Történelem | Középiskola » Történelem középszintű szóbeli érettségi feladatsor megoldással, 2005

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 30 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1526

Feltöltve:2005. november 14.

Méret:2 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FELADATSOR I. témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. FELADAT Hasonlítsa össze a céh, a manufaktúra és a gyár termelésének alapvető jellemzőit az alábbi szempontok szerint! • • • Munkamegosztás, technikai eszközök, az ott dolgozók képzettsége. Tulajdonviszonyok, verseny, értékesítés. A termelés mennyisége és minősége. A CÉH: Papírkészítő műhely „5. Olyanoknak, akik nincsenek benne céhünkben, és nem élnek városunkban, tilos posztóra alkalmazott pecsétünket használni. 12. () Ha valahol szegéllyel ellátott vagy helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről kiderül, hogy hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, vagy amelyet világos fonallal javítottak meg, az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől. () 24. Ha valakinél elrejtett szövőszéket találnak, 1 márkát fizetnek utána 41. Az a szövő, aki mestertársainktól a megálapítottnál többet

kér, négy hétre elveszti a jogot, hogy mesterségét folytassa, ő maga és a felesége is.” (Egy posztócéh szabályzatából) „Én, Johann Toynburch, régi kölni polgár minden embernek tudtára adom, hogy Ailiff Bruwer aranyművesnek, a tisztes férfiúnak bérbe adtam tulajdon fiamat, Toenist, ki bele is egyezett abba, hogy az aranyműves-mesterséget Kölnben megtanulja, és neki nyolc éven át hűségesen szolgáljon. ” (Egy inasszerződésből) 276 A CÉHES TERMELÉS MŰKÖDÉSE Szükséglet, megrendelés Kézműves Vásárló Fizet Előállítja Eladás Áru A MANUFAKTÚRA: Manufaktúra korabeli ábrázolása „Egy hatalmas nagy teremben Kétszáz szövőszék áll rendbe. És kétszáz ember serényen dolgozott biz e székeken. Mindegyik mellett kis gyerek vetülék orsót csévélget.” (XVI. sz-i angol versike) 277 A MANUFAKTURÁLIS TERMELÉS MŰKÖDÉSE Reklám Manufaktúratulajdonos Vásárló Fizet Bér Munkás Eladás Előállítja Áru

A GYÁR: Gyár korabeli ábrázolása "Ebből a bűzből az emberi munka legnagyobb folyama árad szét, amely megtermékenyíti az egész világot. Ebben a szennycsatornában színtiszta arany folyik. Ez a hely, ahol az emberiség a legmagasabbra hágott, és ahol a legmélyebb embertelenségbe süllyedt, ahol a civilizáció csodákat tesz, ahol a civilizált ember vademberré válik" (francia politikus – Manchesterről) 278 A GYÁRI TERMELÉS MŰKÖDÉSE Reklám Gyártulajdonos Vásárló Fizet Bér Munkás Eladás Előállítja 279 2. FELADAT Mutassa be a második ipari forradalom korszakának főbb jellemzőit! • • Milyen tudományos és technikai eredmények tették lehetővé a második ipari forradalom kibontakozását? Ismertessen ezek közül néhányat! Használja a Történelmi Atlasz megfelelő térképét is! KRONOLÓGIA: 1864. Siemens-Martin - kohó alkalmazása az acélgyártásban 1876. Telefon 1879. Izzólámpa 1882. Elektromos

erőmű 1886. Benzinmotoros gépkocsi 1889. Celluloid film 1894. Rádiójelek 1895. Kinematográf (mozi) 1895. A Röntgen-sugarak 1898. A rádium felfedezése 1900. Motoros léghajó (Zeppelin) 1903. Repülőgép 1909. Automatizált telefonközpont Emléklap Viktória angol királynő uralkodásának 60. évfordulójára „A szövés és a fonás területén bevezetett találmányokat a textilipar más területein is felhasználhatóvá tették, így az gyorsan terjeszkedett, és minden irányban hatalmas kereslethullámokat sugároz minden irányba. Innen indul ki a gépipar és a vegyipar: és e kettőt követve a bányászat és a mezőgazdaság fejlődése. Ettől fogva leginkább gépekre volt szükség: munkagépekre és erőgépekre. Ebből következett a gépgyártás fejlődése, amely a vasszükséglet növekedéséhez vezetett. A nagyobb mennyiségű vas előállításához alkalmazták a kokszos vasgyártást, így gyorsan bontakozott ki a kohóipar, amely miatt

megnövekedett a szén-, az érc- és a mészkőszükséglet, ami a bányászat terjedését idézte elő, és következménye megint csak a gépek iránti szükséglet növekedése volt. Az ipari termelés bővülése szükségessé tette a mesterséges világítást, amit a gázvilágítással teremtettek meg, ami azonban ismét a szénszükséglet növekedéséhez vezetett, amelyet újra megsokszoroztak, amikor a kokszgyártás hulladékát az anilinfesték előállításához sikerült felhasználni. Innen indul a vegyipar fejlődése 280 Eközben a műfestés fejlődése a szervetlen vegyészet fejlődéséhez vezetett. A szervetlen festékek iránti szükségletből keletkezett a kénsavipar, amely csatlakozott a salétromsavgyártáshoz. Salétrom- és kénsavigénnyel 1 a szódaipar, 2 a robbanóanyag-ipar, 3. a festékgyártás, 4 a rézmetallurgia, 5 a kőolaj-feldolgozás és 6 a műtrágyagyártás lépett fel A nagy tömegek városokba özönlése megnövelte a

mezőgazdasági cikkek iránti keresletet. Az új mezőgazdaságnak eszközökre és gépekre volt szüksége. Új iparág indult virágzásnak: a mezőgazdasági gépgyártás A részint távoli helyeken előállított mezőgazdasági termékek szállításához a szállítási lehetőségek bővítésére volt szükség. Így megindult az új közlekedési eszközök áradata. A közlekedésügy átalakulása miatt még nagyobb lett a vaskereslet Hasonló hatása volt a világ elektromosításának is: a villanyvilágítás, a villanymozdony újra megnövelte a vas- és az acélkeresletet. (W. Sombart német kultúrtörténész alapján 1927) A Ford autógyár első modellje Telefonközpont Repülőgép és léghajó 281 282 II. témakör: Népesség, település, életmód 3. FELADAT Ismertesse egy XIII. századi nyugat-európai város életét! • A város külső képe, szerkezete, jellegzetes épületei • A mindennapi élet jellemzői • A lakosok társadalmi

