Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügytan tételek

I. TÉMAKÖR A pénz kialakulásától a modern pénzig: A pénzfejl dés története: 1. Árupénz Kicserélték a közösségek a felesleges áruikat. 2. Aranypénz/nemesfémpénz, és pénzhelyettesí k megjelenése a, Az aranyérmék megjelenése - Bimetallizmus - monometallizmus: b, pénzhelyettesí k megjelenése: - klasszikus papírpénz: aranyat képvisel, névleges értéke szerint aranyra váltható - klasszikus bankjegy: fizetési eszköz, a bank önmagára szóló váltója A pénz funkciói: - értékmér eszköz - forgalmi eszköz - fizetési eszköz - kincsképz /felhalmozási eszköz - világpénz funkció Aranyalapú pénzrendszer jellemz i: - a pénzhelyettesí k aranyra válthatóak, stabilak voltak, - a valuták aranytartalmát törvényesen rögzítették, a világpénz szerepét az angol font sterling töltötte be, - a valuták szabadon átválthatók voltak - a valuta árfolyama az arany fels - és alsó pont között ingadozott,- az arany szabadon áramolhatott

az országok között 3. Modern pénz, hitelpénz A modern pénz: Bels értékkel nem bíró, mesterségesen teremtett eszköz, amelynek a gazdaságba való bekerülése, illetve onnan történ kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. - Központi Bank és Jegybank - Kereskedelmi v. Üzleti Bankok - Nem monetáris pénzintézetek A pénzforgalom alakulását is vizsgálhatjuk mint: - Jegybank mérlege - Jegybank és Kereskedelmi Bank összevont mérlege (monetáris mérleg) - összes pénzintézet összevont mérlege A modern pénz fogalma, fajtái: Hitelpénzrendszerben a pénzt a bankok teremtik Formáját tekintve lehet: - készpénz (bankjegy és váltópénz/érme) a Jegybank bocsátja ki - bankszámlapénz (a tulajdonos oldaláról nézve betét): bankkal szemben fennálló látra szóló folyószámla követelés. A számla tulajdonos szabadon rendelkezhet e követeléssel, illetve kifizetéseket teljesíthet bel le. Amelyr l nem

bonyolítanak fizetési forgalmat, azok részben vagy egészben a felhalmozásra, megtakarításra szolgálnak „kvázi”pénznek nevezzük. A pénz eredete szerint lehet: 1 - jegybankpénz: A Jegybank is számlapénzt teremt, amely egy részét „váltják át” készpénzre, ezt nevezik bankjegykibocsátásnak, számlapénzt és bankjegyet bocsát ki. kereskedelmi bank pénz: csak számlapénzt teremthet, csak az adott bank ügyfélkörén belül érvényes. A pénzforgalomban betöltött szerepe alapján: - sz ken értelmezett pénz M1 (narrow money): tranzakciós pénz, készpénz és látra szóló betét - tágan értelmezett pénz M2 (broad money): az M1 és a határid s betétek betétek (tartós betét, biztosítási kötvény) összege A pénz id értéke: - jelenérték: egy meghatározott jöv beni id pontban mennyit ér ez az összeg - jöv érték: egy mai összeg mennyit ér egy meghatározott id múlva A modern pénz teremtésének módjai/a pénzteremtés

mechanizmusa: 1. hitelnyújtás: - tényleges pénzkölcsön, hitel nyújtása - követelést megtestesí értékpapír vásárlása 2. külföldi deviza/valuta vétele (belföldön nem min sül pénznek) A pénz megsemmisülése: 1. a hitel visszafizetése: - tényleges hitel visszafizetése - követelést megtestesí értékpapír eladása 2. külföldi deviza/valuta eladása II. TÉMAKÖR: A BANKRENDSZER FOGALMA KÖZPONTI ÉS JEGYBANK SZEREPE ÉS FUNKCIÓI A KERESKEDELMI BANKOK. BANKM VELETEK A FIZETÉSI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA A HAZAI PÉNZÜGYI RENDSZER JELLEMZ I. A HITELINTÉZETI TÖRVÉNY A bankrendszer fogalma: az ország bankjainak összességét értjük. Magyarországon 1987 január 01 óta kétszint a bankrendszer, amely azt jelenti, hogy a központi bankról (MNB) leváltak és önálló szervezetként kezdtek m ködni az üzleti banki tevékenységgel foglalkozók. A létrejött kétszint bankrendszerben a központi bank (a bankrendszer els szintje) nem folytat üzleti

vállalkozással összefügg tevékenységet. Monetáris hatóság gyanánt feladatait a következ kben foglalhatjuk össze: - pénzkibocsátás - az arany-és devizatartalék rzése, kezelése, konverziója - a központi költségvetés finanszírozása, számlavezetése - a második szinten lév pénzintézetek számlavezetése, számukra likviditási szolgáltatások nyújtása - kormányzati megbízásból a nemzetközi pénzügyi szervezetekben való részvétel és képviselet Központi és jegybank szerepe és funkciói Funkciói: - a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel (repo-m veletek, deviza-swap, devizabetét-csere, kötelez tartalékráta) támogatja a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását - alapvet feladata a nemzeti fizet eszköz bels és küls vásárlóerejének védelme - kizárólagosan jogosult bankjegy és érme kibocsátására - aranyból és devizából készleteket gy jt - ellátja a nemesfém - gazdálkodás körében a

jogszabályban el írt feladatokat - befolyásolja a pénz –és hitelkínálatot, valamint a pénz –és hitelkeresletet - el mozdítja a gazdaság egyensúlyának megvalósítását - kialakítja a monetáris politikát, valamint e politika érvényesítésének eszközeit - befolyásolja a jegybankpénz mennyiségét - jegyzi és közzéteszi az árfolyamokat - a kormánnyal egyetértésben megállapítja az árfolyamok megállapításának és befolyásolásának rendjét 2 - szükség és lehet ség esetén intervencióval védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és külföldi devizapiacokon szükséghelyzet esetén a pénzintézeteknek rendkívüli hitelt nyújthat vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat az államháztartás alrendszerei közül finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetésen keresztül tarthat, az államháztartással való finanszírozási

kapcsolatot illet en az Országgy lésnek felel sséggel tartozik az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lev értékpapírok tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat az állam külföldi hitelfelvételei és garanciavállalásai, értékpapír-kibocsátásai valamint nemzetközi szervezetekt l felveend hitelek tekintetében a kormány meghatalmazása alapján jár el vezetheti a Társadalombiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalapok számláit vezeti a hitelintézetek pénzforgalmi számláját a devizagazdálkodás központi szerve, devizahatósági jogkörét a devizagazdálkodásról szóló jogszabályok állapítják meg ellátja a nemesfém-gazdálkodás körében a jogszabályban meghatározott teend ket a kormány felhatalmazása alapján ellátja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben rá háruló feladatokat kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert, szabályozza a

