Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Gazdasági jog tételek

1. A kötelem fogalma, a sz és az egyoldalú jogügylet A kötelem: polgári jogi jogviszony, meghatározott jogosult áll szemben meghatározott kötelezettel és a jogosult a kötelezettől meghatározott szolgáltatást követelhet.  relatív szerkezetű  jogok és kötelezettségek csak a felek közt  szükségletkielégítésre irányul Három fő típusa a jogviszonyoknak:  szerződéses kötelem  jogszabályon vagy hatósági rendelkezésen alapuló  kártérítési (felelősségi) kötelem Szerződéses kötelem:  árucsere közvetítője  egyik fél a másik féltől azt a szolgáltatást követelheti, amelyre a kötelezett kötelezettséget vállalt, alanya lehet mindenki  alapja megállapodás  előretekintő, szervező jellegű  egyenértékűség jellemző  kölcsönös akaratnyilatkozat, legalább kétoldalú jogügylet, akarati viszony  egyenrangú, elkülönült jogalanyok Egyoldalú jogügylet: vagy egyoldalú jognyilatkozat (pl.

pályázati kiírás, díjkitűzés)  ritka  így keletkező jogviszonyokra, a szerződésekre vonatkozó szabályok érvényesek 2. A szolgáltatás fogalma és fajai A szolgáltatás a szerződés tárgya, a vagyoni szolgáltatás a kereskedelmi ügyleté  jogi szempontból lehet: tevőleges: jogalanyoknak sz. által meghatározott pozitív magatartást kell tanúsítaniuk nem tevőleges (mulasztós): feleknek a tevékenységtől tartózkodni kell  lehet: egyszeri: egy mozzanatú magatartás tanúsításával a kötelezettség megszűnik tartós: tevékenységek sorozata, jogviszony megszűntetése jogilag szabályozott időszakosan visszatérő: tartós alvariánsa, cselekménysorozat szakaszosan elhatárolható  lehet: személyhez kötött: csak a sz. alanya teljesítheti, nem megengedett a jogutódlás forgalmi jellegű: lényegtelen ki teljesíti, tárgyi oldalról közelítjük  vagyoni (dologi) szolgáltatásoknál: egyedi: teljesítendő dolog konkrétan ki

van jelölve, kizárt a kicserélés, ha a tárgy megsemmisül, megszűnik a sz. is fajlagos: amit teljesíteni kell, típusra utalással, mennyiség, minőség, mérték szerint határozzuk meg; sz. csak akkor szűnik meg, ha az egész fajta kipusztul zártfajú (fajlagos szűkebb köre): valamilyen szempont szerinti szűkítése a fajtának  lehet: osztható: ha a szerződési érdek a szolgáltatás részbeni nyújtásával kielégíthető, megfelelő arányban oszthatatlan: ha a szerződési érdeket csak a teljes szolgáltatás nyújtásával lehet kielégíteni  lehet: vagylagos: kötelezett több teljesítendő szolgáltatás közül választhat, ha késedelembe esik, a jogosult választhat  lehet: főszolgáltatás: adott sz. alapvető jellegét adja meg, tanúsítása révén a sz fő célja megvalósul mellékszolgáltatás: egyéb 3. Szerződési szabadság és a szerződéskötési kötelezettség A ~ azt jelenti, hogy a versenytörvény közjogi korlátainak

betartása mellett a szerződő felek maguk döntenek a kötelem minden eleméről. A szerződéskötés alapja a szerződő fél döntése, elhatározása valamely piaci kapcsolat létrehozására. A szerződő félnek döntenie kell, hogy egy adott időpontban: kíván-e szerződést kötni (akarati autonómia elve), és ha igen, kivel óhajt szerződést kötni, döntenie kell egyben a szerződéses jogviszony tartalmáról, végül a feleknek meg kell választaniuk azt a szerződéstípust, ami szándékolt vagyoni érdekeiknek a legjobban megfelel. Szerződési rendszerünkben érvényesül a partnerválasztás szabadsága. Korlátait a versenytörvény szabja meg (pl. tilos a versenytársak közötti összehangolt magatartás) A szerződő feleket megilleti a szerződés típusának szabad megválasztásának joga is (típusszabadság). Köthetnek a Ptk-ban nem szabályozott szerződéseket is, de ha Ptk-st kötnek, nem térhetnek el annak jogi minősítésétől. A szerződési

rendszerben messzemenően érvényesül a diszpozitivitás elve, azaz a szerződés tartalmának szabad kialakítása. Kivételes esetben a Ptk kogens szerződési szabályokat állapít meg, amelyek kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés érvénytelen (pl. a teljes szavatossági kötelezettség gazdálkodó szervezetek esetében nem zárható ki). A jogszabályok előírhatják a szerződés megkötésének kötelezettségét is (pl. ha a szolgáltatást nyújtó monopolhelyzetben van, vagy a szolgáltatás kapacitása szűkebb, mint a szolgáltatásra vonatkozó igény), vagyis a szerződési szabadság közösségi célú korlátozása. Ha a szerződéskötési kötelezettség a felek megállapodása alapján történik, előszerződésről beszélünk. 4. A szerződés értelmezése A szerződés (?megállapodás, megegyezés, ügylet) sajátos jogi tény, ui. legalább kétoldalú jogügylet, azaz kölcsönös és valamilyen joghatás kiváltására irányuló

akaratnyilatkozat. Megjelenésének előfeltétele, hogy a sz. felek egymással egyenrangú viszonyban álljanak, az alanyra általános és egyenlő a jogképességük. Másik előfeltétel a jogalanyok egymástól való elkülönültsége A szerződés akarati viszony, a szerződésben megjelenő akarat azonban determinált (behatárolják a gazd-társ-i tényezők). A kölcsönös akaratoknak egyezniük kell egymással A szerződő felek között nincsen jogi hatalmi viszony. Csak gazdasági kényszer lehetséges, jogi nem (ha az egyik gazd-i hatalma erősebb) A szerződési akaratokat ki is kell nyilvánítani, ennek megjelenése a jognyilatkozat. Ahhoz, hogy a szerződés jogi ténnyé váljon, szükség van a szerződés jogi elismerésére. Polgári jogi szerződés esetén ezt az állam adja meg, hiszen a szerződés alapján keletkező, módosuló, megszűnő jogviszonyok szükség esetén állami kényszerrel biztosítottak. Ha az állam megtagadja az akaratmegegyezéshez a

joghatást, érvénytelen szerződésről beszélünk. Ha az állam közömbös a szerződéshez, naturális kötelmekről beszélünk (pl. kocsmai hitel) 5. Ajánlat és elfogadása A szerződés létrejötte Szerződés létrejötte Ptk. szerint = Két vagy több fél egybehangzó akaratának kifejezése Szerződés megindulása: Az egyik fél részéről a másikhoz intézett jognyilatkozattal indul. Ez az ajánlat Ajánlat: Jogi értelemben egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelynek tartalmaznia kell a leendő szerződés összes tartalmi elemét, a szerződés lényeges pontjait. Ha ezek nem elemei, akkor a nyilatkozatot csak ajánlattételre való felhívásnak lehet tekinteni. Nem ajánlat a hirdetés, mert ez nem egy konkrét személyhez van intézve. Ajánlati kötöttség: Az ajánlattevő bizonyos ideig nem térhet el következmények nélkül ajánlata részleteitől. - Írásos ajánlat: ajánlati kötöttség akkor áll be, amikor a másik fél átveszi az ajánlatot.

- Szóbeli ajánlat: az ajánlat azonnal hatásos Ajánlati kötöttség időtartama: Az ajánlattevő meghatározhatja, hogy meddig tekinti érvényesnek ajánlatát (időtartam, illetve időpontig). Más esetekben jogszabály is meghatározhat érvényességi időtartamot A Ptk általános rendelkezése értelmében az ajánlati kötöttség akkor szűnik meg, amikorra az ajánlattevő a válasz megérkezésére rendes körülmények között számíthatott (postafordulta + gondolkodási idő). Közbeszerzéseknél ez az időtartam legalább 30 nap (3.5) Szerződés létrejötte: Egy szerződés akkor jön létre, ha az ajánlatot a másik fél változatlan tartalommal az ajánlati kötöttségi időn belül elfogadja. Ha a másik fél új feltételeket javasol, akkor ez új ajánlatnak minősül Ugyancsak új ajánlat az, amelyik határidőn túl érkezik. Hallgatással rendszerint nem létesül szerződés (kivétel: biztosítási szerződés). Hallgatólagos

szerződéskötésről mindig külön kell megegyezni, pl keretszerződésben. 7. Előszerződés Előszerződés  Szerződéskötési kötelezettség a felek megállapodása alapján. A jog egyik hatékony piacszervező intézménye, megkötői arra vállalkoznak, hogy a jövőben szerződést fognak kötni. Az előszerződés tárgya így nem más, mint szerződéskötési kötelezettség szerződésben való elvállalása. A jogosult az előszerződés alapján egy szerződés megkötését követelheti (szolgáltatás itt = szerződéskötés). Előszerződés tartalma: Minél jobban meg kell határozni a szerződést, amit a jövőben kötni akarnak. Erre nem mindig van lehetőség. Az előszerződésben mindig meg kell határozni a később kötendő szerződés tartalmát legalább olyan mértékben, hogy a bíróság megállapíthassa a tényleges szerződés tartalmát. Mindenképp meg kell határozni a később kötendő szerződés határidejét. Az előszerződést

olyan alakban kell megkötni, mint amilyen alak a későbbi szerződésre elő van írva. Előszerződésben a felek megállapodhatnak arra, hogy bánatpénz fizetése esetén bármelyikük elállhat a szerződéskötéstől. Ez jogilag nem kártérítés, az ilyenkor nem követelhető. Előszerződés érvénytelensége: A szerződéskötő akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy az előszerződés megkötése után olyan ok állt elő, amely nem teszi lehetővé számára a szerződés megkötését, ez nemzetgazdasági érdekeket sértene, vagy egyébként elállásnak lenne helye. Gazdasági érdek megváltozása ilyenkor nem lehet hivatkozási alap, ugyancsak olyan ok, amely az előszerződés megkötésekor már fennállt. Ilyenkor teljesíteni kell, ennek hiányában kártérítést kell fizetni Előszerződések a kapacitásfoglalási (-lekötési) és a bankhitelszerződések. 9. A szerződés érvénytelensége: semmisség és

megtámadhatóság A jogügylet hatálytalan, ha arra nem lehet állami kényszerrel alátámasztott követelést (igényt) támasztani.  általános hatálytalanság: mindenkivel szemben fennáll  relatív hatálytalanság: csak meghatározott személlyel szemben, pl. harmadik személy igényének kielégítése alapján elvonták Feltételes jognyilatkozat A jogügylet hatálya valamely jövőbeli bizonytalan eseménytől függ. A felfüggesztő feltétel alatt függő jogi helyzet áll fenn Bontó feltétel: a szerződés hatályának megszűnését tették egy bizonytalan eseménytől függővé, az időhatározásnak határozottnak kell lennie Érvénytelen szerződés:  látszat szerződés: a jognak nem engedi meg a belátást  a jog nem engedi meg a joghatás bekövetkezését  jogellenes magatartás egyik sajátos szankciója  fajtái: Semmisség és megtámadhatóság 1. Semmisség:  az érvénytelenségre bárki bármeddig hivatkozhat  az

érvénytelenséget a hatóság hivatalból köteles észlelni  ezért az észlelő félnek nem kell külön eljárnia  a semmisségi ok általában súlyos nincs elévülés - abszolút érvénytelenség 2. Megtámadhatóság a sérelmet szenvedett fél egy éven belül írásos nyilatkozatban kezdeményezheti a jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítását  csak a hátrányosan érintett támadhatja meg (egyoldalú jognyilatkozat)  elévülési jellegű  megtámadása határozott eljáráshoz van kötve (a hatósághivatalból nem észlelheti)  felt. érvénytelenség: a sértett fél döntésére bízva Semmisségi okok:  tilos ügyletek (a cél, amire a felek szerződtek, nem megengedett). Semmisség csak kogens jogszabály esetén  a jó erkölcsbe ütközik (társadalmi közfelfogás alapján)       színlelt szerződés: a felek leplezni kívánják valódi akaratukat (pl. adás-vétel ajándékozás helyett)

cselekvőképtelen által tett jognyilatkozat (akaratnyilvánítás hibája) álképviselő által kötött szerződés kötelező alakiság megsértése esetén (pl. kötelező írásbeliség) lehetetlen szolgáltatásra irányuló jogügylet--jogképesség hiánya uzsorás szerződés: a szerződő fél a másik fél helyzetét kihasználva (szubjektív elem) feltűnően aránytalan (objektív elem) előnykötése (pénzuzsora-magas kamat, reáluzsora--lakásbérlet) Megtámadhatósági okok: 1. Tévedés, megtévesztés v fenyegetés hatására tett jognyilatkozat (akarathiba: ennek felismerésekor kezdődik az egy éves határidő) Tévedés: körültekintő szabályozás (ne legyen visszaélés), jogi és ténykérdések Ténybeli tévedés feltétele: -lényeges pontokra kell vonatkoznia -másik félnek kell okoznia Jogi esetekben szűkebb körű, mivel általában a jogszabály nem tudása nem mentesít a jogsértés következményei alól Megtévesztés: céltudatos

félrevezetés, történhet 3. fél részéről is Jogellenes fenyegetés: akarathajlító kényszer ( a megtámadás kezdő időpontja a kényszerhelyzet megszűnésének napja) 2. célzott joghatás hibája : a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbözete, ha nincs ajándékozási szándék kirívó aránytalanság: a szerződéses ár az árcentrumtól min. 30-50%-kal eltér; a megtámadási határidő a teljesítés megkezdésétől indul Érvénytelen szerződés: nem kapcsolódik hozzá joghatás, a felek közt nincs kötőerő  az érvénytelenségi ok a jognyilatkozat megtételének időpontjában áll fenn  ha az ok később következik be, akkor szerződés szegés áll fenn  eredeti állapot helyreállítása: szolgáltatást visszaadni, mintha meg sem született volna a szerződés (in integtum restitutio). Ha visszafordíthatatlan, akkor csak a jövőre nézve érvénytelen  érvénytelenség orvoslása: a bíróság kiküszöböli az

okot (uzsorás, aránytalan szerződés v. indokolatlanul nagy előny esetén  szolgáltatás elvonása az állam javára, ügyészi indítvány alapján (állam javára marasztalás) Kártérítési kötelezettség:  szerződési felek közt  3. személy tekintetében: ha a szerződést kötő felek jóhiszeműek voltak, csak biztosítási kárt követelhet ha rosszhiszeműek, akkor teljes kártérítés Részleges érvénytelenség: Csak egyes kikötések érvénytelenek Hatálytalan szerződés: megfelel a jogszabályi követelményeknek, de alkalmazni csak ha a hatályossági követelményeknek is megfelel 6. Általános szerződési feltételek (blankettaszerződések) Kereskedelmi ügyleteknél nagyon fontos a standardizáció (tömegtermelés -> tömeges szerződéskötések). Ezt a standardizációt a blankettaszerződések és a keretszerződések teszik lehetővé. Ezek ún szabványszerződéseknek is nevezhetők, amelyekkel a jog a gazdaság tömeges igényeire

reagál. Szabványszerződések alkalmazása során a felek egyenrangúsága csorbát szenved, hiszen a felek nem tudnak kitérni minden egyes kérdéses pontra és nem tudnak mindenhol kompromisszumot kötni. Valamelyik félnek biztos rosszabbak a szabványszerződés pontjai, mintha egyedileg egyeztek volna meg. Általános szerződési feltételek céljai: Megkönnyítse a szerződéskötést; összefoglalja az adott szakmában általánosan érvényesülő sajátosságokat. Általános szerződési feltételek kialkulása: Rendszerint a szolgáltatás kötelezettje (végrehajtó) készíti el, de esetenként a jogosult is készíthet standardizált szabályokat. Ha ezek nem mondanak ellen egymásnak, akkor mindkettő a szerződés részévé válhat, ha viszont ellentmondás van ("blanketták csatája"), akkor egyik sem lesz érvényes. Helyettük a jogszabály diszpozítiv rendelkezéseit kell használni Ha ilyen nincs, akkor a bíróság határozza meg a forgalmi

szokásokat figyelembe véve a szerződés tartalmát. Amennyiben az ellentmondás a szerződés lényeges pontjait érinti, akkor a szerződés nem jön létre. Elvárások a blankettával szemben: Egyértelműség. A feltételeknek egyértelműeknek kell lenni Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a bírói gyakorlat a gyengébb felet (ez rendszerint a jogosult) részesíti előnyben, az ő javára dönt a vitás kérdésekben. Általános gyakorlattól való eltérésről való tájékoztatás. Ennek eszközei: aláhúzás, kiemelés vagy kifejezett közlés. Blankettaszerződések veszélyei: 1. Egyoldalú előnyök a szerződés megfogalmazójának, ok: A Ptk rendelkezései szerint a törvény diszpozitív szabályaitól el lehet térni.  Ptk tiltja, hogy jogi személyek egyoldalú előnyöket kössenek ki maguknak. E célból összességében kell vizsgálni a szerződést, és nem külön-külön az egyes szerződéseket (azaz kiegyenlítés elképzelhető). 2. A jogosult

