),  T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA),  T 454 – K 21-22 (engedmény, visszáru),  T 454 – K 466 (helyesbítő számla alapján), o Importbeszerzés  T 16 – K 455 (számla szerinti összeg),  T 16 – K 465 (vámterhek),  Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása • T 368 – K 465 (vámhatározat alapján), • T 466 – K 368 (pénzügyi rendezés után), • Kötelezettségek pénzügyi rendezése: o T 43-45 – K 38 (kifizetett összeg), o Kapcsolódó tétel: árfolyam különbözet elszámolása  T 43-45 – K 976 (árfolyamnyereség),  T 876 – K 43-45 (árfolyamveszteség), • Barter elszámolása: o T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott értéke), o T 4542 – K 368 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott értéke), • Kötelezettségek elengedése: o T

43-45 – K 98 (elengedett kötelezettség összege), o Kapcsolódó tétel: időbeli elhatárolás elszámolása  T 989 – K 483 (eszközhöz kapcsolódó összeg),  T 483 – K 989 (az eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásakor az elhatárolás megszüntetése), • Vevőktől kapott előlegek: o T 38 – K 453 (jóváírt összeg), o T 368 – K 467 (az előleg fizetendő ÁFA tartalma), o T 453 – K 31 (a kapott előlegek összege), o T 467 – K 368 (fizetendő ÁFA), o Kapcsolódó tétel: árfolyam különbözet elszámolása Számvitel szigorlat • • 5/7 oldal 4/A Váltótartozás elszámolása: o T 454 – K 457 (könyv szerinti érték), o T 392 – K 457 (a váltó kamattartalma), o Kapcsolódó tétel: az üzleti évet terhelő kamat elszámolása  T 872 – K 392 (időarányos kamat), Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek (26/A tételben). A kötelezettségek analitikus nyilvántartása: • A kötelezettségekről

egyedi nyilvántartást kell vezetni, amelyben célszerű elkülöníteni a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni tételeket. • A n yilvántartást ú gy k ell k ialakítani és v ezetni, h ogy a gazdálkodó a f izetési kötelezettségeinek határidőre eleget tudjon tenni, valamint a nyilvántartás a m érleg alátámasztását szolgáló leltár összeállításához is pontos információt adjon. • A kapott hitelek, kölcsönök analitikus nyilvántartásának tartalmaznia kell: o a hi telt, köl csönt f olyósító a zonosítására s zolgáló a datokat ( pl. m egnevezés, szerződésszám, stb.), o a folyósítás időpontját, összegét, (deviza összegét, árfolyamát), o a törlesztések feltételeit, (időpontját, összegét), o a kamatfeltételeket, o a mérlegfordulónapi árfolyamot, az átértékelés összegét forintban. • A vevőktől kapott előlegek analitikus n yilvántartásában a s

zállítónál is mertetett adatokon túl célszerű rögzíteni, hogy: o milyen ügylethez kapcsolódik az előleg, o annak mi a teljesítési időpontja. • A személyi jövedelmek analitikus nyilvántartásainak a következőket kell tartalmaznia: o az á llományban lévők és az állományon kívüliek keresetének és egyéb kifizetéseinek összegét, o azokból levont SZJA előleg, nyugdíj- és e gészségbiztosítási. j árulék, m agánnyugdíjpénztári be fizetések, m unkavállalói j árulék, é s e gyéb j ogcímeken történt levonások összegét, o a munkavállalók után a munkáltató által befizetett munkaadói járulék, nyugdíjés e gészségbiztosítási j árulék, e gészségügyi h ozzájárulás, m agánnyugdíjpénztári be fizetések, s zakképzési hoz zájárulás, r ehabilitációs hozzájárulás, és az egyéb jogcímeken történt levonások összegét. • A köl tségvetéssel ka pcsolatos a nalitikus n yilvántartásokat é venként,

elkülönítetten célszerű kialakítani és vezetni, a következő bontásban: o társasági adó és osztalékadó, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, o fogyasztási adó, jövedéki adó o munkaadói j árulék, munkavállalói j árulék, s zakképzési hoz zájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, o egészségbiztosítási já rulék, n yugdíjbiztosítási já rulék, egészségügyi hozzájárulás, o helyi iparűzési adó, építményadó, telekadó, kommunális adó, gépjárműadó, idegenforgalmi adó, o adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék. Számvitel szigorlat 6/7 oldal 4/A A kötelezettségekkel kapcsolatos főbb dokumentumok: • szállítási szerződések, • szolgáltatási szerződések, • vállalkozási szerződések, • hitel- és kölcsönszerződések, • munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések, • megbízási szerződések, • határozatok (bírósági, adóhatósági). A

kötelezettségek alapbizonylatai: • számla, egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla), • számlát helyettesítő okmány, • bírósági, adóhatósági határozat, • feladások, belső számítások. A kötelezettségek leltározása: • Minden üzleti évben a mérleg fordulónappal egyeztetéssel kell elvégezni. • A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az egyeztető levelek, adófolyószámla kivonatok alapján, a főkönyv, az analitika és a bevallások egyeztetésével történik. A kötelezettségek kapcsolata az eredménykimutatással: • Az er edmény-kimutatásban a k ötelezettségeknek cs ak a h atásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételként az időbeli elhatárolás elvéből következően. • Összköltség eljárással „A” változat: o Értékesítés nettó árbevétele o Egyéb bevételek o Anyagjellegű ráfordítások

o Személyi jellegű ráfordítások • Forgalmi-költség eljárással „A” változat: o Értékesítés közvetlen költségei o Értékesítés közvetett költségei o Egyéb ráfordítások o Pénzügyi műveletek bevételei o Pénzügyi műveletek ráfordításai o Rendkívüli bevételek o Rendkívüli ráfordítások A kötelezettségek megjelenése a kiegészítő mellékletben: • A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: o A h átrasorolt k ötelezettségek, t artós k ötelezettségek k apcsolt v állalkozással szemben an yavállalattal s zembeni és l eányvállalattal s zembeni r észét (fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni). o A mé rlegben k imutatott k ötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint 5 év. o Azoknak a k ötelezettségeknek a t eljes ö sszegét, am elyek z álogjoggal,

v agy hasonló jogokkal biztosítottak, feltűntetve a biztosítékok fajtáját és formáját. Számvitel szigorlat • • • 7/7 oldal 4/A o Azoknak a p énzügyi kötelezettségeknek a t eljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel • a jövőbeni nyugdíjfizetési, • végkielégítési kötelezettségek, • a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére. o A függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben. Ezeken belül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint): o a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós ügyletek, o a swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét (kötési árát, árfolyamát), o az eredményre és a Cash Flow-ra gyakorolt várható hatását, o külön feltüntetve az üzleti

év eredményében már figyelembe vett hatásukat, o fedezeti és nem fedezeti célú, tőzsdén és tőzsdén kívül kötött, elszámolási, illetve leszállítási ügyletek részletezésben. Be kell mutatni továbbá: o a környezetvédelmi kötelezettségek, o a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a t árgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, o a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét, o a k ötelezettségek k özött k i n em mu tatott k örnyezetvédelmi, h elyreállítási kötelezettségek várható összegét. Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben – jogcímének megfelelően – a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek, vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének

időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A kötelezettségek megjelenése az üzleti jelentésben: • Az üzleti jelentésben ki kell térni: o a m érleg f ordulónapja u tán be következett l ényeges e seményekre, kül önösen jelentős folyamatokra, o a k örnyezetvédelemnek a v állalkozó p énzügyi h elyzetét m eghatározó, befolyásoló s zerepét, a vá llalkozó kör nyezetvédelemmel ka pcsolatos felelősségét. Számvitel szigorlat 1/3 oldal 5/A Céltartalékok A céltartalékok helye a számlakeret-tükörben: • 42. Céltartalékok o 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre o 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre o 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék o 429. Egyéb céltartalékok A céltartalékok helye a mérlegben: • E. Céltartalékok o 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre o 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre o 3. Egyéb céltartalék

Az adózás előtti eredmény terhére - a v alós er edmény m egállapítása é rdekében a s zükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek), am elyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, t ovábbá de vizakötvény k ibocsátásából s

zármazó t artozások n em realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a kül önbözettel a t árgyévben ke ll a c éltartalékot növe lni a z e gyéb r áfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Ha a h alasztott r áfordításként k imutatott á rfolyamveszteséget me g k ell s züntetni, a kkor a r á képzett

céltartalék is megszüntetendő. A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti r észletezésben b e k ell m utatni. H a az egyes j ogcímek s zerint k épzett cél tartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Számvitel szigorlat 2/3 oldal 5/A Céltartalék a várható kötelezettségekre: • Olyan ráfordítások, amelyek o harmadik féllel kapcsolatban, o várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek a jövőben, o múltbéli, vagy folyamatban lévő ügyletekből származnak, és o azokra a szükséges fedezetet a vállalkozó más módon nem biztosította. • Képzése kötelező • Fajtái: o garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék o függő kötelezettségekre (olyan h armadik s zeméllyel s zemben v állalt kötelezettség, amely a mérleg f ordulónapján fennáll, de m érlegtételként va ló

szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ) képzett céltartalék (kezességvállalás, opciós ü gyletek, garanciavállalás, l e n em z árt peres ü gyekkel k apcsolatos várható kötelezettség, stb.) o biztos jövőbeni kötelezettségekre (olyan vi sszavonhatatlan köt elezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető) képzett cél tartalék (határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség, swap ügyletek határidős része miatti fizetési kötelezettség, stb.) o korengedményes nyugdíj miatt képzett céltartalék o végkielégítés miatt képzett céltartalék o környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék Céltartalék a jövőbeni költségekre: • Olyan költségek, amelyek o valószínűsíthetően, várhatóan (tehát nem biztosan) o időszakonként ismétlődően o jelentős összegben o a mérlegkészítés

időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé • Képzése csak lehetőség • Fajtái: o fenntartási díjak o átszervezési költségek o környezetvédelmi költségek • A szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. Egyéb céltartalék: • Az előzőeken kívül eső, más címen képzett céltartalék. • Lehet kötelezően előírt és “önálló elhatározás” alapján képzett céltartalék is. • Fajtái: o halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteségre képzett céltartalék o külön kormányrendelet által szabályozott céltartalék. A céltartalékok főkönyvi elszámolása: • céltartalékok nyitása: T 491 – K 42 (könyv szerinti érték), • előző évi céltartalék megszüntetése: T 42 – K 965 (a megszüntetésre került

összeg), Számvitel szigorlat • • 3/3 oldal 5/A céltartalék képzése: T 865 – K 42 (a képzett összeg), céltartalékok zárása: T 42 – K 492 (könyv szerinti érték) A céltartalékok analitikus nyilvántartása: • A céltartalékok jogcímenként elkülönítetten kerülnek rögzítésre. • Könnyen beazonosításra kerülhetnek a főkönyvi számlákon könyvelt összegek. • Megtalálhatók a céltartalék képzés számításai, illetve megfelelő dokumentáltság biztosítható a kötelezettségek esetében. • Világosan megtalálhatók a képzés időpontjára és a megszüntetés idejére vonatkozó információk. • Tartalmaznia kell az érintett kötelezettségek dokumentumait, illetve információit is. A céltartalékok leltározása: • Az a nalitikus n yilvántartás a datait d okumentumokkal é s s zámítási a datokkal ke ll alátámasztani, amelyek a céltartalékok jogosságát és számszerű helyességét bizonyítani képesek. • A

céltartalékok leltározása egyeztetéssel történik. A c éltartalékok k apcsolata az e redménykimutatással: a t árgyévi cél tartalékot cs ak felhasználáskor, csökkenéskor ke ll e gyéb be vételként e lszámolni, ne m l ehet a ké pzést és a feloldást m inden é vben oda -vissza kön yvelni. K épzése e gyéb r áfordítás, f eloldása e gyéb bevétel. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: • a fordulónappal lezárt évre képzett összegeket jogcímenként részletezve, o a képzett céltartalék összegét, o a felhasznált céltartalék összegét, • környezetvédelmi garanciális kötelezettségek adatait (tárgyévi, előző évi költségek és képzett céltartalék összege) • mérlegben nem szereplő, de várhatóan felmerülő környezetvédelmi károkat, kötelezettségeket, • bármely jogcím esetén, az előző évi értéktől való lényeges eltérés indoklását, • ezeket az adatokat az egyszerűsített éves beszámolóban

nem kötelező szerepeltetni. A céltartalékoknak az üzleti jelentéssel nincs közvetlen kapcsolata. Számvitel szigorlat 1/4 oldal 6/A Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai A pénzügyi műveletek bevételei helye a számlakeret-tükörben: • 97. Pénzügyi műveletek bevételei o 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés o 972. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége o 973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége o 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek o 975. F orgóeszközök köz ött ki mutatott be fektetés, é rtékpapír é rtékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége o 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség o 977. Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek o 978. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek o 979. Egyéb pénzügyi bevételek A pénzügyi műveletek ráfordításai helye a számlakeret-tükörben: • 87. Pénzügyi

műveletek ráfordításai o 871. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége o 872-873. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások o 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése o 875. F orgóeszközök köz ött ki mutatott be fektetés, é rtékpapír é rtékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége o 876. Átváltási, értékeléskori árfolyamveszteség o 877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak o 878. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások o 879. Egyéb pénzügyi ráfordítások A pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai helye az eredmény-kimutatásban: • 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott • 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott • 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott • 16. Egyéb kapott

(járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott • 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei o VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13 + 14 + 15 + 16 + 17) • 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott • 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott • 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése • 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai o IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18 + 19 + 20 + 21) • B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII – IX) A pénzügyi műveletek eredménye része a szokásos vállalkozási eredménynek. Számvitel szigorlat 2/4 oldal 6/A Pénzügyi műveletek bevételei: • Kapott (járó) osztalék és részesedés (971) o a b efektetett es zközök, részvények, t örzsbetétek, t ulajdoni há nyadok ut án a gazdasági társaságtól kapott, illetve az

adózott eredményből járó összegek (ha azok a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak), • Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (972) o csak a b efektetett p énzügyi es zközökre vona tkozik, ne ttó e lszámolással ( ami ellentétes a bruttó elszámolás elvével), • Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége (973) o hosszú lejáratra adott kölcsönök és tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír k apott ( járó) kamatai, i lyen é rtékpapír el adásakor az el adási ár ban lévő kamat, o tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírnál • eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár (névérték) és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbség az értékesítéskor, beváltáskor, • beszerzési árában lévő kamat (csökkentő tétel), o tartós diszkont értékpapírnál • vételára és névértéke közötti különbözetből a

tárgyévre időarányosan jutó összeg, • előzőek szerint számított „kamattal” csökkentett eladási ára (névértéke) és k önyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözet az értékesítéskor, beváltáskor, o pénzügyi lízinggel kapcsolatban kapott (járó) kamatok, o befektetési j egyek ne ttó e szközértéke és né vértéke köz ötti kül önbözet összegében kapott hozam, • Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek (974) o forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírnál • kapott (járó) kamat, az értékpapír eladásakor az eladási árban lévő kamat, • beszerzési árában lévő kamat (csökkentő tétel), o forgatási célú diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeg, o valódi penziós ügylet es etén a k ifizetett vételár és a v isszavásárlási ár közötti különbözet, • Pénzügyi

műveletek egyéb bevételei (975-979) o forgatási célú részesedések értékesítésekor keletkező árfolyamnyereség, o forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapíroknál • eladásakor az eladási árban lévő kamattal csökkentett árfolyamnyereség, • beváltásakor a n évértéke é s a kön yv s zerinti é rtéke köz ötti poz itív különbözet, o forgatási célú diszkont értékpapíroknál • eladásakor az elszámolt „kamattal” csökkentett árfolyamnyereség, • beváltásakor a vételárában lévő kamat kamatbevételként elszámolt összegével csökkentett névértéke és a vételár közötti nyereségjellegű különbözet, o hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő részben lévő arányos árfolyamnyereség, Számvitel szigorlat 3/4 oldal 6/A o külföldi p énzértékre s zóló e szköz é s k ötelezettség r ealizált, ille tve a

mérlegfordulónapon v aló é rtékelése s orán keletkezett nem r ealizált árfolyamnyereség (ez utóbbi elhatárolandó), o névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír időarányos árfolyamnyeresége (AIE), o névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír elhatárolt árfolyamnyereségének megszüntetése (csökkentő tétel), o kiírt opcióért kapott opciós díj, o vásárolt követelés • könyv s zerinti é rtékét m eghaladó ös szegben be folyt pé nzbevétel összege (csak realizáláskor), • értékesítésekor az eladási ár és a k önyv s zerinti ér ték k özötti nyereségjellegű különbözet, o kapott skontó. Pénzügyi műveletek ráfordításai: • Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége (871) o részesedések árfolyamvesztesége, o befektetett eszköznek minősülő hitelviszony megtestesítő kamatozó értékpapírnál  értékesítésekor az eladási

árban lévő kamattal csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték veszteségjellegű különbözete,  beváltásakor a né vérték é s a kön yv s zerinti é rték köz ötti veszteségjellegű különbözet, o befektetett eszköznek minősülő diszkont értékpapírnál  értékesítéskor az elszámolt „kamattal” csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözet,  beváltásakor a vételárban lévő kamat bevételként elszámolt összegével csökkentett névérték és a vételár közötti veszteségjellegű különbözet, • Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások (872-873) o hosszú illetve rövid lejáratra kapott kölcsönök, hitelek fizetendő, esedékes vagy ténylegesen megfizetett kamatai, o hátrasorolt kötelezettségnek minősülő kölcsönök után fizetett, fizetendő kamatok, o kötvénykibocsátás miatti kötelezettség után fizetett, fizetendő kamatok, o

váltótartozások kamatai, o befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor, a beváltáskor érvényes n ettó es zközérték és a k önyv s zerinti ér ték k özötti n egatív különbözet, o valódi penziós ügylet esetén a befolyt eladási ár és a fizetett visszavásárlási ár közötti negatív különbözet, o kamatfedezeti ügylet esetén a lezárt ügyletek teljes vesztesége, • Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése (874) o a számviteli törvény szerint elszámolt értékvesztés, o visszaírt értékvesztés (csökkentő tétel), Számvitel szigorlat • 4/4 oldal 6/A Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (875-879) o forgatási célú értékpapírnál • részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége, • hitelviszony megtestesítő kamatozó értékpapír veszteségei • eladásakor az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár és a könyvszerinti érték közötti

veszteségjellegű különbözet, • beváltásakor a né vérték é s a kön yv s zerinti é rték köz ötti veszteségjellegű különbözet, • diszkont értékpapírnál • eladásakor az el számolt „kamattal” cs ökkentett el adási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözet, • beváltásakor a vételárban lévő kamat bevételként elszámolt összegével cs ökkentett n évérték és a v ételár ( könyv s zerinti érték) közötti veszteségjellegű különbözet, • kamatozó értékpapír évente történő tőketörlesztése es etén a törlesztéssel ar ányos á rfolyamveszteség ö sszege ( névérték f elett vásárolt), • külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek realizált deviza árfolyamvesztesége, v alamint a m érlegfordulónap ér tékelése s orán keletkezett ös szevont árfolyamveszteség, amennyiben jelentős (nem realizált), • csökkenti a kor ábbi é vek e lhatárolt ös

szevont árfolyamnyeresége, annak felszabadításával, • fizetett opciós díjak • vásárolt eladási opcióért fizetett díj, • le nem hívott vételi opcióért fizetett díj, • behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összege hitelezési veszteségként, • vásárolt követelés • azon része, amelyre a befolyt ellenérték nem nyújt fedezetet, • értékesítésekor az el adási ár és a k önyv s zerinti ér ték k özötti veszteségjellegű különbözet. Számvitel szigorlat 1/3 oldal 7/A Rendkívüli bevételek és ráfordítások A rendkívüli műveletek bevételei helye a számlakeret-tükörben: • 98. Rendkívüli műveletek bevételei o 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke o 983. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke a több o 984. Tőkekivonással történő

tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke o 985. Átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó – végleges vagyonmérleg szerinti – saját tőke összege o 986. Beolvadáskor a megszűnt részesedésre jutó – végleges vagyonmérleg szerinti – saját tőke összege o 987. Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a névérték o 988. Tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség összege o 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek A rendkívüli műveletek ráfordításai helye a számlakeret-tükörben: • 88. Rendkívüli műveletek ráfordításai o 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke o 882. Jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke o 883. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének

különbözete, ha a kapott eszközök értéke a kevesebb o 884. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke o 885. Átalakuláskor az átalakult társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke o 886. Beolvadáskor a jogelőd gazdasági társaságban lévő részesedés nyilvántartás szerinti értéke o 887. Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a nyilvántartás szerinti érték o 888. Tartozásátvállalás szerződés szerinti összege o 889. Egyéb vagyoncsökkenéssel járó rendkívüli ráfordítások A rendkívüli műveletek bevételei és ráfordításai helye az eredmény-kimutatásban: o X. Rendkívüli bevételek o XI. Rendkívüli ráfordítások • D. Rendkívüli eredmény (X – XI) A rendkívüli műveletek eredménye része az adózás előtti eredménynek. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a

vállalkozási tevékenységtől, a vá llalkozó r endes üz letmenetén kí vül e snek, a s zokásos vá llalkozási t evékenységgel ne m állnak közvetlen kapcsolatban. [Szt 86§ (2)] Analitikus n yilvántartás: a t ársaságba b evitt v agyontárgyaknál: an yag-kivételezési j egy, társasági szerződés, alapító okirat, apport listája, térítés nélküli átadás/átvételi jegyzőkönyv. Számvitel szigorlat 2/3 oldal 7/A Csak olyan tételeket tartalmazhat, amelyeket a Szt. pontosan megnevez, a vállalkozás erről nem dönthet. A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: • A tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét. (Apport átvétel) • A v isszavásárolt s aját r észvény, s aját ü zletrész b evonása es etén, az ok n évértékét. (Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása) • A gazdasági t ársaság t

ulajdonosánál ( tagjánál) a ga zdasági t ársaság j ogutód né lküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt r észesedés ( részvények, ü zletrészek, vagyoni be tétek) e llenében ka pott e szközök va gyonfelosztási j avaslat s zerinti értékének, és az át vett k ötelezettségek m egállapodás s zerinti ér tékének k ülönbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több. (Jogutód nélküli megszűnés) • Az át alakult gazdasági t ársaság t ulajdonosánál ( tagjánál) – a gazdasági t ársaság átalakulása esetén – az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági t ársaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét. (Átalakulás) • A külső tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági t ársaság b

eolvadása es etén – az átvevő (beolvasztó) g azdasági t ársaságban s zerzett r észesedés b ekerülési értékeként a megszűnt részesedésre j utó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét. (Beolvadás) • A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, ü zletrész, v agyoni b etét) n évértékének f ejében át vett es zközök ér tékét. (Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással) • A té rítés n élkül á tvett e szközök á tadónál k imutatott n yilvántartási ( legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt (ide nem értve az adminisztrációs hiba miatti többletet) eszközök piaci értékét. (Térítés nélküli átvétel) • A t

artozásátvállalás s orán h armadik s zemély által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. (Tartozásátvállalás) • A t artozásátvállalás s orán h armadik s zemély által – ellentételezés n élkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. (Tartozásátvállalás) • A fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen á tvett pé nzeszközök összegét. (Fejlesztési c élú ju ttatás, támogatás) • Az e lengedett köt elezettség ös szegét a kkor, h a a z be szerzett e szközhöz k apcsolódik. (Elengedett, elévült kötelezettség) • A jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete mellett –

törvényi előírás alapján – kibocsátott részvények ellenében elengedett – a részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt fennálló – kötelezettség ö sszegét. (Hitelrészvény á tváltás k eretében el engedett kötelezettség) Számvitel szigorlat 3/3 oldal 7/A Rendkívüli bevételek elhatárolása, visszavezetése: • Az elszámolást követően az elengedett, elévült kötelezettségek, a fejlesztési célú juttatások, tá mogatások, a té rítés n élküli á tvételek, é s a ta rtozásátvállalások ( ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik) esetében azok összegét időbelileg el kell határolni (PIE), ezen belül halasztott bevételként kell kezelni. • A halasztott bevételek rendkívüli bevételek közé történő visszavezetése akkor és olyan arányban l ehetséges, amikor a ka pcsolódó e szköz é rtékének köl tségkénti, ráfordításkénti elszámolása megtörténik. • Teljes ö sszegében m eg kell s züntetni a h

alasztott b evétel el határolását, h a az ér intett eszköz a gazdálkodó könyveiből bármilyen jogcímen kivezetésre kerül. A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: • A t ulajdonosnál ( a t agnál) az al apításkor, a j egyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét. (Apport átadás) • A v isszavásárolt s aját r észvény, s aját ü zletrész b evonása es etén, az ok v isszavásárlási (nyilvántartás s zerinti) értékét. (Visszavásárolt s aját r észvény, s aját ü zletrész bevonása) • A tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, va gyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, valamint a megszűnés miatt kapott es zközök v

agyonfelosztási j avaslat s zerinti ér tékének, és az át vett kötelezettségek m egállapodás s zerinti é rtékének kül önbözetét, a mennyiben a ka pott eszközök értéke a kevesebb. (Jogutód nélküli megszűnés) • Az át alakult gazdasági t ársaság t ulajdonosánál ( tagjánál) – a gazdasági t ársaság átalakulása esetén – az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, ü zletrészeinek, va gyoni be téteinek) n yilvántartás s zerinti ( könyv szerinti) értékét. (Átalakulás) • A külső tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági t ársaság b eolvadása es etén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét.(Beolvadás) • A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont

részesedés (részvény, üz letrész, va gyoni be tét) n yilvántartás s zerinti ( könyv s zerinti) é rtékét. (Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással) • A té rítés n élkül á tvett e szközök á tadónál k imutatott n yilvántartási ( legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt (ide nem értve az adminisztrációs hiba miatti többletet) eszközök piaci értékét. (Térítés nélküli átadás) • A t artozásátvállalás s orán – ellentételezés n élkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál. (Tartozásátvállalás) • A fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott pénzügyileg rendezett támogatás és a v églegesen átadott p énzeszközök összegét. (Fejlesztési célú juttatás, támogatás) A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások

kapcsolata a kiegészítő melléklettel: • Be kell mutatni, hogy a rendkívüli bevételek és ráfordítások számszerűsítetten különkülön, illetve a rendkívüli eredmény miként hatott a társasági adó nagyságára. Számvitel szigorlat 1/6 oldal 9/A Saját termelésű készletek számvitele A saját termelésű készletek helye a számlakeret-tükörben: • 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek o 231-234. Befejezetlen termelés o 235-237. Félkész termékek o 238. Félkész termékek készletérték-különbözete o 239. Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása • 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok o 241. Növendékállatok o 242. Hízóállatok o 243. Egyéb állatok o 246. Bérbevett állatok o 248. Állatok készletérték-különbözete o 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása • 25. Késztermékek o 251-257. Késztermékek o 258. Késztermékek

készletérték-különbözete o 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása A saját termelésű készletek helye a mérlegben: • B. Forgóeszközök o I. Készletek • 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek • 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok • 4. Késztermékek A k észletek a vál lalkozó t evékenységét k özvetlenül vagy k özvetve s zolgáló ol yan eszközök, • amelyeket a r endszeres ( szokásos) ü zleti t evékenység k eretében ér tékesítési cél lal szereztek b e, és az ok a b eszerzés és az ér tékesítés k özött v áltozatlan ál lapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, • amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak ( befejezetlen t ermelés, f élkész t ermékek) v agy m ár f eldolgozott, el készült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), • amelyeket az értékesítendő

termékek előállítása v agy a s zolgáltatások n yújtása s orán fognak felhasználni (anyagok). A készletek között kell kimutatni továbbá • használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó t evékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, • a növe ndék-, a hí zó- és az e gyéb ál latokat, am elyek a t ermelés (a t artás) k öltségei eredményeként növe kednek, t ömegük ( súlyuk) gyarapszik, f üggetlenül a ttól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják, • azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül átsoroltak. Számvitel szigorlat 2/6 oldal 9/A Saját termelésű készletek: • Befejezetlen t ermelés: az a t ermék, am ely m egmunkálás al att v an és l egalább e gy számottevő technológiai műveleten átesett. (Idetartoznak az év végén ki nem számlázott szolgáltatások

teljesítményei is.) • Félkész t ermék: összefüggő technológiai műveletsoron átesett, a raktárba félkész termékként bevételezték, a rá vonatkozó minőségi és egyéb paramétereknek megfelel, de a vállalkozáson belül továbbfelhasználásra kerül. • Késztermék: minden technológiai műveleten átesett, a raktárba késztermékként bevételezték, megfelel a minőségi és egyéb paramétereknek, illetve késztermékként értékesíthető raktárra történő vétel nélkül is. • Növendék, hí zó é s e gyéb á llatok: azok az ál latok, am elyek a t ermelés ( a t artás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik a tömegük, függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják. A készletek ráfordításként történő elszámolásának rendszere: Év közben folyamatos értékbeni nyilvántartás NINCS Év közben folyamatos mennyiségi nyilvántartás VAN Év közben folyamatos mennyiségi

nyilvántartás NINCS Év közben a készletmozgások költséggel (ráfordítással) szemben történő közvetlen elszámolása A leltár összeállítása a folyamatos mennyiségi nyilvántartás alapján A leltár összeállítása tényleges mennyiségi leltárfelvétel útján A leltárérték állományba vétele a költségek (ráfordítások) módosításával Az értékvesztések külön elszámolása ráfordításként Saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása: • A v állalkozás d önthet, h ogy folyamatosan v ezeti a z a nalitikát, e gyáltalán n em v agy csak bizonyos készleteiről vezet analitikát. • Folyamatosan vezet: o a készletekben bekövetkezett állományváltozásokat elsődlegesen itt tartják nyilván, majd ezek feladásai biztosítják a készletváltozások könyvelését, Számvitel szigorlat • • 3/6 oldal 9/A Folyamatosan nem vezet, vagy egyáltalán nem vezet analitikát o készletváltozásokat norma szerinti áron

számolja el, főkönyvi számlákat folyamatosan v ezeti, an alitikát n em v ezet. zárókészletet l eltározással kell ellenőrizni és norma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni, o egyes készletekről folyamatosan vezet analitikát, és ez alapján könyvel, utókalkulációt ne m ké szít, c sak 5 -ös s zámlaosztályban k önyvel, l eltározás kötelező, de a nyilvántartással is egyeztethet, a z árókészletet n orma s zerint állapítja meg, o december 31-én tényleges mennyiségi felvételt készít, mert az állományokat és a változásait egyáltalán nem vezeti, ha a n yitókészletet felveszi, akkor csak az állományváltozásokat kell kimutatni. Az analitikus nyilvántartásban legalább az alábbi adatoknak kell szerepelni: o a készlet megnevezése, azonosító adatai, kódszáma, o a készlet mennyiségi egysége, mennyisége, o a készlet egységára (nyilvántartási ára, előállítási költsége), o a készlet értéke, o a

készletmozgások jogcíme, o a készletek elszámolt értékvesztése, o egyéb információk (pl. beszerzés ideje, szállító megnevezése, stb) A készletek elszámolásának bizonylatai: • szerződések (adás-vételi szerződés, stb.) • számlák, számlát helyettesítő okmányok, • vámhatározatok, • anyag- és áru-bevételezési jegy, • anyag-kivételezési jegy, • raktárközi bizonylatok, • jegyzőkönyvek (leltározási, értékelési, selejtezési, átsorolási, stb.) • térítés nélküli átvételi bizonylatok, • belső bizonylatok (számítási anyagok) Saját termelésű készletek év végi értékelése: • Egyrészt a z áró-állomány tényleges köz vetlen ö nköltségének, i lletve nor ma s zerinti közvetlen önköltségének meghatározása. • Másrészt az óvatos értékeléselvének betartása miatt saját termelésű készletek előállítási költségének é a mérlegkészítéskor i smert, v agy v árható el adási ár

ának összehasonlítása. • Értékvesztés: ha a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett és várható támogatásokkal növelt piaci eladási ár alacsonyabb, mint a kimutatott előállítási önköltség. • Értékvesztést kell elszámolni a következő esetekben: o a fizikai állaga romlott (káresemény, minőségromlás, megsemmisülés, stb.), o az eredeti felhasználási céljának megfelelően nem hasznosítható, értékesíthető (eladhatatlanná válás, jelentős engedménnyel történő értékesíthetőség, leértékelés, stb.), o a mérlegkészítés napján ismert (várható) piaci eladási ára alacsonyabb, mint az előállítási önköltsége (befejezetlen termelés esetében piaci eladási ár alatt a pótlólagos ráfordításokkal csökkentett piaci árat kell érteni). Számvitel szigorlat • • 4/6 oldal 9/A Az ér tékvesztést mindig a saját termelésű készlet további várható hasznosíthatósági értékéig kell

elszámolni az egyéb ráfordítások között. A S TK k orábban el számolt ér tékvesztését v isszaírással cs ökkenteni k ell, h a a S TK mérlegkészítéskor is mert p iaci é rtéke je lentősen és tartósan meghaladja a készlet könyv szerinti értékét. A visszaírás mértéke legfeljebb az eredeti előállítási költség összegéig történhet. A visszaírást az egyéb bevételek között kell elszámolni Állományváltozás: • növekedés: saját előállítás, többlet, h ulladék, z árás v isszavezetése b efejezetlen termelésnél, • csökkenés: eladás, belső felhasználás, hiány, selejt, értékvesztés, apport, térítés nélkül átadás, kiszállítás saját boltba, nyitás befejezetlen, félkész termék továbbfelhasználás, szokásos mértéken belüli vagy meghaladó kár. A saját termelésű készletek főkönyvi elszámolása: • Állományba vétel összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatás esetén: o T 51-57 –