helyzete, jellemző foglalkozása • A város jogi helyzete, irányítása NÜRNBERG ÓVÁROSA 1.Vár 2 Templom 3 Városháza 4 Kórház 5 Templom 6 Vámcsarnok 7 Piactér, kút 8. Gabonapiac 9 Szatócsok utcája 10–21 Utcák (pl Mérleg utca, Bőr utca, Tűkészítők utcája, Kovácsok utcája, Kosárkészítők udvara stb.) 1. Valamennyi lakos, aki csak a város falai alatt, avagy a váralján lakik, bárkinek a földjén tartózkodik is, a kommunára tesz esküt 2. A váralján élő lakosok mindegyike segítse a másikat belátása szerint 3. Ha valaki latorságot követ el olyan emberrel szemben, aki erre a kommunára felesküdött, akkor a kommuna elöljárói . ítélkezzenek a lator teste és vagyona felett saját megítélésük szerint 7. Minden egyes malomban csak két molnárlegény legyen; ha pedig valaki több legényt venne oda, s ennek híre eljutna a tanácsbeliekhez, akkor ezek annak szolgáltassanak igazságot, aki a feljelentést az ügyben megtette. 10. A

kommuna egyetlen tagja se adjon kölcsön pénzt vagy ne juttasson pénzt a kommuna ellenségeinek 18. A kommuna tagjai közül tizenhárom elöljárót kell választani, s e tanácsbeliek, valamint a tanácsbeli esküdtek javaslatai szerint egy vagy két elöljárót kell választani. 21. Jóváhagyjuk azt is, hogy ezt az oklevelet semmiféle ok miatt nem fogják kivinni a város falain kívülre S bárki akarna ellene szót emelni, azt nem hallgatjuk meg. (Fülöp Ágost 1182-ben megerősíti a kommuna 1099-ben szerzett jogait) 282 4. FELADAT Elemezze a XIX. második felének etnikai viszonyait Magyarországon! • Mutassa be, hogy az egyes nemzetiségek mely területeken élnek! • Hogyan változtak az etnikai viszonyok (arányok, területi elhelyezkedés)? • Milyen okokra vezethetők vissza ezek a változások? Használja a Történelmi Atlasz megfelelő térképeit is! Magyarország etnikai viszonyai 1840–1910 (Horvátország nélkül) 1850 Millió fő A lakosságon

belüli arány % 4,8 41,5 2,24 19,3 1,73 15 1,29 11,6 0,63 5,1 (szerb és horvát) 0,44 0,47 11,36 3,9 4,1 100 1910 Etnikum Millió fő A lakosságon belüli arány % Magyar 9,94 54,5 Román 2,95 16,2 Szlovák 1,94 10,7 Német 1,9 10,4 Szerb 0,46 2,5 Horvát 0,18 1 Ruszin 0,35 2,5 Egyéb 0,38 2,2 Összesen 18,21 100 1. A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozásai és ügykezelési nyelve a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók. 3. Törvényhatósági gyűléseken mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar. 17. Az állam köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat

egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik. (Részlet az 1868: XLIV törvénycikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában) Karikatúra a nemzetiségek szabadságharc utáni sorsáról: osztrák katonák összeláncolt magyart, szlovákot és románt kísérnek. 283 III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 5. FELADAT Mutassa be a Periklész-kori Athén társadalmi és politikai szerkezetét! • • • • Térjen ki az athéni társadalom felépítésére és az államszervezet működésére! Magyarázza meg, mit jelentett teljes jogú athéni polgárnak lenni! Ki lehetett athéni állampolgár? Milyen jogokkal és kötelezettségekkel járt ez? Színház Az athéni Akropolisz „A demokratikus államforma alapelve a szabadság a szabadság egyik alapfeltétele pedig az, hogy a polgárok felváltva legyenek alattvalók és vezetők a demokratikus államokban nagyobb hatalmuk van a szegényeknek, mint a gazdagoknak: az előbbiek többen vannak,

márpedig a többség akarata dönt” Perkilész Periklész mondta: „Nem szégyen az, ha valaki szegény, csak az, ha nem igyekszik munkával kijutni a szegénységből” Periklész a nép kedvére kormányzott – Évente hatvan hajót bocsátott a vízre, ezeken nyolc hónapig sok polgár dolgozott bérért, s egyszersmind gyakorolták és elsajátították a hajózási ismereteket. Plutarkhosz: Periklész Az Agóra 284 Athén lakossága Teljes jogú polgárok Családtagjaik 14% 36% 41% 9% Metoikoszok és családtagjaik Rabszolgák Az athéni demokrácia intézményei és működése 285 6. FELADAT Ismertesse a honfoglaló magyar nép társadalmát és életformáját az alábbi szempontok alapján! • • • • Társadalmi tagolódás. A törzsi államszervezet felépítése. Életforma és harcmodor. A kalandozások sikereinek és kudarcainak okai. Használja a Történelem atlasz kalandozásokat bemutató térképét is! A törzsszövetség felépítése

Kalandozó magyar harcos 286 „Ámde szólni fogunk a türkök szervezetéről és harcrendjéről, mely keveset vagy semmit sem különbözik a bolgárokétól; hogy férfiakban gazdag és szabad ez a nép, s egyéb pompát, a bőséget mellőzvén, csupán arra van gondja, hogy vitézül viselkedjék a maga ellenségeivel szemben. Ez a nép tehát, amely egy fő alatt él, fellebbvalóitól kemény és súlyos büntetéseket áll ki elkövetett vétkeiért, s nem szeretet, hanem félelem tartja őt féken, a fáradalmat és nehézségeket derekasan tűrik, dacolnak a hőséggel és faggyal és a szükségekben való egyéb nélkülözéssel, mint afféle nomád nép. Ügyesen kilesik a kedvező alkalmat, és ellenségeiket nem annyira kardjukkal és haderejükkel igyekeznek leverni, mint inkább csel, rajtaütés és a szükségekben való megszorítás útján. Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcban legtöbbjük kétféle fegyvert visel, vállukon

kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják. Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal szerzik meg az előnyt. Gyakran egy kötélre vevén a felesleges lovakat, hátul, azaz a csatasor mögött annak védelmére helyezik el. A harcvonal rendjének mélységét, azaz a sorokat nem egyformán alakítják, inkább a mélységre fordítván a gondot, hogy a harcvonal vastag legyen, és az arcvonalat egyenletessé és tömörré teszik. Jobbára a távolharcban, a lesvetésekben, az ellenség bekerítésében, a színlelt meghátrálásban és visszafordulásban és a szétszóródó harci alakulatokban lelik kedvüket. Hogyha pedig megfutamították ellenfeleiket, minden egyebet félretesznek, és kíméletlenül utánuk vetik magukat, másra nem gondolva, mint az üldözésre. Mert nem elégednek meg, miként a rómaiak és a többi nép, ideigóráig való üldözéssel és zsákmányszerzéssel, hanem

