Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Veres Andrea - Spanyolország Európai integrációs csatlakozásának hatásai az ország gazdasági modernizációjára

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 83 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:19

Feltöltve:2011. szeptember 27.

Méret:381 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány SPANYOLORSZÁG EURÓPAI INTEGRÁCIÓS CSATLAKOZÁSÁNAK HATÁSAI AZ ORSZÁG GAZDASÁGI MODERNIZÁCIÓJÁRA Készítette: VERES ANDREA Budapest, 2003. 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK Táblázatok és ábrák jegyzéke. 4 I. Bevezetés 5 II. A spanyol gazdaság helyzete a csatlakozás előtt 6 II.1 Az "önellátó" gazdálkodás időszaka (1939-1959) 6 II.2 Stabilizáció és gazdasági fejlődés (1959-1975) 7 II.3 Az 1970-es évek gazdasági válsága (1975-1982) 9 II.4 Az ipari szerkezetváltástól az integrációs csatlakozásig (1982-1986) 11 III. A csatlakozási folyamat 13 III.1 Előzmények 13 III.2 A Közösség tagjainak álláspontja Spanyolország csatlakozásával kapcsolatban 16 III.3 A tárgyalási folyamat 17 III.31 Csatlakozási okmány 21 IV. Gazdasági helyzet Spanyolországban a csatlakozás után 23 IV.1 Makrogazdasági tendenciák a csatlakozást követően 23 IV.2 A csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt

hatásai 27 IV.3 Az ipar helyzete 29 IV.4 A külkereskedelem és tőkebeáramlás alakulása 30 IV.5 Regionális politika és Spanyolország 35 IV.51 A spanyol regionális politika bemutatása 35 IV.52 A közösségi regionális politika hatásai a spanyol gazdaságra 38 IV.6 Spanyolország és a Gazdasági és Monetáris Unió 48 IV.7 Spanyolország gazdasága a kilencvenes évek végétől napjainkig 51 V. A keleti kibővülés várható hatásai Spanyolországra nézve 61 V.1 Spanyolország hozzáállása a keleti bővítéshez 61 V.2 A bővítés várható kereskedelmi hatásai 63 V.3 A működőtőke-befektetések lehetséges alakulása 65 V.4 A migráció várható alakulása 66 V.5 A bővítés mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges hatásai 68 V.6 Regionális politika és a bővítés 71 VI. Befejezés 76 Irodalomjegyzék . 80 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. táblázat: Gazdasági növekedés Spanyolországban, az Európai Unióban és néhány OECD országban . 24 2. táblázat: Munkanélküliség Spanyolországban, az Európai Unióban és néhány OECDországban 25 3. táblázat: Spanyolország kereskedelmének megoszlása övezetek és főbb árucsoportok szerint 1988-ban és 1995-ben . 32 4. táblázat: A spanyol külkereskedelem egyenlegének alakulása termékcsoportok szerint 1988 és 1995 között. 33 5. táblázat: Az első cél régióinak finanszírozása források és területek szerint 40 6. táblázat: Az első célkitűzés alá tartozó spanyol régiókban bekövetkezett

változások 1989 és 1999 között. 43 7. táblázat: Közösségi kezdeményezésekből juttatott támogatások egyes tagállamokban 2000-2006 között. 45 8. táblázat: Néhány gazdasági mutató alakulása Spanyolországban 1985 és 1995 között . 49 9. táblázat: A maastrichti konvergencia-feltételek teljesítése az EU-tagállamokban 1994ben 50 10. táblázat: Makrogazdasági előrejelzés Spanyolországra vonatkozóan a 2003-tól 2006-ig terjedő időszakra. 58 11. táblázat: Spanyolország kivitele a tagjelölt országokba 1995 és 2000 között 63 12. táblázat: Az Európai Unió mezőgazdasági foglalkoztatásában bekövetkezett éves átlagos változás. 70 13. táblázat: A strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatásai 2000 és 2006 között a jelenlegi tagállamokban. 72 1. ábra: Spanyolország autonóm közösségei 35 2. ábra: Spanyolország termék-külkereskedelme 1997 és 2003 között 57 3. ábra: Az Európai Unióban letelepedő

közép-kelet-európai állampolgárok aránya az egyes tagállamokban, 1998-ban . 68 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. BEVEZETÉS Azért választottam szakdolgozatom témájául Spanyolország integrációs útjának, a csatlakozás utáni gazdasági helyzetnek a bemutatását, mert ez az ország mindig is érdeklődésem középpontjában állt, és úgy gondolom, hogy példásan valósította meg integrációs célkitűzéseit, az európai uniós csatlakozás egyértelműen sikert jelent számára. Spanyolország európai integrációs csatlakozásának

