Hány faj él a Földön?

Dátum: 2023. november 16. 00:10:02.
Forrás : doksi.net/hu

A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.

Senki sem tudja, hányféle növény és állat létezik összesen a világon. A rovarkutatók úgy vélik, akár százmilliós is lehet a természetben található fajok száma, állítja Jeff McNeely, a Természetvédelmi Világszövetség, a WCU vezető tudósa. Ha azonban a biológusok véleményét kérdezzük meg ugyanerről, legtöbbjük a fajok számát csak 15 millió körülire teszi.

Ez a találós kérdés vagy rejtély lebeg az ENSZ brazíliai konferenciája felett, ahol a szakértők azt vitatják, hogyan lehetne lassítani a fajok kihalásának ütemét. Az Egyesült Nemzetek 2002-ben megállapodott abban, hogy 2010-re fékezni kell a növény és állatfajok eltűnésének ütemét. "Az a tény, hogy nem tudjuk pontosan, hány fajról is van szó, hátráltat annak megállapításában, hogy teszünk-e tényleges előrelépést a 2010-es célok felé" - mondta McNeely.
Eddig a tudósok körülbelül 1,7 millió növény- és állatfajt azonosítottak és neveztek el.

Valószínűleg kevés nagytestű emlős maradt felfedezetlenül a szárazföldön. Igaz, az 1990-es években, Vietnamban találtak néhány szarvas és vaddisznó fajt, azokon a területeken, amit az USA a háború során erősen bombázott. A legtöbb madár is kapott már nevet, bár időnként újak tűnnek fel; néhány kihaltnak hitt madárfaj pedig, mint például a híressé vált királyharkály az USA déli részén ismét megjelent. Afrika déli részén 3-4 ezer között van a leírt pókok száma, a becslések szerint ez kevesebb, mint 50 százaléka annak, ami ténylegesen előfordul azon a vidéken. A kutatók szerint a még le nem írt fajok akár a kertünkben is előbukkanhatnak, és felfedezhetjük őket már ha tudjuk, hogy mit kell keresnünk, ugyanis a fajokról gyűjtött új ismeretek nagy része a laboratóriumokban "porosodik". A fajok számának meghatározásához szükséges ismeretek halála abban gyökerezik, hogy kint a természetben kevés a képzett tudós, olyan, aki felismerhet és névvel láthat el egy új növény, illetve állatfajt.

A szakértelemmel rendelkezők legtöbbje pedig az ismert fajokra koncentrál. A bizonytalanság arra is rávilágít, hogy bolygónkat nem kutattuk át olyan alaposan, ahogyan azt a modern atlaszok sugallhatják. A múlt hónapban nagy hírt kavart, hogy Indonézia hegyi dzsungelében tudósok rátaláltak egy "elveszett világra": új, egzotikus madár, lepke, béka és növényfajok tucatjaira. "Minden olyan expedíció, ami korábban átvizsgálatlan területekre indul, talál új fajokat" - mondja McNeely. Különféle növény- és állatfajok milliói élnek a Földön, melyek számát a tudomány mintegy 40 millióra becsüli. Egykor 5 és 50 milliárd közötti számban léteztek fajok, írja könyvében az őslénykutató David Raup. (Extinction: Bad Genes or Bad Luck?/Kipusztulás: rossz gének vagy balszerencse?) Ebből a fenti tényből kiindulva minden ezer fajból egy az, amelyik még ma is él. Gyászos túlélési rekord, mondhatni, 99,9 százalékos kudarc!

A tudósok egyetértenek abban, hogy a kipusztulás jelenlegi üteme messze meghaladja a "természetes" fajkihalást, ami elsődlegesen az antropogén hatásnak tulajdonítható. Lehetetlen viszont pontos arányokról beszélni, amikor annyi a még felfedezetlen, a tudomány által azonosítatlan faj. Egy új lakótelep Johannesburgban egy ismeretlen, kis területre korlátozódott lepke faj számára kondíthat lékharangot, vagy egy kivágott esőerdő darabka egy varangyfaj kihalását eredményezheti. Az ismert fajok számának meghatározására történtek próbálkozások. Az 1500-as évek óta, vagyis a pontos történeti és tudományos feljegyzések kezdete óta, a WCN adatai szerint 800-nál több növény- és állatfaj pusztult ki. A környezetvédőket vészmadárnak tekintők hangsúlyozzák, hogy ez a veszteség kevesebb, mint az ismert fajok 0,05 százaléka. Ugyanakkor az ismert kétéltű fajoknak körülbelül egyharmada veszélyeztetett, összevetve a madarak 12 illetve az emlősök 23 százalékával - írja a Forestpress.

(forrás: geographic.hu)

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Miért pöttyös a leopárd?

A leopárdok pöttyei és a tigrisek csíkjai olyan terepszínű minták, amelyek szorosan kapcsolódnak élőhelyükhöz - mondják a kutatók. Annak érdekében, hogy a témába mélyebb betekintést nyerjenek, 37 vadon élő nagymacska mintáit vizsgálták meg, így próbálnak magyarázatot találni a változatos színekre.

A Kakaó

A kakaó a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a kakaóformák (Byttnerioideae) alcsaládjának legismertebb nemzetsége, a legkedveltebb élvezeti növények egyike. A csokoládé alapanyaga. Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú (pH 4-7,5) talajokat kedveli.

A Balaton

A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.