Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Államigazgatási jog

Államigazgatási jog A polgári magyar közigazgatás-tudomány A magyar közigazgatás-tudomány kezdeti időszakát csak a XIX. század hetvenes éveitől számíthatjuk. Ám a kezdeti közigazgatási irodalom túlnyomó része még a saját kora mértékével mérve sem tarthat igényt a „tudományos” jelzőre. Az elmaradott itthoni gazdasági viszonyoknak hasonló politikai viszonyok feleltek meg, és a kettő következményeként pangott a magyar szellemi élet: az irodalom, a művészetek és a tudományok egyaránt. 1867 előtt a magyar közigazgatás-tudománynak egyszerűen nem volt tárgya, mert nem létezett előbb a felvilágosult abszolutizmus, majd a polgári forradalom eszméivel összhangban lévő magyar közigazgatás.A kiegyezés után ugyan a közigazgatási jogi kodifikáció erőteljesen megindult, de a magyar közigazgatás rendszerének kiépítése alól hiányzott az elméleti alap. Az eredmény az lett, hogy a kiegyezés után sem tudtunk olyan

közigazgatást szervezni, amely alkalmas lett volna a 19. század második felében felmerült közszükségletek kielégítésének megszervezésére. Amikorra nálunk a közigazgatással való tudományos foglalkozás polgárjogot nyert, addigra Európa fejlettebb országaiban már több közigazgatás-tudományi irányzat működött. Ezekből nálunk a közigazgatási jog kezdeti művelése kapott először lábra A magyar közigazgatás-tudomány megkésett indulása a későbbiekben sem tudott felzárkózni az európai élvonal közelébe. 1945-ig szinte mindvégig az egy katedra – egy professzor elve uralkodott, s a közigazgatási jog tanára rendszerint a közjogot (és a pénzügyi jogot is) kénytelen volt előadni; továbbá közrejátszott az is , hogy a Magyary-féle intézet megalapításáig közigazgatási kutatóintézetünk nem létezett. Mindezeknél azonban előbbrevaló okok voltak:a tudományos élet intézményes elzárása a haladó eszmeáramlatoktól,a

közigazgatás korszerűtlen intézményrendszerét közös nevezőre hozzák a korszerű közigazgatás igényévelaz egyoldalú német befolyás,a magyar közigazgatástudomány alól induláskor hiányzott a kellő államelméleti és jogelméleti alap. Közigazgatás-politikai kutatások csupán a közigazgatási intézményrendszer bővítésére, szervezeti változtatásokra, egyes jogintézmények finomítására, és a közigazgatási technika modernizálására irányultak. 1867-től évtizedeken át egymást követték a különféle felfogásokban fogalmazott összefoglaló művek (leginkább tankönyvek) anélkül, hogy lett volna mit összefoglalni. Az angliai és az amerikai igazgatástudományi felfogást a magyar közigazgatás-tudomány Magyary későn fellépett irányzatáig szinte teljes egészében mellőzte.A polgári magyar közigazgatás-tudomány mint közigazgatási jogtudomány indult el útjára, és – Concha Győző közigazgatás – tanainak nevezett

egyetlen könyvben kifejezett próbálkozását, valamint a Magyary-féle iskola nem jogi jellegű munkásságát leszámítva – mindvégig közigazgatási jog maradt.A közigazgatási jogismereten elsőnek Csiky Kálmán lépett túl, aki erősen közeledett a közigazgatásjog pozitivizmushoz folytonos tekintettel a steini közigazgatástanra. Steinhez lényegileg nincs más köze, mint azon steini tétel elfogadása, hogy az igazgatási jog meghatározza a tényleges igazgatási tevékenységet. Magáról a közigazgatási jogról merőben pozitivista meghatározást ad. Könyve tételes jog jól rendszerezett leírása, de nem jogszabályszövegek közlése. Csiky volt az első, aki a közigazgatási jogtan fölé volt képes emelkedni.A közigazgatási jogi pozitivizmus a késői rendészettudományhoz képest annyiban hozott újat, hogy szakított az államjogtudománnyal, és vizsgálatait csak arra a joganyagra terjesztette ki, amely az alkotmányos szabályozás körén

kívül esett. A közigazgatási jogi pozitivizmus mindenütt katedratudományként alakult ki, ami főleg abban tükröződik, hogy az irányzat követői tankönyvekkel jelentkeztek. Ezek azt a célt szolgálták, hogy az államhivatalnoknak készülő jogászokat tételes közigazgatási joggal megismertessék.A kezdeti pozitivizmus szinte nem megy túl az alapfogalmakat illetően a közigazgatás és a közigazgatási jog fogalmán, a késői pozitivizmus viszonyt nem hagyhatta teljesen figyelmen kívül a dogmatika eredményeit. Ezért a késői pozitivista munkákban az alapfogalmak köre erősen kibővült, és olyan témák is szerepelnek benne, mint közigazgatási jogviszony, közigazgatási alapnyi jogok, közigazgatási aktusok stb.A közigazgatási jogi pozitivizmus a századfordulótól a 20-as évek második feléig uralta a magyar közigazgatási jogtudományt. Ez a tény a magyar közigazgatási jogi pozitivizmus vezető képviselője, Kmety Károly személyes

pozíciójának és befolyásának tudható be. A közigazgatási jogi pozitivizmusnak itthoni fénykorában felbukkantak a közigazgatási jogi dogmatika első jelei. A közigazgatási jogtudomány művelői bátortalanul, bizonytalankodva közelednek az új irányzathoz, többnyire csak röviden és vázlatosan térnek ki a közigazgatási jog alapvető intézményeire.Olyan munka, amely a „Közigazgatástan” címet viseli és tartalmilag is közigazgatástaninak mondja magát, egy született: Concha Győzőé. E könyv nyomán a magyar szakmai közvéleményben Concha nevét összekapcsolták Lorenz von Steinével. Concha ún közigzagatástana azonban szinte teljesen hatástalan maradt. Követői egyáltalán nem akadtak.Magyarországon a közigazgatási jog dogmatika legkövetkezetesebb művelője Tomcsányi Móricz volt. A hazai közigazgatási jogi dogmatikában az egyetlen olyan szerző, aki néhány monográfiával némileg előkészítette összefoglaló munkájának

megírását, s azokat tényleg produkálta is. Tomcsányi jogdogmatikai monográfiái fiatalabb éveiben keletkeztek Ezek egy rendszeres közigazgatási jogi dogmatika felépítéséhez nem bizonyultak elegendőnek. Ezért a közigazgatási jogi dogmatika általános részeként született könyve inkább nevezhető válogatott fejezetnek a közigazgatási jogi dogmatika köréből. Nem is maradéktalanul dogmatikai jellegű, mert a közigazgatás szervezeti kérdéseit illetően a közigazgatási jogi pozitivizmus egyik változatának útját járja. Az államigazgatási jog különös része dogmatikai feldolgozásának problémájával Tomcsányi végképp nem tudott megbirkózni. Feltűnő fogyatékossága a szakigazgatást végző szervezet bemutatásának mellőzése, ami miatt a hatáskörök elválasztódnak az őket gyakorló szervektől. Mind munkásságának terjedelmét, mind nívóját tekintve Tomcsányit jelentősen felülmúlja Ereky István. Azonban összefoglaló

közigazgatási jogi dogmatikai általános és különös részt nem írt, mert a nagy építmények csak néhány elemével készült el. Ennek ellenére közigazgatási jogi dogmatikai munkássága is gazdag.Tomcsányi és Ereky mellett a magyar közigazgatási jogi dogmatika még tud felmutatni tudományos értékű munkákat:Az államigazgatási eljárás (Sigmond Andor)A közigazgatási jogerő (Boér Elek, Krisztics Sándor, Baumgarten Nándor)A közigazgatás szabad belátása (Szontagh Vilmos)Az államigazgatási (közszolgálati) jogviszony (Keleti Ferenc, Felszeghy Béla, Ladik Gusztáv)A kisajátítási jog (Harrer Ferenc) A magyar polgári közigazgatás-tudomány legnagyobb hatású, külföldön is elismert egyénisége Magyary Zoltán volt. Két évtizedes gyakorlati közigazgatási pályafutása után, 1930-ban lett a budapesti egyetemen a közigazgatási és pénzügyi jog nyilvános rendes tanára. Ezen a katedrán működött a második világháború végén

bekövetkezett haláláig, ellátva az egyetem kötelékében 1931-ben létesült Magyar Közigazgatás-tudományi Intézet igazgatói tisztségét is. Két éven át kormánybiztosa volt a magyar közigazgatás racionalizálása előkészítésének. Széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett, tanulmányutakat tett a közeli országokon kívül az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban, sőt 1935-ben a Szovjetunióban is.1932-ben Magyary azzal terjeszti elő a magyar közigazgatás racionalizálásának programját, hogy rámutat: ez a feladat részleges rendelkezésekkel, véletlenen múló, töredékes reformokkal nem oldható meg, hanem egységes terv szerinti akció megszervezésére és hosszú évekig tartó szívós munkával való végrehajtására van szükség. A Magyary-féle program alkalmas volt arra, hogy végrehajtásával egy teljesítőképesebb közigazgatáshoz jusson az ország. Magyary Zoltán: „Amerikai államélet” című

könyve nem tisztán közigazgatás-tudományi munka, részben politikai-szociológiai jellegű, részben pedig alkotmányjogi, de legtöbb vonatkozásában közigazgatás-tudományi. A könyvből világosan kitűnik, hogy Magyarynak a felfogása már teljesen kikristályosodott a közigazgatásról. E felfogás gerince az, hogy közigazgatás is igazgatás, amelybe a tudományos munkaszervezés és üzemvezetés törvényszerűségei bevihetők, s ezzel hatékonysága hallatlan mértékben növelhető. Az „Amerikai államélet” a maga idején az új információk tömegét nyújtotta az olvasónak és a kutatónak. Ebben a könyvben találkozunk először számos olyan fogalommal, amelyet Magyary és iskolája honosított meg, s amelyek a magyar közigazgatás-tudományban azóta meggyökeresedtek (pl.: a személyzeti politika) Az amerikai közigazgatás tanulmányozása adta az intuíciót Magyarynak ahhoz, hogy a közigazgatás legfőbb vezetésével behatóan foglalkozzék.

Ebben a könyvben azt a különbséget vizsgálja, amely az ipari forradalom előtt és után létező állam között fennáll. Végkövetkeztetése, hogy a technikai forradalom a társadalmi és gazdasági életet mélyrehatóan átalakította. Úgy vélte, hogy a proletárdiktatúra jelentőségében felér a francia forradalommal, s annak előkészítésében Marx és Lenin irodalmi munkássága Montesquieu hatásával joggal állítható párhuzamba. Szerinte a fejlődés fő tényezője a közigazgatás méreteinek, jelentőségének megnövekedése, ezért ezt helyezi a vizsgálatok tengelyébe. Magyary elvégzi a hivatásos közszolgálat kialakulásának történeti szociológiai elemzését előbb az abszolút, majd az alkotmányos monarchiát, ezt követően pedig néhány tipikusnak tekintett országot illetően is. A könyv különleges érdekessége, hogy a szovjetunióbeli fejlődést is tárgyalja. Ennek érdekében vázlatosan, főleg néhány Lenin- és

Sztálin-idézetre támaszkodva jellemzi a proletárdiktatúra berendezkedését, s arra a következtetésre jut, hogy munkásság olyan alakban és olyan mértékben vesz részt az állami szervek működésének ellenőrzésében, ami a burzsoá államokban nem ismeretes.A tanulmány tulajdonképpeni tárgyához a harmadik érsz jut el. Bizonyítottnak veszi, hogy mivel a közigazgatásban a hivatásos bürokrácia nélkülözhetetlenné vált, a közigazgatásban nem a politika dominál többé, hanem a technikai szakértelem. Ennek ki kell hatni a közigazgatási apparátus vezetőire: a miniszterekre és a kormányra is, akiknek politikai szerepe mellett a közigazgatási szerepe megnövekedett. Ezért az egész közigazgatásnak a maga teljes egységében vezetőre van szüksége, s ezt a feladatot a kormány elnökének kell ellátnia. A miniszterelnök azonban a közigazgatás legfelsőbb vezetését ellátni nem tudja, ehhez segédszervekre van szüksége: ezek lennének

egyesíthetők a közigazgatási vezérkarban. Magyary a közigazgatási vezérkart katonai mintára gondolta megszervezni. Ez a tervezet nem valósult meg Magyary Zoltán életművét „Magyar közigazgatás” című hatalmas könyve tetőzte be. A könyv három részre tagozódik. Az elsőben a közigazgatás-tudományi alapfogalmak, a másodikban a magyar közigazgatás szervezete, a harmadikban pedig annak a működése került feldolgozásra. Minden rész tematikája lényegesen eltér a hazai és külföldi őn Közigazgatástani művekétől. A „Magyary-közigazgatás” az egyetlen magyar közigazgatástudományi iskola eredményeinek összegzéseMagyary tudományos iskolájának általános jellemzése:Kiemelkedő tematikai gazdagsága. A tematika sokfélesége mellett is egységet vitt azonban az iskola működésébe a közigazgatás-tudományi koncepció, valamint az, hogy a kutatások és a publikált munkák a magyar közigazgatás racionalizálásának jegyében

születtek meg.Az iskolán belül eredményesen törekedtek az elmélet és a gyakorlat egységének megteremtésére. Az iskola tagjainak keze alól kikerült művek szinte kivétel nélkül a gyakorlati megoldások elméleti megalapozásának célzatával készültek.A magyar közigazgatás-tudomány történelmében a Magyary-iskola alkalmazta először az empirikus módszert, ami összefügg gyakorlati igényükkel.Jellemző a Magyary-iskola kitekintése a világba. A legtöbb munka a nemzetközi megoldásokat számításba veszi, ismerteti, értékeli, vizsgálja nálunk felhasználhatóságukat. A Magyary-iskola a közigazgatási jogtudományt illetően közigazgatási jogdogmatikai műveket produkált. Az iskola az akkori magyar közigazgatás tényleges állapotához képest politikailag haladóbb, szakmailag korszerűbb, előremutató nézeteket képviselt. Magyary elültette a gazdaságos és eredményes közigazgatásnak az Egyesült Államokból átvett eszméjét, és

a közigazgatás racionalizálása szükségességének gondolatát. A közigazgatási szociológia megteremtése félé az első lépéseket ők tették meg azzal, hogy iparkodtak feltárni a közigazgatás területi egységei és a lakosságuk közötti viszonyt.„A közigazgatás és az emberek” című kötetében Magyary a következőket összegezte: A közigazgatási szervezet tökéletesítése és a változó viszonyokhoz való alkalmazása iránt a közigazgatás kellő érzékenységet nem mutat. A közigazgatási szerv működésének eredményessége és a benne dolgozók egyéni teljesítményei közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. A jogi beállítottságú közigazgatás leszokott a kezdeményezésről, ez a rendszer hibája. A lakosságnak a közügyek iránti érdeklődése, az önkormányzati életben való részvétele alacsony fokú. A közigazgatásból nemcsak a vállalkozói kedv hiányzik, hanem a szakértelem is. A törvényhatóság csak a paragrafust

látja, nem az embereket, és így nem töltheti be azt a hivatását, hogy az embereket szakszerűen képviselje. A közigazgatás racionalizálásának programjában Magyary felállította azt a tételt, hogy a személyzet szükséges létszámának meghatározásánál a munka mennyisége, a munkaidő és az eljárási mód mellett döntő tényező az személyzet minősége, amelyre viszonyt a személyzet kiválasztása, szakképzettsége is minősítése bír a legnagyobb jelentőséggel.A Magyary-féle Közigazgatás-tudományi Intézet adta ki a felszabadulás előtt (1938-tól 1944-ig) az egyetlen tudományos igényű magyar szakmai folyóiratot, a „Közigazgatás-tudományt”-t.A közigazgatás tudományos vizsgálatának fő kérdései Franciaországban, Crozier szervezetszociológiájaA közigazgatás Franciaországban A közigazgatás Franciaországban nem több mint egy évszázadon keresztül a közigazgatási jog kizárólagos kutatási területe volt. Ezt a

