Gépészet | Gépgyártástechnológia » PDM alapok

PDM alapok Az ipari cégek napjainkban egyre több üzleti kihívással szembesülnek, amelyeknek általában közvetlen hatása van a tervezési-gyártási folyamatra is. A legjellemzőbbek ezek közül az üzleti kihívások közül a következők: • Több innováció: az egyre komolyabb ügyféligények megkövetelik a vállalatoktól a folyamatos innovációt, mind a termékbe, mind pedig a folyamatokba. • Gyorsabb piacrakerülés: ez a cél megkívánja a folyamatosan "vékonyabb" tervezésre és gyártásra törekvést, és a hatékonyabb tervezést. • Globalizáció: a termékek számára mind az előállítás, mind az értékesítés során elérhetők globális együttműködések és globális piac. • Erőforrás optimalizálás: amely a nagyobb hatékonyságra való törekvést, az erőforrások jobb kihasználását jelenti a termék teljes életciklusa során. • Megfelelőség: a különböző előírások, piacok révén a termékek

megfelelősége is egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség megőrzésében. Láthatóan ezek alapján nagyban felértékelődik a hatékony mérnöki munka, és minden eszköz, amely a mérnöki munka hatékonyságát növelni tudja. Ez vezetett az elmúlt kb 10 esztendőben a mérnöki adatok hatékony kezelésére szolgáló PDM (Product Data Management) rendszerek kifejlődéséhez. A termék életciklusát mutató PLM kör A termék életciklusa Láthatóan a termék életének értelmezése mára kibővült, és korántsem csupán a termék tervezési aspektusaira koncentrál, hanem kiterjeszti azt a gyártásra és azon túlra is. A PLM (product lifecycle management = termék életciklus kezelés) kör gyakorlatilag a termék teljes életét leírja, ezért érdemes részletesebben is megvizsgálni annak felépítését, és részeit. Projekttervezés Minden új termék életciklusa során az első legfontosabb feladat a fejlesztési projektterv létrehozása.

Ahhoz, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie termékünknek a piaci bevezetésnél, különféle felmérésekre lehet szükség, mint pl. a felhasználóktól kapott kérések feldolgozása vagy a marketingfelmérés eredményeinek vizsgálata. A tervezés során az erőforrásokat is figyelembe kell venni, valamint a pénzügyi számítások sem hanyagolhatók el (pl. termék összköltsége) A komplex folyamatok és elvárások felügyelete és nyomon követése ma már az informatika eszközei nélkül nehezen lenne kézben tartható. Ezen a területen e legfontosabb üzleti kihívások a következők: - Projektek időbeli lefolyásának nyomon követése - Határidők, erőforrások felügyelete - Erőforrások kezelése, hozzárendelés a folyamatokhoz - Munkafolyamatok összerendelése - Termékkövetelmények kezelése - Termékköltségek számítása Tervezés A tervezéssel, gyártással foglalkozó cégek túlnyomó része egyetért azzal az elemzői véleménnyel,

hogy a termékek költségének 60-70% a tervezési folyamat során dől el. Ebből kifolyólag egyre többen választják a digitális 3D-s tervezés módszerét, ahol a 3D-s digitális termékmodelleket már úgy tudják létrehozni, hogy azok messzemenőkig megfelelnek az ergonómiai, szerelési, gyártási, újrahasznosíthatósági technológiáknak, feltételeknek. Továbbá a hatékony 3D-s digitális tervezési technológiákkal a termékek fejlesztési ideje, költsége valamint a termékek piacra kerülési ideje jelentősen csökkenthető. A digitális tervezési főbb területei: - Koncepcionális tervezés, alkatrésztervezés, ipari formatervezés - Folyamatorientált, technológiahelyes tervezés (lemezalkatrész, hegesztés, stb.) - Speciális szakterületi tervezés (kábelkorbács, csőhálózat, tartószerkezet, stb.) - Szerelési összeállítások tervezése - Iparspecifikus tervezési módszerek (autóipar, repülőgépipar, hajóipar) - Mérnöki, rajzi

