Kávézzunk vagy teázzunk?

Dátum: 2023. augusztus 27. 00:10:02.
Forrás : doksi.net/hu

A kávé évszázadok óta az emberiség legkedveltebb élénkítőszere. Sokan a napot egy csésze kávéval és egy cigarettával kezdik. Rosszabb esetben reggelizés helyett. Míg némelyek a munkakezdést, mások az életüket nem tudják elképzelni kávézás nélkül. Egy szertartásos kávézás mellett eltervezhetjük egész napunkat.

Amióta az emberiség létezik, jórészt a Nap és az évszakok határozták meg az alvás és az ébrenlét ritmusát. Miután átalakult a munka jellege és az élet ritmusa, már nem a Nap járása, hanem a ketyegő óra szabta meg az időbeosztást, az embernek is alkalmazkodnia kellett. A koffeintartalmú ételek és italok széles körű fogyasztása és a villanyvilágítás tette lehetővé, hogy az emberek munkarendje az órához igazodjon a nappali világosság vagy az alvás természetes ciklusa helyett.

Azért fogyasztunk koffeint, hogy ellensúlyozzuk a kialvatlanságot. De ne feledjük, az elmulasztott alvást pótolni kell, a sorozatos álmatlanság kimerüléshez vezet.

A kávéban levő koffein pszichoaktív drog. A világ legkedveltebb drogja, de mégiscsak drog. Nem veszélyes, ha mértékkel fogyasztjuk - naponta legföljebb 300 milligrammot, azaz három presszókávét. Kimutatták, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók körében gyakoribb a vese- és hólyagrák, a cisztás fibrózis, a hasnyálmirigyrák, valamint a csontritkulás.

Viszont egy sor jó tulajdonsága van: a koffein serkenti a központi idegrendszert és fokozza a fizikai teljesítményt, ezenkívül vizelethajtó, növeli a vérnyomást, de csak átmenetileg. Segíthet a fájdalomcsillapításban, enyhíti a migrénes fejfájást és az asztmás tüneteket, ugyanakkor kedélyjavító is. Szellemi serkentőszerként növeli az éberséget, javítja az érzékszervi észlelést és a reakcióidőt. S mivel a fáradtság ellen hat, fokozza a teljesítményt az olyan tartós figyelmet igénylő feladatoknál, mint az autóvezetés, repülés, egyszerűbb matekpéldák megoldása.

Fogyaszthatnak-e a gyermekek kávét? Nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy kis adag koffein is árthat nekik. Kisebb testsúlyuk miatt nyilván kevesebbet fogyaszthatnak, mint a felnőttek, a koffein jó és rossz hatását figyelembe véve. A várandós anyák nem ártanak a magzatnak, ha nem fogyasztanak két csésze kávénál többet.

A kávébab egy cserje bogyójában levő magvak. A kávébogyó cseresznyéhez hasonlít. Kezdetben zöld, majd megérve sötétvörös lesz. A kávébabot kemény, pergamenszerű burok fogja körül. A forgalomba kerülő kávét két úton: nedves vagy száraz feldolgozással nyerik. A nedves eljárás abban áll, hogy a kávébabot hatalmas cementedényekben 48 órát erjesztik, majd vízzel mosva leválasztják a gyümölcshúst. A még pergamenszerű burokban levő magokat szárítódobokban, vagy ha az időjárás megengedi, a szabadban megszárítják. A burkot eltávolítják, és végül fényesítik a babot. A száraz eljárás egyszerűbb és sokkal olcsóbb. A babot a gyümölcshússal hosszabb ideig szárítják. A gyümölcshús leválik, vele együtt a másik két burok is.

Még régebbi keletű a tea fogyasztása. Mint ősi csodaszer fogyasztását már a Krisztus előtti 6. században javallották az új vallás, a taoizmus híveinek. "Egy fürdő felfrissíti a testet, egy csésze tea a szellemet" - tartja egy távol-keleti közmondás. Kínában és Japánban ősi és kifinomult kultúrája van a teafogyasztásnak. Vietnamban, a világ második legnagyobb kávétermelő országban is inkább a teát kedvelik. A tea növénye (Thea sinensis) egy Indiában és Dél-Kínában őshonos örökzöld cserje, amely a nedves trópusi és szubtrópusi éghajlatot kedveli. Mezőgazdasági termesztése teakertekben történik, amelyek először Kínában terjedtek el, mivel legelsőként itt ismerkedtek meg a teaital élvezetével. A teakerteket gondosan művelik: trágyázzák, gyomtalanítják, metszik, szüretelik.

A metszés célja, hogy minél több fiatal, friss tealevél fejlődhessen, ugyanis a zsenge levelek adják az értékes alapanyagot a teakészítéshez. A leveleket először március elején szedik, majd még 5-15 naponként többször ismétlik a szüretet. A levelek feldolgozása bonyolult, több lépésből álló művelet. Első fázisa a fonnyasztás. A még nedves, frissen szedett leveleket sűrűn egymás mellé illesztett fémrácsokra teszik, ezután alulról forró levegőt fújnak a levelekre. Az átáramló meleg levegő 18-20 óra alatt a tealevelek nedvességtartalmát a felére csökkenti. A fonnyasztás nem tart tovább egy napnál. A következő fázis a sodrás. Az ellentétes irányba forgatott hengerek között a fonnyasztott levelek egy része megtöredezik, másik része összesodródik. A sodrás rövid ideig tart: 30-40 perc elegendő ehhez a művelethez. A sodrásra azért van szükség, hogy a sejthártyák széttöredezzenek, az enzimek felszabaduljanak és könnyebbé váljon az erjesztés. A következő munkafolyamat a rostálás, rázóasztalon osztályozzák nagyság szerint a keveréket.

Az osztályozást az erjesztés, vagyis a fermentálás követi. A teát 4-5 cm vastag rétegben öntik a farostlapokra. Általában két-három óra alatt 27-28 Celsius-fok hőmérsékleten játszódik le a folyamat. Utolsó fázis az aszalás, amikor tíz-tizenöt percig 80-90 Celsius-fokon tartják a teát. Száz kilogramm frissen szedett zöld levélből a különböző műveletek után mindössze 25 kg marad. Ez a fekete tea. Léteznek azonban más feldolgozási módok is, így találhatunk olyan teát, amelyet csak részben, vagy egyáltalán nem fermentáltak, az ilyen teát nevezzük zöld teának.
Nyugat-Európában már jócskán elterjedtek a kávéházak, amikor Runge német vegyész 1820-ban vizsgálni kezdte, mit is tartalmaz a kávé? A kivont anyagnak, a drognak a "koffein" nevet adta. 1838-ban aztán a vegyészek kimutatták, hogy a tea hatóanyaga szintén a Runge-féle koffeinvegyület. Az 1800-as évek vége felé a kóladióban is meglelték ugyanazt a drogot.

Bár nálunk nem fejlődhet ki olyan teaszertartás, mint a japánoknál vagy az előkelőség és fényűzés netovábbjaként emlegetett angol öt órai tea rituáléja, de megkóstolhatjuk az igazi, zöld vagy fekete teát, melyek közül néhány teafajta több koffeint tartalmaz, mint a kávé. Emellett más ízanyagok teszik a tea ízét kellemesebbé.

Pomjánek Béla / Hargita Népe

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

A LEGO története

A LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték védjegye. Az eredetileg kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". (Elterjedt, de téves az a feltételezés, hogy a szó latin eredetű és azt jelenti: "összerakok", mivel a lego latinul azt jelenti, hogy olvasok).