Betekintés: Czine Tünde - A magyar segélyezési rendszer jellemzői, céljai, hatékonysága, oldal #3

Figyelem! Ez a doksi automatizáltan exportált szöveges tartalma.
Kérlek kattints ide, ha kulturált formában szeretnéd megnézni!

ellátások beszámításától azért kellene eltekinteni, mert beszámításuk esetén éppen a beszámítás miatt eshet el a szegény a további segélyezés lehetőségétől. Vagyon beszámítása ingatlan, pénzvagyon, figyelembevételét az indokolja, hogy könnyen mozgósítható. A tőkék beszámítása is indokolt.

5



Saját lakás értékét nem szabadna figyelembe venni Magyarországon semmilyen segélynél, mert a vagyon nem mozgósítható, nem várható el senkitől, hogy valaki azért adja el a lakását, hogy jogosult legyen segélyre (Ausztriában, Hollandiában, Svédországban így van)

Igazgatási, szabályozási kérdések A nemzetközi gyakorlatban három tiszta szabályozás létezik központi, esetleg regionális szabályozás és adminisztráció központi, esetleg regionális szabályozás, helyi adminisztráció főleg helyi diszkrecionalitás

Magyarország nem tartozik tisztán egyik típusba sem. Létezik központi szabályozás, de irányelvek szintjén, ezért a helyi önkormányzat jogosítványai sokkal többre szólnak, mint helyi diszkrecionális döntésekre, a helyi rendeletalkotással figyelmen kívül hagyják az irányelveket. A segélyezésnek ez az alulszabályozottsága nemzetközileg szokatlan. z önkormányzatoknak érdekük- e rendszer fenntartása, így nehéz változtatni, nem lesz jogszerűbb a segélyezés. A segélyek finanszírozása Magyarországon a helyi önkormányzatok felelőssége, esetenként a központi normatív keretből. Ezért előfordulhat, hogy a segélyezésre szánt keret elfogy, vagy hogy jelentős különbségek vannak önkormányzatok között. A szerző szerint sok, a mainál jobb megoldás lehetne, de a legfontosabb, hogy néhány elvet elfogadjanak és a technikákat ehhez igazítsák. Az elvek lényege: a segély nem fogyhat el, közös a központi és a helyi felelősség közös felelősségnek közös a finanszírozás, forrásmegosztás felel meg segélyigény növekedése miatt célszerűbb a kiadások %-os megosztása, mint az egyösszegű központi támogatás elvileg lehetséges, hogy segélyfajtánként eltérő legyen a források megosztása(ma ez a helyzet) A civilizált segélyezéshez hozzátartozik a segélyezési rendszer átláthatósága, az állampolgárok pontos informálása. A jobb informáltság gyengítheti a segélyhez tapadó stigmát. A segélyezés ügyintézése is átalakításra szorulna.

6



A segélykérelem benyújtásánál a magyar gyakorlat több ponton kedvezőtlenül tér el a nemzetközi gyakorlattól. Nincs világossá téve, hogy a segélyt írásban is lehet kérni, gyakran feleslegesen alkalmazzák a környezettanulmányt, a jövedelemteszt túl bonyolult.

A segélykérelem elbírálásánál többnyire laikusokból álló szociális bizottság dönt. A segélyek felülvizsgálata és a jogosultság ellenőrzésének hasonló a nemzetközihez. Megkövetelhető a segélyfeltételeket érintő minden változás bejelentése kérelem előírt hivatali ellenőrzése ügyfél személyes meghallgatása környezettanulmány „környezés”, az ügyfél megkeresése végső esetben

A csalások felderítése és a szankciók Magyarországon nem különül el a segélyek benyújtásaelbírálásától. Gyakorlatilag amikor megnézik, hogy valaki jogosult-e a valamilyen segélyre, már azt is vizsgálják, hogy nem csal-e. Ezzel a hagyománnyal szakítani kellene, mert ettől válik megbélyegzővé a segélyezés. A segélyezési ügyintézés ellenőrzésével intézményesen kellene foglalkozni. Elsőfokú hatóságként működhetne a megyei hivataloknál szolgáló „szociális felügyelő”, ha lenne ilyen. Felső szinten az ellenőrzésért felelős intézmény lehetne a számvevőszék, az ombudsman vagy a parlamenti különbizottságok. 1995 óta a számvevőszék is és az ombudsman is foglalkozott segélyezési kérdésekkel, de alacsonyabb szintű közigazgatási intézmény nem jött létre. Fellebbezési lehetőség az önkormányzat által nyújtott szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról szóló határozatok ellen nincs. Jelenleg az ombudsmannak van jelentős szerepe a vitás ügyek rendezésében.

Segélyezés mértéke, skálák A segélyhez jutás feltétele, hogy elég szegény-e ahhoz, hogy jogosult legyen. Ma Magyarországon a segélyezési küszöb feltehetően csak alacsonyabb lehet a szükségesnél és indokoltnál, szintje politikai erőviszonyok függvénye. Ugyanúgy politikai kérdés, hogy a küszöböt összekapcsolják-e a jövedelem eloszlással, vagy a költségvetés függvényében rögzítik. A választás csak praktikus okokkal indokolható. A nyugdíjminimum megtartása mellett szól a megszokás, a kényelem, indexelés egyszerűsége.
7



Lényeg, hogy a segélyezési küszöbnek val

«« Előző oldal Következő oldal »»

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.