K 1-4 (költségek elszámolása), o T 251 – K 581 (készletre vétel közvetlen önköltségen), • Befejezetlen termelés: o nyitó befejezetlen termelés visszavezetése, vagy negatív állományváltozás  T 581 – K 231-234, o záró befejezetlen termelés visszavezetése, vagy pozitív állományváltozás  T 231-234 – K 581, • Félkész termékek: o félkész termékek készletre vétele tervezett önköltségen  T 235-237 – K 581, o félkész termékek készletérték különbözet (KÉK) állományba vétele  T 581 – K 238, vagy T 238 – K 581  (71 egyenlegéből jöhet ki a tényleges költség + 238 TF – 238 KF), o félkész termékek továbbfelhasználása tervezett önköltségen  T 581 – K 235-237, o félkész termékek továbbfelhasználásra jutó KÉK elszámolása  T 238 – K 581, vagy T 581 – K 238  (+ 238 KF – 238 TF), o félkész termékek értékesítése (készletcsökkenés tervezett önköltségen)  T 581 – K

235-237,  T 81-84 – K 59 (forgalmi költség típusú eredmény-kimutatásnál),  T 311 – K 91-92,  T 311 – K 467,  Készletérték különbözet ugyanaz • T 235-237 – K 238, va gy T 238 – K 235-237 (+ 238 K F – 238 TF), • Késztermékek: o késztermékek készletre vétele tervezett önköltségen  T 251-257 – K 581, o késztermékek készletérték különbözet (KÉK) állományba vétele  T 581 – K 258, vagy T 258 – K 581  (72 egyenlegéből jöhet ki a tényleges költség + 258 TF – 258 KF), Számvitel szigorlat 5/6 oldal 9/A o késztermék értékesítése (készletcsökkenés tervezett önköltségen)  T 581 – K 251-257,  T 81-84 – K 59 (forgalmi költség típusú eredmény-kimutatásnál),  T 311 – K 91-92,  T 311 – K 467,  Készletérték különbözet ugyanaz • T 251-257 – K 258, va gy T 258 – K 251-257 (+ 258 K F – 258 TF) o késztermékek átadása saját üzletnek (tervezett

önköltségen)  T 581 – K 251-257,  ha a pport ( +16 – 981), t érítés né lküli á tadás, r endkívüli hi ány, selejtezés • T 581 – K 251, • T 26 – K 582, • Készletérték különbözet ugyanaz o T 251-257 – K 258, vagy T 258 – K 251-257 (+ 258 KF – 258 TF) o késztermék hiány  T 581 – K 251-257  T 258 – K 581, vagy T 581 – K 258, o értékvesztés elszámolása  T 866 – K 2,  T 2 – K 582 A saját termelésű készletek megjelenése az eredmény-kimutatásban: • Közvetlenül n em t alálhatók m eg az er edmény-kimutatásban, d e az ál lományukban bekövetkezett változások hatást gyakorolnak a gazdálkodó eredményére. EREDMÉNYKIMUTATÁS Összköltség eljárás Anyagköltség Forgalmiköltség eljárás Anyagköltség ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások Anyagjellegű ráfordítások Saját termelésű készletek ÁV Értékesítés közvetlen költsége

Anyagköltség Aktivált saját teljesítmények értéke Értékesítés közvetett költségei + • • + Értékesítés nettó árbevétele között: az értékesített anyagok, áruk, göngyölegek felárral, árkiegészítéssel növelt, engedménnyel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke. Egyéb ráfordítások között: o káresemény során megsérült, megsemmisült, hiányzó készletek könyv szerinti értéke, o a nem számlázott, az értékesített készlethez közvetve kapcsolódó, utólag adott engedmény összege, o az üzleti évben elszámolt értékvesztések összege. Számvitel szigorlat • • • 6/6 oldal 9/A Egyéb bevételek között: o a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege, o a ne m s zámlázott, a m egvásárolt ké szlethez köz vetve ka pcsolódó, ut ólag kapott engedmény, o a készletek káreseményével kapcsolatos bevétele, o a kereskedelmi áruk leltárértékeléséből származó

nyereségjellegű különbözetének összege. Rendkívüli ráfordítások között: o a gazdasági társaságba bevitt készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke, o térítés nélkül átadott készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke, Rendkívüli bevételek között: o a gazdasági társaságba bevitt készletek létesítő okiratban meghatározott értéke, o térítés né lkül á tvett, ha gyatékként, a jándékként ka pott, t öbbletként fellelt készletek nyilvántartás szerinti (de maximum piaci) értéke. A készletekkel kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni: • az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben b ekövetkezett v áltozások o kait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését, • az a dott ü zleti é vben e lszámolt, il letve v isszaírt értékvesztést, mé rlegtételenként ( az értékvesztés n yitó értékét, az el számolásra k erült

n övekedéseket és cs ökkenéseket, valamint az értékvesztés záró értékét), • a ve szélyes hul ladékok, kör nyezetre ká ros a nyagok m ennyiségi é s értékadatait, valamint az állományukban bekövetkezett változásokat veszélyességi osztályok szerint (nyitó + növekedés – csökkenés = záró). A készletek megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki ke ll t érni a mérleg f ordulónapja ut án be következett lényeges e seményekre, különösen jelentős folyamatokra. • Külön be kell mutatni: o a k örnyezetvédelemnek a v állalkozó p énzügyi h elyzetét m eghatározó, befolyásoló s zerepét, a vá llalkozó kör nyezetvédelemmel ka pcsolatos felelősségét, o a k örnyezetvédelem t erületén t örtént és v árható f ejlesztéseket, az ez zel összefüggő fejlesztéseket, o a k örnyezetvédelem es zközei t ekintetében a vállalkozó ál tal al kalmazott politikát, o a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák

állását. Számvitel szigorlat 1/6 oldal 10/A Pénzeszközök A pénzeszközök helye a számlakeret-tükörben: • 38. Pénzeszközök o 381. Pénztár o 382. Valutapénztár o 383. Csekkek o 384. Elszámolási betétszámla o 385. Elkülönített betétszámlák o 386. Devizabetét számla o 389. Átvezetési számla • 19. Tartósan adott kölcsönök o 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban o 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban o 197. Egyéb tartós bankbetétek o 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása A pénzeszközök helye a mérlegben: • B. Forgóeszközök o IV. Pénzeszközök • 1. Pénztár, csekkek • 2. Bankbetétek • A. Befektetett eszközök o III. Befektetett pénzügyi eszközök • 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban • 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban • 5. Egyéb

tartósan adott kölcsön A pénzeszközök megjelenési formájukat tekintve lehetnek: • készpénz: a pénz bárhol forgalomban levőre még átváltható bankjegy és fémpénz. A gazdálkodónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak rendszerében történik. A pénztár elsősorban a belső pénzforgalom lebonyolítására szolgál, de a gazdálkodók egymás közti tartozásainak kiegyenlítésére is van lehetőség megállapodás alapján, ha az érintett felek részére gazdaságos és célszerű, • pénzt helyettesítő eszközök: ide t artozik a cs ekk, a h itelkártya, a cs ekk-kártya, a bankkártya, a ke reskedelmi ká rtya. A vá ltó i s i de t artozik, d e a zt s zámvitelileg a pénzeszközöktől és az értékpapíroktól elkülönítetten kell kezelni, • számlapénz: o elszámolási be tétszámla: a ga zdálkodók a t evékenységükkel ka pcsolatos pénzforgalmat az elszámolási betétszámlán bonyolítják le, nem számítva ide a

készpénzben érkező befizetéseket, illetve az ilyen jellegű kifizetéseket. A pénzeszközöket betétszámlán tartani, azon bonyolítani a gazdálkodók számára kötelező, o kamatozó betétszámla: a gazdálkodó a látra szóló, le nem kötött pénzeszközeik után is k amatot kapnak a számlavezető hitelintézettől, de az előreláthatóan szabad pé nzeszközeiket r övidebb, hos szabb i deig be tétszámlákon he lyezhetik el, magasabb kamatjövedelmet realizálva, Számvitel szigorlat 2/6 oldal 10/A o elkülönített betétszámla:  elkülönített pé nzeszköz k ötvénykibocsátásból: a g azdálkodó a kötvénykibocsátásból be folyt pé nzeszközeit, a zok f elhasználását elkülönítetten kell, hogy kezelje,  fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök,  egyéb célra elkülönített pénzeszközök,  lakásépítési b etétszámla: elkülönítetten k ell k imutatni a gazdálkodó által a m unkavállalók l

akásvásárlásra, -építésre s zánt, h itelintézethez átutalt ös szegeket va lamint a z e nnek t erhére f olyósított köl csönök törlesztéseinek összegeit. Mindegyik lehet forint, valuta vagy deviza alapú. A pénzeszközök értékelésére vonatkozó előírások: • Az é rtékelésnél a lapelvként ke ll ke zelni, hog y a pé nzeszközöket kön yv s zerinti értéken kell a mérlegben szerepeltetni. • Év közben a pénzeszközök pénzforgalmának elszámolása minden esetben bizonylatok alapján történhet a bizonylatokon szereplő összegeknek megfelelően. • A h itelintézetekkel s zembeni p énzkövetelésekkel k apcsolatban é rtékvesztést k ell elszámolni, ha a hitelintézet csődje vagy felszámolása során a pénzkövetelés visszafizetése teljes összegében vagy részben nem valószínűsíthető. Nem lehet értékvesztésként elszámolni a pénzkövetelés azon részét, amelynek visszafizetésére az OBA, illetve. egyéb, önkéntes

betétbiztosítási alapok garanciát vállaltak • A p énzkövetelésekkel kapcsolatban elszámolt ér tékvesztések m inden es etben a pénzügyi műveletek eredményét terheli, függetlenül annak mértékétől. A pénzkövetelésekkel k apcsolatban k orábban el számolt ér tékvesztéseket visszaírással csökkenteni kell, ha a várhatóan megtérülő összeg tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. A visszaírt értékvesztéseket a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként kell az eredmény-kimutatásban szerepeltetni. A s zámviteli t örvénynek a val uta- és d evizakészletek év v égi ért ékelésére v onatkozó általános szabályai: • Meg k ell v izsgálni min den e gyes d evizás t étel es etében, h ogy a k önyv s zerinti forintérték ho gyan vi szonyul a de viza, va luta é rtékek m érlegfordulónapi vá lasztott árfolyammal számított értékéhez. • Amennyiben a devizás tételek mérlegfordulónapi

értékelése során az előzőek szerint keletkezett és ö sszesített ár folyam-különbözet összege jelentős, akkor minden egyes devizás tétel esetében az átértékelést végre kell hajtani, azaz a könyvekben is rögzíteni kell, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. • Amennyiben az árfolyam-különbözet nem jelentős, akkor minden egyes devizás tétel a könyv szerinti érétken kerül értékelésre. • A számviteli politikában meghatározásra kell kerülni a jelentősség kritériumainak. Bizonylati rend a pénzeszközökkel kapcsolatban: • A pé nzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla f orgalomnál a h itelintézeti ér tesítés m egérkezésekor, az eg yéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a k önyvekben rögzíteni kell. [Szt 165

§ (3)] Számvitel szigorlat • • • 3/6 oldal 10/A A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez ka pcsolódó bi zonylatokat, t ovábbá m inden ol yan n yomtatványt, amelyért a n yomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása v isszaélésre ad hat al kalmat, s zigorú s zámadási k ötelezettség alá k ell vonni. [Szt 168 § (1)] A szigorú számadási kötelezettség a bizonylat, a nyomtatvány kibocsátóját terheli. A s zigorú s zámadás a lá vont bi zonylatokról ol yan n yilvántartást ke ll ve zetni, a mely biztosítja azok elszámoltatását. A pénztár működésének, elszámoltatásának rendjét, a pénzszükségletet a gazdálkodó önállóan határozza meg a gazdálkodó sajátosságainak figyelembevételével. A pénzkezelés szabályait a gazdálkodónak a

számviteli politika részét képező pénzkezelési szabályzatban kell rögzítenie. Átvezetési számlát (389) kell használni a következő forgalmak elszámolásakor: • a bankszámlák és a pénztár között, • a deviza-betétszámlák és a pénztárak között, • a bankszámlák egymás között. Az átvezetési számlákra csak a pénztár és bankbizonylatok alapján szabad könyvelni. A pénzeszközök főkönyvi elszámolása: • Belföldi o Készpénzfelvétel elszámolási betétszámláról  T 381 – K 389  T 389 – K 384 (bankbizonylat megérkezésekor), o Készpénzbefizetés elszámolási betétszámlára  T 389 – K 381  T 384 – K 389 (bankbizonylat megérkezésekor), o Forintalapú pénzeszközök elkülönítése (lekötés)  T 385 – K 389  T 389 – K 384 (bankbizonylat megérkezésekor), o Csekk elfogadása követelés fejében  T 383 – K 311, o Csekk beváltása  T 381/382/384/386 – K 383  T 874 – K 383 (a

bevételezés során keletkezett árfolyamveszteség),  T 383 – K 974 (a bevételezés során keletkezett árfolyamnyereség), o Készpénzes értékesítés csekkel  T 383 – K 91-92 (bruttó eladási árelszámolása),  T 91-92 – K 467 (ÁFA tartalom), o Folyószámlahitel után fizetett kamat  T 871 – K 384, • Deviza o Devizavásárlás elszámolási betétszámláról (forint összegben)  T 386 – K 389 (eladási árfolyamon),  T 389 – K 384 (bankbizonylat megérkezésekor), o Devizahitel felvétele  T 386 – K 431/432/451/452 (eladási árfolyamon), Számvitel szigorlat 4/6 oldal 10/A o Devizahitel felvétele (forint összegben)  T 384 – K 431 (vételi árfolyamon),  T 862 – K 431, o Deviza átváltás  T 389 – K 386EUR (260 Ft könyv szerinti értéken),  T 532 – K 389 (30 Ft konverziós költség, USD eladási árfolyammal),  T 386USD – K 389 (230 Ft a 389 egyenlege), o Devizaszámlára befizetés valuta

pénztárból  T 389 – K 382 (valuta-pénztár könyv szerinti értéken),  T 386 – K 389 (ugyanazon az értéken), • o Vevőkövetelés befolyt a devizaszámlára  T 386 – K 316/317 (napi vételi árfolyamon),  T 316/317 – K 976 (árfolyamnyereség),  T 876 – K 316/317 (árfolyamveszteség), o Devizaszámláról készpénzfelvétel (forintban)  T 381 – T 389 (napi vételi árfolyam),  T 389 – K 386 (386 könyv szerinti árfolyama),  T 389 – K 974 (napi vételi árfolyam–könyv szerinti árfolyam)*EUR,  T 874 – K 389 (könyv szerinti árfolyam–napi vételi árfolyam)*EUR o Devizaszámláról valutafelvétel  T 389 – K 386 (386 könyv szerinti árfolyama),  T 382 – K 389 (értékben ugyanannyi), o Deviza pénzeszköz elkülönítése (lekötés)  T 385 – K 389,  T 389 – K 386 (bankbizonylat megérkezésekor), o Devizakészletek év végi értékelése  T 874 – K 386 (értékvesztés), Valuta o

Valutavásárlás  T 382 – K 389 (eladási árfolyama),  T 389 – K 384 (értékben ugyanannyi), o Készpénzfelvétel valutában  T 382 – K 389 (386 könyv szerinti árfolyama),  T 389 – K 386 (bankbizonylat megérkezésekor), o Valuta befizetése elszámolási betétszámlára  T 389 – K 382,  T 384 – K 389 (bankbizonylat megérkezésekor),  T 876 – K 389 (eladás során keletkezett árfolyamveszteség),  T 389 – K 976 (eladás során keletkezett árfolyamnyereség), o Valutakészletek év végi értékelése  T 874 – K 382 (értékvesztés). A pénzeszközök leltározása: • A vá llalkozó m inden üzleti é vben a m érleg-fordulónappal t ételes m ennyiségi felvétellel, illetve egyeztetéssel köteles elvégezni. • A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összegét (külföldi fizetőeszközök is) a pénztárkönyvvel egyezően kell a mérlegbe felvenni. Számvitel szigorlat • • • 5/6 oldal 10/A

A forintban elhelyezett bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a hitelintézeteknél elhelyezett betétek bankkivonattal egyező értékében kell a mérlegbe felvenni. A d evizaszámlán el helyezett d evizabetétek f orintértékét a s zámviteli t örvény szerint meghatározott – átértékelt – könyv szerinti értéken kell a mérlegbe beállítani. a pénztárszabályzatban rögzített időszakonként ellenőrzési és leltározási jegyzőkönyvet készít a tényleges pénzeszközökről és csekkekről. A pénzeszközök analitikus nyilvántartása: • A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla f orgalomnál a h itelintézeti ér tesítés megérkezésekor k ell a k önyvekben rögzíteni. • A szigorú s zámadási k ötelezettség al á v ont n yomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan

nyilvántartást kell vezetni, amelyből a sorszám szerint felhasznált mennyiség és a felhasználás időrendi sorrendje is megállapítható. A felhasználó köt eles a n yomtatványokkal ( beleértve a r ontott pé ldányokat is ) elszámolni. • A vállalkozó belföldi pénztárába elhelyezett külföldi fizetési eszközöket elkülönítetten kell nyilvántartani. Az analitikus nyilvántartás keretében, vagy a főkönyvi számlákon kell bi ztosítani, hog y a kül földi f izetési e szköz va lutanemenként is me gállapítható legyen. • A cs ekkek ( elszámolási cs ekk, k észpénzfizetésre s zóló c sekk) a nalitikus nyilvántartásának legalább az alábbi adatokat célszerű tartalmaznia: o a csekk megnevezése, pénzneme, összege, o a fizetésre kötelezett hitelintézet neve, o a csekk kiállításának időpontja, helye, beváltásának időpontja, o hivatkozás a beváltáshoz kapcsolódó bizonylatra. • A bankszámlákat, az elkülönített b

etétszámlákat a h itelintézettel az onos t agolásban kell me gnyitni é s v ezetni. A b ankszámlákra cs ak a h itelintézet ér tesítései (számlakivonat, értesítő levél, stb.) alapján szabad könyvelni • A hitelkártyák, bankkártyák analitikus nyilvántartása a következőket tartalmazza: o a kártya konkrét megnevezése, pénzneme, o a felhasználható keretösszeg, o a felhasználásra jogosult személy(ek) neve, o a kártya kibocsátójának neve, a kártya érvényességi ideje, o a kártyán elhelyezett, illetve felhasznált összeg, o hivatkozás az elhelyezéshez, felhasználáshoz kapcsolódó bizonylatra. • A kötvénykibocsátásból s zármazó e lkülönített pénzeszközök kimutatására s zolgáló számlákhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből folyamatosan megállapítható o a kötvény-kibocsátási tervben megjelölt célok érdekében kibocsátott kötvények névértékének összege, o a megjelölt

célok megvalósítása érdekében a kötvénykibocsátásból felhasznált pénzeszközök összege. • A fejlesztési c élra e lkülönített p énzeszközök számlát célszerű úgy vezetni, hogy a vegyes f orrásból m egvalósuló be ruházások f inanszírozására e lköltött s aját pénzeszközök összegei külön-külön is megállapíthatók legyenek. Számvitel szigorlat 6/6 oldal 10/A A pénzforgalommal kapcsolatos alapbizonylatok: • bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, • napi, illetve időszaki pénztárjelentések, • csekkek, utalványok, • bankszámlakivonatok, banki értesítések, A pénzeszközök megjelenése az eredmény-kimutatásban: • A pé nzeszközök m ozgásai köz vetlenül öná lló t ételként ne m t alálhatók meg, d e a z eredményt é rintik az át vett/átadott p énzeszközök és az es zközfelhasználást eredményező pénzkiáramlások. • Egyéb b evételként k ell el számolni a v állalkozási t

evékenységhez ka pcsolódóan a költségek, a r áfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – más, belföldi, illetve külföldi gazdálkodótól, természetes személytől, valamint államközi szerződés, vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegét. • Egyéb r áfordításként k ell e lszámolni: a vá llalkozási t evékenységhez ka pcsolódóan a költségek, a r áfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – más, belföldi, i lletve kül földi g azdálkodónak, t ermészetes s zemélynek adott ( pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegét. • Pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni: o Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége soron a bankbetétek és az adott kölcsönök után kapott, illetve járó kamatokat. o Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

soron: a devizakészlet/valutakészlet forintra történő átváltásakor a deviza/valuta könyv s zerinti ér téke és az át váltáskor é rvényes d eviza/valuta v ételi árfolyamon át számított f orintértéke köz ötti kül önbözet ös szegét, h a a z utóbbi a magasabb. • Pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni: o Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai soron: a devizakészlet/valutakészlet forintra történő átváltásakor a deviza/valuta könyv s zerinti ér téke és az át váltáskor é rvényes d eviza/valuta v ételi árfolyamon átszámított f orintértéke köz ötti kül önbözet ös szegét, h a a z utóbbi az alacsonyabb. a v aluta- illetve a devizakészletek fordulónapi értékeléséből származó árfolyamveszteségek ö sszege, h a az ár folyamváltozásból s zármazó különbözetek összevont egyenlege jelentős összegű. A pénzeszközök megjelenése a kiegészítő mellékletben: • Be kell mutatni, hogy: o

A tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban mérlegsorból külön-külön mennyi az a nya-, i lletve a l eányvállalattal ( leányvállalatokkal) s zembeni követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) A pénzeszközök megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki kell térni: o a m érleg f ordulónapja u tán be következett l ényeges e seményekre, kül önösen jelentős folyamatokra, o a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében). Számvitel szigorlat 1/3 oldal 11/A Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások Az egyéb bevételek helye a számlakeret-tükörben: • 96. Egyéb bevételek o 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele o 962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke o 963. A

mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevétel o 964. Utólag kapott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény o 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) o 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés o 967. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás o 968. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege o 969. Különféle egyéb bevételek Az egyéb ráfordítások helye a számlakeret-tükörben: • 86. Egyéb ráfordítások o 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke o 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke o 863. Mérleg fordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai o 864. Utólag adott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény o 865. Céltartalék

képzése o 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés o 867. Adók, illetékek, hozzájárulások o 869. Különféle egyéb ráfordítások Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások helye az eredmény-kimutatásban: o III. (V) Egyéb bevételek (+) Ebből: visszaírt értékvesztés o VII. (VI) Egyéb ráfordítások (–) Ebből értékvesztés • A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Egyéb bevételek [Szt. 77 § ( 1)]: olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képző bevételek, amelyek a r endszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg. Az egyéb bevételek között kell elszámolni: [Szt. 77 § (2)]: • a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, • a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, • a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti évben, években hitelezési veszteségként

leírt – követelésekre kapott összeget, • a k öltségek ( a r áfordítások) el lentételezésére – visszafizetési k ötelezettség n élkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, Számvitel szigorlat 2/3 oldal 11/A a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpályaszabályozás összegét, amennyiben az a tárgyévhez, vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez, évekhez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. • Az egyéb bevételek között kell kimutatni: [Szt. 77 § (3)]: • a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését), • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól m

egkapott, i lletve a z üz leti é vhez ka pcsolódóan a m érlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét, • a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz köz vetve ka pcsolódó, n em s zámlázott – utólag k apott en gedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, • az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből származó bevételt az értékesítéskor, • a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, ille tve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget. Egyéb bevételként kell elszámolni [Szt. 77 § (4)]: a halasztott

bevételként elhatárolt, negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget. Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni [Szt. 77 § (5)]: az értékvesztések visszaírt összegeit ( ideértve a z imma teriális ja vak, a tá rgyi eszközök e lszámolt te rven felüli értékcsökkenésének v isszaírt ö sszegét, t ovábbá a k övetelések, a k észletek v isszaírt értékvesztésének ö sszegét), v alamint a k ereskedelmi ár uk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét. Egyéb r áfordítások [ Szt. 82 § ( 1)]: olyan, az ér tékesítés n ettó ár bevételéhez k özvetlenül vagy köz vetetten ne m k apcsolódó köl tségek, ki fizetések, a melyek a r endszeres t evékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni [Szt. 82 § (2)]: • az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a

mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos – a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket, • a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, f ekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, • a k öltségek ( a r áfordítások) el lentételezésére – visszafizetési k ötelezettség n élkül – belföldi va gy kül földi gazdálkodónak, i lletve t ermészetes s zemélynek – az ü zleti évhez kapcsolódóan – adott támogatás, juttatás összegét, • a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített – az üzleti évhez kapcsolódó – befizetések összegét, • a köl tségvetéssel, az e lkülönített á llami pé nzalapokkal, a h elyi önkor mányzatokkal elszámolt – a b

ekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendő összegét, Számvitel szigorlat • • 3/3 oldal 11/A a külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét, a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni [Szt. 82 § (3)]: • az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, • a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét, • az immateriális javak, a tárgyi eszközök közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét, • a h iányzó, i lletve a tárgyévben me gsemmisült, a z á llományból k

ivezetett v ásárolt é s saját termelésű készlet könyv szerinti értékét, • az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor. Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni [Szt. 82 § (4)]: az értékvesztés összegét, id eértve a z immateriális ja vak, a tárgyi eszközök e lszámolt te rven f elüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének összegét, a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a termeléshez, a tevékenységhez, a s zolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegét. Minden vállalkozónak a saját számviteli politikájában kell rögzítenie, hogy mit ért rendszeres tevékenység (

üzletmenet) a latt ille tve, h ogy a tö rvény által me ghatározott g azdasági események mé rtékét mily en e setben te kinti s zokásos mé rtéket me g n em h aladónak, v agy szokásos mértéket meghaladónak. Az egyéb bevételek és ráfordítások kapcsolata a kiegészítő melléklettel: • Be kell mutatni, hogy a vállalatcsoporton belül az egyéb bevételekből mennyi volt a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összeg. Számvitel szigorlat 1/3 oldal 12/A Váltókövetelések A váltókövetelések helye a számlakeret-tükörben: • 34. Váltókövetelések o 341. Belföldi váltókövetelések o 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása o 346. Külföldi váltókövetelések o 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása A váltókövetelések helye a mérlegben: • B Forgóeszközök o II. Követelések • 4. Váltókövetelések A váltó: egy olyan visszavonhatatlan fizetési

ígéret, amely egy későbbi, a lejárat időpontjában esedékes fizetést testesít meg. A vál tókövetelés: a vevővel szembeni követelés ellenében elfogadott váltó alapján fennálló követelés, vagy vásárolt váltóban foglalt követelés, vagy fináncváltóban foglalt követelés. A követelések kiegyenlítésére elfogadott váltót a birtokos csak a kiváltott követelés összegével megegyező összegben veheti fel a könyveibe, illetve vásárlás esetén bekerülési értéken. A váltó k amattartalma a nnak esedékességéig nem jelenhet meg a követelések értékét növelő tételként. A váltóbirtokos az elfogadott váltót a következőféleképpen használhatja fel: • a lejárat időpontjában benyújtja a váltóadósnak fizetésre, aki a névértéknek megfelelő összeget megfizeti, • tovább forgatja a váltót, felhasználja saját fizetési kötelezettségeinek kiegyenlítésére, • leszámítoltatja a váltót valamelyik

hitelintézetnél a lejárat időpontja előtt, • behajthatatlan követelésként leírja a követelés összegét. Váltókövetelések kimutatása az egyes mérlegtípusokban: • váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban levő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni, • ha a követelés anyavállalattal, leányvállalattal, közös vezetésű vállalattal, vagy társult vállalkozással szemben á ll f enn, a kkor a zt a köve telések ka pcsolt vá llalkozással szemben című mérlegsoron kell szerepeltetni, • ha viszont egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben áll fenn, akkor a követelések egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal szemben című mérlegsoron kell feltüntetni. A váltókövetelés állományba vétele, értékelése: • Belföldi vá ltókövetelések: a váltó elfogadásának időpontjában, a kiváltott követelés összegének megfelelően kell állományba venni, •

Devizára s zóló vá ltókövetelések: nyilvántartásba vé tele a ki váltott köve telés kön yv szerinti é rtéken tö rténik, a v áltókövetelést á tértékelni n yilvántartásba v ételkor n em lehet. A devizás váltóköveteléseket év végén át kell értékelni a m érleg fordulónapján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint, feltéve, hogy az árfolyam-különbözet jelentős. Számvitel szigorlat 2/3 oldal 12/A Ha a vál tó az adott üzleti évben nem jár le, akkor év végén a tárgyévre eső kamatot aktív időbeli elhatárolásként el kell határolni. Váltókövetelés értékvesztése és annak visszaírása: • Ha a követelés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, m int a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján becsült, várhatóan megtérülő összeg, akkor értékvesztést kell elszámolni. • Az értékvesztés

megállapításának előfeltétele, hogy a követelés a mérleg fordulónapján f ennálljon és a nnak pé nzügyi r endezése ne m t örtént m eg a mérlegkészítés időpontjáig, illetve fennáll a jelentőség és a tartósság követelménye. • Amennyiben az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen magasabb a könyv szerinti értéknél, a kkor a kül önbözettel a kor ábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a váltókövetelés k önyv s zerinti ér téke n em h aladhatja m eg a n yilvántartásba v ételi értékét. • Devizás v áltókövetelések es etén m ind az ér tékvesztés, m ind a v isszaírás összegét először devizában kell meghatározni, majd ezt kell forintra átszámítani, a devizás tételek nyilvántartásba vételekor alkalmazott árfolyam alapján. A vál tókövetelések an alitikus n yilvántartása: egyedi é rtékbeni n

yilvántartást k ell v ezetni. A törvény az analitikus nyilvántartás formáját nem írja elő kötelezően. A váltókövetelések főkönyvi elszámolása: • Váltó elfogadása o T 341 – K 311 (a kiváltott vevőkövetelés összegében), o Kapcsolódó tétel: időarányos kamat elhatárolása • T 391 – K 974 (az üzleti évre jutó kamat összege), • Lejáratkor a váltó beváltása o T 384 – K 341 (könyv szerinti érték kivezetése), o T 384 – K 974 (névértékben lévő kamat elszámolása), o Kapcsolódó tétel: árfolyam-különbözet elszámolása • Váltó leszámítolása a lejárat előtt o T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték), o T 384 – K 3/4 (átutalt összeg), o T 3/4 – K 974 (kamatnyereség: összeg – könyv szerinti érték), o T 532 – K 3/4 (bankköltség elszámolása), o Diszkontált érték = névérték / (1 + leszámítolási kamatláb * hátralévő futamidő napban / 360), • Szállító kiegyenlítése váltóval o T