pénzforgalmat jegybanki információs rendszert m ködtet jegybanki ellen rzést végez A kereskedelmi bankok: Hagyományos banküzletágak: 1. betétgy jtés: A tulajdonos személye szerint beszélhetünk: - a lakosság , - a gazdálkodó szervezetek, - a költségvetési szervek, intézmények, - társadalmi szervek alapítványok, - más bankok,- a központi bank és, - a külföldiek betéteir l A betétek jogi formája szerint: - szerz déses, - saját értékpapír-kibocsátáson alapuló konstrukciókról A betét pénzneme szerint: - hazai fizet eszköz, - valuta/deviza Rendelkezési jog szerint: - névre szóló, - bemutatóra szóló Kamatozás módja szerint: - fix, - változtatható és, - változó kamatozású betéti ügyletek Futamid szerint: - rövid (1 évnél rövidebb), - középlejáratú (1-t l 2-5 éves), - hosszú lejáratú (2-5 évnél hosszabb) 2. hitelezés: A hitelezés tulajdonképpen a pénzintézetek által összegy jtött források és az ezek

alapján teremthet pénzek kihelyezése a felhasználóknak. A hitel tehát nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése a felhasználó számára, rendszerint kamatfizetés ellenében. Meg kell különböztetni a bankhitelt és a kereskedelmi hitelt, Néhány hitel fajta: - pénzhitel, - vállalati hitel, - fogyasztói hitel, - jelzáloghitel A fizetési forgalom lebonyolítása: elhatárolható nemzeti és nemzetközi fizetési forgalomra. 1. készpénzfizetés 2. készpénz nélküli fizetés: fizetés módja szerint: a bankszámlák közötti átírás és a kölcsönös beszámítás 3. átutalás: a fizet kezdeményezésére teljesített átírás, melynek során a pénzintézetek fizetés céljából pénzösszegeket vezetnek át egyik bankszámláról a másikra. 4. inkasszó(beszedési megbízás): a jogosult kezdeményezésére teljesített átírás A jogosult megbízza bankját, hogy esedékessé vált követelését az adóstól szedje be. Lehet azonnali

(prompt), vagy határid s inkasszó 5. váltó: a váltó fizetési igény vagy fizetési felszólítás, A fizetésre kötelezett szerint van saját és idegen váltó A váltó lejárata szerint megkülönböztetünk: a/ megtekintésre szóló, b/ bemutatás után meghatározott id elteltével esedékes, c/ kelet után bizonyos id re szóló, d/ határozott napra szóló váltót. 6. akkreditív: készpénz nélküli fizetési forma, 7. csekk: készpénzkímél fizetési eszköz, írásbeli fizetési meghagyás 8. bankkártyák: 3 Bankm veletek: 1. vagyonkezelés: 2. befektetésekkel kapcsolatos szolgáltatások: - Bemutatóra szóló értékpapírok rzése és a jövedelem beszedése. A részvényesek meghatalmazottjai Értékel szolgálat. zsdei és t zsdén kívüli értékpapírok adásvétele.Biztosítási papírok elhelyezése bankok a befektetéseket illet en tanácsokat adnak ügyfeleiknek 3. biztosítás: 4. nyugdíjalapokkal kapcsolatos szolgáltatások: 5. személyi

és üzleti tanácsadás: befektetési és biztosítási, valamint az adózási tanácsadás 6. lízing: Két fajtája van(pnzügyi üzemeltetési (operatív) lízing 7. faktorálás: a faktorálás a bankári biztosítékkal nem, fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése. 8. forfetírozás: a forfetírozás egy kés bbi id pontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából ered középlejáratú követelés Forfetírozáskor a követelést a forfetírozó leszámítolja. 9. utazással kapcsolatos szolgáltatások: 10. nemzetközi szolgáltatások: a fizetési formák közé tartoznak a postai átutalások, távirati utalások, külföldi váltók beszedése, leszámítolása, kereskedelmi hitellevél, akkreditív szolgáltatások, hitelek nyújtása. Ide tartozik még az eurovalutákkal és eurokölcsönökkel folytatott m

veletek is. (96tv) Hitelintézeti törvény: a törvény a pénzügyi szolgáltatások alatt a következ tevékenységek üzletszer végzését érti: - betétügylel, - hitel-, kölcsönügylet, - pénzügyi lízing, - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - készpénz-helyettesít fizetési eszközök kibocsátása és fizetési forgalmuk lebonyolítása, - kezesség, bankgarancia - valuta-és devizakereskedés, - pénzügyi szolgáltatás közvetítése, - befektetési alap, letétkezelés, - letéti szolgáltatás - önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történ vagyonkezelés, - készpénzátutalás Kiegészít pénzügyi szolgáltatás: - pénzváltás, - elektronikus átutalási rendszer m ködtetése, - pénzfeldolgozás, - pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon A pénzügyi intézmény hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet. A hitelintézet betétet gy jt és egyéb pénzügyi szolgáltatást végez. III. TÉMAKÖR: A PÉNZÜGYI

POLITIKA ÉS ESZKÖZRENDSZERE A monetáris politikán azt a pénzpolitikát és annak gyakorlatát értjük, amely a pénz- és a t kepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, ezzel a gazdaság stabilitásának meg rzését tekinti els dleges feladatának. 3 f részb l tev dik össze a pénzügyi politika: 1. Monetáris politika 2. Költségvetési politika 3. Deviza politika (árfolyam-politika) A monetáris politika a kormányzat- a központi bank- azon célkit zéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül els sorban a forgalomban lév pénzmennyiséget. Lényege tehát olyan pénzügypolitikának a folytatása, amely el segíti a gazdaság stabilitásának a megteremtése, a pénzügyi egyensúly megteremtése és annak meg rzése a pénz és hitel kereslet/kínálat befolyásolásával Pénzkínálat: MS = m * MB ahol MB - monetáris bázis, m - multiplikátor Monetáris szabályozás

eszközei lehetnek direkt (utasítások, el írások, kontingensek), vagy indirekt (feltételek szabályozása. A monetáris politika eszköztárába mindazok az eszközök beletartoznak, amelyekkel a központi bank képes befolyásolni a pénzpiac m ködését. Ezen belül kiemelked szerepe van a kötelez tartalékráta 4 meghatározásának, a refinanszírozási kamatláb alakításának, a nyílt piaci m veleteknek, valamint az árfolyampolitikának. Kötelez tartalékráta: a kereskedelmi bankok kötelesek idegen forrásaik bizonyos hányadát az MNB-nél letétbe helyezni. Ezért az MNB kamatot fizet, amely azonban alacsony, s így a pénzintézetek az emiatt beálló veszteséget csak a hitelkamatok és a betéti kamatok közötti kamatrés emelésével tudják kigazdálkodni. A kötelez tartalékráta biztonsági célokat szolgál. Ha a központi bank emeli a tartalékrátát, ezzel arra készteti a kereskedelmi bankokat, hogy csökkentsék a betéteik növekedési

