Egészségügy | Anatómia » A felső végtag izületei

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:371

Feltöltve:2009. augusztus 07.

Méret:88 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A felső végtag ízültei Articulatio sternoclavicularis Ízvégek: facies articularis sternalis (clavicula) incisura clavicularis (manubrium sterni) Az ízületi felszínek egyenetlenek, egymásnak nem megfelelő alakúak discus articularis: kiegyenlíti az illeszkedő felszíneket, és az ízületet két teljesen különálló részre osztja. Ízületi tok, szalagok: Az ízület tokját mindenfelől szalagok erősítik, illetve a kétoldali ízületet még össze is kötik. ligamentum sternoclaviculare anterius et posterius lig. interclaviculare lig. costoclaviculare (nem tartozik szorosan az ízülethez, az első borda elülső szélét az impressio ligamenti costoclavicularisszal köti össze, az ízület mozgásainak legfőbb gátja) Mechanizmus: korlátolt szabad ízület a) rotatio a sagittalis tengely mentén (a váll emelése és süllyesztése) b) rotatio a törzs longitudinális tengelyében (a váll előre- és hátrahúzása) c) rotatio a clavicula hossztengelye körül

(a kar lóbálásakor) circumductio: a kulcscsont egy kb. 50°-os csúcsszögű kúppalást mentén mozog (nem külön mozgási irány, hanem a fentiek eredője) Articulatio acromioclavicularis Ízvégek: facies articularis acromialis (clavicula) acromion (scapula) Ezt az ízületet is discus articularis osztja két részre, de rendszerint tökéletlenül. Ízületi tok, szalagok: Az ízület saját szalagkészüléke csekély jelentőséggel bír. Fontos viszont a két részre osztható ligamentum coracoclaviculare: lig. trapezoideum (vö: linea trapezoidea claviculae) lig. conoideum (vö: tuberculum conoideum claviculae) A szalag a kulcscsont és a lapocka egymáshoz viszonyított mozgásait korlátozza. Mechanizmus: korlátolt szabad ízület A váll mozgatásakor a lapocka és a kulcscsont által bezárt szög mind a horizontalis, mind frontalis síkban változik, így bár a lapocka ide-oda csúszhat a mellkas felületén, nem emelkedik el attól. 1 Articulatio humeri

Ízvégek: cavitas glenoidalis (scapula) caput humeri Aránytalanul nagy eltérés van a vápa és az ízfej felülete között (1:6). Ízületi tok: erős, de meglehetősen laza (recessus axillaris). A labrum glenoidalének megfelelően ered, de magában foglalja a tuberculum supraglenoidalét is. A tok a collum anatomicumon tapad, de a sulcus intertubercularisban kesztyűujjszerű hüvellyel (vagina synovialis intertubercularis) követi a biceps hosszú fejének inát. Szalagok: lig. coracohumerale (a tok felső-oldalsó részét erősíti) lig. coracoacromiale Az utóbbi csak mechanikai szempontból tartozik az ízülethez, boltozatot képez a humerus feje fölött, és így mintegy másodlagos vápát alkot. Mechanizmus: szabad (gömb)ízület 1. Mivel az ízület tokja laza, és az ízületi szalagok is hiányosak, a humerus fejét nem ízületi tényezők, hanem a körülötte elhelyezkedő izomköpeny tartja a vápában. 2. A vállízület mozgásai korlátozottabbak, mint

elsőre gondolnánk, ugyanis a kar mozgástartományát részben a vállöv mozgásai biztosítják. a) sagittalis tengely: abductio (<90°, a tuberculum majus beleütközik a ligamentum coracoacromialéba) adductio (a törzsig) b) transversalis tengely: anteflexio (kb. 60°) retroflexio (kb. 5°) c) longitudinalis tengely: ki-/berotatio (összesen kb. 90°) circumductio: (kb. 50°-os csúcsszögű kúppalástnak megfelelően) Articulatio cubiti Ízvégek: összességében három (plusz egy) részízületet kell figyelembe vennünk: trochlea humeri – incisura trochlearis ulnae capitulum humeri – fovea articularis radii circumferentia articularis radii – incisura radialis ulnae (incisura ulnaris radii – circumferentia articularis ulnae) Ízületi tok: általában a porcfelszínek szélének megfelelően ered és tapad, de magában foglalja a fossa radialist, trochlearist és olecranit egyaránt, megelőzve ezzel a tok becsípődését. A tok a radius nyakánál zsákszerűen

kiöblösödik. Szalagok: lig. collaterale ulnare Az epicondylus medialisról ered, legyezőszerűen szétsugárzik, és az ulna incisura trochlarisának medialis szélénél tapad. Legerősebbek a proc coronoideushoz, ill az olecranonhoz futó nyalábok. 2 lig. collaterale radiale Az epicondylus lateralisról ered, majd T alakban két részre válva körülöleli a radius circumferentia articularisát (lig. anulare radii), és az ulnán az incisura radialis elülső és hátulsó szélénél tapad. Mechanizmus: trochoginglymus 1. trochlea humeri – incisura trochlearis ulnae flexio: egyénileg, az izomzat fejlettségének függvényében változó mértékű, átlagosan 140°. extensio: kb. 180°, a hajlítók és az ízületi tok megfeszülése akadályozza a nagyobb fokú extensiót (az olecranon nem ütközik bele a fossa olecraniba!). Maximális feszítéskor a kar és az alkar lateral felé nyíló tompaszöget alkot, mely nőknél – szélesebb csípőjüknek megfelelően

– kisebb. 2. capitulum humeri – fovea articularis radii circumferentia articularis radii – incisura radialis ulnae (incisura ulnaris radii – circumferentia articularis ulnae) pronatio és supinatio (előbbinél a tenyér lefelé, utóbbinál felfelé fordul) A forgás tengelye a radius fovea articularisának közepén indul és az ulna processus styloideusán át húzódik. Így a mozgás során a radius processus styloideusa egy olyan körívet ír le, melynek centruma az ulna azonos nevű nyúlványa. A körív sugara pedig a csukló szélességével egyenlő. Articulatio radiocarpea Ízvégek: vápa: facies articularis carpalis radii és az ulna distalis részéhez csatlakozó discus articularis ízfej: proximalis kéztőcsontok, az os pisiforme kivételével, melynek külön kis ízülete van az os triquetrummal. FIGYELEM! Az ulna nem vesz részt közvetlenül az ízület alkotásában, csupán a róla induló szalagok és a hozzá csatlakozó discus articularis révén!