3/4 – K 341 (könyv szerinti érték), o T 454 – K 3/4 (kötelezettség összege), o T 3/4 – K 974 (nyereséges fogatás), o T 872 – K 3/4 (veszteséges forgatás), • Váltó leírása hitelezési veszteségként o T 869 – K 341, • Váltó értékvesztése o T 866 – K 345/349 (értékvesztés elszámolása), o T 345/349 – K 966 (értékvesztés visszaírása). Számvitel szigorlat 3/3 oldal 12/A A v áltókövetelések megjelenése a z e redmény-kimutatásban: közvetlenül ne m j elennek meg. A z ér tékvesztés e gyéb r áfordításként, a visszaírása p edig egyéb b evételként k erül kimutatásra. A követelések és a kiegészítő melléklet: • Be kell mutatni: o az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben b ekövetkezett v áltozások okait, v alamint a v áltoztatás er edményre gyakorolt h atását, és an nak számszerűsítését, o az el nem ismert (peresített) követeléseket, o a vevőnként együttesen kisösszegű

követelések értékét, o a lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követeléseket, o a jelentős összegű hitelezési veszteségeket, o a hátrasorolt követelések értékét, o a k övetelések eredeti, a n yilvántartásba v ételi ér tékét, az ü zleti év ben elszámolt, i lletve v isszaírt, a h almozottan e lszámolt é rtékvesztés ö sszegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban. o a t artósan adott köl csön ka pcsolt vá llalkozásban, a köv etelések ka pcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal ( leányvállalatokkal) s zembeni k övetelés. ( Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) A követelések megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki kell térni: o a m érleg fo rdulónapja u tán be következett l ényeges e seményekre, kül önösen jelentős folyamatokra, o a

várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében). Számvitel szigorlat 1/7 oldal 13/A Anyagok Az anyagok helye a számlakeret-tükörben: • 21-22. Anyagok o 211-219. Nyers- és alapanyagok o 221. Segédanyagok o 222. Üzem- és fűtőanyagok o 223. Fenntartási anyagok o 224. Építési anyagok o 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök o 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok o 227. Egyéb anyagok o 228. Anyagok árkülönbözete o 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása Az anyagok helye a mérlegben: • B. Forgóeszközök o I. Készletek • 1. Anyagok Anyagok: olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket, és értékük e gyetlen t ermelési ci klusban átmegy az előállított új termék, vagy a teljesített szolgáltatás ér tékébe. 1 992 ó ta az ú gynevezett anyagi e szközök is anyagnak

minősülnek (Ezeket viszont az jellemzi, hogy több termelési folyamatban is részt vesznek.) Más m egközelítésben az an yagok a t ermelési f olyamatban a munkatárgya szerepkörét t öltik be, a tárgyi eszközök pedig a munkaeszközök funkcióját viselik. Ebben a megközelítésben az anyagi eszközök az anyagok között munkaeszközként viselkednek. Az anyagok csoportosítása: • Nyers- és al apanyagok: a t ermelés an yagai, a t evékenység v égzéséhez s zükségesek. Jelenlétük a termékekben mennyiségileg is megállapítható. Ezek a legnagyobb értékű készletek. • Segédanyagok: a gyártott t ermék köl tségei köz ött a részarányuk s zerényebb, m int az alapanyagoké. A termék minőségét ez is nagyban befolyásolja (Pl egy húsipari vállalkozásnál a levágott, feldolgozott élőállat alapanyagnak, a bedolgozott fűszerek segédanyagnak számítanak.) • Üzem- és fűtőanyagok: olyan energiaforrások, m int a s zén, gázolaj, benzin,

gáz, s tb. (Ezek e gy konk rét vá llalkozásnál a z a lapanyag funkcióját i s b etölthetik. P l e gy széntüzelésű erőműnél a szén alapanyagnak számít.) • Egyéb anyagok: o építési anyagok, o karbantartási anyagok (alkatrészek), o tisztítószerek, o csomagoló anyagok, o irodaszerek, nyomtatványok, o kutatási-kísérleti célokra beszerzett anyagok, o nem alapanyagnak minősülő hulladékok, o fenntartási anyagok, tartozékok, Számvitel szigorlat • • 2/7 oldal 13/A Anyagi eszközök: több termelési folyamatban is részt vesznek, de egy évnél rövidebb idő alatt elhasználódnak. Az Anyagi eszközök jegyzékében kell felsorolni Nem egy termelési, f orgalmi f olyamatban h asználódnak fel, de ki vételezéskor költségként elszámolandók. Ilyenek: o berendezési és felszerelési tárgyak, o szerszámok, o munka- és egyenruhák, védőfelszerelések o gyártóeszközök, Elfekvő anyagok: lehetnek immobilak és inkurrensek. o Immobil

készlet, ha azért áll hosszabb időn át mozdulatlanul a raktárban, mivel a vállalkozónál profilváltozás miatt nincs már rá szükség. Ilyen anyagok csak a vállalkozásnál feleslegesek, de még korszerűek, ezért eladhatók. (Értékesítés) o Inkurrens kés zlet, amelyek korszerűtlenek vagy a hosszabb tárolási idő miatt értéküket vesztettek (romlottak, divatját múltak, stb.) (Selejtezés) Az anyagok között kell szerepeltetni a vállalkozónak azokat a készleteit is, amelyek • Úton lévő anyagok: ha a szállító számlája már megérkezett, és azt el is számolták, de az anyag még nem érkezett be. Importanyag esetében gyakori • Idegen helyen tárolt an yagok: ha a s zámlázása megtörtént, de az anyag a szállító cég és vállalkozás közös megállapodása szerint az eladónál marad. • Bérmunkára átadott an yagok: a szerződésben rögzített módon köteles elszámolni. Kétféle bérmunka: o a vállalkozás anyagot, árut küld

ki, és abból más méretű, más színű, formájú és magasabb értékű anyag, áru keletkezik, o a v állalkozás m ár a b efejezetlen t ermelés v agy a f élkész t ermékek k örébe tartozó ké szleteket kül d ki m egmunkálásra. A ka lkulációkban a bé rmunkadíj összegét köz vetlen köl tségként a köl tségnem s zámadásban i génybe ve tt anyagjellegű szolgáltatásként kell elszámolni. • Bizományi ér tékesítésre átadott k észletek: a vá llalkozás t ulajdona a ddig, a míg a zok értékesítésre nem kerültek. • Zálogjogra lekötött készletek: a zálogjog felszabadításig nem forgalmazható áruk. • Nem s zámlázott s zállítások: az év es z árás s orán b elföldi v ásárlások e setén i lyen készletek a m érlegben n em szerepelhetnek, mert a s zámláknak a m érlegkészítésig be kell érkezniük. Az anyagok főkönyvi számla tartalma, kapcsolata az analitikus nyilvántartással: • Az anyagkészletek főkönyvi számlái

készletszámlák, azok egyenlegeinek a raktáron lévő készlet értékét kell mutatniuk. • Tartozik oldal: nyitókészlet és készletnövekedések. • Követel oldal: készletcsökkenések és zárókészlet. A f olyamatosan ve zetett an yagkészlet s zámlákhoz t artozik az an alitikus készletnyilvántartás: • év elején a főkönyvi készletszámlákat a mérlegben szereplő készletek értéke alapján az an alitikus an yagkönyvelést a m érleggel is egyező leltárak analitikus kivonatok adatai alapján nyitjuk, • a készletnövekedéseket és -csökkenéseket a kiállított alapbizonylatokból az analitikus könyvelés m ennyiségben és é rtékben r ögzíti, és azokat ér tékben a k észletváltozások fajtái szerint összegezi. Számvitel szigorlat 3/7 oldal 13/A Az a nyagkészlet s zámlák e gyenlegei a k észletek é rtékét mu tatja, a z a nalitikus n yilvántartás pedig azt, hogy a készleteket milyen anyagféleségekben, milyen

mennyiségben, hol tárolják. A vállalkozás a beérkezett számlák kifizetése előtt meggyőződik a számla jogosságáról, helyességéről. Ha a számla összege hibás, a számlát kifogásolják Ha helyes, a beérkezett számlához cs atolják az anyag-bevételezési b izonylat p éldányát, a s zállítólevél m ásolatát, és intézkednek a kiegyenlítésről. Az anyagok egységárai az analitikus nyilvántartásokban: • Beszerzés: o tényleges beszerzési áron, o tervezett beszerzési áron (elszámoló áron), o készletcsoportonként más és más nyilvántartási ár alkalmazásával, o a bolti árukészleteket eladási fogyasztói áron, • A beszerzési áron nyilvántartott készleteknél a készletcsökkenések elszámolása: o mérlegelt átlagáron, o tényleges beszerzési áron, o éves átlagáron, o FIFO módszer szerinti beszerzési áron. Beszerzési ár: • A r aktárba b eérkezett, nem számlázott anyagok beszerzési árát a szerződés

alapján kell m egállapítani és b evételezni, és a s zámlák k ézhezvételekor m ódosítani. H a a beszerzés a vállalkozással részesedési viszonyban lévő szállítótól történik, akkor ezt az egyéb r övid l ejáratú k ötelezettségek s zámlára k ell k önyvelni, a s zállítók s zámla helyett. A z a nyagbeszerzéshez e gyedileg k apcsolódó f uvardíj é s r akodási köl tség, bizományosi díj is beletartozik az anyag beszerzési árába. • Külföldi be szerzésnél a t eljesítés na pjára vo natkozó de viza-eladási ár folyamon számított f orintértékben k ell a k ötelezettséget á tszámítani. A z a nalitikákban a devizaértéket, egységárat is szerepeltetni kell. Az import szállítók devizában történő kiegyenlítésénél az el adási ár folyam el térhet a b eszerzés t eljesítésénél kön yvelt árfolyamtól. A z í gy k eletkezett ár folyam-különbözet, ha a z a ki egyenlítéskor magasabb egyéb ráfordítás, ha

alacsonyabb egyéb bevétel. Barter ügylet esetén az első teljesítés időpontjában az MNB középárfolyamán kell könyvelni a kiegyenlítést is. Készletnövekedések: • beszerzés va gy vi sszaérkezés bé rmunkából. ( ha vi ssza ke ll kül deni a z á rut a szállítónak, a kkor vi sszáru ke letkezik, a mely készletcsökkenést, é s s zállítók csökkenést jelent), • anyag-visszavételezés: a k ivételezett an yagok eg y r észét a k ivételező üzemek visszaadják (anyagkészlet nő, kiadás csökken), • az eladott készleteket módosító visszáruk • vállalkozáson belül más raktárból történő átvétel, boltból, bizományostól visszaszállított készletek, • leltári többletek, • apportként átvett készletek, • saját előállításból származó készletek állományba vétele, • tárgyi eszköz átsorolások, Számvitel szigorlat • 4/7 oldal 13/A értéknövekedést nem jelentő ajándékként, térítés nélkül

kapott, leltári többletként fellelt készletek: 0. számlaosztály Ha adminisztratív hiba miatti többlet: anyagköltség csökken, illetve. ELÁBÉ változik Készletcsökkenések: • anyag-kivételezés: felhasználás, bérmunkára kiküldés, visszáru, anyageladás, • eladott áruk, továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények, • selejtezés, • vállalkozáson be lül m ás r aktárnak átadás, ki szállítás s aját b oltba, b izományosnak átadás (a készletek összértékét nem változtatja), • leltárhiány, • apport átadás, • készlet leértékelés, • károk miatti értékvesztések, kiselejtezések, • ajándékba, térítés nélkül adott készletek, • átsorolások. Szigorú számadású bizonylatok: • Anyag- és ár u-bevételezési j egy: a b eszerzett k észletek r aktárba ad ási b izonylata. 3 példányban készül. Egy példányát a beérkező számlához kell csatolni • Anyag-kivételezési jegy: raktári anyagkiadás

bizonylata, felhasználásra termelési vagy más célra vételeznek anyagot: o közvetlen anyag: termék előállításhoz, tevékenységhez, o közvetett anyag: üzemi, kereskedelmi, igazgatási célra, • Szállítólevél: a raktári készletek értékesítésének bizonylata. • Leltárhiány jegyzőkönyv: a v ásárolt k észletek l eltározása során m egállapított különbözetek könyvelésének bizonylata. Készlethiány: o forgalmazási veszteségen belüli, o forgalmazási veszteségen felüli: helytelen, gondatlan raktárkezelésből, átvételből, kiadásból erednek, o A k észlethiányt a nyagköltségként, ille tve E LÁBÉ-ként k ell e lszámolni. A felelős személyre áthárított hiányt értékesítésként lehet könyvelni. • Kárfelvételi jegyzőkönyv: károk címén jelentkező veszteségek: szokásos mértéken belüli vagy felüli, így anyagjellegű ráfordítás, vagy rendkívüli ráfordítás. • Selejtezési jegyzőkönyv: selejtezések

bizonylata. • Készletleértékelési jegyzőkönyv: készletleértékelés esetén. Külön jegyzőkönyvet kell készíteni a piaci értékhez való viszonyítással készült leértékelésről. • Raktárközi bi zonylatok: raktárak köz ötti ké szletmozgások. A vá llalkozás szempontjából n em je lentenek k észletváltozást. A r aktári k észletváltozásokat beszerzési áron, a bolti árukészletek változását fogyasztói áron kell mutatni. • Társasági szerződés, alapító okirat: gazdasági t ársaságnál az al apítóktól át vett készletek, illetve. átadott készletek bizonylata • Átsorolási jegyzőkönyv: átsorolások bizonylatai. Az anyagok értékvesztése és annak visszaírása: • Csak értékbeni csökkenés: o Ha a készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke. Számvitel szigorlat • • • • • 5/7 oldal 13/A Mennyiségi és értékbeni

csökkenés: o Ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás, stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. Értékvesztés meghatározása: Piaci érték – könyv szerinti érték A fajlagosan kis értékű eszközök értékvesztése: a v állalkozó á ltal k ialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Amennyiben a korábban elszámolt értékvesztést előidéző körülmények már nem, vagy csak részben állnak fenn, vagyis a piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv s zerinti érték, ak kor a k orábban el számolt ér tékvesztést v isszaírással r észben, vagy egészben meg kell szűntetni. A visszaírással a készletet a piaci értékére, legfeljebb azonban az eredeti bekerülési értékére vissza kell értékelni. Nem lehet

visszaírni a hiány, káresemény következtében megsemmisült eszközöket. Az anyagok főkönyvi elszámolása: • Év közben mennyiségi és értékbeli nyilvántartást nem vezet o Nyitó készlet átvezetése T 511 – K 21-22 o Beszerzés  T 51 – K 454 (számla szerinti összeg),  T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA, o Import vámköltség T 511 – K 465, o Térítés nélküli átvétel T 511 – K 989, o Készletre visszavétel T 21-22 – K 511 o Értékesítés T 814 – K 21-22 (kapcsolódó tétel: árbevétel), o Apport, térítés nélküli átadás T 881/889 – K 21-22 (kapcsolódó tétel: ÁFA), o Értékvesztés, káresemény, hiány T 86 – K 21-22, o Záró készlet elszámolása T 511 – K 21-22 vagy T 21-22 – K 511, • Év közben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet (tényleges beszerzési ár) o Beszerzés  T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg),  T 466 – K 454 (előzetesen felszámított

ÁFA), o Importbeszerzés  T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg),  T 21-22 – K 465 (vámterhek),  T 21-22 – K 38 (hitelkamat, bankgarancia),  Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása, o Alapításkor, tőkeemeléskor apportként átvétel  A készletek állományba vétele az átvételkor • T 21-22 – K 479 (apport létesítő okirat szerinti értéke),  A jegyzett tőke elszámolása a cégbírósági végzés alapján • T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege),  Kapcsolódó tétel: • T 358 – K 479 (apport létesítő okirat szerinti értéke), • T 466 – K 479 (áthárított ÁFA a számlát helyettesítő okmány alapján), o Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt  T 21-22 – K 989 (piaci érték, vagy átadó által közölt érték),  T 989 – K 483 (halasztott bevétel passzív időbeli elhatárolása),  T 483 – K 989 (költségként, ráfordításként elszámolt

összeg), Számvitel szigorlat • 6/7 oldal 13/A o Adminisztrációs hiba  T 21-22 – K 511 (könyv szerinti érték), o Értékvesztés visszaírása  T 21-22 – K 96 (ha a könyv szerinti érték kisebb, mint a piaci érték), o Anyagfelhasználás T 511 – K 21-22 Elszámolóáras nyilvántartás o Elszámoló ár ± KÉK = Bekerülési (beszerzési) ár o A K ÉK ös szegét kül ön s zámlán ( számlákon) kell n yilvántartani a z a dott számlacsoporton belül, a vállalkozó saját döntése szerinti részletezésben. o Beszerzés  T 228 – K 454 (számla szerinti összeg),  T 466 – K 454 (ÁFA számla alapján),  T 465 – K 228 (vámterhek),  T 21-22 – K 228 (készletre vétel elszámoló áron),  Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása, o Visszaküldés  T 454 – K 228 (számla szerinti összeg),  T 454 – K 466 (ÁFA számla alapján),  T 228 – K 21-22 (visszaküldés elszámoló áron), o Engedmény  T 454 –

K 228 (számla szerinti összeg),  T 454 – K 466 (ÁFA számla alapján),  Az engedmény mennyiségi mozgást nem tartalmaz! o Anyagfelhasználás  T 511 – K 211 (könyv szerinti érték,  Árkülönbözet % = 228E / 211E (csökkenésre jutó árkülönbözet),  T 511 – K 228 (228 TE, a tényleges ár nagyobb, mint az elszámoló ár),  T 228 – K 511 (228 KE, a tényleges ár kisebb, mint az elszámoló ár), o Apport átadás  T 881 – K 21-22 (könyv szerinti érték),  T 229 – K 881 (nyilvántartott értékvesztés),  T 17 – K 981 (létesítő okirat szerinti összeg),  T 881 – K 467 (nem hárítja át az ÁFÁ-t),  T 3 – K 467 (áthárítja az ÁFÁ-t), o Térítés nélküli átadás  T 889 – K 21-22 (könyv szerinti érték),  T 229 – K 889 (nyilvántartott értékvesztés),  Hozam elszámolására nem kerül sor!  T 889 – K 467 (nem hárítja át az ÁFÁ-t),  T 3 – K 467 (áthárítja az ÁFÁ-t), o Hiány

megsemmisülés  T 869 – K 21-22 (könyv szerinti érték), o Értékvesztés  T 866 – K 229 (könyv szerinti érték magasabb, mint a piaci érték), o Értékvesztés visszaírása  T 229 – K 966 (eredeti bekerülési értékig), o Elszámoló ár változtatása  T 211 – K 228 (növelés),  T 228 – K 211 (csökkentés). Számvitel szigorlat 7/7 oldal 13/A A készletekkel kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni: • az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben b ekövetkezett v áltozások o kait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését, • az a dott ü zleti é vben e lszámolt, il letve v isszaírt értékvesztést, mé rlegtételenként ( az értékvesztés n yitó értékét, az el számolásra k erült n övekedéseket és cs ökkenéseket, valamint az értékvesztés záró értékét), • a ve szélyes hul ladékok, kör nyezetre ká ros a nyagok m

ennyiségi é s értékadatait, valamint az állományukban bekövetkezett változásokat veszélyességi osztályok szerint (nyitó + növekedés – csökkenés = záró). A készletek megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki ke ll t érni a mérleg f ordulónapja ut án be következett l ényeges e seményekre, különösen jelentős folyamatokra. • Külön be kell mutatni: o a k örnyezetvédelemnek a v állalkozó p énzügyi h elyzetét m eghatározó, befolyásoló s zerepét, a vá llalkozó kör nyezetvédelemmel ka pcsolatos felelősségét, o a k örnyezetvédelem t erületén t örtént és v árható f ejlesztéseket, az ez zel összefüggő fejlesztéseket, o a k örnyezetvédelem es zközei t ekintetében a vállalkozó ál tal al kalmazott politikát, o a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását. Számvitel szigorlat 1/6 oldal 14/A Áruk Az áruk helye a számlakeret-tükörben: • 26-28. Áruk o 26. Kereskedelmi áruk  261.

Áruk beszerzési áron  262. Áruk elszámoló áron  263. Áruk árkülönbözete  264. Áruk eladási áron  265. Áruk árrése  266. Idegen helyen tárolt áruk, bizományba átadott áruk  267. Tárgyi eszközök közül átsorolt áruk  268. Belső (egységek, tevékenységek közötti) átadás-átvétel ütközőszámla  269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása o 27. Közvetített szolgáltatások  271. Közvetített szolgáltatások  279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása o 28. Betétdíjas göngyölegek  281-287. Betétdíjas göngyölegek • 281. Saját göngyölegek • 282. Idegen göngyölegek  288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete  289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása Az áruk helye a mérlegben: • B. Forgóeszközök o I. Készletek  5. Áruk Áruk: értékesítési, eladási céllal beszerzett készlet, melyek a b

eszerzés és értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat. Kereskedelmi á ruk: forgalmazási céllal beszerzett készletek, valamint úton lévő áruk, nem számlázott á ruk, bé rmunkára á tadott á ruk, bi zományba á tadott á ruk, a z á ruval e gyütt ke zelt csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagolóanyag, célszerű ide sorolni a betétdíjas göngyölegeket is. Két fajtája: • raktári árukészlet (nagykereskedelemben), • bolti árukészlet (kiskereskedelemben). Közvetített s zolgáltatások: a g azdálkodó s aját nevében v ásárolt, és h armadik s zeméllyel kötött szerződés alapján neki részben vagy egészben, de változatlan formában (nem feltétlenül változatlan áron) továbbértékesített szolgáltatás. A szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye ki kell, hogy tűnjön! Alvállalkozói teljesítmények: nevesítve nincs, de a Ptk. szerint van,

és ha • készlet (eszköz) jellegű, akkor áru lesz és eladáskor: ELÁBÉ, • szolgáltatás, akkor is áru lesz és eladáskor: eladott (közvetített) szolgáltatások értéke. Számvitel szigorlat 2/6 oldal 14/A Göngyölegek: • Mindazon c somagolási e szköz va gy, amely a t erméket s zállítás köz ben a megrongálódástól óvja és rendeltetési céljának megfelelően többször is felhasználható (zsák, rakodólap, rekesz, láda, hordó, ballon, kanna, palack, csévefélék, kartondoboz, stb.) és am elyekre v onatkozóan a r endelkezések a k ibocsátó visszaváltási kötelezettségét előírják. • Könyvviteli elszámolás s zempontjából ne m g öngyöleg a z ol yan t öbbszöri felhasználásra al kalmatlan cs omagolóanyag, am ely az áru k özvetlen t artozéka és az árutól való leválasztása az árut jellegétől fosztaná meg (konzervdoboz, tubus, fiola, ampulla, műanyag tasak, műanyag burkolat, stb.) • Nem göngyöleg a ki

zárólag t árolásra, va gy – a v állalkozáson b elüli s zállításra (anyagmozgatásra) h asznált cs omagolási es zköz s em. H a az onban u gyanazt a csomagolási eszközt a vállalkozó tárolásra, belső szállításra és külső szállításra i s használja és ezt elkülöníteni nem lehetséges, akkor áruszállítási göngyölegként kell azt kezelni. • Göngyöleg: o saját göngyöleg  betétdíjas ár o idegen göngyöleg  bekerülési (beszerzési) érték Göngyöleg alapvető követelménye: • többszöri szállításban vesz részt, • betétdíjas áron számlázzák, • a kibocsátója vállalja a visszaváltását. Áruk nyilvántartási árának lehetőségei: • Tényleges beszerzési áron: o egyedi á r: akkor célszerű, ha a készletfajta egy beszerzésből származik, így konkrét beszerzési ár kapcsolódik hozzá, o FIFO m ódszer: mindig az első szállításokat használják fel, vagyis a zárókészletet az utolsóként

beszerzett készletekből tevődik össze, • Átlagos súlyozott beszerzési ár: o alkalmazása akkor indokolt, ha év közben többször is volt beszerzés, történhet folyamatos át lagár s zámításával ( utolsó b eszerzés u táni k észlet ér tékének és mennyiségének hányadosa), vagy éves átlagár számításával, • Elszámoló áron ± árkülönbözet: o az év közi v áltozások el számolásához el számoló ár i s al kalmazható, am elyhez az árkülönbözetet (árrést) legalább a mérleg lekészítésekor hozzá kell rendelni. Áruk főkönyvi nyilvántartása: • Raktári árukészlet o elszámolóár: 262, o árkülönbözet: 263, • Bolti árukészlet o elszámolóár: 264, o árkülönbözet: 265. A ki skereskedelmi á ruk e setében f ix m ódon s zámított e lszámolóárról be szélünk. A 265 -ös számlának mindig követel egyenlege van. A tényleges ár mindig kisebb a bruttó eladási árnál (fogyasztói ár ), am ely tartalmazza

az áf át i s. É rtékesítésnél k észpénzes ér tékesítésként számoljuk el. A nagykereskedelmi áruk esetén a pótlékkulcs az anyagokhoz hasonlóan számítható. Számvitel szigorlat Göngyölegek főkönyvi nyilvántartása: • Saját göngyöleg o elszámolóár: 281, o árkülönbözet: 288, 3/6 oldal 14/A • Idegen göngyöleg o beszerzési á nyilván ron t artjuk Áruk analitikus nyilvántartása: • Kereskedelmi ár uk n yilvántartása cs ak ab ban az es etben i gényel k ülönösebb el járást, ha a v állalkozó cs ak ér tékben t artja n yilván árukészleteit, ek kor t ételes leltározással ellenőrizheti adatai helyességét. • Raktári ár ukészletnél l egalább m ennyiségben s zükséges v ezetni an alitikus nyilvántartást. • Bolti készletnél pedig az áru fajtájától, számítógépes megoldástól függhet. • A göngyölegeket nyilvántartásuk szerint két csoportba soroljuk: o saját göngyölegek nyilvántartása

vevőnként történik: tartalma:  vevő megnevezése, székhelye azonosító adata  a kiszállítás időpontja  göngyöleg mennyisége értéke  visszaszállítás esedékessége  visszaküldött göngyöleg mennyisége, értéke o idegen göngyöleg nyilvántartása szállítónként történik, tartalma hasonló a saját göngyölegéhez. Szigorú számadású bizonylatok: • Anyag- és ár u-bevételezési j egy: a b eszerzett k észletek r aktárba a dási bi zonylata. 3 példányban készül. Egy példányát a beérkező számlához kell csatolni • Anyag-kivételezési jegy: raktári anyagkiadás bizonylata, felhasználásra termelési vagy más célra vételeznek anyagot: o közvetlen anyag: termék előállításhoz, tevékenységhez, o közvetett anyag: üzemi, kereskedelmi, igazgatási célra, • Szállítólevél: a raktári készletek értékesítésének bizonylata. • Leltárhiány jegyzőkönyv: a v ásárolt k észletek l eltározása s orán m

egállapított különbözetek könyvelésének bizonylata. Készlethiány: o forgalmazási veszteségen belüli, o forgalmazási veszteségen felüli: helytelen, gondatlan raktárkezelésből, átvételből, kiadásból erednek, o A k észlethiányt a nyagköltségként, ille tve E LÁBÉ-ként k ell e lszámolni. A felelős személyre áthárított hiányt értékesítésként lehet könyvelni. • Kárfelvételi jegyzőkönyv: károk címén jelentkező veszteségek: szokásos mértéken belüli vagy felüli, így anyagjellegű ráfordítás, vagy rendkívüli ráfordítás. • Selejtezési jegyzőkönyv: selejtezések bizonylata. • Készletleértékelési j egyzőkönyv: készletleértékelés esetén. Külön jegyzőkönyvet kell készíteni a piaci értékhez való viszonyítással készült leértékelésről. • Raktárközi bi zonylatok: raktárak köz ötti ké szletmozgások. A vá llalkozás szempontjából ne m j elentenek ké szletváltozást. A r aktári k

észletváltozásokat beszerzési áron, a bolti árukészletek változását fogyasztói áron kell mutatni. • Társasági szerződés, alapító okirat: gazdasági t ársaságnál az al apítóktól át vett készletek, illetve. átadott készletek bizonylata • Átsorolási jegyzőkönyv: átsorolások bizonylatai. Számvitel szigorlat 4/6 oldal 14/A Az áruk értékvesztése és annak visszaírása: • Csak értékbeni csökkenés: o Ha a készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke. • Mennyiségi és értékbeni csökkenés: o Ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás, stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. • Értékvesztés meghatározása: Piaci érték – könyv szerinti érték • A fajlagosan kis

értékű eszközök értékvesztése: a v állalkozó á ltal k ialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. • Amennyiben a korábban elszámolt értékvesztést előidéző körülmények már nem, vagy csak részben állnak fenn, vagyis a piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv s zerinti érték, a kkor a kor ábban e lszámolt é rtékvesztést vi sszaírással r észben, vagy egészben meg kell szűntetni. A visszaírással a készletet a piaci értékére, legfeljebb azonban az eredeti bekerülési értékére vissza kell értékelni. • Nem lehet visszaírni a hiány, káresemény következtében megsemmisült eszközöket. Az áruk főkönyvi elszámolása: • Kiskereskedelmi áruk (fogyasztói áras nyilvántartás, a fogyasztói ár tartalmaz ÁFAt, 265 egyenlege mindig követel, fogyasztói ár > beszerzési ár) o Beszerzés  T 265 – K 454 (számla szerinti összeg),  T 265 – K 465

(vámterhek),  T 466 – K 454 (ÁFA számla alapján),  T 264 – K 265 (készletre vétel elszámoló áron),  Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása, o Értékesítés  T 814 – K 264 (fogyasztói áron),  T 265 – K 814 (csökkenésre jutó árrés),  Árrés % = 265E / 264E  Kapcsolódó tétel: árbevétel elszámolása • T 381 – K 91 (fogyasztói áron), • T 91 – K 467 (fizetendő ÁFA, megállapítása év végén), • Saját göngyölegek (betétdíjas áras nyilvántartás, a betétdíjas ár nem tartalmaz ÁFAt, 288 egyenlege mindig követel, betétdíjas ár > beszerzési ár) o Beszerzés  T 288 – K 454 (számla szerinti összeg),  T 288 – K 465 (vámterhek),  T 466 – K 454 (ÁFA számla alapján),  T 281 – K 288 (készletre vétel betétdíjas áron), o Értékesítés  T 814 – K 281 (betétdíjas áron),  T 288 – K 814 (csökkenésre jutó árkülönbözet),  Árkülönbözet % = 288E / 281E 

Kapcsolódó tétel: árbevétel elszámolása • T 311 – K 91 (számla szerinti összeg betétdíjas áron), • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA), Számvitel szigorlat • • • 5/6 oldal 14/A o Rongálódás selejt  T 869 – K 281 (betétdíjas áron), o Apport átadás, térítés nélküli átadás  T 881/889 – K 281 (betétdíjas áron). Idegen göngyölegek: o Beszerzés  T 282 – K 454 (számla szerinti összeg),  T 466 – K 454 (ÁFA számla alapján), o Visszaküldés számla alapján  T 454 – K 282 (számla szerinti összeg),  T 454 – K 466 (ÁFA számla alapján), Közvetített szolgáltatások o Beszerzés  T 271 – K 454,  T 466 – K 454 (ÁFA tartalom), o Értékesítés  T 815 – K 271, Értékvesztés elszámolása és annak visszaírása o T 866 – K 269/279/289 (elszámolása, ha a könyv szerinti érték > piaci érték), o T 269/279/289 – K 966 (visszaírása). A saját termelésű készletek megjelenése

az eredmény-kimutatásban: • Közvetlenül n em t alálhatók m eg az er edmény-kimutatásban, d e az ál lományukban bekövetkezett változások hatást gyakorolnak a gazdálkodó eredményére. EREDMÉNYKIMUTATÁS Összköltség eljárás Anyagköltség Forgalmiköltség eljárás Anyagköltség ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások Anyagjellegű ráfordítások Saját termelésű készletek ÁV Értékesítés közvetlen költsége Anyagköltség Aktivált saját teljesítmények értéke Értékesítés közvetett költségei + • • + Értékesítés nettó árbevétele között: az értékesített anyagok, áruk, göngyölegek felárral, árkiegészítéssel növelt, engedménnyel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke. Egyéb ráfordítások között: o káresemény során megsérült, megsemmisült, hiányzó készletek könyv szerinti értéke, o a nem számlázott, az értékesített készlethez

közvetve kapcsolódó, utólag adott engedmény összege, o az üzleti évben elszámolt értékvesztések összege. Számvitel szigorlat • • • 6/6 oldal 14/A Egyéb bevételek között: o a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege, o a ne m s zámlázott, a m egvásárolt ké szlethez köz vetve ka pcsolódó, ut ólag kapott engedmény, o a készletek káreseményével kapcsolatos bevétele, o a kereskedelmi áruk leltárértékeléséből származó nyereségjellegű különbözetének összege. Rendkívüli ráfordítások között: o a gazdasági társaságba bevitt készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke, o térítés nélkül átadott készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke, Rendkívüli bevételek között: o a gazdasági társaságba bevitt készletek létesítő okiratban meghatározott értéke, o térítés né lkül á tvett, ha gyatékként, a jándékként ka pott, t öbbletként fellelt készletek

nyilvántartás szerinti (de maximum piaci) értéke. A készletekkel kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni: • az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben b ekövetkezett v áltozások o kait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését, • az a dott ü zleti é vben e lszámolt, il letve v isszaírt értékvesztést, mé rlegtételenként ( az értékvesztés n yitó értékét, az el számolásra k erült n övekedéseket és cs ökkenéseket, valamint az értékvesztés záró értékét), • a ve szélyes hul ladékok, kör nyezetre ká ros a nyagok m ennyiségi é s értékadatait, valamint az állományukban bekövetkezett változásokat veszélyességi osztályok szerint (nyitó + növekedés – csökkenés = záró). A készletek megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki ke ll t érni a mérleg f ordulónapja ut án be következett l ényeges e seményekre, különösen jelentős

folyamatokra. • Külön be kell mutatni: o a k örnyezetvédelemnek a v állalkozó p énzügyi h elyzetét m eghatározó, befolyásoló s zerepét, a vá llalkozó kör nyezetvédelemmel ka pcsolatos felelősségét, o a k örnyezetvédelem t erületén t örtént és v árható f ejlesztéseket, az ez zel összefüggő fejlesztéseket, o a k örnyezetvédelem es zközei t ekintetében a vállalkozó ál tal al kalmazott politikát, o a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását. Számvitel szigorlat 1/5 oldal 15/A Beruházások A beruházások helye a számlakeret-tükörben: • 16. Beruházások, felújítások o 161. Befejezetlen beruházások o 162. Felújítások o 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése • 35. Adott előlegek o 352. Beruházásokra adott előlegek A beruházások helye a mérlegben: • A. Befektetett eszközök o II. Tárgyi eszközök • 5. Beruházások, felújítások • 6. Beruházásokra adott

előlegek Beruházások, f elújítások: itt kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe n em h elyezett t árgyi es zközök ( A/II/1–4) be kerülési ér tékét. T ovábbá a m ár használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még n em a ktivált – bekerülési értékét. Beruházásokra adott előleg: itt kell kimutatni a beruházási s zállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának il yen c ímen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget. Beruházásnak minősül [Szt. 3 § (4) 7 pont]: • a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, • a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű

használatbavétele érdekében az ü zembe h elyezésig, a r endeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység ( szállítás, vá mkezelés, köz vetítés, a lapozás, üz embe he lyezés, t ovábbá mindaz a t evékenység, am ely a t árgyi es zköz b eszerzéséhez h ozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is); • a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Nem minősül beruházásnak: • az apportként kapott tárgyi eszközök átvétele a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, • a társaság megszűnésekor a részesedés névértéke fejében kapott tárgyi eszköz átvétele, • térítés nélkül átvett

tárgyi eszköz, • ajándékként hagyatékként kapott tárgyi eszköz, • leltári többletek, • a t évesen an yagköltségként el számolt és át sorolással a t árgyi es zközök k özé f elvett eszközök. Számvitel szigorlat 2/5 oldal 15/A Az i lyen t árgyi e szközök üz embe he lyezésével ka pcsolatos pót lólagos köl tségek beruházásnak, vagy felújításnak minősülnek. Felújításnak minősül [Szt. 3 § (4) 8 pont]: az el használódott t árgyi es zköz er edeti ál laga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy • az adott eszköz élettartama megnövekszik, • eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, • az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök

származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt a kkor ke ll f elújítani, a mikor a f olyamatosan, r endszeresen e lvégzett ka rbantartás mellett a t árgyi es zköz o ly m értékben el használódott ( szerkezeti el emei el öregedtek), am ely elhasználódottság már a r endeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; Karbantartásnak minősül [Szt. 3 § (4) 9 pont]: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb

időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. A beruházások csoportosítása: • Tárgya (célja) szerint lehet o ingatlan beruházás, o gépi beruházás, o felújítás, o komplex beruházás, • kivitelezője szerint lehet o saját vállalkozásban végzett, o vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű), o vegyes kivitelezésű, • a finanszírozás formája szerint lehet o saját erőből végzett beruházás, o idegen forrásból megvalósított beruházás, o vegyes finanszírozású beruházás, • tárgyi eszköz-állomány változására gyakorolt hatás szerint lehet o nemzetgazdasági beruházás  országos szinten új beruházás,  összgazdasági szinten bővül a tárgyi eszköz-állomány,  például új épület építése, o

