Honlapunk látogatóinak még mindig 75%-a használja a Microsoft Internet Explorer nevű böngészőprogramot, ezért szükségesnek éreztük a többi böngésző bemutatását annak érdekében, hogy a többség rádöbbenhessen: a lehető legbutább programot használja nap mint nap.

Nem véletlen ez, hiszen napjainkban legelterjedtebb operációs rendszerébe, vagyis a Microsoft Windowsba (a doksi.hu látogatóinak 98%-a ezt használja) ez a böngészőprogram van integrálva, ráadásul eltávolíthatatlanul. A legrosszabb az egészben, hogy ezt a biztonság és kényelem szempontjából rendkívül kritikus szoftvert évek óta nem bővítették semmilyen új tudással, csak a hibáit foltozgatták a különböző frissítésekkel. Eközben természetesen az alternatív böngészőprogramok funkciók garmadáját kínálták szebb és jobb köntösben – át is csábították a hozzáértő felhasználókat, így az ezeket használók tábora lassan, de biztosan növekszik. A két legelterjedtebb alternatív böngészőprogram a Mozilla Firefox és az Opera. Mindkettő ingyenes, s elfogultság nélkül állítható, hogy nincs olyan funkció, amely vonatkozásában az Internet Explorer többet tudna náluk – főleg korából következően. A Microsoft ígérete szerint az Internet Explorer 7 utoléri majd a konkurenciát, de ne feledjük, hogy ez új szoftver lesz, ami a Microsoft esetében minimum egy éves ráhagyással lesz biztonságosan és stabilan használható. Várhatóan a Windows Vistával egy időben jelenik meg, 2007 első negyedévében, de addig is lássuk a sokat ígérő alternatívákat!

Internet Explorer - fapadot mindenkinek

Mozilla Firefox
A Mozillaként indult böngésző igazából a Firefox név bevezetése óta kezdett igazán nagy lépésekben fejlődni, ekkor ismerte meg a Windowsos világ is ezt a nagyszerű webböngészőt. A Linuxosok már korábban is használták, mivel sok Linux disztribúcióba bekerült; viszont ismerjük el, hogy a Linuxosoknak általában több sütnivalójuk van, mint a mezei, Bill Gates által átvert halandóknak.
A Firefox mostanság az 1.5-ös verziónál tart (1.5.xx), így számos hibajavítást átélt, nagyon megbízhatóra, gyorsra, és kis méretűre sikerült (5 MB alatt a telepítő). Felülete első ránézésre teljesen megegyezik az IE-vel, mégis sokkal többet nyújt annál – nem is lehetne ez jobb, hiszen az IE-felhasználói könnyen átszokhatnak a modern böngészésre.

Mozilla Firefox - A kiválasztott

Vegyük sorra, hogy miben nyújt többet a Firefox az ergonómia szempontjából. Először is, a címbeviteli mező alatt találjuk a Kedvencek gyorsindító sávját, így egyetlen kattintással elérhetjük a leggyakrabban használt (kb 10 db) oldalainkat. Emlékezzünk, hogy az IE alatt ehhez egy billentyűkombinációval elő kellett szedni a Kedvencek oldalsávját, vagy a Kedvencek menüpont alól előbogarászni a kívánt linket. A Firefox sávján akár könyvtárakat is elhelyezhetünk, így kattintáskor annak tartalma (vagyis a linkek) lenyílik. Ha például készítünk egy Hírek mappát, az összes hírportált betehetjük ide, amit nézegetni szoktunk. Az összes kedvenc gombnyomással kiexportálható a böngészőből, így ha a Windows ismét újratelepítésért esedezik, linkjeink nem adják át magukat az enyészetnek.
A másik nagyszerű funkció a beépített kereső, ami a következőképpen működik. Ha a címsorba nem címet írunk, tehát nem azt, hogy doksi.hu, akkor az adott kifejezésre rákeres a Google-ben, majd az első találat oldalát jeleníti meg. Elég tehát beírni a ’doksi’ szót a címsorba, majd Entert nyomni. Erre rendkívül meglepő módon a doksi.hu a legelső találat, így a böngészőben ez jelenik meg. A kereső másik használati módja az ablak jobb felső részében látható keresőmező. Ide bármit beírhatunk; a hatás olyan lesz, mintha a Google-be írtuk volna, csak éppen megspóroljuk a www.google.hu meglátogatását. Ide bármilyen keresőt beállíthatunk, ami nekünk tetszik (pl. Yahoo).