monopolhelyzetet néhány éve sikerült felszámoni Az igazgatási jog egyeduralmát a francia polgári forradalom eszméi, ill. a napóleoni korszak államszervezési modelljének alapelvei együttesen idézték elő. A francia közigazgatási jogászok a közigazgatási jogot a legfejlettebb tőkés közigazgatási jogágazattá fejlesztették, amely Európa számos országában követendő példává vált.A második világháborút követő évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a jog önmagában nem elégséges eszköz a megnövekedett állami feladatok megoldásához. A közigazgatási jogtudományt a változás nem érte váratlanul, hiszen éppen művelői vették fel elsőként a közigazgatás egyoldalú, jogi vizsgálatának elégtelenségét. A „mérsékeltebb” igazgatási jogászok a közigazgatási jogtudományon belül maradva kezdték keresni a formális jogi szemléletmód feloldásának módozatait. A „radikálisabb” csoport új tudományág, a

közigazgatási tudomány létrehozásával vélte betölthetőnek azt az űrt, ami a jogi és ténykutatások között tátongott. Az eltérő reakció lényegében ugyanazt eredményezte: a közigazgatástudomány közigazgatás jogiasodását. A közigazgatás tudományos vizsgálatának kiszélesedésére legnagyobb erővel az ötvenes évek végén meginduló szervezetszociológiai kutatások hatottak. A két szélsőséges pólust a közigazgatási jogtudomány és a szociológia alkotja. A két terület között közvetett kölcsönhatás érvényesül ugyan, a két tudomány kapcsolatát azonban mégis a szembeállás jellemzi.A közigazgatási jogtudomány kialakulásának alapvető feltétele, hogy a közigazgatási jog legyen. Franciaországban a 19 sz végére összegyűlt a jogszabályoknak egy elég tekintélyes mennyisége, amely a közigazgatás működésének, szervezetének alapvető kérdéseit tartalmazta. A francia közigazgatási koncepció abból indult és

indul ki, hogy a közigazgatás, mint a közérdek képviselője nem alkalmazhatja a magánjogot, mert ugyanaz a szabály nem alkalmazható alapjaiban eltérő helyzetekre. A közérdeket az szolgálja, hogy a közigazgatás speciális jogszabályok által meghatározott keretek között működik. A vitás eseteket is a közigazgatás rendszerén belül létrehozott igazgatásszolgáltatási szervek döntik el. A magánjogtól teljesen különálló, autonóm és szuverén közigazgatási jog a rendes bírósági rendszertől független, szintén autonóm igazgatási igazságszolgáltatás a francia közigazgatási rendszer nemzeti sajátossága.Az igazgatási jog viszonylag fiatal jogág, kialakulása a francia forradalomtól veszi kezdetét, s a magánjogtól formailag abban különbözik legélesebben, hogy nincs kodifikálva. A jogszabályok, a szükségletek szerint különböző részterületeken jelentek meg. Nem tartalmaznak általánosan érvényesülő alapelveket,

egységes fogalmakat Ebből is következik, hogy az elvi, rendszerező, tudományos munka szerepe az államigazgatási jogban nagyobb, mint a polgári jogban. Az igazgatási jogtudomány főként arra az alapvető kérdésre keresett választ, hogy mi az a közös kategória, amely az összes igazgatási jogszabály egységét megteremtheti. Többen a közérdek fogalmában jelölik meg a közigazgatási jog és más jogágak közötti választóvonalat, mondván, hogy a közérdek kormányozza a közigazgatási szervek minden akcióját. A közérdeknek azonban minden ipari és kereskedelmi tevékenység alá van vetve, ez a fogalom tehát nem nyújt elégséges alapot az elhatároláshoz.A közigazgatási jogtudomány a második világháborút követően egyre kevésbé elégítette ki a gyakorlati igényeket. Ezért a kormányzat közvetlenül a háború után létrehozott olyan intézményeket, amelyek a közigazgatást nem csupán a jogon keresztül, hanem közvetlenül

tanulmányozták, ahol a szakemberképzés differenciált módozatainak kipróbálására nyílt lehetőség. Franciaországban is a második világháború utáni években vált ismertté az amerikai igazgatástudomány s egyre többen utaztak az amerikai egyetemekre az igazgatástudomány eredményeit tanulmányozni. Ennek ellenére egészen a hatvanas évekig a közigazgatás tudományos vizsgálatában változás nem tapasztalható. A hatvanas évek legelején következett be a fordulópont, a szociológia, a szociológiai jellegű kutatások jelentkezésével.Az igazgatási jogászok nagy része – a szociológia fellépése után – az igazgatási kutatások komplexitása mellett szállt síkra. Olyan tudományág létrehozását sürgették, amely a jogi, szociológiai, pszichológiai, szervezéstudományi, politikatudományi, ökológiai kutatási eredményeket egyaránt befogadja, felhasználja és végső soron szintetizálja.A francia szervezetszociológia A francia

szervezetszociológia akkor kezdett el fejlődni, amikor Amerikában a bürokrácia a bürokratikus szervezetforma vizsgálata fénykorában volt. Az első francia tanulmányok a bürokratikus szervezet általános sajátosságait írták le.Két elmélet született, az egyik a bürokráciát ideális szervezeti modellnek elismerő weberi teória, másik pedig a bürokráciát a társadalom rákos daganataként kezelte. Eljutott annak felismeréséig, hogy a bürokráciát mint racionális szervezetet nem lehet elválasztani az ésszerűtlen, diszfunkcionális bürokráciától. Crozier szervezetszociológiája azt bizonyítja be, hogy:A bürokratikus szervezet olyan ördögi kört alkot, amelyből csak súlyos váltságokon keresztül vezet kiút. A bürokratikus szervezetben a személyes függőség jelentősége annál kisebb, minél részletesebben szabályozzák a következő magatartást.A bürokratikus szervezetben minden egyén védve van, mind a főnökével, mind az

alárendeltjeivel szemben.A döntési hatalom oda települ, ahol a szervezet belső stabilitása, a szerv funkcióinak megvalósítása szempontjából az a legelőnyösebb.Akik döntenek, nem ismerik közvetlenül a problémákat, akik pedig ismerik, azoknak nincs döntési hatalmuk.A bürokratikus szerve egy sor egymásra helyezett rétegből áll, amely között a kommunikáció igen rossz.Ezeket az ellentmondásokat részben már az amerikai irodalom is felfedezte. Crozier annyival ment túl rajtuk, hogy ezekből igen lényeges konklúziót is levont. Azt nevezetesen, hogy a bürokratikus szervezetre jellemző sajátosságok nem a modell átszervezését, vagyis a szabályok merevségét fellazítását eredményezik, amint az észszerű lenne. Éppen ellenkezőleg: minden egyénnek és csoportnak az érdeke, hogy erősítse pozícióját, ez pedig csak a személytelenség és a merevség növelésével érhető el. A bürokratikus szervezet tehát túl merev ahhoz, hogy funkciója

gyakorlása közben hibáit kijavítsa.A bürokratikus szervezet merevsége miatt változás csak mindenre kiterjedően és a szervezeti hierarchia csúcsáról kiindulva képzelhető el. Akkor, amikor a diszfunkció már túlságosan nagymérvű és súlyos, felülről elindítják a minden esetben centralizációt eredményező átszervezési akciót, amely mindenre kiterjed, nemcsak arra, ahol a diszfunkció jelentkezik. A változás tehát a közigazgatás számára mindig súlyos válságként jelentkezik, de a válság a bürokratikus szervezet szükségszerű eleme, mivel egyedül ez idézheti elő a szükséges reformok bevezetését.Az általános szervezetszociológiai kutatások legfrissebb összegezését Crozier nyújtja. Korábbi szervezetszociológiai elméleti kutatásainak eredményeit veti össze a francia közigazgatási gyakorlattal. Megállapítja, hogy a francia közigazgatásban számos olyan állandó magatartási forma uralkodik, amely minden változást

túlélt, s amely állandóan tovább él. A francia közigazgatásra nemcsak a centralizáltság a jellemző, hanem az is, hogy éles választóvonal húzódik a döntésre jogosított és a végrehajtására felhatalmazott szervek között. A francia közigazgatás túlságosan hierarchizált, s a különböző fokozatok között rossz a kommunikáció. A hierarchikus felépítésnek vannak ugyan előnyei: stabilabbá, rendezettebbé és előreláthatóbbá teszi az egyének, a szervezetben dolgozók helyzetét. Merevsége azonban inkább negatív következményeit teszi jobban érzékelhetővé: az alárendelteknek nem áll érdekükben az információk továbbítása. Crozier konklúziója: a közigazgatási rendszer nem tudja funkcionális hibáit korrigálni és ezért bezárkózik önmagába, ezzel leblokkolja a társadalom fejlődését.Néhány éve indultak meg a helyi politikai-igazgatási szervek megismerésére irányuló szociológiai vizsgálatok. A francia

szociológusok szerint sem a közigazgatási jog, sem a politikatudomány nem tud elfogadható magyarázatot adni az állam helyi szerveinek működéséről és mechanizmusáról. Mindenütt, ahol a hatalom jogon kívüli eszközöket használ, a jog tehetetlen.A szociológusok szerint a helyi igazgatás és társadalmi környezete között nagyon erős kölcsönhatás érvényesül. A helyi igazgatást közvetlen társadalmi környezete sokkal je4lentősebb mértékben befolyásolja, mint a jogszabályokban jelentkező központi akarat. A helyi környezet pressziója a tekintélyes személyeken keresztül érvényesül.A közigazgatás-szociológia kutatásai mind egy műhelyben, a Crozier vezette kutatóhelyen születtek. Az 1961-ben alapított tudományos intézményben jelenleg 12 kutató dolgozik, akik közül hét a közigazgatás szerveivel foglalkozik. A tanulmányokra általában jellemző, hogy főként a közigazgatási szervezet belső mechanizmusával foglalkoznak, s

szinte mellőzik a közigazgatás és a politika kölcsönhatásának vizsgálatát. Így a kutatók meglehetősen féloldalasaknak, befejezetlennek tűnnek. A kutatások másik általános sajátossága, hogy a centralizáció tényéből vezetik le a francia társadalom minden hibáját. A centralizáció azonban csupán kifejeződése a társadalmi viszonynak.A szociológiai kutatások közvetlen hatása Franciaországban ennek ellenére nem túlságosan jelentős. Közvetett hatása annál inkább, mivel ösztönzést adott a közigazgatás komplexebb vizsgálatának megindulásához más tudományágak területén.Az igazgatási kutatások FranciaországbanAz igazgatási kutatások Franciaországban az utóbbi tíz évben gyors fejlődésnek indultak. A jogászok a korábbiaknál sokkal intenzívebben érdeklődnek az igazgatás más aspektusai iránt, egyre jobban foglalkoztatja őket szervezési kérdések megoldása, a közszolgálat szociológiája.Ha van is történelmi

előzménye a közigazgatástudománynak Franciaországban, hagyománya soha nem volt, hiszen Fayol hatása éppen Franciaországban a legkisebb, művei szinte visszhang nélkül maradtak. A közigazgatási jogot a jogászok úgy fejlesztették, hogy abból az igazgatástudomány semmit nem tudott profitálni. A francia közigazgatástudomány amerikai hatása alakult kis, az amerikai általános igazgatás fogalomtárát és problémakörét vette át. Ami attól mégis megkülönbözteti, hogy Amerikában a közigazgatástudomány művelői nem jogászok, Franciaországban eredményezi, hogy a közigazgatás-tudományi munkákban felfedezhető a jogi szemlélet továbbélése. A jogi és az igazgatástudományi szemléletmód meghatározhatatlan keveréke tükröződik a terjedelemben mind ez ideig legnagyobb közigazgatás-tudományi monográfiában (monográfia = tudományos mű valamely szűkebb körről). Az igazgatástudomány kézikönyve nagy vállalkozás, harmincként

szerző vett részt a megírásában, terjedelme 900 oldal. A tanulmányok többsége alig mond többet, mint a korábbi közigazgatási jogi monográfiák. Tartalmilag alig észlelhető előrelépés a korábbi jogi szemléletű könyvekhez képest.A „Bevezetés az igazgatástudományba” egy szempontból maradandó értékű: olyan irányzatok alapított meg, amely – mint a közigazgatás-tudomány egyik áramlata – a legvirágzóbbnak bizonyult. Az irányzat a legvilágosabban bebizonyítja, hogy nem elég az adatok összegyűjtése, hanem ez nem párosul az elemezni tudás képességével, ha a módszert elméleti ismeretek nélkül alkalmazzák. A közigazgatás-tudományi irodalom ezt az irányzatot joggal nevezi közigazgatásjog-szociológiainak, mivel azt elemzi, hogy a közigazgatási jog szabályai hogyan érvényesülnek, miképpen valósulnak meg.A közigazgatástudomány komplex, azaz politikatudományi, szociológiai és jogi megközelítését tartalmazzák

az utóbbi években megjelent közigazgatás-tudományi egyetemi tankönyvek. A francia közigazgatástudomány kereteinek tágulását jelzi a filozófiai-moralista kutatások megjelenése. („Bevezetés az igazgatás filozófiájába”)Végül van a közigazgatás-tudományoknak egy újabb irányzata is, amely technikai-szervezési orientációnak neveznek. Ez az irányzat a közigazgatásban csak a szervezési elemet vizsgálja, s a szervező munka technikájának általános törvényszerűségeit próbálja megállapítani. Azt vallja, hogy a közigazgatási munkafolyamatok ésszerűsítésének kérdése önmagában is vizsgálható. A politikai okokból szükséges igazgatási reformok hatékonyságát mindig az dönti el, hogy az új helyzetben egyszerűbbé, kevésbé költségessé váltak-e a közigazgatás akciói.Mint mindenütt a világon, Franciaországban is a vállalati szervezés elveinek, gyakorlati eredményeinek a közigazgatásba való átplántálása képezi a

szervezési orientáció fő gondját. A szervezési-technikai irányzat kutatási témái az informatika, az ügyvitel-szervezés, a gépesítés, a nyilvántartás és költségelemzés problémái köré csoportosíthatók. Az ebbe körbe tartozó kutatások befolyásolják a közigazgatásra vonatkozó politikai, jogi és szociológiai méretek fejlődését, alakulását. A közigazgatás információs rendszerének kiépítése közvetlenül valóban szervezési-technikai probléma, következményei azonban a közigazgatás személyzetének, struktúrájának és hatáskörének módosulásában jelentkeznek.A feladat kettős: egyrészt meg kell határozni, hogy a közigazgatás milyen adatokat gyűjthet az állampolgárról, másrészt biztosítani kell, hogy az adatok felhasználása csak megfelelő ellenőrzés alatt történjen. Az automatizált adatkezelés megköveteli, hogy mindent a legnagyobb pontossággal fogalmazzanak és szervezzenek meg. Új információs technika a

közigazgatást a jog betartására kényszeríti. Megakadályozza a joggal való visszaélés minden fajtáját.A közigazgatás-tudomány autonómiát nyert a francia egyetemeken, ma már senki sem vitatja a közigazgatás komplex vizsgálatainak szükségességét. Az új tudományág az eddigieknél minden bizonnyal gyorsabban fog fejlődni A közigazgatás-tudományok fejlődése NémetországbanA klasszikus jogdogmatikai irányzat bírálataAz a jogdogmatika, amelynek első összefoglalását Otto Mayer produkálta, és amely mindmáig nagy hatással van a nyugatnémet közigazgatási jogtudományra, teljes valóságában a Mayer fellépését követő évtizedekben bontakozott ki. A mayeri irányzatot sok kritika érte, éspedig többféle megközelítésben is. Az egyik az volt, hogy a szisztematizáló (rendszerező) jogdogmatika felfogásában a közigazgatás jelenségeit nem lehet átfogni, az tehát egyoldalúságot eredményez. A másik, hogy olyan elemeket vittek bele a

közigazgatási jogba, amelyeket a pozitív jog nem foglal magában. A harmadik: módszerükkel a közigazgatás tényleges jelenségeit nem lehet megismerni. A negyedik: a polgári jogi intézményeknek, fogalmaknak a közigazgatási jogban való átültetésével kiforgatták a közigazgatási jogot, mert abba idegen testeket plántáltak. A második világháború után azonban új helyzet keletkezett A német közigazgatás-tudomány munkára lendült, új utakat keresett. Ezeket azonban nem találhatta meg a szisztematizáló jogdogmatika egyeduralmának elfogadása esetén. A „mayerizmus” elleni támadások új erőre kaptak.A közigazgatási jogdogmatikának az éles és szélsőséges elvetése elszigeteltnek mondható. A legtöbben nem vonják kétségbe a közigazgatási jogtudomány létjogosultságát. Azonban a közigazgatási jogtudomány hívei is, művelői is sok tekintetben szembehelyezkednek az irányzat klasszikusaival. Felfogásukban és módszerükben