üzemgazdasági beruházás  a vállalkozás tárgyi eszköz-állománya változik,  összgazdasági szinten a tárgyi eszköz-állomány változatlan,  például: épület megvásárlása. Számvitel szigorlat 3/5 oldal 15/A Beruházások értékcsökkenése: • Nem s zámolható el t erv s zerinti ér tékcsökkenés az ü zembe n em h elyezett beruházásnál. • Terven felüli ér tékcsökkenés ne m s zámolható e l a be ruházásoknál, ha a nnak kön yv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a beruházás piaci értéke. • Terven felüli értékcsökkenést kell a beruházásoknál elszámolni akkor, ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, va gy m egrongálódás, m egsemmisülés, i lletve hi ány kö vetkeztében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. • Az é rtékcsökkenést ol yan m értékben ke ll e lszámolni,

hogy a be ruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. • Amennyiben a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, me gsemmisült v agy h iányzik, azt – a t erven felüli ér tékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. Étekhelyesbítés: a beruházásoknál nem számolható el! Beruházások analitikus nyilvántartása: A tárgyi eszközök állománynövekedései elsődlegesen a beruházás-számlán k erülnek könyvelésre. A beruházási analitikák nyilvántartásánál különbséget tehetünk az egyszerű és az összetett beruházások között. Egyszerű beruházás például a számítógép beszerzés (amely azonnal üzembe helyezésre kerül), mert feltehetően egyetlen költségtételt jelent a szállítói számla al apján. A z olyan beruházások, amelyek több tételből álló és különböző címeken keletkezett

költségeket vonzanak, bonyolultabb nyilvántartást igényelnek. Analitikus nyilvántartás tartalmazza: • a beruházás megnevezését, • a kapcsolódó főkönyvi számla számát, • a kivitelező megnevezését, • a szerződés szerinti összegeket, a benyújtott számlákat szállítók szerint, időpontjaikat, a helyesbítő számlákat, • a hitelkerettel kapcsolatos adatokat, • a pénzügyi teljesítés forrását, időpontját, • a saját teljesítmények előállítási költségeit, • a beruházási statisztika szerinti bontást. Beruházásként kell elszámolni a tárgyi eszközök beszerzését és a saját vállalkozásban végzett előállítását az üzembe helyezésig (raktárba szállításig) felmerült közvetlen költségeket, beleértve a v ámköltségeket, közvetítői költségeket, biztosítási díjakat, aktiválásig felmerült hitelkamatokat. Amennyiben az áfa része a t árgyi eszköz értékének, akkor annak összegét is aktiválni

kell. A beruházások főkönyvi elszámolása: • Saját kivitelezésben végzett beruházás o T 5 – K 1-4 (a beruházással kapcsolatban felmerült költségek),  T 511 – K 21-22 (anyagköltség),  T 541 – K 471 (bérköltség),  T 561 – K 473 (TB járulék),  T 571 – K 129-159 (ÉCS leírás), Számvitel szigorlat • • • • 4/5 oldal 15/A o T 16 – K 582 (a közvetlen költségek aktiválása), o T 466 – K 467 (ÁFA vonzat), Idegen kivitelezésben végzett beruházás o T 16 – K 455 ( valamilyen t árgyi e szköz vá sárlása, m inden köl tség, ami a beruházás értékét növeli), o T 466 – K 455 (ÁFA vonzat), o T 16 – K 463 (áru-behozatali, telekátírásai illeték elszámolása), o T 16 – K 465 (vámterhek és illetékek elszámolása), o T 368 – K 465 (a vámhatóság által kivetett import ÁFA elszámolása), o T 161 – K 479 (aktiválásig időarányosan esedékes hitelkamat elszámolása, beruházás, szállítás

biztosítási díja), Beruházás aktiválása o T 1 2-15 – K 16 ( bruttó é rték, nem tartozik bele a folyamatos működést szolgáló ka rbantartási köl tség, a vá mhivatal á ltal ki vetett Á FA, a ka pott támogatás, és a kapott engedményt le kell vonni belőle), Terven felüli értékcsökkenés elszámolása o T 866 – K 168, Terven felüli értékcsökkenés visszaírása o T 168 – K 966. Az ingatlanok kapcsolata az eredménykimutatással: • Közvetlenül nem találhatók meg, de hatást gyakorolnak az eredmény-kimutatásra. • Összköltség eljárással: Terv s zerinti ér tékcsökkenési l eírás  Értékcsökkenési l eírás  Saját előállítású ingatlanok  Saját előállítású eszközök aktivált értéke • Forgalmi költség eljárással: Terv szerinti értékcsökkenési leírás  Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége  Értékesítés közvetett költségei • Értékesítés, káresemény bevétele 

Egyéb bevételek • Értékesítés, káresemény, selejtezés, hiány könyv szerinti értéke  Egyéb ráfordítások • Terven felüli értékcsökkenés  Egyéb ráfordítások • Értékvesztés  Egyéb ráfordítások • Értékvesztés visszaírása  Egyéb bevételek • Apport (alapító okirat szerinti értéke)  Rendkívüli bevételek • Apportként történő átadás  Rendkívüli ráfordítások • Térítés nélküli átadás  Rendkívüli ráfordítások • Követelés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek • Részesedés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek • Térítés nélküli átvétel  Rendkívüli bevételek Az ingatlanokkal kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben a következőket kell kimutatni: • Bruttó értékkel kapcsolatosan: o a nyitó állomány értékét, o a növekedés értékét (beszerzés, előállítás, apportként átvétel, átsorolás, egyéb növekedés), o a cs ökkenés ér

tékét ( értékesítés, a pportként b evitel, té rítésmentes á tadás, átsorolás, egyéb csökkenés). Számvitel szigorlat • • • • • 5/5 oldal 15/A Értékcsökkenés (halmozott) összegének: o nyitó értékét, o növekedési értékét, o csökkenési értékét, o külön az átsorolások értékét. A tárgyévi értékcsökkenési leírás: o terv s zerinti le írás (lineárisan, d egresszíven, t eljesítményarányosan és értékhatár alattiként leírt összeg), o terven f elüli l eírás és v isszaírás összegét, jogcímenként (jelentősebb eseményeket indokolni is kell). Értékhelyesbítésekkel kapcsolatban: o nyitó értéket, o növekedéseket, o csökkenéseket, o záró értéket. Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. Ismertetni kell továbbá a környezet védelmét közvetlenül szolgáló ingatlanok: o nyitó bruttó értékét, növekedéseket, csökkenéseket,

átsorolásokat, o halmozott é rtékcsökkenés n yitó é rtékét, növe kedéseit, c sökkenéseit, átsorolásait, Az ingatlanok megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki kell térni a telephelyek bemutatására. • Be kell mutatni: o a k örnyezetvédelemnek a v állalkozó p énzügyi h elyzetét m eghatározó, befolyásoló s zerepét, a vá llalkozó kör nyezetvédelemmel ka pcsolatos felelősségét, o a k örnyezetvédelem t erületén t örtént és v árható f ejlesztéseket, az ez zel összefüggő támogatásokat, o a k örnyezetvédelem es zközei t ekintetében a vállalkozó ál tal al kalmazott politikát, o a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását. Az ingatlanok bizonylatai: • tárgyi eszköz állományba vételi jegy, • üzembe helyezési okmány, • átsorolási jegyzőkönyv, • selejtezési jegyzőkönyv, • áthelyezési bizonylat, • leírt tárgyi eszközök jegyzéke, • alapító okirat, o megegyezési o

állományból kivezetési • leltárhiány. Számvitel szigorlat 1/4 oldal 16/A Árbevétel elszámolásának előírásai Az árbevétel helye a számlakeret-tükörben: • 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele • 93-94. Exportértékesítés árbevétele • 95. Fogyasztási adó Az árbevétel helye az eredmény-kimutatásban:  01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele  02. Exportértékesítés nettó árbevétele o I. Értékesítés nettó árbevétele • A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Értékesítés n ettó á rbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, v alamint a te ljesített s zolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke. Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja: • a vevőnek a szerződésben

meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített, vagy a készpénzben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt, • a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és s zolgáltatásnyújtás s zámlázott el lenértékét az eg ymás k özötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek te ljesítésekor a k ülföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben, • az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján, • a pé nzügyi l ízing k eretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a

részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott – általános f orgalmi a dót n em ta rtalmazó – ellenértékét, el adási ár át, a t ermék átadásakor, f üggetlenül a r észletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: • a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek – általános f orgalmi a dót n em ta rtalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét az átadás-átvétel időpontjában, • az é rtékesített g öngyöleg b etétdíjas á ron s zámlázott – általános f orgalmi a dót ne m tartalmazó – értékét, • a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont r észvények, ü zletrészek, v agyoni b etétek el lenében át adott v

ásárolt és s aját termelésű készletek – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének összegét. Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában – készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – adott engedmény összegét. Számvitel szigorlat 2/4 oldal 16/A Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: • a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi a dót n em ta rtalmazó – értékét ( a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik), • a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a

teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések, vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt – utólag adott engedmény, továbbá a visszáru, helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik), • a te ljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott, vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a s zavatossági j ogok ( igények) ér vényesítése s orán – utólag a dott engedmény, helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik), • az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék

visszavételkori p iaci é rtékét, le gfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét, • az ér tékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét. Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni: • a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók, helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik). Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni: • A belföldön értékesített

vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldön teljesített s zolgáltatás m eghatározott é rtékét, f üggetlenül attól, h ogy a zt f orintban, devizában, valutában, vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. • A be lföldi ér tékesítés árbevétele el számolása s zempontjából b elföld a M agyar Köztársaság területe. • Belföldi é rtékesítés árbevételeként k ell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni: • A vásárolt és saját termelésű készlet – külföldi vevőnek – külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének,

továbbá a – külföldi igénybevevőnek – külföldön v égzett s zolgáltatásnyújtásnak m eghatározott értékét, f üggetlenül a ttól, hog y a zt de vizában, valutában, i mportbeszerzéssel, v agy forintban egyenlítik ki. • Az exportértékesítés árbevétele elszámolása szempontjából külföldi vevőnek, külföldi szolgáltatást igénybe vevőnek minősül az, ha a külföldi gazdasági tevékenységének Számvitel szigorlat 3/4 oldal 16/A székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van. Az ex portértékesítés á rbevételét csökkenti a m agyar h atárállomás és a külföldi r endeltetési hely közötti útszakaszra jutó – devizában, valutában, vagy forintban számlázott, illetve fizetett – szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a

devizának a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén. Az értékesítés nettó árbevételének sajátos elszámolási módja: • Az értékesítés árbevételének ellenértéke kiegyenlíthető számlajóváírással forintban, vagy devizában, készpénzben, forintban, vagy jogszabályi előírás alapján valutában, az értékesítés (a devizajogszabályok előírásainak m egtartásával) d evizában meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással. • Ha az ellenérték k iegyenlítése s zámla al apján f orintban t örténik, ak kor a s zámla szerinti – általános f orgalmi a dót n em ta rtalmazó – forintértéket k ell ár bevételként elszámolni. • Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az ál talános f orgalmi ad óval cs ökkentett ö sszegét k ell á rbevételként figyelembe venni. • Ha az el lenérték k

iegyenlítése s zámla al apján devizában t örténik, a kkor a s zámla szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – deviza átszámított forintértékét kell árbevételként elszámolni. • Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott valuta átszámított – általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintértékét kell árbevételként figyelembe venni. • Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel f orintértékét az i mportbeszerzés, i lletve az ex portértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó de vizaárfolyamon á tszámított f orintértékén ke ll m eghatározni. Í gy a z importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos

lesz. • A számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az értékesítés alapbizonylatai: • teljesítés i gazolásával é s e gyéb s zükséges o kmányokkal f elszerelt s zámla, v agy egyszerűsített számla, • mindkettő szigorú számadású bizonylat, ezért sorszámozni kell őket, több példányban készülnek, rontott példányokat is el kell számolni • A számla tartalmi kellékei: o sorszám, o kibocsátó neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, o kibocsátás kelte, o teljesítés(ek) időpontja(i), o vevő neve és címe, o termék, szolgáltatás megnevezése, jellemzői, statisztikai besorolási száma, o ÁFA alapjának forintban kifejezett értéke, ÁFA %–os és forintbeli értéke, o végösszeg forintban, Számvitel szigorlat • 4/4 oldal 16/A Az egyszerűsített számla tartalmi kellékei: o

“Készpénzfizetési számla”, o nincs teljesítés(ek) időpontja(i), o nincs ÁFA alapjának forintban kifejezett értéke, o nincs ÁFA százalékos értéke. Az árbevételt növelő tételek: • érékesítés, • árkiegészítés, • felár, • számlahelyesbítések. Az árbevételt csökkentő tételek: • visszáruk, • számlához kapcsolódó adott árengedmények, • számlahelyesbítések. Az értékesítés árbevételének főkönyvi elszámolása: • Belföldi értékesítés o T 311 – K 91-92 (árbevétel elszámolása), o T 311 – K 467 (ÁFA vonzat), • Belföldi értékesítéshez igényelt árkiegészítés o T 362 – K 91-92 • Utólag adott, konkrét számlához kapcsolódó engedmény (belföldi) o T 91-92 – K 311 (engedmény elszámolása), o T 467 – K 311 (ÁFA vonzat), • Készpénzfizetés ellenében történő belföldi értékesítés o T 381 – K 91-92 (bruttó árbevétel elszámolása), o T 91-92 – K 467 (ÁFA tartalmának

kivezetése), • Export értékesítés árbevétele o T 316 – K 93-94, • Utólag adott, konkrét számlához kapcsolódó engedmény (külföldi) o T 93-94 – K 316, • Könyvviteli zárlat o T 91/95 – K 493. Az értékesítés árbevétele és a kiegészítő melléklet kapcsolata: • Meg kell adni o az ex port ér tékesítés árbevételét f öldrajzilag el határolt p iacok s zerinti bontásban, o az ér tékesítés n ettó ár bevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységenkénti megbontásban, o az exportárbevételhez tartozó közvetlen költségeket. • Be kell mutatni, hogy a vállalatcsoporton belül az árbevételből mennyi volt a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összeg. Számvitel szigorlat 1/8 oldal 17/A Követelések A követelések helye a számlakeret-tükörben: • 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) o 311. Belföldi követelések (forintban) o 312. Belföldi követelések

(devizában) o 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása o 316. Külföldi követelések (forintban) o 317. Külföldi követelések (devizában) o 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása • 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben o 321. Követelések az anyavállalattal szemben o 322. Követelések a leányvállalattal szemben o 323. Követelések a közös vezetésű vállalkozással szemben o 324. Követelések a társult vállalkozással szemben o 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól o 326. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a leányvállalattól o 327. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a közös vezetésű vállalkozástól o 328. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a társult vállalkozástól o 329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása • 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással

szemben o 331. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben o 332. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól o 339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása • 34. Váltókövetelések o 341. Belföldi váltókövetelések o 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása o 346. Külföldi váltókövetelések o 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása • 35. Adott előlegek o 351. Immateriális javakra adott előlegek o 352. Beruházásokra adott előlegek o 353. Készletekre adott előlegek o 354. Egyéb adott előlegek o 358. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke, részesedési viszonyban nem lévő vállalkozástól o 359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása • 36 Egyéb követelések o 361. Munkavállalókkal szembeni

követelések o 362. Költségvetési kiutalási igények o 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése o 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök o 365. Vásárolt és kapott követelések o 366. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések o 367. Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos követelések o 368. Különféle egyéb követelések o 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása Számvitel szigorlat • 2/8 oldal 17/A 19. Tartósan adott kölcsönök o 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban o 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban o 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök o 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés o 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása A követelések helye a mérlegben: • A. Befektetett eszközök o I. Immateriális javak • 6.

Immateriális javakra adott előlegek o II. Tárgyi eszközök • 6. Beruházásokra adott előlegek o III. Befektetett pénzügyi eszközök • 2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban • 4. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban • 5. Egyéb tartósan adott kölcsönök • B. Forgóeszközök o I. Készletek • 6. Készletekre adott előlegek o II. Követelések • 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) • 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben • 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben • 4. Váltókövetelések • 5. Egyéb követelések • C. Aktív időbeli elhatárolások o 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása • D. Saját tőke o II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) Követelések: azok a k ülönféle s zállítási, v állalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő,

pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a má sik f él á ltal e lismert te rmékértékesítéshez, s zolgáltatásteljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (osztalékelőleg is) kapcsolódnak. Ideértve az egyéb követeléseket, a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A követelések jellemzői: • szerződéses jogviszonyból erednek (szállítási, vállalkozási, hitel, váltó, társasági, stb.), • pénzformában kifejezettek, • üzleti év során teljesítettek, • a másik fél elfogadta (el nem ismert követelés a mérlegben nem szerepeltethető), • egyéb (vásárolt köve telés, t érítés né lkül é s e gyéb j ogcímen á tvett köve telés, e gyéb követelés). Számvitel szigorlat 3/8 oldal 17/A Követelések

áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): itt k ell k imutatni min den o lyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn és nem tartozik a pénzkölcsönök közé. (Bővebben a 18/A tételben!) Követelések k apcsolt vál lalkozással s zemben: azokat a követeléseket (vevők) t artalmazza, amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás (anyavállalat és leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, t ársult vá llalkozás) é s a köve telés ne m t artósan a dott kölcsön ka pcsolt vállalkozásban, e gyéb r észesedési vi szonyban á lló vá llalkozásban, é s nem eg yéb t artósan adott kölcsön. Követelések eg yéb ré szesedési v iszonyban álló v állalkozással s zemben: azokat a követeléseket (vevők) tartalmazza, amelyeknél a követelés egyéb részesedési

viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn, és a követelés nem tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, és nem egyéb tartósan adott kölcsön. Váltókövetelések: vevővel szembeni követelés ellenében elfogadott váltó alapján fennálló, vásárolt váltóban foglalt, vagy fináncváltóban foglalt követelés. (Bővebben a 12/A tételben!) Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: itt kell kimutatni az alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. A mérleg forrásoldalán szerepel, a saját tőkén belül negatív előjellel. Adott előlegek: • Immateriális javakra, beruházásokra, készletekre, egyéb címen. • Az előleg összegének áfa tartalma van, mert az áfa tv szerint a pénzösszeg átvételekor a szállítónál adófizetési kötelezettség

keletkezik, míg a vevőnél megjelenik a levonási jog. • Értékelése: ténylegesen befizetett összegben (ÁFA nélkül). • Devizás: a teljesítés napján érvényes árfolyamon. • Tulajdonságok: o az imma teriális ja vakra, beruházásokra, készletekre adott előleg a mérlegben önálló sorként jelenik meg:  A/I/6: Immateriális javakra adott előlegek,  A/II/6: Beruházásokra adott előlegek,  B/I/6: Készletekre adott előlegek, o az egyéb címen adott előlegek egyéb követelés része:  B/II/5: Egyéb követelések. Egyéb követelések: • munkavállalókkal szembeni (kölcsön, fizetési-prémium előleg, kártérítés), • egyéb jogviszony alapján, • állami költségvetéssel szemben (költségvetési kiutalási igények, adó-visszaigénylések, visszatérítések), • más gazdálkodónak kölcsönadott összegek, • valódi penziós ügyletek, határidős és opciós ügyletek miatti követelés, • peresített követelésből

december 31. és a mérlegkészítés között befolyt összeg, • egyéb. Számvitel szigorlat 4/8 oldal 17/A Követelések és a mérleg kapcsolata: • Csoportosítás alapja: o esedékesség időpontja, o fajtája, típusa, o részesedési viszony. • Éven túli lejáratra adott kölcsön: befektetett pénzügyi eszközök. • Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban: o pénzkölcsönök, o pénzügyi lízing miatti követelések, o a részletre, halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követelések, o tartós bankbetétek, o a kapcsolt vállalkozások minősítését minden esetben az anyavállalat, illetve a konszolidált beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni, • Adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló várakozással szemben. • Egyéb tartósan adott kölcsönként. A követelések év végi értékelése: • várhatóan realizált összeg aránya a követelés könyv szerinti

értékéhez, • megfelel-e a behajthatatlanság követelményeinek, • elengedték-e a követelést. • Mérlegfordulónapi értékelés sorrendje: o 1. Hitelezési veszteségek elszámolása (behajthatatlan és elengedett), o 2. Értékvesztések és ezek visszaírása, o 3. Devizás követelések mérlegfordulónapi értékelése • Behajthatatlanság: o a végrehajtás során a fedezet a követelést csak részben fedezi, o elengedtük, o a felszámoló által adott írásbeli nyilatkozat alapján nincs fedezet, o vagyonfelosztás: az átvett eszköz nem nyújt elég fedezetet, o az adós nem lelhető fel (igazoltan), o a Bíróság előtt a követelést érvényesíteni nem lehet, o jogszabály szerint elévült, o eredményesen érvényesíteni nem lehet (magas a költsége). • Értékvesztések: o követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összege közötti veszteség, ha tartós és jelentős, o kis összegű követeléseknél az adósok

együttes minősítése alapján százalékban is meghatározható, o ha a várhatóan megtérülő összeg meghaladja a követelés, könyv szerinti értékét, o a korábbi évek értékvesztését visszaírással csökkenthetjük. • Devizás követelések: o először devizában kell meghatározni, majd e zt k ell f orintra á tszámítani a devizás tételek nyilvántartásba vételekor alkalmazott tételek alapján. A követelések analitikus nyilvántartása: • A követelésekről egyedi értékbeni nyilvántartást kell vezetni. • A számviteli törvény az analitikus nyilvántartás formáját nem írja elő kötelezően. Számvitel szigorlat • • • • • 5/8 oldal 17/A Vevők analitikus nyilvántartása tartalmazza: o a vevő azonosításához szükséges adatokat (a vevő neve, címe, elérési útvonala), o a bizonylati hivatkozásokat (a számla vagy számlát helyettesítő okmány száma), o a vevőnek kiszámlázott ö sszegeket, a s zámla k

eltét, a te ljesítés d átumát, a z esedékesség időpontját, a fizetés módját, o a vevő által adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének időpontját, o a befolyt összegeket, valamint a követelést csökkentő egyéb tételek (engedmények, visszáruk) összegeit, o az értékvesztések összegeit, azok visszaírásának összegeit, o a követelés leírásának összegét, okát és időpontját. Devizában fennálló követelések a következőket is tartalmazzák: o követelés összege devizában, o a teljesítéskori választott árfolyam, o értékvesztések összege devizában, annak árfolyama, o visszaírt értékvesztések összege devizában, annak árfolyama, o mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban. Adott előlegek a vevők nyilvántartásán túl tartalmazza, hogy: o milyen ügylethez kapcsolódik az előleg, o annak mi a teljesítési időpontja. Adott kölcsönök analitikus nyilvántartása tartalmazza:

o a kölcsönt igénybevevő azonosítására szolgáló adatokat, o a folyósítás időpontját, összegét (deviza összegét, árfolyamát), o a törlesztések feltételeit (időpontját, összegét), o a kamatfeltételeket, o az értékvesztések, a visszaírt értékvesztések összegeit (devizában is), o a mérlegfordulónapi árfolyamot, az átértékelés összegét forintban. A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitikus nyilvántartását az alapító okiratban foglalt adatok határozzák meg. A követelésekre vonatkozó adatokat célszerű rögzíteni: o tagonkénti bontásban, o esedékességi időpont megjelölésével. A követelésekkel kapcsolatos dokumentumok főbb típusai: • szolgáltatási szerződések, • kölcsönszerződések, • munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések, • megbízási szerződések, • jogszabályok (támogatások esetében), • határozatok (bírósági, adóhatósági). A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylatai:

• számla, egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla), • számlát helyettesítő okmány, • bírósági, adóhatósági határozat, • jegyzőkönyvek (leltározási, értékelési, selejtezési, átsorolási, stb.) Számvitel szigorlat 6/8 oldal 17/A A követelések főkönyvi elszámolása: • Belföldi vevők: o Értékesítés (engedmény, visszaküldés fordított esemény) • T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg), • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA), • Kapcsolódó tétel: anyagok értékesítésének elszámolása • T 814 – K 21-22 (könyv szerinti érték), • T 229 – K 814 (nyilvántartott értékvesztés), • Engedménynél készletmozgás nem történik! o Utólag adott, számlához nem kapcsolódó engedmény • T 864 – K 311 (adott engedmény szerződés szerinti értéke), o Fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény • T 879 – K 311 (skontó), o Immateriális ja vak, tá rgyi e

szközök é rtékesítése ( engedmény, vi sszaküldés fordított esemény) • T 311 – K 961 (számla szerinti nettó összeg), • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA), • Kapcsolódó tétel: eszköz kivezetése a nyilvántartásból • T 861 – K 14 (bruttó érték kivezetése), • T 149 – K 861 (halmozott terv szerinti écs kivezetése), • T 148 – K 861 (halmozott terven felüli écs kivezetése), o Vevők kiegyenlítése T 38 – K 311, o Behajthatatlan követelés leírása T 369 – K 311, o Hitelezési veszteség elszámolása T 869 – K 311, o Elengedett követelés leírása T 889 – K 311, o Behajthatatlan követelésre utólag befolyt összeg T 384 – K 963, o Értékvesztés T 315/319 – K 966, o Értékvesztés visszaírása T 866 – K 315/319, • Külföldi vevők: o Exportértékesítés • T 317 – K 931 (kiszámlázott összeg teljesítéskori árfolyamon), o Pénzügyi teljesítés • T 384 – K 317 ( forintszámlára vé teli á rfolyamon, de

vizaszámlára választott árfolyamon), • T 876 – K 317 (árfolyamveszteség), • T 317 – K 976 (árfolyamveszteség), o Barter elszámolása • T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg), • T 4542 – K 368 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg), o Év végi felértékelés • T 317 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték), • T 3/4 – K 976, o Év végi leértékelés • T 3/4 – K 317 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték), • T 876 – K 3/4, o Kapcsolódó tétel • T 976 – K 481 (nem realizált árfolyamnyereség összege), Számvitel szigorlat • • • 7/8 oldal 17/A Váltókövetelések: o Váltó elfogadása • T 341 – K 311 (a kiváltott vevőkövetelés összegében), • Kapcsolódó tétel: időarányos kamat elhatárolása • T 391 – K 974 (az üzleti évre jutó kamat összege), o Lejáratkor a váltó beváltása •

T 384 – K 341 (könyv szerinti érték kivezetése), • T 384 – K 974 (névértékben lévő kamat elszámolása), • Kapcsolódó tétel: árfolyam-különbözet elszámolása o Váltó leszámítolása a lejárat előtt • T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték), • T 384 – K 3/4 (átutalt összeg), • T 3/4 – K 974 (kamatnyereség: összeg – könyv szerinti érték), • T 532 – K 3/4 (bankköltség elszámolása), • Diszkontált érték = névérték / (1 + leszámítolási kamatláb * hátralévő futamidő napban / 360), o Szállító kiegyenlítése váltóval • T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték), • T 454 – K 3/4 (kötelezettség összege), • T 3/4 – K 974 (nyereséges fogatás), • T 872 – K 3/4 (veszteséges forgatás), o Váltó leírása hitelezési veszteségként • T 869 – K 341, o Váltó értékvesztése • T 866 – K 345/349 (értékvesztés elszámolása), • T 345/349 – K 966 (értékvesztés visszaírása). Adott

előleg: o Előleg folyósítása • T 35 – K 384 (nettó érték), • T 466 – K 384 (ÁFA tartalom), o Előleg elszámolása • T 454/455 – K 35 (nettó érték), • T 454/455 – K 466 (ÁFA tartalom), Adott kölcsön: o Kölcsön folyósítása T 19, 364 – K 384, o Kapott kamat T 384 – K 973/974, o Tárgyévi kamat elhatárolása • T 391 – K 973/974 (folyósítástól, kamatfizetéstől december 31.-ig), o Törlesztés, visszafizetés • T 384 – K 19, 364 • devizás kölcsön esetében árfolyam-különbözet • T 19, 364 – K 976 (árfolyamveszteség), • T 876 – K 19, 364 (árfolyam nyereség). Számvitel szigorlat 8/8 oldal 17/A A követelések megjelenése az eredmény-kimutatásban: • Készlet, szolgáltatás értékesítése  értékesítés nettó árbevétele • Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése  egyéb bevételek • Eredeti követelés értékesítése  egyéb bevételek • Vásárolt k övetelés é

rtékesítése  pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy ráfordításai • Realizált árfolyamnyereség  pénzügyi műveletek egyéb bevételei • Realizált árfolyamveszteség  pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Hitelezési veszteség  egyéb ráfordítások • Értékvesztés  egyéb ráfordítások • Értékvesztés visszaírása  egyéb bevételek • Követelések kamatai  pénzügyi műveletek bevételei • Elengedett követelés  rendkívüli ráfordítások A követelések és a kiegészítő melléklet: • Be kell mutatni: o az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben be következett vá ltozások okait, v alamint a v áltoztatás er edményre gyakorolt h atását, és an nak számszerűsítését, o az el nem ismert (peresített) követeléseket, o a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét, o a lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követeléseket, o a jelentős összegű

hitelezési veszteségeket, o a hátrasorolt követelések értékét, o a k övetelések eredeti, a n yilvántartásba v ételi ér tékét, az ü zleti év ben elszámolt, i lletve v isszaírt, a h almozottan e lszámolt é rtékvesztés ö sszegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban. o a t artósan adott köl csön ka pcsolt vá llalkozásban, a köv etelések ka pcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal ( leányvállalatokkal) s zembeni k övetelés. ( Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) A követelések megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki kell térni: o a m érleg f ordulónapja u tán be következett l ényeges e seményekre, kül önösen jelentős folyamatokra, o a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható

hatása függvényében). Számvitel szigorlat 1/4 oldal 18/A Vevőkövetelés A vevőkövetelések helye a számlakeret-tükörben: • 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) o 311. Belföldi követelések (forintban) o 312. Belföldi követelések (devizában) o 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása o 316. Külföldi követelések (forintban) o 317. Külföldi követelések (devizában) o 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása A vevőkövetelések helye a mérlegben: • B. Forgóeszközök o II. Követelések • 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): • itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt, vagy e gyéb részesedési

viszonyban ál ló v állalkozással s zembeni k övetelések, i lletve tartósan adott pénzkölcsön, • értéke: eszköz, anyag, áru, termék, szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel felszámított általános forgalmi adóval növelt összege, • növelő tételek: o értékesítés, o felár, o számlahelyesbítések, o értékvesztések visszaírásai, • csökkentő tételek: o kiegyenlítés, o utólag adott fizetési engedmény, o visszáruk, o számlahelyesbítések, o értékvesztések, • devizás: a t eljesítés n apján ér vényes ár folyamon ( kivétel: B arter ü gylet, ott az első részügylet t eljesítésének n apján érvényes v álasztott ár folyamon k ell m inden t ovábbi részügyletet nyilvántartásba venni, • fajtái: o Belföldi vevőkövetelések: Magyarországra, v ámszabad, t ranzit t erületeken lévőknek értékesített, o Külföldi vevőkövetelések: a vevő székhelye, telephelye külföldön van

(szolgáltatásnál: teljesítés helye külföld). Külföldi vevőkövetelések értékelése: • A külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés na pjára vona tkozó de vizaárfolyamon á tszámított f orintértéken k ell a könyvviteli n yilvántartásba f elvenni, ki véve a f orintért vá sárolt va lutát, de vizát, amelyet a f izetett ö sszegben k ell f elvenni, és amelynél a t énylegesen f izetett f orint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Számvitel szigorlat • • • 2/4 oldal 18/A A m érlegben a kül földi pé nzértékre s zóló m inden köve telést a z üz leti é v m érleg fordulónapjára vona tkozó de vizaárfolyamon á tszámított f orintértéken k ell k imutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.