dokumentáció készítés - Professzionális, valósághű megjelenítés Szimuláció Világszerte egyre több cég lát lehetőséget a digitális szimuláció eszközeiben, mivel olyan évtizedek óta használt és bizonyított megoldást kínál, amelynek segítségével már a termék életciklusának kezdeti szakaszán képet kaphatnak a használat során lejátszódó folyamatokról. Végeselem rendszerek használatával lehetővé válik a termékek előzetes ellenőrzése, megszűnik a felesleges prototípusgyártás és ezzel egyidőben javul a minőség, csökkennek a költségek. A digitális szimuláció eszközei alkalmasak: - Lineáris és nem lineáris számítások elvégzésére - Statikai és dinamikai vizsgálatokra, kinematikai elemzésekre - Speciális eszközök állnak rendelkezésre hőtechnikai-, rezgésszám-, áramlástani-, kifáradási és akusztikai analízisek elvégzésére Gyártástervezés A termékek költségeinek jelentős részét a

gyártóeszközök és a gyártás költségei teszik ki. A digitális tervezés eredményeként adódó termékmodellek egyszerűen felhasználhatók a termékek gyártóeszközeinek, valamint a termékek és gyártóeszközeik gyártásának, megmunkálásának tervezéséhez. Ezzel a közvetlen, a termékmodellek változtatását automatikusan követő eljárással a gyártási hibák mennyisége, a gyártóeszközök és gyártás költsége nagymértékben lecsökkenthető. A digitális gyártástervezési legfontosabb területei: - Általános gyártóeszköz tervezés (egyedi készülékek) - Specifikus szerszám/gyártóeszköz tervezés (műanyagfröccsöntés, fémöntészet, lemezalakítás deformációval/deformáció nélkül) - Forgácsolástechnológiai megmunkálás tervezés (marás, esztergálás, huzalszikra) - Lemeztechnológiai megmunkálás tervezés (lézer, vízsugár, stanc, plazma, láng) - A megmunkálási folyamatok optimalizálása a cégspecifikus

típus- és csoporttechnológiák alkalmazásával, rendszerbe integrálásával Gyártervezés A termék életciklusában a gyártás és a sorozatgyártás általában jelentősen összetettebb, költségesebb, és dinamikusabban változó, mint más fázisok; viszont a legtöbb cégnél ma még jóval kevésbé automatizáltak is. A gyártócégek hosszú ideje felismerték, a termékfejlesztésen túlmenően a gyártás automatizálásának fontosságát. Ez a terület hidalja át a tervezés és a gyártás közötti folyamatokat, megoldást nyújtva a gyártási folyamatok, a termék előállításához szükséges és a gyártással kapcsolatos erőforrások tervezésére. A gyártás során fellépő folyamatok teljeskörű szimulációját diszkrét eseményvezérelt szimulációval biztosítják. A digitális gyártervezési főbb funkciói: - Gyár/gyártástervezés 2D elrendezésekkel és 3D modellekkel - Gyártási erőforrások (gépek, dolgozók, szállítóeszközök

stb.) optimalizálása - Gyártási folymatok sorrendjének tervezése - Anyagáramlás szimuláció, munkagépek, anyagmozgató gépek és dolgozók viselkedésének szimulációja - Raktárkészlet minimalizálása - Rendelkezésre állás optimalizálása, gyártási szűk keresztmetszetek keresése - Robotszimuláció és off-line programozás - Gyártási tűrésanalízis, elemzés matematikai-statisztikai módszerekkel Minőségbiztosítás Egy termék kibocsátása a fejlesztési ciklus végét jelentheti; ezzel egyidőben a kezdete annak a folyamatnak, amikor a terméket elkezdik megismerni a felhasználók. A termékfejlesztők és az értékesítés után a termékkel foglalkozók (támogatást, karbantartást nyújtók stb.) között a kapcsolatot a termék, a termékről meglévő információ adja. A termék továbbfejlesztése szempontjából kulcsfontosságúak a termék használatából eredő tapasztalatok, másik oldalról viszont a termék használatához és

megfelelő támogatásához szükség van a termék fejlesztése során a termékről összegyűlt információkra. A minőségbiztosítás legfontosabb elemei: - Termékkarbantartási információk kezelése, karbantartás-tervezés - Visszacsatolás a karbantartástól és a fejlesztés felé - Karbantartáshoz kapcsolódó információk összegyűjtése, tudás kezelése - Karbantartási költségek csökkentése A minőségbiztosítás fontos eleme a minőség folyamatos ellenőrzése. Az előrelátó cégek éppen ezért előre elemzik és szimulálják a gyártási minőségi adatokat, így a szerelésből, tűrésekből, gyártócella sorrendekből származó problémák idejekorán kiszűrhetők. Adatok a termék életciklusában A termék teljes életciklusa során az egyes lépésekben jelentős mennyiségű adat keletkezik, amely amellett, hogy fontos a termék leírása szempontjából, magában hordozza azt a tudást, amelyet a cég alkalmazottai (tervezők,