ugyan nem szakadnak el tőlük, de új területeket keresnek és találnak a közigazgatási jogtudomány számára, amelyek a régi módszerrel nem művelhetők.Forsthoff és a közigazgatási jogtudomány irányváltásaA második világháború küszöbén publikálta Ernst Forsthoff elméletét a szolgáltató közigazgatásról. Tanulmánya már akkor is nagy figyelmet keltett, de hatása nem lehet akkora, mint a második világháború után, amikor egyik vezérlőeszméje lett mind a közigazgatás-tudománynak, mind pedig magának a közigazgatásnak is.A német közigazgatási jogtudomány a hatalmi ágak megosztása jegyében létezett jogállam talaján jött létre. Kiindulópontja az állam kényszer-egyéni szabadság kettőse volt. A szolgáltató közigazgatás fogalma összekötődik egy másik fogalommal, amelynek a „létszükségletekről való gondoskodás” kifejezés felel meg. Ellentétpárja a közbiztonság és a közrend megóvása. A „létszükséglet”

szó használata azonban nem egészen helyénvaló, mert ide tartozik minden közigazgatási szolgáltatás, amit az állampolgároknak nyújtanak, s nem lehet közöttük különbséget tenni aszerint, hogy létszükséglettel kapcsolatosak vagy sem. Leszögezi: minden szükségletről való gondoskodás, amely a köztől ered, közigazgatás, függetlenül attól, hogy milyen formában kivitelezik. E gondolatmenet szerint állt elő a szolgáltató, teljesítményi közigazgatás fogalma, szemben a beavatkozó, a rendfenntartó közigazgatással.Forsthoff elméletének átütő sikere volt A közvéleményben azért is talált rokonszenves fogadtatásra, mert ez a teória tette nyilvánvalóvá, hogy a közigazgatás személyi összetételében a jogászmonopólium tarthatatlan, mert a teljesítményi közigazgatásban nélkülözhetetlen a legkülönbözőbb szakmai ismeret, valamint a szervezőképesség és a szervezés-tudományi felkészültség. Mindezeken túl Forsthoff

elmélete azért lett a közigazgatás és a közigazgatás-tudomány egyik elsődleges meghatározója, mert beleillett a szociális jogállam koncepciójába, amely a második világháború után a nyugatnémet államelméletben uralkodó pozícióra tett szert. Ez annak ellenére így van, hogy maga Forsthoff úgy véli: a szociális állam és a jogállam különböző, sőt ellentétes politikai és jogi veretű fogalmak.A közigazgatás strukturális változásainak okai között Forsthoff növekvő mérvű fontosságot tulajdonít a technikai fejlődésnek. A technikai fejlődés eredményeként az állam és nevezetesen az igazgatás sokféle szakismeretre van ráutalva. Ezt megszerezheti úgy, hogy a szervezetén kívüli szakismeretet állít a maga szolgálatába.Az utóbbi évtizedek nyugatnémet jogtudományi irodalmának egyik legjelentősebb alkotása: Rupp monográfiája. Megkérdőjelez tulajdonképpen mindent, amit Otto Mayer közigazgatási jogtudományi

rendszerében lényegesnek kell tartani. Aligha lehet persze azt állítani, hogy a mayeri épületet alapjaiban megingatta volna. Ahhoz azonban hozzájárult, hogy az államigazgatási jogtudomány a közigazgatás belső viszonyait tárgyának tekintse, s vele foglalkozzék. Vitathatatlan, hogy a mai nyugatnémet közigazgatási jogtudomány a korábbihoz képest a közigazgatási szervezeti joggal is gazdagodott. Az államigazgatás belső szervezeti viszonyainak és szervezeti jogának tudományos feldolgozása a jogdogmatikai módszer felülvizsgálatát is megkövetelte. Vele együtt más módszerbeli megközelítés is elkerülhetetlenné vált. A tisztán dogmatikai módszer egyeduralma megszűntnek mondható, s a közigazgatási jogintézményeket komplexebben közelítik meg és vizsgálják. Mivel mindebben Forshoff az úttörő, és egyben ő alkotta meg a közigazgatási jogtudomány új szintézisét is, mondhatjuk, hogy a közigazgatási jogtudomány a Német

Szövetségi Köztársaságban azt az utat tette meg a második világháború után, amely az „Otto Mayer-izmustól” a „Foirsthoff-izmusig” terjed. A közigazgatás-tani irányzat gyökereiA közigazgatás-tani irányzat a nyugatnémet közigazgatás-tudománynak egyik fő irányzata, és előretörő irányzatról van szó. Azok a szerzők, akik a közigazgatástan követőinek vallják magukat, egyik vagy másik módon elhatárolják magukat a tisztán közigazgatási jogtudományi irányzattól, s egyik sem tekinthető a steini közigazgatástan folytatójának, sőt továbbfejlesztőjének sem.A steini közigazgatástan eredeti koncepcióját tekintve kísérlet volt arra, hogy az állam igazgatását középpontba állítva, aköré egy több tudományágat egyesítő társadalomtudományt teremtsen. Stein az elsők közé tartozott, akik felismerték, hogy „az osztályok közötti ellentét öntudata” a 19. század közepére milyen helyet foglal el a

társadalomban. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az igazgatás kulcskérdése, hogy mit tegyen és mit tehet az állam az osztályharc területén.A közigazgatástan eredményeit a következőkben kell keresni:Ráterelve a figyelmet arra, hogy a közigazgatásnak fel kell tárnia a tárgyul szolgáló életviszonyokat.Konzerválta a rendészettudománynak azt a felfogását, hogy a közigazgatási politika is tárgya kell, hogy legyen a közigazgatás tudományos kutatásának.Előrevivő lépéseket tett a közigazgatás ágazatai rendszerének felépítésére és feldolgozására.Egy adott állam közigazgatási intézményeit másokéival összehasonlítva megkísérelte általánosabb törvényszerűségek felállítását.Ennek ellenére a múlt századi közigazgatástan hamar háttérbe szorult és csaknem feledésbe merült, mert: Téves volt Steinnek az a kiindulópontja, hogy a művelt népek az alkotmányképződés korszakát már túlhaladták, és hogy a

továbbfejlődés korszakát már túlhaladták, és hogy a továbbfejlődés súlypontja az igazgatásban fekszik. Az adminisztráció mindenhatóságába vetett hit még távolról sem volt annyira elterjedt, mint korunkban, s a közigazgatástan nem tudott mellette számottevő érveket felsorakoztatni.A közigazgatás-tani koncepció eltúlzott volt abban a tekintetben, hogy egyetlen vezérlő motívumhoz: az állam igazgatásához akart hozzákapcsolni több társadalomtudományt.A közigazgatás-tani irányzat eredményei és helyzete A közigazgatás-tan második világháború utáni történetét Nyugat-Németországban Hans Peters könyvétől számítják. E könyv célkitűzése, hogy a közigazgatást és vele együtt a közigazgatás-tudományt a jog, a politika és a világnézet nagyobb összefüggésébe kívánta állítani. Ennek érdekében a közigazgatási jogon kívül felvett néhány fejezetet a közigazgatástanból, mert meggyőződése, hogy ilyen

ismeretekre az egyetemi hallgatóknak csakúgy , mint a gyakorlatban dolgozóknak szükségük van.A közigazgatástan Peters szerint az a tudomány, amely a közigazgatást összes megjelenési formáiban és alkotó elemeiben leírja, szisztematikusan rendezi, fogalmait megvilágítja, összefüggéseit és létalapjait feltárja, valamint céljaira is tekintettel kutatja.A mai nyugatnémet közigazgatás-tudományban általánosan elfogadottnak mondható a közigazgatásnak a tevékenység minősége szerinti kettős felosztása: politikai és szakmai tevékenység.Az igazgatástudományi irányzatAz igazgatástudományi irányzat amerikai hatásra honosodott meg Nyugat-Németországban. Nem mondhatjuk azt, hogy eléje került volna a közigazgatási jogtudománynak, azonban ez az irányzat rohamos előretörésben van, bár tárgya nem mondható tisztázottnak. A „Verwaltung” című könyv semmiképpen nem tekinthető az igazgatástudománynak sem. Huszonegy szerző huszonöt

tanulmányát tartalmazza. A szerzők részben tudósok, részben gyakorlati emberek, mégpedig többféle tudományterületről, illetve gyakorlati foglalkozásból. A tudománykötet nem nyújtja az igazgatástudomány rendszerét, de alig van az igazgatástudománynak olyan problémája, amelyet ne tárgyalna vagy ne érintene. Foglalkozik az egyes szervezeti egységek szervezeti formáival, az egész rendszeren belüli szervezeti formákkal: vizsgálja a vezetési, végrehajtási segédfunkciókat, a dekoncentráció és a decentralizáció elvét, a szervezet megújításának alapjait. Önálló tudomány szól a hierarchiáról és a döntési útról. Egy másik a személyzeti igazgatásról és a vezetés személyzeti feladatairól, illetve ezek módszereiről. A sort egy értekezés zárja, amelynek tárgya az embernek a közigazgatási szervezeten belüli helyzete és az ebből származó jelenségek és problémák.A közigazgatás értékelésének mércéivel négy

tanulmány foglalkozik a negyedik részben, mégpedig: 1. a közigazgatás szakszerűségével, 2 a közigazgatás jogszerűségével, 3 a közigazgatás pártatlanságával 4. a közigazgatás gazdaságosságávalA tematikai gazdaság jellemzője az igazgatástudományi monografikus irodalomnak is. Ez az irodalom nem általános igazgatástudományi jellegű, hanem kutatási tárgya közigazgatás igazgatáselméleti szempontból. Ez azt jelenti, hogy az igazgatáselmélet kutatási eredményeit illetően ellenőrzi, hogy azok a közigazgatásra érvényesek-e. Általában jellemzőnek mondhatjuk, hogy elméleti igényű, de feltárja az elmélet gyakorlati alkalmazhatóságát, s a gyakorlatra való alkalmazás módszereit is megvilágítja. Ez az irodalom közigazgatási politikai jellegű is, de fő profilja szerint még semmilyen, hanem igazgatástudományi. Néhány téma, amely a hazai közigazgatási kutatások szempontjából különösen jelentős. 12. A közigazgatás

funkciói jogi, igazgatási, szociológiai megközelítésbenA közigazgatás funkciói kifejezés szélesebb tartalmú, mint a feladat. A szervtársadalmirendeltetésének lényegét határozza meg, a feladat pedig konkrétabb teendőket jelöl. A közigazgatásnak csak néhány funkciója van, feladataszámtalan. A funkciók szinte változatlanok, a feladatok a társadalmi szükségletek változásaival együtt változnak. Ugyanazokat a funkciókat a közigazgatás egyre több feladat ellátásával teljesíti. Megfigyelhető, hogy a közigazgatás feladatává válik a társadalmi szükségletek kielégítése, a szolgáltatások megszervezése és jellemző a feladatok heterogenitása (rehabilitációtól az utcanevek adásáig). A feladatok volumene is óriási.Végrehajtó funkcióA jog és a politikatudomány azt kutatja, hogy a közigazgatásnak a többi állami szervtípushoz képest mi a sajátossága. A képviseleti szervek legfontosabb funkciója a törvényalkotás, a

bíróságoké az igazságszolgáltatás, a közigazgatásé a törvények végrehajtása. A végrehajtó funkció ellátása érdekében a közigazgatásnak jogszabályokat kell alkotnia. E jogszabályok a törvények általánosan fogalmazott rendelkezéseit részletezik, pontosítják.A jogalkalmazás: az általános tartalmú jogszabályoknak konkrét egyedi esetekben való alkalmazása a közigazgatás legnagyobb volumenű feladata jogi szemszögből. A jogalkalmazás ma csak a közigazgatási funkció egyik eleme. A jogalkalmazási funkció hasonló a bíróságok jogalkalmazásához (pl szabálysértés), csak nagyságrendi eltérések vannak és emellett számos különbség is. A bíróság jogalkalmazó tevékenysége ad hoc jellegű (hozzáfordulnak a peres felek vagy sem). A közigazgatás ezzel szemben saját kezdeményezéssel teljesíti jogalkalmazási feladatait. (Általános érdekű, társadalmilag szükséges feladatokat teljesít, pl. kisajátít)A közigazgatás

végrehajtó funkciója keretében végül – politikai és jogi megközelítés szerint- szervezési feladatokat is ellát. A közigazgatásnak ez a legsajátosabb feladata. Montesquieu óta a közigazgatás olyan szervező tevékenység, amellyel az állam célkitűzéseit teljesíti, szervezi saját munkáját, a közbiztonságot, a közoktatást. Ezzel a tevékenységgel végzi az állam a társadalom anyagi, kulturális, szociális szükségleteinek kielégítését. Ebben a feladatkörben nem jogot alkalmaz.POSDCORBIgazgatástudományi megközelítés, Gulick amerikai tudós dolgozta ki, angol nyelvű mozaikszó. Az igazgatástudomány érdeklődésének fókuszában a szervezés áll A közigazgatás céltudatos szervező tevékenység.POSDCORB részletezéseP (Planning) tervezés - a célkitűzés kidolgozása,O (Organaizing)szervezés - szervezeti struktúrák meghatározása,S (Staffing) személyzeti ügyek, képzés, kiválasztás,D (Directing) irányítás, döntések

meghozatala,C (Coordinating) egybehangolás, munkafolyamatok közötti összhang,R (Reporting)jelentés, szükséges információk megszerzése,B (Budgeting) költségvetés, pénzügyi tervek elkészítése.Integratív funkció, allokációs funkcióA szociológia szerint a közigazgatásnak két funkciója van. Az integratív funkció teljesítésekor a közigazgatás a központi politikai érdekek miatt gondoskodik a döntések megvalósításáról a társadalmat alkotó minden alrendszerben.Az allokációs funkció a társadalmi erőforrások feltárásáról való gondoskodás kötelezettségét jelenti, másrészről a források felhasználásának meghatározását.19 A közigazgatási szervezet felépítésének elvei Két csoport: külső és belső elvek.Külső: szervek egymáshoz való viszonya, aláfölérendeltségEgyütt hatnak a közigazgatásra!Belső elvek: a hatékonysággal függnek össze.Alaptípusok:Bürokratikus szervezetTörzskari szervezetMátrix

szervezetCsoport (team) szervezet.1 Bürokratikus szervezet: pl hatóság Piramisszerű felépítés, viszonyok meghatározottak. Sajátossága, hogy az információk mennyisége fentről lefelé nő, a döntési jogkör viszont alulról felfelé nő.Előnye, hogy jól látható, a felelősségi viszonyok egyértelműek, pl. rendőrségHátránya, hogy pl döntéshozatal esetén merev2 Törzskari szervezet: vezetőnek segítő szervezete van, amely alárendelt. Piramis alakú, a vezető pedig a csúcson lévő zászló. Segítő szervezetét ő állítja össze (vezetőtanács) Nem rutinfeladatokkal foglalkozik, ez veszéllyel jár. Léte nem szervezetfüggő Hátránya, hogy a napi lehetőségeket nem tudja figyelembe venni, vagy nem is ismeri.3 Mátrix szervezet: adott hatóságon belül különbség van a fő és segédfunkciók között. Nagy hátránya, hogy költségvezetési mód4 Csoport (team) szervezet: belsőleg tagolatlan, pozíciók nincsenek elosztva, csak a célt

jelölik meg, a végrehajtás módját nem. Rugalmas, mert saját belátása szerint végzi munkáját 21. A kormány fogalma és feladatai A kormány típusai, szerkezete. A világ legtöbb országában a minisztertanács elnevezés nem használatos, s ha mégis, csak azoknak a külföldi kormányoknak a megjelölésére, amelyek minisztertanácsi formában működnek. A minisztertanácsi forma ugyanis azt jelenti, hogy a tárcákat vezető miniszterek mindegyike, valamint a tárca nélküli miniszterek egyenjogú félként, közös tanácskozáson döntenek a kormányzás legfontosabb kérdéseiben. A minisztertanács kollektív, testületi formában működő kormány. A prezidenciális köztársaságokban a szó szoros értelmében kormányról nem beszélhetünk. Ezekben az országokban a lakosság által választott elnök egy személyben felelős a végrehajtásért, egyszemélyben államfő és kormányfő, a felelősségét senkivel sem oszthatja meg, a minisztériumok