A kül földi pé nzértékre s zóló köve telésnek a z üz leti é v m érleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: o amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként, o amennyiben az ö sszevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni. A kül földi pénzértékre s zóló követelés forintértékének m eghatározásakor a valutát, a devizát – a v álasztott – hitelintézet á ltal me ghirdetett deviza-vételi és d eviza-eladási árfolyamának átlagán, vagy a M agyar N emzeti B ank ál tal k özzétett, h ivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A vevők analitikus nyilvántartása tartalmazza: • a vevő azonosításához szükséges adatokat (a vevő neve, címe, elérési útvonala),

• a bizonylati hivatkozásokat (a számla vagy számlát helyettesítő okmány száma), • a vevőnek kiszámlázott összegeket, a számla keltét, a teljesítés dátumát, az esedékesség időpontját, a fizetés módját, • a vevő által adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének időpontját, • a befolyt összegeket, valamint a követelést csökkentő egyéb tételek (engedmények, visszáruk) összegeit, • az értékvesztések összegeit, azok visszaírásának összegeit, • a követelés leírásának összegét, okát és időpontját. • Devizában fennálló követelések a következőket is tartalmazzák: o követelés összege devizában, o a teljesítéskori választott árfolyam, o értékvesztések összege devizában, annak árfolyama, o visszaírt értékvesztések összege devizában, annak árfolyama, o mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban. A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylatai: •

számla, egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla), • számlát helyettesítő okmány, • bírósági, adóhatósági határozat, • jegyzőkönyvek (leltározási, értékelési, selejtezési, átsorolási, stb.) A vevők főkünyvi elszámolása: • Belföldi vevők o Értékesítés (engedmény, visszaküldés fordított esemény) • T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg), • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA), • Kapcsolódó tétel: anyagok értékesítésének elszámolása • T 814 – K 21-22 (könyv szerinti érték), • T 229 – K 814 (nyilvántartott értékvesztés), • Engedménynél készletmozgás nem történik! Számvitel szigorlat • 3/4 oldal 18/A o Utólag adott, számlához nem kapcsolódó engedmény • T 864 – K 311 (adott engedmény szerződés szerinti értéke), o Fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény • T 879 – K 311 (skontó), o Immateriális j avak, t árgyi e szközök

é rtékesítése ( engedmény, vi sszaküldés fordított esemény) • T 311 – K 961 (számla szerinti nettó összeg), • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA), • Kapcsolódó tétel: eszköz kivezetése a nyilvántartásból • T 861 – K 14 (bruttó érték kivezetése), • T 149 – K 861 (halmozott terv szerinti écs kivezetése), • T 148 – K 861 (halmozott terven felüli écs kivezetése), o Vevők kiegyenlítése T 38 – K 311, o Behajthatatlan követelés leírása T 369 – K 311, o Hitelezési veszteség elszámolása T 869 – K 311, o Elengedett követelés leírása T 889 – K 311, o Behajthatatlan követelésre utólag befolyt összeg T 384 – K 963, o Értékvesztés T 315/319 – K 966, o Értékvesztés visszaírása T 866 – K 315/319, Külföldi vevők: o Exportértékesítés • T 317 – K 931 (kiszámlázott összeg teljesítéskori árfolyamon), o Pénzügyi teljesítés • T 384 – K 317 ( forintszámlára vé teli á rfolyamon, de

vizaszámlára választott árfolyamon), • T 876 – K 317 (árfolyamveszteség), • T 317 – K 976 (árfolyamveszteség), o Barter elszámolása • T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg), • T 4542 – K 368 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg), o Év végi felértékelés • T 317 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték), • T 3/4 – K 976, o Év végi leértékelés • T 3/4 – K 317 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték), • T 876 – K 3/4, o Kapcsolódó tétel • T 976 – K 481 (nem realizált árfolyamnyereség összege), A követelések megjelenése az eredmény-kimutatásban: • Készlet, szolgáltatás értékesítése  értékesítés nettó árbevétele • Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése  egyéb bevételek • Eredeti követelés értékesítése  egyéb bevételek • Vásárolt k övetelés é

rtékesítése  pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy ráfordításai • Realizált árfolyamnyereség  pénzügyi műveletek egyéb bevételei • Realizált árfolyamveszteség  pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Hitelezési veszteség  egyéb ráfordítások Számvitel szigorlat • • • • 4/4 oldal 18/A Értékvesztés  egyéb ráfordítások Értékvesztés visszaírása  egyéb bevételek Követelések kamatai  pénzügyi műveletek bevételei Elengedett követelés  rendkívüli ráfordítások A követelések és a kiegészítő melléklet: • Be kell mutatni: o az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben be következett vá ltozások okait, v alamint a v áltoztatás er edményre gyakorolt h atását, és an nak számszerűsítését, o az el nem ismert (peresített) követeléseket, o a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét, o a lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt

követeléseket, o a jelentős összegű hitelezési veszteségeket, o a hátrasorolt követelések értékét, o a k övetelések eredeti, a n yilvántartásba v ételi ér tékét, az ü zleti év ben elszámolt, i lletve v isszaírt, a h almozottan e lszámolt é rtékvesztés ö sszegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban. o a t artósan adott köl csön ka pcsolt vá llalkozásban, a köv etelések ka pcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal ( leányvállalatokkal) s zembeni k övetelés. ( Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) A követelések megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki kell térni: o a m érleg f ordulónapja u tán be következett l ényeges e seményekre, kül önösen jelentős folyamatokra, o a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható

fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében). Számvitel szigorlat 1/8 oldal 19/A Saját tőke A saját tőke helye a számlakeret-tükörben: • 41. Saját tőke o 411. Jegyzett tőke o 412. Tőketartalék o 413. Eredménytartalék o 414. Lekötött tartalék o 417. Értékelési tartalék o 419. Mérleg szerinti eredmény A saját tőke helye a mérlegben (zárójelben a „B” változat): • D. Saját tőke (J) o I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken o II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) o III. Tőketartalék o IV. Eredménytartalék o V. Lekötött tartalék o VI. Értékelési tartalék o VII. Mérleg szerinti eredmény Saját tőke jellemzői: • A ga zdálkodó va gyonának s aját f orrása, amelyet a ga zdálkodó a lapítói, t ulajdonosai bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. • A saját tőke felépítése mindenkor a gazdálkodó valós vagyoni helyzetét mutatja

be, a tőkerészek m indegyike vé glegesen é s t eljes ös szegben áll a gazdálkodó rendelkezésére. • Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a tevékenység során szabadon felhasználhatja, általában sem időbeli, sem a felhasználás céljára vonatkozó megkötést az alapítók, tulajdonosok nem adnak. • A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, a negatív saját tőke csak matematikailag értelmezhető az eszköz-forrás összefüggés alapján. • A Gt tv a hitelezők védelme érdekében csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke – Rt esetében 2/3, Kft esetében 50% - alá csökkenjen. • Ebben az esetben az alábbi lehetőségek választhatók: o a jegyzett tőke megemelése pótlólagos tőkebevonással legalább a kritikus szintig, o a jegyzett tőke leszállítása a kritikus szintig figyelemmel más szabályokra, o a társaság átalakulása, o

végelszámolással, vagy felszámolással való megszűnés, o Kft esetében pótbefizetés, ha a társasági szerződés még rendelkezik róla. • Ha a t ulajdonosokat, a lapítókat p ótbefizetési k ötelezettség t erheli és e kötelezettségüknek még nem tettek eleget, akkor annak összegét lekötött tartalékként kell kezelni. • Amennyiben eleget tesznek e kötelezettségüknek, akkor a pénzmozgással egyidőben az er edménytartalékot k ell cs ökkenteni, s ezzel egyidőben az e jogcímen lekötött tartalék összegét felszabadítani. Számvitel szigorlat 2/8 oldal 19/A A saját tőke tartalmi elemei: • jegyzett tőke az alapító okirat (társasági szerződés) szerint (külön kiemelendő az a tőkerész, amely jegyzett, de még be nem fizetett tőke), • nyílt tartalékok (külön kiemelendő az a tőkerész, amely ebből lekötött tőkerésznek minősül), • rejtett tartalékok jogszabály szerint kimutatható része, • tárgyévi saját

vagyonváltozás (mérleg szerinti eredmény). Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet: a jegyzett tőkével, a l ekötött t artalékkal, t ovábbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege. Jegyzett tőke: • A tulajdonosok (tagok) által a vállalkozás létesítésekor és tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközök értéke. • A jegyzett tőke a tulajdonosok (tagok) pénzbeli, és nem pénzbeli betétjéből áll. • Cégbírósági b ejegyzésre k ötelezett: jegyzett tőke részvénytársaságnál, Kft-nél és egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. A z a lapításkori jegyzett tőke, a tőkeemelés és tőkeleszállítás összege a cégbírósági bejegyzés napjával vehető figyelembe jegyzett tőkeként, illetve annak módosulásaként ( addig tartalmilag, min t a lapítókkal s zembeni k ötelezettséget k ell kimutatni). • Cégbírósági be

jegyzésre n em k ötelezett: jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott tőke. • Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe: jegyzett tőkeként kell kimutatni a működéshez, a tartozások ki egyenlítéséhez s zükséges, a kül földi székhelyű vállalkozás által biztosított – tartósan és i lyen cí men a f ióktelep s zabad rendelkezésére bocsátott – vagyont. • A jegyzett tőke a választott társasági formától függően törzstőke, részvénytőke, vagy vagyoni betét lehet. • A jegyzett tőke részeként kell kimutatni a dolgozói részvényeket, üzletrészeket is. • A társaság dolgozóinak juttatott részvények, üzletrészek, vagyonjegyek esetében ezek fedezetét biztosítani kell a társaságnak a jegyzett tőkén felüli jegyzett tőke összegéből. • A saját tőke információs tartalmát javítja, hogy a jegyzett tőkén belül

elkülönítetten kell k imutatni a v isszavásárolt s aját r észvények, ü zletrészek n évértéken s zámított összegét. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: • Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. • Alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor átvételre kerülő eszközök kötelezettségként j elennek m eg, m indaddig, am íg a t ársaságot b e n em j egyzik. A cégbejegyzés után a jegyzett tőkére be nem fizetett összegek a tulajdonosokkal (a tagokkal) szembeni követelésként jelennek meg. Tőketartalék: • Alapvetően olyan elemeket tartalmaz, amelyek függetlenek a gazdálkodó tevékenységének eredményességétől, azaz tőkeérték változásból származnak, illetve ide sorolandók az e címen átadott, átvett összegek.

Számvitel szigorlat • • • • 3/8 oldal 19/A A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: o részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet (részvény ázsió), o egyéb vá llalkozónál a t ulajdonosok ( a t agok) á ltal a z a lapításkor, i lletve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési ér ték és a n évérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, o a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, o a s zövetkezeti üz letrész be vonás m iatt ké pzett f el ne m os ztható va gyon összegét, o a tőketartalékból lekötött t artalék v isszavezetett ö sszegét a l ekötés f eloldása alapján, o a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. A tőketartalék

csökkenéseként kell kimutatni: o a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, o a v eszteség m iatti n egatív e redménytartalék el lentételezésére felhasznált összeget, o a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét, o a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, o a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. A tőketartalék csak úgy csökkenthető, ha emiatt nem lesz negatív egyenlege. A könyvelés bizonylata a cégbírósági bejegyzés. Eredménytartalék: • Az eredménytartalék alapvetően az előző évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye, amely a vállalkozási tevékenység eredményességétől függő saját tőke változását mutatja. • Növekedést és csökkenést egyaránt

kifejezhet (egyenlege lehet negatív, nulla, pozitív). • Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: o az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, o a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, o a v eszteség m iatti n egatív e redménytartalék el lentételezésére felhasznált tőketartalékot, o a gazdasági t ársaság t ulajdonosánál ( tagjánál) a v eszteség p ótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg, o az er edménytartalékból l ekötött t artalék v isszavezetett ö sszegét a l ekötés feloldása alapján, o a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. • Az

eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: o az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés, előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, o a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, o az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, Számvitel szigorlat • • 4/8 oldal 19/A o az ü zleti év v égén a t árgyévi adózott e redmény ki egészítéseként os ztalékra, részesedésre, k amatozó r észvény k amatára, t ovábbá az er edménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, o a g azdasági t ársaság t ulajdonosánál ( tagjánál) a gazdasági t ársaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg, o a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a

jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét, o a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, Az eredménytartalékot érintő a Szt. által kötelezően előírt felhasználások akkor is elszámolandóak az eredménytartalék terhére, ha annak egyenlege negatív volt, Az eredménytartalékot a gazdálkodó elhatározása alapján csökkentő tételek csak abban az esetben számolhatók el, ha arra meglévő pozitív eredménytartalék fedezetet biztosít. Lekötött tartalék: • A lekötött tartalékban kimutatott tőkeértékek szabadon, a gazdálkodó döntése szerint nem f elhasználhatóak, az okat cs ak a t örvényben n evesített es etekben l ehet felszabadítani, igénybe venni. • A lekötött tartalék magában foglalja: o a tőketartalékból lekötött összegeket, o az eredménytartalékból lekötött

összegeket, o a kapott pótbefizetés összegét. • A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: o szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, o a más jogszabály szerint, vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő – tartalékot. • Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: o a v isszavásárolt s aját r észvények, s aját ü zletrészek n évértékét, i lletve visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több, o átalakulás es etén a j ogutódnál a v agyon f elértékelése, i lletve az e gyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget, o az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget, o a nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék

különbözetének összegét, o a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet, o a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés összegét, o más j ogszabály s zerint v agy a v állalkozó s aját el határozása al apján l ekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalékot. • Lekötött t artalékként k ell k imutatni a g azdasági t ársaságnál a v eszteségek f edezetére kapott p ótbefizetés ö sszegét, a p ótbefizetés v isszafizetéséig, el számolása a pénzmozgással egyidejűleg történik. • A l ekötést az e redménytartalékkal s zemben el k ell s zámolni ak kor i s, h a a l ekötött tartalék n övekedése m iatt az er edménytartaléknak n egatív egyenlege l esz, va gy negatív egyenlege nő. Számvitel szigorlat • • 5/8 oldal 19/A A lekötött tartalék feloldását – a pótbefizetés kivételével

– a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal s zemben ke ll e lszámolni, a nnak f üggvényében, ho gy a f eloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre. A lekötött tartaléknak csak pozitív egyenlege lehet. Értékelési tartalék: • Az ér tékelési t artalék a b efektetett es zközök m eghatározott k örére v onatkozóan a gazdálkodónál esetlegesen meglévő rejtett tartalékok mérlegbe történő felvétele. • Az ér tékelési t artalék mérlegben v aló m egjelenése az i nflációs h atások r észbeni kezelésének eszköze. • Felvétele a mérlegbe nem kötelező, ezért a számviteli politikában rögzíteni kell a vállalkozó döntését és indokolni választása esetén. • Csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó esetében választható. • Eszközcsoportok, ahol alkalmazható: o immateriális javak közül  vagyoni értékű jogok,  szellemi termékek, o tárgyi

eszközök közül  ingatlanok,  ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,  műszaki berendezések, gépek, járművek,  egyéb berendezések, gépek, járművek,  tenyészállatok, o befektetett pénzügyi eszközök közül  tulajdoni részesedést jelentő tartós értékpapírok (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek). • Az ér tékhelyesbítést a v álasztott es zközök fordulónapon meglévő állományára a december 31-i piaci értékek figyelembevételével kell elvégezni. • A Szt. indoklása szerint a piaci ár meghatározására az alábbi módszerek lehetségesek: o amennyiben a m érlegkészítés n apjáig r endelkezésre ál lnak a globális, ille tve speciális ár indexek, ak kor ez ek al kalmazásával lehet az e gyedi es zköz p iaci árát meghatározni (egyedi értékelés elve sérülhet), o a p iaci ár m eghatározását a gazdálkodó a r endelkezésére ál ló e gyéb információk alapján is meghatározhatja. • Az

ér tékhelyesbítések e gyedi eszközönként megállapított ö sszegét é s a nnak változásait egyedi eszközönként, a könyv szerinti értéktől elkülönítetten kell nyilvántartani az analitikus nyilvántartás keretében. • Az ér tékhelyesbítéseknek a m érleg f ordulónapján n yilvántartott ál lományát t ételes leltárral kell alátámasztani. • Az eg yedi es zközök é venkénti ér tékelésének h elyességét, az é rtékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. • Az értékelési tartalék és a befektetett eszközök között kimutatott értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. • Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség közvetlenül nem teljesíthető. Számvitel szigorlat 6/8 oldal 19/A Mérleg s zerinti e redmény: a m érleg s

zerinti er edmény az o sztalékra, r észesedésre, a kamatozó r észvények k amatára i génybe v ett er edménytartalékkal n övelt, a j óváhagyott osztalékkal, r észesedéssel, a k amatozó r észvények k amatával cs ökkentett t árgyévi ad ózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Osztalékfizetési korlát: • A tárgyévi adózott eredmény csak akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó r észvény t ulajdonosának ka matként, ha a l ekötött t artalékkal, t ovábbá a z értékelési t artalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. • Korrigált saját tőke ≥ Jegyzett tőke • Az ad ózott er edmény k iegészítéséhez a s zabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, h a az i génybevétel u tán a l ekötött t artalékkal, t ovábbá a z ér

tékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. • Korrigált saját tőke > Jegyzett tőke • Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni. • A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad er edménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. A saját tőke analitikus nyilvántartása: • A jegyzett tőke analitikus nyilvántartása az a lapítói oki ratra, a nnak m ódosításaira, esetleg a cégkivonat adataira épül. • A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitikus

nyilvántartása tartalmazza: o a tulajdonos megnevezését, azonosító adatait, o a tulajdonos által jegyzett tőke összegét, o a tulajdonos által már rendelkezésre bocsátott tőke összegét, a teljesítés időpontját és módját, o a még rendelkezésre nem bocsátott tőke összegét, o a rendelkezésre bocsátás határidejét. • A tőketartalék és az eredménytartalék analitikus nyilvántartása tartalmazza: o a növekedések és csökkenések jogcímeit, o javasolt az analitika mellé csatolni a szerződések, jegyzőkönyvek másolatát, amelyek a tartalékok változását megalapozzák. • A lekötött tartalék analitikus nyilvántartása tartalmazza: o milyen j ogcím s zerint t örtént a l ekötött t artalék növe kedése v agy csökkenése évenkénti bontásban: = a tőketartalékból lekötött összegek, = az eredménytartalékból lekötött összegek, = a pótbefizetéssel kapcsolatosan lekötött összegek, o milyen dokumentumok támasztják alá

a lekötött tartalék változásait. A saját tőke leltározása: minden üz leti é vben a m érleg-fordulónappal eg yeztetéssel k ell elvégezni. A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi adatok és az alapítói okirat adatainak egyeztetését jelenti. Számvitel szigorlat 7/8 oldal 19/A A saját tőke bizonylatai: • közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozat, • vezetői utasítás, rendelkezés, • alapítói okirat, • cégbírósági bejegyzés, • bankkivonat. A saját tőke főkönyvi elszámolása: • Jegyzett tőke elszámolása cégbírósági végzés alapján: o T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege), o T 479 – K 358 (a már teljesített befizetések, átadott eszközök), o Kapcsolódó tétel: alapításkor, tőkeemeléskor befizetett összeg, illetve átadott nem pénzbeli betét  T 1-3 – K 479 (alapítói okirat szerinti érték), • Ázsió átvezetése o T 358 – K 412

(apport létesítő okirat szerinti értéke), • Devizában teljesített befizetések árfolyam-különbözetének elszámolása o T 358 – K 976 (árfolyamnyereség), o T 876 – K 358 (árfolyamveszteség), • Jegyzett tőke emelése tőketartalékból, vagy eredménytartalékból o T 412 – K 411 (cégbírósági végzés alapján), o T 413 – K 411 (cégbírósági végzés alapján), • Jegyzett tőke csökkentése tőketartalék, vagy eredménytartalék javára o T 411 – K 412 (cégbírósági végzés alapján), o T 411 – K 413 (cégbírósági végzés alapján), • A lekötött tartalék állományváltozása o T 412 – K 414 (lekötött összeg), o T 414 – K 412 (lekötött összeg visszavezetése), o T 413 – K 414 (lekötött összeg), o T 414 – K 413 (lekötött összeg visszavezetése), • Pótbefizetés o T 38 – K 414 (pótbefizetése összege), o T 414 – K 38 (a korábban teljesített pótbefizetések visszavezetése), • Értékhelyesbítés

állományba vétele o T 177 – K 417 (piaci érték > könyv szerinti, érték a kettő különbözete), • Az állományban lévő értékhelyesbítés összegének csökkentése o T 417 – K 117 (piaci érték < könyv szerinti; érték a kettő különbözete • Mérleg szerinti eredmény megállapítása o T 493 – K 419 (nyereség), o T 419 – K 493 (veszteség), • Mérleg szerinti eredmény átvezetése (év elején) o T 419 – K 413 (nyereség), o T 413 – K 419 (veszteség), • Eredménytartalék igénybevétele osztalékra o T 413 – K 493, Számvitel szigorlat 8/8 oldal 19/A A saját tőke megjelenése az eredmény-kimutatásban: • A saját tőke elemi közül csak a mérleg szerinti eredmény jelenhet meg. • A M SZE a z üz leti é v hoz amainak, v alamint a köl tségek és r áfordítások különbözeteként, a m érlegben a z e szközök é s a f orrások kül önbségeként ke rül megállapításra. • A m érlegben és az er

edmény-kimutatásban le vezetett M SZE ö sszegének me g k ell egyeznie. A saját tőke és a kiegészítő melléklet: • Be kell mutatni a jegyzett tőke üzleti éven belüli változását, annak okait. • Ismertetni kell azt is, hogy milyen értéket képvisel és hogyanváltozott az anyavállalat, a leányvállalat(ok), közös vezetésű vállalkozás(ok), tá rsult v állalkozás(ok) á ltal jegyzett összeg. • Meg k ell ad ni r észvénytársaságnál a k ibocsátott r észvények s zámát és n évértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltűntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét. • Külön be kell mutatni a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változásait, a változás eredményre gyakorolt hatását. • Ismertetni k ell a b eszámoló ö sszeállításánál a lkalmazott é rtékelési e ljárásokat, az egyes

mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az e redményt be folyásoló e ltérések i ndoklását, va lamint a v agyoni, pé nzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. • Azokat az ö sszegeket, am elyek az ér tékelés k övetkeztében a t ársasági ad ó megállapításánál módosító tételt jelentenek, ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni. • Be k ell mu tatni a l ekötött ta rtalékban s zerepeltetett ö sszegeket j ogcímenkénti részletezésben. • Be kell mutatni az értékhelyesbítések: o nyitó értékét, o növekedését, csökkenését, o záró értékét legalább  vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok (ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok is), műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések

részletezésben. • Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. Számvitel szigorlat 1/6 oldal 20/A Az időbeli elhatárolások számvitele Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a számlakeret-tükörben: • 39. Aktív időbeli elhatárolások o 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása o 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása o 393. Halasztott ráfordítások o 399. A követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása • 48. Passzív időbeli elhatárolások o 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása o 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása o 483. Halasztott bevételek Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a mérlegben (zárójelben „B” változat): • C. Aktív időbeli elhatárolások (C) o 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása o 2. Költségek, ráfordítások aktív

időbeli elhatárolása o 3. Halasztott ráfordítások • G. Passzív időbeli elhatárolások (E) o 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása o 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása o 3. Halasztott bevételek Összemérés el ve: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Időbeli elhatárolás elve: az o lyan gazdasági es emények k ihatásait, am elyek k ét v agy t öbb üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Az időbeli elhatárolás: • az üzleti év

reális költségeinek és bevételeinek elszámolása, alapvetően ezen keresztül eredményének megállapítása érdekében végzett helyesbítő könyvelés, • lehetősége és kötelezettsége csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra terjed ki, • az egyszeres könyvvitelt vezetőknél a pénzforgalmi szemlélet érvényesül. Az időbeli elhatárolások csoportosítása: • Aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő): o költség-aktív elhatárolások: ha a költség a tárgyidőszakban m erül f el vagy kerül elszámolásra, de részben vagy egészben a következő időszakot terheli (például decemberben felmerülő költség januárt terheli), o bevétel-aktív elhatárolások: a bevétel a következő időszakban jelenik meg, de részben vagy egészben a tárgyidőszakot illeti, Számvitel szigorlat • 2/6 oldal 20/A Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő): o költség-passzív elhatárolások: a költség a következő

időszakban merül fel, de részben vagy egészben a tárgyidőszakot te rheli ( még n incs me g r óla a bizonylat, de egy részét előrehozzuk a tárgyidőszakra), o bevétel-passzív elhatárolások: a bevételt a tárgyidőszakban elszámoltuk, de az részben vagy egészben a következő időszakot illeti. Az elhatárolások hatása az eredményre a tárgyidőszakban: Költséghez, ráfordításhoz kapcsolódó elhatárolások Bevételhez, árbevételhez kapcsolódó elhatárolások Aktív elhatárolások Passzív elhatárolások Növeli az eredményt Csökkenti az eredményt Növeli az eredményt Csökkenti az eredményt Aktív időbeli elhatárolások: • Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, r áfordításként ( halasztott r áfordításként i s) c sak a m érleg f ordulónapját követő időszakra

számolhatók el, valamint az o lyan j áró árbevételt, k amat- és e gyéb bevételeket, am elyek cs ak a m érleg f ordulónapja u tán es edékesek, d e a m érleggel lezárt időszakra számolandók el. • Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni: o az o lyan ár bevételeket, k amat- és e gyéb b evételeket, am elyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de részben vagy egészben a beszámolóval lezárt üzleti évet illetik meg:  az utólag számlázott bérleti díj a bérbeadónál,  az a dott köl csönök, ba nkbetétek, ka matozó é rtékpapírok ut án k apott kamat összege, melynek jóváírása vagy megfizetése a fordulónap után esedékes, de egy része az üzleti évet terheli,  váltóbirtokosnál a le nem járt váltókövetelések még a tárgy üzleti évet illető kamattartalma, o a névérték alatti ki bocsátású, névérték alatt v ásárolt, nem kamatozó, di szkont értékpapírok névértéke és

kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre jutó részét addig, amíg az értékpapírt nem értékesítik, nem váltják be, könyvekből ki nem vezetik, o a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamattal csökkentett beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetnek a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra jutó arányos részét, • Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni: o a t árgyévben k eletkezett ( elszámolt) r áfordításokat, am elyek r észben v agy egészben a fordulónapot követő évet terhelik, ekkor a már elszámolt költségek összegének csökkentésével egyidejűleg képezhető az aktív időbeli elhatárolás:  a következő évet terhelő, de a tárgyévben kifizetett előfizetési díjak,  a bérbevevőnél a bérleti díj arányosan nem a tárgyévet terhelőrészének összege,  kapott kölcsönök, hitelek

után a tárgyévben megfizetett, de arányosan a következő évet terhelő kamatok, o a forgatási céllal vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő részesedések szervezéséhez kapcsolódóan fizetett, a Számvitel szigorlat • 3/6 oldal 20/A beszerzési értékben nem aktivált bizományosi díjat, vásárolt vételi opció díját, ha jelentős összegűek és várhatóan megtérülnek az értékesítéskor; e tételek esetében a vállalkozás dönt arról, hogy időbelileg elhatárolja-e az összegüket, Halasztott ráfordítások elszámolása: o az el lentételezés n élküli tartozás ( kötelezettség) á tvállalás s orán a v églegesen átvállalt é s p énzügyileg mé g n em r endezett k ötelezettség r endkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összege; az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően

kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni, o a d evizakötelezettség ( kölcsön, h itel, s zállítói ta rtozás) d evizakészlettel n em fedezett, beruházáshoz kapcsolódó, a mérlegfordulónapi értékelésből keletkező nem r ealizált ár folyamveszteség; az ár folyamnyereséggel n em ellentételezett árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni; o ha ennek egy része vagy egésze beruházáshoz vagy vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódik, a kkor e nnél a z á rfolyamveszteségnél a v állalkozó él het a nem realizált ár folyamveszteség elszámolásával; ek kor az ár folyamveszteség t eljes egészében felvehető az aktív időbeli elhatárolások közé, és a törlesztőrészlettel arányos összegű realizált árfolyamveszteség kerül visszavezetésre a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közé. Passzív időbeli elhatárolások: • Bevételek passzív időbeli

elhatárolásaként kell elszámolni: o az üzleti évben befolyt olyan pénzbevételeket, amelyek a következő üzleti év árbevételét, bevételét képezik, o a d evizás t ételek ( deviza- és v alutakészlet-követelés, k ötelezettség), mérlegfordulónapi átértékeléséből származó különbözetet, amennyiben az árfolyamnyereség (jelentős), amelyet – kiemelve a pénzügyi műveletek egyéb bevételei köz ül – időbelileg el kell határolni; en nek m egszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a következő üzleti év végi devizás tételek átértékelése során elszámolandó árfolyamveszteség fedezetét jelentheti, • Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni: o a pénzkiadásként csak a következő üzleti évben megjelenő tételeket, amelyek az ö sszemérés és a v alódiság elve al apján i s a b eszámolóval l ezárt év et kell, hogy terheljék:  a bérbevevőnél a tárgyévet követően,

utólag számlázott bérleti díj,  a tárgyévet terhelő, de a következő évben számfejtett 13. havi bér, jutalom, prémium és járulékaik,  a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban érvényesített, de a tárgyévet terhelő késedelmi kamat, kártérítési igény, bírósági költség, o a köl tségek, ráfordítások e llentételezésére k apott p énzügyileg r endezett támogatások, juttatások üzleti évben fel nem használt összegét, o a be fektetett pé nzügyi e szközök köz é s orolt, né vérték f elett v ásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti, veszteségjellegű különbözetből és a beszerzés időpontjától a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra jutó időarányos összegét, • Halasztott bevételek elszámolása: o a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, átvett pé

nzeszköz a r endkívüli be vételekkel s zemben, pé nzügyi r endezés Számvitel szigorlat o o o o o 4/6 oldal 20/A megtörténtével; m egszüntetése az am ortizáció el számolásával, a r endkívüli bevételekkel szemben, vállalkozási c élhoz ka pcsolódó köl tségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott ( pénzügyileg r endezett) t ámogatás ö sszege az e gyéb b evételekkel szemben, térítés nélkül átvett eszközök, átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéke, de l egfeljebb a p iaci ér ték a r endkívüli b evételekkel s zemben kerül elszámolásra, m egszüntetése p edig az é rtékcsökkenés el számolásával eg y időben történik arányosan, többletként f ellelt, a jándékként, ha gyatékként k apott e szközök pi aci é rtéke, rendkívüli bevételekkel szemben, az el engedett k ötelezettségek ö sszege, amennyiben az a k ötelezettség t erhére beszerzett eszközhöz ka pcsolódik, l egfeljebb a z e

szköz n yilvántartás s zerinti értékében, a negatív üzleti vagy cégérték le nem írt összege, amely az egyéb bevételekkel szemben szüntetendő meg. Az időbeli elhatárolások értékelése: • Mérlegérték = Könyv szerinti érték – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása • A kül földi pé nzértékben f ennálló köve telésekkel, i lletve köt elezettségekkel kapcsolatos időbeli elhatárolásokat a mérlegfordulónapi választott árfolyamon kell értékelni. Az időbeli elhatárolások analitikus nyilvántartása tartalmazza: • az előidéző gazdasági esemény megnevezését, jellegét, • az időbeli elhatárolás keletkezésének időpontját, • az időbeli elhatárolás összegét, és az azt alátámasztó számítást és bizonylati hivatkozást, • az időbeli elhatárolás összegében bekövetkezett változást (megszűnést), annak bizonylati hivatkozását, vagy a kapcsolódó számításokat, • a főkönyvi számlákhoz

való kapcsolódást és • a végrehajtott könyvelések időpontját. Az időbeli elhatárolások főkönyvi elszámolása: • Aktív időbeli elhatárolások (AIE) o Nyitás  T 39 – K 491 (AIE könyv szerinti értéke),  T 491 – K 399 (értékvesztés könyv szerinti értéke), o Árbevételekkel, bevételekkel kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során  T 391 – K 9 (elszámolása),  T 9 – K 391 (megszűntetése), o Költségekkel, ráfordításokkal kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során  T 392 – K 5/8 (elszámolása),  T 5/8 – K 392 (megszűntetése), o Tartozásátvállalás összegének elhatárolása, és annak megszűntetése  T 393 – K 88 (tartozásátvállalás összege),  T 88 – K 393 (elhatárolás megszűntetése),  Kapcsolódó tétel: tartozásátvállalás, és annak pénzügyi rendezése • T 888 – K 4 (tartozás átvállalása), • T 4 – K 38 (a tartozás pénzügyi rendezése), Számvitel

szigorlat • 5/6 oldal 20/A o Devizakötelezettségek n em r ealizált ár folyamveszteségének el határolása, és annak megszűntetése  T 393 – K 876 (a nem realizált árfolyamveszteség összege),  T 876 – K 393 (az elhatárolás megszűntetése), o Értékvesztés elszámolása és annak visszaírása  T 866 – K 399 (elszámolása),  T 399 – K 966 (visszaírása), o Zárás  T 492 – K 39 (AIE könyv szerinti értéke),  T 399 – K 492 (értékvesztés könyv szerinti értéke), Passzív időbeli elhatárolások (PIE) o Értékvesztés elszámolása  T 491 – K 48 (könyv szerinti érték), o Árbevételekkel, bevételekkel kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során  T 9 – K 481 (elszámolása),  T 481 – K 9 (megszűntetése), o Költségekkel, ráfordításokkal kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során  T 5/8 – K 482 (elszámolása),  T 482 – K 5/8 (megszűntetése), o Fejlesztési c élra v

isszafizetési k ötelezettség n élkül k apott tá mogatások, juttatások, t öbbletként f ellelt, h agyatékként k apott, té rítés n élkül á tvett eszközök rendkívüli bevételek között elszámolt összegének elhatárolása  T 989 – K 483 (eszközfelhasználással nem járó összeg),  T 483 – K 989 (elhatárolás megszűntetése),  Megszűntetés az eszközök költségként történő elszámolásával (amortizálásával, f elhasználásával) ar ányosan, a k ivezetés es etén a teljes összegben o Zárás  T 48 – K 492 (könyv szerinti érték). Az időbeli elhatárolások megjelenése az eredmény-kimutatásban: • Csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban e lszámolt köl tségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként az időbeli elhatárolás elvéből következően. • Összköltség-eljárással „A” változat: o ÉRTÉKESÍTÉS NETTŐ ÁRBEVÉTELE o EGYÉB BEVÉTELEK o

ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK o SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK o ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS o EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK • Forgalmi költség eljárással „A” változat: o ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI o PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI o PÉNZÜGYI MŰVELETEKRÁFORDÍTÁSAI o RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK o RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK Számvitel szigorlat 6/6 oldal 20/A Az időbeli elhatárolások megjelenése a kiegészítő mellékletben: • Tartalmaznia kell: o a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, o a halasztott ráfordításoknak, o a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, o a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. • Be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszűntetésének indoklását. Az időbeli elhatárolások megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki kell térni: o a m érleg f ordulónapja u tán b ekövetkezett l ényeges es eményekre, k

ülönösen jelentős folyamatokra, o a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében). Számvitel szigorlat 1/7 oldal 21/A Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök helye a számlakeret-tükörben: • 17-19. Befektetett pénzügyi eszközök o 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)  171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban  172. Egyéb tartós részesedés  177. Részesedések értékhelyesbítése  179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása o 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok  181. Államkötvények  182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai  183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai  184. Tartós diszkont értékpapírok  189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása o 19. Tartósan adott kölcsönök  191. Tartósan adott

kölcsönök kapcsolt vállalkozásban  192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban  193. Egyéb tartósan adott kölcsönök  195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban  196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban  197. Egyéb tartós bankbetétek  198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés  199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása A befektetett pénzügyi eszközök helye a mérlegben: • A. Befektetett eszközök o III. Befektetett pénzügyi eszközök  1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban  2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban  3. Egyéb tartós részesedés  4. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban  5. Egyéb tartósan adott kölcsön  6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír  7. Befektetett

pénzügyi eszközök értékhelyesbítése A mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni: • amelyeket a v állalkozó az zal a cél lal f ektetett b e m ás v állalkozónál, adott á t má s vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, • befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök fajtái: • tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések), • tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, • tartósan adott kölcsönök. Számvitel szigorlat 2/7 oldal 21/A A befektetett pénzügyi eszközök minősítése: • A Számviteli törvény szerint a mérlegben kimutatásra kerülő részesedések, értékpapírok minősítése a vállalkozó feladata. • A minősítési szempontot a zonban m ár a t örvény ha tározza m eg, a mely s zerint befektetett pénzügyi eszközként csak olyan

eszközöket szabad kimutatni, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan – legalább egy éven túl – szolgálják. • Ha v alamely b efektetett pé nzügyi e szközök köz ött n yilvántartott e szköz m ár ne m tartósan s zolgálja a v állalkozás t evékenységét, a kkor azt á t ke ll s orolni a forgóeszközök közé. • A be fektetett pé nzügyi eszközök é rtékhelyesbítését s zintén a be fektetett pé nzügyi eszközök között k ell a mé rlegben k imutatni. Befektetett p énzügyi es zközök értékhelyesbítéseként a részesedések – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések): • Minden nyomdai úton előállított (előállítható), vagy dematerializált értékpapír, vagy a Szt. által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó

meghatározott pé nzösszeg, ne m pé nzbeli va gyoni é rték t ulajdonba ( használatba) vételét el ismerve ar ra k ötelezi m agát, h ogy m eghatározott v agyoni és e gyéb j ogokat biztosít az értékpapír, okirat birtokosának. [Szt 3 § (6) 3] • Ilyenek p éldául: részvény, üz letrész, r észjegy, v agyonjegy, va gyoni b etét, koc kázati tőkejegy, kockázati tőkerészvény, határozatlan futamidejű befektetési jegy. • A nemzetközi előírásoknak megfelelően a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között kiemelten kell bemutatni: o a kapcsolt vállalkozásban (anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás), o az egyéb részesedési viszonyban (az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat, vagy a nnak l eányvállalata köz vetlenül, va gy kö zvetetten s em r endelkezik a szavazatok 20 százalékával, hitelintézeteknél 10 százalékával), o és a részesedési viszonyban nem lévőket.