mindaddig szorítják, amíg csak teljesen fel nem morzsolják az ellenséget, minden eszközt felhasználva e célból.” (Bölcs Leó bizánci császár Taktika című művéből) Rekonstrukciós rajz: honfoglalás kori kunyhó Részletek egy történelem tankönyvből: „Ez az íj valóságos mestermű volt. Évekig készült, méghozzá rugalmas fából és rápréselt marhaínból Ráragasztott szarulemezekből formálták hajlélony karjait, melyeket örökké rugalmasnak maradó halenyvvel ragasztottak össze Ez az íj nyugvó állapotában C alakú volt, s amikor felajzották, mindkét szárát az ellenkező irányba hajtották át, és úgy hurkolták rá az ideget. Mondják, hogy felhúzásához irtózatos erő kellett, annyi, mintha valaki egy ujjal 25 kilogramos súlyt emelne fel. Az íjazást gyermekkortól gyakorolták” 287 7. FELADAT Mutassa be Széchenyi István társadalomátalakító programját az alábbi szempontok alapján! • Gyakorlati alkotásai. •

Társadalmi reformprogramja. • Elképzeléseinek főbb jellemzői. „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának De birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét föláldozom reá.” E szavakkal tette meg híres felajánlását Széchenyi István az alsótábla ülésén A Lánc-híd alapkőletétele 288 A József hengermalom Lóverseny a reformkori Pesten „1-szer A Hitel De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az abbuli kirekesztés által felette keményen büntetni, mindaddig nem állíthatni fel valódi sikerrel, míg nincs 2-szer eltörölve az Aviticitas [ősiség]. Ennek eltörlése pedig szükségképpen maga után vonja 3-szer a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt neki teljes bátorságban bírhatni is kell, mert

másképp kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen mint magyar nemes: szükségképpen foly mindenkire a 4-szer a Jus Proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy és vagyonbeli bátorság, azaz 5-szer törvény előtti egyformaság. És – mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza – 6-szer törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer a házi pénztár [vármegye költségei] s országgyűlési a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás, szükségkép foly 8-szer a vizek elrendezése, utak készítése s jó karban tartása, valamint a belvámok – mindenkitül egyenlőn fizetve – országgyűlési tárgyak legyenek; mert illyesekben harmónia és szoros egybehangzás kell. De mind e mellett

szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni mint káros akadályt 9-szer a monopóliumokat, céheket, limitációkat [hatósági árszabás] s egyéb ilyen intézeteket örökre. De hogy egészen el ne külföldiesedjék az ország, s a kül intelligencia még könnyebben és szaporábban ne nyomja el minden nemzeti sajátságot mint most 10-szer 1835-dik esztendő 1-ső napjátul fogva csak magyar nyelven írott s írandó törvény, ítélet, parancs, folyamodás, alkotandó contractus, egyezés, számadás sat. Lesz hazánkban kötelező erejű! Mind ez azonban még nem elég a magyar hon dolgainak rendes forgására; a felsőbb parancsolatokban legnagyobb egyformaság kell, s ekképp 11-szer csak a Helytartó Tanács közbevetése és befolyása által kormányoztassunk. S mind ennek fő garanciája legyen 12-szer a nyilvánosság.” (Széchenyi István: Stádium, 1833) 289 8. FELADAT Mutassa be Róma terjeszkedését és a hódítások következményeit!

(Kr. e III–II század) Térjen ki a hódító háborúk • menetére, • értékelje eredményeit, • elemezze társadalmi és gazdasági hatásaikat! Használja a Történelmi atlasz megfelelő térképeit is! KRONOLÓGIA: TÉRKÉPVÁZLAT: A MÁSODIK PU HÁBORÚ 272. Róma szövetsége a dél-itáliai görög városokkal, s ezzel befejeződik Itália egyesítése TÉRKÉPVÁZLAT: A MÁSODIK PUN HÁBORÚ 264–241. Az első pun háború 218–201. A második pun háború 200–197. A második makedón háború V Philipposz ellen 192–188. Róma és III Anthiokhosz háborúja 171–163. A harmadik makedón háború 149–146. A harmadik pun háború 133. III Attalosz pergamoni uralkodó Rómára hagyja birodalmát végrendeletében TÉRKÉPVÁZLAT: A MÁSODIK PUN HÁBORÚ 290 „Miután a római nép leigázta és uralma alá vetette az Appennin-félszigetet, immár csaknem ötszáz éves múlttal a háta mögött, jószerint felnőtté vált, s ha az erő és az ifjúság

nem üres szavak, valóban erős volt, s mint ifjú, a világmindenséggel kezdte magát mérni. Messana városa panaszt emelt a punok féktelenkedése miatt. Mind a római, mind a karthágói szemet vetett Szicíliára, és mindkettő egyszerre, egy akarattal és egyforma erővel tört a világhatalomra. Így hát szövetségesei megsegítése ürügyén, valójában pedig hadizsákmánytól csábítva (bár rémítette a dolog újdonsága, vakmerően bízott harci bátorságában is) ez a mi faragatlan, ez a mi pásztori és a szó szoros értelmében parlagi népünk megmutatta: az ő vitézségének mindegy, hogy lovon vagy hajón, szárazon vagy vízen kell-e viaskodnia.” (Florus: Róma háborúi) „Az Itáliában tenyésző fenevadak mindegyikének megvan a maga barlangja, odúja és búvóhelye, holott azoknak, akik Itáliáért küzdenek és meghalnak, egyebük sincs a levegőnél, a világosságnál. Lakás, állandó tartózkodási hely híján bujdosnak ezek

feleségestül, gyermekestül. Hazudnak a vezérek, midőn a csatákon biztatják a katonákat, hogy védjék meg sírjaikat, templomaikat az ellenségtől. Hisz annyi római közül egynek sincs sem ősi oltára, sem családi sírhelye. Ám másoknak a fényűzéséért és kincseiért harcolnak, halnak meg” (Plutarkhosz: Tiberius Gracchus) „Ennek a megműveletlen földnek a nagy részét ugyanis a gazdagok szerezték meg, s abban bíztak, hogy az idő múlásával ezeket már senki sem fogja tőlük elvenni. Sőt a szegényeknek környékükön lévő kisbirtokait is részben erőszakkal elrabolták, s így eddigi birtokaik helyett immár hatalmas földeket műveltek meg. Ehhez azonban rabszolga-földműveseket és pásztorokat vettek igénybe, nehogy a földeken dolgozó szabad napszámosokat a földmunkából katonai szolgálatra hívják be. A rabszolgák birtoklása abból a szempontból is nagy hasznot jelentett, hogy ezek a katonai szolgálat alóli mentességük