vezetői nem kollégái, hanem beosztottjai, akiket bármikor elmozdíthat állásából. A kormány ezekben az országokban maga az elnök, aki munkájához hivatalok, minisztériumok, irodák százaira támaszkodik. A kabinet kormányzás esetében a miniszterek rendszeres összejövetelt tartanak a kormány elnökének a meghívására, s ezeken döntenek a legfontosabb gazdasági, politikai, katonai kérdésekben. A kormány elnöke, a kormányfő dönti el, kiket hív meg rendszeresen a miniszterek közül, kiket csak időnként, s melyik minisztert esetleg sohasem. A kabinetjellegű kormány tehát változó összetételű, tagjai nem egyenjogúak A kabinet kormányban a kormányfőt nem lehet leszavazni. Nálunk a kormány az a kollektív testület, amely a miniszterelnökből és miniszterekből áll. A kormány testületi szerv, döntéseit a tagok szavazataival hozza. A tagok mindegyikének egyenlő szavazati joga van, a tagokat kötelező minden ülésre meghívni. A magyar

kormány vonásai eddig a minisztertanácsi jellegre utalnak. Azt is látnunk kell azonban, hogy a legutóbbi alkotmánymódosítások elmozdították a kabinet- jelleg irányába. Ennek jelei: a miniszterelnök választja ki miniszter társait, s javaslatai alapján nevezi ki őket a köztársasági elnök. A kormány léte a miniszterelnökéhez van kötveA kormány nem tévesztendő össze a kormányzással. A kormány sajátos jogállású állami szerv, a kormányzás pedig tevékenység, amelynek ellátásában a kormány is részt vesz, de rajta kívül más szervek is, Országgyűlés, köztársasági elnök.A kormányzati feladatok:a kormányzás rendszerének kiépítése, működtetése, a hatalomgyakorlás helyi rendszerének kiépítése,a nemzet egységének megszilárdítása,a gazdaság fejlesztése,szociális jólét biztosítása,az élet minőségének védelme,az ország külső és belső békéjének biztosításaA magyar kormány ezen feladatok mindegyikének

ellátásából jelentős szerepet vállal, dekiemelkedő a szerepe a gazdaságfejlesztésben, a szociális jólét biztosításában és az élet minőségének védelmében.A kormány kizárólagosan felel az államigazgatás hatékony és demokratikus működéséért, ha szükségesnek tartja, bármilyen államigazgatási ügyet magához vonhat. Minisztérium kivételével bármilyen államigazgatási szervet létrehozhat és megszüntetheti mindazokat, amelyeket nem az Országgyűlés létesített. A kormány a helyi-, területi hatalomgyakorlás szerveinek, az önkormányzatoknak is törvényességi felügyeletét gyakorló szerve.II A kormány típusai. Az államhatalom gyakorlása horizontálisan és vertikálisan differenciált. A különböző szervek feladataikat önállóan látják el. Szervezeti és működési kapcsolatban vannak egymássalA demokratikus berendezkedésű államokban a parlament és a végrehajtó hatalom csúcsszervei ( államfő, kormány) végeznek

kormányzati tevékenységet, a legmagasabb szintű állami irányító tevékenységet.Kormányformák:Parlamentáris,prezidenciális Ezenkívül figyelembe veszik az adott ország államformáját is, ilyenformán 4 fő típusú kormányforma van. 1. Parlamentáris monarchiaNagy Britannia kormányformája A végrehajtó hatalomnak formálisan két csúcsszerve van: az uralkodó és a kabinet. A király tényleges jogosítványokkal nem rendelkezik, a végrehajtó hatalom tényleges csúcsszerve a kabinet, politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek. 2. Prezidenciális köztársaság Az USA kormányformája A végrehajtó hatalom csúcsszerve az elnök, aki kormányfő és köztársasági elnök egyszemélyben, vagyis ő maga a kormány. Nem köti a kabinet állásfoglalása, a miniszterek csak átruházott hatáskörben járnak el, a kongresszus előtt politikai felelősséggel nem tartoznak sem az elnök, sem a miniszterek. Azért sem indokolt a kongresszus köztársasági

elnök fölé helyezése, mert mindkettőt a nép választja. A kongresszus és a köztársasági elnök egyenlő félként osztozik az állami szuverenitásban. Igazi kormányról itt nem beszélhetünk, mert az állami- és kormányfő egy személy, ezáltal egyedül ő a végrehajtó hatalom feje. A miniszterek a beosztottjai3 Félprezidenciális köztársaság.Franciaországban A végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van: a köztársasági elnök és a kormány, ez utóbbi önállóan is hozhat döntéseket, ekkor kabinetnek hívják. A köztársasági elnök nem, a kormány viszont már politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek.4Parlamentáris köztársaságA köztársasági elnök csak formálisan csúcsszerve a végrehajtó hatalomnak. A végrehajtó hatalom egyedüli csúcsszerve a kormány, ez viszont a parlament előtt politikai felelősséggel tartozik. Parlamentáris köztársasági forma Magyarország is. A kormány vagy minisztertanács ma nálunk szinonim

fogalmak. Nyugat-európai államokban a minisztertanács elnevezés ismeretlen. A minisztertanácsi forma azt jelentette, hogy a miniszterek mindegyike egyenjogú félként, közös tanácskozáson döntött a kormány legfontosabb kérdéseiben. A minisztertanács kollektív, testületi formában működő kormányA kabinet kormányzás esetében a miniszterek rendszeres összejöveteleket tartanak a kormány elnöke dönti el, kiket hív meg rendszeresen, kiket csak alkalmanként . A kabinetrendszerű kormány változó összetételű. Tagjai nem egyenjogúak A kormányfő állapítja meg a kabinet döntéseit. Ezt nem lehet leszavazniIII A kormány szerkezeteA kormány szerkezetét általában a kormányfő és a miniszterek alkotják, de ettől eltérő is lehet. E szerkezettől nagyon eltérő az USA kormányszerkezete, ahol a tulajdonképpeni kormány maga az elnök, aki kormányfő és elnök egy személyben. Itt az elnököt a lakosság választja és teljes bizalmat élvez.

Felelősséget senkivel nem oszthatja meg, a miniszterek beosztottjai, akiket bármikor elmozdíthat a tisztségükből. Nyilvánvaló, hogy egy személyben nem tudja a teljes kormányzati funkciókat gyakorolni, ezért ehhez minisztériumok, hivatalok és irodák százait veheti igénybe. A klasszikus kormányszerkezettől nem ennyire eltérő kormányok is mutatnak különbségeket.A kabinet-jellegű kormány ( Anglia ) esetében ugyanis a miniszterek rendszeres összejöveteleket tartanak, de itt is kiemelkedő szerepe van a kormányfőnek, nem egyenrangú a miniszterekkel. Ő hívja össze azokat a minisztereket, akikkel tárgyalni akar, van, akiket rendszeresen, van , akiket soha. A kabinetkormány változó összetételű, a tagok nem egyenjogúak, a kormányfőt nem lehet leszavazni.A minisztertanácsi szerkezetű kormány azt jelenti, hogy a tárcát vezető miniszterek a tárca nélküli miniszterek, valamint a miniszterelnök egyenjogú félként, közös tanácskozáson

döntenek a kormányzás legfontosabb kérdéseiben. A Minisztertanács tehát kollektív, testületi formában működő kormány Nálunk ilyen testületi kormány működött mindeddig. Az utóbbi alkotmánymódosítások mozdították el a kabinet jelleg irányába. Ennek jelei : a miniszterelnök választja ki a minisztertársait és az ő javaslata alapján nevezi ki őket a köztársasági elnök. A kormány léte a miniszterelnökhöz van kötve. A kormány kizárólagosan felel az államigazgatás hatékony és demokratikus működéséért , ha szükségesnek tartja, bármilyen államigazgatási szervet létrehozhat és megszüntetheti mindazokat, amelyeket nem az Országgyűlés létesített. A kormány helyi-, területi hatalomgyakorlás szerveinek, az önkormányzatoknak is törvényességi felügyeletét gyakorló szerve.Hazánkban 1848 és 1944 között 42 kormány működött, élükön 33 kormányfővel és kb. 470 miniszterrel A kormányok összetétele a dualizmus

korában a földbirtokosok javára billent , míg a két világháború között állami és minisztériumi tisztviselők, katonatisztek és ügyvédek voltak inkább a tagjai. A kormányelnöki tisztsége egyike a legmagasabb állami tisztségeknek, a választásokon legtöbb szavazatot nyert párt vezetője tölti be. Jogilag is több minisztertársainálA miniszterelnöki ( kormányfői) jogosítványok .a kormány által hozott rendeletek, határozatok aláírásaa kormány üléseinek vezetése,gondoskodás a rendeletek, határozatok végrehajtásáról,hazai szervekkel szemben képviseli a kormányt, külföldi államokkal szemben a Magyar Köztársaságot,az Országgyűlés elé terjeszti a kormány programját és munkájáról készített beszámolót,beszámoltatja a minisztereket és a kormánynak közvetlenül alárendelt szervek vezetőitirányítja a kormány hivatali szervezetét.A kormány elnökének meghatározó szerepe van a kormány tevékenységének

irányításában. A kormány elnökének igazi súlyát adja a politikai pozíciója, az, hogy ő a politikaformálás vezető személyisége ( pártbeli pozíciójánál fogva).Az elnök helyettesei 1949-től 1990-ig a tárcák irányításától felmentett miniszterelnök-helyettesek voltak. Ők döntötték el, hogy a felügyelt miniszter előterjesztése a kormány ülésének napirendjére felvehető-e. Az elnökhelyettesek a kormánybizottságok vezetői is voltak.A kormány elnökét a legújabb szabályok szerint elsősorban a belügyminiszter, másodsorban a külügyminiszter helyettesíti.23A minisztériumi struktúrák.A Minisztériumok vezetése, belső tagolódásaI A minisztériumi struktúrákKét fő formája alakult ki.1 Klasszikus minisztériumi modell:A minisztérium hierarchikus felépítésű, élén gyakran cserélődő, politikai funkciót betöltő személy áll. A személyzetet szakértők közül választják ki, helyzetük stabil. A minisztérium a miniszter

révén egyrészt politikai szerv, a szakértők nagy száma, stabilitása miatt az ügyek elintézésének legmagasabb fokú szervezete is.A minisztériumi struktúra klasszikus modelljében kétféle alvariáns fedezhető fel A francia koncepcióban a minisztérium az adminisztráció csúcsa. A miniszternek szerepelnie kell kormányban, s egyben vezetője kell legyen az adminisztrációnak is.Az angol koncepció szerint a miniszternek nem kell a minisztériumban folyó adminisztráció főnökének lenni. Az angol miniszter nem feltétlenül tagja a kormánynak, nem tartozik felelősséggel a miniszterelnöknek, elég, ha biztosítja, hogy minisztériuma kielégítően dolgozzon. 2. A svéd minisztériumi modellEredetisége abban áll, hogy a klasszikus minisztérium kettős jellegét ( politika, adminisztráció) megszünteti, csak politikaformáló szerepét tartja meg. Az adminisztráció autonóm hatóságok feladata. A lényeg, hogy nem egy szervezetben egyesítik a politika

kidolgozásának és végrehajtásának feladatát. A politikaformáló funkciót fiatal életkorú, dinamikus személyzet ( ez a minisztérium ), a végrehajtó funkciót idősebb, igazgatásban tapasztaltabb személyzet ( ez az autonóm hatóság) látja el.A hatóság autonómiája abban áll, hogy a minisztérium konkrét ügyekben nem utasíthatja őket. Hazánk minisztériumainak struktúrája a klasszikus modellhez áll közel. A minisztériumok hierarchikus szervezetek, egyesítik a két funkciót. A funkciók aránya minisztériumonként változó.II A minisztériumok vezetése, belső tagozódásaA miniszterek felelősségét szabályozzák jogszabályok , a minisztériumok szervezeti és működési kérdéseinek normatív rendezése azonban a világ legtöbb országában hiányzik nálunk is). Ennek következtében jelentős különbségek fedezhetők fel a minisztériumok között. Felfedezhetők közös megoldások is. A minisztériumok fő funkciója a

politikaformálás, a politika végrehajtása A minisztériumok belső felépítése igazodik e kettős jelleghez. Vezetés A minisztériumok egyszemélyi vezetés alatt működő szervek. A miniszter felelős a minisztérium egész tevékenységéért. Politikai felelőssége a jó színvonalon végzett munka, elfogultságtól mentes döntések, etikai tisztaság. Alapelv, hogy a miniszter a minisztérium bármilyen ügyében dönthet. Végső soron mindenki a miniszter nevében jár el A miniszter képviseli a kormányban a minisztériumot, a parlamentben elhangozott interpellációkra választ ad, irányítja a minisztériumot, mint hivatalt. A minisztérium olyan munkaszervezet, amelynek egyedüli rendeltetése, hogy a minisztert segítse. A hatásköröket a jogszabályok a miniszter számára állapítják meg. Rendeletalkotási jog csak a minisztert illeti meg A miniszter rendelkezési jogának korlátai is vannak. Ezek:nem számolhatja fel minisztériumát, nem rendelheti el

működésének szüneteltetését,nem vonhat újabb feladatokat hatáskörébe, nem annulálhatja a meglévő feladatok egyikét sem,helyetteseit nem ő nevezi ki ( ez pártok közötti egyezkedés eredménye).A minisztert vezetési feladatainak ellátásában segítik helyettesei ( az államtitkárok ), és a minisztériumi bizottságok.ÁllamtitkárokA politikai államtitkár tisztségét a köztársasági elnöktől nyeri, a miniszterelnök javaslatára (az illatékes miniszter) is véleményt mond.Szerepe kettős:helyettese a miniszternek az Országgyűlésen – teljes jogkörben, a kormányülésen pedig szavazati jog nélkülvalamely párt megbízottja a minisztériumban a politikai osztozkodás eredményeként.A minisztériumokban egy politikai államtitkár működik, a Miniszterelnöki Hivatalban négy.A közigazgatási államtitkár szorosabban kötődik a miniszterhez, mint a politikai. A miniszter választ, de választását közli a miniszterelnökkel, aki a javaslatot a

köztársasági elnökhöz terjeszti. A közigazgatási államtitkár a minisztert a minisztériumi hivatal vezetésében segíti. A miniszter és a politikai államtitkár a politikát képviseli a minisztériumban, közigazgatási államtitkár a szakmát, az igazgatási ismereteket. Pártban tisztséget nem viselhet.Címzetes államtitkár a miniszterelnök megbízottjaA helyettes államtitkárokat a miniszter nevezi ki a közigazgatási államtitkár javaslatára, határozatlan időre. Igazgatási, szakmai hivatalnokok, valamilyen szakterületet vezetnek Egy-egy minisztériumban négy helyettes államtitkár van.Miniszteri segédszervek Számuk minisztériumonként változó (titkárságok, sajtó osztály, elnöki osztályok).A kabinet a minisztériumok legfontosabb segédszerve, a miniszter bizalmas titkársága. Dolgozói a miniszter személyes lekötelezettjei, elismert személyiségek. Élén a kabinetfőnök áll Feladatuk, hogy meghatározott tevékenység végrehajtását

figyelemmel kísérjék, a miniszternek jelentést készítsenek. A minisztérium kulcsszerveA minisztériumi bizottságok: tanácsadó, koordináló szervek, létrehozásuk időtartama határozott vagy határozatlan. Összetételét társminisztériumok, pártok, tudósok alkotják. A szervek képviselőinek mandátuma kötött, a szaktekintélyeké kötetlen.III A minisztériumok szervezeti felépítéseFőosztály, osztály, csoport, a személyi állomány szakmaorientált.Feladatuk : a miniszterre, minisztériumra ruházott feladatok ellátása ( szervezési, irányító, hatósági).A miniszteri felelősség az újkori alkotmányozás klasszikus intézménye.Fajtái:Jogi felelősség – polgári és büntetőjogi elemeket tartalmaz, a jogszabályok megértéséhez kapcsolódik ( a miniszter visszaél hatalmával, kárt okoz stb.) A felelősségrevonás büntető vagy polgári jogi szankciók alkalmazásából áll. Nem rendes bíróságra tartozik, hanem pl a parlamentre vagy

