Történelem | Középiskola » Károly Róbert uralkodása

Károly Róbert uralkodása III. András /az utolsó Árpád-házi király/ halála után l3Ol-től l3O8-ig interregnum /= király nélküli állapot/ következik be. Károly Róbert (l308/l309/l3l0-l342) 13O8-ban a domonkosok kolostorában koronázták meg először, de több tartomány úr nem fogadta el ezt a koronázást, mert nem felelt meg a három koronázási szokásnak (Székesfehérváron a Szent Koronával az esztergomi érseknek kellett volna megkoronázni). Ezért l3O9-ben, majd l3lO-ben is megkoronázták, csak a harmadszori koronázását fogadták el törvényesnek. Az országban tartományurak /kiskirályok/ uralkodtak, melyek fél országnyi területeket birtokoltak, pl. Csákok, Abák, Kőszegiek, Borsák, Garaiak, Lackfiak, Szécsényiek, Szécsiek. A leggazdagabb tartományúr Csák Máté volt. 13l2-ben megütköznek egymással a Rozgonyi csatában. Károly Róbert győz, de Csák Mátét igazából csak halálakor, l32l-ben tudja kiszorítani a hatalomból.

1330-ban Zách Felicián összeesküvést szervez a király és családja ellen, meg akarja gyilkolni őket, de Károly Róbert leleplezi az összeesküvést és leszámol a Zách családdal. Ekkor fog hozzá hatalma megszilárdításához. Fő célja szilárd, erős társadalmi bázisra akar szert tenni. Kiszorítja a hatalomból a korábbi arisztokrata réteget és új nemeseket állit maga mellé pl. földbirtokkal, birtokok adományozásával Ezt a módszert több uralkodó is alkalmazta, így uralkodónként új és új család került hatalomra. Reformjai: l. Új uralkodói székhelyet alakit ki: Temesvárról Visegrádra teszi át a királyi központot 2. A tróni bázis megteremtése: Támogatják a családok: az újonnan felemelkedett arisztokrata családok. Támogatják a városok, mert városi kiváltságokat ad nekik (pl. városi címet) és a felvidéki bányavárosok (bányászati jogok miatt) Hadügyi reformja: Olasz mintára szervezi a haderőt, banderiális hadsereget

szervez. Az olasz bandiere = zászló szóból ered. Minden nemesnek saját zászlaja alatt kellett hadsereget kiállítania és ezt háború idején a király szolgálatába állítani. Ekkor az országban három földbirtoktípus létezett: FEUDUM: hűbérbirtok. Katonai (fegyveres) szolgálattal tartozik fejében a senior a vazallusnak. Ez a banderiális hadsereg alapja BENEFÍCIUM: ajándékbirtok. Ajándékba adja a senior a vazallusnak valamilyen jótétemény fejében, pl. azért, mert, megmentette az életét Nem jár érte fegyveres szolgálat, nincs kötelessége a senior felé a vazallusnak. Ha a két fél közül valamelyik (tehát az adományozó vagy adományozott) meghal, a birtok visszavehető, nem örökjogon kapja a család, de nem törvényszerű visszavenni. Pl új király visszaveheti azt a birtokot , amit az előző király adott. ALLÓDIUM: =majorság. Saját kezelésű földbirtok Parasztok, jobbágyok művelték robot (ingyen) munkával. Pénzügyi reformjai:

A regálé (a király saját jogán beszedett) jövedelmek növelésére törekedett. Átszervezi a kamara (=kincstár, élén a kamaraispán áll) igazgatást. Legfőbb pénzügyi szerep a tárnokmesteré, ő a pénzügyi élet irányítója, a kamaraispán fölött áll. Ilyen volt pl Nekcsei Demeter, aki átszervezte a közigazgatást: BÁNYAMONOPÓLIUM: K. Róbert a Felső-magyarországi bányavárosokra próbálja kiterjeszteni hatalmát, megpróbálja érdekeltté tenni a nemeseket az arany és ezüst kibányászásában. 1327-ben bevezeti az urbura = bányapénz-t, ez tdképpen a bányászatból befolyt pénzösszeg: az arany 1/10-edét és az ezüst 1/8-ad részét kapta meg a király, ezt elharmadolták ,így az 1/3-ot kapta a nemes, a többi a kincstáré. PÉNZBEVÁLTÁSI MONOPÓLIUM: valutaváltásból származó jövedelem. Pl az arany beváltásából származó 40 %, az ezüst beváltásából pedig 35% illette a kamarát. Új vámokat vet ki, legjelentősebb a

TRICESIMA, azaz a harmincad vám volt. 1342-ben új adórendszert vezet be, ez a portánként fizetett kapuadó, mely 3 garas volt. Ezt a jobbágyok kijátszották: egy kapuhoz több házat építettek (nálunk hadastelepülésnek hívják ezt a települési formát) vagy lekicsinyítették a kaput, így nem fért be rajta egy megrakott szekér, ezért nem kellett fizetni. (Mátyás ezt eltörölte, és bevezette helyette a füstpénzt, azaz a kéményadót.) Várospolitikája: A Felső-magyarországi bányavárosokat támogatja, főleg azokat a helyeket, ahol arany vagy ezüstbánya volt. Pl: Körmöcbánya, Aranyosbánya, Nagybánya Városi kiváltságokat adott nekik. Külpolitikája: 1335-ben részt vett a Visegrádi Királytalálkozón Luxemburgi János, cseh és Lokietek III. Nagy Kázmér, lengyel uralkodóval együtt A kereskedelemről tanácskoztak: megegyeztek, hogy Bécs megkerülésével fognak kereskedni, így megállítják Bécs árumegállító jogát. (Bécs

kötelezhette, hogy alacsony áron adja el az árut) A trónutódlás kérdése: Károly Róbert a dinasztikus kapcsolatok ápolására törekedett, ezért idősebb fiát, Andrást eljegyeztette a nápolyi származású Johannával és elfogadtatta András trónöröklési jogát. Johanna megöleti Andrást, így András elveszti ezt a jogot. Másik fiának, Lajosnak (a későbbi Nagy Lajosnak) szánta K. R a lengyel trónt, András halálával viszont magyar trónörökösnek is nyilvánítja, s így ő követi apját a magyar trónon