általában nem tud mélyebben megismerkedni a szerződéssel, gyakran nem is szakértő, hanem fogyasztó. Nincs igazi választási lehetősége Amennyiben egyoldalú előnyök találhatók egy szerződésben, akkor ezt a sérelmezett bíróságon megtámadhatja. Ha a bíróság ezt az igényt megalapozottnak találja, akkor a szerződés adott pontját érvénytelennek nyilvánítja és esetleg orvoslást is elrendel. A szerződésmódosítás a szerződéskötés időpontjához visszahatóan hat. Fontos, hogy ez a döntés csak erre a konkrét esetre hat, és nem minden ilyen típusú szerződésre. Blankettaszerződést megtámadhatnak nem közvetlenül érintett szervek is (pl. fogyasztó-védelem, ügyészség). Amennyiben a bíróság ezt jogosnak ismeri el, akkor az összes ilyen szerződést ki kell igazítani, de nem visszahatólag, hanem csak a jövőre nézve. Keretszerződések: Átmenet blanketták és individuális szerződések között. Azok használják, akik

egymással huzamosabb ideig tartó gazdasági kapcsolatban állnak. Céljuk, hogy meggyorsítsák az ismételten előforduló jogi lépések lebonyolítását. Keretszerződésekben a felek a szerződés általános keretfeltételeiben egyeznek meg (pl. minőségi kikötések, szerződésszegés szabályozása stb) A későbbiekben a felek szerződéseiket a keretszerződésre való utalással kötik. A jogokat és kötelezettségeket az egyedi szerződés szabályozza, a keretszerződés mintegy másodlagos jogterület. Gyakran egyben előszerződések is (pl szindikátusi szerződések, fővállalkozási szerződések). 10. A szerződés alakja Három féle lehet: szóban; írásban; ráutaló magatartással Magyaro.: formátlanság, azaz ha nincs külön jogszabály, az ügylet szóban is érvényes Külkereskedelmi: a nyilatkozatok írásba foglalása kötelező. De ha a szerződés írásban, lehetséges szóbeli módisítás ha nincs külön rendelkezés a szerződésben a

tilalmára. Kötelező írásbeliség: A jogügylet jellegétől függően, pl. mezőgazdasági termékértékesítés, hitelezés, biztosítás Az írásbeliség az ügylet tartalmának bizonyítására szolgál, ez esetben az il.ség (én nem bírtam megfejteni) érvényességi jellegű (ha a jogszabály kötelező írásbeliséget állapít meg). A jogügyleteket magánokiratba kell foglalni. A nyilatkozat tényére és annak személyére nézve jelent bizonyítást, és nem az üzlet tartalmára mint a közokirat (hatóság állítja ki) Teljes bizonyító erejű magánokirat követelményei:  saját kezűleg íródott + aláírás  két tanú lakhellyel  hiteles kiállítói aláírás (bíró v közjegyző által)  gazdasági szerződés esetén cégszerű aláírás Ráutaló magatartás: jognyilatkozat tevők magatartásából állapítható meg azok akarata (vásárlás automatából, önkiszolgáló étterem)  A termelés és szolgáltatás tömeges

igénybevételének velejárója (sem a szerződés tartalmának kialakítása, sem a szerződő felek megnevezése nincs megoldva)  megmarad a kötelem személyes jellege  írásbeliség elmulasztása, de teljesítése esetén a jogalkotó elismeri a ráutaló magatartást  a visszaigazolás az ajánlati kötöttségi idő letelte után jutott el a cimzethez 11. A szerződés biztosítékai különös tekintettel a foglalóra, a kötbérre és az óvadékra A gazdasági érdekvédelem eszközei: Foglaló, kötbér, óvadék, kezesség, zálog, jogvesztés kikötése (ezeket be kell venni az üzlet szövegébe) FOGLALÓ:  olyan pénz v. érték, amelyet a szerződés megkötésekor a kötelességvállalás jeléül kell adni, amikor a részletek kidolgozása v. a teljesítés még időt igényel  a szerződéskötés jele, amit az ellenértékbe be kell számítani  amennyiben a beszámításra alkalmatlan, akkor visszajár  objektív elem: szerződés szegés

ténye szubjektív elem: felróhatóság  NEM jár vissza, ha a foglalót nyújtó fél felróható magatartása miatt hiúsul meg  Kétszeresen jár vissza, ha a foglalót kapó miatt hiúsul meg  foglaló=többletbiztosíték, a kártérítés összegébe beszámítandó  minimál-kártérítés funkcióját is betölti (~kötbér, de előre kell átadni) KÖTBÉR  vétkes szerződésszegés esetén járó, előre kikötött pénzösszeg  kárátalány, kártérítési minimum  szerződés kötésekor kikötendő  a feleket rászorítja a teljesítésre  szerződésszegés objektív, a megróhatóság szubjektív  előnye, hogy a kár mértékét nem kell bizonyítani, csak ha nagyobb a kötbér mértékénél  büntető jellegű szankció: követelhető kár nélkül is  lehet szerződéses kikötés is pl. kötelező kötbér a fuvarozási szerződésnél  a minimálkötbért előíró jogszabály lefele kogens, felfele diszpozitív ÓVADÉK:

 olyan pénz amelyet a kötelezett azért ad át előre, hogy a szerződés nem szerződésszerű teljesülése esetén a jogosult az így bekövetkezett kárát kiegyenlítse  szerződésszegés kiküszöbölésére  nem kell a szerződésszegést a felróhatóságra visszavezetni  magát a kielégítési alapot is át kell adni előre, de azt csak a kielégítés céljaira lehet felhasználni  visszajár, ha a szerződés megszűnik  a szavatossági, jótállási idő letelt anélkül hogy az igényt a jogosult érvényesíthette volna 12. A kezesség A szerződés ún. személyi biztosítéka a záloggal mint tárgyi biztosítékkal szemben A kezes a személyes teljes vagyonával felel a tartozás teljesítéséért ha a köteles nem teljesíti.  nő a teljesítésért felelős személyek száma  nő a vagyoni fedezet: adós és a kezes is teljes vagyonával felel  a kezesi szerződés alanyai: kezes és a jogosult (nem a kötelezett állapodik meg!!) 

nem 3 oldalú  nem feltétele a követelés megléte sem (jövőbeni követelés)  létrejöhet ha nem ismert a kötelezett Alaki követelmény: írásbeli nyilatkozat, a kezes szónak nem feltétlenül kell szerepelnie Járulékos kötelezettség, fő kötelezettséget feltételez: csak akkor érvényesíthető ha megállapítható a főkötelezettség. A kezesi kötelezettség ahhoz a kötelességhez tartozik, amelyért a kezes kötelezettséget vállal 1. Egyszerű kezes:  a főkötelezettség kötelezettje megelőzi a kezes fizetési kötelezettségét, vagyis a jogosult előbb a kötelezettől követel  a kezes a tőketartozásért és a járulékokért is köteles helytállni 2. Készfizető kezesség:  a kezes a kötelezettel egy sorban áll: egyetemleges kötelezettség  itt volt valami fontos de olvashatatlan---csak ekkor lehet szó készfizető kezességről A kezesség alapulhat szerződésen és jogszabályon. utóbbi: kezesség vállalási

kötelezettség: a szerződéses kezességvállalás hatályai az irányadók (gazd-i társaságokról szóló törv.ben vagy a bankkezességnél 13. A zálogjog A jogosult a követelés biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követelést megelőző sorrendben kielégítést kereshet ha a kötelezett nem teljesít. zálogjog:  járulékos jogosultság  csak követeléssel együtt lehet átruházni  abszolút szerkezetű: bárkivel szemben érvényesíthető  elidegenítés esetén a zálogjog is átszáll az új vevőre  kiterjedhet: kamatokra, költségekre, már meglévő vagy jövőbeni vagyonra Létesíthető: 1. minden birtokba vehető forgalomképes ingó és ingatlan dologra 2. minden átruházható jogra (értékpapír, kft üzletrész) 3. minden átruházható követelésre (licenszdíj, lízingdíj) az adós gazdasági érdekének védelme: A zálogkötelezett egyén vagyona vagy annak egy része szolgál fedezetül, de a vagyon számbavétele

korábban csak a bankhitelt biztosító zálogjog esetében volt lehetséges Fogyasztóvédelem: a kereskedelmi forgalomban résztvevő vásárló ha zálogjoggal terhelt dolgot vásároljon.kivétel: a zálogjog átszállásának főszabálya alól zálogmentes tul.jog:  kereskedelmi forgalomban  a rendes gazdálkodás körében eladott dolgokon  jóhiszemű vevő esetén Hitelezővédelem: ilyen esetekben a zálogjog a zálogtárgy helyébe lépő vételára Készzálogjog:  a zálogjogosult birtokolhatja az elzálogosított tárgyat  terheli őt a zálogtárgy épségének megőrzési kötelezettsége  a tárgyat nem használhatja  a tárgy lehet ingó és ingatlan is Jelzálogjog:  a zálogjogosultat nem illeti meg a dolog birtoklásának joga  a zálogtárgyi megóvásnak a kötelezettsége a kötelezettet terheli  ingatlanra és ingóra is  a zálogkötelezett tovább folytathatja a zálogtárgyon jövedelem szerző tevékenységét  ingatlan

esetén az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése  ingó esetén : közokirat elkészítése + Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásába való bevezetése szükséges Követelésen vagy jogon létesített zálogjog: a kötelezett, a jogosult és a zálogjogosult kezéhez együttesen teljesíthet, esetleg pénz bírósági letétbe helyezésével ha követelés a zálogjog tárgya, akkor a követelés jogosultja és a zálogjog kötelezettje azonos személy Keretbizt. jelzálogjog: jogviszonyból keletkező követeléseket kívánnak jelzáloggal biztosítani  meg kell határozni az adott jogviszonyt  azt a max.is összeget, amelyet belül a jelzálogon a követelést biztosítja  feltételes a jövőbeni követelés Zálogtárgyból való kielégítés: bírósági határozat alapján, végrehajtás útján kivételes esetben : megengedett a zálogtárgy közvetlen értékesítése A zálogjog megszűnik:  ha a zálogtárgy tulajdonos

kiegyenlíti a kötelezett tartozását  az alapkövetelés megszűnik  a zálogtul.os megszerzi a zálog tul jogát  a zálogtárgy elpusztul 14. A szerződés módosítása, egyesség Módosítás:  Akkor kerül rá sor, ha a felek között tartós gazdasági és jogi kapcsolat áll fönn  jogi gazdasági okok  történhet: felek közötti kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítással (módosító szerződés); bírósági szerződés módosítással; egyoldalú szerződésmódosítással Módosító szerződés: a jog ügylet módosítás legáltalánosabb formája; közös megegyezéssel bármikor sor kerülhet rá (Ptk 240) Módosítás = újabb szerződés - szerződéskötés szabályai Egyesség: módosítás speciális esete; a felek az egymással szembenálló bizonytalan vagy vitás követeléseikből kölcsönösen engednek; lényege: megszünteti a felek korábbi bizonytalan követelését, az új követelések alapja az egyezség lesz; később

nem lehet tévedésre hivatkozva érvénytelenné nyilvánítani az egyezséget (pl. Ha a bizonytalanságok tisztázódnak) Bírósági szerződés módosítás: a törvény megengedi kivételes esetekben; cél: jogi érdekkonfliktusok megoldása; bíróság módosíthat ha: felek tartós jogviszonyban vannak, szerződés megkötését követően a körülmények lényegesen megváltoznak, ez a változás az egyik fél számára jelentős és lényeges érdeksérelemmel jár. E háromnak kell együtt fennállnia CLAUSULA REBUSIC STATIBUS  bíróságnak döntési joga van a szerződés tartalmát illetően ha a felek kölcsönösen alávetik magukat a bíróság döntésének (nyilatkozni kell)  szerződések kiegyenlítése - bíróságtól kérhető  szerződéskötési vita a bíróság elé vihető - bíróság - szerződés (ha mindkét fél aláveti magát) Egyoldalú szerződés módosítás: Szűk körben ha a jogszabály feljogosítja valamelyik felet arra, hogy

egyoldalúan belenyúljon a szerződésbe (pl. Fuvarozási szerződés) Nem jelent szerződésmódosítást a tartozás elismerése. 15. A szerződés teljesítése (helye, ideje, módja) PACTA SUNT SERVANDA elve: (az adott szó kötelez)  a felek a megkötött szerződéseket kötelesek tiszteletben tartani és jóhiszeműen teljesíteni  a feleknek nem szabad olyan magatartást tanúsítaniuk, ami a szerződésben foglalt célokat meghiúsítaná; kötelesek együttműködni és tartózkodni a joggal való visszaéléstől A teljesítés:  a szerződésben megszabott helyen és időben - és ha dolog vagy szolgáltatás a szerződés tárgya, megállapított mennyiség és minőség szerint - kell megtörténnie  a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy rendeltetésszerűen, illetve a szerződésben kikötött célra lehessen felhasználni  teljesítés akkor következik be, ha a kötelezett a szerződés főkötelezettségét teljesítette  ezeket a

mellékkötelezettségeket is teljesíteni kell, de ezek hiányában még a teljesítés nem utasítható vissza szerzőésszerűtlenség miatt Nehézséget okoz annak a megállapítása, hogy egy szolgáltatás mikor éri el a teljesítés szintjét. A megfelelő szerződéskötéssel megelőzhetők a viták. (Lsd Mit kell szerződésszerű teljesítésnek tekinteni) A teljesítés két szerződéses jogintézménnyel függ össze: szerződéskötés; szerződésszegés Szerződéskötés: a feleknek meg kell határozniuk a szerződés tartalmát és tárgyát:  ha a szerződés egyértelmű, könnyen megállapítható, hogy a felek eleget tettek-e szerződéses kötelezettségeiknek  ha a teljesítés nem megfelelő: szerződésszegés A teljesítés joghatása:  a kötelezett szabadul szerződésbeli kötelezettségei alól  ellenszolgáltatási igények megjelennek  a kár veszély átszáll a kötelezettről a jogosultra (Kárveszély: az a kockázat, hogy kinek

kell viselnie a kárt, amelyet mástól nem lehet követelni (vagyis: a véletlen károk viselése)) A kárveszély viselés jogi szabályozása két polgári jogi intézményhez kapcsolódik:  tulajdonjog: a tulajdonos viseli a véletlen károkat  szerződések joga (kötelmi jog): a dolgokon fennálló jogosultság a teljesítés mozzanatával száll át a kötelezettről a jogosultra (lehet kivétel pl. Vállalkozási szerződés) A teljesítés helye: ahol a kötelezettnek át kell adnia (vagy el kell végeznie) a szolgáltatást  a törvénynek a helyre vonatkozó szabályai diszpozitivak, tehát ezektől a felek eltérhetnek  a hely gyakran kiderül a szolgáltatás jellegéből, tárgyából, vagy a szerződésből (pl. fuvarozási, építési szerződés)  a teljesítés helye a gazdálkodó szervezetek jogviszonyaiban a jogosult székhelye (telephelye) vagy a jogosult által meghatározott hely (vagyis a dolgot el kell vinni a megrendelőhöz)  ha fuvarozó

szükséges a hely igazodni fog a fuvarozási szerződés sajátosságaihoz  ha a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye (vagy telephelye), de a terméket fuvarozni kell, a teljesítés a fuvarozónak való átadással (a feladási állomáson) történik meg  ha a jog teljesítési helyként a jogosult telephelyét határozza meg; teljesítés = a termék elér a rendeltetési állomásra a fuvarozó a jogosult rendelkezésére bocsátja  ha a kötelezett saját fuvareszközzel szállít; a teljesítés = a kötelezett telephelye ( magánszemély fogyasztónak el kell menni a szolgáltatásért) A teljesítés ideje  meghatározása a szerződés feladata, ha a szolgáltatás jellegéből nem következik  ha a szerződés nem határozza meg, bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti (Ptk. 280) Mindkét félnek egyszerre kell megkezdenie a teljesítést Idő meghatározása  időpont: egy határnapon kell teljesíteni  időszak:

időszakon belül bármikor Fontos a teljesítési idő pontos betartása:  ha a kötelezett hamarabb készül el csak a jogosult beleegyezése esetén teljesíthet  ha a jogosult ehhez nem járult hozzá akkor a szolgáltatást nem küldheti vissza - felelős őrzés szabályai  határidő után - szerződésszegés Határidőbe a szerződéskötés napja nem számit bele. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap következő napon jár le. A teljesítés módja: A teljesítésben a kötelezettnek és a jogosultnak is megfelelő módon közre kell működnie. A jogosult:  a teljesítéshez szükséges előzetes intézkedések megtétele  szolgáltatás átvétele (mennyiségi és minőségi átvéte)  köteles a lehető legrövidebb időn belül meggyőződni arról, hogy megfelelő-e a teljesítés (teljesítés ellenőrzése átvétel után) átvételkor:  súly, darabszám, (mennyiségi átvétel)  minőségi ellenőrzés (ha a szolgáltatás