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: • Minden nyomdai úton előállított (előállítható), vagy dematerializált értékpapír, vagy a Szt. által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg r endelkezésre b ocsátását el ismerve ar ra k ötelezi m agát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, továbbá annak kamatát, egyéb hozamát a hitelezőnek (az értékpapír birtokosának) megfizeti. [Szt 3 § (6) 2] • Ilyenek p éldául: kötvény, k incstárjegy, le téti j egy, p énztárjegy, célrészjegy, takaréklevél, k árpótlási j egy, h ajóraklevél, k özraktárjegy, ár ujegy, zálogjegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetései jegy. • Azokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek o lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és o a vállalkozó azokat a tárgyévet követő

üzleti évben nem szándékozik értékesíteni. Számvitel szigorlat 3/7 oldal 21/A A Befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportok tartalma: • Tartós r észesedések k apcsolt v állalkozásban: kapcsolt vá llalkozásban t ulajdoni részesedést jelentő részvény, üzletrész, vagyoni betét, • Tartósan adott köl csön ka pcsolt vá llalkozásban: kapcsolt v állalkozásban t artós pénzkölcsön, pénzügyi lízing miatti, részletre történő értékesítés miatti, halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti tartós követelés, tartós bankbetét, o a p énzügyi l ízinggel k apcsolatos k övetelés ö sszege n em t artalmazhatja a pénzügyi l ízinggel ka pcsolatos j áró ka mat ös szegét, va gyis a l ízingbe adott eszköz tőke része miatti követelés összegét tartalmazza, és nem tartalmazza az ÁFA-t, o a j áró és es edékes l ízingdíj k amatrésze e gyéb k övetelés, a j áró, d e nem esedékes összeg aktív időbeli

elhatárolás, • Tartós részesedés, kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban: minden egyéb t artós be fektetés, köl csön, ba nkbetét, a mely ol yan r észesedési vi szonyban állóval szemben áll fenn, ami nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, • Egyéb t artósan adott köl csön: nem r észesedési v iszonyban ál ló ad óssal s zembeni tartós pénzkölcsön, bankbetét követelés, • Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: hitelviszonyt kifejező értékpapírok, amelyek lejárata a következő évben nem esedékes és a vállalkozás nem is kívánja azt a következő évben értékesíteni, • Befektetett p énzügyi eszközök ér tékhelyesbítése: csak a t artós t ulajdoni r észesedést jelentő részesedés piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözetet tartalmazhatja. A Befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értéke: • Mérlegérték = o + Bekerülési (beszerzési érték) o –

Értékvesztések o + Értékvesztések visszaírása o ± A devizában fennálló részesedések mérleg-fordulónapi értékeléséből származó jelentős árfolyam-különbözetek összege o + Értékhelyesbítés • Az e szközöket be szerzéskor a be szerzési é rtékükön ( költségükön) k ell á llományba venni (az előállítási költség ezen eszközcsoportnál nem értelmezhető.) • A beszerzési érték a bekerülés módjától függően lehet: o a vételár, o az alapító okirat szerinti érték, o a kiváltott követelés könyv szerinti értéke, o a csődegyezség szerinti érték, o a felszámolási javaslat szerinti érték, o a csereszerződés szerinti érték, o a könyv szerinti érték (átsorolásnál), o az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték, o állományba vétel időpontjában meglévő piaci érték. • A t ulajdoni r észesedést j elentő befektetés bekerülési értéke az az összeg,

amelyért a vállalkozó megvásárolta. Részletekben történt vásárlás esetén a r észesedés bekerülési értéke a ténylegesen kifizetett összeg. • A gazdasági társaságban tulajdoni részesedést jelentő részvényekhez, üzletrészekhez, vagyoni b etétekhez ne m vá sárlás út ján j utott hoz zá a vá llalkozó, a kkor a z a lapító okiratban meghatározott alapításkori értéket kell beszerzési értéknek tekinteni. Számvitel szigorlat • • • • 4/7 oldal 21/A A r észesedések ál lományba v ételénél az ü zleti vagy cégérték, a n egatív ü zleti v agy cégérték e lkülönítetten is k imutatható ( feltétele: k özvetlen ir ányítást b iztosító befolyás, a szavazati jogok 75 % -a), nem kell az ellenérték többletét értékvesztésként elszámolni, hiányát értékhelyesbítésként kimutatni. A be fektetett pé nzügyi eszközök kö zött k imutatott r észesedés, é rtékpapír e setén a bekerülési (beszerzési)

érték része a hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak fizetett bizományi díj és a vásárolt vételi opció kiírójának fizetett opció díja. A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező, felhalmozott kamat összegét. A vételárban lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetén a befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tételként kell kimutatni. A bekerülési érték (BÉ) és a névérték (NÉ) közötti kapcsolat: • BÉ < NÉ: nyereség jellegű különbözet (befektetési célú értékpapírok esetén AIE-ként kell elszámolni a tárgyévre jutó részt, a hátralévő futamidőhöz viszonyítva), • BÉ > NÉ: veszteség jellegű különbözet (befektetési célú értékpapírok esetén PIE-ként kell elszámolni a

tárgyévre jutó részt, a hátralévő futamidőhöz viszonyítva), • Ha az ér tékpapír n em k ibocsátáskor k erült b eszerzésre, ak kor a n yereség, i lletve veszteség jellegű különbözet elhatárolásakor a beszerzéstől az év végéig hátralévő hónapok számával kell számolni. Értékvesztés elszámolása: • Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél o Értékvesztést k ell e lszámolni, ha a z e szköz köny v s zerinti értéke t artósan é s jelentős összegben meghaladja a piaci értéket. Visszaírás a már elszámolt értékvesztés összegéig lehetséges. Értékhelyesbítés csak a részesedéseknél o A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni:  a társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját,  a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak alakulását, tendenciáját,  a megszűnő társaságból a várhatóan megtérülő összeget, 

a gazdasági társaság saját tőke/jegyzett tőke, illetve a befektetés könyv szerinti értéke/névértéke viszonyát, arányát. • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál o Értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyv szerinti értéke tartósan és jelentős összegben meghaladja a felhalmozott, k amattal c sökkentett piaci értéket. V isszaírása m aximum a b ekerülési értékig, v agy ha ez m agasabb a névértéknél, a kkor a n évértékig ( nem e gyéb be vételként, ha nem a p énzügyi ráfordítások csökkentéseként). o A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni:  a társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját,  a befektetés osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak alakulását, tendenciáját,  az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését,  vizsgálni kell, hogy az értékpapírt beváltáskor várhatóan a kamatokkal együtt visszafizetik-e,

illetve milyen arányban fizetik vissza. Számvitel szigorlat 5/7 oldal 21/A A Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: • A törvény lehetőséget biztosít, hogy a befektetett pénzügyi eszközei közül a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseit évenként piaci értékükön értékelje. • Amennyiben az egyedi e szközönként m eghatározott é rtékhelyesbítés ös szege jelentősen eltér az előző üzleti év mérleg-fordulónapján ki mutatott é rtékhelyesbítés összegétől, úgy a leltárral alátámasztott különbözet o növeli az ér tékhelyesbítés ö sszegét az ér tékelési t artalékkal s zemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés összege meghaladja az előző évit, o csökkenti az ér tékhelyesbítés ö sszegét az é rtékelési t artalékkal s zemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés összege alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérleg-fordulónapján kimutatott

értékhelyesbítés összegéig. • A p iaci ér ték m eghatározásának m ódszerét a vállalkozás s zámviteli p olitikájában rögzíteni kell. • Az értékelés történhet m ás vállalkozó által végzett vagyonértékeléssel, illetve a p iaci információk közvetlen beszerzésével. A Befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartása: • A törvény nem ír elő kötelező formát. • Az analitikus nyilvántartás lehet: o egyedi: a befektetésekről, az értékpapírokról célszerű olyan egyedi nyilvántartást vezetni, amelyből típusonként megállapíthatók az egyedi azonosításhoz szükséges adatok. o csoportos: az egyidejűleg sorozatban beszerzett részesedésekről és értékpapírokról csoportos nyilvántartás is vezethető. • A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a következőket: o az azonosításhoz szükséges adatokat, o a b efektetés, a v ásárlás, a k ölcsön, a b etételhelyezés időpontját, névértékét,

bekerülési értékét, összegét, o annak időközben végrehajtott csökkenését (értékvesztését), növekedését (visszaírását), törlesztését, esetleges lejáratát, o osztalék, kamat feltételeit, o a de vizában n yilvántartott e szközök é rtékét, árfolyamát, an nak al akulását és értékelését. A Befektetett pénzügyi eszközök elszámolásának bizonylatai: • szerződések (alapító okirat, adás-vételi szerződés, stb.), • számlák, számlát helyettesítő okmányok, • jegyzőkönyvek, • térítés nélküli átvételi bizonylatok, • belső bizonylatok (számítási anyagok). A Befektetett pénzügyi eszközök leltározása: • A be fektetett pé nzügyi eszközök kö zött k imutatott é rtékpapírokat, r észesedéseket a nyilvántartással való egyeztetés útján kell leltározni. • A tőzsdén jegyzett, idegen helyen tá rolt, le tétbehelyezett, p ortfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat, valamint

a dematerializált értékpapíroknál a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján kell leltározni. • Ha a vállalkozó nem vezet a törvénynek megfelelő mennyiségi n yilvántartást, ú gy a leltározást mennyiségi felvétellel kell elvégezni. Számvitel szigorlat 6/7 oldal 21/A A Befektetett pénzügyi eszközök főkönyvi elszámolása: • Vállalkozás alapítása o T 32/33 – K 981 (alapító okirat szerinti érték), o T 17 – K 32-33 (cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg), o T 17 – K 38 (a cégbírósági bejegyzést követően az esedékes pénzbeli hozzájárulás átutalása), • Értékpapír vásárlás o T 18/37 – K 38 (vételár), • Kamatozó értékpapír vásárlása o T 18/37 – K 38 (beszerzési ár), o T 97 – K 38 (időarányos kamat), • Alapításkor, tőkeemeléskor apportként átvett értékpapírok: o Az értékpapírok állományba vétele az átvételkor  T 18/37 – K 479 (alapító okirat szerinti

érték), o A jegyzett tőke elszámolása a cégbírósági végzés alapján  T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege), o Kapcsolódó tétel: T 479 – K 358 (alapító okirat szerinti érték), • Diszkont értékpapír vásárlása o T 18/37 – K 38 (beszerzési ár), o T 39 – K 97 (a névérték és a kibocsátáskori érték közötti különbözet üzleti évre időarányosan járó összege), • Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott többletként fellelt értékpapírok o T 18/37 – K 989 (piaci érték, vagy átadó által közölt érték), o T 989 – K 483 (rendkívüli bevétel elszámolása PIE-ként), • Adott kölcsönök o T 19 – K 38 (kölcsön összege), • Pénzeszközlekötés (bankbetétek) o T 19 – K 38 (lekötött összeg), • Értékhelyesbítés állományba vétele o T 177 – K 417 (piaci érték > könyv szerinti; érték a kettő különbözete), • Az állományban lévő értékhelyesbítés összegének

csökkentése o T 417 – K 177 ((piaci érték < könyv szerinti; érték a kettő különbözete), • Kamatozó értékpapírok értékesítése o T 379 – K 18/37 (könyv szerinti érték), o T 38 – K 379 (ellenérték), o T 379 – K 97 (időarányos kamat), o T 379 – K 97 (árfolyamnyereség), o T 87 – K 379 (árfolyamveszteség), • Értékpapírok apportálása o T 881 – K 18/37 (könyv szerinti érték), o T 17 – K 981 (alapító okirat szerinti érték), • Részesedések térítés nélküli átadása o T 889 – K 17 (könyv szerinti érték), o T 417 – K 117 (részesedésekhez kapcsolódó értékhelyesbítés kivezetése), • Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása o T 874 – K 179 (értékvesztés összege), o T 179 – K 874 (visszaírás összege), • Adott kölcsönök törlesztő részleteinek elszámolása o T 38 – K 19 (esedékes törlesztő részlet). Számvitel szigorlat 7/7 oldal 21/A A

Befektetett pénzügyi eszközök és az eredmény-kimutatás: • A r észesedések, é rtékpapírok, a dott köl csönök, á llományában b ekövetkezett változások hatást gyakorolnak a vállalkozás eredményére, ezek a hatások a különböző eredménykategóriákban jelennek meg. • Értékvesztés (adott kölcsönnél)  Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Értékvesztés visszaírása (adott kölcsönnél)  Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentő tétel (egyéb bevétel) • Osztalék, részesedés  Kapott (járó) osztalék • Részesedések értékesítése (nyereség)  Pénzügyi műveletek bevételei • Részesedések értékesítése (veszteség)  Pénzügyi műveletek ráfordításai • Kamat árfolyamnyereség  Pénzügyi műveletek bevételei • Fizetendő kamatok  Pénzügyi műveletek ráfordításai • Értékpapírok értékesítése (nyereség)  Pénzügyi műveletek egyéb bevételei •

Értékpapírok értékesítése (veszteség)  Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Apport (alapító okirat szerinti értéke)  Rendkívüli bevételek • Apportként történő átadás  Rendkívüli ráfordítások • Térítés nélküli átvétel, ajándék, többlet  Rendkívüli bevételek • Követelés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek • Részesedés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek • Térítés nélküli átadás  Rendkívüli ráfordítások A Befektetett pénzügyi eszközök megjelenése a kiegészítő mellékletben: • be kell mutatni a tartós tulajdoni részesedések értékhelyesbítését, • a kapcsolt vállalkozásnak tartósan adott kölcsön összegét, • az elszámolt értékvesztés, hitelezési veszteség összegét, • átsorolások összegét, • befektetések után kapott, elszámolt osztalék, részesedés összegét, • a más vállalkozásokban jegyzett, de még be nem fizetett

összegeket. A Befektetett pénzügyi eszközök megjelenése az üzleti jelentésben: • be ke ll m utatni a v isszavásárolt s aját részvények, s aját ü zletrészek m egszerzésére vonatkozó adatokat. Számvitel szigorlat 1/3 oldal 22/A Mérleg szerinti eredmény meghatározása, társasági adó meghatározása Mérleg s zerinti ered mény: az o sztalékra, r észesedésre, a k amatozó r észvények k amatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel a kamatozó részvények k amatával csökkentett t árgyévi adózott e redmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. [Szt 39 § (2)] Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény: az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és az ezen időszakban bekövetkezett egyéb, tényleges pénzbevételt, vagy pénzkiadást nem jelentő végleges vagyonváltozás együttes összegéből, az értékkorrekciók (értékcsökkenési

leírás, értékvesztés, készletváltozás), az adókötelezettség és az osztalékfizetésre jóváhagyott összeg levonását követően a vállalkozónál maradó összeg, illetve saját tőke csökkenés, egyezően az eredmény-levezetésbe beállított összeggel. Az üzleti év mérleg szerinti eredménye: • + Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A) • + Pénzügyi műveletek eredménye (B) • = Szokásos vállalkozási eredmény (C) • + Rendkívüli eredmény (D) • = Adózás előtti eredmény (E) • – Adófizetési kötelezettség (XII) • = Adózott eredmény (F) • + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (22) • – Jóváhagyott osztalék, részesedés (23) • = Mérleg szerinti eredmény (G) Az ad ózott er edmény csak a v állalkozás tulajdonosait megillető osztalékra és részesedésre vehető igénybe, a fennmaradó összeg (a mérleg szerinti eredmény) a vállalkozó saját tőkéjét fogja módosítani. A

vállalkozó a meglévő eredménytartalékát felhasználhatja a tárgyévi adózott eredmény kiegészítésére, de csak akkor, ha a tárgyév adózott eredménye nem nyújt fedezetet a kifizetett, illetve kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, és csak annak mértékéig egészíthető ki. Amennyiben a v állalkozó a z i mmateriális ja vak k özött a ktiválta az al apítás-átszervezés költségeit, és ameddig e z az ér ték n em k erül l eírásra, addig az ad ózott eredményből csak akkor lehet osztalékot, részesedést fizetni, ha az adózott eredmény, növelve az osztalék, vagy részesedés f izetéséhez i génybevett meglévő eredménytartalék összegével az alapításátszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeg levonása után arra fedezetet nyújt. Az é v vé gi z árlati m unkálatok s orán a z e redmény s zámlák e gyenlegeit a 493. A dózott eredmény elszámolása számlára kell átvezetni. Az átvezetések után a

493 Adózott eredmény elszámolása számlán egyenlegként a mérleg szerinti eredmény marad. Számvitel szigorlat 2/3 oldal 22/A A mérleg szerinti eredmény levezetése: • Társasági adóelőleg fizetése T 461 – K 384, • Általános forgalmi adóelőleg fizetése o T 468 – K 384 (befizetés; fizetendő ÁFA > előzetesen felszámított ÁFA), o T 384 – K 468 (visszaigénylés; fizetendő ÁFA < előzetesen felszámított ÁFA), o T 467 – K 468 és T 468 – K 466 (összevezetés), • Költségnemek átvezetése 8-as számlaosztályba T 8 – K 5, • 8-as számlaosztályok lezárása T 493 – K 8, • 9-es számlaosztályok lezárása T 9 – K 493, • Aktivált saját teljesítmények átvezetése o T 581 – K 493 (ha 581 egyenlege követel), o T 493 – K 581 (ha 581 egyenlege tartozik), • Tényleges tárgyévi társasági adó elszámolása o T 891 – K 461  461 KE: még fizetni kell adót,  461 TE: visszaigénylés, • Társasági adó

átvezetése T 493 – K 891, • Eredménytartalék igénybevétele osztalékra T 413 – K 493, • Osztalékfizetés T 493 – K 47, • Mérleg szerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba o T 419 – K 413 (nyereség), o T 413 – K 419 (veszteség). Társasági adó meghatározása: • Adózás előtti eredmény (AEE) • ± Adóalap módosító tételek • = Módosított társasági adóalap • Számított társasági adó (TA) (módosított adóalap × 18 %) • – Adókedvezmények (beruházási, térségi, kis- és középváll., egyéb) • = Fizetendő TA Adózott eredmény = AEE – fizetendő TA A TA alapját módosító tételek: • + a várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képzett céltartalék ráfordításként elszámolt összege (Szt. szerinti) • – várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználásakor bevételként elszámolt összege • + a költségként, ráfordításként elszámolt

értékcsökkenés ezen eszközök állományának csökkenésekor a nettó érték (Sz. szerinti) • – a figyelembe vehető értékcsökkenés nettó érték (Tao tv szerinti) valamint a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege • + követelések után ráfordításként elszámolt értékvesztések összege, valamint a behajthatatlanként leírt és elengedett követelés összege • – követelések után a Tao tv szerint figyelembe vehető értékvesztés összege, a behajthatatlannak minősülő követelés leírt összege, a korábban adóalap Számvitel szigorlat • • • • • • • • • • • • 3/3 oldal 22/A csökkenéseként figyelembe nem vett leírt követelésként befolyt összege, a követelés visszaírt értékvesztésének összege o 90 – 180 nap: 2% o 181 – 360 nap: 5% o 360 naptól: 25 % + bírságok, adózás rendjéről szóló tv szerinti jogkövetkezmények ráfordítások elszámolt összege (kivéve

önellenőrzési pótlék) – bírságok adózás rendjéről szóló tv szerinti jogkövetkezmények elengedése miatti bevételek elszámolt összege + visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszközök, térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értéke – adományként adott összeg (100 %, 120 %, 150 %) – visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszközök, térítés nélkül átadott eszközök bevételként elszámolt összeg + nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások + átalakulás során átértékelt vagyon felértékelési különbözete (egyenlő részben 3 év alatt) + egyes kölcsönkötelezettségek utáni kamat azon része, amely a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönrészre jut – korábbi évek elhatárolt veszteségéből visszapótolt összeg – bevételként elszámolt

kapott osztalék, részesedés összege – kis- és középvállalkozásoknál végrehajtott egyes beruházások értéke (max. 10 Mrd Ft, illetve AEE összegéig) ha kizárólag magánszemélyek tulajdonában van – visszavásárolt saját részvények, üzletrészek bevonásakor a bevételként elszámolt összeg könyv szerinti értéket meghaladó része. Bizonylat, analitika, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés! Számvitel szigorlat 1/7 oldal 23/A Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök helye a számlakeret-tükörben: • 12-16. Tárgyi eszközök o 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok  121. Földterület  122. Telek, telkesítés  123. Épületek, épületrészek  124. Egyéb építmények  125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek  126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok  127. Ingatlanok értékhelyesbítése  128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása  129.

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése o 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek  131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök  132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek  137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése  138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása  139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése o 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek  141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések  142. Egyéb járművek  143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések  144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek  147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése  148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása  149. Egyéb

berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése o 15. Tenyészállatok  151. Tenyészállatok  152. Igásállatok  153. Egyéb állatok  157. Tenyészállatok értékhelyesbítése  158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása  159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése o 16. Beruházások, felújítások  161. Befejezetlen beruházások  162. Felújítások  168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése Számvitel szigorlat 2/7 oldal 23/A A tárgyi eszközök helye a mérlegben: • A. Befektetett eszközök o II. Tárgyi eszközök  1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok  2. Műszaki berendezések, gépek, járművek  3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek  4. Tenyészállatok  5. Beruházások, felújítások  6. Beruházásokra adott előlegek  7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Tárgyi e szközök: azok

a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás t evékenységét, t ovábbá az ez en es zközök b eszerzésére ( a b eruházásokra) ad ott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Ingatlanok: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kí vüli i ngatlan, i lletve e zek t ulajdoni há nyada, t ovábbá az i ngatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. (Bővebben az 1/A tételben!) Műszaki berendezések, gépek, járművek: rendeltetésszerűen ha sználatba ve tt, üz embe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi

berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légi közlekedési eszközök, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az i rodai, igazgatási b erendezések, f elszerelések, az ü zemkörön k ívüli b erendezések, f elszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. Tenyészállatok:

azok az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, m ás l eválasztható ál lati t erméket) t ermelnek, és a t artási k öltségek ez en termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás b iztosítja a ta rtási k öltségek m egtérülését, f üggetlenül attól, hog y azok m eddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Beruházások, felújítások: a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, fenti es zközök b ekerülési ér téke, t ovábbá a m ár használatba v ett t árgyi e szközökön vé gzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értéke. (Bővebben a 15/A tételben!) Beruházásokra adott előlegek: a b eruházási s zállítónak, i mportbeszerzésnél az i mportálást végző vállalkozónak,

az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen Számvitel szigorlat 3/7 oldal 23/A átutalt – a levonható előzetesen felszámított ÁFA-t nem tartalmazó – összegek. (Bővebben a 15/A tételben!) Tárgyi es zközök ért ékhelyesbítése: a n evesített es zközök – könyv s zerinti é rtéket meghaladó – piaci é rtéke és k önyv s zerinti ér téke ( a b ekerülési é rtéknek a t erv s zerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözete. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos főbb számviteli szabályok: • A tárgyi eszközöknél az egyedi értékelés elvét kell figyelembe venni. • A tárgyi eszközök a Szt. szerint a mérlegben nettó értéken jelennek meg • Bruttó é rték: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszköz Szt. szerinti beszerzési, előállítási költség • A tárgyi eszközök bruttó értékének meghatározása:

o beszerzés esetén  + számla szerinti ár  + szállítási költség  + felár  – engedmény  + alapozási költség  + szerelési költség  + próbaüzemelési, üzembe helyezési költség  + a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői, bizományi díjak  + a beszerzéshez kapcsolódó adók (ÁFA, illeték hatósági díj nélkül)  + vámköltségek (vám + vámkezelési díj)  – támogatás  + aktiválásig felmerült hitelkamat  + aktiválásig felmerült biztosítási díj o saját előállítás esetén  + az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, át alakítása, er edeti ál lagának h elyreállítása s orán közvetlenül felmerültek  + az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak  + az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók  – támogatás  + adó (ÁFA, illeték, hatósági díj nélkül)  +

alapozási költség  + szerelési költség  + üzembe helyezési költség  + aktiválásig felmerült hitelkamat  + aktiválásig felmerült biztosítási díj • A br uttó é rték növe kedhet, ha pót lólagos r áfordításokkal ( beruházás, f elújítás) a z eszköz értékesebb lesz. • A b ruttó é rték c sökkenhet é rtékesítés, s elejtezés, me gsemmisülés, té rítés n élküli átadás, apportként gazdasági társaságba történő bevitel, hiány, használatból történő kivonás esetén. • Elszámolt ér tékcsökkenés: az egyedi tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételétől, az üzembe helyezéstől az Szt. szerint terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenésként elszámolt, a bruttó értéket csökkentő leírt összeg. • Nettó érték: a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözete. Számvitel szigorlat • 4/7 oldal 23/A A b ruttó ér téknek és az el számolt ér

tékcsökkenésnek az al apja az e gyedi an alitikus nyilvántartás. Tárgyi eszközök értékcsökkenése: • Terv szerinti: a tárgyi eszközök beszerzési, vagy előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. • A tárgyi eszköz leírásának az éveit a vállalkozás határozza meg. • Az elszámolásra kerülő terv szerinti értékcsökkenés meghatározása: o bruttó érték alapú o lineáris o degresszív o teljesítményarányos o az évenkénti leírást állandó összeggel csökkentő o abszolút összegű o nettó érték alapú o nettó érték alapján állandó kulccsal o termeléssel arányos • Terven f elüli: akkor ke ll e lszámolni, ha a t árgyi eszköz, a b eruházás értéke t artósan lecsökken, m ert t evékenység v áltozása m iatt f eleslegessé v ált, v agy m egrongálódott, megsemmisült, így rendeltetésének megfelelően nem használható. Az

értékcsökkenést olyan m értékig k ell vé grehajtani, ho gy a ha sználhatóságnak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása: • A tárgyi eszközök azonosításához szükséges adatok: o tárgyi eszköz megnevezése, o azonosító számok, o beszerzés időpontja, o használatbavétel időpontja, o tárgyi eszközt létesítő cég, szállító pontos megnevezése, címe, o egyéb adatok. • Állomány és értékadatok, ezek változásai: o üzembe helyezéskori érték, o választott értékcsökkenési leírási módszer, o várható hasznos élettartam, o maradványérték, o ténylegesen elszámolt értékcsökkenés összege o terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása o társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés összege o értékhelyesbítésre vonatkozó adatok o piaci érték • Leltározással kapcsolatos adatok: o használó költséghelye,

megnevezése, azonosító adatai o a köl tséghely vá ltozásra vona tkozó a datok ( új köl tséghely m egnevezése, változás időpontja) • A tárgyi eszközhöz kapcsolódó tartozékok felsorolása. • Minden ol yan e gyéb i nformáció, a melyet a vá llalkozás f ontosnak t art a z i ngatlanok nyilvántartásával kapcsolatban. • A c soportos a nalitikus n yilvántartás hom ogén eszközcsoport e setén a lkalmazható, mivel egy nyilvántartó lapon egy eszközféleségből több eszköz szerepel. Számvitel szigorlat • 5/7 oldal 23/A A csoportos nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy abból megállapítható legyen: o a bruttó érték és változása o az értékcsökkenés és változása o a mennyiség, stb. Tárgyi eszközök leltározása: • A leltár készítésekor a tárgyi eszközök számviteli alapelveknek megfelelően vezetett analitikus nyilvántartásokból a mérleg fordulónapján meglevő értékükön vehetők be a leltárba. • A

leltározás gyakoriságára az Szt. nem tartalmaz előírást • A le ltárkészítés a n yilvántartások a lapján ö sszeállított mennyiséget é s é rtéket tartalmazó k imutatás e lkészítését, míg a le ltározás a me nnyiségi f elvételt, a nyilvántartásokkal való egyeztetését jelenti. A tárgyi eszközök főkönyvi elszámolása: • Beszerzés számlák alapján: o T 16 – K 455 (számla szerinti összeg), o T 466 – K 455 (előzetesen felszámított ÁFA), • Importbeszerzés: o T 16 – K 455 (számla szerinti összeg), o T 16 – K 465 (vámterhek), o T 16 – K 38 (hitelkamat, bankgarancia), o Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása • Saját vállalkozásban végzett kivitelezés: o T 51-57 – K 1-4 (költségek elszámolása), o T 16 – K 582 (tárgyi eszközök közvetlen költségei), o Kapcsolódó tétel: ÁFA elszámolás  T 466 – K 467 (ÁFA vonzat), • Üzembe helyezés: o T 12-15 – K 16 (bekerülési érték), • Terv

szerinti értékcsökkenés elszámolása: o T 571 – K 129 (terv szerinti értékcsökkenés időszaki összege), • Terven felüli értékcsökkenés elszámolása: o T 866 – K 128 (terven felüli értékcsökkenés összege), • Alapításkor, tőkeemeléskor apportként átvett immateriális javak o T 16 – K 479 (apport létesítő okirat szerinti értéke), o T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege; cégbírósági végzés alapján), o T 479 – K 358 (apport létesítő okirat szerinti értéke), o T 466 – K 479 (áthárított ÁFA számlát helyettesítő okmány alapján), o Kapcsolódó tétel: üzembe helyezés • Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak o T 16 – K 989 (piaci érték, vagy átadó által közölt érték), o T 989 – K 483 (rendkívüli bevétel elhatárolása), o Kapcsolódó tétel: üzembe helyezés o T 483 – K 989 (költségként, ráfordításként elszámolt összeg),

