Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » PSZF Bevezetés a pénzügyekbe tételek, 2005

1. Ismertesse a mai pénz fogalmát, funkcióit, teremtését, körforgását és megsemmisülését! Mutassa be a forgalomhoz szükséges pénzmennyiséget, ennek mérését, a pénzaggregátumokat! A mai pénz fogalma: a mai pénz bankpasszíva (azaz hitelpénz), amely betölti a forgalmi, fizetési, felhalmozási eszköz funkciót nem rendelkezik belső értékkel A mai pénz teremtése: a mai pénz a jegybank és a kereskedelmi bankok közös tevékenysége alapján teremtődik A mai pénz funkciói: Forgalmi eszköz funkció amikor a vásárolt árut, szolgáltatást kifizetjük - a tranzakciók pénz segítségével bonyolódnak le Fizetési eszköz funkció ha a vétel és eladás pénzügyi rendezése időben elvált egymástól, a pénz ekkor fizetési eszköz, hitelpénz funkcióban működik (vevő: adós; eladó: hitelező ⇒ kereskedelmi hitel) Felhalmozási funkció csak viszonylag értékállandó pénz töltheti be Értékmérő funkció egyes termékek ára a pénzen

keresztül határozódik meg Nemzetközi pénz funkció a pénz ezt a négy funkciót nemzetközi szinten is betöltheti A modern pénz teremtése: Hitelnyújtással lehet közvetett vagy közvetlen bank hitelt nyújt vállalatnak ⇒ példa (a vállalat visszafizeti a kölcsönt) Bank devizavásárlása ekkor a vállalatnak hazai pénzzel tartozik, és követelése a külföldi bankkal szemben lesz a jegybank által teremtett pénz a jegybankpénz − a jegybank jellemzően számlapénzt teremt, a gazdasági szereplők igényeinek megfelelően váltja át készpénzre. − a hitelpénz egyensúlyát a mögötte álló árualap biztosítja a kereskedelmi bankok által teremtett pénz a kereskedelmi bankpénz − kereskedelmi bank pénzteremtésének három módja: − hitelnyújtás − külföldi fizetőeszköz-vásárlás − jegybankpénz ellenében Jegybankpénz lehet: Készpénz bankjegy vagy érme Számlapénz (könyvelési tétel) A modern pénz megsemmisülése: − Hitel

visszafizetéssel − Bank devizaeladásával A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség: M×V = Q×P ahol: M ⇒ pénzállomány V ⇒ pénz forgási sebessége Q ⇒ terméktömeg P ⇒ árszínvonal − ex post: az egyenlet két oldala megegyezik − ex ante: eltérhetnek azaz a forgalomhoz szükséges pénzmennyiségének meg kell egyeznie az áruforgalom pénzigényével Összefoglalás: Pénzteremtés módja Jegybankpénz Hitelnyújtással vagy külföldi Kereskedelmi bank pénz Hitelnyújtással, külföldi fizetőeszköz-vásárlással, fizetőeszköz-vásárlással Készpénz, számlapénz Törvényes fizetőeszköz, a gazdaság valamennyi szereplője elfogadja Hitelvisszafizetés illetve külföldi fizetőeszköz-eladás Pénz megjelenési formája Érvényességi köre Pénz megsemmisülése jegybankpénz ellenében Csak számlapénz Csak a bank saját ügyfélkörén belül Hitelvisszafizetés, külföldi fizetőeszköz-eladás, jegybankpénz csökken A

pénzmennyiség meghatározása: − öt likviditási fokozatot különböztetünk meg: Első fokozat: M jegybankpénz vagy forró pénz vagy nagy erejű pénz vagy monetáris bázis 0 M 0 = KPF + T ahol: KPF ⇒ készpénz a forgalomban T ⇒ kötelező tartalék Második fokozat: M szűken értelmezett pénzmennyiség 1 M 1 = KP + LB ahol: KP ⇒ készpénz LB ⇒ látraszóló betét Harmadik fokozat: M szélesebb értelemben vett pénzmennyiség 2 M 2 = M 1 + HB ahol: HB ⇒ határidős, azaz tartósan lekötött betét (tartós betét = kvázipénz) Negyedik fokozat: M bankrendszer által kibocsátott értékpapírok összege M =M + Ötödik fokozat: M lakosság, vállalatok birtokában levő állampapírok M =M + − M ; M ; M ; M aggregátumok bankrendszeren belüli pénzaggregátumok − M -tól M felé haladva egyre több azon eszközök aránya, amelyek kevésbé likvidek Multiplikátor-hatás: m = pénzmultiplikátor ⇒ 1 (tartalékráta reciproka) 3 3 2 4 4 3 0

0 1 2 3 3 m= t megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénz ellenében hány egységnyi pénzként funkcionáló bankpasszíva teremthető 2. Mutassa be a pénz fejlődéstörténetét és formaváltozásait! Térjen ki a klasszikus bankjegy jellemzőire, kialakulására, sajátosságaira! A pénz fejlődéstörténete és formaváltozásai: − i.e IV-IIévezred: suméroknál ezüst értékmérő, csereeszköz (még nem pénzérme) − i.e IIévezred: bélyegzett arany Asszíriában (az érme előfutára) − i.e VIIszázad: vert pénzérmék Lüdiában ( az ókor legfejlettebb államai) a pénz kialakulásához az árutermelés elterjedése vezetett, ezáltal ugyanis szükségessé vált az árucsere a szükségletek kielégítésére: Egyszerű, véletlen csere − árupénz Általános egyenértékesen alapuló csere (például: marha, juh, kagyló, állati prém) az egyenértékesre vonatkozó követelmények: szállíthatóság, oszthatóság, tárolhatóság, könnyű

felismerhetőség, értékállandóság, tartós forma, tetszetősség, megfelelő mennyiségben és minőségben fellelhető legyen Bimetallizmus − fémpénz − általános egyenértékes az arany és az ezüst Monometallizmus − az arany kiszorította az ezüstöt ⇒ aranypénz − a múlt század utolsó harmadától már csak az arany tölti be a pénzfunkciókat (értékmérő, forgalmi, fizetési, kincsképző, világpénz funkció) Pénzhelyettesítők megjelenése − papírpénz és bankjegy Papírpénz: a papírpénz az érme forgalmi funkciójából fejlődött ki − mivel az arany kopott, veszített az értékéből a pénzt helyettesíthetik papíros anyagú pénzek is − például a letétbe helyezett fémpénzről kapott igazolás a papírpénz önálló belső értékkel nem bíró pénzhelyettesítő A papírpénzforgalom első törvénye: − ha a papírpénz csak a mögötte ténylegesen meglevő arany képviseleti jele, akkor nem okoz inflációt (akkor

sem, ha az áruforgalom igényének megfelelően többletkibocsátás történik) A papírpénzforgalom második törvénye: − ha a papírpénz-kibocsátás meghaladja az áruforgalom pénzigényét, akkor valós papírpénz-kibocsátásról beszélünk, amelyre az áruforgalom az árak emelkedésével reagál Bankjegy: bankjegy: a pénz fizetési eszköz funkciójából keletkezett a bankjegy nemcsak az arany jele, hanem a hitel jele is A bankjegy kialakulása: − az áruforgalom fejlődésével megjelent a kereskedelmi hitel − oka: eladás és pénzügyi rendezés időpontja eltérhet egymástól − a vevő fizetési ígérvényt adott az eladónak = váltó − a váltó a XII.-XIIIszázadban jelent meg Itáliában − később a bankoknál le lehetett számítoltatni a váltót − a váltóforgalom növekedett, a bankok rájöttek, hogy a kereskedelmi váltónál kockázatmentesebb, ha saját maguk állítanak ki fizetési ígérvényt = bankváltó − később már nem

jelölték meg a lejárat napját, bármikor beváltható lett, viszont kamatot már nem tartalmazott = bankjegy − a bankjegyek kezdetben aranyra válthatóak voltak, később (1976-ban) levették a pénzt az aranyalapról, ettől kezdve beszélünk modern hitelpénzről − 1971-től: mai pénz - modern pénz - hitelpénz 3. Mutassa be a nemzeti pénzrendszer fogalmát, jellemzőit, fejlődését az ércpénzrendszer formáitól a modern pénzrendszerekig! Nemzeti pénzrendszer: államilag szabályozott forma, amelyben meghatározzák a pénz szerepét betöltő árut, a pénz egységét, törtrészét, többszörösét, a lebonyolítás eszközeit, az ország törvényes fizetési eszközeit − kialakításának célja: a pénzforgalom egységes és rendszerezett legyen Az állami szabályozás a következő kérdésekre terjed ki: a pénz szerepét betöltő áru meghatározása − lehet arany, nemesfém, nemesfémértékhez kötött nemzeti pénzegység, belső érték

nélküli pénzegység a nemzeti pénzrendszer törvényes egysége, amely lehet: − nemesfémhez kötött − például a pénzegység grammban megadott aranytartalmának meghatározása − pénzláb segítségével meghatározott − a pénzláb a nemesfém egy súlyegységéből vert pénzegységek számát jelenti a forgalom lebonyolítása milyen forgalmi és fizetési eszközök felhasználásával történik − például: érme, bankjegy, bankszámlapénz, váltó, csekk, kártyák mi az ország törvényes fizetési eszköze − az a pénzeszköz, amelyben az állam elfogadja a vele szembeni fizetési kötelezettségek teljesítését és amelynek elfogadására az adott ország területén mindenkit kötelez; − kibocsátására csak felhatalmazott szervezet (jegybank) jogosult, bárki más általi előállítása pénzhamisításnak minősül a jelen időszakban a nemzeti pénzrendszerek felépítése belső értékkel nem bíró pénzekből történik, ⇒ ez már a

modern pénzrendszer Nemzeti pénzrendszerek típusai: Ércpénzrendszerek ⇒ a nemesfém jelentette itt a pénzárut Bimetallikus ércpénzrendszer, ami lehet: − párhuzamos: a két nemesfém átváltási aránya ingadozhat, spekulációs lehetőségek − Gresham-törvény: a rossz pénz kiszorítja a jó pénzt − alternatív forma: a két nemesfém átváltási arányát rögzítik, így megszűnnek a spekulációs lehetőségek Monometallikus pénzrendszer: − egyetlen nemesfém tölti be a pénz szerepét − az ármegállapítás és a kalkuláció így stabillá vált, viszont gazdasági stabilitást igényel − az I.világháború után megnőtt a forgalom pénzigénye ⇒ új pénzrendszerek: aranyrúd-rendszer: - a bankjegyek közvetlenül aranyra válthatók - aranydeviza-rendszer: - a hazai pénz alapja meghatározott (aranyra közvetlenül beváltható) külföldi pénz − az arany demonetizálása: hosszú folyamat eredménye (gazdasági világválság - 1976)