lehetővé teszi)  köteles harmadik személy részéről felajánlott tejesítést is elfogadni, ha a szolgáltatás nem személyhez kötött és a kötelezett hozzájárult (hozzájáruláshoz nincs szükség ha a harmadik személynek törvényes érdeke, hogy a kötelezett teljesítsen, pl. Kezesség)  teljesítés bírósági letétbehelyezéssel ha a szolgáltatás értékpapírra vagy pénzre szól de a jogosult személye bizonytalan, székhelye ismeretlen stb. A bírósági letét jog de nem kötelezettsége a kötelezettnek Ismétlődő szerződési kapcsolat esetén (ugyanazon jogosult és kötelezett)  ha a kötelezettnek több tartozása van és a teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását a teljesítést arra a követelésre kell elszámolni amelyet a kötelezett megjelölt  ha ilyen rendelkezése a kötelezettnek - törvény szerint kell elszámolni - régebben lejárt kötelezettségre  azonos lejárat esetén a terhesebb követelésre kell

fordítani, ha a terhek azonosak a kevésbé biztosított terhelés szűnik meg  végső eset: a követeléseket arányosan kell csökkenteni 16. A szerződés megszűnésének esetei 1. a megszűnésről a felek szerződéskötéssel dönthetnek 2. egyoldalú szerződésmegszűntetés: a jogszabály feljogosítja erre valamelyik szerződő felet; a szerződés lehetőséget ad erre valamelyik fél számára 1. Megállapodás  megszüntető szerződés kötése esetén a jogviszony EX NUNC hatállyal tehát a jövőre nézve szűnik meg  felbontó szerződés EX TUNC hatállyal: a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg (minden szolgáltatást vissza kell adni) - a szerződés előtti jogviszony naturális visszaállítása --- sokszor nem bontható fel a szerződés (pl. Szolgáltatás elfogadva) (csak értékbeli elszámolás - megszüntető szerződés lehet) 2. Egyoldalú megszüntetés  EX NUNC: felmondás feltétel: tartós jogviszony; határozatlan

időre kötött szerződés (pl. Bérlet) Felmondás  rendes: felmondási jog alapján, felmondási idővel  rendkívüli: másik fél súlyos szerződésszegése esetén, azonnali hatályú, határozott és határozatlan időre szóló szerződés esetén is  EX TUNC: elállás  teljesen fel kell számolni a jogviszonyt mintha a szerződést meg sem kötötték volna  alapulhat szerződésen, jogszabályon  szerződésen alapulót nem gyakorolhatja az, aki a kapott szolgáltatást nem, vagy csak erősen csökkentett értéken tudja visszaadni  szerződés esetén: bánatpénz; kártalanítási átalány: a másik félnél felmerült károkat fedezi (akkor is jár ha az elállás nem okozott kárt) Elállási jog jogcímei:  súlyos szerződésszegés  általános elállási jog: ha a szolgáltatás igénybevételére már nincs szükség (pl. Vállalkozási, fuvarozási szerződésnél), de kártalanítási kötelezettség  ténybeli változás amely

miatt az egyik felet mentesíteni kell a szerződési kötőerő alól (pl. Jogszabály változás) pl. Kötelező hatósági árváltozás 17. Az elévülés és a jogvesztés 1. Az elévülés Ha a kötelezettség teljesítése esedékessé vált, de a kötelezett nem tejesit a jogosult bírósághoz fordulhat a követelés érvényesítése végett. Ez a polgári jogi igény Benyújtása nem kötelező, de kívánatos Elmulasztása esetén a követelések, szerződések esetén bizonyos időn belül elévülnek (ellentétben a tulajdonjogi igénnyel). Elévülés szabálya (Ptk. 324) Ha valaki bizonyos időn belül nem érvényesíti követelését az elévül - állami kényszereszközökkel (pl. Bírósági vagy egyéb hatósági úton) nem érvényesíthető többé, a teljesítés ezután önkéntes  maga a követelés nem szűnik meg: ha valaki elévült tartozását önként teljesíti, nem követelheti vissza tartozatlan fizetésként  az elévülés szabályozásának

célja: a bizonytalan jogviszonyok rendezése  magyar jogban az elévülési idő általában öt év (de sok esetben a jogszabályok speciális elévülési időt állapítanak meg)  az elévülési határidő felfelé kogens, vagyis - a felek szerződése csak öt évnél rövidebb elévülési határidőben állapodhatnak meg - nem hosszabbíthatják meg az elévülési időt  az elévülési idő folyása a követelés esedékessé válásával indul meg ( a követelésre való alanyi jognak meg kell nyílnia)  a határidő előtt nem lehet követelni a teljesítést még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy a kötelezett nem tud majd teljesíteni  ha a jogosult öt éven belül nem érvényesíti igényét, az elévül; ha azonban a jogosult bizonyítani tudja, hogy alanyi jogát menthető indokból nem érvényesítette, akkor elérheti az elévülési idő meghosszabbítását - a jogosultnak az akadály megszűnésétől számítva bizonyos türelmi idő áll

rendelkezésére igénye teljesítésére, még akkor is, ha az elévülési idő korábban fejeződne be - a türelmi idő általában egy év, ha azonban az elévülési idő egy év vagy kevesebb, akkor csak 3 hónap  lehetőség van az elévülési idő megszakítására, ha - a jogosult a kötelezettet írásban felszólítja a teljesítésre, vagy - a jogosult a követelést bírósági úton érvényesíti - a felek együttesen kifejezett magatartása is megszakíthatja az elévülési időt (pl. Követelés módosítása, egyezségkötés) - kötelezett magatartása szakítja meg az elévülést, ha tartozását elismeri ha az elévülési idő megszakad, a megszakadásig terjedő időszakot figyelmen kívül kell hagyni és a határidő (általában 5 év) számítása újra kezdődik  elévülésnél súlyosabb határidő: jogvesztő határidő - nem hosszabbítható, nem szakítható meg - nincs helye bizonyításnak vagy kimentésnek ha a határidő lejárt, a

követelés jogalapja elvész 2. Jogvesztés: Sajátos szerződésbiztosíték; a felek írásban állapodnak meg, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszt valamely olyan jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. - szavatossági igények érvényesítésére 1 éves, tartós használatra rendelt termékek esetén 3 éves a jogvesztő határidő 18. Pénztartozás teljesítése és beszámítása Pénztartozás teljesítése helye: a jogosult lakó v. székhelye (tehát: a pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatás ugyan azon a helyen történhet, mert aki a dologszolgáltatásnál kötelezett, az az ellenpénzbeli szolgáltatásnál jogosult, és fordítva) sajátos jogszabályok:  a kötelezett a kötelezettséget a lejárati idő előtt teljesítheti, és a jogosult köteles azt elfogadni  a lejárat és teljesítés közötti időre sem kamat sem kártérítés nem jár (ettől szerződésben eltérni, csak jogszabály külön

felhatalmazása alapján lehetséges) 2. Beszámítás: a pénztartozás teljesítésének sajátos módja: a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egyszerű és lejárt követelést a tartozásból levonja Feltétele:  a követelések egyszerűek legyenek (pénztartozást pénzkövetelésbe, gabonatartozást gabonakövetelésbe), különnemű dolgok akkor sem számíthatók be ha értékük megegyezik.  a követelés lejárt legyen (ha a követelés még nem került el az igény állapotába, a határidő nem következett be, akkor lehet szó beszámításról) A törvény kizárja a beszámítást, ha:  a szolgáltatást a szerződés szerint meghatározott célra kell fordítani  ha a fél az adósnak szándékosan okozott kárt  törzsbetét befizetése alól nem lehet mentesülni (nem lehet tőkésíteni a hitelt)  ha a szolgáltatást meghatározott célra kell fordítani  ha a fél az adósnak szándékosan okozott kárt: a károkozó hitelező

köteles a kártérítés megfizetésére, az adós pedig a tartozás kiegyenlítésére 19. A szerződésszegés fogalma és fajtái általában A PTK nem definiálja a szerződésszegés fogalmát.ha a teljesítés nem szerződésszerű, beáll a szerződésszegés Szerződésszegés: a sz. teljesítése egyáltalán nem vagy nem megfelelően történik meg (a felek nem tartják be a jogszabályok előírásait, v. magatartásukkal sértik a másik fél jogait Fontos az előre nem látható esetek figyelembevétele, okai: 1. objektív: (külső) természeti csapás esetén a kötelezettet nem terheli felelősség, a jogkövetkezmények a sz.szegés tényéhez kapcsolódnak 2. Szubjektív: a szszegő felelősségre vonható, az objektíven túlmenő jogkövetkezmények Halmozott jogkör: 1,2 esetén kártérítés a legáltalánosabb szankció (lehet kötbér, stb.) Tipikus sz.szegő magatartások:  késedelem: a határidő teljesítés nélkül telik le  hibás

teljesítés: a felajánlott szolgáltatás nem felel meg a szerződés v. a jogszabály minimális kritériumainak  nem teljesítés: a szerződés teljesítése végleg elmarad, mert  fizikailag v. jogilag lehetetlenné válik a teljesítés  valamelyik fél megtagadja azt Más szerződésszegő magatartások:  tájékoztatási kötelezettség elmulasztása (biztosítási, vállalkozási sz.nél)  együttműködési kötelezettség elmulasztása: felek kötelesek együttműködni Teljesítési segéd: a kötelezett igénybe veszi a sz. teljesítéséhez, de a segéd magatartásáért ő felel, mint magáért (alkalmazott, alvállalkozó) 20. A kötelezett és a jogosult késedelme 1. A kötelezett késedelme: a határidőig nem teljesít, de nem is tagadja meg azt Objektív késedelem: a jogosult számára irreálissá válik a szerződési kötőerő fenntartása, hiszen nem történt teljesítés.sz további sorsa a jogosulton múlik A jogosult elállhat a

szerződéstől, ha:  bizonyítja, hogy elmúlt a sz. teljesítéséhez fűződő érdeke (érdekmúlás= a sz megkötésével elérni kívánt cél a kötelezett késedelme miatt már nem valósítható meg)  fix határidő v. meghatározott időpont letelt  a póthatáridő is eredménytelenül letelt A kötelezettnek felróható késedelem: kártérítés, esetleg kötbérfizetés. Kártérítés alól mentesül, ha bizonyítja, hogy a káresemény a késedelem nélkül is bekövetkezett volna. Fizetési késedelem: sajátos kötelezeti késedelem Általában a pénzfizetést megelőzi egy korábbi jogviszony. elállás: az árú visszakérése a nem fizető féltől, ha  a szolgáltatást értékesíteni tudja  a szolgáltatás tárgya nem szenvedett kárt Pénztartozásnál általában nem elállás, hanem kamatfizetési kötelezettség (akár) (kamatmentes tartozásra is)  késedelmi kamat: nem büntető jellegű, hanem jogkövetkezmény  ügyleti kamat:

kölcsöntartozás ellenértéke (csak a kölcsöntartozáshoz kapcsolódik, míg a késedelmi k. minden esetben alkalmazható) a kölcsöntartozás lejártáig is jár) Törvényes kamat: (ügyleti kamatnál) 20%  nem kamatmaximum  magánszemélyek közt: ? : kamatmentesség  gazd.i szervek: törvényes kamat Késedelmi kamat:  20%, ha a sz. nem köti ki  ügyleti kamaton felül évi 8% késedelmi kamat 2. Jogosult késedelme: ha a sz.szerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy  a jogosult elmulasztja a megfelelő teljesítéshez szükséges intézkedéseket  a teljesítésről szóló nyugtát, átvételi elismervény nem adja ki  a kötelezettségről kiállított értékpapírt nem adja vissza és a kötelezett a teljesítés időpontjától mentesül a kötőerő alól, ekkor kezdődik az elévülés, fontos hogy visszakapja az értékpapírt.érdekelt a kötelezett kötelezettnél: mintha a teljesítés megtörtént volna, de a

szolgáltatás tárgyát őrizni köteles, de azért a jogosult felel Fajlagos szolgáltatásnál a kötelezett a szolgáltatást elkülöníti, így a jogosulté a kárveszély Ha a jogosult által át nem vett szolgáltatás pénz, nem jár késedelmi kamat, ha a kötelezett a pénzösszeget letétbe helyezte  a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja  kártérítés, adott esetben kötbér fizetése 21. A hibás teljesítés Amikor a teljesítés nem felel meg a sz. vagy a jogszabály által előírt minőségi előírásoknak, vagy a szolgáltatás nem felel meg a rendeltetésszerű használat követelményének.  a szolgáltatás minőségét ált. szerződés határozza meg  minőséget meghatározó egyéb jogi előírás: szabvány= a rendszeresen ismétlődő műszaki, gazdasági, technológiai feladat megoldási módját, a termék, termény v. szolgáltatás jellemzőinek meghatározását tartalmazzák  nemzetközi szabványok,

Magyar Szabványügyi Testület  nemzetközihez való igazodás  lehetnek kogensek v. diszpozitívak  házi és vállalati szabványok  típusra jellemzőkonstrukciós hiba, minőségi hiba  hibás a teljesítés, ha a szolgáltatás nem felel meg a vele szemen felállított követelményeknek, alkalmasságának megítélése.pl száraz kenyér Szavatosság: objektív jogkövetelmény. A kötelezett szolgáltatása a teljesítés időpontjában hibátlan, a szolgáltatás megfelel a sz. és a jogszabályok követelményeinek, ill az általános alkalmassági követelményeknek.  fontos a teljesítés ideje: ha a hiba a teljesítés után keletkezik, nem lehet szavatossági igény  ha a hiba a teljesítéskor nem volt észlelhető, de fenn állott, akkor van szavatossági kötelezettség  ha a hibát a teljesítéskor észleli, de nem akar róla lemondani, a szolgáltatást jogfenntartó nyilatkozat mellett elfogadhatja (szavatossági jogával élni kíván) 

ha min.-ű termék iránti követelés, ésszerű takarékosság szempontjai Szavatossági jogok:  javítás v. árleszállítás  ha nem javítható, kicserélés  vásárlástól való elállás (ex ? hatállyal) Kisker.:  a hiba akkor tekinthető rövid idő alatt megjavíthatónak, ha a bejelentéstől számított 1 napon belül megjavítják  a jogosult a hibát maga is kijavíthatja a kötelezett költségére  kérhet cserét akkor is, ha a javítás egyéb érdek sérelmével jár Csere:  csak fajlagos szolgáltatás esetén, ill. ha a dolog minden paraméterében azonos az eredetivel  egyedi szolgáltatás: a munka újbóli elvégzését lehet kérni Visszatartás:  a jogosult a szolgáltatás arányos részét a szolgáltatás kijavításáig, kicseréléséig visszatarthatja, ezen hatályok: kellékszavatosság (szerződésnek v. törvénynek megfelelően) Jogszavatosság:  ez is a szerződéses szolgáltatáshoz kapcsolódik, de nem a

fizikai tulajdonságok hiánytalanságáért, hanem a jogi hibákért való helytállás  ahol jogátruházás történik  jogi személyeknél a szavatossági jogok megváltoztatása egyéb feltételekkel van összekapcsolva Kártérítési igény:  érvényesíthető akkor is, ha a szavatossági igény érvényesítésének határideje lejárt a kár keletkezésétől kezdődő 5 éven belül Kereskedelmi igények érvényesítése:  a hiba felfedezését követően haladéktalanul kell értesíteni a kötelezettet (max. 3 hónapon belül)  hat hónapos elévülési határidő (teljesítéstől)  1 éves (tartós használatra rendelt termékek esetében 3 éves) jogvesztő határidő (jogviszony megszűnik, sz.re nem lehet többé hivatkozni) ezek a hatályok szubsziduálisak (alárendeltek), nem diszpozitívak, ezektől csak egyéb jogi eszközök térhetnek el (pl. élelmiszereknél néhány nap) csere esetén a szavatossági határidő újrakezdődik,

javításnál kitolódik (meghosszabbodik) 22. A szavatosság és a jótállás azonosságai és különbségei Jótállás:  nem szerződés szegési jogkör, hanem szerződési biztosíték (szerződési mellékkötelezettség)  a kötelezett kötelezettséget vállal, hogy a szolgálat tárgya meghatározott időn belül nem fog meghibásodni (garancia)  a szavatossággal ellentétben a kötelezett oldalára helyezi a bizonyítási terhet: akkor menekül a jótállás alól, ha bizonyítja, hogy a jogosult nem rendeltetésszerűen használta a szolgáltatást  a szavatosság törvényen alapuló kötelezettség.a jótállás tipikus szerződési kikötés (kötelező pl a tartós fogyasztási eszközökre)  a szavatosságnál kétféle határidő: (jogvesztés, elévülés).jótállásnál: jogvesztő határidő, a javítási idő nem számít bele a jótállás idejébe  a jótállás időtartama a szavatossági idő lejártával kezdődik Azonosságok:  a

jogok közel azonosak: kijavítás, csere, hibás teljesítés során keletkezett költségek viselése Jótállás: a javításnak ált. 8 napon belül meg kell történnie, 30 napon túli javítás esetén cserekészüléket kell biztosítani A jótállási idő alatt felmerülő szavatossági jogokat a jótállás hatályai szerint kell elbírálni: a jogosultra kedvezőbb, a kötelezettre terhesebb hatályok.a jótállás szigorúbb felelősség 23. A szerződések tipizálásának alapproblémái, vegyes és atipikus szerződések A szerződés fajtái (a magyar jogban szabályozott sz. típusok):  Adásiszerződés: a kötelezett a szolgáltatás tárgyát és az ehhez kapcsolódó jogot a jogosultnak átadja -adásvételi sz.: az eladó a dolgot és annak tulajdonjogát pénz ellenében a vevőnek átadja (határidős is) -kölcsönsz.: a sz tárgya pénz, a sz lejártakor pénzvisszafizetési kötelezettsége az adósnak -szállítási sz.: ipari termék, teljesítés