• Értékhelyesbítés állományba vétele o T 127 – K 417 (piaci érték > könyv szerinti; érték a kettő különbözete), Számvitel szigorlat • • • • • 6/7 oldal 23/A Értékhelyesbítés összegének csökkentése o T 417 – K 127 (piaci érték < könyv szerinti; érték a kettő különbözete), Értékesítés o T 861 – K 12-15 (bruttó érték kivezetése), o T 129-159 – K 861 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése), o T 128-158 – K 861 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése), o T 417 – K 127 (eszközhöz tartozó értékhelyesbítés összegének kivezetése), o Kapcsolódó tétel: árbevétel és ÁFA elszámolása Apportba adás o T 881 – K 12-15 (bruttó érték kivezetése), o T 129-159 – K 881 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése), o T 128-158 – K 881 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése), o T 417 – K 127 (eszközhöz tartozó értékhelyesbítés összegének kivezetése), o T 17 – K

981 (alapító okirat szerinti érték), o T 881 – K 467 (fizetendő ÁFA-t nem hárítja át), o T 368 – K 467 (fizetendő ÁFA-t áthárítja), Térítés nélküli átadás o T 889 – K 12-15 (bruttó érték kivezetése), o T 129-159 – K 889 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése), o T 128-158 – K 889 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése), o T 417 – K 127 (eszközhöz tartozó értékhelyesbítés összegének kivezetése), o Kapcsolódó tétel: ÁFA elszámolása (áthárítja, nem hárítja át), Hiány, selejt, megsemmisülés o T 866 – K 128 (terven felüli értékcsökkenés összege), o T 129 – K 12-15 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése), o T 128 – K 12-15 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése), o T 417 – K 127 (eszközhöz tartozó értékhelyesbítés összegének kivezetése). A tárgyi eszközök kapcsolata az eredménykimutatással: • Közvetlenül nem találhatók meg, de hatást gyakorolnak az

eredmény-kimutatásra. • Összköltség eljárással: Terv s zerinti ér tékcsökkenési l eírás  Értékcsökkenési l eírás  Saját előállítású ingatlanok  Saját előállítású eszközök aktivált értéke • Forgalmi költség eljárással: Terv szerinti értékcsökkenési leírás  Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége  Értékesítés közvetett költségei • Értékesítés, káresemény bevétele  Egyéb bevételek • Értékesítés, káresemény, selejtezés, hiány könyv szerinti értéke  Egyéb ráfordítások • Terven felüli értékcsökkenés  Egyéb ráfordítások • Értékvesztés  Egyéb ráfordítások • Értékvesztés visszaírása  Egyéb bevételek • Apport (alapító okirat szerinti értéke)  Rendkívüli bevételek • Apportként történő átadás  Rendkívüli ráfordítások • Térítés nélküli átadás  Rendkívüli ráfordítások • Követelés fejében átvétel

 Rendkívüli bevételek • Részesedés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek • Térítés nélküli átvétel  Rendkívüli bevételek Számvitel szigorlat 7/7 oldal 23/A A t árgyi eszközökkel kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben a következőket kell bemutatni: • Bruttó értékkel kapcsolatosan: o a nyitó állomány értékét, o a növekedés értékét (beszerzés, előállítás, apportként átvétel, átsorolás, egyéb növekedés), o a cs ökkenés ér tékét ( értékesítés, a pportként b evitel, té rítésmentes á tadás, átsorolás, egyéb csökkenés). • Értékcsökkenés (halmozott) összegének: o nyitó értékét, o növekedési értékét, o csökkenési értékét, o külön az átsorolások értékét. • A tárgyévi értékcsökkenési leírás: o terv s zerinti leírás (lineárisan, d egresszíven, t eljesítményarányosan és értékhatár alattiként leírt összeg), o terven f elüli l eírás és v

isszaírás összegét, jogcímenként (jelentősebb eseményeket indokolni is kell). • Értékhelyesbítésekkel kapcsolatban: o nyitó értéket, o növekedéseket, o csökkenéseket, o záró értéket. • Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. • Ismertetni kell továbbá a környezet védelmét közvetlenül szolgáló ingatlanok: o nyitó bruttó értékét, növekedéseket, csökkenéseket, átsorolásokat, o halmozott é rtékcsökkenés n yitó é rtékét, növe kedéseit, c sökkenéseit, átsorolásait, A tárgyi eszközök megjelenése az üzleti jelentésben: • Ki kell térni a telephelyek bemutatására. • Be kell mutatni: o a k örnyezetvédelemnek a v állalkozó p énzügyi h elyzetét m eghatározó, befolyásoló s zerepét, a vá llalkozó kör nyezetvédelemmel ka pcsolatos felelősségét, o a k örnyezetvédelem t erületén t örtént és v árható f ejlesztéseket, az ez zel összefüggő

támogatásokat, o a k örnyezetvédelem es zközei t ekintetében a vállalkozó ál tal al kalmazott politikát, o a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását. Számvitel szigorlat 1/3 oldal 24/A Befektetett eszközök A befektetett eszközök helye a számlakeret-tükörben: • 11. Immateriális javak o 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke o 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke o 113. Vagyoni értékű jogok o 114. Szellemi termékek o 115. Üzleti vagy cégérték o 117. Immateriális javak értékhelyesbítése o 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása o 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése • 12-16. Tárgyi eszközök o 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok  121. Földterület  122. Telek, telkesítés  123. Épületek, épületrészek  124. Egyéb építmények  125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek  126.

Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok  127. Ingatlanok értékhelyesbítése  128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása  129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése o 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek  131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök  132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek  137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése  138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása  139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése o 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek  141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések  142. Egyéb járművek  143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések  144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek  147. Egyéb berendezések,

felszerelések, járművek értékhelyesbítése  148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása  149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése o 15. Tenyészállatok  151. Tenyészállatok  152. Igásállatok  153. Egyéb állatok  157. Tenyészállatok értékhelyesbítése  158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása  159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése Számvitel szigorlat • 2/3 oldal 24/A o 16. Beruházások, felújítások  161. Befejezetlen beruházások  162. Felújítások  168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése 17-19. Befektetett pénzügyi eszközök o 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)  171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban  172. Egyéb tartós részesedés  177. Részesedések értékhelyesbítése

 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása o 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok  181. Államkötvények  182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai  183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai  184. Tartós diszkont értékpapírok  189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása o 19. Tartósan adott kölcsönök  191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban  192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban  193. Egyéb tartósan adott kölcsönök  195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban  196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban  197. Egyéb tartós bankbetétek  198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés  199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása A befektetett eszközök helye a számlakeret-tükörben: • A. Befektetett

eszközök o I. Immateriális javak  1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke  2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke  3. Vagyoni értékű jogok  4. Szellemi termékek  5. Üzleti vagy cégérték  6. Immateriális javakra adott előlegek  7. Immateriális javak értékhelyesbítése o II. Tárgyi eszközök  1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok  2. Műszaki berendezések, gépek, járművek  3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek  4. Tenyészállatok  5. Beruházások, felújítások  6. Beruházásokra adott előlegek  7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Számvitel szigorlat 3/3 oldal 24/A o III. Befektetett pénzügyi eszközök  1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban  2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban  3. Egyéb tartós részesedés  4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban  5. Egyéb

tartósan adott kölcsön  6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír  7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett eszközök: a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a n yilvántartásba. A m érlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. Értékük a mortizálódik, emiatt te rv s zerinti é rtékcsökkenést k ell e lszámolni a te rmelés, tevékenység köl tségei k özött, e nnek a lapján b eszélhetünk a z i mmateriális j avak br uttó é s nettó

értékéről. (Bővebben a 25/A tételben!) Tárgyi e szközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül, va gy közvetett m ódon – szolgálják a v állalkozás t evékenységét. Továbbá az e zen e szközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. (Bővebben a 23/A tételben!) Befektetett p énzügyi es zközök: azok a z e szközök ( részesedés, é rtékpapír, a dott köl csön), amelyeket a v állalkozó az zal a cél lal f ektetett b e m ás v állalkozónál, ad ott át m ás vállalkozónak, hog y ot t t artós j övedelemre ( osztalékra, i lletve ka matra) tegyen

s zert, va gy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. Befektetett p énzügyi eszközök ér tékhelyesbítéseként a r észesedések – bekerülési é rtéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. (Bővebben a 21/A tételben!) Számvitel szigorlat 1/6 oldal 25/A Immateriális javak Az immateriális javak helye a számlakeret-tükörben: • 11. Immateriális javak o 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke o 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke o 113. Vagyoni értékű jogok o 114. Szellemi termékek o 115. Üzleti vagy cégérték o 117. Immateriális javak értékhelyesbítése o 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása o 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése Az

immateriális javak helye a számlakeret-tükörben: • A. Befektetett eszközök o I. Immateriális javak  1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke  2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke  3. Vagyoni értékű jogok  4. Szellemi termékek  5. Üzleti vagy cégérték  6. Immateriális javakra adott előlegek  7. Immateriális javak értékhelyesbítése Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. A mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. Értékük a mortizálódik, emiatt te rv s zerinti é rtékcsökkenést k ell e lszámolni a

te rmelés, tevékenység köl tségei k özött, e nnek a lapján b eszélhetünk a z i mmateriális j avak br uttó é s nettó értékéről. Az immateriális javak tartalma: • Alapítás-átszervezés a ktivált ér tékeként a v állalkozási t evékenység i ndításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, f elújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a s aját t evékenység s orán f elmerült o lyan köz vetlen önköl tségbe t artozó költségeket le het k imutatni, a melyek a z a lapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység s orán a b evételekben v árhatóan m egtérülnek. Idetartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. • A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni

hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés er edménye érdekében f elmerült o lyan s zámlázott ö sszeget és a s aját tevékenység s orán felmerült köz vetlen önköl tségbe t artozó köl tségeket l ehet figyelembe ve nni, amelyek a ktiválható t ermékben – szellemi te rmék, tá rgyi e szköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci, várható piaci árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további f ejlesztési k öltségek, a v árható te rmelési k öltségek, ille tve a te rmék Számvitel szigorlat • • • • • 2/6 oldal 25/A értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. A kísérleti f ejlesztés a ktivált é rtékeként le het k imutatni a me gkezdett, d e a z ü zleti

é v mérlegfordulónapjáig b e n em f ejezett k ísérleti f ejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen k öltségeit i s. E z es etben a k ísérleti f ejlesztés ak tivált ér téke nemcsak a k ísérleti fejlesztés tö bbletköltségeit f oglalja ma gában, h anem a zon termékek köz vetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor l ehet a készletek, a t árgyi es zközök, a s zellemi t ermékek k özött állományba venni a k ísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott k utatás k öltségei, v alamint a k ísérleti f ejlesztés k özvetett é s á ltalános költségei nem aktiválhatók. Vagyoni értékű jogként a zokat a me gszerzett jo gokat k ell k imutatni, a melyek n em kapcsolódnak i ngatlanhoz, ne m t artoznak a s zellemi t ermékek köz é. Ilyenek különösen: a b érleti j og, a h asználati j og, a k oncessziós j og, a j átékjog, t ovábbá a

márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Szellemi t ermékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak köz ül a s zabadalom é s az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a v édjegy, függetlenül a ttól, ho gy a zt vá sárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. Üzleti va gy cég értékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon r eményében t eljesített t öbbletkifizetés ö sszegét, át alakulás es etén az i lyen címen megállapított értéket. Immateriális javakra adott előlegként k ell k imutatni a z il yen c ímen a s zállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított ÁFA-t nem tartalmazó – összeget.

Immateriális j avak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek – könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet mutatható ki. Az immateriális javak bekerülési értéke: • a saját előállítású szoftvertermékek és a kutatás, fejlesztés közvetlen önköltségét tényleges adatok alapján kell meghatározni, • az alapítás-átszervezés érdekében felmerült minden közvetlen költség aktiválható, ha a gazdálkodó él ezzel a lehetőséggel, • az előzetesen felszámított, de teljes összegében le nem vonható ÁFA az immateriális javak értékét növelő tétel, • immateriális javak között kötelező kimutatni a vagyoni értékű jogok, az üzleti vagy cégérték és a szellemi termékek beszerzési árát, illetőleg közvetlen önköltségét, • a t érítés né lkül va gy ha gyatékként, a jándékként ka pott va gyoni é rtékű

jogokat vagy szellemi te rmékeket az átadó á ltal k özölt é rtéken, d e ma ximum a p iaci értéken k ell állományba venni, • az i mmateriális j avak b eszerzéséhez n em k apcsolódik b eruházási s zámla, ez ért az analitikus n yilvántartás k eretében k ell b iztosítani a b ekerülési ér ték t ételeinek kimutatását. Az immateriális javak analitikus nyilvántartása: • Az im materiális ja vak e gyedi a nalitikus n yilvántartást ig ényelnek. K övetelmény a z azonosítási adatok, a nyilvántartási adatok, az állomány- és értékadatok biztosítása. Számvitel szigorlat • • 3/6 oldal 25/A o Azonosítási adat ok: tartalmazza a z imma teriális jó szág megnevezését, a kapcsolódó főkönyvi számlák számát és elnevezését, a szerződés szerinti szállító megnevezését, a beszerzés, aktiválás időpontját. o Nyilvántartási adat ok: tartalmazzák a h asználó k öltséghelyeket és a nnak változásait, az ér

tékcsökkenés elszámolásának módszerét, a l eírás k ulcsát, annak változásait és időpontjait, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának utolsó várható időpontját és az adótörvényben meghatározott amortizációs normát. o Állomány és ér tékadatok: a br uttó é rtéket é s a nnak vá ltozásait, a maradványértéket és annak változásait, a v isszaírt terven felüli értékcsökkenés összegeit és annak változásait tartalmazzák, valamint a nettó értéket. Értékhelyesbítés esetén az analitikus nyilvántartásba beépíthető a piaci értékelésbe bevont va gyoni értékű jogok és szellemi termékek piaci értéke, a nettó érték különbözete és annak változásai. Az analitikus nyilvántartásban rögzíteni kell a leltározás időpontjait, az állományból történő kivezetés időpontját, bizonylatát és értékét. Az immateriális javak alapbizonylatai: külső számlák és különböző szerződések,

apportnál a társasági szerződés, leltártöbblet- jegyzőkönyv, térítés nélküli átvétel bizonylata, hagyatéki vagy ajándékozási bizonylatok, a közvetlen költség meghatározásánál a kalkulációs számítási anyagok. Az i mmateriális j avak l eltározása: jellemzően egyeztetéssel, a mérleg fordulónapjára vonatkozóan. Az immateriális javak értékcsökkenése: • Terv szerinti értékcsökkenés: o üzleti vagy cégérték: 5 év vagy annál hosszabb idő alatt, 5 évnél hosszabb idő esetén a vállalkozónak a kiegészítő mellékletben indokolnia kell, o szellemi termékek, vagyoni értékű jogok: nincs törvényi meghatározás, 50 ezer Ft alatti értéket viszont egy összegben is el lehet számolni, o befejezett kutatási, fejlesztési tevékenység: 5 év, vagy annál rövidebb idő alatt, o alapítás, át szervezés: maximum 5 év, mert a jelentősebb bővítés, átalakítás költségeinek 5 év alatt kell megtérülniük, • Terven

felüli értékcsökkenés: o el kell számolni akkor, ha:  a k önyv s zerinti ér ték t artósan és j elentősen magasabb, mint a piaci érték,  szellemi t ermék ér téke t artósan l ecsökken, m ert a v állalkozási tevékenység v áltozása miatt f eleslegessé v ált, vagy m egrongálódás, megsemmisülés, hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, használhatatlan,  vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető,  befejezett k ísérleti f ejlesztés r évén m egvalósuló t evékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve eredménytelen lesz, o ha a z imma teriális jó szág me gsemmisült, v agy n em h asználható rendeltetésszerűen, akkor ki kell vezetni a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után. Számvitel szigorlat 4/6 oldal 25/A o a t erven f elüli ér tékcsökkenést m inden es etben az eg yéb r áfordítások k

özött kell elszámolni, o a t erven f elüli ér tékcsökkenés elszámolásának bi zonylatai: piaci á rat ig azoló dokumentumok, s elejtezési, ká rfelvételi, l eltárhiány- jegyzőkönyvek, egyéb külső és belső dokumentumok, o a t erven felüli ér tékcsökkenést v isszaírással cs ökkenteni k ell, h a a p iaci é rték tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Az immateriális javak értékhelyesbítése: • a gazdálkodó döntésétől függően értékhelyesbítés számolható el a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek után, • az értékhelyesbítést mind a mérlegben, mind a főkönyvi könyvelésben elkülönítetten kell k imutatni, az i mmateriális j avak ér tékhelyesbítése s zámlán az ér tékelési tartalékkal szemben, • az értékhelyesbítés értékét, változását a kiegészítő mellékletben ismertetni kell. Az immateriális javak főkönyvi elszámolása: • Növekedések o Beszerzés  T 11

– K 454 (beszerzési ár),  T 466 – K 454 (ÁFA vonzat), o Saját előállítás  T 51-57 – K 1-4 (az előállítás során felmerült költségek),  T 11 – K 582 (a költségek aktiválása), o Ajándék, hagyaték, többlet, térítés nélküli átvétel  T 11 – K 989 (állománynövekedés),  T 989 – K 483 (halasztott bevétel elhatárolása),  T 571 – K 119 (terv szerinti értékcsökkenés elszámolása),  T 483 – K 9 89 ( elhatárolás v isszavezetése az ér tékcsökkenéssel arányosan),  T 466 – K 479 (ÁFA, ha az átvevőt terheli), o Apport átvétel  T 11 – K 479 (állománynövekedés),  T 32/33 – K 411 (cégbejegyzéskor a jegyzett tőke növekedése),  T 479 – K 32/33 (kötelezettség megszüntetése),  T 466 – K 479 (ÁFA, ha az átvevőt terheli), o Értékhelyesbítés T 117 – K 417, o Üzleti vagy cégérték tételes állományba vételnél  T 1, 2, 3 – K 454 (eszközök állományba vétele),

 T 454 – K 44-47 (kötelezettségek állományba vétele),  T 115 – K 454 (pozitív üzleti vagy cégérték elszámolása) ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] > 0,  T 454 – K 96 (negatív üzleti vagy cégérték elszámolása) ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] < 0,  T 96 – K 483 (negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása),  T 483 – K 96 (elhatárolás visszavezetése, minimum 5 év alatt), Számvitel szigorlat • 5/6 oldal 25/A o Üzleti vagy cégérték közvetlen irányítás szerzésénél  T 17 – K 384 (részesedés elszámolása),  T 115 – K 17 (pozitív üzleti vagy cégérték elszámolása) ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] > 0,  T 17 – K 969 (negatív üzleti vagy cégérték elszámolása) ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] < 0,  T 969 – K 483 ((negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása),

Csökkenések o Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571 – K 119, o Terven felüli értékcsökkenési leírás T 866 – K 118, o Értékesítés  T 861 – K 11 (bruttó érték kivezetése),  T 119 – K 861 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése),  T 118 – K 861 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),  T 311 – K 961 (kapott ellenérték),  T 311 – K 467 (ÁFA vonzat), o Apport átadás  T 881 – K 11 (bruttó érték kivezetése),  T 119 – K 881 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése),  T 118 – K 881 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),  T 368 – K 981 (kapott részesedés),  T 17 – K 368 (cégbírósági bejegyzéskor részesedés állományba vétele),  T 368 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő megtéríti),  T 889 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő nem téríti meg), o Térítés nélküli átadás  T 889 – K 11 (bruttó érték kivezetése),  T 119 – K 889 (terv szerinti

értékcsökkenés kivezetése),  T 118 – K 889 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),  T 368 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő megtéríti),  T 889 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő nem téríti meg), o Értékhelyesbítés visszaírása T 417 – K 117. Az immateriális javak kapcsolata az eredmény-kimutatással: • Azoknak a g azdasági eseményeknek van hatása, amelyek az 5, 8, 9 -es számlaosztályt érintik. • Értékesítés, káresemény bevétele  Egyéb bevételek • Értékesítés, káresemény, selejtezés, hiány könyv szerinti értéke  Egyéb ráfordítások • Terven felüli értékcsökkenés  Egyéb ráfordítások • Értékvesztés  Egyéb ráfordítások • Értékvesztés visszaírása  Egyéb bevételek • Apport átvétel  Rendkívüli bevételek • Apportként történő átadás  Rendkívüli ráfordítások • Térítés nélküli átadás  Rendkívüli ráfordítások • Térítés nélküli átvétel

 Rendkívüli bevételek • Követelés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek • Részesedés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek Számvitel szigorlat 6/6 oldal 25/A Az immateriális javakkal kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni: • az i mmateriális j avak n yitó b ruttó ér tékét, a n övekedéseket, a cs ökkenéseket, a z áró bruttó értéket, külön az átsorolásokat, • a ha lmozott é rtékcsökkenés n yitó é rtékét, t árgyévi növe kedését, cs ökkenését, a halmozott értékcsökkenés záró értékét, külön az átsorolásokat, • a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban, • a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának indokait, • kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit. Az immateriális javakkal kapcsolatosan az üzleti jelentésben be kell mutatni: • nyitó br uttó é rtékét, n övekedését, c

sökkenését, z áró br uttó é rtékét, kül ön a z átsorolásokat, • a h almozott ér tékcsökkenés n yitó ér tékét, n övekedését, csökkenését, záró ér tékét, külön az átsorolásokat, • az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét, • a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban, • Az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: o terv szerinti leírás lineárisan, o degresszíven, o teljesítményarányosan, o egyéb módszerrel, továbbá o a terven felüli értékcsökkenés összege, o a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege, o a jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenés, illetve an nak v isszaírása elszámolásának indokait, o a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit. • a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit, • az üzleti

vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklását. Számvitel szigorlat 1/4 oldal 26/A Jövedelem elszámolás Jövedelem e lszámolás: a v állalkozásoknál a z állományban á lló é s a z á llományon k ívüli munkavállalók elvégzett munkájával összefüggő kifizetések. A jövedelem elszámolása szerkezete: • Alapbér és törzsbér: o alapbér: a munkában töltött idő alapján le het h avi ( fix ö sszeg, h a te ljesíti a kötelező munkaidőt), vagy órabér (ledolgozott órák és a személyi órabér függvénye), o törzsbér: teljesítménybérezésnél használatos fogalom, mindkettőt növeli a túlmunkaidőre fizetett alapbér és a természetbeni munkabér is, • Bérpótlékok: a munkavégzés különleges feltételei, a munkakörülmények és az eltérő munkabeosztás miatt, pl.: különleges beosztás alapján, második műszak miatt, ügyeleti pótlék, • Kiegészítő fizetések: a munkavállaló által le nem dolgozott

időre vonatkozó, a munka törvénykönyvében és a kollektív szerződésben szabályozott esetekre járó munkabér, pl.: fizetett szabadság, munkaszüneti napok, ebédidő, hivatalos kiküldetés, • Egyéb bé rek: a n em v állalkozási tevékenységért k ifizetett á llományon k ívüli munkavállalók részére és az állományi dolgozóknak sajátos esetekben: o állományi dol gozóknak: felmondási időre, a munkavégzés utolsó napján kifizetett munkabér, o állományba ne m t artozóknál: külső előadók, ellenőrök, szakmai gyakorlatra kifizetett mu nkabérek é s mi nden további szerződéses munkaviszonyban foglalkoztatottak részére kifizetett bér, • Prémium: előre meghatározott feladatok teljesítésére, az alapbéren felül fizetett munkabér, • Jutalom: az el végzett m unka u tólagos ér tékelése al apján a m unkavállalóknak f izetett munkabérek. Bruttó bér: a munkavállalók részére egyénenként számfejtett- levonásokkal nem

csökkentett munkabérek. A naptári évre vonatkozó béreket, a tárgyidőszakot terhelő bérköltségként kell elszámolni függetlenül attól, hogy kifizették-e, vagy sem. A bruttó bért terhelő levonások két csoportja: • Vállalati tartozásokra teljesített levonások: o hosszú, vagy rövid lejáratú kölcsönadások, o kártérítések, o tévesen kifizetett munkabérek, o elszámolásra kiadott összegek, o közös jellemzőjük, hogy a vállalkozás könyveiben a köve telések k özött elkönyvelték őket; a munkavállalók devizában, vagy valutában külföldi kiküldetés céljából adott és még el nem számolt előlegek forint értékét a vásárolt deviza, vagy valuta esetén a p énzintézetnek ténylegesen fizetett forint összegben; a devizaszámláról történő kifizetés esetén a deviza, valuta könyv szerinti árfolyamán kell meghatározni; Számvitel szigorlat • 2/4 oldal 26/A Jogszabályok, bírósági határozatok és egyéb

jogcímek alapján előírt levonások: o havonta rendszeresen levonásra kerül a munkavállaló keresetéből s zemélyi jövedelemadó előleg, o nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (8,5 és 3%), o munkavállalói hozzájárulás (1 %), o az ilyen címen levont összegek átutalási időpontját a jogszabályokban előírt időpontban kell teljesíteni. Személyi jellegű egyéb kifizetések: • a m unkaállományba t artozók r észére a m unkaviszonyhoz ka pcsolódó ki fizetéseket (betegszabadság 15 napja, végkielégítés, jubileumi díjak) és a munkaadó által átvállalt költségeket (üdülési térítés, egyenruha térítés) kell elszámolni, • a személyi jellegű kifizetések egyes tételeit SZJA terheli, • a bruttó bérrel együtt alkotják a munkavállalóknak járó személyi jövedelmet. Társadalombiztosítási ellátások: • a Tb tv szerint a vállalat e jogcím alatt fizeti ki a táppénzt, a gyermekgondozási díjat, a terhességi

gyermekágyi segélyt és a családi pótlékot, • az üzemi kifizetőhely állapítja meg az adóalapot terhelő levonásokat, • a bruttó bér + személyi jellegű egyéb kifizetések + társadalombiztosítási ellátások alkotják a munkavállaló összes járandóságát. A vállalkozást terhelő befizetési kötelezettségek: • társadalombiztosítási járulék – 29%, • egészségügyi h ozzájárulás – 3450 Ft/hó (munkavégzésre, közreműködésre, vagy munkával elérendő eredmény létrehozására szerződés alapján természetes személy után), • munkaadói j árulék – 3% (főfoglalkoztatásúak nyugdíjalapot képező kereset összegének törvényben meghatározott % a). Analitikus nyilvántartás feladatai: • munkabérek és személyi jellegű egyéb kifizetések számfejtése, folyósítása, • kifizetőhelyenként működő vállalkozásoknál a társadalombiztosítási juttatások elszámolása, • költségfeladások elkészítése, •

személyi jövedelemre vonatkozó adóalapok gyűjtése, az adók kiszámítása, bevallása, • munkavállalók keresetével, jövedelmével a ledolgozott munkaidővel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatások biztosítása. Analitikus nyilvántartás bizonylatai: • Munkabér, számfejtés bizonylatai: o munkaidő-nyilvántartási bizonylatok (jelenléti ívek, bélyegzőórák) célja a munkahelyen eltöltött idő rögzítése, o munkautalványok teljesítménybér elszámolásának alapbizonylatai, o elvégzendő feladatokat, normaidőt és a kifizetendő bérre vonatkozó információkat és a tényleges teljesítéseket tartalmazza, • Személyi jellegű egyéb kifizetések bizonylatai: o betegszabadságé a b etegállományba v étel, ü dülési t érítésé a r észvételi d íj, életbiztosításnál a nevére kötött szerződés, Számvitel szigorlat • 3/4 oldal 26/A Társadalombiztosítási juttatások bizonylatai: o az Országos Egészségbiztosítási

Pénztár (OEP) határozza meg, o a vá llalkozásoknak s zemély s zerinti bont ásban n yilvántartásokat ke ll vezetniük:  személyi jövedelem nyilvántartás: • havi bontásban a következő adatokkal: o munkavállaló n eve, személyi adatai, ad ószáma, törzsszáma, munkahely megnevezése, o alapbér, törzsbér, o bérpótlékok, o kiegészítő fizetések, o egyéb bér, o prémium, ju talom é s e zek e gyüttes ö sszege, ami jogcímenként ta rtalmazza a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a tá rsadalombiztosítási ju ttatásokat és a terhelő levonásokat:  SZJA előleg,  nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék,  munkavállalói járulék,  egyéb jogcímek, o ezután ki ke ll m utatni a ne ttó j árandóság ös szegét, és éves szinten összesíteni kell az adatokat,  személyi jövedelemadó nyilvántartás: • személyi adatok, • törzsszám, • adószám, • rendszeres és nem rendszeres jövedelmek, • adóalapnál

elszámolható kedvezményeket, • kiszámított személyi jövedelemadó összegét,  járulék-elszámolási nyilvántartás: • személyi adatok, • egészségbiztosítási járulék alapja, • összegeket havonta göngyölítve és külön-külön kimutatva is,  egyéni nyilvántartás a szolgálati időalapból: • biztosítja a n yugdíjazáshoz a mu nkavállaló s zolgálati id ejének megállapítását, • belépés és kilépés adatai, • 30 napnál hosszabb ideig szünetelő munkaviszony. A s zemélyi j övedelmek f olyósításának b izonylata a r észfizetési j egyzék, h a es zközölnek bérkifizetést hóköz ben i s. A j övedelem-elszámolási j egyzék a s zemélyi j övedelem nyilvántartásánál ismertetett adatokat tartalmazza. A bruttó bér és a személyi jellegű egyéb kifizetések költségelszámolását tekintve a bérköltség számlán r észletesen r ajta k ell, h ogy l egyen. H a a v állalkozás a k öltségeket m egbontja közvetlen

és közvetett költségekre, akkor ezt is meg kell bontani. Eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés! Számvitel szigorlat 4/4 oldal 26/A A jövedelem elszámolás főkönyvi elszámolása: A vá llalkozások m unkabértartozásait a 471 J övedelem e lszámolási s zámlán m utatják ki . A költségelszámolás alapja a bérfelosztás feladása. A bérfelosztásban szereplő bruttó bér összegének meg kell egyeznie a jövedelemszámolási jegyzék összesen bér adatával. • Tárgyidőszakot terhelő bérek (bruttó bér) o T 541 – K 471 (elsődlegesen 5-ösbe),  T 61-68, 71-78 – K 59 (másodlagosan 6-osba, 7-esbe), o T 61-68, 71-78 – K 471 (elsődlegesen 6-osba, 7-esbe),  T 541 – K 59 (másodlagosan 5-ösbe), • A tárgyévre vonatkozó, de csak a következő évben fizetendő prémiumok, jutalmak o T 541 – K 482 (elsődlegesen 5-ösbe),  T 61-68 – K 59 (másodlagosan 6-osba), o T 61-68 – K 482 (elsődlegesen 6-osba), 

T 541 – K 59 (másodlagosan 5-ösbe), • Személyi jellegű egyéb kifizetések o T 55 – K 471 (elsődlegesen 5-ösbe),  T 61-68, 71-78 – K 59 (másodlagosan 6-osba, 7-esbe), o T 61-68, 71-78 – K 471 (elsődlegesen 6-osba, 7-esbe),  T 55 – K 59 (másodlagosan 5-ösbe), • Levonások (munkavállalót terhelő költségek) o T 471 – K 3611 (munkavállalóknak folyósított előlegek), o T 471 – K 3612 (előírt tartozások), o T 471 – K 462 (SZJA előleg), o T 471 – K 463 (magánnyugdíj pénztári tagdíj – 7%), o T 471 – K 473 (TB járulék – 11,5%, 4,5%), o T 471 – K 463 (munkavállalói járulék – 1%), o T 471 – K 476 (egyéb rövid lejáratú kötelezettségek), • Készpénzes kifizetések (nettó bér) o T 381 – K 389 (pénztárbizonylat alapján), o T 389 – K 384 (beérkező bankbizonylat alapján), o T 471 – K 381 (a munkavállaló aláírással igazolja a pénz felvételét), • Kifizetés átutalással (nettó bér) o T 471 – K