− az első szakaszban jogilag még pénz, de az értékmérés feladatát már nem tölti be Papírpénzrendszerek − pénzhelyettesítők megjelenésével kezdett kialakulni − első formája a klasszikus papírpénz, amely lehet a pénzrendszer törvényes egysége: aranyra szóló egyszeri értékjel − a papírpénz kényszervásárló értékű, amit az állami akarat elfogadási kényszerrel ruház fel Hitelpénzrendszer − a forgalomban levő pénz mennyisége áruügyletre nyújtott bankhitelen alapul − a pénz kibocsátása az áruforgalom pénzigényéhez igazodik; − a feleslegessé vált pénzmennyiség pedig automatikusan visszakerül a kibocsátóhoz (pl. hitelvisszafizetéssel) Pénzláb: − a nemesfém egy súlyegységéből vert pénzegységek száma Paritás: − a pénzegység grammsúlyban mért aranytartalma, pénzláb reciproka Pénzforgalom lebonyolítása: − érmével, bankjeggyel, bankszámlapénzzel, váltóval, csekkel, kártyákkal 4. Mutassa be

a MNB-t, megalakulását, feladatait! − 1924-ben alapították, részvénytársasági formában − monopolhelyzettel rendelkezett a bankjegykibocsátásban ⇒ jegybank szerep − 1948-ban államosították (de az rt.-jelleg maradt) − az államosítást követően még a számlavezetés és a hitelezés is hozzá tartozott − 1987-ben bevezették a kétszintű bankrendszert ⇒ központi illetve kereskedelmi − a számlavezetést és hitelezést a kereskedelmi bankok vették át − a jegybank pénzt teremt ⇒ jegybankpénzt (monetáris bázis vagy nagy erejű pénz) − az MNB jogi személy − a köztársaság jegybankja, központi bank − élén elnök áll − ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság − alaptőkéje 10 milliárd Ft − tevékenységét az 1991.évi IV Banktörvény szabályozza Feladatai: − a magyar gazdaságban a monetáris bázis megteremtése − érme és bankjegy kizárólagos joggal való kibocsátása − deviza-, és aranytartalékok

képzése − pénzkibocsátás, pénzkereslet és -kínálat alakítása − gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának elősegítése; részvétel a kormány gazdaságpolitikájának kialakításában − monetáris politika kialakítása, valamint e politika érvényesítésének eszközei − pénzkínálat befolyásolása − árfolyamok kialakítása, alakítása és védelme - jegyzi és közzéteszi az árfolyamokat − pénzintézetek részére szükséghelyzetben rendkívüli hitel nyújtása − államháztartás számláinak vezetése − az állami feladatok ellátása során segítségnyújtás (külföldi hitelfelvétel, garanciavállalás, értékpapír-kibocsátás, pénzpiaci műveletek) − elkülönített állami pénzalapok számláinak vezetése − devizahatósági feladatok végzése − nemzetközi szervezetekben való részvétel esetén a szükséges feladatok ellátása (például: letéteményes bank, részvétel közgyűlésen) − pénzforgalom

szabályozása - kialakítja az ország fizetési és elszámolási rendszerét − jegybanki és információs rendszer működtetése − jegybanki ellenőrzés végzése − vezeti a TB-alap és az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi számláját − pénzintézetek pénzforgalmi számláját vezeti − devizagazdálkodás központi szerve − ellátja a nemesfémgazdálkodás körében a jogszabályban meghatározott teendőket − az állam külföldi hitelfelvételei és garanciavállalásai, értékpapírkibocsátásai valamint a nemzetközi szervezetektől felveendő hitelek tekintetében a kormány meghatalmazása alapján jár el − szükség és lehetőség esetén intervencióval védi és befolyásolja az árfolyamokat, a külföldi és belföldi devizapiacokon − olyan monetáris politikát kell kialakítani, amely segíti: − a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének védelmét − a gazdasági növekedést − stabilizálni a gazdasági egyensúlyt

− antiinflációs politikát kell folytatnia 5. Mutassa be a MNB monetáris tevékenységét, ennek jellemzőit és eszközeit! A monetáris politika eszközei: Indirekt eszközök refinanszírozás: − befolyásolni tudja a bankok és egyéb pénzintézetek műveleteit, elsősorban azokban az időszakokban, amikor a kereskedelmi bankok forrásainak jelentős részét képezik a központi bank refinanszírozási hitelei − értékpapírok viszontleszámítoltatása − refinanszírozási hitel nyújtása kereskedelmi bankoknak likviditási problémák esetén − rediszkont-politika: a váltók jegybank által történő viszontleszámítolása nyílt piaci műveletek − a pénzmennyiség szabályozására − a központi bank értékpapír-adásvétellel alakítja a pénzmennyiséget − repo: visszavásárlási megállapodás − a központi bank megveszi az állami értékpapírt, de rögtön megállapodnak arról, hogy a kereskedelmi bank adott időpontban visszavásárolja

− három jellemző: − autonóm - alkalmazása kizárólag az érintett ország központi monetáris hatóságának döntésétől függ − rugalmas - naponta lehet változtatni a pénzmennyiséget a vételek / eladások révén − közvetlen - hatása közvetlenül érvényesül kötelező tartalékráta szabályozása − bankok likviditási helyzetét és a kamatrést befolyásolja − figyelembe kell venni a pénzintézetnél lévő idegen forrás állományát, kivéve a jegybanki refinanszírozási hitel, pénzintézetektől átvett bankközi források, nemzetközi pénzügyi intézményektől kapott hitelek, kormányközi megállapodáson alapuló hitelek kötelező likviditási tartalék − mekkora hányadot kell a kereskedelmi bankoknak likvid eszközökben tartani az összes eszköz közül árfolyamszabályozás − szükség esetén külföldi devizapiacokon intervenciós tevékenységet végez − MNB és a kormány együtt határozza meg az árfolyam

megállapításának és befolyásolásának rendjét kamatpolitika − hitelkereslet és -kínálat változtatása − kamatszintek megállapítása (alapkamat, pénzpiaci kamatok, rögzített és fix kamatok stb.) Direkt eszközök − a központi monetáris hatóság itt közvetlenül a szabályozandó tényező értékét határozza meg − kamatszabályozás esetén a betéti- és hitelkamat nagyságát − hitelkontingens esetén a kihelyezhető hitelek globális összegét határozzák meg − jól működő piacgazdaságban általában csak indirekt eszközöket alkalmaznak 6. Mutassa be az üzleti bankokat (hitelintézeteket az 1996évi CXIItörvény alapján)! Pénzügyi szolgáltatás: I. a következő tevékenységek üzletszerű végzése (Ft-ban, valutában, devizában): 1) Betétgyűjtés és más visszafizetendő pénzeszköz (saját tőkét meghaladó mértékű) nyilvánosságtól történő elfogadása 2) pénzkölcsön nyújtása 3) pénzügyi lízing 4)

pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása 5) készpénz-helyettesítő fizetőeszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása 6) kezesség, bankgarancia-vállalás; egyéb bankári kötelezettségvállalás 7) valutával, devizával (ide nem értve a pénzváltási tevékenység) váltóval, csekkel saját számlára történő kereskedelmi tevékenység 8) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) 9) befektetési alap letétkezelés 10) letéti szolgáltatás, széf szolgáltatás 11) hitel referencia szolgáltatás 12) önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére történő vagyonkezelés II. Kiegészítő tevékenységek (Ft-ban, valutában, devizában): 1) pénzváltás 2) elszámolási forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolás-forgalmi ügylet) 3) pénzfeldolgozási tevékenység 4) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon − ha a törvény másként

nem rendelkezik: I./1)-4); 6)-12) illetve II/4) csak az Állami Pénz-, és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével végezhető Hitelintézet: az a pénzügyi intézmény amely betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet elvégez kizárólagosan jogosult: − betétgyűjtésre − más visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól való elfogadására − pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására lehet: bank − az a hitelintézet, amely betétgyűjtést illetve pénzforgalmi szolgáltatásnyújtást üzletszerűen végez − kizárólagos engedélye van az összes pénzügyi szolgáltatások elvégzésére szakosított hitelintézet − külön törvényi szabályozás szerint: nem jogosult az összes pénzügyi szolgáltatás elvégzésére szövetkezeti hitelintézet − az I./1)-5), 8), 10) és II/1) pénzügyi szolgáltatásokat végezheti és kizárólag saját számlájára I./7) pénzügyi szolgáltatást végezheti − takarékszövetkezet −

hitelszövetkezet − a szövetkezeti hitelintézet által végezhető tevékenységekre jogosult, de csak saját tagjai körében végezheti Bank, szakosított hitelintézet: csak részvénytársasági formában működhet Egyéb pénzügyi intézmény: részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működhet Jegyzett tőke minimális összege: − Bank: minimum 2 milliárd Ft − Szakosított hitelintézet: a rá vonatkozó külön törvényi szabályozás szerint − Szövetkezeti hitelintézet: minimum 100 millió Ft − Pénzügyi vállalkozás: minimum 20 millió Ft − a pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tőkét pénzben kell befizetni, kizárólag olyan magyarországi hitelintézetnél, amely nem vesz részt az alapításban Befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok: csak olyan személy lehet, aki 1) független a pénzügyi intézmény prudens (óvatos, körültekintő, megbízható) működését veszélyeztető befolyásoktól és 2)

biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését és 3) üzleti kapcsolat rendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény feletti hatékony felügyelet gyakorlását a Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet: − alapításához − egyesüléshez, szétváláshoz − alapszabály módosításához − részvényei befolyásoló részesedést biztosító hányadának megszerzéséhez − igazgató, felügyelőbizottság, igazgatóság tagjának megválasztásához − működés megkezdéséhez, megszüntetéséhez stb. Szervezeti felépítés szabályai: részvénytársaság formában működő pénzügyi intézmény részvényei: − csak névre szóló részvények lehetnek pénzügyi intézmény igazgatósági tagja: − csak természetes személy lehet − legalább 2 belső tagnak kell lennie ( a hitelintézettel munkaviszonyban áll) felügyelő