gyártástervezők, stb.) beleépítettek a termékbe Ennek a tudásnak a hatékony tárolása és kezelése a cég szempontjából kiemelt fontosságú, mivel ez biztosítja a cég számára a folyamatos fejlődést, és versenyképességet. Adatkezelési kihívások a PDM rendszerek esetében Láthatóan a terméktervezés fejlesztés folyamata és az azt követő gyártáselőkészítési és gyártási lépések egyaránt összetett tevékenységek, amelyek sikeréhez a következő két tényező elengedhetetlen a vállalaton belül: • Hatékony kommunikáció • A keletkezett adatok egységes, jól használható kezelése Ezeknek a kérdéseknek a feloldása, a belőlük származó problémák hatékony kezelése hívta életre a PDM (product data management = termék adat menedzsment) rendszerek fogalomkörének kialakulását. A PDM definiálható, mint ”olyan eszköz, amely segít a mérnököknek és másoknak az adatok és a termékfejlesztési folyamat

kezelésében. A PDM rendszerek kezelik a tervezéshez, gyártáshoz és a termék támogatásához szükséges adatokat.” Továbbá a ”PDM több rendszeren keresztül és között is integrálja és kezeli a termék definíciójához tartozó folyamatokat, alkalmazásokat és információt.” (CIMdata, 1992) Mivel az információ és a kommunikáció kulcskérdés a konkurrens tervezésben, ezért a PDM rendszereket szokták „konkurrens tervezést lehetővé tevőknek” is nevezni. Ebből a definícióból számos elemet érdemes külön is kiemelni és hangsúlyozni. Az első, hogy a PDM nem csupán a mérnökök, hanem a cégen belül számos egyéb tevékenységet végző személy (marketing, beszerzés, gyártás, stb.) számára is tartalmazhat, és jellemzően tartalmaz is a munkája szempontjából fontos adatokat. Fontos a definícióban, hogy a PDM nem csupán adatokat kezel, hanem folyamatokat is, tehát a mérnöki tevékenységnek sem csupán az adatkezelési

vonatkozásait fogja meg, hanem hangsúlyt helyez a mérnöki tevékenység végzése során zajló folyamatokra is. Emellett a definíció azt is tartalmazza, hogy a PDM rendszer képes kapcsolódni más alkalmazásokhoz, amelyek a PDM szempontjából, vagy a vállalat szempontjából fontos kapcsolódási pontot jelenthetnek. Az adatok kezelésésre számos modell létezik, amelyeket információkezelési modelleknek szokás nevezni. Ezek közül a legfontosabb a Reddy féle modell, amely az adatok kezelésére és kapcsolatukra helyezi a hangsúlyt, és a Norell féle modell, amely pedig az adatkommunikáció folyamatát helyezi előtérbe. Személyek Eszközök és erőforrások Információ Szervezet és módszerek Támogatási eszközök és erőforrások Információ kezelés Adatkezelési modellek Mindkét fenti modell esetében a kulcs az információ kezelése. Az információt többen, több kategóriába sorolták, és különböző szempontok alapján osztályozták.

McMahon megkülönböztet formális és informális tervezői adatot, Kimura és Suzuki pedig hasonlóan háttér és előtér adatot különböztet meg. Mindkét megközelítés esetében érvényes, hogy van egy „fő” adat és egy kiegészítő információt hordozó „mellék” adat. Ezek a modellek közvetlen párhuzamba állíthatók napjaink PDM rendszereinek adat-metaadat bontású adatkezelési sémájával, amelyről a későbbiekben bővebben is szó lesz. A CIMdata PDM rendszer modellje jól mutatja, hogy a PDM rendszerek összetettségéből adódóan az adatkezelésnek is számos aspektusa létezik. A háttértechnológiák közé tartozik rendszerint az adatkezelés alapjául szolgáló adatbázis motor, amely a rá épülő technológiák adatait tárolja. Szintén az alaptechnológiák része az a réteg, amely az adatok kommunikációját biztosítja, vagyis azt, hogy közvetlenül a PDM rendszer egyes elemei között és közvetve a PDM rendszer

