_karoly/arc.webp)
II. (Kis) Károly Nápolyban született 1354 körül. Anjou-házi magyar, és III. Károly néven nápolyi király, valamint akháj fejedelem is volt. Nápolyban 1381. június 2-től, Magyarországon 1385. december 31-től haláláig uralkodott. A „Kis” melléknevet termete miatt kapta. Margittal kötött házasságából 3 gyermeke – Mária, Johanna és Nápolyi László – született. Apja Lajos durazzói herceg, anyja pedig Sanseverino Margit volt. [1] [2]
Apját korán elvesztette, ezért I. Johanna nápolyi királynő neveltette, majd 1365-ben V. Orbán pápa kérésére a magyar udvarba küldték Budára. I. Lajos király megkedvelte, így Károly 1371-től 1376-ig dalmát–horvát hercegi címmel a Délvidéket kormányozhatta. Amikor Johanna királynőnek nézeteltérése támadt a pápával, I. Lajos seregével Rómán át Johanna ellen vonult, s a királyságot elfoglalta, Johannát pedig börtönbe vetette, majd hamarosan megölette. Ezután Károly is összeveszett Rómával, ezért 1385-ben kiközösítették az egyházból. [1] [2]
Ekkor a magyar trónra törve, korábbi fogadalma ellenére magyar földre utazott. Kihasználva a magyar belviszályokat, megszerezte a koronát, s 1385-ben királlyá koronázta magát. Mária anyakirályné azonban nem nyugodott bele a hatalomátvételbe: 1386 februárjában merényletet szervezett ellene. A gyilkossági kísérlet után életben maradt Károlyt Visegrád várába zárták (állítólag mérget szórtak a sebére), de összeesküvői második próbálkozása sikerrel járt – a félholt királyt megfojtották. [1]
Tettei miatt pont a halála előtti napon átkozta ki a Pápa, ami miatt rendes egyházi szertartással csak 1390. február 3-án temették el a visegrádi Szent András kolostorban. [2]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._K%C3%A1roly
[2] http://gyurkovics.freeweb.hu
Don kanyar, 2. magyar hadsereg
Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.
A munka ünnepének eredeteA munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
A Valentin-naprólSzent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
Kapcsolódó doksik- Somogyi Bernadett - Klinikai ismeretek II. A légző rendszer betegségei és speciális ápolási gondozási igényei / 2010, 52 oldal
- Faragó Ferenc - Tanyai szilánkok III / 2004, 74 oldal
- Rencz-Ress - A PN átmenet II / 2003, 22 oldal
- György-Horváth László - Énekes népszokásaink II / 2010, 33 oldal
- A parasztság helyzetének változásai a XVIII. századi Magyarországon / 2003, 1 oldal