bizottság: − tagja csak természetes személy lehet − minimum 3, maximum 9 főből álljon − tagjai a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban − feladata: − belső ellenőrzés irányítása − a pénzügyi intézmény éves, közbenső jelentéseinek ellenőrzése stb. Egyéb vonatkozó szabályok: a hitelintézetnek adózott eredményéből az osztalék, részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie ⇒ minimum a tárgyévi adózott eredmény 10%-a − de a hitelintézet kérelmére a Felügyelet mentesítheti, ha: − tőkemegfelelési mutatója minimum 12% − és nincs negatív eredménytartaléka − a mindenkori fizetőképesség fenntartására, kötelezettségek teljesítésére az általa végzett szolgáltatás kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie ⇒ minimum az engedélyezéshez szükséges legkisebb jegyzett tőke összege − legalább 8%-os tőkemegfelelési mutatót

kell fenntartania − a hitelintézet kockázatvállalással kapcsolatos ügyletet csak írásban köthet − a kihelyezésekről történő döntések előtt meg kell győződni a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről − nagykockázat vállalásának korlátozása: − nagykockázat vállalása: ha a nagysága nagyobb, mint az intézmény szavatoló tőkéjének 10%-a − az egy ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalás nem haladhatja meg a szavatolótőke 22%-át − a vállalt nagykockázatok együttes összege nem lehet több a szavatoló tőke 8-szorosánál Betétbiztosítás és intézményvédelem ⇒ Országos Betétbiztosítási Alap − a hitelintézet köteles az Alaphoz csatlakozni (kivéve az olyan hitelintézet, melynek minden kötelezettségéért a Magyar Állam kezességet vállal) − az Alap feladata a betét befagyás megelőzése − de az általa nyújtott biztosítás csak névre szóló betétre terjed ki − az Alap

irányító szerve az Igazgatótanács, tagjai: − a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára − MNB alelnöke − Felügyelet alelnöke − hitelintézetek jogi képviselői (2) − az Alap ügyvezető igazgatója 7. Ismertesse a passzív bankügyleteket! − Bankügyletek: 1. Passzív 2. Aktív 3. Fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek − nemzetközi viszonylatban − belföldi viszonylatban 4. Bankszolgáltatások: − a) értékpapírral kapcsolatos bankszolgáltatások − b) valuta- deviza ügyletek − c) befektetési tanácsadás − d) lízing − e) faktoring − f) forfetírozás − g) kockázati tőke (hitel nyújtás: a bank érdekeltséget szerez új, induló vállalkozásban) Passzív bankügyletek: Tulajdonságuk: segítségükkel pótlólagos pénz kerül a bankba, amellyel egyidejűleg a banknak tartozása keletkezik a pénztulajdonossal szemben Tipikus formái: Betétgyűjtés Banki értékpapír kibocsátása

(például bankkötvény, letéti jegy) Hitelfelvétel (jegybanktól vagy kereskedelmi banktól, például: likviditási, refinanszírozási) − kereskedelmi bankokra jellemző, hogy saját forrás kicsi, idegen forrás nagy (döntő rész a betéteseké) Betétek csoportosítása Elhelyezett pénz szerint: − Forintbetét − Devizabetét Elhelyezők szerint: − Vállalati betétek − Költségvetési betétek − Lakossági betétek − Bankközi betétek Lekötés időtartama (illetve a betét feletti rendelkezés módja szerint): Látra szóló betétek − az ügyfél fizetési forgalmának lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlák − bármikor le lehet venni róla a pénzt, de ezért minimális kamat Lekötött betétek − a tulajdonos meghatározott időre leköti − a bank ezek után kamatot fizet − ide soroljuk a betéti jegyeket is Takarékbetétek − általában meghatározatlan lejáratú, utánuk a bank kamatot fizet − pénzátutalás erről

nem teljesíthető − felmondásuk után általában 30 nappal vehetők fel − Takarékbetétkönyv − szigorú számadású nyomtatvány − számozott oldalak − Takaréklevél − hosszú időre elhelyezett betét, előre lekötve − normál típusú takarék levél: az elhelyezett tőke összege szerepel a takarék levélen − diszkont típusú takarék levél: a jövőben fizetésre kerülő összeg szerepel rajta − Értékpapír takarékosság − a bank által forgalmazott értékpapírokkal lehet takarékoskodni − Befektetési alap részesedési jegy − a pénz egy alapba áramlik, amit a kezelő meghatározott helyekre fektet be − nyílt végű befektetési jegy: bármikor ki-be lehet szállni, de alacsonyabb kamat − zárt végű befektetési jegy: ha már elindult, nem lehet belépni 8. Ismertesse az aktív bankügyleteket! Fogalma: a banknak követelése keletkezik ügyfeleivel (a hitelfelvevőkkel) szemben Aktív műveletek: − Hitelnyújtás − Más

bankoknál betételhelyezés − Értékpapír vásárlás (például: államkötvény) ⇒ a hitelnyújtás speciális formája − Tőkeérdekeltség megszerzése ⇒ főleg német típusú bankrendszerben jelentős (kockázati tőkenyújtás) Hitelnyújtás csoportosítása: Lejárat alapján − rövidlejáratú (12 hónapig) − középlejáratú (1-3 év) − hosszú lejáratú (3 év felett) Fedezet szempontjából − fedezettel bíró − fedezettel nem bíró (biankó) − kis összeg, ismerős ügyfél Hitel tárgya alapján − forgóeszközhitel (gyorsan megtérülő eszköz finanszírozás) − beruházási hitel Hitelszerződés tartalma szerint − pénzkölcsönök ⇒ tényleges folyósítást jelent − személyi hitelek − biankó hitelek − kezes hitelek − váltóleszámítolási hitelek − reálhitelek − lombardhitel − cessziós hitel − jelzáloghitel − kötelezettségvállalási hitelek − kauciós − elfogadvány − akkreditív − rembours

Hitelfelvevők szerint: − lakossági − vállalati − költségvetési − bankközi Felhasználás célja szerint: − produktív - a termelésbe fektetés megtérül − improduktív - jövedelem megelőlegezése Hitel fő technikai formái: − folyószámlahitel: az elszámolási számláról a bank túlfizetést teljesíthet − számlahitel: az ügyfélnek két számlája van, az egyik az elszámolási-, a másik a hitelszámla − rulírozó hitelezés: az ügyfél számára hitelkeretet nyújt a bank − leszámítolási hitel: az ügyfél által benyújtott értékpapír kifizetése, diszkontálással Kölcsön: − pénzeszköz tényleges átadása kamatfizetés ellenében Hitel: − ígéret, hogy a bank szükség esetén rendelkezésre áll 9. Ismertesse a faktoring és forfait ügyleteket, ezek azonosságait és eltéréseit! Faktoring olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövidlejáratú hitel eladásainak ellenértékét (könyvkövetelés)

átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól (vevő) és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is Faktoring szolgáltatások: Hitelezési kockázat átvállalása − a faktor vállalja a kockázatot a vevő késedelmes fizetése vagy fizetésképtelensége esetén, azaz: mindenképpen fizet, a vevő fizetésétől függetlenül − de: a faktor nem köteles fizetni, ha természeti katasztrófa vagy politikai okok vezettek a vevő nemfizetéséhez − a vevő cégrizikójának átvállalása: csak akkor, ha a szállító teljesített (a szerződés szerint) és a vevő nem fizet − Visszkereseti faktorálás − ha a faktor a vevő kockázatát semmilyen mértékben nem vállalja (a) a faktor nem is fizeti ki a számla szerinti értéket a szállítónak, amíg be nem szedte a vevőtől („pay as paid”) (b) a faktor fizethet előre is az eladónak, de kikötése: visszkereset ⇒ ha a vevő nem vagy csak részben tenne eleget

fizetési kötelezettségének, a szállító köteles a követelés teljes összegét vagy a különbözetet a faktornak megfizetni − Visszkereset nélküli faktorálás − a faktor arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés szerinti összeget minden esetben kifizeti a szállítónak − előtte a faktor megvizsgálja a vevő fizetőképességét, csak utána dönt a faktor szerződés megkötéséről Finanszírozási funkció − ha a faktor a faktorálandó számlák ellenértékét a követelés esedékessége előtt megelőlegezi az eladónak − a megelőlegezés általában a számla értékének 90%-ig terjed − a fennmaradó részt zárolt számlán tartják a követelési összeg csökkenésének esetére − a vevő fizetése után a faktoring díjjal csökkentett zárolt rész is kifizetésre kerül − a faktor árbevételt megelőző hitelt nyújt ⇒ hasonlít a kereskedelmi bankhoz − de különbség: (a) hitelező bank ideiglenesen pénztőkét ad át a

szállítónak + kamat ⇒ lejáratkor vissza kell fizetni − két egymástól független kör: 1. Eladó árut szállít a vevőnek 2. A vevő hitelt vesz igénybe a banktól 3. A vevő kiegyenlíti az áru ellenértékét a szállítónak 4. A szállító visszafizeti a hitelt a banknak (b) faktor nem hitelt nyújt, hanem kifizeti az eladónak a jogos járandóságát, levonva a finanszírozási időszakra járó kamatokat − egy kör: 1. Eladó leszállítja az árut a vevőnek 2. A vevővel szembeni számlakövetelést a faktorra engedményezi az eladó 3. A faktor kifizeti a számla ellenértékének 90%-át az eladónak 4. A vevő lejáratkor fizet a faktornak Adminisztratív funkció − ún. alapfaktoring ⇒ az összes többi faktorfunkció alapját képezi − a faktor: − vezeti ügyfele adósnyilvántartását − előjegyzi a fizetések esedékességét − elküldi az inkasszókat − felszólítja a hátralékos adósokat − gondoskodik a hátralékok behajtásáról