következtében sok gyermekkel rendelkeztek, s akadálytalanul szaporodhattak. Ebből eredően a hatalmasok egyre gazdagodtak, a rabszolganép betöltötte az egész országot, az italicusok viszont a csekély gyermekáldás és elnéptelenedés, szegénység, adózás és katonakötelezettség alatt szenvedtek.” (Appianosz: Emphylia) 291 9. FELADAT Mutassa be a török kiűzésének menetét, elemezze az eseménysor politikai következményeit! • Mutassa be a hadieseményeket! • Fejtse ki, hogyan változtatta meg a háború az uralkodó és a rendek viszonyát! • Emelje ki a felszabadító háború nemzetközi összefüggéseit! „I. tc Ez oly nagy s örökké hálával említendő jótéteményeknek emlékezetére, s alázatosan kedveskedő lelküknek mindenkorra felismerhető hálája jeléül, e Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre s örök időkre senkit mást, mint fenncímzett Ő császári és

királyi felségének saját ágyékából származott fiörökösei közül az első szülöttet (ugyanezt határozván az 1547ik évi 5-ik s más e felől alkotott törvénycikkek) fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni és azt mindenkor és annyiszor, valahányszor ily felavatás újból bekövetkezik, a fentebb kijelentett hitlevélben [a nemesi kiváltságok megtartására tett eskü] foglalt cikkelyek előrebocsátandó elfogadása, vagy királyi biztosítása s e felől oly alakban, mint elődei teljesítették, leteendő eskü után, országgyűlésileg, e Magyarországon belül, meg fogják koronázni. IV. tc Mindamellett a karok és rendek e pontban is, hódolatuknak és mocsoktalan hűséges kötelességének további tanúsítására, s a bizalmatlanságnak, mely a király s az ország és annak kapcsolt részei közt emiatt netalán a jövendőben felmerülhetne, gyökeres kiirtására alázattal kedveskedő s hódoló lélekkel beleegyeztek, hogy az

ellentmondás s ellenállás szabadságáról beiktatott emez előbb mondott záradékot, második Endre király fentebb említett decretuma előbb idézett 31-ik cikkelyének tartalmából s értelméből, következőleg az előbb leírt módon letett koronázási esküből is, e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávolítsák.” (Az 1687. évi országgyűlés cikkelyeiből) 292 „Ugyanezen hó [szeptember] 2-án az ágyúzás sokkal erőteljesebben kezdődött, mint bármikor, ugyanis 9 üteg 40 ágyúja csaknem szünet nélkül lőtte a nyílásokat és a várost; ennek meg is lett a nagyon is kitűnő hatása, ezért folytatódott egészen a roham pillanatáig. 12 000 főnyi lovas és gyalogos katonaságot vezényeltek rohamra, Egyidejűleg előre vezényelték a legközelebbi császári lovasezredet azzal a paranccsal, hogy gyalogosan foglalja el a réseket; e célból négy brandenburgi zászlóalj vonult ide. A városban általánossá lett a zsákmányolás,

s az ellenség már csak a várnak volt ura, ahol védte is magát: . A zsákmány nagy volt, s csaknem mindenki, még a gyermekek is a városba rohantak, hogy részesedjenek belőle, különösen sok szép ló és asszony esett prédául; s ez a zsákmány még sokkal nagyobb lehetett volna, hiszen ismeretes az, hogy milyen messzi híres gazdagsága volt ennek a városnak, hacsak a kapzsiság, vagy a reményvesztettség, avagy a végzet tűzbe nem borította volna a várost; 6 óra felé gyulladt ki, s annyira elterjedt a tűz, hogy kilenc óra tájban már minden lángban állott, s a város képe Trójának volt a mása.” (Henrik, szász herceg Buda ostromáról) A Buda visszafoglalását követő mészárlás Porciót szedő katonák 293 KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FELADATSOR ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ I. témakör/1 feladat Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Források használata és értékelése K O M P E T E N C I Á K A

szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Optimális megoldás A vizsgázó a feleletében • az üzemszervezési formák fejlődését mutatja be, • konkrét példái jól illusztrálják a céh, a manufaktúra és a gyár működését, • előadásában feltárja a három üzemszervezési forma közötti lényegi különbségeket. A vizsgázó a feleletében támaszkodik a rendelkezésére álló forrásokra. A képek alapján: • főleg a munkamegosztásra, a termelés mennyiségére és minőségére vonatkozó következtetéseket von le. A szöveges forrásokból • a versennyel, a termelő munkát végzők képzettségével kapcsolatos állításokat fogalmaz meg: pl. a céh a verseny kizárását szolgálta, a céhes mester a munkafolyamat minden elemét önmaga végezte, képzettsége is ennek megfelelő, a manufaktúrában és a gyárban a munkások a munkafolyamat egy-egy részelemét végzik ehhez nem, vagy a céhes mesteréhez képest csak csekély

színvonalú szakképzettség szükséges. A táblázatok alapján • az értékesítés formáiról tesz helyes megállapításokat: céhmegrendelés, a városi piac szerepe, manufaktúra, gyár, nagykereskedelem, a reklám megjelenése stb. A vizsgázó használja a téma történelmi szakszókincsét: pl.: • céh-mester-inas -műhely-vásár stb.; manufaktúra/gyárvállalkozó-bérmunkás-gép stb, • az egyes üzemszervezési formák bemutatásához helyesen és korhűen alkalmazza a fogalmakat. • A vizsgázó időben jól helyezi el az egyes üzemszervezési formákat (céhek: érett középkor, manufaktúra: kora újkor, gyár: ipari forradalom). • Térbeli elhelyezés: mindhárom esetben Nyugat- és KözépEurópára jellemző üzemformák. • A vizsgázó a manufaktúrával kapcsolatban megemlítheti például, hogy a francia abszolutizmus merkantilista gazdaság-politikájának fontos eleme volt, a gyár pedig az ipari forradalom korabeli Angliában jelenik meg

először. • Magyarországra vonatkoztatva a vizsgázó megállapíthatja, hogy a céheket véglegesen az osztrák–magyar kiegyezés után szüntették meg, így a XIX. század folyamán Magyarországon a különböző üzemszervezési formák egymás mellett léteztek. 294 Elérhető pont 12 12 6 6 Elért pont A vizsgázó kitérhet az alábbi, az egyes munkaformák fejlődését alakító tényezőkre: • A céhek a virágzó középkor árutermelésének fejlődése nyomán létrejött érdekvédelmi szervezetek, • Maga az üzemszervezési forma a céhes műhely. • Céljuk, hogy az adott területen a kínálat és a kereslet fedje egymást. Az esemé• Többnyire maga a mester, illetve családja értékesítette a nyeket alatermékeket saját üzletében vagy a városi vásárokon stb. kító tényezők • A manufaktúra a kora újkori tőkés árutermelés feltárása, üzemszervezési egysége. történelmi • Főleg a textilipar területén jött létre.