ütemét, azaz kevesebb pénzteremt hitelt folyósítsanak. Ha a központi bank leszállítja a kötelez tartalékrátát, ezzel lehet vé teszi, hogy a kereskedelmi bankok több pénzteremt hitelt folyósítsanak, ezzel n betétállományuk, növekszik a forgalomban lév pénzmennyiség. Tartalékráta = ( készpénz + jegybanki betét ) / kereskedelmi bank összes betéte Ha a tartalékrátát növelik, a bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani (és fordítva). Refinanszírozás: Ez valójában a finanszírozás finanszírozása. A kereskedelmi bank által nyújtott hitel mögött jegybanki hitel áll Ha a refinanszírozási hitelkeretet növelik, a kereskedelmi bankok hitelkihelyezése n / és fordítva. Típusai: a) Lombard politika - Értékpapírok elzálogosítása ellenében nyújtott hitel. b) Refinanszírozási kontingensek meghatározása - mennyiség korlátozása c) Rediszkont politika (leszámítolási politika) - A jegybank meghatározott feltételek mellett váltót

számít le. Minden rediszkontálás refinanszírozás, de nem minden refinanszírozás rediszkontálás. Ha a ker bank lejárat el tt a váltót beadja a jegybanknak, ezt rediszkontálásnak nevezzük. A jegybank rediszkont kamatlábat alkalmaz, a ker. bank diszkont kamatlábat Vagyis a ker bank hitelt ad "A"-nak, a jegybank hitelt ad a ker banknak. Refinanszírozási kamatláb: Az a kamat, amelyet a központi bank számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után. Ha a jegybank emeli a viszontleszámítolási kamatlábat, akkor megn a ker.-i bankok refinanszírozási kamatköltsége, ezért k is felemelik az ügyfeleiknek nyújtott hitelek kamatlábát. Kamatpolitika: Segítségével a jegybank a refinanszírozási hitelek feltételeit szabályozza. Nyílt piaci m veletek: A központi bank értékpapírokat, els sorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lév pénztömeget és hitelállományt szabályozza. Amikor a közp-i

bank értékpapírt vásárol, ezzel a ker- i bankok számláján történ jóváírással fizet, ezzel a bank új jegybankpénzt hoz létre, növeli a ker.- i bankok pénztartalékait, illetve hitelnyújtó képességét, ezáltal expanziós hatást idéz el , n az értékpapírok árfolyama, csökken a hozamuk, ennek következtében a piaci kamatlábak is csökkennek. Árfolyam-politika: A közp.- i bank a pénz és a hitel utáni kereslet, illetve kínálat befolyásolására fix és mozgó kamatokat, ezen belül - jegybanki alapkamatlábat - piaci kamatlábat - preferenciális kamatlábat és - napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatlábat alkalmaz. Erkölcsi ráhatás: megbeszélések a Jegybank elnöke és a Kereskedelmi Bankok vezet i között. A költségvetési politika A költségvetés a gazdaságirányítás egyik fontos eszköze, Az állam tevékenysége során nem csak jövedelemelosztást hajt végre, hanem a közös fogyasztás biztosításához árukat, javakat

vásárol, s így közvetett módon is hatást gyakorol a keresletre és kínálatra. A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási célokat. 5 A stabilizáció célja lehet pl. a visszaesés megel zése, infláció elkerülése vagy mérséklése Az allokáció segítségével a költségvetés beavatkozik a piaci folyamatokba (direkt - árufelvásárlás, indirekt -adószabályozás, ÁFA-kulcs stb.) Elosztás alatt széles értelemben a bérek, profitok, kamatok és bérleti díjak pénzügyi átcsoportosítását jelenti. A költségvetési politika eszközei: - adók - támogatások - államkötvények és kincstárjegyek adásvétele - a társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere A költségvetési politika dönt: - a vállalatok, vállalkozások és a lakosság közötti, ill. ezeken belüli pénzügyi átcsoportosításról - a központi beruházások finanszírozási módjáról - a közös fogyasztás

nagyságának növekedésér l és annak finanszírozásáról - a területek közötti jövedelem-átcsoportosításról A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. Az állami költségvetés bevétele a gazdasági szerepl k, befizetéseib l származik Ezek lehetnek adók, vámok, illetékek stb mindegyik egyfajta adó. Fajtái: - Közvetlen vagy direkt adó (személyi jövedelemadó, vagyonadó) - Indirekt adó - termékhez vagy szolgáltatáshoz f dik (forgalmi adó, fogyasztási adó) A költségvetés kiadásait ugyancsak a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásuk alapján csoportosítjuk. állami transzferek. állami vásárlások IV. TÉMAKÖR: ÁLLAMZHÁZTARTÁS, ADÓK, VÁMOK: Az államháztartás fogalma és alrendszerei Az állam általában olyan feladatokat lát el a köz érdekében, Ezeket közfeladatoknak nevezzük, ide tartozik az ország bels és küls védelme, az

igazságszolgáltatás, államigazgatás stb. Az államnak közhatalmi funkciói mellett vannak tisztán gazdasági jelleg feladatai is: - biztosítania kell a piaci m ködéshez nélkülözhetetlen termelési és fogyasztási feltételeket (pl. vízellátás) - szabályoznia kell a piaci struktúrát (pl. monopolizálás korlátozása) - meg kell teremtenie a piaci ösztönz ket, mérsékelve a küls tényez k hatását (externáliák szabályozása) - mérsékelnie kell a környezetszennyez dést (negatív externália) - meghatározó szerepet tölt be a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartásában és a szociálpolitikai célok megvalósításában A közfeladatok ellátásához az állam sajátos eszközökkel rendelkezik, ezek egy része kényszerít erej (pl: adózás), más részük szabályozó szerepet tölt be (társasági tv.) ellen rzési feladatokat is ellát. Az Az állam m ködése a mai gazdaságban az alábbi funkciókat foglalja magában: -