felhasználói számára biztosítsa az adatok elérését. A PDM rendszerek alapfunkciói tartalmazzák rendszerint azokat az alkalmazásokat, amelyek a legfontosabb adatok kezelésére szolgálnak. Emellett mind a szakterületi alkalmazások, mind pedig az ületi alkalmazások is adatokat hoznak létre és adatokat használnak fel a PDM rendszer adatbázisából. PDM rendszerek struktúrális felépítése A PDM rendszerekben a következő néhány főbb adatkezelési kihívás különböztethető meg, amelyek mindegyikének megoldása szükséges a termék életciklushoz kapcsolódó adatok megfelelő kezeléséhez: • Az adatok sokfélesége: mivel a termék életciklusa során számos különböző jellegű információ tárolása szükséges, ezért az adatok igen sokfélék lehetnek. Legjellemzőbbek a különböző CAD adatok, az irodai alkalmazások adatai, de lehetnek ezek az adatok megmunkálógép szerszámpálya programok, marketing anyagok, vagy bármilyen más, a

termék szempontjából jelentőséggel bíró adat. A CAX adatok kezelése kiemelt jelentőséggel bír, mivel itt az alkatrészek és szerelések, a műhelyrajzok és a hozzájuk kapcsolódó modellek, illetve minden más CAX adat között asszociatív (változáskövető) kapcsolat van, így az egyiknek a változásával a hozzá kapcsolódó többi dokumentum változásának is meg kell történnie. Az ilyen összetett kapcsolatok kezelése is szükséges funkciója egy PDM rendszernek. • Az adatlétrehozó rendszerek sokfélesége: a termék életciklus létrehozása során a számos típusú adat létrehozására rendszerint számos különféle alkalmazás szolgál (CAD rendszer, irodai szoftvercsomag, képkészítő szoftver, stb.) A PDM rendszernek kapcsolódnia kell tudnia ezen alkalmazások adatformátumaihoz (fájlformátumaihoz), és kezelnie kell tudni azokat. • Az adatmennyiség növekedésének sokfélesége: a PDM rendszereken belül a termék jellegétől

függően különböző sebességgel nőhet a termékhez kapcsolódó adatok mennyisége, de általánosságban elmondható, hogy a termékadat-információ egy folyamatosan növekedő adatmennyiséget jelent. • Az adatok felhasználásának sokfélesége: a PDM rendszerben tárolt adatok felhasználása – akárcsak létrehozásuk – számos különféle rendszerben történhet. Gyakori eset, hogy egy adatcsomagot (valmilyen szempontból egységként kezelhető adatot) több, különböző alkalmazás is felhasznál. Fontos, hogy a PDM rendszerekben minden adatból csak egy példány legyen tárolva, az összes alkalmazás, amely ezt az adatot használja, csupán annak egy hivatkozását lássa, és kezelje. Ily módon elkerülhető az adattárolási szempontból igen veszélyes redundáns (többszörös) tárolása ugyanannak az adatnak. Különböző forrásból származó termékadatok egységes kezelése PDM környzetben Ilyen nagy mennyiségű adat esetében egy PDM

rendszernél alapvető fontosságú, hogy hatékony eszközöket nyújtson az adatok keresésére, kigyűjtésére. A PDM rendszerek esetében fontos, hogy a termékhez kapcsolódó tetszőleges adat (metaadat) kereshető legyen. Legjellemzőbb PDM keresési módok: • Attribútum alapján (név, dátum, jellemző, anyag, stb.) • Termékstruktúra alapján (hol használt?, hol hivatkozott?, stb.) Láthatóan a termékhez kapcsolódó számos típusú adat és azok kezelése összetett feladat, amely megmagyarázza a PDM rendszerek létjogosultságát, és hasznosságát a vállalatok életében. Darabjegyzékek szerepe a mérnöki adatok kezelésében A mérnöki termékdokumentáció egyik legfontosabb eleme a darabjegyzék (BOM = Bill of Material), amely tulajdonképpen a termék struktúrális leírásának tekinthető. A PDM rendszerek, és a hozzájuk kapcsolódó egyéb vállalati rendszerek ezeken keresztül cserélik ki egymással a számukra lényeges