események és • Franciaországban nagy szerepet játszott létrejöttében az jelenségek állami gazdaságpolitika. problémaköz• A gyár létrejöttét a gőzenergia alkalmazása, a közlekedés pontú bemués áruszállítás fejlődése és az ipari forradalom technikai tatása találmányai tették lehetővé. • Jellemzői (kezdetben): a gőzenergiával meghajtott gépek használata, a tömegesség a gyártásban, az ipari munkásság kialakulása. Az első gyárak a textiliparban jöttek létre stb • A vizsgázó a termelés mennyisége és minősége, a foglalkoztatás és a tulajdonviszonyok tekintetében is összehasonlítja a három üzemszervezési formát. A vizsgázó • egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, Világosság, és szabatosan fogalmaz. nyelvhelyesség, a • A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére (pl. a felelet felépítése három üzemszervezési forma elhelyezése korukban, jellemzőik, azonosságok és különbségek

elemzése). Összesen 295 18 6 60 I. témakör/2 feladat Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése K O M P E Források T használata E és értékelése N C I Á K A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Optimális megoldás A vizsgázó a feleletében • a második ipari forradalom általános gazdasági jellemzőire összpontosít; • konkrét példái jól illusztrálják az iparban bekövetkező változások fő tendenciáit; • első sorban az ipari forradalom tudományos-technikai feltételeit és ezek gazdasági élettel kapcsolatos kölcsönhatásait elemzi. A vizsgázó a feleletében támaszkodik a rendelkezésére álló forrásokra. • A képek alapján a vizsgázó a konkrét találmányok megnevezésén kívül saját ismereteire is támaszkodva megállapíthatja, hogy az ipari forradalom e szakasza a hétköznapi életben is érzékelhető változásokat jelentett: pl. a közlekedés, az

infrastruktúra és a hírközlés területén. • A vizsgázó megállapíthatja, hogy az első két képpár a XIX. század első felének, a harmadik képpár a század végének változásait szemlélteti. • A kronológia segítségével a vizsgázó ismerteti a fontosabb találmányokat, és csoportosítva azokat megállapítja, hogy az ipari forradalom e szakaszára a nehézipar, a gépgyártás, a vegyipar megjelenése jellemző. • A gőzenergia mellett új energiafajta jelenik meg: a villamos energia. • A szöveges forrás alapján a vizsgázó bemutatja, hogy az egyes iparágak kölcsönösen hozzájárultak egymás fejlődéséhez. • A vizsgázó megfigyelheti, hogy a szöveges forrás szerzője leegyszerűsíti a folyamat értelmezését. • Az ábrák alapján megállapítja, hogy a termelés üteme ugrásszerűen gyorsul, és kibontakozik az egyenlőtlen fejlődés. • A vizsgázó használja a téma történelmi szakszókincsét: (második) ipari forradalom,

technikai fejlődés, tömegtermelés stb. • A vizsgázó az előadásában a fogalmakat jelentésüknek megfelelően alkalmazza. • A vizsgázó tudja, hogy az ún. második ipari forradalom vagy az ipari forradalom második szakasza az 1870-es években bontakozott ki. • A vizsgázó megfigyelheti, hogy míg az ipari forradalom kezdetén a találmányok angol feltalálók nevéhez köthetők, addig a második szakaszban a német és amerikai tudósok és feltalálók jutottak nagyobb szerephez. • Következtethet arra, hogy ezek a változások összefüggenek az egyenlőtlen fejlődés jelenségével. 296 Elérhető pont 12 12 6 6 Elért pont Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése A vizsgázó a második ipari forradalom alábbi sajátosságaira térhet ki: • A meghatározó iparág a nehézipar. • Új tudományágak és ezzel

kapcsolatban új iparágak (vegyipar, villamosipar stb.) jelennek meg • A hírközlés fejlődése főleg az elektromos áram alkalmazásának köszönhető (telefon, távíró, rádió). • A közlekedés területén a robbanómotor alkalmazása hozott áttörést (gépkocsi, repülőgép, zeppelin stb.) • Az ipari forradalom átalakította a mezőgazdasági termelés módszereit is gépek, műtrágya alkalmazása révén. • A tudomány és a gazdaság fejlődése szorosan összekapcsolódott. • A gazdasági szervezetekben bekövetkezett főbb változások: pl. a monopolszervezetek kialakulására. • A vizsgázó – saját ismeretei alapján – utalhat a második ipari forradalom gazdasági változásainak egyéb sajátosságaira is: pl. a tömegtermelés, az autógyártás húzó iparággá válása, a szalagrendszer, a találmányok azonnali hadiipari alkalmazása. • A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és szabatosan fogalmaz. • A

felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére (pl.: a gazdasági élet és a tudomány fejlődésének kölcsönhatásai, az új ipari fellendülés sajátosságai: tömegtermelés, új iparágak: elektronika, hírközlés, belsőégésű motor, vegyipar). Összesen 18 6 60 297 II. témakör/3 feladat Szempontok, kompetenciák Optimális megoldás • A feladat megértése, tématar• tás, a lényeg • kiemelése A vizsgázó a feleletében a középkori városi élet bemutatására összpontosít. Konkrét példái jól szemléltetik a város életét. Első sorban a városi élet meghatározó tényezőit elemzi (pl. városszerkezet, társadalmi struktúra, foglalkozások, jogi helyzet) A vizsgázó a feleletébe beépíti a forrásokból szerzett információkat, s azokat szervesen egészíti ki saját ismereteivel: • A vázlatos rajzból leolvashatja a város külső képének jellegzetességeit: fal, belső vár, templomok, középületek, városháza stb. •

Saját ismeretei, irodalmi olvasmányai alapján kitérhet a lakás- és A források higiéniai viszonyok bemutatására is. használata • A város gazdasági funkcióira vonatkozóan megállapíthatja, hogy a és értékeváros kézművesipari és kereskedelmi központ szerepét is játszotta. lése • A kommuna kiváltságlevele és saját ismeretei alapján felsorolhatja a városok néhány kiváltságát: falállítás, önkormányzat, pallosjog, árumegállítás, vásártartás stb. • A kiváltságlevél alapján következtethet arra, hogy a városok az uralkodó szövetségesei voltak, a privilégiumokért cserébe politikai és K gazdasági támogatásban részesítették a királyt. O • A vizsgázó használja a témához kapcsolódó történelmi szakszavakat: M A szakprivilégium, kommuna, vásár stb. P nyelv hasz• A vizsgázó a korszaknak megfelelő szókinccsel, korhű szövegkörE nálata nyezetbe ágyazza a korszak leíráshoz használható fogalomkincset. T E