későbbi időpontban (fajlagos sz) -mezőgazdasági termékértékesítési sz.: (zártfajú szolgáltatás): saját termelés és nevelésű -cseresz.: a tulajdonba adott dolog ellenértéke más dolog (nem pénz, pl: barter); dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása -közüzemi sz.: a szolgáltató folyamatos közüzemi szolgáltatásra (gáz, víz) köteles - fogyasztó díjat fizet -ajándékozási sz.: nincs ellenszolgáltatás: nem kereskedelmi ügylet! Nem egyoldalú jogügylet, hanem sz, mert az ajándékot el kell fogadni  Eredmény elérésére kötött sz.: a kötelezettnek olyan munkát kell végeznie, amely valamely eredményben testesül meg: munkát kell végezni, eredményt kell produkálni. Ha csak munkavégzés lenne, megbízási, munkavégzési sz.; ha csak dolog, eredmény produkálása, adásvétel -vállalkozási sz.: vállalkozó: munkavégzés-megrendelő: szolgáltatás átvétele és díjfizetés (beruházási      

jellegű vállalkozások, szerzői művek megjelentetése) -tervezési sz., építési sz, szerelési sz (terv készítése, építési tevékenység, technológiai szerelési munka) -kutatási sz., utazási sz, fuvarozási sz (kutató munka és kutatási eredmény; díj ellenében küldeményt rendeltetési helyre továbbít és címzettnek szolgáltat) szerződésszegés = az eredmény nem produkálása Ügyviteli sz.: a kötelezett ügyeket lát el más érdekében, de az eredményességet nem garantálja Az eredmény más, külső tényezőtől is függ. -megbízási sz.: ha a megbízott jognyilatkozatot tesz: képviseleti megbízás -bizományi sz.: a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára és számlájára köt sz-t (díj ellenében) -szállítmányozási sz. = fuvarozási bizomány: a szállítmányozó köt sz-eket és végzi az egyéb teendőket (fuvarozási sz.-eket saját nevében, de megbízó javára és számlájára megköti) -pénzügyi szolgáltatás:

hitel-, bankszámlasz. -letéti sz.: a letéteményes köteles a letevő által rá bízott (nem használhatja) dolgot időlegesen megőrizni: raktározás (díj ellenében) Használati sz.: a használatot és a birtoklást a kötelezett időlegesen átengedi a jogosultnak Ingyenes használat: haszonkölcsön sz. -bérlet: több a letétnél: a bérlő nem csak birtokolja, használja is a dolgot, de nem rendelkezik vele (mint adásvétel esetében) pl.: haszonbérlet (mezőgazdasági ingatlannál), lakásbérlet -licenciasz.: a szabadalmi jog jogosultja kötelezettséget vállal, hogy a szabadalom tárgyát használatba adja, és az ehhez szükséges használati engedélyt megadja. Szabadalmi oltalomban személyi és vagyoni jogot egymástól elválaszthatatlanok: személyiségi jog át nem ruházható Helytállásra irányuló sz.: a kötelezett valamilyen biztosítási esemény bekövetkezésekor meghatározott szolgáltatást fog a jogosult számára teljesíteni. -biztosítási

sz.: élet-, baleset-, felelősség-, vagyon (kár) -biztosítás Kárelosztó funkció, társadalmi szinten azonos kockázati ténynek kitett személyek között. Organizációs célú sz.: a szerződő felek huzamos és szervezetszerű kapcsolata (társasági sz) -érdekazonosságon alapuló, többoldalú sz.-ek -jogi személyt keletkeztet (pl. Kft, PJT, Gt) -nem keletkeztet jogi személyt (pl. polgárjogi, társadalmi sz) A jog a szerződéskötés tényéhez és nem az egyes szerződéstípusokhoz köti a kötőerőt Atipikus sz.-ek: a törvény által kidolgozott sz típusok alá nem vonható sz-ek (lízing, faktoring, franchise) -fontos a felek megállapodása (nagy szerepe van) - nincs közös jogterület -előbb-utóbb jogszabállyá válnak Vegyes sz.: több sz típus ötvözete, pl takarékbetét sz, ami áll: letéti, megbízási, kölcsön sz -"innomitás" sz.: annak a sz típusnak a szabályai az irányadóak, melyek körében a megoldandó feladatok

felmerülnek. Atipikus és vegyes sz.: a Ptk nem szabályozza, de előírhat fogalmakat pl: -faktoring: a pénzintézet üzletszerűen követeléseket vásárol meg (pénzügyi, jogi kategória) -csúcstechnológia területén: szoftver -a szolgáltatás jellege határozza meg a szerződésszegés szankcióit. Atipikus sz-ek: előbb-utóbb megjelennek a sz. típusok 24. Az adás-vételi szerződés általános szabályai Adás-vételi sz.: a kereskedelmi forgalom alapvető sz típusa, az árucsere tipikus közvetítője -az egyenrangú, de egymástól elkülönült tulaj.-ok összekapcsolódása -az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni -a vevő pedig a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni (birtok + tulajdonjog szerepe) -a felek megállapodása alapján -a tulajdonjog nem a sz. megkötésével, hanem a dolog átadásával száll át az eladóról a vevőre -sz. : nem ad alapot a birtok- és tulajdonba vétel speciális eszközeinek igénybevételére

-alanya bármely jog- ill. cselekvőképes személy lehet -tárgya minden forgalomképes dolog lehet (forgalomképtelenek: állami tulajdonú tárgyak, önkormányzati törzsvagyon) Forgalomképtelenség: -a Bt. tag társaságba bevitt vagyona -amit a törvény, hatóság vagy sz. annak nyilvánít -célja hogy ne kerüljön ki a kizárólagos tulajdonos vagyonából Tárgya: rendszerint már meglevő dolog; lehet jövőbeli dolog (feltételes reményvásár): a vételár akkor térül meg, ha a dolog létrejön. Feltétlen reményvásár: sorsjegy Ingatlanok esetén: átadás - a tulajdonjog telekkönyvbe való bejegyzése -az eladó köteles a tulajdonjog átruházására és a dolog átadására (birtokba adás) -vevő: megvizsgálás (kellékszavatosság miatt) -a vevő tulajdonjogot szerez; származékos jogsz. a vevő nem szerez több jogot -a jogért való szavatosság: az eladó szavatol a vevő tulajdonjogáért -a vevő birtoklási, használati és rendelkezési jogot is

szerez, ha ezek korlátozottak: ezek elhárítását követelheti -az eladó a tulajdonjogát a sz. megkötésekor, max a teljes vételár kifizetéséig tarthatja fenn -köteles a vevőt tájékoztatni (dolog hibái, elővásárlási jog fennállása, szolgalmi jog) -az átadással és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos költségek az eladót, -a sz.kötés költségei, a tulajdonátruházási illeték és egyéb költségek a vevőt terhelik -a vevő köteles a dolgot átvenni és a vételárat megfizetni (ezt meg kell határozni, kivéve hatósági ár esetén): -kiköthető piaci ár (piacon fennálló középár) -csúszóár-klauzula (számszerű árat meghatározó szabály szerint növelik/csökkentik) -sz.: szóban, írásban vagy ráutaló magatartással -kötelező írásbeliség pl.: ingatlanok adásvételének (+ ügyvédi ellenjegyzés, közjegyzői hitelesítés) -részletfizetés lsd. következő oldal -megtekintésre vagy próbára vétel. Ha a vevő a megadott

határidőn belül nem nyilatkozik, létrejön az adásvétel. A vevő elfogadó nyilatkozatáig a káresemény az eladót terheli -minta szerinti vétel (fajlagos vagy zártfajú szolgáltatás esetén) -cseresz.: a felek kölcsönös átruházásra vállaltak kötelezettséget 25. Elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog Elővásárlási jog: ha a dolgot a tulajdonos el akarja adni, az előszerződési joggal rendelkező fél egyoldalú jognyilatkozattal vevőként beléphet a sz.-be -az elővételi joggal rendelkező beléphet a vevő helyére -a tulajdonos a harmadik személy vételi ajánlatát köteles bemutatni az elővásárlásra jogosult személynek -személyhez kötött jog, átruházása semmis -gyakorlásának lehetősége az adásvételre szűkül (árverésre nem!) -ha hatóság írja elő, csak írásban érvényes -a törvényen alapuló elővásárlási jog elsőbbsége -más személy javára biztosítható elővásárlási jog elsőbbsége a tulajdonos

társával szemben -elővásárlási jog gyakorlása oszthatatlan -elővásárlási jog kötelmi igény öt év alatt évül el Visszavásárlási jog: a korábbi tulajdonos a sz.-ben kikötheti magának, hogy meghatározott időn belül egyoldalú jognyilatkozattal a dolgot visszavásárolja -csak az adásvétel megkötésekor -a visszavásárlási ár meghatározásával -max 5 évre -írásban lehet kikötni -egyoldalú jogosultság az eladó számára -a vevő a dologra ráfordításokat eszközölhet, ha a dolog értéke nő, visszavásárláskor követelheti az értékgyarapodás megtérítését -az értékcsökkenés pedig levonható az eredeti árból (visszavásárláskor) -jogosultja korábbi tulajdonos legyen (más javára visszavásárlást kikötni nem lehet) -elidegenítési és terhelési tilalom: csak a vevő viszonyaiban irányadó -személyes jellegű, oszthatatlan Vételi jog (opció): olyan jogosult, aki korábban nem volt tulajdonos, valamely dolgot egyoldalú

jognyilatkozattal megvásárolhat -a vétel lehetőségének biztosítása -általában a vevő nem tud/nem képes szerződési nyilatkozatot tenni -jogosultja maga kezdeményezheti az adásvételi sz. megkötését -ritka esetben kérheti a tulajdonos a bíróságtól a vételi jogból eredő kötelezettség alóli mentesítését -bármilyen forgalomképes dologra kiköthető -a határozatlan időre kikötött opció hat hónap elteltével megszűnik -határozott idő: max. 5 év -max. 5 évre -a vételár meghatározása mellett -írásban lehet csak megkötni -vevőnek nyújtott kedvezmnény: részletfizetés -eladó: elállási jog vagy a részletfizetési kedvezmény megvonása -az első késedelem esetén, később már nem gyakorolhatja -a vevőt értesítenie kell + határidő kitűzése -a dolog visszszolgáltatása + használati díj -a kárveszély a vevőt terheli 26. A szállítási szerződés alapszabályai A szállító köteles a sz.-ben meghatározott dolgot a

kikötött későbbi időpontban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig átvenni és az árat megfizetni -határidős adás-vétel -az ipari termelés és forgalom alapvető sz. típusa -akkor is, ha a szállító nem maga állítja elő a terméket (de saját számlájára veszi meg) a termék általában még nem áll rendelkezésre -fajlagos (vagy zártfajú) szolgáltatás -tárgya általában ipari termék -a szocialista jogrendszerben elsődleges tervsz. -bárki köthet szállítási sz.-t -a szolgáltatás tárgyának, a teljesítés időpontjának és ellenértékének meghatározása (egyértelműség) -specifikációs jog: a megrendelő a termék választékát a sz.-t követően, de teljesítés előtt határozza meg -tolerancia kikötés: a szállító adott tűréshatáron belüli eltérésére -készre jelentés: a szállító köteles a megrendelőt min. 3 nappal előbb értesíteni, de a megrendelt terméket csomagolva és mérlegelve leszállítani -a

megrendelő a mennyiségi ill. minőségi vizsgálatot azonnal, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc napon belül köteles megejteni -nem terheli megvizsgálási kötelezettség, ha 3 napon belül kicsomagolás nélkül továbbküldi -a teljesítés helye a megrendelő telep/székhelye A megrendelő elállhat a sz.-től (nem sz szegés miatt), de: kártérítés, kötbérfizetés Ez esetben: a vétlen szállító előnytelen helyzete; a megrendelő köteles a szállítót kártalanítani; helyre kell állítani az eredeti állapotot; ha ez érdekeket (nemzetgazdasági) sértene, a sz. megszűnhet a jövőre nézve -kötelezett késedelme: jogosult elállási vagy póthatáridő -megrendelő késedelme: a szállító felelős őrzése -hibás teljesítés: a megrendelő élhet szavatossága jogával -vétlen sz. szegés: nincs kötelező kötbér, lehet kártalanítás -ha a szállító harmadik személyt közreműködtet: a közreműködőért is ő a felelős -a sz.

szegés áthárítása: a szállító a kötelezettségeinek eleget tett és a közreműködő számíthat a sz szegés tovagyűrűzésére 27. Közszolgálati szerződés és a mg-i termékértékesítési sz Közszolgáltatás: olyan szolgáltatás, amellyel szemben a társadalomban tömeges igény jelentkezik -a szolgáltatás maga is társadalmi igényt elégít ki -a szolgáltatás igen költséges -teljesítése állami eszközök felhasználását igényli pl. víz, villany, gáz, csatorna, tömegközlekedés) Közüzemi sz.: a szolgáltató köteles meghatározott időponttól folyamatosan és biztonságosan, a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani, a fogyasztó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. -sz. kötési kötelezettség: a sz a szolgáltatás igénybevételével jön létre -sz. kötési kötelezettség alóli mentesség: különleges esetekben -a sz. létrejötte után a szolgáltatás csak jogszabályban

meghatározott esetekben szüneteltethető -a szolgáltató a sz.-t csak jogszabályban meghatározott esetekben mondhatja fel Mezőgazdasági termékértékesítési sz.: A termelő meghatározott mennyiségű maga termelte terményt, terméket vagy állatot köteles a kikötött későbbi időpontban a megrendelő tulajdonába átadni, a megrendelő átvenni és fizetni. -a határidős adásvételi sz. külön szabályozott válfaja -közel áll a szállítási sz.-hez, de mg-i területre vonatkozik, ezért -zártfajú -a minőséget szabványra vagy más előírásra utalással határozzák meg -a termelő által előállított mg-i termék -a megrendelő a termelőnek teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt (útmutatás, tájékoztatás) -vetőmagot bocsáthat rendelkezésre (a vállalkozási sz.-hez közelít) -az adásvétel ill. a váll szabályait kell alkotni -több évre szóló: -az árban nem kell megállapodni -a felek közös kockázatvállalásban -közös

nyereség elérésében állapodhatnak meg (társasági törvényi elemek) -írásban jöhet létre -ha így nem jön létre, de van kötelezettségteljesítés, a sz. ráutaló magatartással létrejön -a termelő jogosult korábban is teljesíteni, a megrendelőt értesíteni kell -akadályértesítési kötelezettség (az előleg visszafizetése) -a teljesítés helye a termelő telephelye Késedelmi szabály: a termék romlása miatti értékcsökkenés a késedelemért felelőst terheli -a termelő jogosult a leszerződött mennyiségnél 10%-kal kevesebbet teljesíteni, de ha pl. 11%-kal kevesebbet szállít, a kötbéralap is ennyi (és nem 1%) 28. A vállalkozási szerződés alapszabályai A váll. vki más számára vmilyen tevékenységet fejt ki + eredmény produkálására köteles (eredménykötelem) 1. Vállalkozás: üzletszerű tevékenység -> díjat kap (Vállalkozói díj: a felek által kölcsönösen megállapított összeg, -magában foglalja: váll.

munkadíja, és ktgátalánya; -nem foglalja magában: rendkívüli ktgek, ktg előleg; -gyak.: a váll fedezetbiztosítást követel) 2. Gondossági kötelmek: az eredmény nagymértékben függ a tevékenységet kifejtő lehetőségein kívüli tényezőktől. (Pl. megbízás, ügyvédi, orvosi jogviszony, bizomány, letét, stb) -> díjazásra az eredmény elérése nélkül is igényt tarthat Eltérés az egyes szerződésfajtáktól: -adásvételi: vmilyen dolog átruházása (lényegtelen, ki állította elő); -szállítási: tárgya tömegtermék (a szolgáltatás nem egyedi); -munkaviszony alpján végzett tevékenység: rendszeres munkatevékenység a feladat (nem eredmény elérése a cél); -fuvarozás, kiadói sz., kivétel: személyfuvarozás! Létrejötte: a felek egyszerű akarat megegyezésével (konszenzuálszerződés). Elemei: a szolgáltatás tárgyának; a váll. díj összegének; a teljesítési határidő meghatározása Alanyai: megrendelő (széles

utasítási jogkörrel); vállalkozó (saját kockázatra) + esetleg alváll. (teljesítési segédje). 29. A tervezési és építési szerződés 1. A váll műszaki gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megr annak átvételére és váll díj fizetésére köteles. A tervdokumentáció szempontjai: gazdaságos terv; megfelelés a hatósági előírásoknak és engedélyeknek + jogi oltalom alkalmazása harmadik személy javára = jogszavatossági kötelezettség (eng. hiányában a védettség alá tartozó megoldás jogosultja a kivitelezést korlátozhatja, vagy megakadályozhatja). A váll. köteles a szakvéleményeket, adatokat a megr rendelkezésére bocsátani Kártérítési felelősség kockázatának korlátozását kérhetik a felek: a hazai viszonylatban nem ismert vagy alkalmazott terv elkészítésének vállalásakor. A megr. rendelkezési joga a tervvel kapcsolatban: -> korlátozott! -a szerződésben meghatározott célra, -az abban meghatározott esetben

használhatja fel; -nyilvánosságra nem hozhatja. Típusterv: a többször ismétlődő, azonos vagy hasonló rendeltetésű szerkezetek, épületek, stb. műszaki megoldására készült tervek. Teljesítés: a tervek átadása. A hibás teljesítésből keletkező szavatossági igények elévülésének kezdete: a teljesítés időpontja. A kellékszavatossági igény elévülésének kezdete, ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számolva -3 éven belül megkezdődött-> a telj. időpontja; -3 év után: a megr. díj ellenében kérheti a terv korszerűségének felülbírálatát (jogszabály kötelezővé is teheti) -> a szolgáltatás átadása. 2. A váll építési szerelési munka elvégzésére, a megr annak átvételére, és váll díj fizetésére köteles Építési szerelési munka: minden olyan tevékenység, amelynek közvetlen célja új létesítmény létrehozása, meglévő korszerűsítése terjedelmének növelése, átalakítása, fenntartása.

