|
Dátum: 2024. május 10. 00:10:01. Forrás : Wikipedia |
A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény. Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a XVI. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a XVII-XVIII. században. Mára lényegében az egész világon termesztik.
Nevének eredete
A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott zöldség eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: pl. francia és német tomate, angol tomato, orosz томат (tomat).
A paradicsom Magyarországon
Hazai források először 1651-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Kezdetben dísznövény volt, nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének.
Legjelentősebb paradicsomtermő tájaink:
- Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi),
- Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól),
- Hatvan és környéke (az 1930-as évektől).
Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kisbérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.
Leírása
A paradicsomot nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel.
Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül a C-vitamin (20-30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, és 1,6 mg karotin jelentős.
A zöld paradicsom fogyasztása veszélyes, mert mérgező hatású szolanint tartalmaz, ami az érés során elbomlik.
A paradicsom nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést és gyomirtást igényel. Piacra termelői karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt nagy gondosságot igényel. A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják.
Felhasználása
Felhasználható nyersen, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak.
Szemben más zöldségekkel, amelyek nyersebben a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül.
Gyógyhatása
Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.
Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vörösiszap
A vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.
A Fertő tóA Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.
A trilobitaA Trilobita, vagyis a háromkaréjú ősrák kb. 250 millió évvel ezelőtt halt ki. Ízeltlábú, tengerben élő állatfaj, amely erős kitinpáncéllal rendelkezett, s a Földön igen elterjedtnek számított. Nagy számuk miatt fontos táplálékforrásként szolgáltak a tengerben élő ragadozók számára. A trilobiták rendkívül jól ismert fosszíliák, s talán a második helyet kaphatják a népszerűségi listákon a dinoszauruszok után.
Kapcsolódó doksik- Ferency Amanda - Zöldségek és az egészség / 2002, 18 oldal
- Köretek, zöldségételek / 2006, 58 oldal
- Bene Csaba - A magyarországi zöldségágazat helyzetének értékelése és ökonómiai elemzése / 2011, 257 oldal
- Köretek zöldségételek / 2000, 58 oldal
- Boros Csilla Tea - A zöldség- és gyümölcsáruk minőségi átvétele és megfelelő tárolása / 2011, 28 oldal