tapasztalatai mindenképpen példát jelenthetnek a nemsokára taggá váló közép-kelet-európai országok, így hazánk számára is, hiszen Spanyolország és Magyarország történelmében és uniós csatlakozási folyamatában sok rokon elemet ismerhetünk fel. Dolgozatom első részében a spanyol gazdaság helyzetét mutatom be majdnem ötven év távlatában, a Franco rendszer kezdetétől egészen a csatlakozás időpontjáig, mely során igyekszem kiemelni az ország integrációs csatlakozása irányában tett lépéseit is. A csatlakozási folyamat bemutatásakor kitérek a Közösség és Spanyolország között 1970-ben létrejött preferenciális egyezményre, majd az ország integrációs tagságát nagymértékben meghatározó csatlakozási folyamatról és eredményeiről írok. A csatlakozást követő Spanyolországi helyzetről szóló rész a mezőgazdaság, az ipar, külkereskedelem és tőkebeáramlás alakulását vizsgálja a kilencvenes évek közepéig,

végéig. A főbb gazdasági mutatók változásaira is kitérek ebben a részben, bemutatom a spanyolországi gazdasági növekedés szakaszait, illetve az ország Gazdasági és Monetáris Unióban való részvételét. A regionális politika témakörét részletesebben elemzem, bemutatom a spanyol regionális politikát és a közösségi fejlesztések hatásait az ország gazdaságára nézve, hiszen ez utóbbiaknak nagyon nagy szerepük van Spanyolország gazdasági modernizációjában. A taggá válás utáni gazdasági helyzeten belül külön fejezetben írok a spanyol gazdaság kilencvenes évek végétől napjainkig tartó alakulásáról, a gazdaságpolitika prioritásairól, és említést teszek a jövőbeni várható tendenciákról is. A küszöbön álló keleti kibővülés kérdése igen aktuálissá vált napjainkra, ezért az utolsó fejezetben a bővítés Spanyolországra vonatkozó várható hatásait elemzem a kereskedelem, a tőkeáramlás, a migráció és a

mezőgazdaság területén. Itt is kitérek a regionális politika jövőbeni alakulásának kérdésére, hiszen Spanyolországnak nagyon fontos a támogatások további fennmaradása. A regionális politika bővítés utáni kedvezményezett térségeiről, a felzárkóztató támogatások odaítélésének kritériumairól ez év végén születik döntés, szakdolgozatom leadásakor ez még nyitott kérdés. 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. A SPANYOL GAZDASÁG HELYZETE A CSATLAKOZÁS ELŐTT II.1 Az "önellátó" gazdálkodás időszaka (1939-1959) Az

1936-tól 1939-ig tartó polgárháború, és az azt követő időszak a gazdasági csőd szélére sodorta az országot, a második világháború alatti semlegesség pedig gazdasági szempontból nem sorolható az újjáépítésre alkalmas időszakok közé. A Franco tábornok által 1939-től irányított rendszer elszigetelődött, a tőkeáramlás fő formáját mindössze a külföldi segélyek és jövedelem-átutalások jelentették. A helyzetet nehezítette, hogy maga Franco is az elzárkózás politikáját követte, ennek következtében Spanyolország lehetőségeit az elszigeteltség-elszigetelődés kettős problémája határozta meg. Az országban tehát megkezdődött az 1950-es évek végéig tartó autarkiás - önerőre támaszkodó és önellátásra törekvő - gazdálkodás időszaka, mely megakadályozta a termékek és szolgáltatások, valamint a külföldi tőke szabad beáramlását az országba. Ez a fajta gazdaságpolitika azon a meggyőződésen alapult,

hogy a spanyol gazdaság rendelkezik a megfelelő volumenű termeléshez, a gazdasági fejlődéshez szükséges saját forrásokkal. A protekcionista gazdaságot erőteljesen meghatározta az állami beavatkozások magas szintje, mind az árak és kamatlábak meghatározásában, mind pedig az Országos Iparintézet (INI) felügyeletén keresztül, amely mint állami holding társaság volt felelős az ipar fejlődéséért. 1960 előtt 55 milliárd pezetát ruházott be, ebből 42 milliárdot az alapiparágakba, de nem tudta megfelelő mértékben fejleszteni sem az energiatermelő ipart, sem a vasipart: a nyersérceket továbbra is exportálni kellett.1 Az önellátásra törekvő gazdaságpolitika kezdettől fogva bukásra volt ítélve az ország nyersanyagainak és technológiai szintjének elégtelen volta miatt. Franco sajátos, belterjes gazdaságpolitikája következtében a spanyol bruttó hazai össztermék (GDP) hatvanas évek elejéig tartó drasztikus csökkenését