allokációs funkció, - elosztási funkció, - stabilizációs funkció, A feladatok ellátását szolgáló rendszereket államháztartásnak nevezzük. Az államháztartás nem egységes egész, hanem alrendszerein (központi ktgvetés, helyi önkormányzatok, elkülönített állami alapok, kötelez társadalombiztosítás) keresztül m ködik, megosztva a közösségi feladatokat és forrásokat is. A közösségi feladatok megosztása az államháztartás alrendszerei között: 6 Elve: minden feladatot ahhoz a költségvetési szinthez kell telepíteni, ahol az optimálisan megvalósítható. Ezt figyelembe véve megkülönböztetünk: - központi (pl. védelem, rend- és jogbiztonság) - körzeti (pl. középfokú oktatás) és - helyi (pl. óvodai ellátás) telepítés feladatokat A központi költségvetés fogalma: az államháztartási rendszer legjelent sebb tagja, amely közvetlenül valósít meg gazdaságpolitikai célokat, illetve támogatja az önkormányzatokat

és az alapokat, illetve szükség esetén a társadalombiztosítást. A központi költségvetéshez tartoznak a központi igazgatási és gazdaságirányítási szervek (Országgy lés, Minisztériumok) és az e szervek által közvetlenül irányított költségvetési szervek (pl. egyetemek) A központi költségvetés bevételei: Adók: - nyereség adók, - jövedelem adók (SZJA, családi jöv. Adók), - kiegyenlít termelési adók (sávos adóztatás), - er forrásokhoz kapcsolódó adók, - vagyonadók, - forgalmi típusú adók (ÁFA), - fogyasztási adók (korlátozza befolyásolja vmely termék csop. Fogyasztását) Funkcionális kiadások: ált. költségvetési szolg (pl honvédelem, t zoltóság, stb) - adók és adójelleg bevételek: A közvetlen (egyenes, direkt) adók SZJA, vállalati jöv.adók, vagyonadók A közvetett (indirekt) adók (forgalmi adó, értéknövekedési adó, fogyasztási adó). - nem adó jelleg bevételek: illetékek, díjak, bírságok. Az

illeték olyan fizetési kötelezettség, amely az államigazgatási vagy igazságszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódik, tehát van közvetlen ellenszolgáltatás. Díjakat a közösségi fogyasztás bizonyos szolgáltatásaiért kell fizetni. - kebevételek: bevételként való megjelenésük nem közhatalmi, hanem tulajdonosi alapon történik (pl. bérbeadás, értékpapír-értékesítés, tárgyi eszközök értékesítése) - adományok, juttatások. Pl származhat magánszemélyt l A költségvetés kiadásai: csoportosíthatjuk funkcionálisan és közgazdaságilag. Költségvetési kiadások jellege szerint: folyó kiadások, - kamatok, - támogatások és egyéb, - t ke kiadások, - t ke átutalás, - kölcsönök és visszafizetések egyenlege Költségvetés egyenlege - deficites= kiadás >bevétel Finanszírozása: - állam hitelt vesz fel, - értékpapírok kibocsátása, monetáris politika fontos eszköze, - belföldi finanszírozás, - szuficites=

kiadás<bevétel Államadóság: deficit finanszírozással keletkezik. Egy adott országban a helyi (önkormányzatok) a szövetségi és a központi kormányadósságainak/ tartozásainak konszolidált összege. Az államadóság fogalmába beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült pénztalapok és az állami beruházásokat kezel intézmények hitelei, valamint az állami vállaltoktól átvállalt hiteltartozás is. Finanszírozása: Belföldr l: - államháztartáson belülr l, - jegybanki hitel nyújtással, - állampapírok más bankoktól történ megvásárlásával,- vállalatok és lakosság által értékpapír megvásárlásával Külföldr l: - nemzetközi szervezetek (AMF), - más országok kormányai, - külföldi bankok, nemzetközi alapok Eszközei: 7 - hosszú lejáratú kötvény, - rövid lejáratú kötvény és kincstárjegy, - hosszú lejáratú kölcsön, - rövid lejáratú kölcsön és

hitel 1. - a funkcionális osztályozás azt mutatja, hogy a kiadások milyen feladatok érdekében merültek fel. ált. közösségi szolgáltatások, - védelem, - közrend és közbiztonsági feladatok oktatás, - egészségügy, - tb., jóléti feladatok, - lakás és kommunális feladatok kulturális szolgáltatás, - energetikai szolgáltatás, - mez gazdasági erdészet bányászat, ipar, épít ipar, - szállítás és távközlés, - egyéb szolgáltatás kiadásai (turizmus) 2. közgazdasági osztályozás a költségvetési kiadások jellegét (végleges, újraelosztás) mutatja be: - árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások, - kamatfizetések, - támogatások és egyéb folyó transzferek - folyó kiadások, - tárgyi eszközök beszerzése, - készletek vásárlása, - föld és immateriális javak beszerzése ketranszfer, - t kekiadások, - visszafizetéssel csökkentett belföldi és külföldi kölcsön nyújtása kiadási tételek: (ez a rész csak

akkor kell, ha a tanár leadja dec.10 v 11-én) Támogatások: Fogyasztói árkiegészítés: Felhalmozási kiadások: Társadalmi közös fogyasztás, közjavak Csoportjai: - ún. klasszikus közösségi fogyasztás (védelem, rend- és jogbiztonság) - kvázi közös fogy., melyet nem célszer piaci úton kielégíteni (pl véd gát, úthálózat) - az állam nem akarja az egyén ill. vállalat jöv-éhez kapcsolni (oktatás, egészségügy) - az a fogy., amelyre a piac zavartalan m ködése miatt van szükség (környvédelmi kiadások) A közös fogyasztás alapelvei: - Horizontális egyenl ség elve: - Fizet képesség elve: - Haszonelv: kimondja A közös fogyasztás jellemz i: minden fogyasztó számára biztosítani kell az egyenl igénybevételi lehet séget, lehet leg azonos mennyiségben és min ségben. A közös fogy keresletének jellemz je, hogy igénybevételnél nincs önkorlátozó fogyasztói mérlegelés, s t törekvés van a legmagasabb színvonalú szolg.