Ízületi tok: meglehetősen szoros, feszes, volarisan-dorsalisan szalagokkal megerősített, oldalfelé lazább. Szalagok: általánosságban elmondható, hogy a szalagok kéztőcsontok felé néző felszíne ízületi porccal borított. lig. radiocarpeum palmare lig. ulnocarpeum palmare lig. radiocarpeum dorsale Valamennyi legyezőszerűen sugárzik szét, és a kézközépcsontokon tapad. Mechanizmus: articulatio elipsoidea (tojásízület) radioulnaris tengely: dorsalflexio / volarflexio (seu palmarflexio) kb. 80-80°, azaz összesen kb 160-170° dorsovolaris tengely: radialis és ulnaris abductio Behajlított csuklónál abductio már egyik irányban sem lehetséges (a szalagok megfeszülése nem engedi), de nincs is rá szükség, hisz ez a mozgás pronatióval-supinatióval egyszerűen megoldható. 3 Articulatio intercarpea Ízvégek: az ízület a proximalis és distalis kéztőcsontok között alakul ki. Alkotásában továbbra sem játszik szerepet az os pisiforme,. Az

ízületi felszín fekvő S alakú Ízületi tok, szalagok: feszes tok jellemzi. Az ízületi üreg a csontok között kiszögelléseket mutat, így szabálytalan alakú. Az articulatio radiocarpea nem közlekedik a radiocarpalis ízülettel, viszont a carpometacarpalis ízülettel gyakran összefügg. lig. pisohamatum ligg. intercarpalia dorsalia (lig. radiocarpeum palmare) (lig. ulnocarpeum palmare) sulcus carpi + retinaculum flexorum = canalis carpi!!! Mechanizmus: feszes ízület csekély mozgási lehetőséggel. Meghatározó jelentősége van viszont abban, hogy a csukló maximális feszítésekor, ill. hajlításakor nem keletkezik éles megtöretés, mely az inak működését mechanikailag hátrányosan érintené. Articulationes carpometacarpeae a) II. – V ujjak: Ízvégek: distalis kéztőcsontok a II. – V ujjak metacarpusainak basisai Ízületi tok, szalagok: feszes tok jellemzi. Az ízület ürege rendszerint közlekedik az intercarpalis ízülettel. ligg.

carpometacarpalia dorsalia et palmaria lig. carpi radiatum (az os capitatumról sugárzik előre) ligg. metacarpalia palmaria et dorsalia ( a szomszédos metacarpusok bázisait kötik össze) Mechanizmus: feszes ízület csekély mozgási lehetőséggel. b)articulatio carpometacarpea pollicis Ízvégek: os trapezium az I. metacarpus basisa Ízületi tok, szalagok: tokja igen bő, a szalagok hiányoznak, ennél fogva igen mozgékony. Mechanizmus: kéttengelyű ízület – articulatio sellaris adductio / abductio oppositio / repositio (csak az emberre jellemző sajátosság!) 4 Articulationes metacarpophalangeae (az alábbiak a hüvelykre nem vonatkoznak!) Ízvégek: ízfej: a II. – V metacarpusok feje (kétoldalt levágott gömb alakúak) vápa: a II. – V phalanxok basisa (tányérszerű bemélyedés) Ízületi tok: főleg dorsalisan igen bő. Volarisan a tokba rostporcos lemezek épülnek be (ligg palmaria), melyek hosszanti barázdát képeznek az ujjhajlítók inai

számára. Szalagok: lig. metacarpeum transversum profondum A szomszédosízületek palmaris lemezeit köti össze. ligg. colateralia A kézközépcsontok levágott oldalfelszíneiről dorsalisan erednek, majd legyezőszerűen húzódnak az alappercek oldalaihoz. Ebből következik, hogy az ízületet hajlítva fokozatosan megfeszülnek. Mechanizmus: korlátolt szabad ízületek flexio/extensio: (derékszögnél kissé jobban behajlíthatók, nőknél kifejezettebben hátrafeszíthetők) abductio/adductio: (az ujjak terpesztése, ill. összezárása) Behajlított ujjaknál ez utóbbi mozgás elvész a kollaterális szalagok megfeszülése folytán. rotatio: elvileg kisfokú lehetséges lenne (passzívan lehetséges is), de nincs olyan izom, mely ezt biztosítaná. Articulationes interphalangeae (és az articulatio metacarpophalangea pollicis!) Ízvégek: ízfej: a proximalisabb phalanx caputja vápa: a distalisabb phalanx basisa Ízületi tok és szalagok: lényegében azonos az

előző ízületnél ismertetettel, de a ligg. collateralia feszesek (itt ezért passzív rotatio sem lehetséges). Mechanizmus: tiszta ginglymus (hengeres ízület) flexio/extensio: a proximalis ízületnél valamivel nagyobb, a distalisnál valamivel kisebb a derékszögnél. Extensio az egyenesig lehetséges, a hüvelyknél sokszor tovább is. 5