Országhatárt átlépő faktoring − exportkövetelések faktorálása − két tendencia: − export termékek jelentős részénél az üzletek csak akkor valósulnak meg, ha az eladó kedvező fizetési feltételeket ajánl − a vevő fizetőképessége a világpiacon tapasztalható konjukturális hullámzások miatt egyre bizonytalanabb ⇒ nő az eladó kockázata − ennek áthidalását segíti a nemzetközi faktoring − új, 4.szereplő: import faktor − az importőr ország területén működő faktor intézet − azért vonják be, mert az export faktor nem ismerheti a kivitel célországában levő vevők bonitását (hitelképességét) − ő az igazi faktor − vizsgálja a vevő fizetőképességét − behajtja a követelést − vállalja a nemfizetés kockázatát − az export faktor a követelést tovább engedményezi az import faktorra ⇒ akinek az importőr fizet − az importőrre többletköltség a faktorálás miatt nem hárul − de például:

csendes faktorálás ⇒ erről a vevő nem tudhat − oka: a vevő sértve érezheti magát amiért őt a faktorálással felülbiztosítják − ugyanakkor mentesül a bankgarancia illetve az akkreditív nyitás terhe alól − ellentéte a nyílt faktorálás ⇒ az adós értesítést kap az ügyletről és közvetlenül a faktornak fizet − folyamata: 1. exportőr kiszállítja az árut az importőrnek 2. exportőr az export faktorra engedményezi az áruszállításból eredő követelést 3. az export faktor ezt tovább engedményezi az import faktorra 4. az import faktor beszedi a követelést esedékességkor az importőrtől 5. importőr kifizetést teljesít az import faktor felé 6. az import faktor tovább fizet az export faktornak 7. az export faktor pedig fizet az exportőrnek − az exportőr hozzájuthatott a követeléséhez az engedményezéssel egyidőben vagy fizetés befolyását követően Belföldi faktoring − az ügyletben résztvevő mindhárom fél

(eladó, faktor, vevő) székhelye ugyanabban az országban van − belföldi üzlet lebonyolítására a faktorintézet feltétele hogy az ügyfél köteles valamennyi belföldi követelését a továbbiakban a faktornak eladni Faktoring nemzetközi szabályozása; Nemzetközi faktor csoportok − UNIDROIT - különböző cégek magánjogi rendszerének egyesítésére hivatott nemzetközi intézet − a faktorcégek nemzetközileg tömörültek − a világ 3 nagy faktor kartellje: − International Factors Group − Heller Group − Factors Chain International Group Forfetírozás − az eredeti jogosult az őt megillető követelésről mond le a forfetőr javára − általában gépek, beruházási javak szállításából, az esetlegesen ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából eredő középlejáratú vagy hosszú exporthitelek (export céghitelek), esedékes követelések megvásárlása − hat hónaptól hat évig terjed − az eladó csak az áruval kapcsolatos

hiányosságokért felel, minden más kockázat a forfetőrt terheli − opciós jutalék: arra az időszakra illeti meg a forfetőrt, amikor még nem biztos, hogy az eladónak lesznek olyan követelései, amelyeket forfetíroztatni akar, de szándékában áll és a forfetőr is vállalja − egyszeri összeg − opció ⇒ eldönthetem, hogy mégiscsak én akarom behajtani vagy sem − leggyakoribb forfetírozható követelések: − idegen váltó − saját váltó − halasztott hatályú akkreditív − a forfetírozás leszámítolás ⇒ leszámítolási kamatláb megállapítása (általában fix kamatláb lekötésével) − az exportőr a tranzakcióval a hitelbe eladást készpénzügyletre változtatja Faktoring és Forfait összehasonlítása Jellemzők Faktoring Forfait 1. Lejárat Rövid lejáratú követelések megvásárlása Közép-, és hosszú lejáratú követelések megvásárlása 2. Milyen követelés? Számlakövetelés Váltókövetelés

Számlakövetelés 3. Szerződés formája Keret-megállapodások Egyedi megállapodások 4. Mit vállal? Kockázatviselés és Kockázatviselés és finanszírozás elválasztható finanszírozás elválaszthatatlan 5. Adminisztráció Átvállalja Átvállalja, de nem jelentős 6. Visszkereseti jog Fenntartható, de szerződésben le lehet mondani Lemond róla 7. Költségviselés Ellátott funkciótól függőek Teljes kockázatvállalás miatt igen magasak 8. Kockázat Jól mérhető Jelentős, de nehezen mérhető 9. Díjazás Faktor díj Allcredere (?) díj Kamat Kezelési költség Bankgarancia Biztosítás Kamat Ügykezelés Opciós illetve rendelkezésre tartási költség 10. Ügylet tárgya Fogyasztási cikkek Beruházási javak 11. Számítás módja Diszkontálás Diszkontálás 10. Ismertesse a lízing fogalmát, szerepét, jellemzőit, a lízingügyleteket! Lízing: − Definíció: Olyan bérbevételi illetve bérbeadási tevékenység,

mely során a bérlő valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használat céljára előre meghatározott időtartamra bérbeveszi − klasszikus értelemben olyan bérlet, amelyben a bérbe vevő az amortizációs idő lejártával a bérelt eszközt megvásárolhatja − a lízing ugyanakkor értelmezhető: − kereskedelmi tevékenységként (a lízingtársaság olcsóbban vásárol, mint elad) − hitelezési tevékenységként − a nemzetközi gyakorlatban két alaptípus: − pénzügyi vagy financiális lízing − operatív vagy működési lízing − lízing fajtái: − pénzügyi − operatív − szervíz: szervízszolgáltatással kibővített lehetőség − visszlízing: a vállalkozás saját befektetett eszközeit eladja a lízingtársaságnak és azonnal visszalízingeli tőle − kétszereplős lízing: a szállító és a lízingbevevő ugyanaz − mindig pénzügyi lízing Pénzügyi lízing: − a lízingbe adó meghatározott időre díjfizetés

ellenében a lízingbe vevőnek átadja az eszközt, amellyel az haszonszerzést folytathat és a teljes kockázatot is a vevő viseli − a futamidő végén a vevő tulajdonába kerülhet a lízingelt tárgy Operatív lízing: − a lízingbe adó saját eszközeit díjfizetés ellenében átadja haszonszerzés céljából a vevőnek, de a kockázatot a felek megosztják − a lízingtársaság több lízingbevevőnek is kikölcsönzi a gépet ⇒ költségei több ügylet után térülnek meg, megjelenik az újralízingelési kockázat (minél speciálisabb az eszköz) − Különbségek: - Lízingbe adó célja - Lízingbe vevő célja Pénzügyi lízing - pénzeszköz kihelyezése - a lízingszolgáltatás csak kiegészítő szolgáltatás - új eszköz beszerzése késleltetett fizetéssel Operatív lízing - komplex szolgáltatás nyújtása (például karbantartás) - jövedelme főleg a lízingdíj (nem csak a kamatjövedelem) - az eszközök használatában érdekelt,

amely fedezi a szükséges - Szereplők száma szerint: - Lízingszerződés felmondhatósága: - Amortizáció elszámolása: - Többletköltségek: (biztosítás, karbantartás, szervíz) - fő cél a forrásszerzés - három fél szerződése: lízingbe adó, vevő és szállító többletjövedelmét is a lízingdíjon felül - két fél: lízingbe adó (=szállító) és a lízingbe vevő - nincs korlátozva, csak a lízing tárgyát kell visszaadni - általában fel nem mondható (csak ha a teljes hátralékot kifizeti  hitelezési jelleg) - teljes amortizációs jelleg (0- - a tulajdonjog a vevőé lesz, így nem ra leírják) kötelező előtte 0-ra leírni - a lízingbe vevőt terhelik - a lízingbe adót terhelik − lízing előnyei a bérbevevőnél: − teljes körű finanszírozást jelent − rugalmas finanszírozási technika − pótlólagos finanszírozási forma (nem befolyásolja a lízingelő hitelfelvételi képességeit) − költségként

elszámolható 11. Ismertesse a pénzforgalom fogalmát, jellemzőit, fajtáit, a készpénzforgalom jellemzőit, befizetést a bankszámlára és kifizetést a bankszámláról! Pénzforgalom: − a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége − a forgalomban levő pénz folyamatos körforgást végez − a forgalomban levő pénz technikailag két formát ölthet, lehet: − Készpénz − Számlapénz − ebből következően a pénzforgalom két ága: − Készpénzforgalom − Készpénz nélküli fizetési forgalom − a két ág között szoros kapcsolat van, készpénz számlapénzzé alakulhat a bankok segítségével és viszont Készpénzforgalom: − fejlett piacgazdasági viszonyok között ez a pénzforgalom kis részét jelenti a teljes pénzforgalomnak − a készpénzforgalom döntő része lakossági pénzmozgás − készpénzfizetés: egyik fél a másik részére az adott országban érvényes, törvényes fizetőeszközzel teljesíti fizetési

kötelezettségét − területei: − vállalkozó szerv és vállalkozó szerv között − cégek és magánszemély között − lakossági kapcsolat Készpénzfizetés teljesíthető: − közvetlen átadással − bankszámlára befizetéssel − belföldi postautalvánnyal vagy átutalási postautalvánnyal − pénzintézeti postautalvánnyal − készpénzfelvételi utalvánnyal − pénzforgalmi betétkönyvvel − távirati postautalvánnyal − postai küldemény utánvételezésével Készpénzfizetés bankszámlára: Lehetséges módjai: − a számlavezető pénzintézet pénztáránál (pénzintézeti befizetési lappal) − postahivataloknál (átutalási vagy belföldi postautalvánnyal) − úgynevezett zsákos pénzfeladással, nagy összegű pénzfeladás esetén Készpénzkifizetés bankszámláról: Készpénzfelvétel: − bankszámláról a házipénztárba − esetenkénti átutalás: más helyiségbe küldjük a pénzt − felvásárlási

készpénzutalvány (postautalvány) beváltásával (mezőgazdasági termények felvásárlásával foglalkozók esetén, ha banknál van rá előre biztosított fedezete) Készpénzkiutalás: − távirati postautalvány: 1.000-50000 Ft − pénzintézeti postautalvány (számlatulajdonos ezen kéri a bankját, hogy készpénzt fizessen az utalványon szereplő címzettnek) - 30 napon belül érvényes − átutalási postautalvány − pénzforgalmi betétkönyv: nem ugyanabban a városban levő telephelyre küldjük a pénzt Házipénztár − minden gazdálkodó egység legfontosabb pénzforgalmat lebonyolító egysége 12. Ismertesse a készpénz nélküli fizetési forgalom jellemzőit, a bank és a cég kapcsolatának kiépítését, a leggyakrabban vezetett számlákat és jellemzőiket! Ismertesse a készpénzkímélő fizetések jellemzőit és az alkalmazható formákat! a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása a kereskedelmi bankok legfontosabb

