V. László Komáromban született, 1440. február 22-én. Habsburg-házi magyar király, Ladislav néven cseh király. [1]
Négy hónappal apja halála után született, ezért gyakran Utószülött (Postumus) Lászlónak is nevezik. Apja Albert magyar, német és cseh király, anyja pedig Luxemburgi Erzsébet volt. [1]
Amikor László megszületett, a magyar rendek már megválasztották királynak a Lengyelországból behívott I. Ulászlót, László anyja azonban a magyar királyi koronát Bécsújhelyre vitette. [1]
Az anyakirályné rábeszélésére Szécsi Dénes esztergomi hercegprímás – többek között Cillei Ulrik gróf, valamint Ujlaki Miklós és Garai László bánok jelenlétében – 1440. május 15-én magyar királlyá koronázta Lászlót. [1]
I. Ulászló 1440. június 29-re Budára országgyűlést hirdetett, ahol a rendek újból királlyá koronázták őt. [1]
Az anyakirálynő a megkoronázott gyermekkirállyal és a koronával már korábban Pozsonyba menekült, mivel a magyar főurak többsége elpártolt tőle. Fiát III. Frigyes német-római császár gondjaira bízta, ő azonban féltve osztrák főhercegi címét, a gyermekkirályt az Orth-i kastélyba záratta. [1]
Az 1444. november 10-i várnai csata után majdnem kétéves interregnum következett (az uralkodó halála és az új uralkodó trónra lépése közötti átmeneti időszak), ugyanis nem lehetett biztosan tudni, hogy I. Ulászló valóban elesett-e, vagy esetleg túlélte a vesztes csatát. Végül az 1446. áprilisi országgyűlésen döntés született, hogy amennyiben a király május 30-ig nem tér haza, a gyermek Lászlót a magyar rendek királyuknak ismerik el. Nemsokára küldöttséget is menesztettek Frigyeshez, hogy engedje szabadon a gyermekkirályt, ő azonban ezt megtagadta. Szükségmegoldásként a magyar országgyűlés Hunyadi Jánost választotta kormányzónak, a csehek pedig Podjebrád Györgyöt tették meg régensüknek. A régens az a személy, aki a törvényes uralkodó helyett uralkodik. Erre akkor kerül sor, ha a törvény szerinti uralkodó kiskorú, beteg, vagy hosszabb ideig távol van; illetve interregnum idején. [1] [2] [3]
1451 őszén Frigyes – római császárrá koronázására – magával vitte Rómába a fogoly Lászlót is. Ekkor az alsó-ausztriai rendek beleegyezésével, Einzinger Ullrich gróf biztatására, Wendell Gáspár nevelő megpróbálta megszöktetni a fogoly gyerekkirályt, de a cselszövés kitudódott, és maga a nevelő is börtönbe került. [1]
1452. március elején a magyar és az alsó-ausztriai rendek, akikhez közben csatlakoztak a felső-ausztriai, a cseh és morvaországi rendek is, szövetségre léptek Frigyes ellen, és június 20-án, amikor Frigyes a gyermek Lászlóval Bécsújhelyre érkezett, 16 ezres osztrák és cseh haderő kerítette be. A fegyveres erő megtette hatását, hiszen a császár a 13 éves Lászlót Cillei Ulrik grófnak átadta. László ekkor – bizonyára Cillei és a környezetében lévő más főurak segítségével – november 11-re Bécsbe országgyűlést hívott össze (tehát példátlan módon, az ország határain kívül). A magyar rendek nagyszámban meg is jelentek, s némi késéssel maga Hunyadi János is, akinek kormányzói tisztsége megszűnt, de Magyarország „királyi főkapitányává és a királyi jövedelmek kezelőjévé” nevezték ki. Hatalmi helyzete valójában azonban nem változott, mivel továbbra is kormányzóként járt el. [1]
1453. szeptember 28-án az osztrák rendek – Hunyadi és Podjebrád egyetértésével – eltávolították Cillei Ulrikot László környezetéből, majd Lászlót Prágába vitték, ahol Podjebrád foglyul tartotta. Enea Silvio jegyezte fel az osztrák és magyar főurak cinikus mondását: „Mi vadásztunk, de a vad a cseheknek jutott!” (Hunyadi János, Vitéz János, Podjebrád György, két Sternberg gróf, négy Eizinger, és Plankenstein Pongrác 1453. október 27-én írásban rögzítették szövetségüket). Közben újból László király közelébe került Cillei Ulrik, így a Hunyadi Jánossal folytatott hatalmi harc újrakezdődött. Az ország főurainak közvetítésével kibékültek, majd elhatározták, hogy családi szövetségre lépnek, s összeházasítják gyerekeiket. Hunyadi János fiát, Mátyást mintegy zálogként Prágába küldte a király és Cillei mellé, Cillei pedig Erzsébet leányát Vajdahunyad várába rendelte, de a leány rövidesen meghalt. [1]
1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári csata után nem sokkal meghalt Hunyadi János, Magyarország kormányzója pedig Cillei Ulrik lett. A futaki országgyűlésen Hunyadi László, Hunyadi Mátyás testvére csak azzal a feltétellel jelent meg, hogy az apja által kezelt királyi vagyonokról nem kell elszámolnia; egyben megígérte Nándorfehérvár mint királyi birtok átadását. [1]
László 4000 fegyveressel és Cillei Ulrikkal 1456. november 8-án érkezett hajón Futakról Nándorfehérvárra. Hunyadi László és a királyt, Cilleit és még néhány urat a várba hívták, de a kíséretet alkotó fegyveresek előtt a várkapukat hirtelen bezárták. Másnap Hunyadi László Cilleit – rövid szóváltás után – karddal megölte, így a fiatal király kénytelen volt a Hunyadi fiút az ország főkapitányává kinevezni. [1]
1457. március 16-án Hunyadi László feje a hóhér pallosától sújtva (negyedik próbálkozásra) a porba hullt. Öccse, Mátyás (a későbbi Hunyadi Mátyás király) megmenekült. [1]
A Prágába 1457. szeptemberben megérkező királynak találkozója volt jegyesével, VII Károly francia király Madeleine nevű leányával, ám 1457. november 23-án, három napig tartó rosszullét után váratlanul meghalt. Halálával kapcsolatban okkal merült fel a mérgezés gyanúja, de az új kutatásokra alapozva feltételezhetjük, hogy fehérvérűség (leukémia) végzett vele. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/V._L%C3%A1szl%C3%B3
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Interregnum
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9gens
A berlini falról
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
A mesterlövészA mesterlövész, a gyalogos katona fegyverei számára elérhető hasznos lőtávot akár többszörösen is túlteljesítő, mesterlövész puskákkal dolgozik. Két alapvető csoport különböztethető meg, a katonai mesterlövész (sniper) és a rendészeti (sharpshooter), melyek közötti technikai különbségekről később lesz szó.
A számítógép történeteRengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.
Kapcsolódó doksik- Dr. Szvitács István - Menedzsment mérnököknek IV. Szervezetek vezetése / 2000, 54 oldal
- Kiss Attila - A nagy földrajzi felfedezések, a XV. század vége / 2007, 4 oldal
- Németalföld festészete a XV. században / 2001, 2 oldal
- Informatikai navigátor, Gondolatok a szoftverek használatáról és fejlesztéséről V / 2011, 156 oldal
- Magyar feudális állam a XIII. században, IV. Béla és II. András idején / 2008, 3 oldal