igénybevételére, ezért a keresletét szabályozni kell. Ez történhet adminisztratív úton ill ár vagy térítési díj alkalmazásával 5. Adósságszolgálat: az esedékes hiteltörlesztéseket és a kamatfizetési kötelezettségeket jelenti 6. Nemzetközi kapcsolatokkal összefügg kiadások: közvetlenül befolyásolják a fizetési mérleg egyenlegének alakulását, 1. 2. 3. 4. Elkülönített állami pénzalapok Az állam egy el re meghatározott konkrét gazdasági vagy közösségi célra költségvetésb l elkülönített célalapot hozhat létre, melyek állami feladatot látnak el. Helyi önkormányzatok igazgatási feladatok megvalósítói. Kett s funkciójuk van: - közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak - a helyi infrastruktúra és adóztatási politikájuk révén befolyásolják településük gazdasági fejl dését 8 Kötelez feladataik: - alapfokú oktatás, - egészségügyi és szociális ellátás, - közterületek fenntartása, -

ivóvízellátás biztosítása - más feladatok, Pénzügyi bevételeik nagysága függ: - az országban megtermelt összes jövedelemt l - az eredeti jövedelemtulajdonosokat terhel központi és helyi jövedelem elvonás mértékét l - a centralizált jövedelem elosztásának a központi ktgvetés és a helyi ktgvetések közötti megosztásától A feladatok és azok finanszírozása történhet: - állami feladatok közvetlen állami finaszírozásból - állami feladatok végrehajtása az önkormányzat kötelezettsége, finanszírozása központilag biztosított forrásból történik és ellen rzik a felhasználását - az állam által támogatott, de az önkormányzat által ellátandó feladat, normatív támogatás szabadon felhasználható - önkormányzatok által vállalt feladatok, melyek forrása a saját bevétel Helyi önkormányzatok bevételei: - adóbevételek - állami támogatások - tb-támogatás - egyéb saját bevételek, melyek: - m ködési ár- és

díjbevétel - vállalkozási bevétel (t kebevétel) - kötvénykibocsátásból, hitelfelvételb l származók Állami támogatások f bb formái: - helyi adók kiegészítése - állami feladatok finanszírozására, amelyet helyi szinten valósítanak meg: - normatív támogatás, - céltámogatás: - kiegyenlít állami támogatás: - címzett támogatás - TB támogatás: A szociális biztonság rendszere Elemeit képezi a kötelez TB, az önkéntes pénztárak, a kiegészít és magánbiztosítás. Elemeinek súlyában különbségek - az ellátandó feladatokban, - a juttatás mértékében, - járulékfizetés a munkaadók és mvállalók közötti megoszlásában, - a költségvetési kapcsolatokban, - a szervezeti felépítésben, - a biztosítási díjtételekben és szolgáltatásokban A társadalombiztosítás és feladatai széles rétegeket érint intézményes biztosítás, amely lehet önkéntes vagy kötelez . a kötelez biztosítás az alapgondolata, hogy: - a

társadalom egyes tagjai jövedelmi helyzetük miatt elhanyagolnák önmagukat bizonyos események bekövetkeztekor - az intézményes biztosítás olcsóbb, mint az egyéni A biztosítás jellemz i: 9 - veszélyhelyzet, - a veszélyhelyzet miatt bekövetkez hátrány, kár, illetve ennek megtérítése - kármegosztás, amelynek eszköze a biztosítási díj A magánbiztosítás és a TB közötti különbségek: - a magánbiztosítás írásbeli megállapodás, a TB ezzel szemben törvényi rendelkezésen, jogszabályi el íráson alapul. - a magánbizt. díjtételei, a szolg-ok ktg-eit és a biztosítási díj szigorú matematikai számításokra épülnek. A TB-nél nincs ilyen szigorú egyensúly - a magánbiztosítók RT. formájában m ködnek, miközben a TB önkormányzati jelleg - a TB mutat szolidaritási jegyeket is. - A TB pénzügyi alap is, amely elkülönül a központi ktgvetést l. A TB bevételei - munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék

- központi ktgvetés nyújtotta támogatások kejelleg bevételek, - cs dbe jutott vállalatoknál a be nem fizetett járulékok ellenében hozzájuthat épületekhez, telkekhez is. A TB szolgáltatásai a.) nyugdíj (öregségi, rokkantsági) b.) egészségügyi ellátás c.) anyasági és gyermekgondozási segély nyújtása d.) gyermekgondozási díj e.) munkanélküli segély Fentiek egy kicsit részletesebben: a.) Öregségi-rokkantsági nyugdíj: özvegyi nyugdíj lehet ideiglenes vagy állandó. árvasági nyugdíjjal is. A nyugdíj megállapítás rendszerei: 1.) Felosztó-kirovó: 2.) Várományfedezeti rendszer 3.) kefedezeti rendszer b.) Egészségügyi biztosítás: kórházi, szanatóriumi gyógyításra, gyógyszerek térítésére terjed ki és a betegség alatti táppénz folyósítására. Az ellátás lehet: kötött rendszer : szabad orvosválasztási rendszer : vegyes rendszer : c.) Anyasági-gyermekgondozási segély (GYES): fizetésének feltétele a

munkaviszony és a járulékfizetés megléte. d.) Munkanélküli segély: csak meghatározott ideig jár és a bérek nagyságához kapcsolódik Adók és f bb adófajták Az adó olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által megállapított mérték szerint, az adó fizetésére kötelezett természetes személyekt l, jogi személyekt l, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoktól, és más szervekt l, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel. 10 Az adózás célja, hogy az állam és/vagy annak helyi önkormányzati szerve a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához, a társadalom, annak egyes rétegei számára nyújtott oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport jelleg szolgáltatásokhoz, a lakásépítési támogatásokhoz, az ország védelmének, bels rendjének és jogbiztonságának

megtartásához, fejlesztéséhez pénzbevételre tegyen szert. - közvetlen adóról, közvetett adóról beszélünk. bb adófajták: 1. általános forgalmi adó: jellemz , hogy: - általános adó, - összfázisú forgalmi adó, - nem válik termelési költséggé, - hozzáadottérték-adó, fogyasztási adó 2. fogyasztási adó: beépül a fogyasztói árba 3. szja: a magánszemély alkotmányos kötelezettségei közé tartozik, 4. társasági adó: jövedelemadó 5. osztalékadó: szintén jövedelemadó Vám és vámpolitika Vám: olyan adójelleg befizetési forma, amelyet a jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint a vámhatárt átlép áruforgalom alapján vetnek ki. az állami bevétel részét képezi. Vámszervezeten a Vám-és Pénzügy rség Országos Parancsnokságát A vám hatásának szempontjából megkülönböztetünk: - pénzügyi vámot: , - közigazgatási vámot: A vámmegállapodás szerint beszélhetünk: - értékvámról: , -