lehetett tapasztalni. Az előzőekben felsorolt kedvezőtlen folyamatok, sürgős és radikális stratégiaváltást kívántak meg a gazdaságban, amely végül az 1959-ben létrehozott Stabilizációs Tervben fogalmazódott meg. Ebben az időszakban a külföldi együttműködési lehetőségeket az USA-val 1953-ban megkötött kétoldalú megállapodás és az ENSZ szakosított szerveivel engedélyezett laza együttműködés jelentette. Spanyolország 1955-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1958-ban az 1 Vilar, Pierre: Spanyolország története, Budapest, Gondolat Kiadó, 1984, p. 141 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IMF-hez és a Világbankhoz, s ez a viszonyrendszer jelentős mértékben hozzájárult a későbbiekben a piaci mechanizmusok szerint működő gazdaság alapjainak létrehozásában. II.2 Stabilizáció és gazdasági fejlődés (1959-1975) A Stabilizációs Tervvel egy nagyon fontos stratégiaváltás következett be az ország gazdaságában. Az önellátó gazdálkodást felváltotta a külföldi tőke nyílt beáramlása, az irányított gazdálkodás helyére a gazdasági liberalizmus lépett. Az 1959 évi tervet még három gazdaságpolitikai elképzelés követte a jelzett időszakban. 1964 és 1967 között működött az első terv, melyet 1968-ig meghosszabbítottak. 1969 és 1971 között élt a második, 1972 és 1975 között pedig a harmadik. Ekkor már a spanyol gazdaság az Európai Közösséggel 1970-ben megkötött preferenciális megállapodás feltételei között alakíthatta viszonyát a tagállamokkal.

1973-tól kifejezetten a modernizálás vált a fő stratégiává, ezzel szerették volna csökkenteni a nyugat-európai és a spanyol gazdaság fejlettsége közti különbségeket. A gazdasági tervek korszaka az első olajválságig tartott, és lezárulása egybeesett a Franco-rendszer végnapjaival.2 A Stabilizációs Terv által előirányzott kereskedelmi nyitás a spanyol gazdaság alacsony versenyképességén, valamint a tőkejavak és nyersanyagok iránti szükségletén keresztül jelentős kereskedelmi mérleg hiányt generált, ugyanakkor a hazai termelés és a nemzeti jövedelem nagyfokú gyarapodását idézte elő. A mérleg hiányát a következő tényezők ellensúlyozták: az 1960-as évek turizmusának fellendülése által megvalósuló és fokozatosan növekvő tőkebeáramlás; a fejlettebb európai országokban dolgozó spanyolok anyaországba történő jövedelem-átutalásai; a külföldi befektetések. A megváltozott gazdaságpolitika egyértelműen

nagyfokú nyitást eredményezett a többi ország felé, számos lépést tett az ország a piackonform gazdaságirányítás megvalósítására, mégsem beszélhetünk teljes nyitottságról, sem a gazdaság teljes liberalizálásáról, mivel a külföldi verseny ellenében a hazai ipart védő mennyiségi korlátozások továbbra is megmaradtak. Az 1960-as években alkalmazott monetáris politika a következő jellemzőket mutatta: • Először is, egy passzív monetáris politikáról van szó, mely egészen 1971-ig nem tudta megfelelő módon ellenőrizni a pénzügyi mozgásokat. 2 Giró-Szász András: A spanyol út Európába, Századvég Kiadó, 2002, p. 67 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Másodszor, mivel a Spanyol Nemzeti Bankban bármikor diszkontálni lehetett az államadósságot, nem került sor monetáris megszorító intézkedésekre. • Harmadsorban, az alkalmazott monetáris politika lehetővé tette a gazdasági fejlődés szükségleteinek finanszírozását. Az 1959-től 1975-ig tartó időszak gazdasági növekedése nem mondható állandónak. A növekedési periódusokat közvetlenül a recessziók időszaka követte. A termelés gyors ütemű növekedése a fizetési mérleg hiányát okozta, mely a rögzített kamatlábak következtében a tőketartalékok folyamatos felélését idézte elő, ez pedig restriktív gazdaságpolitikai intézkedések bevezetését tette szükségessé. Az ebből következő gazdasági lassulás megteremtette a kereskedelmi mérleg egyensúlyát, a megszorító intézkedések

fokozatosan elmaradtak, és az említett körforgás kezdődött elölről. Ennek ellenére Spanyolországban az 1959 és 1975 közötti időszak a gyors gazdasági fejlődés periódusa volt. A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedési üteme 6,8 százalékot tett ki. A hét százalékos inflációt 1,5 százalékos munkanélküliség követte, míg 1975-re az egy főre jutó nemzeti jövedelem elérte az Európai Közösség átlagának 81,9%át.3 A dinamikus gazdasági fejlődés következtében módosult a társadalmi struktúra, megváltozott az egyes ágazatok bruttó nemzeti össztermékhez való hozzájárulásának aránya és mértéke. A mezőgazdaság részesedése az 1954-es 22 százalékról 1975-re kilenc százalékra csökkent, emellett az ipar 35 százalékos aránya 38 százalékra, a szolgáltatásoké 43 százalékról 53 százalékra nőtt az említett időszakban.4 1975-ben a mezőgazdaság az aktív lakosság 22,4 százalékát, az ipar 37,4 százalékát, a