termékinformációkat. Darabjegyzékek különböző nézetei Annak megfelelően, hogy a vállalat adott területén a termékinformáció mely részére van szükség, megkülönböztethetők darabjegyzék nézetek. A legjellemzőbb darabjegyzék nézetek a következők: • Tervezési darabjegyzék: ez tulajdonképpen a hagyományos darabjegyzék, amely tartalmazza a termék egyes tételeit, darabszámukat, anyagukat, és egyéb jellemzőiket. Ez a darabjegyzék szokott rendszerint a műhelyrajzokon is megjelenni. • Gyártástervezési darabjegyzék: ez a darabjegyzék tartalmazhatja a termékhez kapcsolódó szerszámozási, készülékezési adatokat. Ez a darabjegyzék általában a gyártási, szerszámozási leírások részeként jelenik meg. • Gyártási darabjegyzék: ebben a darabjegyzékben a termék gyártása során fontos információk kerülnek tárolásra, kiegészítve különböző termelési adatokkal. Ebben a darabhegyzékben jelennek meg a gyártási

folyamatleírásokhoz és műveleti utasításokhoz kapcsolódó elemek is. • Szállítási, karbantartási darabjegyzék: ez a darabjegyzék szolgál a gyártás utáni karbantartási, cseregaranciális tevékenységek megjelenítésére. Ezek mellett természetesen gyakorlatilag bármilyen egyéb darabjegyzék nézet is létrehozható, pl: beszerzési, marketing, stb. Termékváltozatok kezelése darabjegyzékekkel A darabjegyzékek speciális fajtái a darabjegyzék variánsok. Ezek a konfigurálható nagy sorozatban gyártott termékek esetében bírnak jelentőséggel. Ilyen például az autóipar, ahol az ügyfél igényei (szín, felszereltség, stb.) szerint konfigurálják a terméket, az autót Ekkor az autónak egy fő darabjegyzéke van, amely az adott rendelés alapján konfigurálható, és ebből alakítható ki az adott megrendelt autóra vonatkozó darabjegyzék nézet. Könnyen belátható, hogy az ilyen konfigurálható darabjegyzékek összeállítása

komoly feladat, nem ritkán a mérnökökön kívül a marketing, az értékesítés és egyéb területek is szükségesek hozzá a vállalaton belül. Darabjegyzék összehasonlítás két termékváltozat esetében Termékvizualizáció, megjelenítés a PDM rendszerekben A PDM rendszerek esetében a termékvizualizáció igen fontos tényező annak érdekében, hogy a nem CAD felhasználók is át tudják tekinteni a termék jellemzőit, és ki tudják gyűjteni a termékről a számukra lényeges információkat. A PDM rendszerek esetében a beépített megjelenítés főleg a 3D modellek, a 2D rajzok és az általános irodai dokumentumok megjelenítésére szolgál. A 3D modellek és a 2D rajzok esetében a képernyőmanipuláción túl jellemzően a következő lehetőségek érhetők el a nem CAD felhasználók számára: • Geometriai mérés • Elemekről geometriai információk kigyűjtése • Keresztmetszetek készítése • Korrektúrák készítése •

Objektum tulajdonságok, attribútumok lekérdezése A CAD adatok megjelenítése különösen a 3D adatok esetében jelentős feladat, mivel összetett, nagy mennyiségű adatot kell elérhetővé tenni a felhasználók számára, gyakorlatilag azonnal 3D modelladatok megjelenítésének tárolási és kiszolgálási módja A 3D CAX adatok megjelenítésére általában a hálózati forgalom csökkentése miatt a PDM rendszerek valamilyen egyszerűsítést használnak. Ezzel lehetővé válik, hogy kisebb méretű legyen a megjelenítési adatcsomag, így lassabb hálózaton, vagy akár mobil eszközökön keresztül is lehetséges a termékadat-információk elérése. A legelterjedtebb egyszerűsítési mód a 3D adatok megjelenítése során az egyszerűsített (általában síklapokkal) modell használata. Egy ilyen egyszerűsített modell egyaránt tárolja a modell valós geometriáját, az egyszerűsített geometriát, és egyéb termékadatokat, amelyeket a PDM

rendszerben a felhasználó meghatározott. A szerverről a kliens megjelenítési kérésekor először a 3D adat befoglaló téglalapja, majd a közelítő modell, végül a megfelelő hálózati sebesség esetén a pontos geometriai leírás is letöltődik a felhasználó gépére. Íly módon a 3D adatok megfelelő sebességgel kezelhetővé válnak. A 3D modellhez kapcsolódó egyéb adatok általában kisebb adatcsomagot jelentenek, így azok gyakorlatilag azonnal elérhetők. Mérnöki változtatások kezelése A PDM rendszerek egyik legfontosabb funkciója, hogy adatkezelési és követési funkciói révén biztosítsa a mérnöki változtatások végrehajtását. A mérnöki változtatások jellemzően az alábbi főbb lépésekből állnak: • A tervező létrehozza a tervet, amely véleménye szerint megfelelő, tehát a tervező részéről készen áll a kibocsátásra • A tervező a tervhez kapcsolódó dokumentumokat megosztja a terv jóváhagyójával, a terv