Tájékoztató jellegű díj (irányár, a végleges kiszámlázás módja) meghatározása szükséges: ha vmennyi terv és ktgvetés nem áll rendelkezésre. Az építési szolgáltatás oszthatatlan. A hatósági engedélyek beszerzése a megr. feladata Többletmunka: a ktgvetésben nem, de a tervdokumentációban szereplő munka, amely a rendeltetésszerű használathoz szükséges. Pótmunka: a sz. megkötése utáni újfajta megr-i igény (váll díjat növeli, a váll sz módosítja) A munka végzését a megr. bármikor megtekintheti Műszaki ellenőr feladata: munkaterület átadása, építési napló (tartalmazza a munka adatait, menetére vonatkozó, ill. az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket); a megr képviselete A váll. képviseletét az építésvezető látja el Teljesítés: 1. átadás-átvételi eljárás: résztvevői: megr, kivitelező, hatóságok képviselői; célja: a munka megvizsgálása, az esetleges hibák jegyzőkönyvben rögzítése; 2.

utó-felülvizsgálati eljárás (folyamatosan felmerülő hiányosságok kezelése érdekében) Előzetes átadás esetén a kárveszély az átadás időpontjában száll a megr.-re 30. A fővállalkozási szerződés A váll. sz speciális alakzata -> a megr-nek csak egyes jogosultságai maradtak meg, a kötelezettségei viszont a főváll. kötelezettségeivé váltak Tárgya: vmely önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, műszaki egység megvalósítása. A főváll. adott beruházás teljes megszervezését, kivitelezését, átadás-átvételét, és a szükséges jogcselekményeket vállalja. A főváll. kötelezettségei:  a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése (munkahely átadása, eng. beszerzése, a közreműködő váll. munkájának összehangolása);     a munkavégzés felügyelete; az alváll. utasításokkal ellátása; átadás-átvétel lebonyolítása; a váll. megszervezésével és

kivitelezésével kapcsolatos sz-ek megkötése, és minden jogcselekmény elvégzése. Az alváll.(teljesítési segéd) -csak a főváll.-lal áll kapcsolatban, -felelőssége a főváll.-lal szemben áll fenn; -magatartásáért a megr. felé a főváll felelős -igénybevétele a váll. alanyi joga (a jogosan igénybevett alváll.-ért a főváll úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el, ha jogtalanul, akkor felelőssége kiterjed mindazokra a károkra, amelyek az alváll. igénybevétele nélkül nem következtek volna be). 32. A bérlet szabályai A bérlet használati kötelem. Bérleti szerződéssel általában a tulajdonos, vagy akinek erre felhatalmazása van, időlegesen használatot enged a bérlet tárgyát képező dolgon. Nálunk nincs örökbérlet A jogviszony alanyai a bérbe adó és a bérlő, a jogviszony tárgya lehet bármely ingó vagy ingatlan dolog. A bérbe adó főkötelezettsége, hogy köteles a dolgot a bérlő használatába adni, és

mindaddig, amíg közöttük a bérleti jogviszony fennáll, köteles tűrni azt, hogy a bérlő birtokolja és használja a dolgot. A bérbe adót terheli a kellékszavatosság is, amely alapján szavatol azért, hogy a dolog a bérleti jogviszony egész tartalma alatt a szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A bérbe adót jogszavatosság is terheli, eszerint a bérbe adó szavatol azért, hogy 3. személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy akadályozza. A bérbe adót terhelik bizonyos költségek a dolgok fenntartásával kapcsolatban: rendkívüli felújítás és javítás költségei; a bérlő által a dologra fordított szükséges kiadások; valamint a dologgal kapcsolatos közterhek. A bérbe adó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot. Ha a bérlő a dolgot rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, úgy

követelheti az ilyen használat megszüntetését, valamint amennyiben ebből eredendően kára keletkezett, a kár megtérítését. Ha tovább folytatja, azonnal hatállyal felmondhat és követelheti kára megtérítését. A bérbe adót megilleti a felmondás joga, amely lehet rendes felmondás (csak határozatlan időre kötött szerződésnél van lehetőség, ekkor 15 nap) és azonnali hatályú felmondás (mind a határozott, mind a határozatlan időre kötött szerződésnél van lehetőség, ha nem fizet a bérlő, vagy súlyos ill. ismétlődő rendeltetésellenes – szerződésellenes használat) A bérlő főkötelezettsége a bérfizetés. Felel minden olyan kárért, amely a szerződésellenes vagy rendeltetésellenes használat következménye, köteles viselni a dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat. Nem jogosult arra, hogy a dolgot albérletbe vagy más személy használatába adja. A bérlet megszűnésekor köteles a dolgot a bérbe adónak

visszaadni. 34. Lízingszerződés a) két vagy- többoldalú jogügylet kétoldalú/közvetlen lízing: ha a termék gyártója a saját maga által termelt dolgot (gépet, berendezést) adja lízingbe, (kétoldalú lízing jön létre ún. visszlízing esetén: ha a dolog tulajdonosa eladja a tulajdonában álló dolgot a vevőnek, aki azonnal lízingbe adja ezt a dolgot az eredeti tulajdonosának,) háromoldalú/közvetett lízing: ha a szerződésbe belép egy finanszírozó pénzintézet, aki vevőként lép fel a gyártóval szemben, a dolgot megvásárolja, és ő adja lízingbe a használónak, (célja: biztonságos megtérülés) A háromoldalú lízingnél a lízingbe adó olyan tartós dolgot vagy ipari tevékenység céljára rendelt ingatlant ad lízingbe, amelyet a lízingbe vevő kívánsága szerinti minőségben vagy leírása szerint harmadik személytől tulajdonul megszerez. A lízingbe adó és a lízingbe vevő között szerződés jön létre olyan dolgok

lízingjére, amely még nincs a lízingbe adó tulajdonában. Ilyenkor a lízingszerződést megelőzi egy adásvételi szerződés A lízing legtöbb esetben háromoldalú tranzakció, amelyben a lízingbe adó és a lízingbe vevő mellett legtöbb esetben harmadik személy, a lízing tárgyának gyártója vagy forgalmazója is szerepel. A szerződés alanya lízingbe vevői oldalon bárki lehet, magányszemély és gazdálkodó szervezet is. Lízingbe vevői oldalon más a helyzet. Az üzletszerűen folytatott pénzügyi lízinget a magyar jog pénzintézeti tevékenységnek minősíti és ezáltal eltérő jogi megítélés alá helyezi. b) több évre szóló tartós, határidőre kötött, felmondhatatlan jogviszony A lízingszerződés időtartama általában a dolog amortizálódásának idejéhez igazodik. A lízing általában határozott idejű szerződés, de használják hosszú lejáratúnak nevezett változatát is. Létezik még az ún operatív lízing is: ha a

bérlet rövid időre szól és visszavonható, így a gép vagy a berendezés élettartama alatt többször is bérbe adható (nem tulajdonszerzéssel zárul a jogügylet). c) a kárveszélyt és a dologgal kapcsolatos közvetlen terheket a lízingbe vevő viseli d) a lízingszerződés alapján a lízingbe vevő jogot szerez arra, hogy a szerződés lejártakor a dolgot maradványértéken (=egy jelképes vételár, azaz a lízing tárgyának valós ellenértéke a teljes futamidő alatt lízingdíjként fizetett összeg és a maradványértékű megvásárlási ár együttesen) megvásárolja A lízingszerződés opciót biztosít a lízingbe vevő számára. Ha a lízingszerződés opciót nem tartalmaz, akkor a tulajdonjog az utolsó lízingdíj megfizetésével száll át a lízingbe vevőre. e) a lízing kizárólag visszterhes ügylet A lízingbe vevő a szerződés szerinti lízingdíjat köteles fizetni. (Az amortizációt a lízingbe adó számolja el, a lízingbe vevő

pedig a lízingdíjat ugyancsak a költségei között számolja el.) Késedelmes fizetés esetén beállnak a késedelem jogkövetkezményei (kötbér, súlyos szerződésszegés), a késedelem azonban orvosolható. Az azonnali hatályú felmondás joga a gyakorlat szerint általában akkor gyakorolható, ha a lízingbe adó a mulasztás pótlására póthatáridő tűzésével lehetőséget biztosít. Eltérések: adásvétel-lízing: a lízingbe vevő a futamidő alatt nem szerezheti meg a dolog tulajdonjogát; bérlet-lízing: mindaz a kockázat, amely a bérleti szerződésben a bérbe adót terheli, a lízingben a lízingbe adó terhére esik, kölcsön-lízing: kölcsön tárgya pénz, vagy más fajlagosan meghatározott dolog lehet, a kölcsön az adós tulajdonába megy át és lejárat előtt bármikor következmény nélkül felmondható. Mi is a lízingügylet? A lízingügylet termelőeszköz bérletére vonatkozó szerződés. Két alaptípusa van:

Finanszírozási/pénzügyi lízing: a bérlet hosszabb időszakra vonatkozik és a bérleti szerződés visszavonhatatlan. A bérlet lejárata után a bérlő a lízingelt berendezés tulajdonjogát is megszerzi Operatív lízing: lásd fent Bérleti díj számításhoz szükséges lízingszorzó = fizetendő teljes lízingdíj/dolog tényleges ára 35. A franchise szerződés Franchise definíciója: a franchise szerződés alapján a rendszergazda mint a rendszer átadója egy, a tulajdonát képező franchise rendszer használati jogának átadására és annak eredményes megvalósításában való közreműködésre, a rendszervevő pedig a franchise rendszer önálló vállalkozásban történő hasznosítására és díj fizetésére vállal kötelezettséget, A jogviszony tárgya szerint létezik: a) termelési franchise: A jogviszony tárgya: meghatározott termék előállítására és értékesítésére vonatkozó jog. Az átadó által átruházott know-how alapján az

átvevő az, aki a terméket előállítja, feldogozza, megmunkálja, nemesíti és terjeszti. b) értékesítési franchise: A jogviszony tárgya: meghatározott termékek vagy termékcsaládok értékesítési jogának átruházása. c) szolgáltatási franchise: A jogviszony tárgya: különböző szolgáltatási tevékenységek végzésének a joga. A franchise tevékenység végzése szerint létezik:  teljes franchise: az átvevő a franchise keretében végzett tevékenységet gazdaságilag és jogilag önálló egységként vezeti,  részleges franchise: a franchise átvevő egy másik, technikailag rokon területen már folytat gazdálkodó tevékenységet, és ezt egészíti ki egy olyan tevékenységi területtel, amelyen már létezik egy működőképes franchise. Magyarországon jelenleg a franchise-t törvény nem szabályozza, tehát ún. innominát szerződés, mégpedig olyan vegyes szerződés, amely más szerződéstípusok alkotóelemeinek vegyítéséből

keletkezik. A franchise szerződéseknek minden esetben mintegy központi magját képezik a valamely licencia, know-how, illetve védjegy használatának átengedésére vonatkozó megállapítások. A franchise jogviszony minden esetben tartós, hosszú távú jogviszonyként jelentkezik. Egy franchise szerződés minimum 5-10 évre jön létre. A franchise jogviszony tárgyaként az immateriális vagyoni jogok széles tárháza jöhet számításba. A franchise jogviszonynak tehát sohasem valamely dolog képezi tárgyát. A franchise szerződés kötelező tartalmi eleme a reklámtevékenység szabályozása. A jogviszony két pólusa:  a franchise átadó: kizárólag olyan személy, akinek kizárólagos joga áll fenn egy olyan know-how-n, amelynek alkalmazhatóságát és eredményességét a franchise hálózat beindítását megelőzően legalább egy mintaegységben lefolytatott tartós “próbaüzem” bizonyította. Kötelezettségei: a franchise szerződésben

szabályozott és bemutatott know-how átvevőre történő átruházása (kézikönyv átadása), Jogai: jogosult az ún. royalty-ra, amely az átvevő által a franchise keretében lebonyolított forgalom meghatározott százalékában kikötött folyamatosan fizetendő díj, továbbá jogosult az átadó a központilag szervezett reklámozás költségeinek egy részét az átvevővel megtéríttetni, illetve széles körű ellenőrzési joggal is rendelkezik,  a franchise átvevő: elvileg bárki állhat e pozícióban, de alkalmasak kell lennie, Kötelezettségei: lásd franchise átadó jogai, illetve az átvevő nem bocsáthatja harmadik személy rendelkezésére a megszerzett know-how-t, valamint titoktartási kötelezettsége is van az átvett módszerről, Jogai: jogosult a rendszer alapját képező know-how megismerésére, továbbá szerződésszerű használatára, + lásd átadó kötelezettségi, valamint bizonyos esetekben a szerződés elővásárlási jogot,

esetleg opciót biztosít az átvevőnek arra, hogy a franchise jogviszonyból saját franchise üzletének megvásárlásával kiváljon. 36. A megbízási szerződés általános szabályai A megbízás valamely ügy ellátására vonatkozó, képviseleti jogot nem adó kétoldalú jogviszony: szerződés. Ha a megbízás olyan ügy ellátására vonatkozik, amely képviselet ellátását igényli, akkor a megbízónak külön meghatalmazást kell a szerződésbe foglalni. A meghatalmazás jogi értelemben egyoldalú címzett jognyilatkozat, ezzel szemben a megbízás kétoldalú jogviszony: szerződés. A megbízott valamely cél elérése érdekében munkálkodik, de nem ígéri, hogy a tevékenysége eredményre fog vezetni. A megbízási szerződés nem eredménykötelem A megbízott akkor válik szerződésszegővé, ha az eljárása szakszerűtlen, gondatlan, hozzá nem értő. A megbízotti tevékenység eredménytelenségének a kockázata a megbízóé. A megbízott

kötelességei:  a megbízott köteles az ügyet személyesen ellátni. (Sajátosan alakul a megbízás személyes jelleg, ha a megbízási szerződést jogi személlyel kötik meg.),  a megbízó utasításait betartása,  tájékoztatási kötelezettség a megbízó felé,  titoktartási kötelezettség,  köteles a szerződés teljesítésekor a megbízóval elszámolni, valamint az összes - a megbízás során megszerezett - információt kiadni, A megbízott jogai:  igénybe veheti egy harmadik személy közreműködését, ha a) ehhez a megbízó hozzájárul, b) egyébként a megbízás jellegével együtt jár, c) megbízót fenyegető kér elhárítása miatt kell igénybe venni, s megbízott csak akkor felel a harmadik személy magatartásáért, ha nem járt el kellő gondossággal a kiválasztásánál,  joga van megtagadni a megbízó utasítását, ha az törvénybe ütközik, és azonnal élhet az azonnali hatályú felmondás jogával is,  ha a

megbízás a teljesítés előtt megszűnik, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részére tarthat igényt, A megbízó kötelezettségei: díj fizetésére köteles; a díjon felül köteles a megbízónak az ügy ellátásával felmerülő költségeket megtéríteni, A megbízási szerződés megszűnik, ha a) ha valamelyik fél felmondja, b) bármelyik fél meghal, illetve jogi személy jogutód nélkül megszűnik, c) a megbízó cselekvőképtelenné, vagy korlátozottan cselekvőképesség vált, vagy a megbízott cselekvőképességét elveszti, d) a megbízás tárgytalanná vált. 37. A letéti szerződés A letéti szerződés alapján a letéteményes arra vállal kötelezettséget, hogy a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrzi. (ügyviteli kötelmek sajátos fajtája) A letevő rendszerint a dolog tulajdonosa, letevő bárki lehet. A letéti szerződés esetében a tulajdonjog részjogosítványai közül a birtoklás joga kerül át a

letevőtől a letéteményesre. A letéteményesi pozícióban a polgári jog bármely alanya lehet. A letéteményes az őrizetbe vett dolgot letéteményesi pozícióban a polgárjog bármely alanya lehet, nem használhatja és nem bízhatja másra, a letéti szerződés személyhez kötött szolgáltatás. A szerződés teljesítéshez harmadik személyt akkor vehet igénybe, ha ehhez a letevő hozzájárult, vagy ha ez a letevőnek károsodástól való megóvása végett szükséges. A letéteményest tájékoztatási kötelezettség terheli A letevő pedig köteles a díj megfizetése, mely utólag jár és magában foglalja az őrzéssel kapcsolatos költségeket. A letéteményest díjkövetelése, illetőleg költségkövetelése erejéig zálogjog illeti meg azokon a tárgyakon, amelyek a letéti szerződés alapján kerültek birtokába. A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti. A letéteményes pedig, ha a szerződés nem határozott időre kötötték, a jogviszonyt