annak egyik bizottságára.Politikai felelősség intézményéhez sajátos szervezeti megoldások tartoznak ( a kormány struktúrája, politikai és jogi minősége ). A kormány jogi értelemben nem testületi szerv, határozatai csak politikailag kötelezőek a miniszterekre. A miniszter, ha eleget tesz a kormány utasításának, politikailag osztozik annak felelősségében, s adott esetben a kormánnyal együtt lemond.Ágazati felelősség – a felelősség területére, határaira való utalást fejezi ki. Az Alkotmány szerint a kormány az Országgyűlésnek felelős. A kormány tagjai a kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről a két szervnek kötelesek beszámolni.A törvény kimondja: a kormány tagjainak polgári jogi, munkajogi, államigazgatási felelősségére az erre vonatkozó törvények az irányadók. A miniszter jogi felelősségének a megállapítása a más állampolgárokra is vonatkozó szabályok szerint alakul rendes

bíróság előtt. A politikai felelősség a hatalommegosztás elvéhez kapcsolódik A miniszter a parlament, az államfő vagy kormányfő akarata, szándéka, politikai „ tetszése” szerint viszi az ügyeket, élvezi a parlament, az államfő, a kormányfő bizalmát. A politikai felelősségre vonatkozó szabályozást az Alkotmány tartalmazza. Ennek sajátossága, hogy csupán a miniszterelnökkel szemben lehet bizalmatlansági szavazást kezdeményezni az Országgyűlés ülésén. 39. A KÖZFELADATOK ELLÁTÁSÁNAK FORMÁI AZ ÁLLAM SAJÁT SZERVEI ÉS NEM ÁLLAMI SZERVEK ÚTJÁN (KÖZINTÉZET, KÖZÜZEM, KÖZTESTÜLET, KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, KÖZALAPÍTVÁNY Az állam a közigazgatási rendszer útján látja el klasszikus közhatalmi feladatait (közrend fenntartása, jogvédelem, honvédelem), valamint azokat a közfeladatokat, amelyeket közszolgáltatásoknak nevezhetünk A közigazgatás egyrészről a hierarchikus és nem hierarchikus államigazgatási szervek

rendszerét, másrészről pedig az államigazgatástól elkülönült intézmények rendszerét integrálja.AKÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER TÍPUSAI:1 államigazgatási szervek: a.hierarchikus: kormány és a kormányzati szervekközponti szakigazgatási szervekterületi, regionális államigazgatási szervekb. nem hierarchikus: Vannak olyan államigazgatási szervek, amelyek, bár államigazgatási feladatokat látnak el, mégis eltérnek a bürokratikus hivatali modelltőlLétüket indokolják:függetlenség a napi politikától; a közigazgatási tevékenység esetenként kvázi bíráskodó tevékenység, amivel összeférhetetlen a hierarchikus alárendeltség (pl.: versenyfelügyeleti szervek);demokratizmus kiterjesztése, közérdek érvényesítése, participáció: az érdekeltekre bízzák a közfeladatokat (pl.: szakmai önkormányzatok); szakmai szempontok;szervezeti és gazdasági hatékonyságTípusaik:konzultatív testületek döntési jogkörrel rendelkező

testületek (pl.: munkaügyi tanácsok) autonóm jogi státusú testületek (pl.: Közbeszerzési Tanács, ORTT; Országos Igazságszolgáltatási Tanács; Versenyhivatal): nem tartoznak a kormány által irányított hierarchikus szervezetbe; kvázi autonóm testületek (pl.: Magyar Akkreditációs Bizottság)2 területi, helyi önkormányzatok 3. közintézmények: olyan közfeladatokat látnak el, melyek az adott államban a közigazgatási rendszer feladatai. közjogi személyek; – saját vagyonnal és tulajdonosi jogosítványokkal rendelkezhetnek; önálló pénzügyi háztartásuk van;önállósult közigazgatási szervezettel rendelkeznek; személyzetük a közszolgálati jog alá tartozik;aktusaik közigazgatási aktusok;– közjog, alkotmányjog és a közigazgatási jog szabályai alapján működnek;– felettük állami felügyelet, illetve tutéla érvényesül;– létrehozásuk általában parlamenti hatáskör;Típusaik:A. köztestületi önkormányzatok:–

törvény létesíti: az állam maga dönt, hogy ezzel a módszerrel oldja-e meg az adott közfeladatot;– demokratikus, önkormányzati keretekben működnek;– csak olyan meghatározott feladatra terjed ki jogosítványuk, amelyet államigazgatási szervek útján kellene ellátni;– közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek, jogalkalmazási, hatósági feladatokat látnak el;– törvényességi felügyelet alatt állnak; – tagsági viszonyon, tagsági elven alapulnak;– autonóm módon intézik saját ügyeiket, gazdálkodnak vagyonukkal, ellátják a tagok érdekképviseletét– 1990 előtt csak: az MTA és az Ügyvédi Kamara.– fajtái: – társadalombiztosítási önkormányzatok kamarák (valamely hivatás alapján szerveződik)– MTAgazdasági tevékenységet is ellátó köztestületi önkormányzatok (pl.: Magyar Szabványügyi Testület, hegyközségek) nemzeti-helyi kisebbségi önkormányzatokB. közintézetek: Az állam, illetve központi szervei, az

önkormányzatok és más erre jogosult közszervek által alpított, illetve irányított és fenntartott humán közszolgáltatásokat nyereség, haszonszerzési cél nélkül ellátó szervezetek. A közigazgatás irányító, felügyeleti jogkört gyakorol felettük, biztosítja a fenntartásukhoz szükséges anyagiakat. Költségvetési gazdálkodási rendszerben működnek. Létesítésüket, megszüntetésüket törvények szabályozzák Önállóságuk alapja: szakmai autonómia. A közintézeti struktúra sajátossága: a részvétel biztosítása a szervezet vezetésében és igazgatásában. A közintézetek irányítása az ún fenntartói irányítás. Típusai:– közoktatási;– felsőoktatási;– művészeti;– közművelődési;– közgyűjteményi– egészségügyi;– szociális.C közjogi személyiséggel rendelkező közalapítvány: az 1993. évi XCII tv létesítetteaz állam elkülöníti az adott feladat ellátásának szervét az államtól:

depolitizálás, függetlenség közigazgatási funkciókat lát el, közigazgatási jogosítványai vannak;DE: közhatalmi jogosítványaik nincsenek! igazgatja közvagyont, finanszírozza a közfeladatok ellátását;– Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzat hozhatja létre;pl.: a közmédiumok igazgatása Magyarországon így történikD. Közhasznú társaság: A társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló, nyereség és vagyonszerzési cél nélküli tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. 4. közigazgatási feladatok átruházása– a közhatalmi közigazgatási jogosítványok átruházása;Típusai:a. hatósági jogkörök átruházása önkormányzati igazgatási szervekre:az átruházott hatáskör nem tartozik az autonómia körébe, így felette szoros felügyelet érvényesül;– főszabályként: jegyzőkre; kivételesen polgármesterre ruházhat tv. vagy Korm rendelet hatósági hatáskört b a közhatalmi jogosítvány

átruházása a közigazgatástól elkülönült szervekre: kvázi közigazgatási szervként járnak ell.: MNB: általános devizahatóságnak minősül 40. A KÖZINTÉZET JELLEMZŐI, A LEGFONTOSABB KÖZINTÉZET TÍPUSOK A KÖZINTÉZETTEL KAPCSOLATOS ÁLLAMIGAZGATÁSI IRÁNYÍTÁSI TEVÉKENYSÉG LEGFONTOSABB FAJTÁIKözintézetek: Az állam, illetve központi szervei, az önkormányzatok és más erre jogosult közszervek által alapított, illetve irányított és fenntartott, az állami feladatvállalás körébe sorolható humán közszolgáltatásokat nyereség, haszonszerzési cél nélkül ellátó szervezetek. A közintézetek (elsősorban az egyes közintézetek) jogi státusa, szervezete, működése, irányítása, felügyelete a közigazgatási jogban részletesen szabályzott. Egyes közintézet típusok akár alkotmányos szabályzás tárgyai is lehetnek (pl. egyetemek).Egyes közintézetek közjogi személyiséggel, a közigazgatástól elkülönült autonóm, vagy

kvázi-autonóm jogi státussal rendelkeznek. Pl Egyetemek, főiskolák: egyrészt teljesítik a közszolgáltatásokat, s így kiterjed rájuk az állam szabályozó és felügyeleti tevékenysége, másrészt önkormányzatok, így autonóm jogállásúak (az ezt sértő egyedi döntések az AB-nál megtámadhatóak, hatásköri vitákban bíróság jár el).Más közintézetek közigazgatási intézmény irányítása, felügyelete alá tartoznak, jogi személyiséggel nem rendelkeznek.A közintézet szervezetileg elkülönült az intézetet fenntartó közigazgatási alannyal szemben.Saját vezetéssel, saját személyi állománnyal, dologi eszközökkel rendelkezik, és önállóan látja el azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály illetve a fenntartó a részére meghatározott.A közintézet szolgáltatásainak igénybevételére a társadalom a jogszabályban meghatározott feltételek esetén jogosult. (Egyes esetekben akár kötelező is lehet, pl.

tankötelezettség) A közintézetek a közoktatási, felsőoktatási, művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi és szociális intézetek. A közigazgatás irányító, felügyeleti jogkört gyakorol felettük, biztosítja a fenntartásukhoz szükséges anyagiakat. Költségvetési gazdálkodási rendszerben működnek. Létesítésüket, megszüntetésüket törvények szabályozzák Önállóságuk alapja: szakmai autonómia, azaz biztosítani kell a döntések tudományos, szakmai megalapozottságát. Ezzel függ össze pl, hogy az önkormányzatok a közoktatási intézetek fenntartói irányításában a szakmai tevékenységgel összefüggő funkciókba szakértőket kötelesek igénybe venni.A közintézeti struktúra sajátossága: a részvétel biztosítása a szervezet vezetésében és igazgatásában. A közintézetek irányítása az ún fenntartói irányítás: korlátlanul beavatkozhat az intézet valamennyi szakmai és szervezeti

egységébe.– alapítás, megszűntetés joga; szervezeti struktúra meghatározása;– szervezeti szabályzat jóváhagyása;– a vezető kinevezése, felmentése;– közintézet költségvetésének megállapítása, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása;– célok feladatok megállapítása a jogszabály keretein belül;– felügyelet, teljes körű ellenőrzés, jogsértő aktusok megsemmisítése, megváltoztatása;– egyéb a jogszabályokban meghatározott jogosítványok.A közintézet önállóságát jogi garanciák biztosítják, amelyek akár jogorvoslati lehetőséget is biztosítanak.Az intézetek nemcsak fenntartói irányítás alatt állnak, hanem mindazon felsőbb szintű szervek irányítása alatt is, amelyek a fenntartónál magasabb hierarchikus pozícióban vannak. Ez közvetett irányítást jelent A felsőbb szintű szervek nem magát az intézetet, hanem annak fenntartói szervét irányítják. Valamennyi intézet ágazati irányítás alatt

áll Az intézeti szolgáltatások minősége társadalmi érdek. A közintézetek államigazgatási jellegű, normatív irányítását általában az ágazati minisztériumok látják el. A normatív irányítás mellett egyedi eszközök is fellelhetők. A minisztériumok elsődlegesen szabályozó tevékenységet folytatnak, illetve a közérdeket, szakmai követelmények érvényesülését szolgáló döntéseket hozhatnak. A közintézetek államigazgatási irányítása jelentkezhet hatósági tevékenység formájában is egyedi eszközök alkalmazásával. Itt a jogérvényesítés a cél.Az egyes közintézetek hálózatot alkotnak, amelynek van egy központja Pl a múzeumok esetében a központ a Nemzeti Múzeum, a könyvtárak esetében az Országos Széchenyi Könyvtár, a levéltárak esetében az Országos Levéltár. A hálózati központok meghatározott szakmai-módszertani irányítást kifejező közigazgatási jogosítványokkal rendelkeznek. Ezek a központok

segítik az adott minisztérium döntéseinek szakmai előkészítését.Típusai:– közoktatási;– felsőoktatási;– művészeti;– közművelődési;– közgyűjteményi– egészségügyi;– szociális.43 A SZEMÉLYZETI POLITIKA RENDSZEREI: A NYITOTT ÉS ZÁRT RENDSZEREKA zárt rendszerű közszolgálat – amely modelljét a nagy igazgatási tradíciójú katonaságtól kölcsönzi – abból a feltételezésből indul ki, hogy a köztisztviselő egész életpályáját a közigazgatásban kívánja eltölteni, munkaviszonyát szolgálatnak tekinti. Ez a rendszer stabil, szakértő apparátus kiépítésére törekszik, nyújt bizonyos kiváltságokat, de többletkövetelményeket is támaszt. Ebben a rendszerben a jogviszony kinevezéssel jön létre Minthogy hosszú távra kell megfelelő köztisztviselőt választani, a közigazgatás be akarja biztosítani magát, és meglehetősen szigorú képesítési előírásokat alkalmaz. A kinevező szerv viszont gondoskodni

köteles a kötelékébe felvett személy egész további életútjáról, karrierjéről. Jellemző erre a rendszerre a jó munkavégzés esetén szinte alanyi jogon járó besorolási előmenetel és az illetménynövekedés. A közigazgatási szervek eminens érdeke, hogy tovább képezzék köztisztviselőiket, hiszen a feladat változik, míg a köztisztviselő marad. A köztisztviselő gyakorlatilag elmozdíthatatlan, véglegesítését követően munkaköre s még munkahelye is megszűnhet, de köztisztviselői jogviszonya nem. A zárt rendszer előnyei közé a magas fokú szakértelem, az elhivatottság, a pályaszeretet kialakulása tartozik. Hátránya, hogy a személyzeti feladatok megsokszorozódnak. További hátrány, hogy a dolgozó az erős védettség miatt elkényelmesedhet, elvesztheti érzékét az új irányt.A nyílt rendszerű közszolgálat kereskedelmi modellen alapul. A munkáltató egyszerű munkaadó, a munkavállaló egyszerű alkalmazott. A

munkaviszony ugyanolyan tartalmú, mint bármely vállalatnál A fizetés megegyezés szerint. Egyik fél sem vállal kötelezettséget a munkaviszony huzamosabb fenntartására (bizonyos feladatra, bizonyos ideig alkalmazza), amely egyébként szerződéssel jön létre. A közigazgatás szabadon választ a jelöltek közül, képesítési előírások nincsenek, nem is lenne értelme, hiszen a lényeg az, hogy a jelölt az adott feladat elvégzésre alkalmas-e. Így versenyvizsga során választják a legmegfelelőbb szakembert. Az illetmény alku tárgya lehet A karrier nem központi eleme a rendszernek, és a továbbképzéssel sem törődnek, hiszen az új feladatra új szakembert alkalmaznak majd. Nincs kiváltság és nincs jogviszonybeli stabilitás sem E rendszer előnye, hogy a képzés teljes egészében a már működő felsőoktatási rendszerre hárul, a közigazgatásnak nem feladata a szakemberképzés és a minősítés. Hátránya, hogy nem jön létre képzett, az