ellenőrzésre kerül • Jellemzően a terv valamilyen javításra, korrektúrára szorul, ennek szükségességéről egy dokumentum készül (ECO – Engineering Change Order) • Elkészülnek a szükséges módosítások, a terv készen van, kibocsátásra kerül • A kibocsátott terv kerül a tervezés utáni munkafázisban lévőkhöz (pl. gyártás) Jól látható, hogy egy ilyen munkafolyamatban is számos adatot kezelni kell. Ezeket az adatokat a PDM rendszer elektronikusan kezeli, tehát elektronikusan tárolódnak természetesen a tervadatok (CAD modellek, specifikációk, stb.), a korrektúra anyagok, a változtatás igény, és az ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok, a kibocsátáshoz kapcsolódó egyéb dokumentumok, és maga a teljes változtatási munkafolyamat is. Egyszerű mérnüki változtatási-elfogadási folyamat sémája A korrektúra fázis a mérnöki változtatási folyamat során tulajdonképpen az a szakasz, amikor az elkészült terv

"zsűrire" kerül, és a felelősök megvizsgálják a tervet funkcionális, gyárthatósági és egyéb szempontok alapján. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy a rajzokra, modellekre korrektúrákat tudjanak készíteni. A PDM rendszerek támogatják elektronikus korrektúra elemek készítését a CAD modellekre és rajzokra. Ilyen elektronikus korrektúra elemek lehetnek a feliratok, a bekarikázások, a méretjelölések, stb. Ezek az elektronikus korrektúrák nem kerülnek bele a CAD fájlba, hanem ez előtt egy külön „fólián” találhatók. Így a tervező gyorsan át tudja látni a korrektúra lényegét, és el tudja végezni azt, míg a korrektúrát készítőnek nem szükséges megtanulnia adott CAD rendszer használatát. Digitális korrektúra készítése 3D modellen és 2D rajzon Érdemes megnézni egy mérnöki változtatás végighaladásának módját egy olyan cég esetében, amely beszállítóval is dolgozik. Ezt, a beszállítóval kibővített

céget nevezhetjük kiterjesztett cégnek is. Ekkor, mivel a beszállító pénzügyileg nem része a cégnek, ezért a mérnöki változtatások jobban megjelennek a vállalat életében pénzügyi szempontból is. Mérnöki változtatási folyamat beszállítóval történő együttműködés esetén Ilyen esetben a mérnöki változtatás lépései a következők lehetnek például: 1. Változtatási igény érkezik a gyártásból, például egy olyan probléma miatt, ami miatt a darab szerelhetősége nem megfelelő 2. A tervezés és a gyártás között együttműködve létrejön az egyetértés a változtatás szükségességéről a probléma megoldása miatt 3. Rendszerint az ilyen változtatási igényről készül egy dokumentáció 4. A változtatás előkészítési fázisnak megfelelő kidolgozása a tervezés és a gyártás közötti együttműködéssel 5. A változtatási mód dokumentálása és annak elfogadása 6. A változtatási igény végrehajtása a

kapcsolódó dokumentumok frissítése 7. A beszerzésen keresztül a módosult konstrukciónak megfelelő új alkatrész rendelése 8. A beszállító által az új alkatrész elkészítése és szállítása 9. Az új alkatrész beépítése a megváltozott konstrukcióba Az ábrának megfelelően egy ilyen változtatás vertikálisan a cég szerkezetén halad végig, horizontálisan pedig a következő négy fázison: • Azonosítás: a probléma azonosítása • Elemzés: a probléma megoldásának kidolgozása • Végrehajtás: a megoldás lépéseinek elvégzése a termékre • Alkalmazás: az eredmények felhasználása Egy mérnöki változtatás számos részére hatással van a kiterjesztett cégnek. Mint láttuk, a legtöbb változtatás megjelenik a tervezésen, a gyártáson, a beszerzésen, és az esetleges beszállítónál is. Természetesen az ilyen változtatások legegyszerűbb áttekintési módja a darabjegyzékek változásának a követése. A