A legfőbb újdonság, amivel a Firefox szolgált, a füles böngészés lehetősége volt. Hasznosságát néhány doksi letöltése során fogom bemutatni. A megszokott módon ellátogatunk a Doksi-böngészőbe, majd az Informatika kategóriát választva benézünk a Számítógép-architektúrák rovatba. Ha több doksira is szükségünk van, a füles böngészés nagyon jól jön, mert úgy nyithatunk új lapot, hogy a Windows tálcáján nem foglal plusz helyet, s közelebb is van. Kattintsunk a kívánt doksira a jobb gombbal, majd válasszuk a ’Megnyitás új lapon’ lehetőséget.

Ha ezután átváltunk az új fülre, beírjuk a biztonsági kódot, majd letöltjük a doksit, a fület nyugodtan bezárhatjuk, az előző Számítógép-architektúrák kategória a helyén marad.

Végezetül három dolgot emelnék még ki. Az egyik, hogy a Firefoxhoz számos kiterjesztés létezik, amivel egy-egy feladat elvégzésére lehet felkészíteni a böngészőt. Ilyen például a programozóknak szánt LiveHTTPHeaders, ami a böngésző és a szerver közötti kommunikáció lépéseit jeleníti meg, vagy a Sage RSS-olvasó, amivel a hírportálok káoszát lehet kicsit megrendszabályozni.
A másik nagyszerű lehetőség, hogy a Firefoxban van letöltésvezérlő (kezdetleges, még fejlesztésre szorul), így nem kell aggódnunk a megszakadt letöltések miatt. A Firefox megjelenése előtt rengeteg problémánk volt abból, hogy a megszakadt letöltésről az Internet Explorer nem értesített, hanem befejezettnek nyilvánította a letöltést. Sok felhasználónk ekkor ki akarta csomagolni a doksit, de nem tudta, mert az archívum letöltése nem fejeződött be. Sok időbe telt, mire mindenkit rászoktattunk a külön letöltésvezérlő használatára.
A harmadik fontos tulajdonsága a Firefoxnak, hogy tökéletesen betartja a legújabb szabványokat is, így a honlapok nagy része (azért ebben is vannak hibák) úgy jelenik meg, ahogy a programozó szerette volna. Aki készített már honlapot tudja, mennyit kell küzdeni azzal, hogy az Internet Explorer saját elképzeléseinek megfelelő (és nem mellesleg a szabványtól nem eltérő) kódot tudjunk előállítani. A doksi.hu fejlesztése során is nem kevés munkaóra ment el az IE bugyutaságainak kerülgetésére.

Opera
Ez a norvég fejlesztésű böngésző sok tekintetben még a Firefoxnál is jobb, de biztosan színesebb, szebb a felhasználói felülete, ami természetesen hátrány is lehet az egyszerűség kedvelőinek.

Opera - színesebb és okosabb

A füles böngészést és a keresést ugyanúgy támogatja, mint a Firefox, s még kukával is rendelkezik, ahonnan a korábban (véletlenül) bezárt lapokat vehetjük elő. Ha bezárjuk az egész böngészőt, majd újra elindítjuk, ugyanazt a honlapot nyitja meg, ami korábban látható volt (ez hátrányos is lehet, ha például államtitkokat nézegettünk, mielőtt valaki leült böngészni a gépünk elé). Alapértelmezésben minden új ablakban megnyíló tartalom új lapra kerül, ami még kezesebbé teszi használatát.
Az Opera alapból is többet tud, mint a Firefox, hiszen van beépített e-mail és RSS-olvasója, illetve támogatja a közvetlen BitTorrent letöltést és az IRC-t is. Tud zoomolni és HTML-kódot validálni (helyességét ellenőrizni) is. A sok tudásnak mindössze 1,5 MB-nyi többlet az ára, a telepítője ugyanis 6,5 MB-ot nyom. Mondanom sem kell, hogy a Firefox és az Opera is beszél magyarul.

Zárógondolatok
Összességében egy dolog igazán fontos, mégpedig az, hogy az Internet Explorert felejtsük el, amíg nem érkezik meg az új, remélhetőleg rendesen működő verzió (egy évbe is beletelhet!). Aki az egyszerűséget kedveli, s nincs szüksége a rengeteg plusz beépülő modulra, válassza a Firefox-ot, mert használata egyszerű, biztonságos és villámgyors.
Aki szeret mindent egy helyen elintézni, legyen szó IRC-ről, BitTorrentről vagy RSS-olvasásról, annak kézenfekvő megoldás az Opera, hiszen a fentieket, és még sok mást alapból tud, nem kell hozzá beépülőket (majd azok frissítéseit) vadászni a netről.

A szemléltetés kedvéért bevágom honlapunk jelenlegi böngészőkre és operációs rendszerekre vonatkozó statisztikáit (2006. augusztus első fele).

Kapcsolódó linkek
www.microsoft.hu
www.firefox.hu
www.opera.com

Fábián Zoltán

Vissza a főoldalra

• Partnereink
• Médiaajánlat
• Impresszum
• RSS hírforrás