szolgáltatási szféra pedig 40,2 százalékát foglalkoztatta.5 A mezőgazdaságban 1962-ig a termelés mennyisége nagyon egyenlőtlen volt. 1962ben viszont megkezdődött a korszerűsítés Az átlagos búzatermés 40 millió mázsáról (1954-1958-ig) 50 millióra (1965-1969-ig), a hektáronkénti hozam 9,4 mázsáról 12,5 mázsára nőtt. Gyorsan fejlődött a kukorica-, az árpatermesztés, a sertés- és baromfitenyésztés, valamint a műtrágyát már mindenütt nagy mennyiségben használták. A gazdasági változás nem oldotta meg azonban azokat a társadalmi gondokat, amelyeket a törpebirtokok, a bérmunkások, a munkanélküliség és az elnéptelenedő falvak jelentettek.6 3 Szilágyi István: Európa és a hispán világ, Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1998, p. 81 Maravell, José Maria: La política de la transición, Madrid, Tamus Ediciones, S.A, 1982, p 130 5 González, Santiago Míguez: La preparación de la transición a la democracia en España,

Zaragoza, 1990, p. 68. 6 Vilar, Pierre (1984): p. 141 4 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gazdaság húzóágazatát az ipari szektor, azon belül a kohászat és hajógyártás, illetve a hagyományos textil- és cipőipar jelentette. Az ipari termelés volumene az üzemalapítások miatt gyorsan nőtt, de az igazi fejlődés csak 1962-ben indult meg ezen a területen. A spanyol gazdaság tizenöt éves fellendülési periódusának többek között az 1973-as olajárrobbanás vetett véget, melynek negatív hatása a dél-európai országok fejlődésére sokkal

erőteljesebb volt és tovább érvényesült, mint a fejlettebb országok esetében. Ennek következményeként az Európai Közösség átlagához történő felzárkózási folyamat mintegy tíz évre félbeszakadt a dél- európai országokban, köztük Spanyolországban is. II.3 Az 1970-es évek gazdasági válsága (1975-1982) 1975. november 20-án elhunyt Francisco Franco tábornok, és a spanyol parlament két nappal később királlyá koronázta Juan Carlos de Borbón herceget, az 1969-ben kijelölt trónörököst. 1976 júliusában János Károly király Adolfo Suárez Gonzálezt, a Demokratikus Centrum Unió későbbi alapítóját és vezetőjét nevezte ki miniszterelnökké. Ezzel kezdetét vette az 1982-ig tartó politikai átmenet időszaka, mely egybeesik a spanyol gazdasági válság éveivel is.7 A spanyolországi gazdaságpolitika nem mutatkozott rugalmasnak az 1973 és 1974 folyamán bekövetkezett nyersanyag- és olajár emelkedésével, valamint a

világkereslet változása következtében megváltozott nemzetközi gazdasági helyzettel szemben. Ennek kettős oka volt: az egyik oldalon, a protekcionista gazdaságot alapvetően az állami beavatkozás határozta meg, ezáltal a gazdaságra nem volt jellemző a piaci erőkhöz történő alkalmazkodás. Másodszor, a gazdasági krízis egybeesett az egyik politikai rezsim megszűnésével és egy másik, eltérő rendszer felé történő elmozdulással. Mivel az új körülményekhez történő igazodás a munkanélküliségre nézve magas költségekkel járt volna, a kormánynak a változásokkal szemben mutatott politikai gyengesége nem tudott volna szembeszállni a munkaerőpiaci követelésekkel. Következésképpen a kőolaj árának drámai megnövekedése nem vonta maga után az ilyen termékek árának hazai emelkedését, s a továbbra is állami támogatásból fenntartott ipari szektor sem alkalmazkodott a megváltozott világpiaci környezethez. Az ipar ráadásul

különösen érzékenynek mutatkozott az új gazdasági helyzettel szemben. Mivel a spanyol gazdaság jelentős mennyiségű kőolajat használt fel, a kohászat és a hajógyártás területén a 7 Szilágyi István (1998): p. 85 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. világkereskedelemben bekövetkezett csökkenés igen erőteljesen befolyásolta, ugyanakkor a textil-, és cipőkészítés területén kevésbé volt versenyképes, mint az újonnan iparosodott délkelet-ázsiai országok. Mindezek a tényezők a következő eredményeket idézték elő: az

államháztartási hiány jelentősen megnövekedett a kőolaj és az abból származó termékek belföldi árának mesterséges megtartása, valamint a vállalatok veszteségét kompenzáló állami támogatások következtében. Ezenkívül a kereskedelmi többletek nagymértékben csökkentek a munka termelékenységének növekedési üteménél nagyobb mértékű nominális béremelkedés következtében. Az energiaválság eredményeként kialakuló hiányt a hatóságok nem a hazai kőolaj és az abból készült termékek árának a nemzetközi magasabb árakhoz való hozzáigazításával és egy expanzív monetáris és fiskális politika bevezetésével, hanem a Spanyol Nemzeti Bankhoz való folyamodás által próbálták mérsékelni. Ez a fajta politika pedig megkönnyítette egy inflációs spirál elindulását. A gazdasági hatóságok az amúgy is növekedő import további gyarapodásának előmozdítása által még inkább növelték a folyó fizetési mérleg

