A rozsomák egy 60-90 cm hosszú, 15-30 kg-os medvealkatú ragadozó. Soha nem hátrál, nem ismeri a félelmet, hiszen a medvéket is képes legyőzni kis termete ellenére. Viszonylag gyorsnak és erősnek is mondható, hiszen képes 100 kg-os állattetemeket is elvonszolni, s a jávorszarvas nagyságú állatokat is képes elejteni.
Különösen igaz ez a sok hóval borított tájakon, mivel nagy mancsaival nem süpped el a hóban. Csak annyit eszik, amennyire szüksége van; a megmaradt zsákmányt elássa, majd később fogyasztja el.
Hatalmas területeket jár be annak ellenére, hogy egyébként nem folytat vándorló életmódot; vadászterülete akár 3.000 km2 is lehet. Főleg ügetve közlekedik, de figyelemre méltó sebességgel mászik fára, és rendkívül gyorsan úszik. A szakértők szerint a rozsomák kétféle üzemmódra képes: vagy maximális sebességgel közlekedik, vagy teljesen mozdulatlan. Érdekes, hogy bundája akkor sem fagy meg, ha benedvesedik.
Ennek ellenére nagyon nehéz észre venni, mivel ügyesen rejtőzködik. A szagát viszont lehet érezni (a menyét rokona), amit területének megjelelölésére használ.
Széles körben elterjedt, három kontinensen is előfordul, főleg az északi területeken, Európa, Szibéria és Észak-Amerika szubarktikus erdeiben. Maximális élettartama 8-10 év, fogságban 16 év.
A rozsomákot a rénszarvas állományban tett vélt vagy valós pusztításai miatt irtják. Vadászatuk kockázatos, bátran szembeszáll a vadászkutyákkal, sokszor meg is ölheti őket.
Magyarországon először 2008-ban, a Szegedi Vadasparkban találkozhattak a látogatók rozsomákkal, előtte egyetlen magyar állatkertben sem volt látható a faj. Ennek egyik oka, hogy még a szakemberek körében is sok tévhit él erről a fajról. Tény és való, hogy nagy mozgásigényének megfelelő méretű kifutót igényel, amelyet magas intelligenciája, ügyessége és ereje miatt hasonlóan biztos kerítéssel kell ellátni, mint a jóval nagyobb medvékét.
A Rozsomákról bővebben a Wikipedia
angol nyelvű cikkében olvashatunk.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
A denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed.
Az S.M.S. Szent István az Osztrák–Magyar haditengerészet Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, melyet Szent Istvánról, az első magyar királyról nevezték el. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. Az építés megkezdése előtt új sólyateret kellett építeni, mert a korábbi nem volt alkalmas ilyen méretű hajó építésére.
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!