Arcok > Irodalmi arcképcsarnok > Eötvös József (1813 - 1871)

A reformkor legnagyobb regényírója, költő és politikus. Habsburg-hű főúri családból született, német anyától. Nevelője, Martinovics egykori vádlott-társa ébresztette fel benne a magyarság tudatát, s a pesti egyetem légköre a nemzeti és liberális eszmékért való rajongást. Az 1830-as párizsi forradalom hírét már örömmel fogadta. Ügyvédi vizsgát tett, majd hosszabb külföldi körútra ment. Politikai eszményképe külföldi tapasztalatai alapján egyre inkább a nagybirtokrendszer nyűgétől megszabadult, polgárosodott Magyarország lett. A falu jegyzője című regényében ennek érdekében leplezte le a feudális vármegyét, a megyei nemesség romlottságát, s tárta fel a jobbágyság szenvedéseit. Regényt írt Dózsa parasztháborújáról is, hogy figyelmeztesse kortársait, milyen veszedelmek származhatnak a nép elnyomásából. 1848-ban közoktatásügyi miniszter lett, de megrettent az események forradalmi alakulásától, s elhagyta az országot. A kiegyezés után újból miniszter lett, s ő alkotta meg az általános, kötelező népoktatásról szóló törvényt. - Néhány szép verse örök értéke marad líránknak. Búcsú című költeményét 1836-ban írta, mikor külföldi körútjára indult.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

• Hunfalvi Mária - Eötvös József és az 1868-as népoktatási törvény / 2004, 8 oldal
  
  
• Meskó Attila - Eötvös Loránd geofizikai vizsgálatai / 2006, 6 oldal
  
  

Eötvös József kortársai:

- Arany János
- Batsányi János
- Berzsenyi Dániel
- Jókai Mór
- Kazinczy Ferenc
- Kemény Zsigmond
- Kölcsey Ferenc
- Madách Imre
- Mikszáth Kálmán
- Petőfi Sándor
- Vajda János
- Vörösmarty Mihály
- Kisfaludy Sándor