darabjegyzékek tartalmazzák a termék életében, változásai során azokat az információkat, amelyek a változások beazonosítására, és a változások hatásainak beazonosítására szolgálnak. Változtatási igény hatásai Egy változtatási igény jellemzően tartalmazza a változtatás leírását, az érintett elemeket, és a változtatás végrehajtására vonatkozó tervet. Ennek megfelelően a változtatási igény a modellek, különböző dokumentumok és konkrét feladatok formájában jelenik meg a PDM rendszeren belül. A mérnöki változtatások során egy alkatrésznek, vagy egy konstrukciónak több verziója alakulhat ki. Ezeket valamilyen rendszer szerint szokás sorszámozni, pl: P0001A, P0001B, P0002A. Láthatóan a számozási rendszerek jellemzően megkülönböztetnek fő és alverziókat, annak megfelelően, hogy az új verzió a terméknek is új verziója (főverzió) vagy csak a meglévő termék egy további verziója (alverzió). A PDM

rendszerek automatikus rajzszámkiosztással felügyelik a vállalaton belüli rajzszámozási és verziókezelési szabályok betartását. A PDM rendszerek felülgyelik a teljes mérnöki változtatási folyamat elektronikus folyását, jellemzően az érintettek (tervezők, stb.) a változtatási folyamat lépéseiről elektronikus értesítést kapnak. Munkafolyamatok kezelése A mérnöki változtatások kezelése kapcsán elengedhetetlen a munkafolyamatok kezelése. A PDM rendszerek a munkafolyamatok kezelését teljesen elektronikus módon végzik. Egy egyszerű munkafolyamat a következő lépésekből áll. 1. A tervező elkészíti a konstrukciót, kibocsátja a tervet 2. A tervezési csapat vezetője elektronikus értesítést kap erről, megvizsgálja a tervet, elektronikusan jóváhagyja, hogy mehet a gyártásba 3. A gyártásért felelős vezető eletronikus értesítést kap erről, megvizsgálja a tervet gyárthatósági szempontból, majd jóváhagyja, hogy

kezdődhet a gyártás 4. A soron lévő dolgozó megkapja az elektronikus utasítást a termék legyártására Természetesen vállalati szinten ennél jóval bonyolultabbak a munkafolyamatok, elég csak arra gondolni, hogy a fenti munkafolyamatot kiegésztve azokkal az esetekkel is, amikor valamelyik jóváhagyó problémát talál, a fenti munkafolyamat is jóval bonyolultabbá válik. Egyszerű folyamat megjelenítése a folyamat nézőben A vállalaton belüli folyamatok esetében kiemelt fontosságú a követhetőség, ezért a folyamat során minden résztvevő meg tudja tekinteni a folyamat részleteit, és azt, hogy hol tart az éppen adott folyamat, mi a következő lépése, kik azok akik jóvá tudják hagyni a lépéseket, stb. A folyamatok megtekintésére valamilyen folyamat néző szolgál. Munkafolyamat a teljes gyáron kereszül PDM rendszerek kapcsolódása a vállalat többi részéhez A különböző cégek különböző rendszereket használnak a vállalati

folyamatok kezelésére, de azért néhány általánosság megfigyelhető a vállalati folyamatokon attól függően, hogy az adott vállalati folyamat mely részéhez kapcsolódik a vállalatnak. A vállalati adatok, és folyamatok kapcsolódnak természetesen a PDM rendszerekhez, és azokon keresztül kezelik a terméket magát. Hasonlóképpen kapcsolódnak a vállalati adatok az ügyfelekhez is, akik a vállalat megrendelői lehetnek. Ezt a kapcsolatot a CRM (Customer Relationship Management) rendszerek hivatottak megvalósítani. A vállalati adatokon keresztül a beszállítók felé történő adatkapcsolat megvalósításáért az SCM (Supply Chain Management) rendszerek a felelősek. A vállalaton belüli erőforrások, pénzügy felé a vállalati adatok kezelését az ERP (.) rendszerek végzik Látható, hogy a vállalat számára értékes adatokat együttesen kezelik a CRM, az SCM, az ERP és a PDM rendszerek. Ennek megfelelően alapkövetelmény, hogy a négy