hiányát. Ezt a romlást a pezeta 1976-os leértékelése sem enyhítette, amelynek eredményeként megnőtt versenyképesség az export területén hamar az árak növekedését vonta maga után. Mivel a külső egyensúlyhiány nem a belső fogyasztás gyarapodásának eredménye volt, a leértékelés nem volt képes a belső keresletet a hazai termelés szintjéhez igazítani. A folyó fizetési mérleg további romlása negatívan befolyásolta a külföldi befektetők várakozásait, és az ebből eredő csökkenő befektetési tendencia nem tudta finanszírozni a fennálló hiányt. Következésképpen a probléma megoldása végett a devizatartalékokhoz kellett folyamodni, ez viszont súlyos eladósodottsághoz és egy olyan helyzethez vezetett, amelyet már nem lehetett továbbra is fenntartani. A hatóságoknak tehát fel kellett ismerniük azt a tényt, hogy szükségessé vált a megváltozott árakhoz történő kiigazítási intézkedések bevezetése. Az első

komoly makrogazdasági programot 1977-ben fogadták el, az úgynevezett Moncloa Paktumban. Ez magában foglalta a pezeta leértékelését, egy mérsékelt restriktív monetáris politika bevezetését, valamint az ehhez kapcsolódó szükséges strukturális reform megkezdését. A csomag pozitív hatásai mintegy másfél év alatt kimerültek, negatív hatásaival azonban még a nyolcvanas évek gazdaságpolitikájának alakításakor is számolni kellett. A spanyol ipar továbbra sem tudott alkalmazkodni a kereslet és az árak megváltozott körülményeihez, s ez a probléma még az 1979-ben bekövetkező második 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. olajválság után is fennállt. Az infláció és a munkanélküliség további növekedése volt tapasztalható, a fizetési mérleg hiánya tovább romlott, ez pedig a befektetéseket csökkentő gazdasági bizonytalanságot eredményezett. Összefoglalva tehát elmondható, hogy 1975 és 1982 között az egyensúlyi állapot hiánya egyre súlyosabbá vált, megegyezés pedig nem született a helyzet megváltoztatása módjának tekintetében. A fent jelzett időszakban a GDP átlagosan évente 1,5 százalékkal nőtt, a bruttó tőkefelhalmozás pedig mintegy 2,5 százalékkal csökkent. II.4 Az ipari szerkezetváltástól az integrációs csatlakozásig (1982-1986) A spanyol gazdaságpolitika újabb nagy fejezete a nyolcvanas évek elejéhez kapcsolható. A Felipe González vezette szocialista párt 1982-es választási győzelme megteremtette a stabil gazdaságpolitika alapjait, ugyanakkor az

egyre súlyosbodó politikai, kormányzati és bizalmi válság hátrányosan érintette a gazdasági fejlődést. Az első szocialista kormánynak az alábbi problémákkal kellett szembesülnie:8 • alacsony növekedési rátát felmutató gazdasággal (1982-ben a GDP 1,2 százaléka a növekedési ráta); • magas inflációval (ugyanebben az évben 14 százalék), mely egyébként az európai országok közül ekkor a legmagasabbnak számított; • a folyó fizetési mérleg négymilliárd dolláros hiányával; • a GDP majdnem hat százalékát kitevő magas államháztartási hiánnyal; • valamint a magas és folyamatosan növekvő munkanélküliségi rátával. Az elkeserítő helyzet megváltoztatása érdekében, az integrációs csatlakozás követelményeit szem előtt tartva, a kormány az európai szervezetek javaslatának megfelelően egy széles körű makrogazdasági, szerkezetváltási és társadalompolitikai csomagtervet vezetett be 1982-ben. Az

intézkedések legfőbb célja a megrendült egyensúlyi állapot helyreállítása volt a monetáris és fiskális politika eszközeivel. A szerkezetváltási politika legfőbb területei az ipar-, energia-, és foglalkoztatási politika prioritásainak átalakítása, illetve az állami vállalatok működtetésének új alapokra helyezése voltak. A pénzügyi rendszer liberalizálása a bankok közti verseny elősegítését célozta. Az állam visszaszorítását ugyan még ekkor is akadályozta a jelentős gazdasági erővel rendelkező állami vállalatok ellenérdekeltsége, a kereskedelmi bankok még mindig 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nagyfokú állami függése, valamint a kis és közepes magáncégek tevékenysége is sok szálon függött az állam szándékaitól. Az ipari szerkezetváltás terén a nyolcvanas évek második felére értek el komolyabb eredményeket, bár a struktúraváltás programját már 1982-től elkezdték megvalósítani. A gazdaságpolitika lényeges eredménye, hogy jelentős javulást ért el a munkanélküliek ellátási rendszerének működésében, ezáltal enyhíteni tudta azt a társadalmi feszültséget, amelyet a szerkezetváltás miatt megszűnő munkahelyek keltettek. A foglalkoztatottak létszáma ugyanis 1980 és 1985 között 1,1 millióval csökkent, a keresőképes lakosság 21,7 százaléka munka nélkül maradt. 1985 és 1992 között azonban ez az irányvonal megfordult, s kétmillió új munkahely megteremtésével 16százalékra csökkent az állás nélküliek száma.9 A gazdaság