ügyeket gyorsan és szakszerűen intéző, munkáját hivatásként felfogó igazgatási réteg. A gyakran cserélődő személyi állomány a kelleténél jobban ki van téve a politikai személyiségek és koncepciók változásainak.Mivel a jellemzett rendszerek tiszta formájukban nemigen léteznek, zártabb és nyíltabb rendszerekről is beszél a szakirodalom. 50 KÖZTISZTVISELŐI ILLETMÉNYRENDSZEREK A MAGYAR ILLETMÉNYRENDSZER ÉS ELEMEI A hivatásos közösségi szolgálat kialakulásának folyamatában a magánszolgálatot a közösségi szolgálattól azáltal is elhatárolták, hogy a köz szolgálatában dolgozók nem bért kapnak munkájuk ellenértékeként, hanem törvényben meghatározott illetményt, amely alanyi jogon illeti meg őket.Illetményrendszerek:1 Az alsó- és felsőhatáros illetményrendszer: – az alkalmazott illetményének a munkakörére meghatározott illetménytételek közül a minimumot kell elérnie, de a maximumot nem haladhatja meg. –

jogszabály rögzíti azokat az ismérveket, amelyeket az alapilletmény meghatározásakor kötelező figyelembe venni. – az elvileg kizárt, hogy az alapilletmény az időmúlás tényével automatikusan növekedjék, de az is előfordul, hogy az idő múlásával az alapilletmény fix összeggel vagy százalékkal növekedik (korpótlék).2 A folyamatos előrelépésen alapuló korcsoportos illetményrendszer:– fix összegben állapítják meg az alkalmazott alapilletményét, éspedig a munkakör és a szolgálati időtől függő korcsoport kombinációjából kiindulva. Ha az alkalmazott ugyanazon munkakörben a korcsoport időtartamát kitöltötte, automatikusan magasabb korcsoportba lép, s illetményül az arra meghatározott fix összeget kapja. Itt korpótlék nincs, mivel a hosszabb szolgálati időt már az egyes korcsoportokban járó illetmények meghatározásánál figyelembe vették. Az egyes korcsoportokon belül fizetési fokozatokat állapítanak meg, hogy

lehetővé tegyék az azonos munkakörben alkalmazottak közül a jobb teljesítményt nyújtók honorálását. A fizetési fokozatokban való előrelépésre viszont nincs alanyi jog! Magasabb munkakörbe az alkalmazott csak előléptetés révén kerülhet, ami rendszerint az alapilletménye emelkedésével is jár.3 A rangfokozaton és beosztáson alapuló illetményrendszer (fegyveres és egyenruhás közigazgatási szerveknél és a külügyi igazgatásban):– A hivatali rangnak általában az alapilletmény kisebb százaléka felel meg, éspedig fix összegben megszabva. – Az illetmény jelentősebb hányadához az alkalmazott a tényleges beosztása szerint jut ugyancsak fix összegben. Speciális korrekciós tényezők:– illetménypótlékok (vezetői-, kor-, veszélyességi- stb. pótlék)– személyi fizetés: különlegesen magas illetmény, főként különleges képességű és tudású szakemberek közigazgatásba csábítására, megtartására.– prémiumok,

jutalmakA Ktv rendszere ingatag alapra épült és koncepcionális változtatás szükséges!A folyamatos előléptetésen alapuló korcsoportos rendszerhez áll a legközelebb, de az alapilletményeket nem fix összegben határozza meg, hanem függővé teszi őket az állami költségvetésben évente megállapított ún. illetményalaptól (Az illetményalap a II besorolási osztály 1 fokozatára az éves költségvetésben meghatározott összeg.) Az illetményalapot tehát egy adott szorzószámmal szorozzák meg az alapilletmény kiszámításához.A munkáltatói jogkör gyakorlója jogot kap arra, hogy a köztisztviselő alapilletményét csökkentse vagy növelje a törvényben megállapított mértékben.A köztisztviselőt alapilletményének kiszámíthatósága érdekében besorolási osztályba és azon belül fizetési fokozatba kell sorolni. Első osztály: felsőfokú végzettségűek; második osztály: középiskolai végzettségűek.A besorolási fokozat megegyezik

a pályafutásuk szerinti besorolási fokozattal = előmeneteli és illetményrendszer összhangja!harmadik osztály: ügykezelők; negyedik osztály: fizikai alkalmazottak. Részükre pályafutást a Ktv nem állapít meg!A Ktv. tehát díjazza tehát:a a kort: hűség + rutin, gyakorlat honorálásab iskolai végzettséget: ez a tanulásra való ösztönzést is jelenti, hiszen nagy a különbség!c. szerv típusa: központi vagy megyei/területi szervAz állami hivatalokban dolgozók illetménykiegészítésre is jogosultak.Pótlékok: gjmű vezetési pótlék, veszélyességi pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, képzettségi pótlékKülönjuttatás: minden naptári évben legalább egyhavi illetményére jogosult = 13. havi fizetésJutalom: utólagos, alanyi jog nincs rá Egyéb juttatások, kedvezmények: pl.: munkaruha, étkezési, üdülési stbA vezetői alapilletményre külön szorzókat alkalmaznak 52. A közigazgatási dolgozók államjogi, politikai és fegyelmi

felelősségeA jogi felelősség kimagasló megkülönböztető ismérve a norma, emely az elvárt magatartást megállapítja. A jogsazbályt megszegő emberi magatartás jogilag felróható kötelességszegés, azaz jogellenes magatartás. Az alkalmazandó szankciót is jogszabály határozza megA felelősség egyéb fajtáihoz mérten az államjogi felelősség funkcióját az emeli ki, hogy a jogi felelősség tételezett normákra támaszkodik, amelyek megbízhatóan eligazítanak mind az elvárt magatartás, mind a kötelességszegés várható következményei felől. A jogi felelősség komplex fogalom, amely több jogi felelősségi formát ölel fel. Ezek száma és egymáshoz való viszonya történelmi koronként és államonként is eltérő lehet. Megemlítendő a büntetőjogi felelősségre vonás, amely a közigazgatásban dolgozók kötelességszegő, jogellenes magatartása esetén fordul elő. (ivatali bűncselekmények)A hivatali bűncselekmények lehetnek:

hivatrali vissszaélés, bűnpártolás, vesztegetés, stb.A politikai felelősség összetett felelősségi forma. Inkább erkölcsi, mint jogi felelősségrevonást jelent, amit főként társadalmi, képviseleti szervek alkalmaznak. Ilyen politikai felelősséget jelent az államjogi felelősségrevonás, amely a közigazgatás választott vezetőinek beszámoltatásában, visszahívásában áll. A visszahívásra általában a tisztségviselőt megválasztó képviseleti szervek jogosultak. A politikai felelősségrevonás a képviseleti szervekkel szemben fennálló államjogi felelősségen kívül megvalósulhat egyéb fórumok előtt is.Fegyelmi felelősségA közigazgatási dolgozók fegyelmi felelősségének alapja az elkövetett fegyelmi vétség. Fegyelmi vétséget követ el az a dolgozó, aki munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.A Köztisztviselői törvény szerint a fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható büntetések:

előmeneti várakozás meghosszabbítása, vagy visszaléptetés, különjuttatások megvonása, címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása, hivatalvesztés.Fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást megindítja, vizsgálóbiztost jelöl ki. A vétség elkövetőjével közölni kell a megállapításokat, bizonyítékokat, lehetőséget kell nyújtani a védekezésre. A munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig állásából felfüggesztheti a köztisztviselőt. Az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határozhat, ami helyeselhetőbb, mint ha a munáltató döntene.54 A közigazgatás és a jog kapcsolatának jellemzői a feudális abszolutizmusban és a polgári forradalmakat követőenA közigazgatás és a jog kapcsolatában alapvető kérdés, hogy a változó társadalmi, politikai viszonyok közepette képes-e a jog gátat szabni a közigazgatás

(végrehajtó hatalom) számára, illetve, hogy a közigazgatást a jog mennyiben segíti.Történetileg áttekintve a XVIII sz feudális abszolutizmusában viszonylag fejlett közigazgatás volt. Erős és centralizált, jelentős teljesítményekkel, pl. várostervezés, városépítés, oktatásszervezés, merkantilizmus, lakossági nyilvántartás, szegényügy.Ez a közigazgatás korlátlan hatalmú volt A jognak semmilyen korlátozó szerepe nem volt, mert a törvényeket az uralkodó alkotta, aki egyben a végrehajtó hatalom. Az állampolgárok védtelenek A közigazgatás szabad belátáson alapul, kiszámíthatatlan. Léteznek szabályok, de ezeket az állampolgárok nem ismerik A polgári forradalmak ezt a kiszolgáltatottságot támadják. A forradalom győzelme után átveszik a kialakult szervezeteket, nem utasítják el a közigazgatást. Követelményeik: a közigazgatás a jognak alárendelten működjék, ennek alapja a képviseleti szervek jogalkotási lehetősége.

A jogszabályok nyilvánosak, mindenki számára hozzáférhetők legyenek.Az angolszász modell szerint a közigazgatás nem rendelkezik privilégiummal, impériummal. Jellegzetessége a hatékony ügyintézés A köztisztviselők nem rendelkeznek kiváltsággal. Nem beszélhetünk elkülönült közigazgatási jogrólHa az állampolgárt jogsérelem éri rendes bírósághoz fordulhat.Kontinentális modell (francia út) szerint a közigazgatás a köz érdekében végzett tevékenység, ezért privilégiumokkal rendelkezik, impériuma van. Döntéseit ki tudja kényszeríteni Különös védelemben részesül Kialakul, megjelenik az elkülönülő közigazgatási jog. Ha a közigazgatás érdeket sért, közigazgatási bírósághoz lehet fordulni.55 A közigazgatás és a jog kapcsolata a modern államokbanA XVIII. sz végétől az állam és a jog viszonyában a jog az elsődleges, a közigazgatás a jognak alávetett, korlátok közé szorított. A közigazgatás csak úgy járhat

el, ahogy a jog megengedi (Így a közigazgatás nem volt képes alapfunkcióját betölteni)Napjainkban meg kell találni a helyes egyensúlyt közigazgatás és jog között. A jog jelentsen korlátot, de ne uralkodjék el a közigazgatás felett.A jog és a közigazgatás közötti viszonyokBizonyos esetekben a jognak abszolút szerepe kell, hogy legyen. Pl ott, ahol a közigazgatás korlátok közé szorításához társadalmi érdek fűződik. Ilyenek:állampolgári jogok védelme ( a közigazgatás számára nem lehetnek diszkrecionált, szabad belátáson alapuló jogai)- eljárási jog (garanciát ad az állampolgároknak) közigazgatási szervek alárendeltsége a képviseleti szerveknek (a képviseleti és közigazgatási szervek között a jogforrások tekintetében meglévő különbségek)a közigazgatás jogszerű tevékenységének felügyelete, ellenőrzése (ezt megvalósító részletes jogi szabályok kellenek) pl. bírósági út- pozitív taxációmilyen ügyekkel

lehet bírósághoz fordulni- negatív taxációmikkel nem lehet bírósághoz fordulniBizonyos esetekben a közigazgatásnak nagyobb szabadságot kell adni és a jog kereteit korlátozni kell. Ilyenek:gazdasági igazgatás, szolgáltatások megszervezése (hogy a közigazgatásnak mozgástere legyen)Bizonyos esetekben célszerű, hogy a jog egyáltalán ne korlátozza a közigazgatást, hanem inkább szolgálja, segítse a feladatellátást. Ilyenek:tankötelezettség kötelező védőoltás környezetvédelmi normák61. A közigazgatási jogalkotás elvi, szakmai követelményei A jogalkotás az erre hatáskörrel felruházott szervek tudatos tevékenysége, amelynek célja meghatározott társadalmi viszonyok jogi formában történő szabályozása. A jogalkotói hatáskörrel rendelkező szervek össszehangolt tevékenysége.A legfontosabb jogalkotási elvek a következők:Rendező elv > a jogalkotó milyen jogviszonyokat kíván szabályozni.Logikus kifejtés elve >

logikailag pontosan követhető legyen a jogszabályi anyag.Közérthetőség elve > mindenki számára megérthető legyen, ne használjon feleslegesen idegen szavakat, kifejezéseket.Realitás elve > ne irányuljon lehetetlenreSzakszerűség és jogszerűség elve > legyen szakszerű és jogszerűTörvényesség biztosításának elve > a jogszabályi hierarchiába bele kell illeszkednie, magasabb rendű jogszabállyal ellentétes nem lehet.Rész és egész elve > a részek és az egész összhangját biztosítani kell.Jogszabályszerkesztés ökonómiájának elve > el kell találni a megfelelő terjedelmet, se túl rövid, se túl hosszú ne legyen.Kevés lépcső elve > az adott jogszabályban minél kevesebb lépcső legyen, mert eltorzulhat.Gazdaságosság elve > figyelembe kell venni várható anyagi kihatásait.62 Az államigazgatási jogszabály, jogi norma kapcsolata, a jogi norma fogalma, jellemzői, csoportosítási lehetőségeiJogszabály:

Mindenkire vonatkozó, általános érvényű, normatív jogi aktus. A jogforrásnál szűkebb értelmű, publikus megjelenésű. Jogi norma: a jogi szabályozásalapegysége normatív, nem egyedi aktus, egy-egy konkrét konkrét magatartási szabályozás (pl. bizonyítás) A jogi normák címzettek és általános jellegűek (ismétlődők) lehetnek. Egy jogszabály nagyon sok jogi normából áll A jogi normák heterogének.A jogi norma csoportosítási lehetőségeiJogalanyok szerint (Mire irányul?)naturális: jogi norma nélkül is végeznek bizonyos cselekvéseket, itt a norma terelő jellegű (gyereknevelés, együttélés normái) tatuális: olyan magatartásra irányul, amit jogszabály nélkül nem tennének meg (adófizetés, oltás)A jogi norma hatása szerint (Hogyan hat?)jogosítja a jogalanyt bizonyos magatartásra- kötelezi a jogalanyt bizonyos magatartásramegtilt a jogalanynak bizonyos magatartást- bkorlátozhatja a jogalanyt magatartásábanA jogi norma lehet:-

anyagi: alapvetően rendezik a társadalmi viszonyokat, életszabályokat, jogokat, kötelességeket. stb- alaki: azt jelenti, hogy az anyagi jogi normák milyen eljárásban érvényesülnek. (Mit kell tennem akkor, hogy építkezhessek?)A jogi norma a jogalkotó állami szerv normatív aktusának eredménye, a címzett magatartásának a tartósság igényével való előírása.Kondicionális norma (ha - akkkor) ismétlődően kell teljesíteniKategorikus norma folyamatosan, feltétel nélkül kell tanusítani.Jogosítani és kötelezni lehet cselekvésre, annak abbahagyására, és attól való tartózkodásra. A jogosító és kötelező normák típusaiJogosító:- alanyi jogot szabályozó norma: az állampolgárok és szervezeteik állammal szemben érvényesíthető jogait garantálják. - hatáskört megállapító jogi norma: címzettjei államigazgatási szervek, felhatalmazást kapnak jogok és kötelezettségek megállapítására jogalanyok számára (hatósági,

irányítási jogkör)Kötelező:- feladatmegosztó normák: folyamatosan, rendszeresen ellátandó feladatokat határoznak meg ( szerepük a szervezetek, vállalatok irányításában van)- alanyi kötelezettséget magállapító norma: az állammal szemben a jogalanyok számára valamilyen magatartást előírnak vagy tiltanak- szankcionáló forma: a büntetést intézményesítő jogi norma, a jogérvényesítés fontos eszköze. A büntetés jogi lehetőségét teremti meg Címzettje jogalkalmazó államigazgatási szerv (szabálysértési, bírságolási lehetőségeket teremt)68. Az államigazgatási hatósági jogalkalmazás sajátosságaiAz államigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó cselekményeiSajátosságok:Hatósági hatáskörrel kell rendelkezni. Kizárólag jogszabályban felhatalmazott szerv járhat el. Kijelölik az első és másodfokon eljáró szervet A hatósági hatáskör-szabályozás jellemzői: - megmondja, ki lehet az ügyfél, pontosan

körülhatárolja, hogy milyen ügyekben járhat el,milyen viszonyok, milyen feltételek bekövetkezése esetén,milyen határozatot hozhat.Mindig a hatóság és ügyfél közötti viszony A hatóságé a közhatalom, alárendeltségi viszony áll fenn. Ha az ügyfél nem teljesíti -> szankció.A hatósági eljárásnak szabályozottnak kell lennie(el kell mondani az ügyfél jogait és kötelességeit).Az időtartalom általában 30 nap, hosszabbítással esetleg 60Jogalkalmazó cselekményekKözigazgatási szervek határozatai, intézkedéseia) Jogot meghatározó, megállapító hatósági határozatok, intézkedésekengedély (valamilyen magatartásra irányul)juttatás (pl. szociális segély)hozzájárulás (szakhatósági engedély)b) Hatósági kötelezés (az állami kényszer itt a legerősebb)a jogalanyok önként követik a jogszabályt, lehet, hogy jogszabály nélkül is ezt tennék (tankötelezettség)neveltetésre bírják az ügyfelet (iskolakötelezés)olyan