szolgáltatásai közé tartozik Két csoportja létezik: − Átírás a bankszámlák között: a bank a fizető megbízására az adott összeggel csökkenti a fizető bankszámláját és növeli a jogosult számlakövetelését − Kölcsönös beszámítás: a partnerek tartozásaikat és követeléseiket egymásnak kölcsönösen beszámítják (kivéve: beruházások, vitatott követelések) az ügyfelek számlanyitási igénye esetén a bank elszámolási (betét- vagy folyó-) számlát nyit, ekkor meghatározzák: − ki jogosult a bankszámla felett rendelkezni − a pénzintézet üzletszabályzata alapján a teljesítési határidőt Pénzforgalmi jellegű számlák nyitásának feltételei: − cégnyilvántartásba vagy törzskönyvi nyilvántartásba be van jegyezve a vállalkozás − a Központi Statisztikai Hivatalnak meg kell állapítania a vállalkozás statisztikai jelzőszámát és azt a pénzintézettel közölni kell Leggyakrabban vezetett számlák a

bankoknál: − elszámolási betétszámla: egyenlege csak pozitív vagy 0 lehet − folyószámla: elszámolási betétszámla új változata, rövid lejáratú hitelkeret vehető igénybe − különböző célra elkülönített számlák: például váltófedezeti számla − zárolt számla: jogszabály vagy speciális feltétel alapján − betétszámla: lekötött, tartós betét elhelyezésére − telepi számla: meghatározott gyártelep számlája Bankszámla feletti rendelkezési jog: − közvetlen rendelkezés: ügyfél utasítja a bankot fizetésre − közvetett rendelkezés: a kötelezett nem a bankot utasítja, hogy fizessen, hanem okmányokat ad a jogosultnak, hogy azokkal a jogosult fizetés teljesítésére utasítsa a kötelezett bankot − okmány formai illetve tartalmi elfogadása Készpénzkímélő forgalom − Csekk − Csekk-kártya − Hitelkártya − Aktív memória kártya Készpénz nélküli fizetési formák: Átutalás − a fizető

kezdeményezésére teljesített átírás, mely során pénzintézet(ek) fizetés céljából pénzösszegeket vezetnek át egyik bankszámláról a másikra Beszedési megbízás (inkasszó) − a jogosult megbízza bankját, hogy esedékessé vált követelését az adóstól szedje be azonnali beszedési megbízás (prompt inkasszó) − amint a bankhoz megérkezik a megbízás, azonnal terhel − csak jogerős határozat vagy váltókövetelés esetén − alsó értékhatár: 20.000 Ft határidős inkasszó − fizetés csak a benyújtás után eltelt bizonyos idő (8 nap) múlva − kifogásolási lehetőség ⇒ kifizetés letiltható − pozitív akcept: banknak értesítést küldök, hogy ne fizessen, alsó értékhatár: 300.000 Ft − negatív akcept: hallgatás = beleegyezés ⇒ a számláról 8 nap múlva leemelik az összeget terv szerinti fizetés − speciális megoldás − átutalás és az azonnali inkasszó alkalmazása − rendszeresen, előre meghatározott

fix összegben clean inkasszó (sima inkasszó) − ha a megbízó a fizetési okmányok mellé nem csatolja a kereskedelmi okmányokat − illetve a vevő már a fizetés előtt birtokba veheti az árut okmányos inkasszó − a fizetési okmányokhoz mellékelik a kereskedelmi okmányokat is − vagy ez utóbbiakat fizetési okmányok nélkül küldik ki Csekk − írásbeli fizetési meghagyás, utalvány − a csekk kibocsátója utasítja a bankját, hogy a csekken megjelölt összeget számlaköveteléséből fizesse ki a csekk bemutatójának kötelező alaki kellékek: − „csekk” megjelölés az okiraton a kiállítás nyelvén − meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás − címzett (fizetésre kötelezett) megnevezése − címzett telephelye − fizetési hely − csekkkiállítás helye, napja − kibocsátó aláírása fajtái: − rendeletre szóló (forgatható) − névre szóló (rekta csekk) − bemutatóra szóló alapvető

típusok: − fizetési csekk: a megjelölt összeg készpénzben történő felvételére szolgál − átírási csekk: a rajta feltüntetett összeg nem vehető fel készpénzben − elszámolási csekk: kibocsátója felszólítja a bankot, hogy a megjelölt összeget a bank egy másik ügyfelének bankszámláján írja jóvá − keresztezett (elszámolási) csekk: csak a bankok között használatos, egymás közötti elszámolásra formái: − több példányú csekk: csekk minden példánya eredeti, de az első beváltása után a többi érvénytelen lesz − láttamozott vagy igazolt csekk: bemutatáskor ellenőrzik az aláírások valódiságát − okmányos csekk: mellékleteként okmányokat kell szerepeltetni biztonság szerint: − bankcsekk: mindkét résztvevő (adós, kötelezett) bank − nem bankcsekk: valamelyik résztvevő nem bank Okmányos meghitelezés (akkreditív) − a bank a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval szemben,

hogy számára (előre meghatározott feltétel megvalósulása esetén) fizetést teljesít − fizetési ígéret, amely szólhat: − azonnali fizetésre (payment credit) − váltó elfogadásra (acceptance credit) − negociálásra (negotiation credit) − ügylet létrejöttéhez szükséges három fél: − vevő (importőr): akkreditív nyitási megbízást ad a bankjának − nyitó bank (a vevő bankja): aki a fizetést ígéri, ha a feltételek teljesülnek − eladó (exportőr): az akkreditív kedvezményezettje − okmányok: − kereskedelmi okmányok: áruk sajátosságaira vonatkozik − szállítási / fuvar okmányok: általában fuvarlevelek − biztosítási okmányok − speciális okmányok − akkreditív tartalma: − importőr megnevezése, címe, bankja − érvényességi határidő megjelölése − akkreditív összege − okmányok megnevezése, melyek ellenében a fizetés teljesíthető − visszavonható / nem visszavonható − ha a vevő úgy

gondolja, hogy nem itt tartja a pénzt, bármikor kiveheti illetve amíg az eladótól nem érkeznek az okmányok, a pénz a számlán marad − okmány benyújtás helye, időpontja − szállítás határideje (szállítástól számított 21 nap után az okmány lejár) Váltó 13. Ismertesse a belföldi fizetési módozatokat! Átutalás: − a kötelezett megbízza a pénzintézetet, hogy a bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlájára − értéknap: a könyvelés a bankszámlán e nap hatályával történik Beszedési megbízás: − a jogosult megbízza a bankját, hogy a kötelezett bankszámlája terhére bizonyos összeget számoljon el − fajtái: − azonnali beszedési megbízás, alsó értékhatára: 20.000 Ft − határidős beszedési megbízás, alsó értékhatára: 300.000 Ft Terv szerinti fizetés: − rövid időközökben, rendszeresen ismétlődő, terv szerinti fizetési megállapodás − a jogosult vagy a

kötelezett azzal bízza meg a pénzintézetet, hogy a szállítás tervezett üteme szerinti részösszegeit számolja el a bankszámlák között − az elszámolási időszak általában 90 napnál nem lehet hosszabb − az elszámolási különbözetet az elszámolási időszak után meghatározott határidőn belül kiegyenlítik Okmányos meghitelezés (akkreditív): − a pénzintézet az alapügyletben kötelezett megbízása alapján saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett bizonyos okmányokat határidőn belül benyújt, akkor a bank az okmányok megfelelése esetén a pénzt a kedvezményezettnek átutalja − alsó értékhatára: 300.000 Ft − a bank a beérkezett megbízást formai és tartalmi szempontból is vizsgálja, mielőtt akkreditívet nyit Csekk: − csak csekkszerződés esetén bocsáthat ki a számlatulajdonos csekket − a bank a számlatulajdonos kívánságára csekkfedezeti számlát nyithat csekkek fajtái:

Készpénzfizetésre szóló, ezen belül lehet: − személyre szóló − a bank vizsgálja a személyazonosságot − bemutatóra szóló − a bank vizsgálat nélkül a bemutatónak fizet Garantált csekk − megállapodás alapján különböző vizsgálatot végez a bank Speciális csekkek: − keresztezett csekk − a bank csak számlajóváírást teljesít, készpénzfizetést nem − utazási csekk − bemutatóra szóló, fix címletű, külföldi bankban elhelyezett összeg erejéig ezzel fizethet − eurocsekk − az utazási csekk továbbfejlesztése Bankkártya: − csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehet bevezetni − a kártyabirtokos vásárlásokat ellentételezhet illetve készpénzt vehet fel 14. Ismertesse a nemzetközi fizetési módozatokat! A) készpénz fizetések: vevő az áru átvételével egy időben rendezi tartozását 1) nyitva szállítás 2) látra szóló beszedési megbízás 3) akkreditív − alaptípus − különleges elemek B)

hitel fizetések: az áruszállítás és a fizetés időpontja eltér 1) előre fizetés: az áru teljes ellenértékét a vevő a szállítás előtt kifizeti 2) előleg fizetés: előre csak az áru részösszegét teljesíti 3) utólagos fizetés − okmányos inkasszó − akkreditív egyes változatai − céghitel nyújtás A/1) nyitva szállítás / nyílt fizetés: − az eladó az árut és az okmányokat feladja az importőr részére és megegyezik vele, hogy az ellenértéket számára átutalja − eladó részére: teljes kockázattal jár − vevő számára: a legbiztonságosabb fizetési mód − a bankköltségek szempontjából: előnyös ⇒ a bank csak az átutalás teljesítéséért számít fel jutalékot − a bankok csak az átutalási megbízás alapján tevékenykednek − módot ad: − előre fizetésre: a vevő az áru átvétele előtt bízza meg bankját a fizetéssel − utólagos fizetésre: a vevő az áru szállítását követően fizet B)