• A vizsgázó a XIII. század (a virágzó középkor) történelmi körülméN nyeibe ágyazva mutatja be a városok szerepét (pl. a rendiség kialakuC Tájékozólása és a polgárság mint a harmadik rend, a királyi hatalom támasza, I dás térben szövetségese). Á és időben • A vizsgázó tudja, hogy a városok ilyen fejlődése (autonómia, rendi K képviselet stb.) Nyugat- és Közép-Európára jellemző • A rendiség kialakulása és a polgárság mint az egyik rend, a királyi hatalom támasza, szövetségese • A polgárság kommunákba szerveződve harcolja ki a maga számára az autonómiát: az önkormányzat, bíráskodás, a meghatározott fellebbezési fórum, egy összegben adózás stb. A történelmi esemé- • A gazdasági fejlődés: a technikai fejlődés, az árutermelés kibontakonyeket bezása, a kereskedelem fellendülése a városok virágkorának gazdasági folyásoló háttere. tényezők • A vizsgázó kitérhet a városok lakosságának

belső tagozódására is: városi patríciusok és plebejusok, céhes mesterek, legények, inasok, kontárok. • A vizsgázó megemlítheti a különböző, a korban a városokra jellemző intézmények hatását a város életére: céhek, egyetemek stb. • A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és szabatosan fogalmaz. Nyelvhelyesség, megszerkesztett • A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére (pl.: A város képe, ség, világosság városszerkezet, jogi helyzet, gazdasági szerep, a lakosság életmódja, önkormányzatiság). Összesen: 298 Elérhető pont 12 12 6 6 18 6 60 Elért pont II. témakör/4 feladat Szempontok, kompetenciák Optimális megoldás • A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése • • • Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása K O M P E T E N C I Á K Tájékozódás térben és időben • • • • • • • • Az eseményeket alakító

tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása • • • • • • • Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése • A vizsgázó a feleletében elsősorban a Magyarország területén élő nemzetiségek ismertetésére összpontosít. Konkrét példái (pl. számarányok, területi elhelyezkedés) jól illusztrálják a nemzetiségi viszonyokban bekövetkező fő változásokat A nemzetiségek helyzetét történelmi összefüggéseikben, a korszak több szempontú vizsgálatába ágyazva elemzi (demográfiai, gazdasági változások, történelmi események, törvények stb.) A vizsgázó a táblázat alapján megállapítja, hogy a magyarság aránya nőtt, és az összes többi nemzetiség aránya csökkent. A lélekszámot tekintve minden nemzetiség gyarapodott. Mivel minden nemzetiség lélekszáma nőtt, így a növekedés arányának különbségei okozzák az eltolódást. A vizsgázó a Történelmi

Atlasz térképe(i) alapján megnevezi a Magyar Királyság területén élő nemzetiségeket, meghatározza az egyes nemzetiségek elhelyezkedését, elhelyezkedésének sajátosságait. A vizsgázó használja a nemzetiségek bemutatásakor a megfelelő történelmi fogalomkészletet: nemzetiségi törvény, demográfiai robbanás, asszimiláció, kivándorlás, magyarosítás stb. Feleletében a fogalmakat jelentésüknek megfelelően alkalmazza. A Történelmi Atlasz térképein megmutatja, hol éltek a különböző nemzetiségek, és meg is tudja nevezni a megfelelő tájegységeket. A vizsgázó el tudja helyezni a korszakot a magyar történelem menetében, és átlátja a nemzetiségi kérdés időrendjét. A vizsgázó saját ismeretei alapján felsorolhat néhány, a nemzetiségek helyzetét meghatározó tényezőt. Pl: nemzetiségi autonómiatörekvések elutasítása a neoabszolutizmus korában, a hangulat békülékennyé válik Nemzetiségi törvény 1868. széles

körű nyelvhasználatot biztosított az oktatás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. A korszakban a magyar etnikum aránya a Magyar Királyság összlakosságán belül nőtt. A vizsgázó a következő okokra következtethet saját tudása alapján: a kivándorlás a nemzetiségek körében nagyobb arányú volt; az ipar intenzív fejlődése, a városiasodás miatt városba költöző nemzetiségiek asszimilációja növekedett. A vizsgázó megemlítheti, hogy a korszakban megfigyelhetők bizonyos magyarosítási törekvések, a magyar nyelv kötelezővé tételére tett kísérletek az oktatásban. A nemzetiségek körében egyre erőteljesebben fogalmazódnak meg az autonómiakövetelések. A vizsgázó megállapítja (vagy utal arra), hogy a változásokat több tényező együttesen idézte elő. A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és szabatosan fogalmaz. A felelet szerkezete alkalmas a téma

kifejtésére (pl. a nemzetiségek elhelyezkedése, számarányuk, jogi helyzetük, a polgárosodás és a nemzetiségi kérdés összefüggései, a gazdasági folyamatok hatásai, a nemzetiségek egymáshoz való viszonya). Összesen Elérhető pont 12 12 6 6 18 6 60 299 Elért pont III. témakör/5 feladat Szempontok, kompetenciák Optimális megoldás A vizsgázó a feleletében az athéni polisz társadalmának és államszervezetének bemutatására koncentrál. • Konkrét példái jól szemléltetik az athéni polgárok jogi helyzetét és az államszervezet működését. • Mondandójának középpontjában a demokrácia működésének feltételei és gyakorlati megvalósulása áll. • A vizsgázó a feleletében használja a rendelkezésére álló forrásokat. • A képek és saját tudása alapján kifejtheti, hogy Periklész kora egyben Athén és az athéni demokrácia virágkora volt. Források • A diagram és a táblázat alapján bemutatja a

Periklész kori Athén használata társadalmát: a lakosság kb. felét a polgárjoggal rendelkezők és csaés értékeládjaik tették ki Röviden meghatározhatja az egyes rétegek jogi lése helyzetét (metoikoszok, rabszolgák). • A táblázat alapján megállapítja, hogy az athéni demokráciában a tisztségviselők választással vagy sorsolással nyerhették el tisztségüket. • A vizsgázó használja a téma történelmi fogalmait: polgár, metoiA szaknyelv kosz, rabszolga stb. alkalmazása • A társadalom és az intézmények bemutatásakor a fogalomkincset K helyesen, korhű szövegösszefüggésben használja. O M • A vizsgázó tudja, hogy az athéni demokrácia virágkora a Kr. e V Tájékozódás P században volt, ismeri kialakulásának fontosabb előzményeit. térben és E • A vizsgázó meg tudja mutatni a falitérképen vagy az atlaszában időben T Attikát és ezen belül Athént. E A vizsgázó kitérhet az alábbi, az egyes munkaformák