magatartásra kötelezés, amelyre eddig nem voltam köteles (alkoholelvonás, ház lebontása)c) Jogvitát eldöntő határozat, pl. szabálysértés (ügyfélügyféllel áll szemben, az anyagi jog a polgári jogból merít, a közigazgatás bíróságként viselkedik).d) Szankciót alkalmazó cselekményjogszabálysértés miatt (tilosban parkol)hatósági határozat nem teljesítése miatte) A hatóság regisztratív cselekményeközhitelű adatigazolás, hatósági bizonyítványközhitelű nyilvántartás (anyakönyv, népesség)közhitelű igazolványok (személyi igazolvány, jogosítvány)f) Hatósági intézkedés(kötelezést tartalmaz helyszínen, szóban történik. Jogviszonyt nem hoz létre)Határozat előkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárási cselekménya) Előkészítésre:bizonyítási eljárástárshatóság megkereséseszaktevékenységb) Végrehajtásra(közigazgatási kényszercselekmény)birság kiszabásafizikai – materiálisHatósági

felügyeletLegtöbb hatóság a fő feladata mellett végzi, hogy minden rendben legyen.Három jogosítványcsoport létezik:ellenőrzéskötelezésszankcionálásHatósági jogalkalmazó szervek ágazati és funkcionális szervek- helyi szervek (ezek látják el a hatósági jogalkalmazó feladatokat)önkormányzati (főszabályként ők járnak el, nem a dekoncentrált szervek). 74. Az államigazgatási jogi aktusok fő fajtái Normatív aktusSzabályozó aktus, a jogalkotás jogilag legdöntőbb cselekménye, a döntés megalkotása. Mindig jogszabály alkotást jelent (rendeletek, határozatok stb)Konkrét aktusa címzettek mindig konkrétan meghatározott jogalanyok, ha önkéntes jogkövetés van, akkor nincs aktus,mindig eseti hatása van. A kettő közötti jogi hatásbeli különbség, hogy a normatív aktusban a címzettek az előírt magatartást tartósan, folyamatosan jogosultak, illetve kötelesektanúsítani, a konkrét aktus a meghatározott címzett helyzetében idéz

elő változást.Konkrét (egyedi) aktusok fajtáiKözhatalmi (autoritív, szuprematív) aktusokAmelyek tisztán egyoldalú döntés eredményei. A közigazgatási szerv a jogszabály keretein belül úgy dönt, ahogy akar, az ügyfél érdekeit, problémáit nem feltétlenül veszi figyelembe (az ügyfél segélyt kér, erre intézeti nevelésbe veszik a gyerekét).(az államigazgatási szervek mind a hierarchikus, mind a hierarchián kívüli igazgatásban közhatalmi konkrét aktusokat bocsátanak ki)Mellérendeltségi aktusokImpérium nélkül kiadott aktusok. Jellemzője, hogy az aktust kibocsátó államigazgatási szerv az aktus címzettje felett nem gyakorol állami hatalmat.államigazgatási szerződések közérdekű feladatok megoldására együttműködési megállapodásokállamigazgatási szervek közös feladatainak megoldására.Közhatalmi aktusok fajtái jogi tartalom szerint:Döntéstartalmú aktuskJogot, kötelezettséget keletkeztető, módosító, megszüntető

aktusok, jogvitát lerendező és szankcionáló aktusok.Érvényességi feltételként kiadott aktusok Nem maguk eredményezik a jog vagy kötelezettség keletkeztetését, módosulását vagy megszüntetését, csak feltételként szolgálnak. Közös jellemzője, hogy e nélkül a másik jogalany aktusa nem jöhet létre érvényesen.Aktus felülvizsgálati aktusokAz államigazgatási szervek más jogalanyok által kiadott aktusai elleni jogorvoslatok elbírálása (megváltoztatókorrigáló, megsemmisítő-anulláló). II és III fokú döntésekEljárást kezdeményező aktusokEgyéb állami szerv jogalanyt érintő eljárását kezdeményező feljelentés vagy keresetbenyújtás.Regisztratív aktusokKözhitelű nyilvántartásba bejegyzés, adatigazolás, adatszolgáltatás. Az egyedi közhatalmi aktus a címzettek érdekei szerint favorábilis (kedvező hatású) és onerózus (kedvezőtlen hatású) lehet.Az igazgatási tevékenység fajtái szerint:hierarchikus igazgatásban

konkrét utasítás, konkrét döntés, hierarchián kívüli igazgatásban hatósági jogalkalmazó aktus (határozatok). 78. tétel Az USA közigazgatásának jellemző vonásaiA parlamentAz Egyesült Államok kongresszusának két kamarája a képviselőház és a szenátus. A két háznak alapvetően egyenlő jogai vannak a törvényhozás területén, ezentúl egy sor fontos kinevezési jogkör, amely a végrehajtó hatalom fejét az elnököt illeti meg, a szenátus hozzájárulásához van kötve.A 435 fős képviselőház tagjait 2 évre választják. A 100 fős szenátus tagjait hosszabb időre ( 6 évre ) választják, minden államból két szenátort. Mindezek következtében a nagyobb kaliberű politikusok a szenátusban foglalnak helyet, az elnökválasztáskor is döntően a szenátorok közül kerülnek ki az igazán esélyes jelöltek.Szövetségi állam, eredetileg 13, most 50 tagállama van.klasszikusan a hatalmi ágak megosztásának elvén alapulstabil írott

alkotmánnyal rendelkezik, melynek módosítása rendkívül körülményesFeltételei: - a parlament mindkét házának 2/3-os többségű elfogadása az államok ¾ -e ratifikálja.Prezidenciális rendszer, melynek lényege: monolitikus ( megbonthatatlanul egységes ) végrehajtóhatalomA kormányfő és az államfőegy személy - az USA elnöke, akit 4 évre választanak max. még egyszer választhatóa választás elektori rendszerben történik: elektorok adják a szavazatukat az elnökreválasztási pártok működnek, amelyek a választás idején élénkülnek felkettő nagy párt nemzeti elnökjelölő konvención jelöli ki saját elnökjelöltjét ( konzervatív párt,demokrata pártA végrehajtó hatalom: Az alkotmány előírása szerint a végreható hatalom egy személyben az Egyesült Államok elnökét illeti meg, akit az állampolgárok választanak meg. ( a fentiekben leírtak szerint ) A miniszterek közvetlenül az elnöknek vannak alárendelve, testületetnem

alkotnak. Csak az elnök bizalmától függnek, de kinevezésükhöz a szenátus hozzájárulása is kell. A minisztériumok és a miniszterelnök mellett fontos szerepet töltenek be a végrehajtó hatalom működésében az elnök tanácsadó stábjai. A stratégiai jellegű döntések egy-egy szféra szempontjából itt kerülnek előkészítésre.Az elnök legfontosabb jogosítványai:a haderők parancsnokakinevezi és felmenti az állami főtisztviselőketa szenátus hozzájárulásával nemzetközi szerződéseket köthetkinevezi a Legfelsőbb Bíróság tagjait, a diplomáciai testületek tagjaitAlkotmányba foglalt feladatai:a költségvetés előkészítése törvényjavaslat előkészítésea törvények végrehajtásaévente jelentést kell adnia az UNIO állapotáról, melyben vázolja a végrehajtó szféra fontosabb döntéseit, politikai priorítását. Az elnöknek joga van megvétózni a törvényeket, de ezt a kongresszus hatálytalaníthatja mindkét ház 2/3-os

többségével. Alelnök: - Ő a szenátus elnöke, de ilyen minőségében csak akkor dönthet, ha szavazategyenlőség vanhozzátartoznak a jószolgálati feladatoknagyobb a szerepe az elnök megválasztásában, mint későbbi funkciójaTörvényhozó hatalom: a Kongresszus – 2 ház1. A Szenátus: - 6 évre választjákállamonként 2-2 szenátorA Képviselőház:435 fő lakosságarányos, de minden államnak minimum egy képviselője kell, hogy legyen 2 évre választják meg a tagokatteljes összeférhetetlenség ( Alkotmány ), ha valaki a képviselőház vagy szenátus tagja, akkorakkor nem lehet miniszter vagy más közjogi méltóságA kongresszus feladatai:törvényhozás elnöki döntések jóváhagyásaköltségvetés elfogadásaBizottságok:külön a szenátusnak 16képviselőháznak 22 4 közös bizottságuk vangazdasági, adó, publikáció, könyvtárNagy a szakértői gárda száma:1 szenátornak 25-60 fő1 képviselőnek 10-15 főa szenátusnak 100 fő segítője

lehetKormányszervek:Kormányfő hivatala ( Elnöki Végrehajtó Hivatal 9 – Fehérház400 főnincs rögzített belső felépítése, az elnök határozza meg a struktúráját, ő nevezi kiaz alkalmazottakatFeladatai: az elnöki funkció segítése kormányfői funkció segítése fegyveres erők főparancsnoka funkcióinak segítéseKormány: ( kabinet ) nem túl nagy jelentőségű, a miniszterek nem tartanak ülést, az elnök az érintett miniszterekkeltárgyalja meg az ügyeket Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjének nagyobb hatalma van, mint a külügyminiszternek Idetartozik: a belpolitika, külpolitika, hadügy Igazgatási és költségvetési Hivatal: meghatározó szerepe van:pénzügyi költségvetési közigazgatási struktúra kérdéseiben. kormánytag vezeti Humánpolitikai Iroda a központi munkaerő-gazdálkodási feladatokat látja elgondoskodik a köztisztviselői rendszer működtetéséről ( 2,2 millió közalkalmazott )Szakminisztériumok: 14 db van

összesen, egy kivétellel ugyanazok, mint Magyarországon, - Veteránügyi min.Hivatalok ( náluk országos főhatóságok )úgy járnak e, mint a minisztériumok, ugyanazok a feladataik, csak szűkebb a profiljuk Független Intézmények Csoportja:a független ebben az esetben azt jelenti, hogy a kormánytól függetlenkivétel: az USA központi bankja Független szabályozó hivatalok: függetlenes a kormánytól jogszabályalkotó határkörük van Állami szint Az államok különböznek egymástól ( népességben, gazdaságilag, területben )Általános jellemzőik:minden államnak saját alkotmánya vanaz államok felépítése hasonló, a szövetségi szinten kialakult struktúrát képezi le kétkamarás parlament ( kivétel. Nebraska ) élén kormányzó áll ( 4 évre választják ), feladatai hasonlóak, mint az elnöknek az állami kormányszervek függetlenek a szövetségi kormányszervektől ( nincs alárendeltségi viszony ) , vannak azonban olyan kérdések,

melyekben szoros együttműködés van. Ezek csak szövetségi szinten jelennek meg. ( külügy, hadügy, pénzügy ) minden államnak saját nemzeti hadserege, saját nemzeti gárdája van, amely az USA elnöke által bevonható szövetségi szinten.Helyi szervek ( helyi önkormányzatok ) Az Egyesült Államokban az önkormányzatiság angolszász mintáját követik. Az angol decentralizáció lényege, hogy a parlament törvényben állapítja meg az önkormányzatok hatáskörét. Ennek alapján az önkormányzatok elvileg függetlenek és csak a parlament irányíthatja őket. Valójában azonban a kormány az anyagi támogatás révén nagy befolyást szerez az önkormányzatok fölött. A szabad önkormányzatok eszméje, azonban már az angol rendszerben is illúzió. Az igazgatás centralizáló törekvései folytán a helyi önállóságot a függőségi viszonyok szövevénye korlátozza.Az Egyesült államok 50 szövetségi államból áll, a világ negyedik legnagyobb

állama, 250 millió lakosa van. Alapfilozófiája: Az önkormányzat az államból ered, az állami kormányok hozzák létre és hatalmukat az államtól kapják.Szintjei: Hagyományos:- megyei önkormányzati szint helyi önkormányzati szint városi, községi Speciális: - iskolai különleges körzet ( vízellátás, szennyvízelvezetés, energiaszolgáltatás, természetvédelem 9 A hagyományos szint kétféle felépítésű lehet:– polgármester által vezetett tanácsi szisztéma: - a polgármesternek kis szerepe van tanácstestület működik városigazgató ( nálunk jegyző ): végrehajtó feladat Minden önkormányzatnál hivatalt találunk, mely előkészíti a testület munkáját.79 Franciaország közigazgatásának jellemző vonása ParlamentFranciaországban közvetlenül megválasztott nemzetgyűlés tagjaival szemben a második kamarát, a szenátus területi és helyi önkormányzat testületekből álló választott kollégium választja. A törvényhozás

mindkét kamara feladata, kisebb azonban a szenátus jogköre. A két ház véleményének elérése esetén a miniszterelnöknek ( illetve a háta mögött álló köztársasági elnöknek ) lehetősége nyílik a törvényhozási munka befolyásolására. A végrehajtó hatalom Az 1958-as francia alkotmány a hatalmi súlypontot az államfőre helyezi, a miniszterelnököt és kormányát az államfő alá rendeli, a parlament jogkörét – a polgári parlamentarizmusban egyedülálló módon – taxatív felsorolásban szabja meg és az általános hatáskört a kormányhoz utalja. Az alkotmány lehetővé teszi az államfő számára a nemzetgyűlés feloszlatását a kormányfő ellenjegyzése nélkül. Hatalmi súlyt ad az államfőnek már az is, hogy közvetlenül az állampolgárok választják meg.Az államfő legfontosabb jogosítványai: kinevezi illetve felmenti a kormányfőt és a minisztereket feloszlathatja a nemzetgyűlést és új választásokat írhat ki

elnököl a kormány ülésein és aláírja a kormány rendeleteit. Az államfő és a kormány jogköre és működése a gyakorlatban nem válik el. A kormány működésének fő formája a kormányülés, ahol az államfő elnököl. De ezen túl is, a kormány döntéseinek előkészítésében folyamatosan részt vesz az elnök saját hivatali apparátusa. A franci kormány Európában egyedülállóan széles autonómiát élvez a parlamenttel szemben.A parlament korlátozását tartalmazzák a működésére vonatkozó alkotmányos szabályok is. Ezek két szűk ülésszakot írnak elő, összesen hat hónap időtartammal. A törvényhozás súlypontja így a minisztériumi törvény előkészítésre tevődik át. Az alkotmány lehetővé teszi a kormány számára a törvényerejű rendeletek kibocsátását is.Helyi szervek:A francia modell a helyi szervek hatáskörét egyetemesnek tekinti, az összes helyi kérdésben azonban ennek ellensúlyozásaként az

önkormányzatokat szoros állami felügyelet alá helyezi, aktusaikat a központilag kinevezett tisztviselők jóváhagyásához köti. Pl megyei képviselet választja, de a megye legfőbb reprezentását a prefektust a minisztertanács nevezi ki. A prefektus a járások élére kinevezett alprefektusok felett felügyeletet gyakorol, rajtuk keresztül pedig a polgármesterek felett is. A francia szervezésben a központi államakarat direkt módszerekkel ( utasításokkal ) vihető le a községek szintjéig. A felügyelet eszköze a képviseleti döntések jóváhagyásának megtagadása vagy megtámadása.Közigazgatás sajátosságai: Erős központi államhatalom Centralizmus elve dominált ma is Tudatosan felépült közigazgatási rendszer Hierarchikus felépítettség Szakértelmet honorálta mára XI. századtól Modern francia közigazgatás: A francia forradalom a közigazgatás sok intézményét szétverte, de alapjaiban megőrizte Jelenleg 5 köztársaság működik

Köztársaság: félprezidenciális rendszer, az elnöknek nincs teljes mértékben irányító hatalma, megosztja a hatalmat a miniszterelnökkelKöztársasági elnök: Egyértelműen ő az uralkodó, közvetlenül gyakorol végrehajtó hatalmat miniszteri ellenjegyzés nélkül.Kormány tekintetében:kinevezi a miniszterelnököt ( akit akar, a nemzetgyűlés nem erősíti meg ) le nem válthatja, az a nemzetgyűlés feladatakinevezi a minisztereket, korlátja: a miniszterelnök javaslatáraa kormány rendeleteit aláírja ( vagy nem ) A külpolitika meghatározásában jelentős szerepe van, honvédelem, a hadsereg főnöke Fogadja a követeket, kinevezi a francia nagyköveteketParlament felé: a törvényeket kihirdeti, vagy nem, nem kötelező feloszlathatja népszavazást írhat ki Igazságszolgáltatás felé: az alkotmánybíróság három tagját ( 9 –ből ) ő nevezi ki. A miniszterelnök: ( köztársasági elnök nevezi ki ) A parlament előtt politikai felelőssége van