Okmányos inkasszó/ beszedési megbízás: − olyan polgári, jogi megbízás, amelyben a megbízott (általában a pénzintézet) vállalja, hogy megbízója helyett az elfogadott megbízás alapján, a megbízó okmányokkal igazolt és esedékessé vált követelését beszedi (okmány: kereskedelmi vagy pénzügyi) a) egyszerű (sima, nyitott, nem vinkulált) inkasszó − az árut az exportőr közvetlenül a vevő (importőr) vagy annak megbízottja részére adja fel; az okmányokat pedig saját bankján keresztül a vevő bankjához továbbítja − vevő: hozzájut az áruhoz a fizetés teljesítése előtt; de bankja felszólítja a fizetés teljesítésére azzal, hogy bemutatja az áru okmányait, majd fizetés után kiszolgáltatja őket − bank: gondoskodik az ellenérték továbbításáról az eladó részére b) vinkulált inkasszó: − az importőr: az áruhoz illetve az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okmányokhoz csak a kiegyenlítést követően

jut − az eladó: az árut ill. az azt megtestesítő értékpapírt a vevő országában bank vagy speditőr címére vagy rendelkezésére adja fel és az okmányokat a beszedési megbízással együtt a beszedéssel megbízott bank részére küldi − bank: felszólítja a vevőt a fizetés teljesítésére inkasszó bármely formája esetén kockázat: a vevő megtagadja az áru átvételét Akkreditív/ okmányos meghitelezés: − eladó illetve vevő számára jelentősen elhárítja a kockázatot − akkreditív = kötött fizetési mód − a vevő megbízásából egy bank (= nyitó bank) a kedvezményezettel szemben kötelezettséget vállal, hogy javára fizetést teljesíti, váltóit elfogadja vagy megvásárolja, ha az exportőr benyújtja nála a megadott határidőn belül az előírt okmányokat és ezek teljesen megegyeznek az akkreditív illetve a nemzetközi szabványok előírásaival − új, az alapszerződéstől független jogviszony; egyrészt a nyitó

bank és a vevő; másrészt a nyitó bank és a kedvezményezett között − az ügylet résztvevői: eladó, vevő, bank(ok) − eladó - vevő jogviszony: − adás-vételi szerződés megkötése (ezt a vevő akkor teljesíti, ha az eladó javára az általa meghatározott feltételekkel megnyitja az akkreditívet) − vevő - nyitó bank jogviszony: − a meghitelezésre adott megbízás alapján − eladó - bank jogviszony: − akkreditív megnyitásáról az eladó részére küldött értesítés Kereskedelmi hitellevél: − személyi felhasználás esetén a külföldre utazó ügyfél befizet devizában meghatározott összeget, amelyért a bank hitellevelet bocsát rendelkezésére, így külföldön bármely bankösszeköttetésnél felveheti a devizát − Alkalmazása a kereskedelmi életben: − az importőr bankja (az importőr megbízása alapján) az eladóhoz levelet intéz, amely értékpapírnak minősül; ebben felhatalmazza, hogy a meghatározott összeg

erejéig, meghatározott határidőig, meghatározott áruokmányok csatolása mellett rá, az importőr bankjára váltókat intézvényez(het) − ez a váltó ⇒ draft 15. Mutassa be a váltó fogalmát, fajtáit, jellemzőit, felhasználását! A váltó rövidlejáratú értékpapír. A saját váltó fizetési ígéretet tartalmaz, szereplői a kibocsátó és a rendelvényes Az idegen váltó pedig fizetési felszólítást tartalmaz, szereplői a kibocsátó, a címzett és a rendelvényes. Tartalma, lényeges kellékei a következők: • a váltó szót szerepeltetni kell rajta a kiállítás nyelvén; • az összeget számmal és betűvel fel kell tüntetni; • meg kell jelölni a rendelvényest vagy a kedvezményezettet; • az adóst vagy az intézvényezettet; • fel kell tüntetni a kibocsátót; • a kibocsátás helyét és idejét; • a fizetés helyét és időpontját 1. A váltó járulékos kellékei az alábbiak: • az értékzáradék; • a fedezeti

záradék; • az értesítési záradék, amely lehet külön értesítés vagy szokás szerint; • a rendeleti záradék, amely lehet megengedő vagy tiltó; • a másolati záradék. A váltó felhasználásának módjai az alábbiak: • esedékességig a tárcánkban őrizzük, majd a lejárat napján behajtjuk; • leszámítoltatjuk, azaz kamat fejében, hitelbírálat után a bank megvásárolja tőlünk; • átruházom. Ilyenkor beszélhetünk teljes forgatásról, amikor a forgatót és a forgatmányost is feltüntetjük a hátlapon, illetve üres forgatásról, amikor csak a forgatót. Ha betelik, toldatot kell a váltóhoz ragasztani; Fizetés esetén a váltót megsemmisítik. Ez történhet fizikailag, illetve lyukasztással, majd lefűzéssel Nemfizetés esetén visszkereseti jogom van, illetve az előző hitelezőkhöz körlevelet küldhetek. A költség ilyenkor mindig az eredeti adóst terheli. A váltón szereplő személyek a váltóban szereplő követelés

lejáratkori kifizetéséért egyetemlegesen felelnek. Váltóperes eljárást akkor kezdeményezhetek, ha megtörtént az óvatolás, amely nem más, mint annak közhitelű igazolása, hogy a végső adós nem fizet. Ezt az igazolást a közjegyző vagy a végső adós 1 A váltó lejárata mindig rövidebb egy évnél. számlavezető bankja állítja ki. Az óvatolást követően a végső váltóbirtokos bármelyik váltókötelezettel szemben váltópert indíthat. Az avalizált váltó kezességgel ellátott váltó A hamis váltó tartalma eleve hamisított, míg a hamisított váltó adatait a kibocsátás után változtatták meg. A névbecsülő elfogadó a nevére kiállított hamis váltót is elfogadja. Lejárat szerint megkülönböztetünk látra szóló, lát utáni meghatározott napra szóló és határozott napra szóló váltót. 16. Mutassa be a valuta, deviza fogalmát, jellemzőit, azonosságait! Mi az árfolyam és a keresztárfolyam? Nemzetközi

elszámolások: − a nemzetközi viszonylatban létrejött tartozások és követelések rendezése − Gazdasági jogcímek − nemzetközi kereskedelemből adódó − nem kereskedelmi jellegű szolgáltatások − nemzetközi hitel és tőkemozgások − Politikai jogcímek Nemzetközi elszámolások formái: − államközi megállapodásokkal − államközi megállapodások nélkül Klíring: − fizetési megállapodás − lehet: bilaterális vagy multilaterális klíring Nemzetközi elszámolások eszközei: Mesterséges pénzek − ECU (European Currency Unit) − SDR (Special Drawing Rights) − kialakításuk: valutakosár jelleggel − Valuta, deviza Valuta: − valamely idegen ország nemzeti pénzrendszerének törvényes egysége egy másik ország fizetési forgalmában, ⇒ maga a bankjegy − mindig az adott ország jegybankja bocsátja forgalomba − forgalomképességét a kibocsátó állam határozza meg − mindig azonnal esedékes Deviza: − külföldi

pénznemre szóló fizetési ígéretet biztosító okmány, követelés, illetve a külföldi pénznemben kiállított váltó, csekk, számlakövetelés stb. − fizetési ígéretet biztosító okmány, melyet bárki forgalomba hozhat − azonnali vagy későbbi időpontra szóló követelés Valuták és devizák átváltása a nemzetközi kereskedelemben: formái: − az eladó ország valutájában − a vevő ország valutájában − mesterséges pénzben − egyéb formában szükséges az egyes pénznemek átszámítása, amely a névleges és tényleges értékek összehasonlításával lehetséges − Névleges érték: referencia-árfolyam (mesterségesen meghatározott) − Tényleges érték: piaci érték, azaz árfolyamérték az ügyletek lebonyolításához ismerni kell az egyes pénznemek egymáshoz, illetve más közös nevezőként használható egyenértékeshez mért szintjét (lehet arany vagy más valuta) − törvényesen deklarált egyenértékesek, amelyek

a pénz összehasonlításakor elméleti értéket jelenítenek meg − ez az érték megmutatja, milyen szinten kellene a „tényleges árfolyamnak” elhelyezkednie − ezt az elméleti értéket paritásnak nevezzük (arányt, viszonyt jelent, amely megállapítható arany alapján, ekkor aranyparitásról beszélünk) vásárlóerő paritás: a valuták egymáshoz viszonyított aránya megállapítható az egyes valuták vásárlóerejének hányadosaként is, ez a hányados a vásárlóerő paritás (1976-tól a vásárlóerő paritáson alapuló árfolyamszámítás került előtérbe) Valuta / Deviza-árfolyam: − a valuta / deviza tényleges piaci értéke (a paritás csak elméleti kategória) − a tényleges forgalomban az átváltás mindig árfolyamértéken, azaz a tényleges piaci értéken történik, amely az az összeg, amelyet az adott külföldi pénz vásárlásakor fizetni kell Árfolyamjegyzés: a kialakuló valuta/deviza árfolyamokat meghatározott

időközönként feljegyzik és közzéteszik Módjai: Közvetlen jegyzés − azt mutatja, hogy a külföldi valuta bizonyos számú egysége mennyi hazai pénzzel egyenlő − például: 100 JPY = 137,12 HUF, 1000 ITL = 93,99 HUF Közvetett jegyzés − a hazai pénznem értékét fejezik ki megfelelő mennyiségű külföldi pénzben − például: 1 GBP = 1,52 USD, 1 GBP = 2,26 DEM Vételi árfolyam: − pénzárfolyam − a bank a külföldi pénzt ezen az árfolyamon vásárolja Eladási árfolyam: − áruárfolyam − a bank a külföldi pénzt ezen az árfolyamon adja el − a kettő közötti árfolyamrés a bank kereskedői haszna ⇒ Marge Keresztárfolyam: − valamely deviza más devizában kifejezett keresztárfolyamának egy, a mindkét deviza számára devizakülföldinek számító devizapiacon számított értékviszonyt jelent (legtöbbször a devizapiac hazai valutája segítségével középárfolyam) − például: 1 USD = 1,48 DEM 1 USD = 1,653 NLG − a

keresztárfolyam: DEM 1 NLG = 1,48 1,653 = 0,895 Valutaárfolyam közgazdasági funkciói: tükörkép a gazdaság jellemzőiről következmények: − kiegyenlítő hatás − a világpiaci árak egymáshoz való, tendencia jellegű közeledése − terelő hatás − ha belföldi ár alacsonyabb a világpiaci árnál ⇒ import nő − ha belföldi ár magasabb a világpiaci árnál ⇒ export nő − fedezeti hatás − exportból származó bevételek fedezzék az importból származó kiadásokat − külgazdasági egyensúly, fizetési mérleg egyensúlya − differenciáló hatás − erőteljesebbé teheti a fejlett és a fejlődő országok közti különbséget 17. Mutassa be mit ért a valuta/deviza értékváltozásán és ez hogyan befolyásolja adott ország gazdasági életét! Árfolyamváltozás gazdasági életre gyakorolt hatása: Export / Import: − ösztönzés / korlátozás Belföldi árakra: − hazai valuta árfolyamcsökkenése ⇒ a belső piacon