mértékvámról: A vámmegállapítás módját tekintve vannak: - autonóm vámok: , - szerz déses vámok: V.TÉMAKÖR: A PÜ-I RENDSZER SZEREPE A GAZDASÁGBAN: Pü-i piacok csoportosítása: - nyílt és zárt piac - pénz és t ke piac - els dleges és másodlagos piac - azonnali és határid s piac Pénz és t ke piac Pénz piac= rövid lejáratú ügyletek (néhány óra –év) ke piac= hosszú lejáratú ügyletek (1 évnél hosszabb) - pénzt cserélünk pénzre - a megtakarítók jelenlegi pénzüket cserélik el a megtakarítások felhasználóinak jöv beni pénzére cseréljük el. Deviza piac: egyik pénznemet cserélem másik pénzre Pénzpiac forrásai: rövid lejáratú megtakarítások Legfontosabb eszközei: - váltók (kereskedelmi, kincstári) - rövid lejáratú bankbetét, bankhitel ke piac= értékpapír piac - hosszú lejáratú megtakarítások 11 - megtakarítások végleges elköltése hosszú lejáratú hitelek piaca értékpapír piac Szerepl i (t

kepiacé) - vállalatok, - háztartások, - költségvetés Legfontosabb eszközei: - részvény, kötvény - záloglevél - hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel Nyílt piac= nyílt kibocsátású papírok forgalmazása történik Nyílt kibocsátás: bárki vásárolhat Zárt piac= zárt kibocsátású papírok Zárt kibocsátás: meghatározott kört céloznak meg Nyílt piac megjelenési formái: zsdei forgalmazás zsdén kívüli forg. Els dleges piac: ahol a pü-i eszközök els eladása történik új értékpapírok forgalmazása Másodlagos piac: a már korábban kibocsátott (használt) értékesítése történik, (pl. Pick) Segít összehangolni a különböz megtakarításokat és befektetéseket. Kialakuló árfolyamok információval is szolgálnak Azonnali és határid s piac= ügyletek esedékessége - azonnali vagy prompt – azonnali szállítás a szerz déskötéskor - határid s: szerz dés (jelenben) – teljesítés (jöv beni id pontban) zsde:

különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol a helyettesít tömegáruk adásvétele szigorúan el írt szabályok szerint történik. Ahol a csere zajlik - nem rendelkezik árukészlettel - csak akkor van kínálat, ha vannak eladók - kereslet is csak akkor van, ha van fizet képes kereslet - sem az árunak, sem az értékpapíroknak nem kell jelen lenniük. Csak helyszínt biztosít Feltétele: olyan áruról legyen szó, amelynél ez megoldható. Homogén tömegáruk Csak meghatározott árut, meghat. Helyen, id ben, módon, személynek adhatnak és vásárolnak= eljárási-t zsdei szokványoknak nevezzük. zsdei szigorúság: befektet knek meglegyen a befektetéshez a bizalma. zsde fajtái: - mit forgalmaznak? (szerinti csop.) - jogállásuk szerint zsde: - áru - áru és érték: 12 - § § általános árut speciális árut o o § § ált. értékt zsde (pl értékpapír) speciális értékt zsde (pl. deviza t zsde) zsde zsde: meghatározott árucsoportra spec.

(pl gabona t zsde) egyetlen termékre spec (pl. gyapot) érték Jogállásuk szerint: - Európai- kontinentális t zsde: tevékenységük felett állam ellen r - Angol-Amerikai típusú t zsde: magánjogi jelleg ek, ált. Rt Vezet ségüket maguk választják, ködési feltételüket maguk alakítják ki. (pl Bp-i t zsde) zsdei ügylet fajtái: - teljesítés esedékessége szerint: prompt ügyletek=azonnali+termin =határid s Azonnali=Prompt ügyletek: befektetési formát keresnek, vásárolnak, befektetéseiket szeretnék pénzre váltani. Az adásvételi szerz dés és az ügylet teljesítése annak idejét tekintve nem szakad el egymástól Termin= Határid s ügyletek: teljesítés (szállítás, ellenérték kiegy.) az ügyletkötés során meghatározott kés bbi id pontban történik. Már komoly spekulációra ad lehet séget Határid s ügyletek f bb típusai: - Forward: területe a hagyományos bankközi deviza piac, nem centralizált kevésbé szabványosított

általában telefonon is lebonyolított ügyletek, nem a t zsdén köttetnek. Bankok kötik egymással - Futures: olyan jogilag kötelezett határid s ügyletek, aminél a felek el re meghatározott mennyiség és min ség áru, el re rögzített áron egy el re meghat. Jöv beni napon történ átadásra és átvételre szerz dnek. Centralizáltan bonyolódnak Mindig szabvány min ségre és id pontra szólnak Mindkét félnek joga és kötelezettsége is van egyidej leg. A szerz déskor a vev nek meghatározott árat megfizetni köteles az eladónak. - Opciós=díj ügylet: olyan spekulatív ügylet amelyben az opciót megvásárló fél díj (prémium) fejében jogot szerez arra, hogy a szerz désben kikötött határid lejárata napján (meghat. Id tartamon belül) dönthessen a felöl, hogy a szerz dést az abban meghatározott feltételekkel realizálja, vagy a díj visszaszedése fejében visszalépjen az ügylett l. Vev csak jogot szerez, kötelezettség vállalás nélkül Az

opció kiírója pedig kötelezettséget vállal. Opciós ügyletek típusai: - egyszer opc. Ügyletek: vételi+ eladási Vételi opció (CALL): az opció vásárlója díj el zetes befizetése ellenében jogot szerez egy meghat. Árú el re meghat. Fix áron való megvásárlására egy meghat Jöv beni napon (európai opció) vagy egy meghat Id tartamon belül (amerikai opció) a vételi opció eladója (kiírója) pedig a kapott prémium fejében kötelezettséget vállal (jogszerzés nélkül) az áru kötési áron való eladására. Vételi opció vev je – VÉTELRE szerez jogot. Eladási opció kiírója- ELADÁSRA Eladási opció (PUT): arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhassa el a szerz déses árut, vagy a díj elvesztése fejében visszalép az eladástól. Az eladási opció vev je eladásra, az eladási opció kiírója vételre vállal kötelezettséget. 13 Határid s piacok résztvev i: - Fedezeti ügyletköt k (hedger): akik a kockázat

csökkentésére, veszteség elkerülésére törekednek. Biztonságot helyezik el térbe. - Spekulánsok: jelent s kockázatot vállalnak nyereség céljából. (Baisser-ek: árfoly Csökk-re számítanak, haussiere-ek: árfoly. Emelkedésre számítanak) - Arbitrazs rök: ún. kockázat semlegesek Úgy vállalnak határid s pozíciót, hogy kockázatuk se nem , se nem csökken. Különböz t zsdén azonos árufajtában fennálló egy id ben való jegyzései közötti árfoly. Különbséget használják fel Földrajzilag eltér t zsdék Különböz t zsdéken egy adott id pontban más-más árai lehetnek az áruknak. zsdei árfoly.: a t zsdén forgalomba kerül áruk, devizák, értékpapírok kereslet és kínálat határára alakuló árát értjük. Hivatalos árfoly: a t zsdén bevezetett cikkekre t zsdei id ben létesített kötések áraiból alakulnak. Nem hivatalos árfoly.: olyan áruk árait jelölik, amelyeket nem vezettek be a t zsdén, vagy a rájuk vonatkozó