szerkezetét pozitívan befolyásolta a magas bevételeket hozó idegenforgalmi, szolgáltatási és tőkemérleg, melyek ellensúlyozták a külkereskedelmi mérleg hiányát. A külföldi működőtőke-beáramlás mikrogazdasági hatásai hozzájárultak a gazdaság stabilizálásához, az exportképesség fokozódásához. Közvetlen külpiaci kapcsolatokat, modernebb technikát hoztak, és ezáltal jelentős mértékben támogatták a vállalati és iparszerkezet átalakítását, a rugalmas alkalmazkodóképesség, a világpiaci integrálódás feltételeinek kialakulását. A dél-európai ország gazdasági helyzete 1982 és 1986 között sikeres fordulathoz érkezett: a növekedés felgyorsult, a versenyképesség javult, az egyensúlyi problémák enyhültek, a gazdasági szerkezet korszerűsödött, az infláció lefékeződött, és 1985 után a munkanélküliség is csökkent. Az 1980-as évek elejétől lezajlott kedvező változások nagy része olyan folyamat volt,

melynek hátterében kedvező nemzetközi környezet és Spanyolország Európai Közösséghez való közeli csatlakozása állt. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a pozitív eredmények ellenére a teljes jogú tagság további alkalmazkodást és a gazdaság időről időre ismételten szükségessé váló stabilizálását kívánta meg. 8 www.sispainorg/english/economy/reconverhtml Szilágyi István: Demokratikus átmenet és konszolidáció Spanyolországban, Budapest, Napvilág Kiadó, 1996, p. 176 9 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. A CSATLAKOZÁSI

FOLYAMAT III.1 Előzmények A spanyol kormány 1962. február 9-én hivatalos kérelemmel fordult az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK), melyben egy társulási megállapodás létrehozásáról szóló tárgyalások megkezdését kérte. Az EGK a hatvanas évek elején kialakította a közös agrárpolitika alapelveit, így a hat tagállammal, valamint az EFTA-országokkal főleg mezőgazdasági termékekkel kereskedő Spanyolország az EGK-val megvalósuló kapcsolatok szerződéses rendezését szerette volna elérni. A kérés azonban - vélhetően a hatvanas évek elején kialakult nemzetközi helyzet miatt - válasz nélkül maradt. 1964 decemberében indultak meg ismét a tárgyalások a két fél között, majd 1967 szeptemberében tette meg az EGK Tanácsa konkrét, szövegszerű javaslatát. Végül, 1970 június 29-én sikerült eljutni az Európai Közösség és Spanyolország által aláírt szabadkereskedelmi egyezményhez. A preferenciális egyezmény

célja a kereskedelem előtti akadályok fokozatos lebontása volt két szakaszban. Az első hat évre tervezett szakaszra nézve részletes ütemterv készült. E szerint a Közösség a spanyol áruk előtti mennyiségi korlátozások lebontását és a vámok hatvan százalékos csökkentését irányozta elő 1973-ig. Kivételt képeztek az olyan "érzékeny" termékek (textíliák, lábbeli, ruházati cikkek), illetve a mezőgazdaság, ahol Spanyolország versenyképesebb volt. Ezeken a területeken a vámcsökkentés lassabb, vagy kisebb méretű volt. Spanyolország is megnyitotta piacát a Közösségből származó import előtt, de mivel jóval magasabb vámszintről indult, számára a szabadkereskedelmi egyezmény kedvezőbbnek volt tekinthető. Ezt mutatja az a tény is, hogy míg 1973 és 1978 között a déli ország tízszeresére növelte a Közösségbe irányuló exportját, az import csak ötszörösére nőtt. A megállapodás eredményeként a spanyol

kivitelben jelentős elmozdulás ment végbe az élelmiszerek és nyersanyagok felől a feldolgozott termékek felé. A gép- és járműipari termékek részaránya 14,7 százalékról 27 százalékra nőtt 1970 és 1977 között, míg az integrációból származó import összetétele nem változott jelentősen.10 Összességében megállapítható, hogy a megállapodásból fakadó politikai és gazdasági előnyök Spanyolország akkori helyzetében pozitív eredményt jelentettek. 10 Artner Annamária - Éltető Andrea: Országtanulmányok az EU-val kapcsolatban: Írország, Egyesült Királyság, Görögország, ibériai országok - Az ibériai országok EU-csatlakozása, In: Európai Tükör, Műhelytanulmányok, Budapest, ISM, 17. szám, 1997, p 61 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Spanyolország és a Közösség között 1973-ban kezdődtek újabb tárgyalások annak érdekében, hogy az 1970-es preferenciális egyezményt hozzáigazítsák a brit, a dán, és az ír csatlakozás, valamint az Európai Közösség 1972-ben elfogadott átfogó mediterrán politikája által lefektetett követelményekhez. A megállapodás által előirányzott második szakasz elérését ugyanis számos kül- és belpolitikai tényező is módosította. Az 1973-ban bekövetkező kibővítésnek hatására az újabb tagországokkal fennálló addigi kereskedelem jelentősen megváltoztatta a spanyol - EK kapcsolatrendszert. Az új helyzet a spanyoloknak előnyös volt ipari téren, de komoly ellenérdekeltséget teremtett mindkét részről a