árfolyamemelkedést okoz ⇒ importtermékek ára megemelkedik Külföldi követelések / Tartozások esetében: − hazai valuta árfolyamcsökkenése ⇒ a külföldi valutában fennálló követelések tulajdonosai számára előnyös ⇒ adósok számára hátrányos Valuták csoportosítása átválthatóság alapján: Szabadon átváltható − átváltható minden más valutára, de ma már aranyra nem konvertálhatók − nem azonos a konvertibilis valutával: 1976-ig volt érvényben − minden más valutára és aranyra is átváltható volt Transzferábilis valuták − csak meghatározott körben szabadon átváltható − multilaterális klíring-egyezményben alkalmazott valuta Klíring / Kötött valuta − a legnehezebben cserélhető, váltható át − csak bilaterális klíring esetében alkalmazható (a szerződő felek egy 3.ország valutáját használják fel) Devizaforgalom irányítása: devizaforgalom ⇒ deviza-ügyletkötési rendszer Szabad

devizagazdálkodás − I. világháború előtt − a devizákat bármely országból bármely másik országba át lehetett vinni − magán-, és jogi személy részére egyaránt Kötött devizagazdálkodás − I. világháború után − a devizaforgalom állami irányítása − a kötött devizagazdálkodást bevezető országokban szüneteltetik a devizatőzsdét − szükséges szervezetek, szabályok megalakításával Devizahatóság: − jogszabályokkal és engedélyezési eljárásokkal irányítja a devizagazdálkodást − korlátozni tudja a piaci mechanizmusokat Központi devizagazdálkodó szervezet: − általában az ország jegybankja − nemzetközi fizetések lebonyolítására Devizaszolgáltatási kötelezettség: − minden devizabevételt át kell engedni a központi devizagazdálkodó szervezetnek Engedélyezési eljárás: − a külföldi fizetésekhez szükséges külföldi fizetőeszközt a központi devizagazdálkodó szervezettől kell igényelni

Kötött árfolyam: − a kormány, devizahatóság hivatalos árfolyamokat állapít meg és ezek alkalmazását kötelezően előírja az egész ország területén Szükségessé válhatnak: Exporttámogató intézkedések − export-szubvenció − adókedvezmény − export-prémium − export deviza visszatérítés − árukompenzációk Importgátló intézkedések − lefölözés − importletét alkalmazása A valuták / devizák le-/felértékelésének szükségessége: a megfelelő értékarányok kialakítása 18. Mutassa be az értékpapírok fogalmát, csoportosítsa ezeket a papírokat különböző szempontok szerint és részletesebben beszéljen a részvény és kötvény jellemzőiről! A pénzpiac a rövidtávú pénzmozgások piaca, eszközei a rövidtávú betétek és hitelek, valamint a rövidtávú értékpapírok. A tőkepiac a közép- és hosszúlejáratú pénz- és hitelműveletek piaca Eszközei a közép- és hosszúlejáratú betétek és hitelek,

valamint a közép- és hosszúlejáratú értékpapírok. ÉRTÉKPAPÍROK Az értékpapír megtestesíti a rajta szereplő követelést, amely addig tart, ameddig az értékpapír létezik. Az alábbiak szerint csoportosítható: az értékpapírba foglalt jog szerint megkülönböztetünk • követelést megtestesítő értékpapírokat (pénzpapírok), mint a váltó, a csekk, a kötvény, illetve mindenféle adóslevél; • részesedési jogot megtestesítő értékpapírokat, mint a részvény és a részjegy; • áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírokat, mint a hajóraklevél, és a közraktárjegy; az okiratba foglalt jogok átruházhatósága szerint léteznek • bemutatásra szóló értékpapírok, amelyek átadással átruházhatók; • névre szóló értékpapírok, amelyek csak cedálással, azaz engedményezéssel átruházhatók; • rendeletre szóló értékpapírok, amelyek forgatással átruházhatók; a hozamok alapján vannak • nem

kamatozó vagy diszkont értékpapírok, mint a váltó és a csekk; • fix kamatozást biztosító értékpapírok, mint klasszikus esetben a kötvény; • változó hozamú értékpapírok, mint a részvény és a kötvény; • átmeneti formák, amelyek az időszak folyamán többféle hozadékot biztosítanak; lejárat szerint • rövidlejáratú értékpapírok, mint a váltó, a csekk és a letéti jegy; • középlejáratú értékpapírok, mint klasszikus esetben a kötvény; • hosszúlejáratú értékpapírok, mint a kötvény és a záloglevél; • lejárat nélküli értékpapírok, mint a részvény és a bányarészjegy. RÉSZVÉNY A részvény egy tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amelyet a részvénytársaság bocsátott ki. Ez adja az Rt alaptőkéjét. A részvénytársaság tőkéje két részből áll A fiktív tőke a tőkepiacon áramló tőke, azaz a tőzsdei papírok, a reáltőke a fiktív tőke kapcsán beáramló tárgyi tőke, azaz a

megvásárolt javak. A részvény jogcímei a következők: • tulajdonosi jogok Amennyiben valamennyi részarány a nevemen van, osztalékra vagyok jogosult. Felszámolás esetén is részesedem a megszerzett árbevételből, de mindig csak a névérték arányában. • tagsági jogok Jogom van részt venni a közgyűlésen, és beleszólni a társaság működésébe. Tisztségviselőket választhatok, és engem is megválaszthatnak. Ellenőrizhetek, belenézhetek az üzleti könyvekbe • kisebbségi jogok Mint kisrészvényes, képviselőt küldhetek. A részvénybe foglalt jogok alapján az alábbi részvényjegyek léteznek: • elsőbbségi részvény Osztalékelsőbbségi jogot biztosít számomra. Azonban nem vagyok jogosult beleszólni a társaság ügyeibe • közönséges vagy törzsrészvény Csak akkor jutok osztalékhoz, amennyiben a kötvényekre a kamatokat, az elsőbbségi részvényekre az osztalékot a társaság már kifizette. • konverziós kötvény

Meghatározott idő után törzsrészvénnyé alakul át. KÖTVÉNY A kötvény hitelezői viszonyt megtestesítő értékpapír. Meghatározott lejáratra szól A visszafizetés történhet • a lejáratkor egy összegben, • a futamidő alatt részletekben, • türelmi idővel kombináltan, illetve • törlesztő terv alapján. A kamat lehet fix illetve mozgó kamat. A fix kamat a piaci feltételek változása mellett sem változik meg, míg a mozgó kamat valamihez igazodva mozdul el. Kötvénykibocsátás esetén meghatározandó a kibocsátás összege, a fedezet, a tervezett vásárlói kör, illetve a meghirdetés módja. Az állampapírok olyan papírcsoportok, melyeket a költségvetés vagy a kincstár bocsát ki, és megtestesíti az állam adósságát. Az állami adósság mindig garantált adósság Az állampapírok fajtái a következők: • az államkötvény közép- vagy hosszúlejáratú, mozgó kamatozású kötvény; • az államjegy rövidlejáratú

kötvény, jellemző fajtája a Kincstárjegy; az állami pénztárjegy középlejáratú kötvény, az államnak joga van a kényszerforgalmazásához. 19. Röviden mutassa be a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank csoport jellemzőit, működését! IMF: Nemzetközi Valutaalap − 1945.dec27-én alakult − nemzetközi pénzügyi intézmény − Alapításának céljai: − nemzetközi monetáris együttműködés elősegítése − a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása − az árfolyam-stabilitás elősegítése − pénzügyi erőforrások biztosítása a tagországok számára − nemzetközi monetáris problémákkal kapcsolatos együttműködés és konzultációs fórum biztosítása − legfőbb döntéshozó testület: Kormányzótanács − végrehajtó testület: Ügyvezető Igazgatóság − a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy nem tesznek további devizakorlátozásokat és konvertibilitásra törekednek − az IMF

döntéshozatalainál súlyozott szavazási gyakorlatot alkalmaz − a tagországok gazdasági fejlettségüktől függő kvóta alapján jogosultak érdekeiket érvényesíteni és SDR-hez illetve hitelekhez hozzájutni és ez alapján kell az alap forrásaihoz hozzájárulni SDR (Special Drawing Rights): − megjelenése: 1969 − az országok közötti elszámoláshoz nemzetközi szinten elfogadott pénz − kezdetben az arany-standard rendszer töltötte be ezt a szerepet, majd bukása után a jegybankok által aranyra konvertálható dollár, végül az SDR − teremtése: − IMF ügyvezető igazgatósága a nemzetközi likviditás-vizsgálat után javaslatot tesz, ha úgy ítéli meg, hogy kibocsátásra van szükség − kibocsátása: meghatározott időszakokra állapítják meg − a résztvevő tagországok számláin a kvótanagyságok alapján szétosztott összegek megjelennek − elosztás: a gazdaságpolitikai súly szerint − az SDR-t, mint így allokált hitelt nem

kell visszafizetni, csak ha − a tagország kilép − vagy a Kormányzótanács úgy ítéli meg, hogy likviditás-felesleg keletkezett − de: kamatot kér az IMF − értékének meghatározása: − kezdetben: aranyparitás-alapon − majd 1974-től egy 16 valutából álló kosár alapján − a kosárba a világkereskedelmi forgalomban betöltött szerep alapján kerülnek a fizetőeszközök − de 1981-től már csak az 5 legnagyobb részarányú ország fizetőeszközeiből összeállított kosár (USD; DEM; JPY; FRF; GBP) − ugyanez a kosár alapján történik az SDR kamatának számítása ⇒ a benne szereplő valuták saját belső piacán kialakuló rövid lejáratú hitelviszonyt jelentő értékpapírok kamatának súlyozott átlaga − felhasználási lehetőségei: − ha egy ország fizetési mérlege passzív, lehetősége nyílik SDR ellenében konvertibilis fizetőeszköz megszerzésére − felhasználható más országoknál levő saját valuta

