Arcok > Magyar uralkodók > Taksony fejedelem (955 - 972)

Taksony magyar nagyfejedelem Zolta nagyfejedelem fia, Árpád nagyfejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan. [1]

Taksony a kalandozó hadjáratok idején, 947-ben egy itáliai hadjáratot vezetett, ami azt valószínűsíti, hogy 931-nél korábban születhetett. Halálát a 960-972 közötti évek valamelyikére teszik. [1]

Az Árpád halálát követő időszakban a Turul-nemzetség ereje hanyatlásnak indult. [1]

Zolta, atyjának 947-ben történt lemondását követően lett vezér. 947-ben, hatalmas sereggel járt Itáliában, ahol nagy győzelmeket aratva nyomult egészen Otrantóig. 950-ben viszont Henrik bajor herceg csapatai eredményesen harcoltak Taksony hadai ellen. [2]

951-ben a magyarok Franciaországban, a Loire mentén az Atlanti-óceán partjáig hatoltak; Németországot ekkor elkerülték. 954-ben Wormsnál egyesült Konrád herceg a magyarokkal, midőn őket segítségül hívta I. Ottó német király ellen. A magyarok Belgium nyugati részének leigázása után Felső-Olaszországon át zsákmányokkal megrakodva és sok fogollyal tértek haza Magyarországra. [2]

955-ben újabb hadakat küldtek Németországba, és kegyetlenül fosztogattak, míg Augsburgnál döntő csatát nem vesztettek – ez a csata később az I. Augsburgi csata nevet kapta. A magyarság ekkortól fölhagyott a nyugat felé irányuló kalandozással. A vesztes csata eredményeként került Taksony a fejedelmi székbe. [1] [2]

958-ban Taksony hadai Konstantinápoly közelében, 961-ben pedig Trákiában szenvedtek vereséget. Pár év múlva a bolgárok úgy szövetkeztek a magyarokkal, hogy nekik országukon keresztül szabad támadási útvonalat engedtek a görögök ellen – ezt kihasználva a magyarok többször be is törtek Görögországba. [2]

968-ban a bizánci császár a bolgárok és magyarok ellen Szvetoszláv kijevi nagyherceggel szövetkezett, ki a következő évben el is foglalta Bolgárországot. [2]

970-ben Bardas vezér döntő csatát nyert a szövetségesekkel szemben, így a megvert magyar és besenyő hadak kénytelenek voltak hazatérni. Ezt követően a magyarok a kelet felé irányuló kalandozásokat is beszüntették. [2]

Taksony vezér, aki személyesen sohasem volt előtérben, 972-ben hunyt el. Taksonyt a hagyomány szerint a Pest vármegyei Taksonyban temették el. [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org
[2] http://mek.oszk.hu

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

• Taksony térképe és rövid története / 2000, 1 oldal