Szociológia | Szervezetszociológia » Szenvedélybetegek rehabilitációs otthona, működésének feltételei, szabályai, szakmai létszáma

SZENVEDÉLYBETEGEK REHABILITÁCIÓS OTTHONA MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI, SZABÁLYAI SZAKMAI LÉTSZÁMA Készítette: Eszenyi Zsolt Szoc.-pol II évfolyam Czibere Ibolya részére SZENVEDÉLYBETEGEK REHABILITÁCIÓS OTTHONA 72.§ (1)A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességeinek kialakítására, illetve helyreállítását szolgálja. a) pszichiátriai betegek b) szenvedélybetegek c) fogyatékos személyek d) hajléktalan személyek 73.§ A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményben azt a 18 életévét betöltött pszichiátriai, illetve szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozásra nincs más mód. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében a gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást kell szervezni és elő kell készíteni a családi és lakóhelyi

környezetükbe történő visszakerülést. Nappali ellátást nyújtó intézmény 79.§ A szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdő személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. A szenvedélybetegek nappali intézményében elsősorban azokat a személyeket kell gondozni, a) akiket szenvedélybetegségük miatt – korábban - fekvőbeteg-gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 83/b.§ A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhető el, akinél a szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. LAKÓOTTHONOK 85/A.§ A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt, illetőleg

szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. Szenvedélybetegek lakóotthona. Pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon. A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el, a) Aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében történik. b) Aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg. c) Az a)-b) pontban a meghatározottakon túl önellátásra legalább részben képes. d) Lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte,

de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem. 2 A lakóotthonban elhelyezett személy részére – szükség szerint – étkezést, ruházattal, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint az önálló életvitelhez szükséges feltételeket kell biztosítani. A REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 112.§ A rehabilitációs intézménybe történő elhelyezés nem haladhatja meg az öt évet Az ötéves időtartam egy alkalommal, legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltételei: a) Az ötéves időtartam alatt a rehabilitációs programban meghatározott eredményeket nem sikerült elérni, de a rehabilitációs program kidolgozásában résztvevők szakvéleménye alapján további ellátással az eredményes rehabilitáció megvalósítható. b) A rehabilitációs programot követő utógondozás feladatai nem zárultak

le. c) Az ellátott önálló életvitelére vonatkozó képességeinek, készségeinek fejlesztése további segítséget igényel. A meghosszabbításról az ellátás igénybevételéről döntést hozó szerv határoz, figyelembe véve a rehabilitációs program kidolgozásában és végrehajtásában résztvevő intézményi dolgozók szakvéleményét. A rehabilitációs intézmény keretei között a teljes körű ellátáson túlmenően – szükség esetén – biztosítani kell az ellátást igénybe vevő fejlesztő felkészítését, képzését, foglalkoztatását, vagy a foglalkozáshoz történő hozzájutást, továbbá az utógondozást. A rehabilitációs intézményben – külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján – az ellátottak részére kötelező élőtakarékossági rendszert kell működtetni. A rehabilitációs intézmény fenntartója az ellátást igénybe vevő foglalkoztatása érdekében az intézmény szervezeti kereteihez

kapcsolódóan, vagy önállóan foglalkoztatási tevékenységet biztosító szervezetet hozhat létre. Ebben a szervezetben munkajogi jogviszony alapján foglalkoztatható az ellátást igénybe vevő. A rehabilitációs intézmény legfeljebb két évig gondoskodik az ellátott utógondozásáról. Az utógondozás időtartama alatt az intézményi jogviszony nem szűnik meg, függetlenül attól, hogy nem az intézményben látják el az ellátást igénybe vevőt. A külső gondozónál vagy külső intézményi férőhelyen elhelyezett ellátottak intézményen belüli férőhelye betölthető, ezért a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám – a működési engedély módosításával – legfeljebb 15.%-os mértékben túlléphető A külső gondozó és a külső intézményi férőhely nyilvántartásba vételét és az ebben a formában végzett utógondozás ellenőrzését a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal végzi. A külső gondozó az személy