fejlődését alakító N tényezőkre: C • A vizsgázó utal rá, hogy a demokrácia hosszú társadalmi, politikai I és gazdasági fejlődés eredményeként jött létre. Á Az esemé• A vizsgázó a feleletében értelmezi, illetve meghatározza a demokK nyeket alarácia fogalmát: a Periklész-kori Athénban minden polgárnak lehekító tényetősége volt közvetlenül részt venni a politikai közéletben. zők feltárá• Kifejtheti, hogy Periklész (Athén megnövekedett bevételeiből) sa, történelnapidíjjal biztosította minden athéni polgár számára a tényleges mi esemérészvétel lehetőségét a demokratikus intézményekben. nyek és je• A vizsgázó összefoglalja az athéni polgár jogait, a közélet azon lenségek területeit (intézmények, tisztségek, színház), amelyek meghatározták problémaa polgárok életének kereteit. központú • Röviden összefoglalhatja az egyes intézmények fő feladatait, isbemutatása mertetőjegyeit (bulé,

bíróság, népgyűlés). • Tudja, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező intézmény a minden polgár részvételével működő népgyűlés volt, az állam tényleges vezetése a sztratégoszok (választott tisztségviselők) kezében volt. • A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és Világosság, szabatosan fogalmaz. nyelvhelyesség, • A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére (pl. Athén társaa felelet felépídalma, a polisz intézményrendszere, az állam működése, és ezek tése összefüggésein keresztül a demokrácia gyakorlata). Összesen A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 300 Elérhető pont 12 12 6 6 18 6 60 Elért pont III. témakör/6 feladat Szempontok, kompetenciák Optimális megoldás • A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése • • • • • Források használata és értékelése K O M P E T E N C I Á K • • • A szaknyelv alkalmazása •

• Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése • • • • • • • A vizsgázó a feleletében elsősorban a honfoglaló magyar nép társadalmának és életmódjának jellemzőire összpontosít. Konkrét példái jól szemléltetik a honfoglaló magyar társadalom felépítését és életmódjának meghatározó elemeit. A vizsgázó elemzi a kalandozások társadalmi vonatkozásait, elsősorban a társadalom szerkezete és az életmód közötti kölcsönhatást elemzi. A vizsgázó a feleletében támaszkodik a rendelkezésére álló forrásokra. A táblázatok alapján a vizsgázó ismerteti a magyar társadalom szerkezetét: törzsi-nemzetségi szervezet (a bomlás kezdeti fokán), élén a törzsfők (úr), kíséretük és a nemzetségfők (bő). A társadalom jelentős részét alkották a

növekvő mértékben különböző szolgálatra kényszerített szabadok és szolgák. A képek alapján: főleg a honfoglalók életmódjára és harcmodorára vonatkozó megállapításokat tehet: az öltözködésről, a mesterségekről (szövés-fonás, íj- és nyílkészítés, ezt saját ismeretei alapján kiegészítheti további mesterségek felsorolásával, pl. ötvösség, fémmegmunkálás, nyeregkészítés stb.) A tankönyvi szöveg és a forrásszemelvény segítségével megállapítja, hogy a honfoglalás kori magyarság a nomád (lovas, íjazó) harcmodort alkalmazta, de következtethet arra is, hogy egyes mesterségeket magas színvonalon gyakoroltak őseink. A történelmi atlasz alapján meghatározhatja a kalandozások irányát, idejét, megállapíthatja, hogy a kalandozó csapatok a törzsfőkből és fegyveres kíséretükből kerültek ki. A vizsgázó használja a téma történelmi szakszókincsét (törzsi-nemzetségi társadalom, kalandozások stb.),

meg tud nevezni néhány honfoglalás kori mesterséget A társadalom és az államszervezet leírásához korhű összefüggésben és helyesen használja a társadalom különböző rétegeit megjelölő kifejezéseket (pl. törzsfő, nemzetségfő, fegyveres kíséret) A vizsgázó a falitérképen vagy az atlasz térképén meg tudja mutatni a magyarság által elfoglalt és benépesített területeket, valamint a kalandozások irányait. A vizsgázó időben jól helyezi el a honfoglalás és a kalandozások korát (X. század első fele) A vizsgázó összefoglalja, hogy a honfoglaló magyarság bomló törzsi társadalmi keretek közt élt: a megtelepedés nemzetségi rendben történt. A vizsgázó bemutatja a kalandozások társadalmi-gazdasági hátterét (céljuk, résztvevők, gazdasági-társadalmi hatásuk). A vizsgázó kitérhet arra, hogy a kalandozások elősegítették a törzsivérségi társadalom bomlását, a társadalom differenciálódását. A vizsgázó

kitérhet a kalandozások kezdeti sikereinek okaira (pl.: a nyugatiak számára szokatlan, fegyelmezett harcmodor, a nyugat-európai államok belső problémái); majd a vereségek okaira (kiismerték taktikájukat, felkészültek a velük való szembenállásra stb.) és következményeire (a vérségi társadalom bomlása felgyorsult) A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és szabatosan fogalmaz. A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére (pl. a honfoglalók társadalmának szerkezete, a társadalom, a harcmodor és a kalandozások kölcsönhatásai, az életmód jellegzetességei). Összesen Elérhető pont 12 12 6 6 18 6 60 301 Elért pont III. témakör/7 feladat Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Források használata és értékelése K O M P E T E N C I Á K A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása,

történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése Optimális megoldás Elérhető pont • A vizsgázó feleletében Széchenyi reformelképzeléseire és gyakorlati tevékenységére koncentrál. • Konkrét példái jól illusztrálják Széchenyi gondolatait és szerepét a korszakban. • Mondandójában Széchenyi társadalomátalakító tevékenységére összpontosít. • A tanuló épít a szerepeltetett forrásokra: bemutatja Széchenyi eszmerendszerét. • A Stádium pontjai alapján utal a Hitel jelentőségére, az ebből következő gazdasági és társadalmi változásokra (jobbágykérdés, képviseleti rendszer stb.) A képek alapján szól Széchenyi gyakorlati alkotásairól: • az MTA létrehozásáról; • a lóverseny kapcsán az arisztokrácia szerepéről; • a Lánchídhoz kapcsolódva a közlekedésről; • az óbudai hajógyár révén az iparfejlesztésről. • A

vizsgázó használja előadásában a korszak alapvető fogalmait (pl. jobbágyfelszabadítás, hitel, érdekegyesítés). • A diák feleletében a fogalmakat jelentésüknek megfelelően alkalmazza. • A diák tisztában van a reformkori Magyarország helyzetével a Habsburg Birodalmon belül. • El tudja helyezni a magyar történelem menetében a reformkort, ezen belül Széchenyi István életútját. • Meg tudja nevezni néhány jelentős kortársát. A vizsgázó kitérhet a következő összefüggésekre: • Széchenyi származása és politikai jelentősége, az arisztokráciának szánt szerep eszmerendszerében; • az Ausztriához fűződő viszony gazdasági és nemzetközi politikai összefüggéseire; • a hitel szerepére, s ebből lebontva Széchenyi eszmerendszerére; • a középnemességhez fűződő viszonyára, a hagyományos ellenzékiség elutasítására, • a Wesselényivel, majd Kossuthtal történő szakítás okaira, politikai

