Irodalom | Középiskola » Kovács András Ferenc

Kovács András Ferenc 1. Kovács András Ferencről (1959- )  a kortárs magyar nyelvű líra egyik jelentős és népszerű alkotója  egyik legismertebb romániai költő, esszéíró, műfordító  „álarcos líra” képviselője  különböző régebbi költők stílusában ír  Hidat képez a múlt és jelen között az intertextualitás eszközével Fontosabb kötetei:  Költözködés (1993)  Lelkem kockán pörgetem (1994)  Üdvözlet a vesztesnek (1994)  És Christophorus énekelt (1995) 2. Palimpszeszt a palimpszeszt (görög férfin ’vissza’ és pszesztosz ’letakarva’) eredetileg olyan pergament, ritkábban papiruszt jelentett, amelyről takarékossági okokból (újrafelhasználás) lemosták, ledörzsölték vagy lekaparták az írást. A modern régészet különféle vegyszerek segítségével több eltüntetett szöveget tett újra olvashatóvá. A ma irodalomtudományában a fogalom általánosabb jelentésben használatos: a

szövegköztiség bizonyos sajátosságainak megnevezésére. A posztmodern poétikák értelmezésében minden szöveg újraírja a saját látószögéből fontos hagyományt, mintegy rájuk rétegződve alkot új jelentést. Tehát a felszíni rétegek alól metaforikuson újabb és újabb előzménynek tekinthető szövegrétegek kerülnek elő az idézetés utalástechnika eljárásaiból következően. A palimpszeszt Kovács András Ferenc költészetében  versei más szövegekkel kezdeményeznek időbeli párbeszédet a hagyományok, a formák, a hangzás történetiségén keresztül  más művekhez viszonyul  az irodalmi beszéd tárgya a kulturális hagyomány Szövegköztiség sajátos alakzatai:  idézet  utalás  rájátszás  ráértés Intellektuális élményt jelent; provokatív költészet 3. Bírálóimhoz Születésnapomra Plágium! ↓ Bírálóimhoz: KAF bírálói Horger Antal (József Attila bírálója), Tiszta szívvel bírálata

Születésnapomra: József Attila azonos című versére utal Plágium: A plágium más szerzők gondolatainak, fogalmainak, szavainak, mondatainak használata anélkül, hogy erre az írás készítője írásában utalna.  a vers 1995-ben jelent meg KAF És Christophorus énekelt című kötetében  a versforma megegyezik a Születésnapomra című József Attila-vers formájával  ambroziánus sorok a sorok olyan négy jambikus lábból állnak, melyekben az ötödik szótag után cezúra található. Szimultán típusú vers. Ütemhangsúlyosként is olvasható (5/3).  „divat bölcs” = bírálók Horger Antal  okoskodik  egész versen végig vonuló önmegszólítás, önmérlegelés (J. A utolsó pályaszakasza)  az irónia a versben épp ennek az erkölcsi indíttatású költőszerepnek a végleges ellehetetlenülését nyomatékosítja („nem vált meg vers, se bű, / se báj. / Sebaj”)   az irodalmi beszéd tárgya csak maga az irodalom; a

megértés, az önértékelés lényege pedig a hagyománnyal folytatott párbeszéd lehet („Azt mondják arcom régi maszk.”) Álarc mögötti szerző: Nem elégedett élete mérlegével