, aki – az utógondozás ideje alatt – a rehabilitációs intézményi ellátást igénybe vevő részére saját lakásában teljes körű ellátást biztosít, illetve segíti az ellátottat életvitelének kialakításában, a szükséges készségek, képességek elsajátításában, gyakorlati megvalósításában. Az intézményi külső férőhely a rehabilitációs intézményi ellátást igénybevevő részére az utógondozás ideje alatt biztosított olyan lakhatási forma, ahol a korábban ellátást biztosító rehabilitációs intézmény segítségével lehetőség nyílik az önálló életvitelre. Intézményi külső férőhely különösen a védett szállás, a védett bérlemény, a tartós albérlet. A külső gondozóra és a külső intézményi férőhelyre vonatkozó jogszabályokat, így különösen a) az igénybevétel feltételeit, időtartamát, b) a rehabilitációs intézménnyel való kapcsolatot 3 c) a szolgáltatás költségének

elszámolását, d) a speciális személyi, tárgyi előírásokat, feltételeket, külön jogszabály határozza meg. A rehabilitációs intézménybe történő bekerülés feltétele a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzése. A rehabilitációs alkalmasságot végző szakorvos megállapítása alapján azok az ellátást igénylők, akik a vizsgálat időpontjában nem felelnek meg a rehabilitációs intézménybe történő elhelyezés feltételeinek, de a rehabilitációra alkalmassá tehetők, ideiglenes jelleggel legfeljebb egyéves időtartamra elhelyezhetők az intézményben. Az egyéves időtartam után a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szerv szakértő bevonásával megállapítja, hogy az elhelyezést alkalmas-e rehabilitációs intézményi elhelyezésre. Amennyiben a rehabilitációs tevékenység nem lehet eredményes, abban az esetben az ellátott más típusú intézménybe történő áthelyezését kell kezdeményezni a

fenntartónál, aki köteles az ellátást igénybe vevőt más intézménytípusban elhelyezni. Egyes szociális intézményben elhelyezettek felülvizsgálatának közös szabályai 113/d.§ A felülvizsgálat az ellátást igénybe vevők egészségi, fizikai és mentális állapotának, illetve készségeinek, képességeinek vizsgálata a részükre biztosított ellátási forma, a kialakított gondozási terv, valamint az egyéni fejlesztés megfelelősége szempontjából. A felülvizsgálat elvégzése az intézményi jogviszonyban álló személy esetében kötelező és térítésmentes. A felülvizsgálatot, a rehabilitációs ellátást nyújtó intézményekben is elkell végezni. A felülvizsgálat elvégzése a szakértői bizottság feladata. Rehabilitációs intézmények esetében a megyei, fővárosi foglakozás-egészségügyi szakfőorvos, vagy az általa javasolt, és a megyei, fővárosi önkormányzat által kijelölt rehabilitációban jártas szakorvos –

figyelemmel az egyes intézménytípusokban ellátottakra. A REHABILITÁCIÓS ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT A vizsgálatot a megyei, fővárosi módszertani intézmény végzi, a módszertani intézmény vezetője által felkért szakértő bevonásával. A megyei, fővárosi módszertani intézmény által működtetett vizsgáló csoport tagjai. Szenvedélybetegek esetében a megyei, fővárosi pszichiátriai szakfőorvos vagy az általa javasolt és a megyei, fővárosi önkormányzat által kijelölt, pszichiátriai betegek ellátásában elismert pszichiáter vagy addiktológus szakorvos. Vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a rehabilitációs intézményi ellátást igénylő képességei, készségei alkalmasnak tekinthető-e a rehabilitációs programban való önkéntes részvételre. A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI INTÉZMÉNYÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 84.§ A szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítő programokra

épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális szabadidős, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok szervezését és lebonyolítását. A szenvedélybetegek nappali intézményében olyan programokat kell szervezni, melyek elősegítik az ellátást igénybe vevő rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségbe való visszailleszkedést, valamint a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való elérését. Ennek 4 megfelelően a nappali intézmény programjai nyitottak, az intézményi ellátást igénybe nem vevő személy számára is hozzáférhetőek. A szenvedélybetegek nappali intézményének nem feladata az alkohol, drog és egyéb függőségi problémával küzdő személyek egészségi gondozása, azonban az intézményben szervezett foglalkozások és programok révén törekedni kell az

