Történelem | Középiskola » Bors Mónika - Anglia a polgári forradalom előtt

Anglia a polgári forradalom előtt 1. Az angol gazdaság és társadalom 2. A Tudorok 3. I Erzsébet --------------------------------------------------------------------------1. Az angol gazdaság és társadalom A 16. század elejétől a beáramló nemesfém nagy mennyisége következtében az áruk értéke nőtt. A befektetett pénz így a mezőgazdaságba és az iparba vándorolt Különösen a textilipar fontos alapanyaga, a gyapjú iránt nőtt meg a kereslet. Mivel Angliában az óceáni éghajlat is kedvezett a juhtenyésztésnek, a földbirtokosok egy része a magasabb jövedelmet hozó tevékenységre állt át. A közösen használt és megműveletlen földeket juhlegelővé alakították át és bekerítették, a területet összefüggő birtokká szervezték, amivel szabadon rendelkeztek. A folyamat, melyet bekerítésnek nevezünk, a 16-18 század között zajlott le A földbirtokosok elkerített földjeiket parasztbérlőknek adták ki, vagy maguk műveltették

bérmunkásokkal. A nemesség bekapcsolódott az árutermelésbe, vállalkozóvá vált. A vállalkozó földbirtokosok alkották az újnemességet (gentry) A gyarmatosítás következtében jelentősen megnőtt a posztó iránti kereslet. A vállalkozók kezén felhalmozódó tőke és az értékesítési lehetőségek bővülése új termelési formát hívott életre, a manufaktúrát. A tulajdonosok műhelyeikben bérmunkásokat alkalmaztak, a munkafolyamatot részekre bontották, az egyes feladatokat más-más munkás végezte. Minőségben a manufaktúrák termékei nem állták a versenyt a céhekkel, mivel azonban termékeik olcsóak voltak, s kereslet inkább az olcsó áruk iránt mutatkozott, jól el tudták adni a gyengébb minőségű portékát. A parasztok többsége a városokban keresett munkát, olcsó, szakképzetlen munkaerővel látva el a manufaktúrákat. 2. A Tudorok A trónra kerülő VII. Henrik (1485-1509) megerősítette a központi hatalmat Létrehozta a

politikai döntéseit segítő Titkos Tanácsot, növelte jövedelmeit, és zsoldoshadsereget állított fel. Utóda, VIII Henrik (1509-1547) a központi hatalmat tovább erősítette. A kiépülő államhatalomnak az egyház szolgálaira és vagyonára is szüksége volt Az uralkodó válni akart, de a pápa megtagadta jóváhagyását, ezért Henrik sürgetésére az angol parlament olyan törvényeket hozott, amelyek elszakították az angol egyházat Rómától. Az így létrejött anglikán egyház alapelvei szerint az angol király lett az egyházfő (15291534). A canterburyi érsek vezetésével fenntartották az egyházi hierarchiát, de a főpapokat a király nevezte ki. Nemzeti nyelvű igehirdetést vezettek be A kolostorokat feloszlatták, vagyonuk az uralkodóra szállt. Az ország vezetőinek esküt kellett tenniük az új hitre Henrik ugyan egyeduralkodóként kormányzott uralkodása második felében, de a feltörekvő rétegek a parlament alsó házában és vidéken

támogatták politikáját. 3. I Erzsébet VIII. Henriket VI Edward, őt pedig véres Mária követte a trónon Mária után VIII Henrik lánya, Erzsébet (1558-1603) következett. Erős kézzel kormányzott a parlamenttel egyetértésben. Támogatta a Föld körüli utakat A felfedezők királyi jóváhagyással fosztották ki a spanyol és portugál hajókat. 1584-ben kalózvállalkozók alapították meg Anglia első észak-amerikai gyarmatát, amit szűz királynőjükre emlékezve Virginiának neveztek el. -1- Erzsébet bátorította az egyre jelentősebb angol tengeri kereskedelmet, monopóliumokat adott ki egyes árucikkekre vagy területek kereskedelmére. A kereskedelmi vámok a korona fontos bevételi forrásai voltak. A vallási ellentétek, és a kalózkodás támogatása szembeállította Erzsébetet II. Fülöp Spanyolországával. Fülöp 1588-ban a Nagy Armadát, az egyesített spanyol és portugál hajóhadat küldte Anglia ellen. A Drake kapitány vezette angol

flotta jól időzített támadásai és a tengeri viharok együtt a Nagy Armada pusztulását okozták. Anglia nagyhatalommá vált Erzsébet Angliája polgárosodott, városiasodott. Az ország népessége gyorsan nőtt Elterjedt szokássá vált az olvasás. Az életszínvonal nőtt A gentryk vidéken udvarházakat, kisebb kastélyokat építtettek, melyek berendezése egyre igényesebbé vált. -2-