felmondással megszüntetheti. A felmondási idő a törvény szerint 15 nap, de ettől e rendelkezéstől a felek egyező akarattal eltérhetnek. A határozott időre kötött letét esetén a határidő lejártakor a letéteményes a dolgot köteles visszaadni, a letevő pedig visszavenni. A határidő lejárta előtt a letett dolgot a letevő bármikor visszakövetelheti, és a díj arányos részt tartozik megfizetni. A letéteményes a dolog visszavételét csak akkor követelheti, ha a dolog biztonsága veszélyben van. Ha a dolgot a letevő nem veszi vissza, a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni (Megszűnik eddigi felelőssége.) A letéti szerződés megszegése esetén a felek a rendes vétkes felelősség szabályai alapján felelnek. A letét különleges nemei közül legjelentősebbek azok a szabályok, amelyek a vendéglátóipar működésével kapcsolatosak: a) szállodák, éttermek szolgáltatásai, b) fürdők, kávéházak, éttermek, színházak őrzési

kötelezettségei. 38. A bizományi szerződés A bizományi szerződés alapvetően kereskedelmi ügylet. A bizományosi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó javára és számlájára, de saját nevében szerződést köt. A bizományi szerződés a közvetítő tevékenység szerződéstípusa. A bizományos ügyviteli feladata: a szerződés megkötése. Elsősorban adásvételi szerződés (Kivétel: ha a bizományos nem adásvételi, hanem fuvarozási szerződést köt saját nevében a megbízó javára, akkor a bizomány önállósodott altípusáról, a szállítmányozásról/fuvarozási bizományról van szó.) A bizomány lényege az, hogy egy olyan szerződésről van szó, amelynek a tárgya egy másik szerződés megkötése harmadik féllel. Ezért a bizományi szerződés lényese pontjai kétirányúak Egyrészt a bizományi szerződésnek tartalmazni kell a harmadik féllel megkötendő szerződés

lényese pontjait. Másrészt meg kell határozni a megbízó és a bizományos jogait és kötelezettségeit, ezen belül is a bizományos számára járó díjat. A bizományi szerződés tartalma:  a szerződő felek megnevezése,  a megbízás tárgya,  bizományosi díj (jutalék),  limitár meghatározása, eladási bizomány esetén ennél alacsonyabb áron nem adhat el, vételi bizomány esetén ennél magasabb áron nem vásárolhat,  minimális forgalom kikötése,  bizományi/konszignációs raktár fenntartásának kérdései,  hitelkockázatok esetleges megosztása a felek között,  kölcsönös tájékoztatási kötelezettség,  szerződés hatálya. A bizományos köteles a megbízó utasításait betartani. Ha a bizományos a harmadik személlyel a szerződést megkötötte, ez a szerződés a bizományost kötelezi. Ez azt jelenti, hogy ha a harmadik személy szavatossági igényt akar érvényesíteni, jognyilatkozatát a bizományos

felé köteles megtenni. A megbízó és a harmadik személy között nincsen jogviszony. A bizományosi díj magában foglalja a bizomány teljesítésével rendszerint felmerülő költségeket, és a bizományos hasznát is. A bizományost megilleti az ún. önszerződés joga Ez azt jelenti, hogy a bizományos ahelyett, hogy harmadik személlyel kötné meg a szerződést önmaga lép eladói, vagy vevői pozícióba, az üzletet saját számlájára köti meg. A bizományos önszerzési joga korlátlan A bizományosi szerződés a teljesítéssel rendszerint szűnik meg. A megbízó a bizományt megszüntetheti azonnali hatállyal is, de csak addig míg a bizományos a harmadik féllel még nem kötötte meg a szerződést. A bizományos is felmondhatja a szerződést, de csak 15 napos felmondási idő betartása mellett. 39. Szállítmányozási szerződés önállósult szerződéstípus, kikeverve: megbízás; bizományozás; fuvarozás Pontos megnevezése: fuvarbizomány

(erős kapcsolat a bizományi eljárással (tulajdonképpen speciális alak amiben az árutovábbítás van kikötve): saját nevében, harmadik személy javára) Technikailag a szállítmányozó jogcselekményeire (szerződés) a bizományi szerződés szabályait kell alkalmazni A küldemény kezelésével kapcsolatosan a fuvarozási szabályokat kell tekinteni Szállítmányozási szerződés gyakorlata Létrejöttének forrása: felek akarategyezése Alanya: bárki lehet (általában vállalkozók) Szállítmányozó köteles:  szerződéseket saját nevében a megbízó számlájára megkötni;  megbízó utasításait követni;  a célszerűtlen utasításra a megbízót figyelmeztetni;  csak írásbeli megerősítés esetén köteles végrehajtani a megbízó felelősségére (ha ragaszkodik)  vagyont, személyt veszélyeztet az utasítás -> nem kell végrehajtani, ha a megbízó kifejezetten kéri: biztosítani a cuccost  gazdaságosság és

biztonságosság figyelembe vételével elszállítani a dolgokat (alvállalkozók, útvonal, egyebek kiválasztása)  a megbízó kéréseit a fuvarozóval szemben érvényesíteni. Ez alól a kötelesség alól csak a megbízó ilyen irányú írásbeli nyilatkozata adhat felmentést  az előbbi elmulasztása okozta károkért felelni (a kapcsolódó károkért is) A belépési jog: Azt jelenti, hogy a szállítmányozó bevonhat alvállalkozókat is, ha akar. Ha ő akar bevonni alvállalkozót: ő felel a magatartásukért. Ha a megbízó kéri: akkor nem felel a szállítmányozó A megbízó köteles kifizetni a szabadon kialkudott díjat; kifizetni a szükségesen és hasznosan erre fordított költségeket. Fedezet erre a szállítandó cuccosra fenntartható zálogjog Zálogjogot bírósági végzés nélkül gyakorolhatja. Az érvényesítési sorban őt csak a fuvarozó előzi meg Kárszabályozás: A fuvarozó nem felel, azért a károkért amit a fuvarozási

tevékenység okozott. Kivéve ha küldeményt maga fuvarozta; küldeményt gyűjtőforgalomban, azaz ugyanazon a szállítóeszközzel mások küldeményeivel együtt el nem különítve fuvarozta és a kár ezért állt elő; az ilyen igények egy év múlva elévülnek (a cucc átadásának napjától számítva) 40. A fuvarozási szerződés fogalma, a felek jogai és kötelezettségei A fuvarozás technikai értelemben egy meghatározott dolognak - küldemény - az egyik helyről a másik helyre történő eljuttatását jelenti valamilyen technikai eszköz igénybevételével. Lehet közúti, légi, tenger, folyami, vasúti. A fuvarozás egy sajátos vállalkozási szerződés, amelynél a fuvarozó egy munkával elérhető eredmény produkálására köteles. A feladó az ellenértéket fizeti meg Törvényi szabályozás síkjai: nem egyszerűen egy alfejezet a Ptk.-ban, hanem komplex szerteágazó rendszer tisztázza Ptk 41. Fejezete az alapvető normákat Az alapvető

eltérés lehet: ágazati törvények (vasúti szabályozás, hajózás stb.) fuvarozási szabályzatok az egyes fuvarozási területek különös kérdéseiről (VÁSZ, HÁSZ.) díjszabályzatok: fuvardíj kiszámítási módjáról beszél Nemzeti egyezmények. Ezek megelőzik a ptk-t A fuvarozás három pólusú jogviszony: első póluson a küldemény továbbítását megrendelő szeméy áll: feladó; második pólus: aki továbbítja a küldeményt: fuvarozó; harmadik pólus: az akihez beérkezik a küldemény (címzett). Ő nem áll szerződéses kapcsolatban a fuvarozóval és másfajta kapcsolatban (nem fuvarjogi) áll a feladóval. A fuvarjog jogokat és kötelezettségeket állapít meg rá nézve is A fuvarozási kényszer azt jelenti, hogy a fuvarozó bizonyos feltételek megléte mellett nem zárkózhat el a fuvarozási szerződéstől. Kivételek: feladó nem teljesíti a fuvarszabályok valamelyikét; vis maior; üzemi kényszerítő ok A fuvarozási szerződés

általános szabályai: konszenzuális ügylet: szóbeli akarategyezés után jön létre; a szerződés a küldemény átvételével jön létre; fuvarlevél; sajátos okirat (alaki, tartalmi kikötések), bizonyítja a szerződés létrejöttét és a küldemény átadását. Tartalmazza a legfontosabb adatokat a fuvarról Másodpéldány a megbízóé. Kíséri a küldeményt A címzett számára kézbesíteni kell A fuvarlevél nem értékpapír Fuvarozó alapvető kötelességei: küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítása; küldeményt a rendeltetési helyre továbbítani; csomagolás megvizsgálása; fuvareszközt kiállítani; címzettet értesíteni kell; ott a címzettnek kiszolgáltatni; feladó; fuvardíj megfizetése; megfelelő csomagolás; szükséges hatósági igazolásokat beszerezni (ha nincs meg a fuvarozó megtagadhatja az átvételt); a berakodás (általában) 41. A fuvarozási szerződés megszegése nem alkalmas állapotban állítja ki a

fuvareszközt ellállhat a szerződéstől követelheti a megtérítést a berakodás megkísérléséből származó többletköltségeknek küldeményben bekövetkező károk (elvesztés, értékcsökkenés) korlátozott felelősség: csak ha a küldemény tárgyát kifejezetten közölte nem értesíti minden lényeges kérdésről a megbízót fuvarozási határidő lényeges túllépése küldemény épsége veszélybe került küldemény kiszolgálása nem lehetséges késedelembe esés fuvareszköz kiállításával késik lebonyolításával késik kötbérfizetési kötelezettség kötbéren felüli kárpótlás akkor ha határidőben való teljesítéshez fűződő érdek ismert volt írásban vállalta a határidő megtartását nem tudja bizonyítani, hogy elháríthatatlan ok okozta a késedelmet teljes vagy részleges megsemmisülés, elvesztés, megrongálódás akkor nem kell fizetni, ha (kimentési elv alapján) tevékenységen kívül eső és elháríthatatlan okból

küldemény belső tulajdonsága folytán a csomagolás kívülről nem észlelhető hiányossága miatt feladó által végzett berakás, illet a címzett által végzett kirakás miatt a fuvaroztatók, kísérőszemély nem úgy járt el ahogy az elvárható lett volna A feladó szerződésszegése nem adja át a fuvarozónak a küldemény továbbításához vagy az útközben szükséges hatósági kezeléshez a megfelelő okmányokat berakodással késedelembe esik kártérítés követelhető Bizonyítási teher Az köteles bizonyítani, aki állítja, hogy a kár nem a az ő kötelezettségi körébe eső okból következett be. Ha ez nem lehetséges akkor az, akinél a kár felmerült. Nevesint: Fuvarozó bizonyít tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok csomagolás kívülről észrevehetetlen hibái miatt Fuvaroztató bizonyít a kár nem a küldemény belső tulajdonságából fakadt nem a csomagolás hiányosságából nem a be és kicsomagolás miatt

nem a megbízottjuknak felróható magatartás miatt Kártérítés mértéke: korlátozott az általános szabályokhoz képest Szándékosan okozott kárért: teljes felelősség Gondatlan károkozás esetén: nem tarthat igényt a fuvardíjra és arányosan térít is. A kártérítés mindig pénzbeli Igény bejelentése: 3 napon belül nyilatkozattal Évülés: 1 év 43. A választottbírósági eljárás  szerződés kötésével indul, írásba kell foglalni (levél, távirat, telex, fax stb.); így kell tekinteni, ha egyik fél állítja, másik nem tagadja, hpgy köztük választottbírósági sz. jött létre  bírósági eljárás helyett csak akkor köthető ki, ha: -legalább az egyik fél hivatásszerűen foglalkozik gazdasági tevékenységgel, a jogvita ezzel kapcsolatos -felek eljárás tárgyáról szabadon rendelkeznek -írásos sz. van állami bíróságok csak külön kérelemre és törvény szerint járhatnak el  választottbírák függetlensége,

tudása fontos, őket a felek választhatják (kivéve elnök), ha ezt külön nem határozzák meg a felek, akkor 3; ők utasítást nem fogadhatnak el, titoktartásra kötelezettek, írásbeli nyilatkozatot kötelesek adni; ha egy bíró van, ezt a felek egyetértően választják; több bírót a felek jelölhetik vagy egy kijelölő hatóság, az elnököt a bírók választják, ha nem tudnak megegyezni, úgy a kijelölő hatóság; kizárással vagy lemondással szűnik meg.  először azt vizsgálja, van-e hatásköre az ügy elbírálására a törvény és a felek megállapodása alapján; felek határozzák meg a nyelvet, helyet, nyilvános legyen-e  eljárás: felperes nyilatkozatát elküldi az alperesnek ill. a választottbíróságnak, utána kereseti kérelmét, tényeket, vitatott kérdéseket előadja, alperes válasziratot készít  kötelező a feleket szóban is meghallgatni, így tárgyalás kell, arról jegyzőkönyv  eljárás megszűnik, ha a

felperes keresetlevelét elfogadható indok nélkül nem terjeszti elő  különleges szakértelemre van szükség, a választottbíróság szakértőt rendelhet ki  határozat szótöbbséggel születik, ha az nincs, az elnök dönt  ha a felek az eljárás során megegyeznek, akkor az eljárás végzéssel megszűntethető, ez ítéletbe is foglalható, ezt a bírák többségének alá kell írnia, a hiányzó aláírások feltűntetésével  ítéletben a költségekről is rendelkezni kell  ítéletet indokolni kell, feleknek kézbesíteni  végzéssel vagy ítélettel az ügy véget ér. választottbíróság megbízatása megszűnik  eljárás akkor is megszűnik, ha a felek kérik vagy folytatása nem szükséges ill. lehetetlen  30 napon belül bármely fél kérheti az elírások kijavítását, értelmezést, kiegészítő ítélet meghozását, erről a másik felet értesíteni kell, fellebezni nem lehet, ítélet érvénytelenítését lehet kérni

állami bíróságtól, eljárási vagy formai hibák miatt  New Yorki egyezményt aláíró több, mint 100 ország elfogadta, hogy a más országokban hozott választottbírósági ítéleteket végrehajtják (köztük Magyarország is), kivéve, ha formai vagy eljárási hibák vannak. 44. Bankügyletről általában Bankügylet: a bank és ügyfelei között létrejövő olyan szerződés, amelynek tárgya tipikus banki feladat ellátása: hitel- és kölcsönnyújtás, betéti, letéti szerződések kötése, számlaszerződések, a bankszámlákon lebonyolódó fizetési műveletek, bankgarancia, bankkezesség, váltóval kapcsolatos feladatok ellátása, csekk, inkasszó, akkreditív, valutákkal és értékpapírokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Bankügylet esetében a bank és ügyfele jogviszonyáról van szó. A bankügylet fogalmi megközelítése szempontjából részben az tekinthető meghatározónak, hogy pénzintézeteinek nyilvántartott, vagy

minősített tevékenység végzéséről legyen szó, részben pedig az, hogy csak akkor állunk szemben bankügylettel, amikor az ügyfél jellegű polgári jogi jogviszonynak legalább az egyik alanya bankintézet. Bankügylet szűkebb értelemben: ha ügyfélként a szóban forgó jogviszonyban bank vagy pénzintézet vesz részt; szélesebb értelemben: amikor akár bank ill. pénzintézet, akár pénzintézeti tevékenység végzésére jogosult, de nem bankként, pénzintézetként működő más szervezet lát el a törvény által pénzintézetinek minősített vagy nyilvántartott tevékenységet. Bankügyletek csoportosítása: 1. a Ptk-ban nevesített és a bankügyletek körébe sorolt bankügyleteket jelentő szerződési típusok (bankhitelszerződés, bankkölcsönszerződés, bankszámlaszerződés, betétszerződés, folyószámla szerződés, takarékbetét szerződés – Ptk-ban nevesítettek); 2. A Ptk-ban nevesített, de nem a bankügyletek körébe sorolt

bankügyleteket jelentő szerződési típusok; 3. A Ptk-ban nevesítetten nem szereplő, de annak általános rendszerébe valamilyen módon mégiscsak elhelyezhető, pénzintézeti tevékenységet jelentő bankügyletek. 45. Bankhitel- és bankkölcsön-szerződés Bankhitelsz.: a hitelsz a kölcsönsz előszerződése, kötelezettség a kölcsönsz későbbi megkötésére  a gazdálkodók nagyobb biztonsággal kötnek sz.-t a várható kölcsön reményében  sz.: a kamatfizetés helyett csak ún rendelkezésre tartási jutalékot kell a banknak fizetni  hitelező pénzintézet: kettős kötelezettsége: a meghatározott keretű összeg kölcsönnyújtási célbóli rendelkezésre tartása; a keret terhére történő későbbi kölcsönnyújtás  a másik fél nem köteles kölcsönt felvenni  írásba foglalás,a bhsz. a hitelkeret kimerítésével megszűnik  ha felvette a kölcsönt, a kölcsönsz. lép életbe (a pénzintézet köthet: folyószámla sz-t,