életmód-változás ösztönzésére, a visszaesés megelőzésére, illetve az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint a kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az egészségügyi gondozást végző szakemberrel, továbbá a hozzátartozókkal. Személyes gondoskodás formáinak szakmai létszáma A) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye - Intézményvezető 1 fő - Terápiás munkatárs 1 fő - Szociális gondozó 2 fő B) Pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakást nyújtó intézménye (drogbetegeket ellátó intézmény kivételével) - Intézményvezető 1 fő - Orvos 100 férőhely alatt heti 8 óra, 100-200 férőhely között heti 12 óra, 200 férőhely felett (ezen belül kell biztosítani a szükséges szakorvosi ellátást is) heti 4 óra és 1 fő - Intézményvezető ápoló (100 férőhely felett) 1 fő - Osztályvezető ápoló (50 férőhelyenként) 1 fő - Ápoló, szociális

gondozó (100 férőhely vetítve) > Ápolást, gondozást nyújtó intézmény 24 fő, rehabilitációs intézmény 12 fő - Szociális, mentálhigiénés munkatárs (200 férőhelyig 50 férőhelyenként, 200 férőhely felett 100 férőhelyenként) ápolást, gondozást nyújtó intézmény 1 fő, rehabilitációs intézmény 2 fő - Szociális mentálhigiénés csoportvezető 1 fő - Foglalkoztatásszervező, munkavezető (200 férőhelyig 50 férőhelyenként, 200 férőhely felett 100 férőhelyenként) ápolást gondozást nyújtó intézmény 1 fő, rehabilitációs intézmény 2 fő. Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye: A) Intézményvezető Szakirányú szakképzettség - Pszichológus, pszichopedagógus, gyógypedagógus, szociális munkás, szociális szervező, teológus - Pszichiátriai (ideg-elme) ápoló Szakirányú képzettség hiányéban - Pedagógus mentálhigiénés szakirányú végzettséggel. B) Terápiás munkatárs Szakirányú

szakképzettség - Gyógypedagógus, pedagógus, pszichopedagógus, szociálpedagógus, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens, rehabilitációs tevékenységgel foglalkozó terapeuta. Szakirányú képzettség hiányában - Egészségügyi szakoktató. Óvónő, népművelő - Gyógypedagógiai asszisztens, pedagógiai asszisztens. 5 C) Szociális gondozó Szakirányú szakképzettség - Szociális ápoló és gondozó, ápolói végzettség, ápolási szakasszisztens Szakirányú szakképzettség hiányában - Szociális otthoni ápoló, ÖNO és házi szociális gondozó Szenvedélybetegek nappali intézményének szakmai létszáma > az ellátottak számának függvényében; amely 50 fő. - Intézményvezető 1 fő: szociálpolitikus - Szakorvosi ellátás biztosítása: orvos heti 8 órában - Osztályvezető ápoló: 1 fő > pszichológus v. rehabilitációs tevékenységgel foglalkozó terapeuta - Ápoló, szociális gondozó: 6 fő - Szociális mentálhigiénés

munkatárs: 2 fő > szociálpedagógus, gyógypedagógus - Szociális mentálhigiénés csoportvezető: 1 fő > rehabilitációs tevékenységgel foglalkozó terapeuta - Foglalkoztatás szervező, munkavezető: 2 fő > gyógyfoglalkoztató szakaszisztens, rehabilitációs tevékenységgel foglalkozó terapeuta Gazdasági, pénzügyi feladatok ellátásának létszáma - Gazdasági vezető: 1 fő Gazdasági ügyintéző: 1 fő Ügyvitel: (pénztáros, könyvelő stb.) 1 fő Takarítónő: 1 fő/1000 m2 Mosónő: 1 fő Szakács: 1 fő > kézilány 2 fő 6