elszigetelődésének okaira; • gyakorlati alkotásainak céljaira; a mindezekből következő rendkívüli befolyására és szerepére. A vizsgázó • egész mondatokban, szabatosan fejti ki gondolatait, szabatosan fogalmaz. • A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére (pl. Korszak, Széchenyi elgondolásai, gyakorlati alkotásai, vitái a liberálisokkal, helye a reformkor történetében). Összesen 12 12 6 6 18 6 60 302 Elért pont III. témakör/8 feladat Szempontok, kompetenciák Optimális megoldás Elérhető pont • A vizsgázó a feleletében elsősorban Róma hódító háborúinak eseménytörténetének bemutatására, a háborúk okainak és következA feladat megményeinek elemzésére koncentrál. értése, téma• A vizsgázó konkrét példái jól szemléltetik a hódítások menetét és tartás, a lényeg társadalmi következményeit. kiemelése • A vizsgázó a hódítás és a válságjelenségek összefüggéseire

összpontosít. • A vizsgázó a feleletében támaszkodik a rendelkezésére álló forrásokra. • A kronológia és a térképek, térképvázlatok alapján összefoglalja a legfontosabb háborúk főbb eseményeit (Hannibál itáliai hadjárata, Források makedón háborúk stb.); megemlíti a jelentős hadvezérek nevét, használata (Hannibál, Scipio stb.); a háborúk során meghódított területeket és értéke(a Földközi-tenger medencéje: Africa, Macedonia, Asia provincia lése kialakítása). • A szöveges forrásokból a vizsgázó megállapítja a háborúk néhány gazdasági következményét: a parasztság tönkremegy; a haszonélvezői a patríciusok; a rabszolgamunka jelentősége megnő stb. A szak• A vizsgázó használja a téma történelmi fogalmait. Pl hódítás, nyelv alprovincia, patrícius, plebejus, rabszolga, birodalom. kalmazása • A vizsgázó a fogalomkincset helyesen és korhűen használja. K Tájékozó- • A vizsgázó időben jól

helyezi el az egyes hadjáratokat és csatákat. O dás térben • A vizsgázó a falitérképen vagy az atlaszában meg tudja mutatni az általa említett helyeket, a hadjáratok útvonalát. M és időben P • A vizsgázó kitérhet az alábbi, a hódító háborúkkal kapcsolatos tényeE zőkre. T • Hódításai kezdetén Róma politikai és gazdasági érdekeit követte. E • Sikereiben fontos szerepet játszott szövetségi politikája, a paraszN tokból álló ütőképes, harcedzett hadsereg stb. C Az ese• A vizsgázó megemlítheti, hogy Makedónia megszerzésének, a volt ményeket I görög poliszok elfoglalásának fontos kulturális jelentősége volt: a Á alakító görög kultúra elterjedt és divatossá vált a Római Birodalom terüleK tényezők tén (hellenizálódás). feltárása, A források és saját ismeretei alapján a vizsgázó rendszerezve összefogtörténelmi lalja a hódítások következményeit. esemé• A mezőgazdasági kisüzem tönkremegy,

elterjed a nagyüzemi gazdálnyek és kodás, a rabszolgatartó nagyüzem. jelensé• A kisbirtokosok elszegényedtek, a szabad parasztság száma csökken, gek probkialakul a városi nincstelenek rétege a proletariátus. lémaközpontú be- • Megnő a lovagrend befolyása, a hódítások másik fő haszonélvező csoportja az optimaták, a szenátori rend tagjai. mutatása • Válságba kerül a hadsereg, a politikai szervezet – a városállam köztársasági államformája és a birodalom méretei közötti feszültség miatt. • Kiéleződtek az ellentétek Róma eltérő jogállású csoportjai között. • A hadsereg szerepének átalakulása és a hadvezérek szerepének megnövekedése kikezdi a köztársaság működési rendjét. • A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és Világosság, szabatosan fogalmaz. nyelvhelyesség, a felelet • A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére (pl. a hódítások felépítése menete,

gazdasági és társadalmi változások, a köztársaság válsága). Összesen 303 12 12 6 6 18 6 60 Elért pont III. témakör/9 feladat Szempontok, kompetenciák Optimális megoldás Elérhető pont • A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Források használata és értékelése K O M P E T E N C I Á K A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése A vizsgázó feleletében a török kiűzésének folyamatára s az események hatására a dinasztia és a magyar rendek viszonyában beálló változásokra koncentrál. • Gondolatmenete végig a témához kapcsolódik. • Mondandójában a katonai erőviszonyokban bekövetkezett változásokra és a rendek helyzetének megingására összpontosít. Kiemeli a folyamat óriási jelentőségét a magyarság

szempontjából • A tanuló épít a szerepeltetett forrásokra: bemutatja a térképvázlatok alapján a felszabadító háborúk menetét, az erőviszonyokat, a háború területi eredményeit, ezek jelentőségét. • A szöveges források alapján szól az ellenállási záradék, illetve a szabad királyválasztás kapcsán a dinasztia előretöréséről s a rendek visszaszorulásáról. • A képek és a források révén a tömegeket ért szenvedésekről s ezek politikai hatásairól. • A vizsgázó használja előadásában a korszak alapvető fogalmait (hajdú, örökös királyság, porció stb.) • A diák feleletében a fogalmakat jelentésüknek megfelelően alkalmazza. • A diák tisztában van a törökkori Magyarország széttagoltságával, és el tudja helyezni a török kiűzését a magyar történelem menetében, ezen belül nyomon tudja követni a felszabadító háborúk menetét. A vizsgázó kitérhet a következő összefüggésekre: • az

erőviszonyok a Habsburg Birodalom javára billentek ki; • a francia háborúk miatt a dinasztia csak a török támadásra kezdte meg a harcot; • Erdély szerepe a török hanyatlásával megváltozik; • győzelmét a dinasztia a magyar rendek visszaszorítására is fel akarja használni; • a katonaság pusztításai és a dinasztia törekvései az egész társadalmat szembeállítják az uralkodóval; • a szenvedések ellenére a török kiűzése az újkori magyar történelem legfontosabb eseménye, mert megteremtette a további fejlődés számára a lehetőséget. • A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, szabatosan fogalmaz. • A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére (pl. az erőviszonyok változása, felszabadító háborúk, nemzetközi összefüggések, a rendek és az uralkodó viszonya, a háború jelentősége). Összesen 12 12 6 6 18 6 60 304 Elért pont