Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Hajnal-Gombási - Állat asszisztált terápia akut pszichiátriai osztályos kezelés keretein belül

Hajnal András, Gombási Dóra PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika • Kutya – farkas: közös ős • 11-16 000 éve már létezik az emberrel együtt élő „kutya” • Vándorló, gyűjtögető/vadászó életmód – feltehetőleg nem tudatos domesztikálás • Gyenge, alárendelt, magányos farkas – emberi tábor körüli maradékokat kereste • Higiénia, védelem • Letelepedés – többféle igény, feladat – a fajták eredete • Megszűnt a keveredés a farkassal Freedman, A.H, Gronau, I, Schweizer, RM, Ortega-Del Vecchyo, D, Han, E, et al (2014) Genome Sequencing Highlights the Dynamic Early History of Dogs PLoS Genetics, 10(1) Fan, Z., Silva, P, Gronau, I, Wang, S, Armero, AS, et al (2016) Worldwide patterns of genomic variation and admixture in gray wolves Genome Research 26, 163-173 Jouventin, P., Y Christen, and FS Dobson 2016 Altruism in wolves explains the coevolution of dogs and humans Ideas in Ecology and Evolution 9:4-11 Miért

pont a farkas?  A farkasok jobb szaglással rendelkeznek, kétszer olyan gyorsan futnak, és messzebb futhatnak, mint az emberek  Altruisztikus viselkedést mutatnak a falkán belül  Kétfázisú táplálkozás - megosztás a kölykökkel és a „bébiszitterrel”  Az emberek által felnevelt farkasok együttműködnek az emberekkel, mintha saját fajuk lenne Jouventin, P., Y Christen, and FS Dobson 2016 Altruism in wolves explains the coevolution of dogs and humans Ideas in Ecology and Evolution 9:4-11 Schmidt, P.A, Mech, LD 1997 Wolf pack size and food acquisition American Naturalist 150 513–517 Schleidt, W. M, & Shalter, M D (2003) Co-evolution of humans and canids: An alternative view of dog domestication: HOMO HOMINI LUPUS? Evolution and Cognition 9(1): 57-72 Kutya-ember koevolúció?  Farkas és ember kölcsönösen növelték egymás evolúciós sikerességét.  Kommunikáció és kooperáció fejlődése, a farkas mintájára  Eurázsia

területén rénszarvasokat követték a farkasok az újonnan érkező ember felismerte a farkas vislkedésének előnyeit, elsajátította a szociális viselkedési technikákat, a kooperatív vadászatot, majd terelés módját Shipman, P. 2015b The invaders: how humans and their dogs drove Neanderthals to extinction Cambridge, MA, Harvard University Press Jouventin, P. 2013 La domestication du loup Pour la Science 423: 42–49 Schleidt, W. M, & Shalter, M D (2003) Co-evolution of humans and canids: An alternative view of dog domestication: HOMO HOMINI LUPUS? Evolution and Cognition 9(1): 57-72 Miért pont a kutya?  A kutyák jól reagálnak az emberi kommunikációs gesztusokra, a beszédre, a mutatásra és a testtartásra  A kutyák egyértelműen érzékenyek az emberi szociális jelekre és képesek megkülönböztetni az emberi arcokat  Az emberek és a kutyák közötti konvergens evolúció az ember-szerű kommunikációs módok megszerzéséhez vezetett a

kutyáknál  A kutyák és a farkas viselkedés közötti alapvető különbség a kutyák azon képessége, hogy figyelik az ember arcát  Képesek tulajdonosuk érzelmi állapotaik felismerésére vizuális jelzések segítségével Miklósi A, Kubinyi E, Topál J, Gácsi M, Virányi Z, Csányi V. (2003) A simple reason for a big difference: wolves do not look back at humans, but dogs do Curr Biol 2003 Apr 29;13(9):763-6 Oxytocin-gaze positive loop and the coevolution of human-dog bonds. Miho Nagasawa et al Science 348, 333 (2015) Kutya fMRI - arcfelismerés  7, fMRI vizsgálathoz betanított kutyának mutattak emberi arcokat, és mindennapi tárgyakat ábrázoló képeket  Emberi arcok: aktivitás változás főként a kétoldali temporális kéregben  Mindennapi tárgyak: nem észleltek jelentős agyi aktivitásváltozást Cuaya, L. V et al(2016) Our faces in the dog’s brain: Functional imaging reveals temporal cortex activation during perception of human

faces PLoS One11, 1–13 Kutya fMRI – ember és kutya arcfelismerés  20 kutyának fMRI vizsgálat közben: arcokat ábrázoló képeket mutattak  kutya- és ember  Ismerős/ismeretlen  Különböző érzelmi töltettel  Az eredmények szomszédos, de különálló agyterületeket tártak fel a bal oldali kéregben az emberi és kutya arcok feldolgozására a kutya agyában  Az ismertség nem befolyásolta, hogy melyik terület aktiválódik  Az érzelmi töltethez kötödő eltérések nem játszottak szerepet a két terület elkülönítésében • Az emberi arcokat felismerő terület az emberi fusiform arcterületnek (FFA – Fusiform Face Area), • a kutya arcokat felimserő régió az emberi gyrus temporalis superiornak (STG) felelt meg. Thompkins AM, Ramaiahgari B, Zhao S, Gotoor SSR, Waggoner P, Denney TS, Deshpande G, Katz JS (2018) Separate brain areas for processing human and dog faces as revealed by awake fMRI in dogs (Canis familiaris).

