Arcok > Történelmi arcok > Thomas Woodrow Wilson (1856 - 1924)

Amerikai demokrata politikus, az Egyesült Államok 28. elnöke (1913-1921).

1856. december 28-án született a virginiai Staunton-ban. Öten voltak testvérek, ő a harmadik gyermek volt. Édesapja Dr. Joseph Wilson, édesanyja pedig Janet Woodrow. [1]

Diszlexiája miatt tizenkét éves koráig nem tanulhatott, így apja oktatta otthonukban. 1873-tól 1874-ig egy Davidson nevű főiskolán tanult, majd Princetonba ment, ahol politikát és történelmet hallgatott. Itt diplomázott 1879-ben. 1879-től 1883-ig jogot tanult a University of Virginia egyetemen. [1]

1882. januárjában kezdte meg jogi pályafutását Atlantában. Egyik egyetemi csoporttársa, Edward Ireland felajánlotta neki, hogy társuljanak, és együtt próbáljanak karriert építeni a mintegy 143 másik ügyvéd mellett Atlantában. Wilson elfogadta ajánlatát, de az egyre hevesebb hatalmi harc és az ügyvédek közötti versengés eltántorította a jogi pályáról, ezért inkább a politika felé fordult. [1]

1883-tól 1886-ig a Johns Hopkins University-n folytatta tanulmányait: ismét politikát tanult, azon belül is az amerikai alkotmányos jogra fordított kiemelt figyelmet – úgy vélte ugyanis, hogy ebben tükröződnek leginkább az Egyesült Államok politikai hiányosságai. [1]

1911-ben New Jersey kormányzójává választották. Ezen időszak alatt (1911-1913) számos reformot vezette be, s részben emiatt is, népszerűsége is folyamatosan nőtt. [2]

1912-ben pártja Wilsont indította az elnökválasztáson, sikerrel. Elnökségét is a reformeri tevékenység jellemezte. Külpolitikájában Latin-Amerika felé fordult, az első világháború elején pedig békepárti elveitől vezérelve a semlegességi politikát szorgalmazta. [2]

Elnöki ciklusának elején össznemzeti egyetértéssel hozták létre az amerikai jegybankot, a FED-et (Federal Reserve Board), amely mind a mai napig jelentős hatással van mind az Egyesült Államok gazdasági, mind világgazdaságbeli szerepére.
A világkereskedelem szempontjából egy másik jelentős esemény is köthető regnálásához. Elnöki ideje alatt adták át ugyanis a világnak, a döntő mértékben amerikai tökéből 1900 és 1914 között épült Panama-csatornát, melynek köszönhetően a hajózási útvonalak jelentősen lerövidültek – a New York - San Francisco út például kevesebb, mint a felére (22 500 km-ről 9500 km-re) csökkent.

1917-ben Németország korlátlan tengeralattjáró-hadviselésre szánta el magát, ezért Wilson a demokrácia megvédésére hivatkozva mégis hadat üzent Németországnak, belevíve az USA-t az első világháborúba. [2]

"A megértés termőföldjéből kell kinőniük a barátság gyümölcseinek" – mondta Wilson elnök 1913-ban. A fenti szavak tökéletesen tükrözik politikáját, ami egyformán vonatkozik a belső kérdések megértésére és a nemzetközi kapcsolatokra. Wilson elnök egyenesen és világosan mondta ki beszédében: "Az Egyesült Államok soha többé nem akar meghódítani egyetlen négyzetméternyi területet sem!". [3]

Wilson elnök felhívása a világhoz, vagyis annak hangsúlyozása, hogy ki kell zárni az eljövendő háborúk minden lehetőségét, megragadta a tömegek képzeletét. [3]

Ám a háború utáni, 1919-es párizsi békekötésen résztvevő államférfiak nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget Wilson szavainak, s bár alapnak tekintették a hadviselő felek Wilson 14 pontból álló javaslatát, az érvényesítésükre mégsem került sor. Saját személyük hatalmi súlya, és nemzeteik terjeszkedése fontosabb volt számukra, amelynek Magyarország is áldozatául esett a Trianoni békeszerződés következtében (területe 325.411 km²-ről, 93.036 km²-re csökkent, s elvesztette korabeli lakossága kétharmadát). Ilyen körülmények között alakult meg a Népszövetség (az ENSZ elődje). [2] [3]

1918. január 8-án hirdette ki Wilson elnök 14 pontját az Egyesült Államok nevében, mely részben a nemzetközi jog új alapelveit jelentette:

1. Nincs többé titkos diplomácia
2. A tengerek és kereskedelem szabadsága
3. A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszorítás elhárítása
4. Leszerelési egyezmény
5. Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása
6. A központi hatalmak által megszállt orosz terültek kiürítése
7. Belgium helyreállítása
8. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotharingia Franciaországhoz csatolása
9. Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően
10. Az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése
11. A központi hatalmak csapatainak kivonása Romániából, Szerbiából és a Szerbiához csatolandó Montenegróból
12. Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása
13. Egy független lengyel állam létrehozása, beleszámítva minden olyan területet, ahol kétségtelenül lengyel lakosság él, szabad kijárattal a tengerhez
14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és a területi sérthetetlenség biztosítására (a Népszövetség alapgondolata az annexió /bekebelezés/ tilalma, valamint a nemzetek önrendelkezési joga). [4]

A Népszövetségnek meghatározó szerepe volt az egészségügyi, munkaügyi, kereskedelmi és nevelésügyi kérdések szabályozásának létrejöttében.[3]

Woodrow Wilson kétségbevonta a háborúk szükségességét, támogatta viszont a Szovjetunió elleni intervenciót (katonai beavatkozás). [2] [3]

Az amerikai kongresszus sem a békeszerződést, sem a Népszövetség alapokmányát nem hagyta jóvá, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy idegösszeroppanást, később pedig idegbénulást kapott, melyből sohasem épült fel. Idegbénulása után tolószékbe került, s haláláig (1924. február 3.) már nem is állt a nyilvánosság elé. [2]

Érdemei részbeni elismeréséül, az 1934-ben kibocsátott 100.000 dolláros amerikai bankjegyre az ő portréját nyomtatták rá. [5]

Forrás:

[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Woodrow_Wilson
[2] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/wilson.html
[3] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/fdr/fdr17.html
[4] http://hu.wikipedia.org/wiki/Wilson_eln%C3%B6k_14_pontja
[5] http://en.wikipedia.org/wiki/Large_denominations_of_United_States_currency

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.

A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékenyalakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány. A vaskohászat feladata a vas érceiből a nyersvas kinyerése, majd továbbfeldolgozása öntöttvassá és acéllá.

• Thomas Nagel - Az egyenlőség politikai eszménye a modern politikai filozófiában / 2005, 2 oldal
  
  
• Ulric-Gwyneth-Thomas J. - Az intelligencia, amit tudunk róla és amit nem / 2013, 21 oldal
  
  
• Thomas Vosseberg - Hacker kézikönyv / 2002, 115 oldal
  
  
• Thomas F. Gieryn - Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nemtudománytól / 2014, 22 oldal
  
  
• Thomas Mann - Márió és a varázsló, elemzés / 2011, 3 oldal