ügyleteket nem a t zsdén kötötték meg. Pl t zsde nyitás el tt a bejáratban megkötötték Prompt árfoly.: prompt ügyletekre vonatkozó árfoly Termin árfoly.: határid s ügyletekre vonatkozó árfoly Likvidációs árfoly.: amely nem áruszállítással teljesítend határid s ügyletek felszámolásakor az ügylet felmondásának napján az adott t zsdén érvényes ill. adott t zsdén megállapíott hivatalos prompt árfoly Nyitó árfoly.: t zsde nyitásakor rögzített árfoly Záró árfoly: t zsde zárásakor Napi közép árfoly: mesterségesen kialakított névleges árfoly. A napi legmagasabb és legalacsonyabb kötés számtani átlaga. Kínálat vagy áru árfoly: adott id pontban milyen áron lehet a t zsdén vásárolni. Keresleti vagy pénz árfoly.: milyen áron lehet eladni Árfolyam árirányzatai: HOSSZ= emelked , BAISSE= csökken , STAGNÁLÓ Árfolyam jegyzés: árfoly-ok regisztrálását és megállapítását nevezzük. zsdei árfoly. Jegyzése:

részvény= db/ érték, Kötvény= névérték %-ban jegyzik VI. TÉMAKÖR: NEMZETKÖZI BANKÁRI TEVÉKENYSÉG Nemzetközi bankári tevékenység: OKA: - piacok kiterjedtek, - külker. Forgalom növekedése - tevékenységek: Nemzetközi pü-i közvetít tevékenység: betétgy jtés, hitelnyújtás Devizapiaci tevékenység Külker. Forg-hoz kapcsolódó fizetési forgalom lebonyolítása Verseny élesedett a nemzetközi piacokon: - kamatok csökkenésével, - opt-s forrás allokációval járt együtt Nemzetközi piacokon való részvétel formái: 1/ bankképviselet nyitása 2/ fiókintézmény leánybankok létesítése 3/ külföldi bankkapcsolat kiépítése Bankképviselet: közvetlen jelenlét „alacsonyabb rend ” változata - célja: új ügyfelek szerzése, átirányítása az anyabankhoz - közvetlen információ szerzése a piacról - fiókintézet alapításának el segítése Fiókintézetek: 14 - Stratégiailag fontos piacokon a bankok közvetlen jelen

legyenek El segítse a már meglév ügyfelek igényeinek kielégítését A bank ügyfeleinek igényeit kitudja elégíteni Alapíthatnak: „levelez i kapcsolatokat” vagy bankkapcsolatokat (pl. magyar bank egyes külf-i bankkal létesít kapcsolatot) Levelez i kapcsolat: olyan 2 oldalú viszony 2 egymás számára külf-i bank között, amelynek keretében az egymással adott bankkári megbízásokat kölcsönösen teljesítik. Ez a kontrol okmányok kölcsönös elküldésével, cseréjével kezd dik: - bank levélbeni bemutatása - aláírásra jogosultak aláírásainak gy jteményét - ált.-s üzleti feltételeket Levelez i kapcsolat akkor jön létre, ha ezeket az okmányokat kicserélték és megállapodnak egymással, hogy milyen m veleteket végezzenek majd és milyen feltételekkel egymás megbízásai alapján. A bankok kialakíthatnak: számlavezet i és hitelkapcsolatokat is egymás között. Tranzakciók lebonyolítását segíti, ha egymással devizaszámlát

nyitnak. A devizaszámlák rendszere A bankok ügyfeleik részére az országok közötti pénzügyi tranzakciók lebonyolítására külön számlákat vezet. A számlák leggyakrabban az adott ország pénznemére szóló fizetésekre szolgálnak. A bankok külföldi ügyfelekkel lebonyolított fizetéseiket két nagy számlakörben, az ún. loro=övek és nostro=mienk körben valósítják meg. Loro számlának nevezzük azokat a számlákat, amelyeket a bank vezet saját ügyfeleinek. Nostro számláknak nevezzük azokat a számlákat, amelyeket a különféle pénzintézetek, különféle devizákban bankunknak vezetnek. A nostro számla egyenlege „a mi bankunk” és a számláját vezet bank közötti vagyoni állapotot tükrözi. Hitelkapcsolat: folyószla hitel biztosítása a partner számára. Ez a nemzetközi fizetéseket gördülékenyebbé teszi, bankok likviditási menedzselését segíti. A nemzetközi fizetések gyors és biztonságos lebonyolításához hatékony

információ áramlás szükséges: - transzfer, telex utalás, távirati utalás. SWIFT : A bankközi elektronikus elszámolások szervezete közé tartozik. A nemzetközi fizetések megkönnyítését szolgálja az észak-amerikai és európai bankok által 1977-ben alapított társaság, amelynek feladata a fizetés el feltételeinek biztosítása a nemzetközi telekommunikációs kapcsolat megteremtésével és az üzenetek továbbításával. Külker. Fiz Forgalom lebonyolítása: - átutalás (nyitva szállítás) - beszedvény (inkasszó) (lehet határid s és azonnali) - akkreditív - el re fizetés - halasztott fizetés (váltót állítanak ki) VII. TÉMAKÖR: DEVIZA- (ÉS VALUTA) ÁRFOLYAMOK ÉS RENDSZEREK Deviza-és valuta árfolyamok és rendszerek Valuta: valután értjük külföldinek min sül ország törvényes fizet eszközét, illetve annak egységét. Deviza: a deviza külföldi pénznemre szóló követelés, amelyet a devizam veletek végzésére felhatalmazott