mezőgazdasági termékeknél. A tagállamok különböző kereskedelmi érdekei miatt a tárgyalások holtpontra jutottak, s csak 1975 végén, I. János Károly király trónra lépése után újultak fel. Ekkor viszont már jelentkezett a francia és olasz érdekellentét a több területen konkurenciát jelentő spanyol termékekkel kapcsolatban, valamint a portugál és görög felvételi kérelem is akadályokat állított a tárgyalások folytatása elé. Ezután a két fél közötti kapcsolatokat a Suárez-kormány 1977. július 28-án beadott tagsági kérelme határozta meg, így az 1970-es megállapodás második szakasza már nem lépett életbe. Az európai integrációs kérelem benyújtása Spanyolországban a pártok és a lakosság teljes egyetértésével történt. A konszenzust a pártok, a munkáltatók és a szakszervezetek között ugyanebben az évben belpolitikai gazdasági téren is sikerült elérni a már említett Moncloa Paktum elfogadása által. A

madridi elemzések két-három éves csatlakozási folyamattal számoltak, nem vették figyelembe ugyanis azt a körülményt, hogy kérésüket a gazdasági válság által sújtott Európai Közösséghez címezték, ezenkívül a spanyolországi politikai és jogrend sem felelt meg az európai követelményeknek. Az EK Miniszteri Tanácsa 1977 szeptember 20-21-én tartott ülésén mindenesetre kedvezően reagált a spanyol kérésre, amikor a részletes csatlakozási feltételek kidolgozása céljából felkérte a Bizottságot, hogy a Római Szerződés vonatkozó pontjai értelmében dolgozza ki a spanyol tagságra vonatkozó irányelveket. A tagság iránti kérelemről és hatásairól a Bizottság 1978. április 20-án terjesztette be a Tanácsnak részletes jelentését,11 melyben megállapította, hogy a spanyol demokratikus átmenettel megteremtődtek a feltételek a csatlakozáshoz. Ugyanakkor országos szinten néhány ágazatban és a munkaerőpiacon, valamint egyes

régiókban a csatlakozás feszültségeket okoz. 11 Giró-Szász András (2002): p. 57-58 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A csatlakozás nemcsak az iparban és a mezőgazdaságban, hanem társadalmi, regionális és külkapcsolati téren is erőfeszítéseket igényelt mindkét féltől. Spanyolországban a mezőgazdasági struktúra elmaradott volt, továbbra is domináns maradt a korszerűtlenül gazdálkodó nagybirtok, gépesítettsége alacsony szinten mozgott, a munkaerő pedig képzetlen és elöregedett volt. Számos áruból túltermelés

mutatkozott, gyakran ugyanazoknál, mint a Közösségben. A szociális ügyek és a munkaerő-áramlás elemzésekor a Bizottság hangsúlyozta, hogy a spanyol munkaerőpiac helyzete súlyos, a szerkezetváltás a munkanélküliség emelkedését és a vidéki migráció erősödését vonta maga után. Azonban a munkaerőpiac teljes liberalizálása rontotta volna az Európai Közösség munkaerőpiaci helyzetét, ezért fokozatos és ellenőrzött liberalizálásra volt szükség. A Bizottság által elkészített elemzés azért volt fontos, mert jelezte azokat a területeket, amelyek nehézséget, nézeteltérést jelentettek a csatlakozási tárgyalások folyamán. A Bizottság véleményére alapozva az Európai Közösség egyértelmű politikai nyilatkozatot tett a tagság elérését célzó tárgyalások mihamarabbi megkezdésére. A határozott állásfoglalás azért is volt kiemelkedő fontosságú a spanyolok számára, mert a nemzetközi konjunktúra kilátásai, a