Learn Behav 2018 Dec;46(4):561-573 Kutyák fiziológiai hatásai  Csökken a kortizol, az adrenalin és noradrenalin     szintje Csökken a vérnyomás, a fájdalomérzet, légzésszám Nő az endorfin és a szintén stressz csökkentő hatással bíró oxytocin szintje Csökken a chromogranin A szintje Tükörneuronok aktiválódnak Változások a kutyákban  Mérhető változás a kortizol, oxytocin, prolaktin és dopamin szintekben  Kortizol szint viszont emelkedik- ezért fontos, hogy biztosítani kell a nyugodt környezetet, limitálni a látogatások gyakoriságát, lehetőség szerint kivédeni a negatív élményeket  A pozitív visszacsatolás segíti a további közös munkát a kutyák számára is Állat asszisztált programok  Állatasszisztált aktivitás (AAA)  Állatasszisztált oktatás (AAE)  Állatasszisztált terápia (AAT) Bánszky N., Kardos E, Rózsa L, Gerevich J (2012): Az állatok által asszisztált terápiák

pszichiátriai vonatkozásai In: Psychiat Hung 2012, 27 (3): 180-190 Molnár M., Rudolf Zs, Szalai K, Takács I (2015) Állatasszisztált pedagógia és terápia Kaposvári Egyetem Pedagógia Kar Kaposvár Terápiában használt állatok  Kutya  Ló  hippoterápia  gyógypedagógiai lovaglás  lovas pszichoterápia  Delfin  Egyéb állatok (láma, teknős, madarak, rágcsálók, macska) Hol használható?  Depresszió  Szorongásos zavarok  ASD  Demencia  Szenvedélybetegségek  Szkizofrénia Az AAT általános előnyei  Az állatok jelenléte önmagában számos kedvező hatással bír:  Csökken a szorongás  Csökken a magányérzet, segíti a kapcsolatfelvételt egy másik emberrel, témát biztosít, növeli a szociális láthatóságot  Nő a biztonságérzet  Feltétel nélküli szeretet élménye  A gondoskodás által az állatok mellett megélhető a kompetenciaérzés Az állatok jelenlétének

haszna egyéb terápiákban  Megkönnyíti a kapcsolatfelvételt és kommunikációt a terapeuta és páciens között  Segíti a terápiás rapport kialakítását  A páciensek többet és szívesebben mesélnek a kutyák jelenlétében, emlékeket idéznek fel  Könnyebben fejeznek ki érzelmeket Bánszky N., Kardos E, Rózsa L, Gerevich J (2012): Az állatok által asszisztált terápiák pszichiátriai vonatkozásai In: Psychiat Hung 2012, 27 (3): 180-190 AAT szerepe szkizofréniában  Anhedónia javulása  Szociális félénkség leküzdése  Sérült szociális készségek, kompetenciák fejlesztése  Interperszonális kapcsolatok javulása  Kapcsolati intimitás, kötődés képességének fejlődése  Terápiával kapcsolatos motiválatlanság leküzdése  Önálló életvitel Bánszky N., Kardos E, Rózsa L, Gerevich J (2012): Az állatok által asszisztált terápiák pszichiátriai vonatkozásai In: Psychiat Hung 2012, 27 (3):

180-190 Nathans-barel, I: Animal-assisted therapy ameliorates anhedonia in schizophrenia patients. A controlled pilot study Psychother Psychosom Psychiatria Danubina 2005; 1: 31–35 AAT és Szkizofrénia  Viszonylag kevés tanulmány készült az AAT hatását értékeli a szkizofréniával élő betegek kezelésében  Egy idős szkizofrén betegek csoportján végzett vizsgálat (Barak et al. 2001) 12 hónapos AAT-t követően javult a mobilitás, kommunikáció, és a mindennapi élet során tapasztalt aktivitás (ADLs), beleértve a személyes higiéniát és az önellátást is.  Középkorú, intézeti körülmények között élő szkizofrén betegek 9 hónapos AAT terápiát követően az önálló életvitelhez szükséges készségek javulását mutatták (Kovács et al. 2004).  10 hetes AAT kezelés után javulás volt észlelhető a hangulati élet, a motíváció, és a szabadidő eltöltése területén az AAT-ban is részesülő betegek között az

ezen terápiában nem részesülőkhöz hasonlítva (Nathans-Barel et al. 2005)  Egy hazai vizsgálatban 3 szkizofrén beteg nonverbális kommunikációját figyelték 6 hónapig tartó, heti rendszerességgel végzett terápiás ülések során, és azt tapasztalták, hogy mind a 3 beteg esetében javult a térhasználat, valamint javulás jelentkezett a gesztusok dinamikájában és szabályozásában is Nathans-Barel, I., Feldman, P, Berger, B, Modai, I and Silver, H 2005 Animal-assisted therapy ameliorates anhedonia in schizophrenia patients Psychotherapy and Psychosomatics 74: 31–35 Kovács, Z., Kis, R, Rózsa, S and Rózsa, L 2004 Animal-assisted therapy for middle-aged schizophrenic patients living in a social institution: a pilot study Clinical Rehabilitation 18: 1–4 Barker, S. B and Dawson, K S 1998 The effects of animal-assisted therapy on anxiety ratings of hospitalized psychiatric patients Psychiatric Services 49: 797–801 Kovács, Z, Bulucz, J, Kis, R, Simon, L:

An exploratory study of the effect of animal-assisted therapy on nonverbal communication in three schizophrenic patients. Anthrozoös 2006; 4 Köszönöm a figyelmet!