visszavásárlására is − IMF tagországok különböző ügyleteket bonyolítanak le vele − egy ország saját devizájának árfolyamát az SDR-hez, mint egy viszonylag stabil értékű eszközhöz kötheti − kereskedelmi-üzleti forgalomban felhasználják értékállósági indexek, záradékok meghatározásakor IMF hitelek: − SWAP egyezmény alapján (lényegében valutacserét jelent) − egy adott ország megkapja a hitel összegét és saját fizetőeszközét adja cserébe − ezzel egyidejűleg kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel visszafizetésének időpontjában visszavásárolja a Valutaalapnál levő, saját gazdaságra szóló követelést megtestesítő devizáját − teljesítménykritériumokat szab Konkrét hitelek: − kibővített finanszírozási megállapodás (EFT - Extended Fund Facility) − hosszabb távra szóló feladatok és programok megvalósítását segíti − 36-48 hónapra szól − készenléti hitelek (stand-by) − a

költségvetést és a fizetési mérleget egyensúlyba hozó, az említett eszközöket magába foglaló gazdaságpolitika végrehajtását támogatja és 12-14 hónapra ehhez segítséget nyújt − szerkezet-átalakító és egyensúlyjavító hitelek (SAF, ESAF) − az alacsonyabb nemzeti jövedelmű országok számára − kompenzációs és feltételes finanszírozási lehetőség (CCFF) − ütközőkészletek finanszírozása (BSFF) − gazdasági átállás elősegítésére nyújtható hitelek − természeti katasztrófákhoz kapcsolódó finanszírozás (EA) IMF szervezeti felépítése: − csatlakozás feltételei: − kizárólag országok, illetve azok kormányai kérhetik a felvételt − adott ország önállóan alakítja külkapcsolatait − hajlandó az IMF alapokmányában foglaltaknak eleget tenni − ha egy ország a feltételeknek eleget tett, meg kell határozni az újonnan belépő tagország részesedését (kvóta)  gazdasági fejlettségi szint

alapján − az IMF működéséhez szükséges növekvő források megszerzésének egyik formája az alaptőke emelés − időről-időre módosítják a kvótákat Világbank-csoport: − fő cél a gazdasági növekedés beindítása, amelyet konkrét projektek segítségével végeznek − a hitelezés hagyományos módon történik, nem swap-formában IBRD: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank − az ENSZ szakosított intézete − sajátos multilaterális pénzügyi intézmény − egyfelől fejlesztési intézmény, másfelől kereskedelmi banki jellege van (hitelfelvevő, kötvénykibocsátó) − részvénytársasági formában működik − főleg hitelt nyújt ⇒ kamatot számít fel rájuk: − beruházási kölcsönök − átfogó szerkezet-átalakítási kölcsönök − ágazati szerkezet-átalakítási hitel − IFC: Nemzetközi Pénzügyi Társaság − a Világbank fiókintézete − fejlődő országokkal foglalkozik − nemzetközi fejlesztési

ügynökség − IDA: Nemzetközi Fejlesztési Társaság − az IBRD leányvállalata − önálló jogi személy − elvben csak a legszegényebb országokkal foglalkozik − kedvezőbb feltételekkel nyújt hitelt − ICSID: Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja − célja: kormányok és külföldi beruházók között felmerülő jogi viták rendezéséhez segítséget nyújt − MIGA: Nemzetközi Beruházás-védelmi Ügynökség − kettős feladata van: − biztosítási ügynökségként és a fejlődő országokban a beruházások ösztönzőjeként − a külföldi befektetők számára politikai és gazdaságpolitikai jellegű kockázatok ellen nyújt biztosítást 20. Mutassa be a központi költségvetési mérleg törvényerőre emelkedése folyamatát, a költségvetési egyensúly, többlet, hiány fogalmát! Mutassa be a hiány mérséklésének lehetőségét! Térjen ki az államadósság jellemzőire! Költségvetés tervezése és

jóváhagyása − költségvetési javaslat ⇒ kormány a parlament elé terjeszti jóváhagyásra (1) Tervezés − a bevétel / kiadás várható értékeinek felmérése − keretlehetőségek tanulmányozása − Igényalapú tervezés: − ha a tervezés a kiadási oldalról indul ki − Erőforrás tervezés: − bevételekből indul ki − Kombinált − tervezésben résztvesznek: − politikai pártok − költségvetéssel foglalkozó központi szervek ⇒ fő irányelvek kialakítása − ágazati szervek ⇒ az ágazat költségvetésének elkészítése és a központi szervek javaslataival való ütköztetése − igénybevevők ⇒ az ágazati szerveknek adnak javaslatokat (2) Tervezés után a költségvetési javaslat a parlament elé kerül megvitatásra (3) Parlamenti jóváhagyás ⇒ mindig előzetes Költségvetési ciklus: − a parlamenti jóváhagyás folyamatosan ismétlődő tevékenysége − részei: − összefoglalás, előterjesztés − vita,

felhatalmazás − végrehajtás, ellenőrzés − beszámolás, felmentés − zárszámadás: kormány valamely tagja beszámol arról, hogyan teljesült a törvény El nem fogadás esetén: − ha a költségvetési év már lezárult ⇒ ex-lex állapot − időleges felhatalmazás ⇒ meghatározott ideig a kormány a legutóbbi költségvetési törvény alapján beszedi a bevételeket és teljesíti a kifizetéseket − a kormány lemond vagy új költségvetést készít Elfogadás esetén: − költségvetési törvényben rögzítik Költségvetési politika céljai: Stabilizáció beépített stabilizátor: − a gazdasági helyzet változásával automatikusan változik a bevételi illetve kiadási oldal indiszkrecionális költségvetési politika: − a kormány törvényhozás után változtat az adó mértékén Allokáció Elosztás − szociálpolitikai célok Költségvetési politika eszközrendszere: − Adók − − − − Támogatások Államkötvény és

kincstárjegyek adás-vétele Központi állami beruházás finanszírozás Társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere Államháztartás felépítése Magyarországon: − Központi költségvetés − Helyi önkormányzatok − TB − Elkülönített alapok Költségvetés: Bevételei Adók és adó jellegű bevételek − Adó − TB-járulék − Vámok − Állami monopólium Nem adó jellegű bevételek ⇒ az államigazgatás különböző szervei vetik ki − Illeték ⇒ államigazgatási szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó befizetési kötelezettség − Díj ⇒ a közösségi fogyasztás bizonyos szolgáltatásaiért − Bírság ⇒ jogszabályi előírások be nem tartása miatti pénzügyi büntetés − Tőkebevételek ⇒ tulajdonosi alapon − Adományok, juttatások Kiadásai Fajtái: − Támogatások − Fogyasztói árkiegészítés − Felhalmozási kiadások − Társadalmi közös fogyasztás, a közjavak − Adósságszolgálat −

Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kiadások Funkcionális csoportosítás ⇒ milyen célú kiadás? − általános közösségi szolgáltatás − védelem − közösségi szolgáltatás − oktatás − egészségügy − TB − lakással kapcsolatos szolgáltatás − kulturális szolgáltatás − energetikai szolgáltatás − mezőgazdaság, erdészet − bányászat, ipar, építőipar − közlekedés, telekommunikáció − egyéb szolgáltatás Költségvetési kiadások jellege szerint − folyó kiadás − kamatok − támogatások és egyéb folyó átutalások − tőkekiadások − tőkeátutalás − kölcsönök és visszafizetések egyenlege Költségvetés egyenlege: Deficit − ha Bevételek < Kiadások= (Bevételek + Adományok) - (Áruk javak vásárlása + Bérkifizetés + Nettó hitelnyújtás)= Állami adósságállomány - (Törlesztés + Költségvetési pénzkészlet-csökkenés) − deficit finanszírozása: értékpapír-kibocsátással −

deficitnövekedés hatása: − kiszorítási hatás: a deficit miatti állami hitelfelvétel kiszoríthatja a magánberuházásokat a tőkepiacról Szufficit − ha Bevételek > Kiadások Államadósság Belföldi finanszírozása: − államháztartáson belül − jegybanki hitelnyújtással − üzleti bankok által − értékpapír vásárlással − vállalatok, lakosság által Külföldi finanszírozása: − nemzetközi szervezetek − más országok kormányai − külföldi bankok − nemzetközi alapok Államadósság-finanszírozás eszközei: − hosszú / rövid lejáratú kötvény − kincstárjegy − hosszú / rövid lejáratú kölcsön − hosszú / rövid lejáratú hitel Központi költségvetés törvényerőre emelkedésének folyamata (⇒Távoktatás): Központi költségvetés: − olyan sajátos pénzügyi terv, amit az országgyűlés fogad el Központi költségvetési mérleg: − TB-önkormányzatok, helyi önkormányzatok, elkülönített

állami alapok − Nettó módon kapcsolódnak: csak a részükre tervezett költségvetési támogatás jelenik meg a kiadási oldalon Államháztartási mérleg: − Bruttó módon tartalmazza valamennyi alrendszer bevételeit és kiadásait Törvényerőre emelt szerkezeti rend: − Fejezet (például: országgyűlés, Művelődési és Közoktatási Minisztérium)  Cím ⇒ Alcím ⇒ Előirányzat-csoport  Működési előirányzat-csoport  Felhasználási előirányzat-csoport  Egyéb előirányzat-csoport  Kiemelt előirányzatok (például: TB) Elemi költségvetés: − az éves költségvetésben elfogadott kiadásokat részletezi tovább és meghatározza az ellátandó közfeladatokat Nemzetgazdasági ág⇒Ágazat⇒Alágazat ⇒ Szakágazat⇒Szakfeladat  Rovat  Alrovat  Tétel  Altétel Költségvetés bevételei finanszírozzák: Elosztási rendszerek: − szociális, egészségügyi ellátás − kultúra, oktatás − honvédelem, rend-,

jogbiztonság gazdálkodó szervezeteknek nyújtott támogatás (dotáció, árkiegészítés, beruházás) nemzetközi kapcsolatból adódó kiadások, adósságszolgálat Költségvetés helyzete: − Egyensúly: Bevétel = Kiadás − Szufficit: Bevétel > Kiadás − Deficit: Bevétel < Kiadás Deficit meghatározása: − Költségvetés Bruttó hiánya − a költségvetés teljes folyó monetáris és nem monetáris finanszírozási igényét mutatja − GFS-rendszerű hiány − a deficit a költségvetés új hiteligényét mutatja meg − SNA-típusú hiány − Operacionális deficit − Korrigált operacionális deficit