ígérhet: váltóleszámítolást, forgalomképessé teszi a partner váltóját, végezhet: faktorálást, vállalat: bankgaranciát) Bankkölcsönhitel:-hitelezői oldalon csakis bank/ pénzintézet állhat: (egyszerü kölcsön: bárki lehet az alanya) -önálló sz. típus -pénzint. köteles meghatározott pénzösszeget a másik fél (adós) rendelkezésére bocsátani, az adós pedig a kölcsön összegét kamatokkal együtt visszafizetni -nem reál-, hanem konszenzuális (a sz. kötéssel az ügylet létrejön) -a kölcsönösszeg átadása megtagadható, ha az adós körülményeiben jelentős változás állt be (mint az egyszerü kölcsönnél) -ha a kölcsönösszeg felvételét az adós (felróható magatartása miatt) megtagadja, akkor csak a pénzint.en kívüli hitelező érvényesíthet kártérítési igényt -a kamat szabadon megállapítható -bkh. köthető határozott és határozatlan (15 napi felmondás) időre Ez utóbbi nem jellemző -azonnali hatályú

(megszűnés): a kölcsön más célra használata; a biztosíték értéke csökkent; az adós hitelképtelen; a pénzint.-t megtévesztette -a kölcsönre vonatkozó visszakövetelési jog a felmondási idő elteltével -ha az adós mondja fel a bkh.-t: -kötelmi jog -korábbi teljesítés esetén: kamat vagy kártérítés nem jár a teljesítés és a lejárás közötti időre Bankszámlasz.: a pénzint kerül jogviszonyba a nála pénzt elhelyező ügyfelével, a számlatul-sal  a pénzint. szerződéses alapot teremt a nála kötelezően elhelyezett összegek feletti rendelkezésre  a tartozások és követelések számlákon könyvelhetők, így egyszerűbb és biztonságosabb a pénz kezelése, nyilvántartása, kifizetése, átutalási megbízások -a számla egyenlegéről értesítés küldése -a számlán lévő összeget használhatja -rendelkezés a kamatról, a szla rendszerint csak a tulajdonos rendelkezése alapján terhelhető általában határozatlan időre

46. Betétszerződés, folyószámla-szerződés, takarékbetét-szerződés Betétszerződés: szlaszerződési altípus. A pénzint köteles a lekötött pénz után kamatot fizetni és a betétet visszafizetni. Pénzint. igénybe veszi tartósan (Főleg takarékbetét-sz) Szla.tulajdonos kötelezettsége: lekötési időn belül a pénz a szla-n legyen, megszegésével kamatvesztés joga: a pénzint. a betétet visszafizesse+kamat Folyószla.-sz: A kölcsönös pénzkövetelések (ügyfél-pénzint) egységes, bankszla-n való elszámolása Hitelviszony is. (ügyfelek egymás között) Alapjogviszony: Fizetéselszámolások tárgya a folyószla-sz. tárgya Tartós jogviszony Szerződő felek követelésekkel nem rendelkeznek csak az egyenleggel, amit 15 napon belül kifogásolhatnak. Már nem népszerü: helyette kereskedelmi hitel, kereskedelmi váltó Takarékbetét-sz.: Magánszemély ad kölcsönt pénzint-nek Könyvként kezelik (nem szla) A pénzint. köteles tkbtkönyv

ellenében pénzt átvenni és visszafizetni A pénzint-nek meg kell kötni a szerződést. 1. bemutatóra szóló: kevesebb jogosultság, pl:nincs betétbiztosítás, garanciális lehetősége 2. személyi igazolvánnyal Nyeremény is lehet: takarékbetét + szerencsejáték 47. A Ptk-ban nevesített egyéb bankügyletek, nevesített bankügyletek A Ptk-ban nevesített egyéb bankügyletek: Bankgarancia: a bank a fizetésre kötelezett kérése alapján meghatározott ideig érvényes nyilatkozattal arra kötelezi magát a követelés jogosultjával szemben, hogy a jogosult felhívására a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint a kötelezett helyett fizet, amennyiben a kötelezett időben nem teljesíti fizetési kötelezettségét. Bankkezességi szerződés: amennyiben a kötelezett (akinek a kötelezettségéért vállalja a kezességet) a jogosulttal szemben nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Bankletét: az utolsó szerződési változat,

amelyet a Ptk a letétügyletekkel foglalkozó részében, a letét különös nemei között bankügyletként nevesít. Nevesített bankügyletek: Faktoring: a követelést megvásárló szerződő fél meghatározott összeg, mégpedig értelemszerűen olyan összeg fejében, amely mindenképpen kisebb, mint a megszerzendő követelés összege, megszerzi a másik féltől annak 3. személlyel szembeni követelését Lízingügyletek: az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolgot a lízingbe vevő megbízása szerint abból a célból szerez meg tulajdonul, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatba adja oly módon, hogy a kárveszély viseléséből származó kockázat az átadással a lízingbe vevőre száll át és a lízingbe vevő válik a hasznok szedésére jogosulttá. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása: átutalás, beszedési megbízás (határidős~, azonnali~), okmányos meghitelezés (akkreditív), csekk,

bankkártya, készpénzfizetés. Fedezetigazolás: a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy az igénybevételkor a fedezetigazolásban meghatározott feltételek mellett fizet. Refinanszírozás: a hitelező hitelének meghitelezése Folyószámlahitel: a bank ill. a pénzintézet szerződés alapján a gazdálkodó szervezet elszámolási számláját folyószámlává alakítja át és azon meghatározott folyószámlahitel-keretösszeget tart nyilván a számlatulajdonos rendelkezésére és meghatározott időre. 48. A biztosítás, bizt sz fogalma, létrejövetele, módosítása Ember biztonságra törekszik. Veszélyközösségek a kár helyettesítésére matek fejlődik +kereskedelmi forgalombiztosítók: kockázatokat pénzért átvállalják Biztosítási tevékenység: Biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a hasonló kockázatoknak kitett személyek

közösségeit.  mat. + statek: kockázat felmérése  kockázatvállalás díja  tartalék képzése  kockázat átvállalása + szolgáltatások teljesítése Bizt. törv szerint:  biztosító más üzleti tevékenységet nem folytathat  biztosító csak a bizt.felügyelet engedélyével, belföldi székhellyel  külfödi székhelyü csak viszont bizt. Biztosítási szerződés A biztosító: meghatározott jövőbeni eredmény bekövetkeztétől függőenn fizet vagy szolgáltatást teljesít. A biztosított: díjat fizet. Biztosított: szerződő fél, de van amikor nem (pénzt kap) (kötelezettség) Biztosító biztosítóval: viszontbiztosítás feltétel: kár; halál; testi sérülés Belföldi szerződő fél nem köthet külföldi biztosítóval Szerződő fél: természetes, jogi személy; gazdálkodó szervezet Élet és balesetbizt.: csak term személy, aki ha biztosított, tud róla Kedvezményezett lehet: megnevezett személy; bemutatóra szóló

bizt.kötvény; a biztosított örököse Bizt.-I szerződés létrejötte: Bizt.közvetítők: bizt-i alkusz: megbízó a szerződő fél bizt-i ügynök: megbízó a biztosító Bizt-i szaktanácsadó: bizt felügyelet engedélyével Ajánlattétel: leendő szerződő fél adja (közlési kötelezettség a bizt. kérdéseire)  Bizt. elfogadja az ajánlatot - írásban  Bizt. nem írásban hallgatólag, ha 15 napon belül a bizt nem válaszol  Bizt. ráutaló magatartása, ha nincs nyilatkozat  Bizt-i kötvény: bizt-i sz.  Bíróság is létrehozhat Hatályba lépése:  első bizt-i díj befizetése  halasztásban megállapodás  bizt. a díjért bíróságit indít Bizt-i sz. módosítása: Közös megegyezéssel bírói úton Bizt. oldal:  állomány-átruházás mai bizt.-ra, 30 napon belül biztosítottak értesítése biztosított 3ö napon belül felmondhatja  egyesülés, beolvadás, szétszakadás Szerződő fél oldala: Biztosítottból

szerződő fél  vagyonbizt. bármikor  életbizt. szerződő fél beleegyezése kell Tartalom módosítása: bizt.-i összeg, díj, kockázat, időtartam Ha a körülmények változnak:  15 napon belül a bizt. írásban javasol módosítást, ha 15 napon belül nincs válaszsz 30 nap múlva megszűnik  marad bizt. 30 napra felmondja a sz-t 49. A biztosító és a szerződő fél jogai és kötelezettségei A biztosító jogai:  körülmény megismerése.döntés a megkötésről  módosítást javasolhat  a díjat bírósági úton követelheti (életbizt.-nál csak az első évben); halasztást adhat  szerződés megszűntetése (pl. felmond)  ha bizt.-i esemény bekövetkezik, a bizt az egész évre járó díjat követelheti (kivéve ha rövidebb időre szól a megállapodás) ha a szerződés egyéb okból szűnik meg, az adott hónap végéig díjat szedhet vagyonbizt.-i: visszkereseti jog A biztosító kötelezettségei:  helytállási

kötelezettség összeg fizetésére vagy más szolgáltatás  kárenyhítés költségeinek viselése  a befizetett díjak csak meghatározott részét kell kifizetni, ha bizonyos bizt.-i események kockázatviselésétől a bizt. el van zárva (max 6 hónapra)  Életbizt: -visszavásárlási összeg kifizetése, ha a bizt.-i összeg kifizetése nélkül megszűnik a szerződés A díj egy meghatározott hányada -díjtartalék: mint előbb + a biztosított bűncselekményben meghal mint előbb + 2 éven belül öngyilkos (sz.kötéstől számítva) együttműködési kötelezettség a szerződés körül A szerződő fél jogai:  sz. létrehozásánál az összeg, a biztosított vagyontárgy értékének stb megállapítása  sz. módosítása  jognyilatkozat (bizt.-i esemény bekövetkezéséig ill a biztosított belépéséig)  megszűntetheti  követelheti a biztosítottól, az örököstől a költségei térítését, pl. a díjat (ha a biztosított

hozzájárulása nélküi a sz., a kedvezményezett a biztosított)  reaktiválási jog: megszűnt szerződés újraélesztése A szerződő fél kötelezettségei:  a díj fizetése (az időszak első napján) díj mértéke: bizt.-i összeg, a díjat a bizt indexálja évente egyszer elmulasztásakor a sz. 30 nap múlva megszűnik (kivétel életbizt: csökkentett összeg, maradékjogok; ha a díj egy részét fizetik: csökken az időtartam) jognyilatkozat (biztosítottra is van) -közlési kötelezettség -változásbejelentési kötelezettség 50. A biztosítási szerződés megszűnése A ~ megszűnik az alábbi esetekben: 1. A biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés megszűnik; 2 Nem következik be a biztosítási esemény, mert bekövetkezése lehetetlenné vált, és a szerződés megszűnik; 3. A biztosítási esemény bekövetkezésétől függetlenül megszűnik a biztosítási szerződés: szerződésszerű magatartással, a felek közös

megegyezéssel megszüntető szerződést kötnek, valamelyik fél felmondási jogával él, a szerződé fél szerződésszegő magatartása folytán, ha a biztosítási érdek megszűnik, határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a határozott idő lejárt, halál, felszámolás, végelszámolás esetén, konfúzió következik be, azaz ugyanaz lesz a jogosult és a kötelezett, a bíróság megszünteti a szerződést. Vagyonbiztosítási szerződés esetén mindkét felet felmondási jog illeti meg: a határozatlan időre kötött szerződést a felek bármikor felmondhatják; a felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják; határozott időre kötött szerződésnél, ha 3 évnél hosszabb időre szól, a 4. évtől; a biztosítási időszak végére a felek írásban 30 napos felmondási idővel Balesetbiztosításnál a biztosító felmondási okai: ha a szerződés a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül jön létre és

tartalma eltér a biztosítási szabályzattól, 15 napon belül módosítást javasolhat, ha nincs reagálás, 30 napra felmondhatja; ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, és nem vállalja a kockázatot, 30 napra írásban felmondhatja. A biztosító felszámolásának kezdő időpontjától: a biztosítási szerződések a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve megszűnnek; az esedékes díjak nem szedhetők be; új biztosítási szerződés nem köthető, nem hosszabbítható meg, új biztosítási állomány nem adható és nem vehető át. 51. Az értékpapír ügyletek alapvető fogalmi kérdései 1990. évi VItörv: (Épt) az alap Értéktőzsdén: értékpapír; deviza adás-vétel; deviza alapú ügyletek 1994.évi XXXIX(Át): árutőzsdei értékpapír nem lehet! Ptk/értékpapír: -ép. kibocsátásáról, előfeltétele -forgalmazása ép.ügylet: reálkontraktus,

"kézből kézbe": tőzsdei értékesítést nehezíti, nem jó: változtatni kellene: dematerializálás! Épt. hatálya alatt: (Épt rendelkezései csak ezekre vonatkoznak)  kötvény (ha átruházását jogszabály vagy a kibocsátó nem korlátozza)  részvény  Ptk alapján jogszabályozott átruházható ép.  ha a forgalomba hozatal nyilvános ép-forgalmazásra vonatkozó előírások főleg a brókercégekre vonatkoznak (nem tartozik alá: csekk, letéti jegy, szövetkezeti részjegy, célrészjegy, üzletrész, váltó, takarékbetétről kiállított okirat) Tőzsdei ép.ügylet vagy brókercéges épügylet ép.tőzsde: ügyletfajták  azonnali adásvétel  határidős  opciósügylet Ép.tőzsdei ügylet: tőzsdetagok a tőzsdeteremben, nyitva álló idő alatt az éptőzsdére bevezetett ép-ra, ép.tőzsde szabályzata szerint kötnek vagy tőzsdei ügyletben opciót vesznek igénybe 52. Az Épt hatálya alá tartozó

értékpapírügyletek, tőzsdei ügyletek ~: azok az általa intézményesített szervezetek részéről végzett értékpapírügyletek, amelyek egyfelől az Épt. hatálya alá tartozó értékpapírokra vonatkozó adásvételeket és cseréket jelentik, másfelől azok, amelyek az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala vagy forgalmazása fogalmi körébe tartozó módon kerülnek lebonyolításra. Nyilvános forgalomba hozatal fogalmi jegyei: 1 nyilvános ajánlattétel; 2 jegyzés; 3 nyilvános kibocsátás. Forgalmazás: az Épt hatálya alá tartozó szervezetek csak a törvényben konkrétan megfogalmazott módon vállalkozhatnak értékpapír-forgalmazást megvalósító ügyletek megkötésére. A forgalmazási jogosultság 2 alaptípusa: teljes körű, részleges. Tőzsdei ügyletek: értékpapírügyletek és egyéb, nem értékpapírokra vonatkozó ügyletek lebonyolítását jelentik az értékpapírtőzsdén (a tőzsdetagok a tőzsdeteremben a kereskedésre

nyitva álló idő alatt, az értéktőzsdére bevezetett értékpapírokra az értéktőzsde szabályzata szerint kötöttek, vagy tőzsdei ügyletben opciót vettek igénybe) vagy az árutőzsdén (a tőzsdetagok az árutőzsde által meghatározott rendben, tőzsdei kereskedelem során, az árutőzsdén forgalmazott árukra kötik egymással) Az értékpapírtőzsdei kereskedés során a következő ügyletfajták köthetők: Azonnali adásvétel; Határidős adásvétel; Opciós ügylet. Az árutőzsdei ügyletek a következők: Azonnali (közvetlen) ügylet; határidős ügylet; opciós ügylet. 56. A magyar munkajog forrásai, az Mt hatálya A munkajog a magyar jogban a munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt és az azzal közvetlenül összefüggő életviszonyokat rendező jogszabályok és az azokon alapuló munkaviszonyokra vonatkozó egyéb szabályok összessége. 1872-ben törölték el a koalíciós tilalmat (szakszervezeti alapítás tilalma). Hazánkban a

szakszervezetek csak az 1890-es évek elejétől kezdve jöttek létre. A munkajogi szabályozás sokáig külön jogszabályokkal történt az egyes munkavállalói csoportok ill. gazdasági ágak tekintetében, 1945 után bizonyos egységesítés és továbblépés következett be. 1951-ben hirdették ki a Munka Törvénykönyvét; 1968: 2 Munka Törvénykönyve; 1992. július 1: 3 Munka Törvénykönyve Az új Mt-hez kapcsolódott a köztisztviselők jogállásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt), amelyeket végrehajtási rendeletek egészítenek ki. A tágabb értelemben vett munkajog körébe tartozó egyéb alapvető jogszabályok: a sztrájkról szóló törvény (1989); a foglalkoztatási törvény (1991); a szövetkezeti törvény (1992); a munkavédelemről szóló törvény (1993); a bedolgozói jogviszonyról szóló kormányrendelet (1994); a nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről szóló

rendelet (1982); a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló együttes rendelet (1983). Fontos kérdés, hogy a munkajogi jogszabályok mennyiben kényszerítő (kogens) vagy engedő (diszpozitív) jellegűek. A kollektív szerződés vagy a munkaszerződés általában a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdésről rendelkezhet. Az Mt rendelkezéseitől – ide nem értve annak a munkaviszonyokról szóló 3 részét -, valamint az egyéb jogszabályoktól kollektív szerződés vagy a felek megállapodása azonban általában nem térhet el, tehát kényszerítőek a rendelkezések. Az Mt-nek a munkaviszonyról szóló 3. részében foglalt szabályoktól – kivéve, ha különös rendelkezés eltérően rendelkezik – a kollektív vagy a munkaszerződés eltérhet, ha a munkavállalóra kedvezőbb rendelkezést állapít meg – tehát diszpozitív. 57. Az érvénytelenség és az elévülés a munkajogban A

munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütköző megállapodás (jognyilatkozat) semmis. A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben tévedett, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, ill. ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt, ill akkor is, ha a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. A megtámadás a másik féllel való közlésének határideje 30 nap. A megtámadás közlését követően a munkaügyi jogvita intézésének szabályai az irányadók. A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás (jognyilatkozat, intézkedés) érvénytelen. Ha a semmisséget okozó hiányosság rövid időn belül megszüntethető, azt kell megkísérelni. Ha ez eredményre vezet, a megállapodás érvényessé válik, különben az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt meg kell szüntetni. Ha az érvénytelen megállapodás

foganatba ment, ennek idejére az abból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha a megállapodás érvényes lett volna, tehát a munkajogban az érvénytelenség általában nem a megkötés időpontjára visszaható hatállyal (ex tunc) érvényesül. A munkaviszonnyal kapcsolatos igény csak meghatározott időben érvényesíthető, annak elteltével elévülés alá esik és bírósági úton nem kényszeríthető ki. Az elévülési idő 3 év, bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség esetén 5 év. Az elévülési idő az igény esedékessé válásával kezdődik Az elévülési idő megszakad különösen az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítással, valamint az igénynek bíróság előtti érvényesítésével, ekkor az elévülési idő újra kezdődik. 58. A sztrájk A sztrájk a kollektív jog intézménye. A sztrájkkal kapcsolatban a jogrendszerek általában 3 féle álláspontot foglalnak el:

tilalmazzák a sztrájkot; megengedik a jogszabályt vagy jogszabályon alapuló kötelezettséget nem sértő sztrájkot, végül jogilag elismerik a sztrájkot. Magyarország 1976-ban megerősítette a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amellyel kötelezettséget vállalt arra, hogy az ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot biztosítja, majd 1989-ben szabályozta a sztrájkot. A sztrájk több, munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés, esetleg csupán annak kilátásba helyezése a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából. Alatta szünetel a munkaviszony, nem kell a munkavállalónak munkát végeznie és a munkáltató mentesül a bérfizetési kötelezettségek alól. A munkabeszüntetés állhat lassú munkavégzésben, túlzottan előírásszerű munkavégzésben, megszakításos munkavégzésben,