Irányítja a francia közigazgatást, de ez korlátozott, mert a köztársasági elnöknek joga van részt venni a kormány ülésein és ilyenkor ő az elnök. Előterjeszti kinevezésre minisztertársait Leváltathatja a minisztereket a köztársasági elnök nélkül Kiterjedt kinevezési jogkörrel rendelkezik Felel a kormányért Törvényjavaslat kezdeményezésére és előterjesztésére jogosult Kormányrendeleteket adhat ki a kormány nélkül, ezek eredeti és elsődleges szabályozást adhatnak Miniszterek: nem lehet bárki miniszter, nemzetgyűlési képviselő sem lehet nem tölthet be semmilyen funkciót, kivétel a polgármesteri tisztség nem gyakorolhatnak szakmai tevékenységet sem, nem lehet ügyvéd államminiszter ( legértékesebb, legrangosabb ) részt vesz a kormány ülésein Államtitkár Helyi igazgatás: A városok legfontosabb szerve a városi tanács. Tagjainak száma a lakosság számától függ A polgármester felelős a feladatok ellátásáért. A

polgármester egyszerre a kormány embere és a testület embere. Köteles a kormány döntéseit is végrehajtani A kormány felfüggesztheti a polgármestert, rendelettel leválthatja, döntéseit megsemmisítheti. A polgármesternek igazgatási hatalma van, azaz nincs jegyző. A települések felett helyezkednek el a megyék. Nekik is van képviselőtestületük, de ők nem közvetlen választással kerülnek be, hanem a települések delegálják őket. Élén a prefektus áll, aki a kormány embere is. Település - departmann - régió Franciaország centralizált volt, majd 1982-ben ( Mitterand ) decentralizálták. Konzervatívok most is támadják centralizálni akarják. Államtanács:Kettős arculat jellemzi.1 Közigazgatási bíráskodás: 22 helyi szerv, ahol az ügyek I. fokon indulnak, közigazgatási viták eldöntése II fokon kerülnek az államtanács elé.2 Konzultatív vélemény előkészítő és egyeztető tevékenység ( szakértő szervezet )Az

államtanács elnöke a miniszterelnök, de a helyettese elnököl. Az államtanácson belül szekciók vannak.Szekciók:pénzügyi, munkaügyi, belügyi, szociális, igazságszolgáltatás – szekcióelnökök irányításával 400 ember dolgozik az államtanácsban, ez a köztisztviselői karrier csúcsa. Államigazgatási főiskola képezi az embereket, ahová már csak legalább egy diplomával lehet bekerülni. Közszolgálat: Magába foglalja az összes állami alkalmazottat. ( üzem, orvos, stb ) Mindenkit, aki az államtól kapja a fizetését. Az államigazgatásban dolgozó 6 millió emberre egyetlen közös törvény vonatkozik, de egy végrehajtási rendelkezés szakmánként külön szabályozza. 80. Németország közigazgatásának jellemző vonása Parlament: Németország parlamentje is kétkamarás. A második kamara szerepét a Szövetségi Tanács (Bundesra) tölti be, mely szemben a közvetlen választással létrejövő Szövetségi Gyűléssel ( Bundestag ) a

tagállami kormányok küldötteiből áll. A hatalmi politikai súly egyértelműen a Bundestagban van, ugyanis a szövetségi szintű törvényhozás a Bundestag hatáskörébe tartozik. Az államfő parlament – feloszlatási joga erősen körülhatárolt. A szövetségi kormányon belül alkotmányjogilag kiemelkedő szerepe van a szövetségi kancellárnak. A kancellár határozza meg a kormány működésének politikai irányelveit, a miniszterek ezen belül kötelesek ágazatukat irányítani. Ennek lényeges tartalmát mindig a pártviszonyok döntik el. A kancelláron kívül a szövetségi kormány tagjai a szövetségi miniszterek. Minden minisztériumban van egy adminisztratív államtitkár is, aki a folyamatosan működő apparátust irányítja.Helyi igazgatás: A régebbi időkben ( porosz utas fejlődés ) német városok és községek kommunális ügyekben széles hatáskört gyakorolhatnak. A döntéseket vagy a képviselet vagy annak végrehajtó szervezet hozta.

A hatáskört jellemző decentralizáció azonban e modellben hatékony központi felügyelettel párosult. A területi önkormányzatok függetlenségének elméleti fikciójával szakítva a német közigazgatási szakértők felléptek a szerintük alapjában véve föderalisztikus elképzelésekkel szemben és az önkormányzati szervek hatáskörében a delegált felelősség elsődlegességét ezzel a centrális állami irányítás fontosságát emelték ki. Kormányformája: parlamentáris köztársaság Sajátosságok: parlamentáris köztársaságlegfontosabb: parlament + kormány föderatív állam ( központi államhatalom mellett tartományok vannak )11 nyugati ( városállamok is vannak benne )6 db keleti Pártállami jelleg.3 országos jelentőségű : szociáldemokrata párt 800 ezer tag kereszténydemokrata párt: keresztény szocialista párt: együtt 500 ezer tag Szabaddemokrata párt: 70 ezer tag Egyéb pártok: ( zöldpárt, szoc.párt, nacionalista pártok ) A

pártszerkezetek működése jogilag erősen szabályozott gazdálkodásukra és pénzügyeikre vonatkozóan. Nagy-párt, kis párt Választáson 5 százalék alatt: törpepártok, ezek a BM felügyelete alá tartoznak ( veszélyesek lehetnek ) Pártok hatása a közigazgatásra: bizonyos állások felett a pártok rendelkeznek kooperatív állam mintaképe érdekképviseletek és az állami szervek kapcsolata jól működik az érdekképviseletek befolyása nagy szakszervezeti mozgalom: 17 szakszervezet Német Szakszervezeti Szövetségbe tömörülnek Német Hivatalnokok Szaksz. Szöv 800 ezer fő Német Közalkalmazottak Szaksz. Szöv Kamarák: ( ipar - , kereskedelem , -------- ezek a legnagyobbak )Közigazgatás működése, szervezete: 3pillére van. – szövetségi tartományi önkormányzati Ezek mereven elkülönülnek egymástól Szövetség és tartomány viszonya: Vannak kérdések amik: kizárólag a szövetségre tartoznak, ( pl: bűnügyek, v. nagy pénzigényes dolgok,

pl: útfenntartás ) a szövetségnek jogalkotó és végrehajtó feladata is van, saját szerveivel hajtja végre.Konkuráló feladatok – a szövetségnek és a tartománynak is lehet amelyik előbb kezdte az csinálja. Tartományok kizárólagos feladatai: - szabályozás és a végrehajtás is a tartományok feladata Szövetségi kényszer: Ha az igazgatás a szövetség érdekeit veszélyezteti, joga van a tartományokkal szemben kényszert alkalmazni. Kancellár rendeli el ( 1949 óta nem volt ) Szövetségi segély: A tartományok nem tudják ellátni feladataikat, segítséget kérnek, a szövetség köteles megadni. Szövetség:Parlament: kétkamarás kamara: általános választójog alapján választják nyugat: 496, kelet: 164Bundestag: Európa legnagyobbja kamara: tartományi kormányok delegáltjai 3-12 fő tartományonként Bundesrat: - általában az első kamara szava a döntő Szövetségi gyülekezet: A két kamara együttes gyűlése. Funkciója: a köztársasági

elnök megválasztása Törvényhozás, olyan törvényeket alkot, amilyeneket akar. lyant nem hozhat, amely a kormányra vonatkozóan konkrét utasítást takarTörvényhozási szükségállapot: A törvényhozásnak nincs ideje kivárni, amíg a két kamara elfogadja – 6 hónap - , azonnal hatályosak. Szövetségi elnök:tényleges feladata nincs minden ténykedése a kormány kezdeményezéséhez van kötve. Minden tevékenysége ellenjegyzéshez van kötve Kormány: kis létszámú, általában 15-18 fő 3 elv érvényesül: - kancellár elv szolidaritási elv reszortelv Kancellárelv: A kormány működését a kancellár vezeti. Irányelv adási joga van Egy személyben szabadon állapítja meg a kormány feladatkörét. Szolidaritási elv: a kormány tagjainak együtt kell működni Reszort elv: a kormányon belül a kancellár által megállapított feladatkörben a kormány minden Tagja önállóan jár el. Főhatóságok: ( kb30 ) A minisztériumok mellett működnek (

szabványügyi, statisztikai, erdészeti ) Jellemzői: szövetségi, tartományi és települési szinten is lehetnek szervei. Tartomány: Majdnem ugyanazok, mint a szövetséginél, csak nincs államfő. Van: parlament, kormány 8 68 fő ), helyi szervek A tartománynak is van szabályozási joga. Kormány: Feladata: ugyanaz, mint a szövetségi kormánynak, csak kisebb létszámban. saját főhatósági rendszere van igazgatás három szintű. Tartomány, kormányzóságok, helyi szervek. Önkormányzatok: Kizárólag szolgáltató jellegű szervek, hatósági ügyintézés nincs. Nem településekhez kötődik, hanem vagy településhez vagy valamilyen területi egységhez. ( pl: járás) Alulról felfelé épül fel. Közszolgálati jog: Karrierrendszer és a német köztisztviselő teljes jogvédelme ( 2 millió ) csoport: - hivatalnokok – kinevezett köztisztviselő privilégium – élete végéig hivatalnok marad ( nyugdíjba vonulásaután is ugyanazok az előjogok

illemeg )elmozdíthatatlan – fegyelmi csak bírósági eljárásban lehet, ill. megfosztani tisztségétő alkalmazottak segédállomány, fizikai, egyéb, ( szerződéssel ) 81. Anglia közigazgatásának jellemző vonásai Egységes alkotmányos monarchia, nincs írott alkotmánya. 1972 óta egy parlament, észak Írországnak 1972-ig volt külön parlamentje. A végrehajtó hatalom duális. Az államfő formálisan nagy hatalommal rendelkezik, ő szentesíti a törvényhozás két háza által hozott törvényeket, ő nevezi ki a miniszterelnököt, a választások kiírását megerősíti. A miniszterelnök folyamatosan a politikai helyzetről Fontos azonban, hogy nem politizálhat. Törvényhozó hatalom: a parlament kétkamarás, alsó és felsőház, az utóbbit nevezik lordok házánakszuverén, nincs alkotmánybíróság, legfelsőbb bíróság van kétpárt rendszer, erős pártfegyelem, a parlamentben semmi nem dől el, a kormány javaslatait fogadják el. Az ellenzék

árnyékkormányt alkot. Választott és fizetett politikusok, akiket egyéni választókörzetekben választanak meg. Képviselőház funkciója törvényalkotás közigazgatás ellenőrzése törvényjavaslatok vitája A lordok házának a tagsága örökölhető, hivatalból tagjai az anglikán püspökök, főbírók. A miniszterelnök javaslata alapján is tagja lehet valaki, ez azonban nem örökölhető. Kabinet – Kormány a szélesebb értelemben vett kormány 30-40 főből áll. A szűkebb testület azonban csak 10 fő, meghívottak Minisztériumi irányítás, koordinálás Kollektív felelősség, nem kabinet tag is felelős Meghatározó szerep a miniszterelnöké A kabinetbizottságok döntési jogkörrel bírnak. A kabinet titkárság a működést segíti, létszáma kb: 200 fő. A kormányfői titkárság a hivatali és politikai teendőket látja el, tagjai politikai tanácsadók, létszámuk kb. 80 fő Kormányszervek: minisztériumoknál fontosabbak

Államkincstár: gazdasági és stratégiai feladatok, pénzügypolitika, költségvetés Közigazgatási és Tudományos Iroda: miniszterelnök tanácsadó szerve, a miniszterelnök a közigazgatási miniszter, irányítja a közszolgálatot. Tagállamok: Skócia: skót hivatal fiókminisztériumok külön közigazgatási szervek skót nemzetiségű kabinetminiszter Wales: walesi iroda ( legönállóbb közigazgatása van ) walesi kabinetrendszer Észak – Írország:Észak-Írországi Hivatal, kisebb fokú saját közigazgatással rendelkezik, élén Angliában választott angol politikus áll. Helyi igazgatás: az önkormányzat igazgatás birtokosa, az állam adja ezt a jogot dekoncentrált szervek feladatát is ellátja, pl: rendfenntartás Kétszintű: grófsági szinten a regionális feladatokat ellátja, pl: tervezés vagy rendfenntartás körzeti tanács ( település ) végzi az alapfeladatokat. 82 Az Európai Integráció és a magyar közigazgatásAz Európai Unió

előzményei:1957. Közöspiac: áruk, tőke szabad áramlása a tagországok között Közös vámunió igénye, a tagországok között vámmentesség, kifelé egységes vámtételek. 1999-re egységes pénznem az Euro, amely kiszorítja a nemzeti valutákat. Jelenleg 15 tagállama van A gazdasági szerződések köre bővül: biztonságpolitikai, belügyi- , és igazgásügyi szerződésekkel. Nemzeti hatáskörről nem mond le, de együttműködnekFelépítése: Parlament: jogszabályt nem alkot, csak véleményt nyilvánít, elfogadja az EU költségvetését. Bizottság: a közigazgatás csúcsszerve, nemzetek felett áll, a közösségi érdek képviseletét látja el. Jogszabályt kezdeményez, közösségi döntések végrehajtását megszervezi és ellenőrzi. Tanács: politikai főhatalom, döntéseket hoz. Nem egységes szervezet, tagjai kormányfők, külügyminiszterek, szakminiszterek. Feladata a közösségi jog megalkotása, amelyet közvetlenül kell mindenkinek

alkalmaznia, a nemzeti jog fölött áll. Rendeleteket, irányelveket, egyedi konkrét döntéseket hoz. Bíróság: nem dönt, csak értelmez Számvevőszék: Ellenőrzési feladatokat lát el. Magyarország 1987-ben felvételi kérelmet adott be, 1997-ben társult tag lett. Ezáltal megismerheti az EU működését, az EU élvezi azokat az előnyöket, amelyek az Unión belül érvényesek Magyarország nem élvezheti ezeket az előnyöket, de pénzügyi támogatást kap ( PHARE ). 1997- ben beadtuk teljes jogú tagság iránti kérelmünket Ennek feltétele, hogy minden szakterületen az elvárt helyzetet biztosítsuk. A feltételek teljesítésére szervezetrendszer épült ki. A Kormánybizottságot a miniszterelnök vezeti, a tanácsadószervezet a Külügyminisztériumban működik, az Államtitkárság pedig a koordinációs feladatokat látja el. Minden főhatóságnál vannak főosztályok, amelyek az integrációval foglalkoznak. Várható hatások: áruk szabad mozgása,

belső vámok és illetékek megszűnése külső országokkal szemben egységes vámtételek áruk azonos ára személyek szabad mozgása munkavállalási esélyek azonosak tőkebefektetések szabadon végrehajthatóak közös továbbképzések egységes európai közigazgatási rendszer kialakulása. Koncentráció alapján: Dekoncentráció alapján: Közigazgatási szerv egyikénél a legtöbb Feladatok szétosztása. feladat. Specializálódás speciális szervezeti elvek Jelentősége: elérhetőség, áttekinthetőség. alapján Centralizáció alapján: Decentralizáció alapján: Az ügyek nagy része a legfelső szinten Alacsony szintű szerv intézkedik, technikai és nyer elintézést. Minden állam alapvető politikai munkamegosztás, demokratikusságot egységét fejezi ki. fejez ki, felső határa van. Funkcionális működés: Ágazati működés: Alá-fölérendelt viszony, minden szervezettel kapcsolatban van, amely a feladatukkal foglalkozik, pl. pénzügy,

Statisztikai Hivatal (funkcionális szerv) Alá-fölérendeltség, csak szervezeti ágazatban látja el a feladatot, pl. igazságszolgáltatás Előnye: precíz és egységes végrehajtás, hatalom korlátozó jellegű, csak saját szervvel jár el, konkrétan beavatkozik