384 (bankbizonylat alapján), • Fel nem vett járandóságok (csak készpénzes kifizetés esetén) o T 381 – K 472, • Fel nem vett járandóságok kifizetése o T 472 – K 381, • Munkaadót terhelő kötelezettségek o T 561 – K 463 (TB járulék – 29%), o T 562 – K 463 (egészségügyi hozzájárulás – 3450 Ft/hó), o T 464 – K 384 (pénzügyi rendezés), o T 564 – K 474 (szakképzési hozzájárulás), o T 563 – K 463 (munkaadói járulék – 3%), • Átutalások o T 464 – K 384 (munkavállalói járulék, egészségügyi hozzájárulás átutalása), o T 463 – K 384 (magánnyugdíj pénztári tagdíj átutalása), o T 462 – K 384 (SZJA előleg átutalása), o T 473 – K 384 (TB járulék átutalása), o T 474 – K 384 (szakképzési hozzájárulás átutalása), o T 476 – K 384 (egyéb jogcímeken levont összegek átutalása). Számvitel szigorlat 1/5 oldal 27/A Értékcsökkenés számvitele Az értékcsökkenések helye a

számlakeret-tükörben: • 11. Immateriális javak o 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása o 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése • 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok o 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása o 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése • 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek o 138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása o 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése • 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek o 148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása o 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése • 15. Tenyészállatok o 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak

visszaírása o 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése • 16. Beruházások, felújítások o 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése • 57. Értékcsökkenési leírás o 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás o 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás • 86. Egyéb ráfordítások o 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés • 96. Egyéb bevételek o 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés Értékcsökkenés: az i mmateriális j avak és a t árgyi es zközök f izikai k opásának, e rkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként történő elszámolása (pl. terv szerinti értékcsökkenési leírás). Egy tárgyi eszköz üzembe helyezésekor a következő kérdésekben kell dönteni: • a tárgyi eszköz hasznos élettartamában (futamidőben) o az az időszak, amely alatt a

vállalkozás az amortizálandó eszköz maradványértékkel cs ökkentett b ekerülési ér tékét az er edmény t erhére várhatóan elszámolja [megadható időszakban (pl. években) és teljesítményben (pl. darabszámban) is], • a tárgyi eszköz élettartama végén várható maradványértékben o az üzembe helyezés időpontjában a z e szköz m eghatározott, a ha sznos élettartam v égén v árhatóan r ealizálható ér téke; n ulla l ehet a m aradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős, • az értékcsökkenés elszámolásának módszerében Számvitel szigorlat 2/5 oldal 27/A o lineáris le írás: az es zköz ér tékének e gyenletesen, m inden é vben a zonos összegű elszámolása; a leírási norma megadható százalékban vagy abszolút összegben, o degresszív leírás: az eszköz értékének csökkenő ütemben (összegben) történő elszámolása; a futamidő elején a legnagyobb összegű a leírás, amely

évről-évre csökken, l assul ( akkor a jánlott, ha a t árgyi e szköz ka rbantartási köl tségei a használat során évről-évre emelkednek)  évek száma összege módszer (számtani haladvány szerint csökken),  fix kulcsos leírás (mértani haladvány szerint csökken), o progresszív leírás: az eszköz értékének növekvő ütemben (összegben) történő elszámolása; a futamidő elején a legkisebb összegű a leírás, amely évről-évre emelkedik, g yorsul ( akkor aj ánlott, h a a v állalkozás ez zel a t árgyi eszköz eredményrontó hatását egyenletesebbé teszi), o teljesítményarányos le írás: az es zköz ér tékét az i génybevétel ar ányában terhelik a k öltségekre; i smerni k ell az es zköz v árható él etteljesítményét, ez megadható a munkában eltöltött idővel (üzemóra, műszakóra), vagy az eszközzel előállított termék, végzett szolgáltatás tömegével (db, kg, l, stb.), o kombinált leírás: a felsorolt

leírási módszerek kombinálása, o egyösszegű leírás: a tárgyi eszközök, a szellemi termékek, a vagyoni értékű jogok be kerülési é rtékét ha sználatbavételkor e gy ös szegben l ehet e lszámolni; 50 ezer Ft egyedi értékhatár alatt megengedett. Az értékcsökkenés elszámolásának fontosabb számviteli szabályai: • A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezdete: o tárgyi eszközöknél az üzembe helyezéssel, a rendeltetésszerű használatbavétellel kezdődik, o immateriális javaknál az állományba vételkor kezdődik. • Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: o a földterület, a telek (kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületet, telket) után, o az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, o az üzembe nem helyezett beruházásnál, o képzőművészeti alkotásnál, o régészeti leletnél, o kép- és hangarchívumnál, egyéb gyűjteménynél, amely

értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő. • Nem számolható el sem terv szerinti, sem terven felüli értékcsökkenés: o a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért eszközöknél. • Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha: o az i mmateriális jószág, a t árgyi es zköz ( ide n em ér tve a b eruházást) kön yv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, o a s zellemi t ermék, a t árgyi es zköz ( ideértve a b eruházást i s) ér téke t artósan lecsökken, p l. a v állalkozási t evékenység v áltozása m iatt f eleslegessé vált, vagy megrongálódás, m egsemmisülés, i lletve hi ány köv etkeztében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, o a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, o a b efejezett k

ísérleti f ejlesztés r évén m egvalósuló t evékenységet k orlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. Számvitel szigorlat • • • • • • • • 3/5 oldal 27/A A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét meg kell szüntetni, vissza kell í rni, ha az e szköz pi aci é rtéke ú gy változik, hog y az m eghaladja annak kön yv szerinti értékét. Feltétele, hogy a korábbi terven felüli értékcsökkenés elszámolásának az okai már nem, vagy csak részben állnak fenn. A visszaértékelés korlátja a korábban elszámolt t erven f elüli értékcsökkenés ö sszege. Csak az év es b eszámolót készítőknél kötelező. A visszaírás összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni Az értékcsökkenést költségként akkor is el kell számolni, ha ezzel a cég veszteségessé válik, vagy ha már vesztsége van. A tá rgyi e szközök, imma teriális ja vak értékcsökkenését évközi

v áltozások es etén időarányosítással kell kiszámítani. Az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, a befejezett kísérleti fejlesztés, t ovábbá a b efejezett al apítás-átszervezés ak tivált ér tékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Az üzleti vagy cégérték megállapított amortizációs időszakát - a későbbiek során - nem befolyásolja az, hogy a nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének

megfelelően nem használható, illetve h asználhatatlan, me gsemmisült v agy h iányzik, azt a z imma teriális ja vak, a tárgyi e szközök, a be ruházások köz ül – a t erven f elüli é rtékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. Ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe v ett k örülményekben ( az ad ott es zköz h asználatának időtartamában, az adott es zköz ér tékében és a v árható m aradványértékben) l ényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az é venként e lszámolandó é rtékcsökkenés ös szegének é vek köz ötti f elosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb ráfordításokat ( üzembe h elyezés u táni k

amatot, devizahitelek, ár folyamveszteségét), karbantartási k öltségeket, am ennyiben az ö sszemérés elvének érvényesülése az t indokolja. Az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi t ermékek, t árgyi es zközök b ekerülési ér téke – a vállalkozó döntésétől függően – a h asználatbavételkor ér tékcsökkenési l eírásként e gy ö sszegben elszámolható. A társasági- és osztalékadó törvény által előírt korrekciók: • A s zámviteli s zabályok szerinti el számolt t ervezett és t erven f elüli ér tékcsökkenési leírás összege társasági adóalap növelő tétel. • A t ársasági a dótörvényben m egadott l eírási kul csok s zerinti é rtékcsökkenés ös szege adóalap csökkentő tétel. • Annak a vállalkozásnak, amelyik a Tao törvénytől eltérő kulcsokkal írja le az eszközei értékét, az év enként el számolt ér tékcsökkenésről két

nyilvántartást kell vezetni. Egyiket a választott leírási ütemről és módról, a másikat a Tao tv szerinti leírásról. Számvitel szigorlat • 4/5 oldal 27/A Így a tárgyi eszközökhöz két eltérő nettó érték kapcsolódik. A használatból történő kivonás évében a két nettó értéket adóalap-módosító tételként kell figyelembe venni: o számvitel szerinti nettó értékkel növelni, o Tao tv szerinti nyilvántartási értékkel csökkenteni. Leírási kulcsok jegyzéke (Tao tv 2. számú melléklet) 1 Hosszú élettartamú szerkezetből 2 Közepes élettartamú szerkezetből 3 Rövid élettartamú szerkezetből 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 1 2 3 4 5 ÉPÜLETEK ÉPÍTMÉNYEK Ipari építmény Mezőgazdasági építmény Melioráció Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő- és üzemi út Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is Egyéb vasúti építmény

(elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.) Vízi építmény Híd Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is Kőolaj- és földgázvezeték, gázvezeték Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték Egyéb, minden más vezeték Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével) Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás Hulladéktároló Minden egyéb építmény ebből: a szemétégető ÜLTETVÉNY alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanya telep, mandula, mogyoró őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanya telep, fűztelep spárga, málna, szeder, torma dió gesztenye egyéb ültetvény GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 1 A H R 8456 –8465, 8479 vt sz-ből a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések 2 A HR 8471,

8530, 8537 vtsz-ből az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések 3 A HR 84 és 85 árucsoportból az ipari robotok 4 A H R 9012, 9014 –9017, 9 024–9032 vt sz-ből az átvitel-technikai, az i pari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések 5 A H R 8469, 8470, 847 2, 9009 vt sz-k, va lamint a H R 8443 5100 00 vtsz alszám 2% 3% 6% 2% 3% 10 % 5% 4% 7% 2% 4% 8% 6% 10 % 25 % 3% 1% 6% 20 % 2% 15 % 6% 10 % 15 % 4% 5% 33 % 33 % 33 % 33 % 33 % Számvitel szigorlat 5/5 oldal 6 A HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz alszámok 7 A H R 8402, 8403, 8 416, 8417 vt sz-ből a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések 8 A H R 8417 80 10 0 0 vt sz a lszám, va lamint a H R 8514 v tsz-ből a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó,

-hatástalanító é s -hasznosító berendezések 9 A HR 8421 21 vtsz alszámok 10 A H R 8419, 8421 vt sz-ből a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések 11 A HR 8421 31, 8421 39 vtsz alszámok 12 A HR 8419 20 00 00 vtsz alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz-ből az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök 13 A HR 8701 vtsz-ből a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz-k 14 Minden egyéb fel nem sorolt tárgyi eszköz 27/A 33 % 33 % 33 % 33 % 33 % 33 % 33 % 20 % 14,5 % Az értékcsökkenés főkönyvi elszámolása: • Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása o T 571 – K 119-159 • Terven felüli értékcsökkenés elszámolása o T 866 – K 118-158 • Terven felüli értékcsökkenés visszaírása o T 118-158 – K 966 Az értékcsökkenés és a kiegészítő melléklet: • Az általános részben be kell mutatni a vállalkozás amortizációs politikáját: o terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának

alapja, o várható hasznos élettartam, maradványérték meghatározásának alapja, o értékcsökkenés elszámolásának módszerei, o értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága, o kis értékű tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog, szellemi termék értékcsökkenésének egyösszegű elszámolása (50 000 Ft-os határ), o tervezett leírás megváltoztatásának alapvető kritériumai, o terven f elüli ér tékcsökkenés el számolásának f eltételei, m eghatározott módszerei, visszaírás feltételei. • A s pecifikus r észben b e k ell m utatni a t árgyévi ér tékcsökkenési l eírás ö sszegét mérlegtételek szerinti bontásban: o lineáris terv szerinti értékcsökkenési leírás, o degresszív terv szerinti értékcsökkenési leírás, o teljesítményarányos terv szerinti értékcsökkenési leírás, o egyéb módszerű terv szerinti értékcsökkenési leírás. o a t erven felüli ér tékcsökkenés és a v isszaírt t erven f elüli ér

tékcsökkenés összegei, valamint a jelentős tételek értékelése. Számvitel szigorlat 1/6 oldal 28/A Adók számvitele Az adók helye a számlakeret-tükörben: • 465-47. Rövid lejáratú kötelezettségek o 461. Társasági adó elszámolása o 462. Személyi jövedelemadó elszámolása o 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek o 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése o 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla o 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó o 467. Fizetendő általános forgalmi adó o 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla o 469. Helyi adók elszámolásai számla Az adók helye a mérlegben: • F. Kötelezettségek o III. Rövid lejáratú kötelezettségek  8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek A költségvetési kapcsolatokat 2 fő részre oszthatjuk: • Költségvetési k iutalási i gények: az ig ényelt, d e mé g n em te ljesített tá mogatások

összegei o ilyen jo gcím le het, p l. f ogyasztói ár kiegészítés, t ermelési ár kiegészítés, beruházási támogatás, táppénz, családi pótlék, egyéb támogatások, o a költségvetéssel szembeni követelésként kell kimutatni még:  a különféle adók előlegfizetésének összegeit a fizetendő adó megállapításáig,  a különféle adók visszatérítendő összegeit, o a k öltségvetéssel s zembeni k övetelések r észben a t árgy ü zleti év vel kapcsolatos, részben az üzleti évvel kapcsolatos tételeket tartalmaznak, o az egyes igénybe vehető támogatások és kiutalási igények pontos tartalmát, mértékét, az eljárásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg. • Költségvetési befizetési kötelezettségek: o adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségek:  társasági adó és osztalékadó,  általános forgalmi adó,  személyi jövedelemadó,  fogyasztási adó,  jövedéki adó,  munkaadói

járulék,  munkavállalói járulék,  szakképzési hozzájárulás, o magánnyugdíj-pénztárakkal szemben fennálló kötelezettségek, o helyi önkormányzatokkal szemben fennálló kötelezettségek:  a helyi önkormányzatokkal rendezendő fizetendő adók,  a visszafizetendő, jogtalanul igénybe vett kiutalási összegek, o jogerős határozattal előírt, megítélt kötelezettségek, o ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, az adóhatósággal rendezendő pótlékok, járulékok. Számvitel szigorlat 2/6 oldal 28/A A költségvetéssel kapcsolatos értékelési előírások: • Évközi értékelési szabályok: o A költségvetési kapcsolatok miatti követeléseket az egyes támogatási, kiutalási jogcímekre vona tkozó t örvények, r endeletek a lapján a gazdálkodó i gényli a z adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott időpontokban; e követelések értékelése év közben könyv szerinti értéken

történik. o A költségvetési k apcsolatok mia tti k ötelezettségeket az eg yes ad ó- és j árulék nemekre von atkozó t örvények, r endeletek a lapján a z a dóhatóság v eti ki a gazdálkodóra vagy a gazdálkodó önadózás keretében vallja be azok fizetendő összegét, az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott időpontokban; e kötelezettségek értékelése év közben könyv szerinti értéken történik. • Év végi értékelési szabályok: o A mérlegfordulónapon f ennálló t ámogatási és k iutalási i gények ér tékelése az éves adóbevallással, kiutalásokkal egyezően, könyv szerinti értéken történik. o A m érlegfordulónapon f ennálló a dó- és j árulékkötelezettséget az éves adóbevallással, vagy egyéb bevallásokkal egyezően könyv szerinti értéken kell értékelni. A költségvetési kapcsolatok analitikus nyilvántartásai, leltározásai: • a mérlegfordulónapra vonatkozóan az egyeztető levelek,

az adófolyószámla kivonatok alapján, a főkönyv, az analitika és a bevallások egyeztetésével történik, • a köl tségvetéssel, a n yugdíj - és egészségbiztosítási p énztárakkal, a z e lkülönített állami pé nzalapokkal, a he lyi önkor mányzatokkal e lszámolandó köve telések és kötelezettségek esetében jo gcímek s zerinti b ontásban a nalitikus n yilvántartást k ell vezetni, • figyelembe kell venni az egyes adók-, járulékok- és támogatások nemekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget előírt, kötelező tartalmát, • a nyilvántartásokat évenként, elkülönítetten célszerű kialakítani és vezetni, • ha v alamely adónemhez előlegfizetési kötelezettség is kapcsolódik, akkor az előlegfizetés összegének és időpontjának az analitikus nyilvántartásból ki kell tűnnie. Az analitikus nyilvántartás javasolt tartalma: • A társasági- és osztalékadó analitikus nyilvántartása: o a fizetendő TA-előleg

esedékességének időpontjai a bevallással egyezően, o a fizetendő TA-előleg összege esedékességenként a bevallással egyezően, o a TA-előleg tényleges befizetésének időpontja és a befizetett összeg, o az éves TA fizetési kötelezettség összege az éves bevallással egyezően, o a befizetendő vagy visszaigényelhető TA összege, o Célszerű még külön nyilvántartást vezetni:  a TA alapját módosító tételekről, adóalapot növelő és csökkentő jogcímenként, valamint ezek jövőbeni adóalapot érintő hatásairól évenkénti bontásban,  a Tao tv előírásai szerinti elhatárolható veszteség összegéről, ezek visszapótlásáról, évenkénti bontásban, o Az osztalékadó nyilvántartásának tartalma a kifizetőnél:  az osztalékban részesülő neve,  az osztalék, részesedés összege, kifizetési formája,  a levont, illetve kifizetőnek megfizetett osztalékadó összege, a teljesítés időpontja. Számvitel

szigorlat • • 3/6 oldal 28/A Az általános forgalmi adó analitikus nyilvántartása: o Az előzetesen felszámított ÁFA nyilvántartásának adattartalma:  az adólevonásra jogosító bizonylat azonosító adatai,  az adólevonási jog megnyílásának időpontja,  az adó alapja,  az adó mértéke,  utalás a bevallással történő egyeztetésre,  az előzetesen felszámított, a levonásba helyezhető adó összege, adókulcsok szerinti bontásban,  célszerű külön nyilvántartást vezetni azon előzetesen felszámított ÁFA összegekről, amelyek utólag a bevétel arányában kerülnek megosztásra a levonható és nem levonható részekre. o A fizetendő ÁFA nyilvántartásának adattartalma:  az adófizetési kötelezettség keletkezését igazoló bizonylat adatai,  az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja,  az adó alapja,  az adó mértéke,  a felszámított, fizetendő adó összege, adókulcsok

szerinti bontásban,  utalás a bevallással történő egyeztetésre. A személyi jövedelemadó analitikus nyilvántartása: o A munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres jövedelmekből levont SZJA-előleg nyilvántartásának adattartalma:  dolgozó adóazonosító adatai,  bruttó jövedelem,  adóalap,  számított SZJA,  figyelembe vett adójóváírás összege,  levonandó SZJA, o Az eg yéb ö sszevonandó jövedelemből levont SZJA-előleg nyilvántartásának adattartalma:  magánszemély azonosító adatai,  bruttó jövedelem,  halmozott bruttó jövedelem,  adóalap,  halmozott adóalap,  adóelőleg összege,  halmozott adóelőleg összege,  utalás a magánszemély felé történő adatszolgáltatásra,  utalás a bevallással történő egyeztetésre, o A forrásadóval adózó jövedelmekből levont SZJA-előleg nyilvántartásának adattartalma:  magánszemély azonosító adatai,  a kifizetés

jogcíme, időpontja,  az alkalmazandó személyi jövedelemadó-kulcs,  adóalap,  halmozott adóalap,  számított SZJA,  halmozott adó összege,  utalás a magánszemély felé történő adatszolgáltatásra,  utalás a bevallással történő egyeztetésre, Számvitel szigorlat 4/6 oldal 28/A o A kifizetőt terhelő SZJA nyilvántartásának adattartalma:  elszámolás időszaka,  SZJA alapja,  halmozott adóalap,  az alkalmazandó személyi jövedelemadó-kulcs,  számított adó,  az igénybe vevő azonosító adatai,  utalás a magánszemély felé történő adatszolgáltatásra,  utalás a bevallással történő egyeztetésre,  halmozott adó. Az adók főkönyvi elszámolása: • Társasági adóval kapcsolatos elszámolások: o A bevallott TA-előleg befizetése a hitelintézet értesítése alapján  T 461 – K 384, o Az előző időszaki éves TA és az előlegként befizetett összegek különbözetének

rendezése adófizetési kötelezettség esetén  T 461 – K 384, o Az előző időszaki éves TA és az előlegként befizetett összegek különbözetének rendezése adó-visszaigénylés esetén  T 384 – K 461, o TA éves összegének elszámolása  T 891 – K 461, • Osztalékadóval kapcsolatos elszámolások: o A kifizetőnél  osztalék, részesedés nyilvántartásba vétele • T 493 – K 458/459/476,  megállapított osztalék csökkentett összegének kifizetése • T 458/459/476 – K 381/384/386,  kifizető által levont osztalékadó elszámolása • T 458/459/476 – K 461, o A belföldi osztalékban részesülőnél  megállapított osztalék nyilvántartásba vétele • T 32/33 – K 971,  készpénzben befolyt osztalékadóval csökkentet osztalék elszámolása • T 381 – K 32/33,  kifizető által levont osztalékadó elszámolása a ráfordítások között • T 891 – K 32/33, • Az ÁFA-val kapcsolatos könyvviteli

elszámolások: o a g azdálkodó á ltal k iállított s zámlákban a z é rtékesített te rmékek é s te ljesített szolgáltatások fizetendő ÁFA-ját számoljuk el, o a belföldi szállítói számlákban előzetesen felszámított ÁFA elszámolása, ha a beszerzés kizárólag adóköteles tevékenység végzését szolgálja  T 4661 – K 454/381, o a belföldi szállítói számlákban előzetesen felszámított ÁFA elszámolása, ha a beszerzés kizárólag adómentes tevékenység végzését szolgálja  T 1/2/5 – K 454/381, o részben adóköteles, részben adómentes tevékenységet szolgál  T 4662 – K 454/ 381, Számvitel szigorlat • • • • 5/6 oldal 28/A o a kül földi s zállítói s zámláknál, ha c sak adóköteles t evékenységhez kapcsolódik, akkor az egyéb követelések között mutatjuk ki, o ha c sak ki zárólag adómentes t evékenység. vé gzését s zolgálja, a kkor a z 1/2/5 számlaosztályokban mutatjuk ki, o az

ar ányosítással m egosztandó Á FA l e n em v onható r észének át vezetése az arányosítást követően  T 867 – K 4662, o az Á FA el számolási számláinak ö sszevezetése a m érleg ö sszeállítását megelőzően  T 467 – K 468 vagy T 468 – K 466, SZJA-val kapcsolatos könyvviteli elszámolások: o a munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres jövedelmekből a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek megfelelően levont SZJA-előleg elszámolása, illetve az alapítóknak fizetendő osztalék, részesedés összegéből a magánszemélyek j övedelemadójáról s zóló törvénynek megfelelően levont SZJA elszámolása  T 471 – K 462, o az év es adóhátralék ö sszegének r endezése, a v állalkozó a m unkavállaló tartozásaként előírja  T 361 – K 462, o az év es adóhátralék ö sszegének r endezése a m unkavállalóval, h a azt a munkavállaló béréből történő egyszeri levonással rendezi

 T 471 – K 462, o a ke rekítési kül önbözet e lszámolása, ha a pé nzügyileg r endezett ös szeg nagyobb, mint a kötelezettség összege  T 869 – K 462, o a ke rekítési kül önbözet e lszámolása, ha a köt elezettség na gyobb, m int a pénzügyileg rendezett összeg  T 462 – K 969, Fogyasztási adóval kapcsolatos könyvviteli elszámolások: o befizetési kötelezettség összegének kimutatása  T 867 – K 463, o adóhatósággal történő pénzügyi rendezésének elszámolása  T 464 – K 384, Egyéb adókkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások: o a munkaadói járulékfizetési kötelezettség alá eső kifizetések után számított munkaadói járulék összegének elszámolása  T 563 – K 463, o fizetett szakképzési hozzájárulás  T 564 – K 463, o az adóhatósággal szemben az adókat az elszámolási betétszámláról rendezzük, o a mérleg összeállítása előtt a számlákat össze kell vezetni  T 463 – K

464, A helyi adókkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások: o a ga zdálkodó á ltal m egállapított he lyiadó-előleg befizetésének könyvelése a hitelintézet értesítése alapján történik o bevallással megegyező helyi adók elszámolása  T 867 – K 469, o az éves helyi adók és az előleg rendezése az elszámolási betétről történik, Számvitel szigorlat • 6/6 oldal 28/A A t ársadalombiztosítási k ötelezettségekkel és ellátásokkal k apcsolatos k önyvviteli elszámolások: o a munkavállalóknak folyósítandó, a TB-t terhelő családtámogatási ellátások  T 362 – K 471 (ezek kiegyenlítése a 384-ről történik), o a járulékfizetési kötelezettség alá eső kifizetések után számított, a vállalkozást terhelő járulékok összegének elszámolása  ha ös szköltség-eljárással k észíti az er edmény-kimutatást, é s elsődlegesen 5-ösben vezeti a költségeit • T 561 – K 463,  ha f

orgalmiköltség-eljárással k észíti az er edmény-kimutatást, é s elsődlegesen 6-7-esben vezeti a költségeit • T 6/7 – K 463, o az adóhatósággal elszámolandó, a munkavállalókat terhelő nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékok levonásának elszámolása  T 471 – K 463, o a b efizetési k ötelezettség p énzügyi rendezésének el számolása a b ankszámlakivonat alapján  T 464 – K 384. Bizonylatok, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés! Számvitel szigorlat 1/3 oldal 29/A Termelési és értékesítési folyamat számvitele Termelés: a gazdaság t evékenységének az a f olyamata, am elyben a v állalkozások an yagi javakat (termelőeszközöket és fogyasztási cikkeket) állítanak elő. A termelés formái: • Kitermelés • Feldolgozás • Átalakítás • Szerelés • Szolgáltatás A termelési folyamat eredménye lehet: • Befejezetlen termelés • Félkész termék • Késztermék Értékesítés:

a termékek/szolgáltatások a fogyasztókhoz/vevőkhöz való eljuttatása, és ennek nyomán árbevétel realizálása. A t ermeléssel k apcsolatosan költségek m erülnek f el. A S zt a köl tségek e lszámolásával kapcsolatban csak azok költségnemenkénti kimutatását teszi kötelezővé. A költségek költséghehelyenkénti és költségviselőnkénti kimutatását a törvény a vezetői számvitel részének tekinti, ezért erről részletesen nem rendelkezik. Eredmény-kimutatáskor a költségelszámolások eltérnek, attól függően, hogy a vállalkozás melyik eljárást választja. A S zt. s zerint v álasztható ered mény-kimutatás var iációkhoz k apcsolódóan az al ábbi költség-elszámolási módozatok alkalmazására van lehetősége a vállalkozónak: • kizárólag k öltségnem e lszámolást a lkalmaz, és ö sszköltség típ usú e redménykimutatást k észít ( az é rtékesítés k özvetett é s k özvetlen k öltségei s zámlákat n em

alkalmazza), • kizárólag k öltségnem e lszámolást a lkalmaz, é s forgalmi k öltség típ usú e redménykimutatást készít, • elsődleges költségnem, másodlagos 6-7 e lszámolás, ös szköltség. t ípusú e redménykimutatás összeállítása, • elsődleges költségnem, másodlagos 6-7 elszámolás, forgalmi költség típusú eredménykimutatás összeállítása (nem jellemző), • elsődleges 6-7, m ásodlagos köl tségnem e lszámolás, ös szköltség t ípusú e redménykimutatás összeállítása, • elsődleges 6-7, másodlagos költségnem elszámolás, forgalmi költség típusú eredménykimutatás összeállítása. A t ermelési f olyamat figyelemmel k ísérésére a k öltségelszámolás s zolgál, az ér tékesítés folyamatának követésére az árbevétel. Ezek megjelenési helye a számlakeret-tükörben: • a költségek az 5, 6, 7 és 8, az árbevételek a 91/92 és 93/94 számlacsoportokban, • a termelés a készlet számlákon

jelenik meg (23, 24, 25). Számvitel szigorlat 2/3 oldal 29/A A saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása • A vá llalkozás dönt het, hogy f olyamatosan v ezet, ne m ve zet, va gy c sak bi zonyos készleteiről vezet analitikát. o Folyamatosan v ezet: a k észletekben b ekövetkezett ál lományváltozásokat elsődlegesen itt tartják n yilván, ma jd e zek f eladásai b iztosítják a készletváltozások könyvelését. o Folyamatosan nem, vagy egyáltalán nem vezet analitikát:  a készletváltozásokat norma szerinti áron számolja el, a főkönyvi számlákat f olyamatosan v ezeti, an alitikát n em v ezet; a z árókészletet leltározással kell ellenőrizni, és norma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni;  egyes készletekről folyamatos analitikát vezet, és ez alapján könyvel, utókalkulációt ne m ké szít, c sak 5 -ösben könyvel, leltározás kötelező, de a n yilvántartással e gyeztethet, z árókészletet n

orma s zerint á llapítja meg;  december 3 1-én t ényleges m ennyiségi f elvételt k észít, m ert az állományokat és v áltozásaikat e gyáltalán nem v ezeti, h a a nyitókészletet f elveszi, ak kor cs ak az ál lományváltozásokat k ell kimutatni. Megjelenése a beszámolókban: • Mérleg: a készleteket az eszközök között. • Eredménykimutatás: o összköltség eljárás esetén 5-ös számlák, o forgalmi költség eljárás esetén közvetett és közvetlen költségek jelennek meg, • Kiegészítő melléklet: be kell mutatni a költségeket költségnemenkénti bontásban. A belföldi értékesítési folyamat főkönyvi elszámolása: • Belföldre értékesített kész- és félkész termékek o Értékesítés  T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg),  T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA), o Engedmény (számlához kapcsolható)  T 91-92 – K 311 (számla szerinti nettó összeg),  T 467 – K 311 (fizetendő ÁFA), o

Közvetlen önköltség (elsődlegesen 6-osba, 7-esbe)  T 811 – K 251 (nyilvántartási ár),  T 811 – K 259, vagy T 259 – K 811 (készletérték különbözet), o Közvetlen önköltség (elsődlegesen 5-ösbe és 581 folyamatosan vezetve van)  T 581 – K 251 (nyilvántartási ár),  T 581 – K 259, vagy T 259 – K 581 (készletérték különbözet),  T 811 – K 59, o Kapott termelési árkiegészítés T 362 – K 91-92, • Belföldre értékesített szolgáltatások o Kiszámlázott szolgáltatások  T 311 – K 91-92 és K 467, o A befejezett és kiszámlázott szolgáltatás közvetlen önköltsége  T 811 – K 75, o Fogyasztói árkiegészítés a költségvetésből  T 362 – K 91-92 Számvitel szigorlat • • • 3/3 oldal 29/A Belföldre értékesített áruk, termékek és közvetített szolgáltatások o Kiszámlázott árbevétel  T 311 – K 91-92 és K 467, o Az áruk és alvállalkozói teljesítmények beszerzési ára

 T 812-813 – K 26-28, Visszáruk o Könyvelés a visszaküldő társaságnál  T 454 – K 26 és K 466, o Könyvelés a termelő társaságnál  T 91-92 és T 467 – K 311 (árbevétel és ÁFA csökkentése),  T 25 – K 811 (visszáru közvetlen önköltsége), Készpénzes értékesítés o T 381 – K 91-92 (az ÁFA-t is magába foglaló árbevétel elszámolása), o T 91-92 – K 467 (a fizetendő ÁFA (20%) kiemelése). Az export értékesítési folyamat főkönyvi elszámolása: • Bizományosnak exportértékesítésre átadott termékek o T 252 – K 251, • A bizományos által megküldött devizaszámla-másolat alapján az árbevétel o T 317 – K 93, • A bizományos által áthárított külföldi fuvardíj o T 93 – K 454, • A bizományosi díj, belföldi fuvar és egyéb közvetlen áthárított költségek o T 78 – K 454, • Az exportértékesítés közvetlen költségeinek átvezetése o T 851 – K 78, • Az értékesített termékek

közvetlen önköltségének átvezetése o T 831 – K 252, • A szállítók követelésének kiegyenlítése az exportbizományoshoz befolyt összegből o T 454 – K 317, • A bizományost megillető árnyereség átadása a szerződés szerinti összegben o T 879 – K 317, • Külföldi vevő átutalásakor a vételi árfolyam eltéréséből keletkező árfolyamnyereség o T 317 – K 976, • A bizományos átutalása o T 384 – K 317, Az export értékesítési folyamat főkönyvi elszámolása külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: • Értékesített áruk beszerzési ára o T 814 – K 26, • Az exportértékesítés árbevétele o T 32 – K 93, • A külföldi útszakaszra jutó díj o T 93 – K 454, • Az értékesítés kereskedelmi közvetlen költségei o T 51-57 – K 454, • A forintban mutatkozó árfolyam-különbözet o T 876 – K 32. Számvitel szigorlat Számviteli hiba 1/1 oldal 30/A SZÁMVITEL SZIGORLAT

TÉTELSOR „A” Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, 2003/2004 Tételsor (A) (145 oldal) 1 A – Ismertesse az ingatlanok számvitelét 2 A – Értékpapírok 3 A – Szállítói tartozások 4 A – Kötelezettségek 5 A – Céltartalékok 6 A – Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai 7 A – Rendkívüli bevételek és ráfordítások 8A– 9 A – Saját termelésű készletek számvitele 10 A – Pénzeszközök 11 A – Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások 12 A – Váltókövetelések 13 A – Anyagok 14 A – Áruk 15 A – Beruházások 16 A – Árbevétel elszámolásának előírásai 17 A – Követelések 18 A – Vevőkövetelés 19 A – Saját tőke 20 A – Az időbeli elhatárolások számvitele 21 A – Befektetett pénzügyi eszközök 22 A – Mérleg szerinti eredmény meghatározása, társasági adó meghatározása 23 A – Tárgyi eszközök 24 A – Befektetett eszközök 25 A –

Immateriális javak 26 A – Jövedelem elszámolás 27 A – Értékcsökkenés számvitele 28 A – Adók számvitele 29 A – Termelési és értékesítési folyamat számvitele 30 A – A számviteli hiba