ülősztrájkban is – más kérdés az ilyen módon alkalmazott sztrájk esetenkénti jogszerűsége. A sztrájk jogszerű, ha azt megengedett célra, vagyis a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelme érdekében alkalmazzák. A sztrájk jogellenes, ha: az Alkotmányba ütköző célra irányul; a kollektív szerződésben foglalt megállapodás megváltoztatását célozza; olyan egyedi munkáltatói intézkedést támad, amelynek elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik; azt megelőzően a kezdeményezőnek felróható okból az előírt egyeztető eljárásra nem került sor, vagy az eredményes egyeztető eljárás ellenére tartották meg; illetve más kizáró ok áll fenn (pl. fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél, igazságszolgáltatási szerveknél nem megengedett a sztrájk és általában nincs helye, ha az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné vagy elemi kár

elhárítását gátolná). Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez (tömegközlekedés, áram), csak úgy gyakorolható a sztrájkjog, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. 59. A munkaszerződés kötelező és lehetséges tartalmi elemei, a munkaszerződés módosítása A munkaviszonyt létesítő munkaszerződést a felek megállapodása hozza létre. Ennek érvényességéhez 1995től írásba foglalás szükséges Ennek elmulasztására azonban csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába állását követő 30 napon belül. Ennek elteltével a szóban megkötött munkaszerződés is érvényessé válik A munkaszerződéssel esik egy tekintet alá – külön jogszabály rendelkezése esetén – a kinevezés ill. a választás és annak elfogadása. A munkaszerződés létrejöttéhez a feleknek legalább a munkavállaló munkakörében, személyi alapbérében (időegységre járó munkabér)

és a munkavégzés helyében meg kell állapodniuk és ezt a megállapodást kell az előbbiek szerint írásba foglalniuk. A munkaszerződés ezen minimális tartalmát meghaladóan a felek megállapodása egyéb kérdések rendezésére is kitérhet. Ennek korlátja, hogy a megállapodás jogszabályba vagy kollektív szerződésbe nem ütközhet, az ezt sértő kikötés érvénytelen. A munkaszerződésen alapuló munkaviszony határozatlan időre szól. A felek kifejezett munkaszerződéses megállapodásával azonban határozott időre is lehet munkát vállalni. Egyes esetekben a munkaszerződésnek, ill. azt helyettesítő kinevezésnek vagy megválasztásnak határozott időre kell szólnia (pl kft ügyvezetőnél). A határozott idő megállapítható naptárilag vagy más olyan módon, amelyek alapján a szerződéses időtartam előre megközelítőleg, de utólag pontosan megállapítható (pl. gyesen lévő munkavállaló helyettesítése). A határozott idő tartama –

eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az esetleges meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg az 5 évet, ez a korlátozás nem vonatkozik pl. a vezető állású munkavállalóra. A 30 napnál hosszabb, határozott idejű munkaviszony határozatlan időre szólóvá válik, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követő legalább 1 munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A munkaszerződés lehetséges tartalma próbaidőre vonatkozó megállapodást is magában foglalhat, melynek tartama 30 nap. Kollektív vagy a munkaszerződés megállapodással azonban eltérő, legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidő köthető. A közös megegyezéssel megkötött munkaszerződés újabb megállapodással módosítható, amelyet írásba kell foglalni. A kollektív szerződés azonban a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. A munkaszerződés módosítása, ill annak kezdeményezése a munkáltató számára kötelező

lehet (pl. terhes nő megfelelő munkakörbe áthelyezése) 60. A munkajog fogalma, a munkavégzésre vonatkozó jogviszonyok jellemzése általában A munkajog a magyar jogban a munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt és az azzal közvetlenül összefüggő életviszonyokat rendező jogszabályok és az azokon alapuló munkaviszonyokra vonatkozó egyéb szabályok összessége. Tehát a munkaszerződést tágan kell értelmezni, azon érteni kell nemcsak a műértelemben vett munkaviszony létrehozására alkalmas megállapodást, hanem a kinevezést és a választást is (lásd még 56. tétel) Munkaszerződés alanya lehet minden 14. életévét betöltött természetes személy 14-18 évig munkaszerződéssel munkát csak akkor vállalhat, ha tankötelezettségét teljesítette vagy az alól felmentették, ill. e nélkül is az iskolai szünet alatt 14-16 évig törvényes képviselőjének hozzájárulása kell Nőt vagy fiatalkorút nem szabad olyan munkára

alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Továbbá a jogszabály közérdekből korlátozhatja a munkaszerződés kötését, ill. azt képesítéshez, gyakorlati időhöz, büntetlen előélethez, orvosi vizsgálathoz kötheti, külföldiek Magyarországon történő munkavállalását korlátozhatja. Munkáltatóként természetes vagy jogi személy köthet munkaszerződést. 77. A találmány és a szabadalom fogalma, a feltaláló és a szabadalmas jogállása  Előzmények. Aki új eszközöket vagy módszereket talál ki, azt támogatni kell királyi privilégium a jogos egyéni érdek és a műszaki fejlődéshez fűződő társ. érdek összehangolása Mo: 1996 az első szabadalmi törvény  Találmány: mindig valamilyen műszaki megoldás, új, újszerű megoldás. Szabadalom: monopólium, kizárólagos rendelkezési jog egy találmány felett. 1995. XXXIIItv: szabadalmazható minden új,

feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. -mi nem minősül találmánynak: -a felfedezés, tud. elmélet, matematikai módszer -az esztétikai alkotás -a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, eljárás, ill. számítógépes program az információk megjelenítése -"új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához". A technika állásához tartozik: ami bármilyen módon már korábban hozzáférhető volt. -az újdonságnak világviszonylatban kell fennállnia -a találmánynak feltalálói tevékenységen kell alapulnia. Ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló -iparilag alkalmazható legyen -A szabadalmi okiratot a Magyar Szabadalmi Hivatal (96-ig Országos Találmányi Hivatal) adja ki. A szabadalom engedélyezése nem a Hivatal mérlegelésétől függ, törvényi feltételek vannak. Szabadalom: a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány

hasznosítására; felléphet az ellen, aki: -előállítja, használja, forgalomba hozza a találmány tárgyát képező terméket -használja a találmány tárgyát képező eljárást -előállítja, használja, forgalomba hozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket -aki jogosulatlan személynek olyan dolgot ad át, ami a találmány megvalósítására szolgál -Oltalmi idő: 20 év a bejelentéstől számítva. A szabadalom vagyoni értékű jog, átruházható A szabadalom Mo. határain belül érvényes  Feltaláló: aki a találmányt megalkotta. Ha többen vannak: szerzőségi részarány: amíg mást nem állapítanak meg, egyenlőnek kell tekinteni. Egyszer bejelentett feltalálói arányokon még valamennyi érdekelt beleegyezésével sem lehet változtatni. Feltaláló: személyhez fűződő és vagyoni jogok is A feltalálói minőség nem átruházható, mert elsősorban személyiségi jog. A szabadalom a feltalálót

vagy jogutódját illeti meg. Több feltaláló esetén: közös tulajdont szereznek -Munkáltató szerepe: a környezet megteremtése, finanszírozás: ezt figyelembe kell venni. A munkavállaló szellemi alkotásai a fizetés fejében a munkáltató tulajdonába mennek át. kivétel: -szolgálati találmány: akinek munkaviszonyból eredő kötelessége, hogy új megoldásokat dolgozzon ki. A szabadalom a munkáltatót illeti meg A munkáltató köteles szabadalmi bejelentést tenni, kivétel: ha ipari titokként kezeli. -alkalmazotti találmány: akinek nem kötelessége, és úgy dolgoz ki a munkáltatója tevékenységi körébe tartozó találmányt. A szabadalom a feltalálót illeti meg, de a munkáltató jogosult a találmány hasznosítására: hasznosítási szerződés kell, de köthet más céggel is. A feltaláló maga köteles bejelentést tenni. A találmányt haladéktalanul ismertetni kell a munkáltatóval, aki 90 napon belül köteles nyilatkozni a

hasznosításról. Ha nem nyilatkozik, a szolgálati találmány szabaddá válik, alkalmazotti találmánynál elveszik a munkáltató hasznosítási előjoga. -Találmányi díj szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálónak, ha: -a találmányt szabadalom védi vagy -a találmány végleges szabadalom oltalma megszűnt (munkáltató lemondása, fenntartási díj nemfizetése miatt) vagy -a találmányt titokban tartják -A találmány értékesítése, ha: -a találmány hasznosítása (saját üzemben) -a hasznosítás engedélyezése más részére (licencia) -a szabadalom átruházása (teljes vagy részleges) A találmányi díj ingyenes hasznosítás/átruházás esetén is jár a feltalálónak. A találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amit szabadalmi licenciaszerződés alapján a munkáltatónak fizetnie kellene az engedélz fejében. (licenc-analógia) -Alkalmazotti találmány hasznosítása esetén a díjat a munkáltató

köteles megfizetni. Díj mértéke: amilyret a munkáltató a szabadalmi licencszerződés alapján fizetne az engedélyert. (De itt már nem arány, hanem azonos szintre hozza) 79. A hasznosítási (licencia) szerződés „Hasznosítási szerződés (szabadalmi szerződés) alapján a szabadalmas engedély ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles a ennek fejében díjat fizetni." (1995 évi XXXIII tv 27 §)  2 tipus: (1) egyszerű licenciaszerződés (többekkel is köthető):  visszterhes tipusú szerződés, tehát a az engedélyért fizetni kell  a szerződők minen feltételt szabadon alakíthatnak ki egymás között  követelmények: (1) jogszavatosság: a szabadalmas szavatoli, hogy harmadik személynek nincs a hasznosítást a hasznosítást megakadályozó, korlátozó joga, ellenkező esetben a szerződés felmond6ó a hasznosító részéről. (2) kellékszavatosság: szabadalmas garantáli a a találmány szabadalmi leírás

szerinti műszaki megvalósíthatóságát és eredményeket. Ha a szabadalmi leíráshoz képest létezik fogyatékosság a megvalósít6óságban, akkor a hasznosító kérhet kijavítást, díjleszállítást stb., illetve a szerződést fel is mond6ja.  szerződés tipikus (szükséges) tartalma:  felek +nevezése, címe  szabadalom lajstromszáma, címe  használat kezdő időpontja, időtartama  díj összege vagy kiszámításának módja, fizetés esedékessége  díjazási időszak (ha az rövidebb, mint oltalmi időszak lejártáig hátralevő időszak)  annak rögzítése, hogy a szabadalom fenntartása a szabadalmas/hasznosító kötelessége  szerződésszegés következményei  szabadalombitorlás esetén felek 1üttműködésének kérdése  feltalálók díjazása szolgálati szabadalom esetén (szabadalmas/hasznosító gondoskodik erről)  speciális kikötések (2) kizárólagos (exclusiv) licenciaszerződés (csak kifejezett kikötés

esetén):  szabadalmasnak védenie kell magát (ui. mással nem köthet szerződést) pl kikötésekkel a marketingmunkára, keresletkielégítésre, gyártási időtartamra stb vonatkozólag, melyek megsértése esetén kiköthető a szerződés felmondása. Kényszerszerengedély:  kiadására 2 ok: (1) („gátló") szabadalom akadályozza a („függő") szabadalom hasznosítását (és függő szabadalom műszaki előrelépést jelent) (2) belföldi kereslet kielégítése érdekében (ha a szabadalmas a bejelentés napjától számított 4 / szabadalom megadásától számított 4 éven (ha ez hosszabb) belül nem hasznosította a szabadalmat)  belföldi gazdálkodó szervezetek kérhetik bíróságtól, peres eljárás keretében  az engedély csak konkrét célhoz kötött használatot engedélyez  szabadalmas u.olyan mértékű licenciadíjra jogosult, mintha önszántából adná az engedélyt  kényszerengedélyes nem ad6tja tovább a használati

jogot  szabadalmas a kényszerengedélyes passzivitása esetén (ha az 1 éven belül találmány hasznosítását nem kezdi meg) kérvényezheti a kényszerengedély visszavonását/módosítását 85. Ipari minta A tárgyak sajátos külső kialakításának védelmét szolgálja a, így magát a termék formáját teszi versenyeszközzé Ipari mintaoltalom: 1 termék külső kialakítását (formáját) védi. Formatervezői műre vonatkozólag lehet igényelni. Szerzői jogi jellegű, de ahhoz képest különbség, hogy iparilag gyártott tömegcikkekben jelenik +  minta nem részesülhet oltalomban, ha a) a termék rendeltetésszerű használatát hátrányosan befolyásolja, b) kizárólag a termék műszaki +oldásának/rendeltetésének következménye, c) korábbi elsőbbségű mintaoltalommal egyezik/azzal összetéveszthető, d) hasznosítása joxabályba/erkölcsi szabályba ütközik.  jogosultja a +alkotó, szerző a Hivatalhoz benyújtott elsőbbségi

bejelentésbenszerzőként szerepel; szerzői jogvédelem illeti+.  szolgálati minta: analóg a szolgálati találmánnyal (jogi szabályozása is), szerzőjét díjazás illeti  az ipari minta díjazás, hasznosítás, átruházás a szabadalommal azonos módon kezelendő vagyoni jog 86. A védjegy fogalma  legalapvetőbb és legfontosabb árujelző(=olyan jogilag szabályozott jelzések, ábrák, amelyek a kereskedelmi forgalomban növelik az áru értékét, és a gyártó-forgalmazó saját elhatározásából alkalmazza azokat a áru címkéjén, csomagolásán)  cégnév, származási jelzés, eredet+jelölés is lehet  különbözteti+ egymától az azonos fajta árukat (megjelölés lehet: szó, ábra, kép, alakzat, hang-, fényjel, stb.), 7köznapi értelem: „márka"  önmagában nem 6ároz + minőséget (de a gyártó törexik erre) 88. A szoftver jogi védelme Szoftver: számítógépprogram-alkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk.

Szabályozási területe a szerzői jog védelme. A szoftvert nem kell hatósághoz bejelenteni, nincsenek vele szemben alaki követelmények, nem engedélyezik, és nem jegyzik be (USA: a Copyright Hivatalban letétbe helyezik és nyilvántartásba veszik). Nem elég egy okirattal igazolni, hogy valóban megilleti-e a szerzői jogvédelem, konkrét vitában dől el. Alapfeltétel a védelemnek, hogy a műben önálló, eredeti, egyedi szellemi alkotás testesüljön meg. A szoftverfelhasználási szerződések általános szabályait az Szjt tartalmazza. Az Szjt 13§-a szerint a mű bármely felhasználásához a szerző hozzájárulása szükséges. A szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg. A szerző jogainak megsértése esetén – az eset körülményei szerint – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: 1. követelheti a jogsértés megtörténtének bírói megállapítását; 2 követelheti a jogsértés abbahagyását és

a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; 3. követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot; 4. követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, ill. jogsértő mivoltától való megfosztását; 5 a polgári jog szabályai szerint kártérítés jár. A mű jogtalan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj Ha a jogsértés a felhasználónak felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell ítélni