Tartalmi kivonat
A reformkori társadalmi átalakulás Reformkor (1825-1848) 1. A jobbágykérdés első felvetése 1825-27: Pozsonyi országgyűlés Nemesek sérelmeiket hántorgatják föl, siránkoznak. Felsőbüki Nagy Pál – jobbágyfelszabadítást ogy.-en először ő hozta szóba magyar tudóstársaság felállításáról vitáznak pénz kell felszólalás: gróf Széchényi István felajánlja 1 évi jövedelmét az MTA-nak 1830: megalakul az MTA (magyar nyelvű kultúra fellegvára) A magyarok önállóságának kérdése először a kultúrában jelenik meg. (nyelvújítás, magyar irodalom indulása + színjátszás, MTA) 1830 után megy át politikai síkra 2. 1832-36-os országgyűlés a.) 1832-36-os országgyűlés előzményei Legfontosabb kérdés: jobbágykérdés/jobbágyság 1. 1832: ismert a Hitel 2. lengyel szabadságharc (1830 oroszok ellen leverték) 1830: lengyel nemesek jobbágyoknak nem ígértek szabadságot jobbágyok nem keltek fel, mert
mindegy, hogy kinek adóznak foglalkozni kell a jobbágyokkal 3. koleralázadás kitörése Magyarországon (ÉK-i megyék lakosai (tótok) Alföldre szoktak menni idénymunkára) gond: 1831: Kolerajárvány a Felvidéken ezeken a megyéken: vesztegzár nem tudtak idénymunkára menni fertőtlenítő a kútjaikba jobbágyok azt hitték ettől koleralázadás! b.) Az 1832-36-os országgyűlés jobbágykérdés: - Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc képviselték a haladó álláspontot a jobbágykérdésben: önkéntes örökváltság: A lehetőség, hogy a földesúr és jobbágy megegyezzen a jobbágykérdésben/ jobbágymunkaerő kérdésben. kötelező örökváltság: Később merült fel. Semmiféle megegyezés nem kell, a jobbágy automatikusan fölszabadul, a földesurakat pedig az állam kompenzálja (Persze többségében a jobbágy fizet adók) - Táncsics Mihály elképzelése: kárpótlás nélküli örökváltság: Jobbágy
automatikusan felszabadul földesúr nem kap semmit. „A föld azé, aki megműveli” Wesselényi meggyőzi az Alsótáblát az önkéntes örökváltságról majd nehezen a Felsőtáblát is de! az uralkodó (I. Ferenc) nem írja alá 3. Az 1839-40-es országgyűlés Deák Ferenc az ellenzéki vezér Hiteltörvény (kölcsönadás jogi törvénye) De! ezzel az ősiség megmaradt, csak szabályozás! Itt már sikerült elfogadtatni az önkéntes örökváltságot, de kiderül, hogy a parasztok többsége nem rendelkezik a felszabadulásához szükséges pénzzel, csak 1%, ezért a jobbágykérdés megoldatlan maradt egészen a forradalom kitöréséig. 4. 1848/49: Forradalom és szabadságharc - Győzött a pesti forradalom 1848. március 15-én - 1848. március 17 Battyhányt nevezi ki az uralkodó miniszterelnöknek - 1848. március 24-én őkirályi szentesítés nélkül kihirdeti a kötelező örökváltságot - 1848. április 11-én az uralkodó a
törvénypakkot (a kötelező örökváltság elfogadásával együtt) aláírja. Áprilisi törvények Modern polgári Magyarországot teremtett meg! Feudalizmus eltörlése!