banknál nyitott, illetve vezetett devizaszámlán kezelnek. 15 A valuták, devizák árát azok árfolyama fejezi ki. Valutaárfolyam: valutaárfolyamon értjük valamely valuta (egy, száz, ezer) egységének egy másik ország pénzegységben kifejezett árát. Devizaárfolyam: a devizaárfolyam egyik pénznemnek egy másik pénznemre való átváltásakor alkalmazott árfolyam olyan esetben, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal. A valuta-, illetve devizaárfolyam elméletileg azonos értéket fejez ki. Ennek ellenére adott id ben, adott pénzpiacon a valuták esetében általában nagyobb az eladási és vételi árfolyama közötti különbség mint a devizák esetében. Vételi árfolyam: azt jelenti, hogy a hitelintézet egy meghatározott napon a valutát, illetve a devizát mennyiért hajlandó megvásárolni. Eladási árfolyam: azt jelenti, hogy a valuta és devizam veletek végzésére felhatalmazott személyekt l mennyiért lehet a valutát, illetve a

devizát megvásárolni. Árfolyamjegyzés: a valuta illetve deviza egy adott pénzpiacon meghatározott id ben kialakult árának jegyzését és közzétételét jelenti. Módjai: - közvetlen, - közvetett MNB árfoly. Jegyzése: hivatalos vételi, eladási, közép árfoly Jegyez Ezt közzé is teszi Közvetett az árfolyamjegyzés, ha az egységnyi hazai pénznem értékét fejezi ki külföldi pénznemben. A közvetlen a külföldi fizet eszköz egy egysége mennyi belföldi fizet eszközzel egyenl . Árfolyamrés: a valuták vételi és eladási ára eltér egymástól, különbözete Középárfolyam: a vételi és eladási árfolyam számtani átlaga Keresztárfolyam: két külföldi valuta közötti tranzakcióhoz kell. kiválasztanak egy közvetít pénznemet, majd annak alapján meghatározzák az egyes valuták, devizák közötti arányokat. Árfolyamfajták: 1. fix (rögzített) árfolyam: (1-2%) 2. kötött árfolyam: ha megvált az árfolyamot- valutát felértékelik

vagy leértékelik 3. flexibilis (rugalmas) árfolyam: ha megvált. Árfoly- leértékel dik, vagy felértékel dik Paritás: arra utal, hogy milyen szinten kellene az árfolyamnak elhelyezkednie . Napjainkban a vásárlóer höz képest alakítják ki. Paritás eltérhet az árfolyamtól: 1/ egybe is eshet 2/ valuta árfoly. Alacsonyabb a paritásnál 3/ valuta árfoly. Magasabb a paritásnál Konvertibilitás: vmely pénznem szabad átválthatóságát jelenti. Egy másik pénznemre Konvertibilitás fokozatai: - jegybanki szinti konvertibilitás - küls konvertibilitás - bels konvertibilitás - de facto konvertibilitás - de jure konvertibilitás - korlátozott konvertibilitás - teljes kör konvertibilitás Az Európai Monetáris Rendszer az Európai Tanács hozta létre 1979. március 12-én Az EMS rövid- és középtávú célja az, hogy pénzügyi és árfolyamstabilitást biztosítson Európában, hosszú távon az a feladata, hogy árstabilitást érjen el és fokozza a

gazdaságpolitikák konvergenciáját európai szinten, ami keresletb vülést és megnövekedett üzleti bizalmat eredményez. Lényege: - a viszonylag fix paritások biztosítása, - intézkedések a gazdasági közeledés el segítésére. Célja: egységes valuta megvalósítása. Az EMS megnyitja az utat a Gazdasági és Monetáris Unió felé 3 alappillére: 1. az ECU 2. az árfolyam- mechanizmus 3. a hitelmechanizmus, különböz hiteleket nyújt az EU tagállamok számára, kedvez feltételekkel. ECU: 1. elszámolási egység az EK költségvetéséhez 16 ÁRFOLY.MECHANIZMUS: 2 megadták a kosárban szerepl valuták egymáshoz viszonyított keresztparitásait A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) a. 1944 júl. pénzügyi konferencia 44 ország részvételével b. 1945 dec. 27-én alakult meg hivatalosan, 29 ország írta alá az Alapokmányát c. 1946 megkezdte m ködését 1968, 1976 ekkor módosították az alapító okiratokat Székhelye: Washington A nemzetközi együttm

ködés megvalósítására alapított pü-i intézmény, melynek politikáját és m ködését az alapokmány határozza meg. A tagállamok kvóta formájában részesülnek az alapt kéb l. Csatlakozás feltétele: a kvóta meghatározása és befizetése, 25%-ot konvertibilis valutában, a többit nemzeti valutában kell befizetni. Kvóta: 1. meghatározza a lehívható hitelek nagyságát 2. meghatározza az SDR-allokációból való részesedés arányát 3. meghatározza a tagországok szavazati, döntési súlyát a döntéshozatalban 5 évenként kvóta-felülvizsgálatot végez. Az IMF hitelek forrása lehet A forrás lehet: saját, kölcsön, egyéb 1. IMF saját forrásai: a tagállamok kvótabefizetéseinek az erre a célra rendelkezésre álló része (valuta+SDR) 2. IMF kölcsön forrásai: - hivatalos küld forrásokból, ha az Alap likviditása viszonylag alacsony, a kölcsönfelvétel nem haladhatja meg az összkvóta 50-60%-át 3. IMF egyéb forrásai: pl

aranyeladásból származó bevételek, adományok. A hitelek igénybevétele: - az alapt ke részesedés arányában vehetnek fel hitelt a tagországok - a hitelfelvétel függ attól, hogy mihez akarják felvenni és a feltételekt l Hitelformák: a, b, c, d, készenléti hitelek: szerkezet-átalakító és egyensúly javító hitelek szerkezetátalakításhoz nyújtott finanszírozás specifikus mérlegfizetési problémákhoz nyújtható hitelek: - kompenzációs és feltételesfinanszírozás - ütköz készlet finanszírozás - adósság és adósságszolgálat csökkentésének finanszírozása - természeti katasztrófákhoz nyújtott segítség SDR: neve: különleges lehívási jogok rendszere A nemzetközi likviditás hosszútávú és globális növelésének és a nemzetközi tartalékok kiegészítésének eszközeként hozták létre. Funkcióját tekintve nemzetközi tartalékeszköz, Világbank csoport Székhelye: Washington 5 intézményb l áll 1. Nemzetközi

Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 2. Nemzetközi pénzügyi Társaság (IFC) 3. Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) 4. Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 5. Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség (MIGA) A „Világbank” megjelölésre az IBRD-re és az IDA-ra együttesen utal Ezen szervezetek közös egymással összefügg célkit zése, hogy hitelezési, konzultációs, valamint t keáramlást el segít tevékenységén keresztül el segítse a kevésbé fejlett gazdasági országokban a növekedést. 17