rendszer között együttműködés, és integráció legyen, vagyik a kritikus üzleti adatok minden rendszerből elérhetők legyenek a többi három rendszer számára is. A vállalati rendszerek közötti kommunikáció alapja rendszerint a darabjegyzék (BOM), amely a termék különböző nézeteit jeleníti meg a vállalat egyes osztályai, részei számára. PDM rendszerek kapcsolata a vállalati rendszerekkel PDM rendszerek felhasználói felülete Példa felhasználói felület egy kereskedelmi PDM rendszerből A PDM rendszerek felhasználói felületével kapcsolatban fontos követelmény, hogy könnyen tanulható legyen, a vállalat bármely alkalmazottja számára, mindamellett lehetőséget biztosítson az összes szükséges adat elérésére. Ezeknek a kissé elentmondásos igényeknek a feloldására gyakran másképp konfigurálják a PDM felhasználói felületet a vállalat adott területei számára, azok speciális igényeinek megfelelően. Másik oldalról

az egyes felhasználók nem minden adatot akarnak látni, mert munkájukhoz nincs szükségük a teljes termék adatbázis átlátására. Jellemzően három fő felhasználótípus különböztethető meg: • Nézegető: csak látja és keresni tudja az adatokat • Ellenőrző: adatok megtekintése és jóváhagyása • Szerkesztő: adatok készítése, feltöltése PDM rendszerek informatikai háttere A PDM rendszerek CIMdata által publikált strukturális ábráján látható volt, hogy a PDM rendszer alapját olyan technogiák alkotják, amelyek minden ráépülő elem számára használhatók és elérhetők. Ezek a technológiák általában szabványos, vagy a vállalati IT világban elfogadott technológiák, mint például a Java, SQL, stb. Ezek az alaptechnológiák biztosítják a PDM rendszer szabványos kapcsolódását a vállalati IT architektúra egyéb elemeihez. Ezekre a szilárd alapokra épülnek rá a PDM adatkezelési alapfunkciók, a kiegészítő

alkalmazások és az üzleti megoldások. A PDM rendszerek esetében minden esetben kliens-szerver architektúrában működik a rendszer. A szerveroldalon a szerver a következő funkciókat látja el: • Fájlszerver, a PDM adatok számára • Adatbázis szerver, a PDM metaadatok és egyéb adatok számára • Webszerver, a PDM adatok böngészőn keresztüli hozzáféréséhez A PDM rendszerek vállalaton belüli kialakításának architektúráját nagy mértékben befolyásolhatja, hogy a PDM adatokhoz a kliensek milyen módon és milyen számban akarnak hozzáférni. A kliensek típusa alapján a következő klienstípusok különböztethetők meg: • Vékony kliensek o Web böngésző • Windows intéző, stb. • Vastag kliensek o CAX alkalmazások o Egyéb adatkészítő alkalmazások o Egyéb ráépülő kliens alkalmazások Egy szerverrel megvalósított PDM architektúra A PDM rendszerek esetében a felhasználók számától, a tárolt adat

mennyiségétől függően megkülönböztethető egy szerverrel és több szerverrel megvalósított rendszer. Az egy szerveres rendszer esetében az összes szerverfunkciót fizikailag ugyanaz a szerver látja el, míg a több szerveres esetben a szerverfunkciók a terhelésnek megfelelően szét vannak választva. Mivel a CAD adatok esetében a kliensek munkája jelentős hálózati adatforgalmat generál, ezért a CAD kliensek esetében szokás helyi gyorsítótárat használni (cache), amely ideiglenesen tárolja a szerverről szükséges adatokat, amíg azok szerkesztése folyik, majd a szerkesztés befejeztével visszatölti azokat a szerverre. Ezzel jelentősen csökkenthető a CAD kliensek által generált hálózati forgalom. Több szerverrel megvalósított PDM architektúra PDM alapok. 2 A termék életciklusa. 3 Projekttervezés . 3 Tervezés . 3 Szimuláció. 4 Gyártástervezés . 4 Gyártervezés. 5 Minőségbiztosítás. 5 Adatok a termék életciklusában . 6

Adatkezelési kihívások a PDM rendszerek esetében . 6 Darabjegyzékek szerepe a mérnöki adatok kezelésében. 10 Termékvizualizáció, megjelenítés a PDM rendszerekben . 12 Mérnöki változtatások kezelése . 13 Munkafolyamatok kezelése. 17 PDM rendszerek kapcsolódása a vállalat többi részéhez . 18 PDM rendszerek felhasználói felülete. 20 PDM rendszerek informatikai háttere . 20