Közösség belső helyzete, néhány válsággal küzdő szektorának érdekei és a spanyol gazdaság akkori állapota lényegében a kibővítés ellen szóltak volna. Mindezek ellenére a dél-európai országokban a demokráciák megszilárdulásának folyamata, a latin-amerikai kapcsolatok bővítése és a közösségi elvek gyakorlati alkalmazása végül elegendő érvként szolgált a gazdasági ellenérdekeltség leküzdésére. 1978. november 29-én a Bizottság által elfogadott határozat újból megerősítette, hogy a csatlakozási tárgyalásokat a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, és arra kell törekedni, hogy a felmerülő problémákra a leghatékonyabb megoldások szülessenek. Spanyolországban már 1978 elején létrehozták az európai ügyekkel foglalkozó minisztériumot, amelynek az Európai Közösséggel történő kölcsönös információáramlás biztosítása, illetve a bizottsági jelentés országtanulmányának elkészítése volt a feladata. A

minisztérium 1981-ben átalakult a külügyminisztérium EK-államtitkárságává, és végül a tárgyalások lefolytatásáért is felelős lett. Ez az államtitkárság tartotta a kapcsolatot az egyes ágazati minisztériumok európai ügyekkel foglalkozó részlegeivel, és a többi érintett intézménnyel. Később megalakult az európai ügyek minisztériumközi bizottsága, illetve a parlament két háza is létrehozta európai ügyekkel foglalkozó közös bizottságát. A megfelelő intézményrendszer kialakítása és működtetése elősegítette, hogy a spanyolok 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felkészült partnerként, nemzeti érdekeiket képviselve vegyenek részt az európai fórumokon.12 1979. február 5-én Brüsszelben megnyíltak a Spanyolország csatlakozását előkészítő hivatalos tárgyalások, az érdemi munka pedig 1979 szeptemberében kezdődött. A csatlakozást a spanyol parlamentben először 1979 júniusában tárgyalták meg, ahol minden egyes párt egyetértett az integrációs tagsággal. Hasonló álláspontot képviseltek az érdekszövetségek és a lakosság 67 százaléka is. A teljes egyhangúság oka egyrészt az, hogy az európai irányvonalat még Franco is támogatta régebben, másrészt a demokratikus ellenzék a demokrácia helyreállításának megszilárdítását kívánta elérni. A fejletlenebb régiók Brüsszel pénzügyi támogatásaira számítottak, a regionális erők pedig az autonóm működés könnyebb feltételeit várták a csatlakozástól. III.2 A Közösség tagjainak

álláspontja Spanyolország csatlakozásával kapcsolatban A két ibériai állam belépése több szempontból megosztotta a Közösség tagállamait. A gazdasági problémákon túl felmerült, hogy a déli országok csatlakozásával fokozódna a Közösség észak-déli megosztottsága, fejlettségbeli különbsége. Többen tartottak az Európai Közösség jogi, intézményi és döntéshozatali rendszerének felborulásától, hatékonyságának csökkentésétől, valamint a monetáris unió kudarca, az olajválság, a recesszió és a jelentkezők gazdasági állapota is növelte a tagok ellenállását.13 A spanyol csatlakozást talán leginkább befolyásoló tagállamnak Franciaország tekinthető. A franciák már a hetvenes évek közepétől lelkesen támogatták Spanyolország felvételét, hiszen érdekeltek voltak abban, hogy a Közösségen belül délre tolódjanak az erőviszonyok, ezáltal megszűnjenek a mérsékelt övi kontra mediterrán termékek támogatása

körüli viták. A kérelem benyújtásakor hatalmon lévő Giscard dEstaingkormány azonban már óvatosabb volt és több tényező miatt alapos megfontolásra kényszerült. Az egyik ilyen volt a francia parasztok és az agrárlobby heves ellenállása Összetett belpolitikai indokok álltak francia részről az 1980-as tárgyalások felfüggesztésének indítványa mögött. Először is, Franco tábornok halála után Madrid jelentős diplomáciai tevékenységbe kezdett az arab világgal és Latin-Amerikával, ezen a téren pedig a két ország riválisnak számítottak. Másodsorban, a francia kommunista párt kampányt indított az ibériai csatlakozás káros gazdasági hatásaival érvelve, a gaullisták 12 13 Giró-Szász András (2002): p. 59-60 Artner Annamária-Éltető Andrea (1997): p. 65 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. pedig egy jóval későbbi kibővülés támogatói voltak. A tárgyalások alatt tehát a francia kormány folytonos manőverezése volt jellemző. A déli kibővülés hatásait illetően még a tárgyalások megkezdése előtt három nagyobb jelentés látott napvilágot Franciaországban. Az egyik a farmerek nemzeti tanácsa által kiadott biztató dokumentum volt, a másikat a mezőgazdasági minisztérium egy munkacsoportja készítette, a harmadik és egyben legfontosabb pedig egy szenátusi jelentés volt. Ez utóbbi a pozitív és negatív hatásokat elemezve minél hosszabb átmeneti idő és a közös agrárpolitika reformja mellett foglalt állást. Németország végig támogatta az ibériai

kibővülést annak ellenére, hogy tudta, a csatlakozás költségei legnagyobb részt rá hárulnak majd. A német ipari cégek és exportőrök hatalmas lehetőséget láttak a megnyíló déli piacokban, és az olcsó mediterrán mezőgazdasági termékek importja is haszonnal kecsegtetett. A németek egyetlen félelmét a szabad munkaerő-áramlás kérdése jelentette. Olaszország mezőgazdasági termelésének még nagyobb hányada volt érintve a spanyol versenytől, mint a franciáké, és a farmerek itt is tiltakoztak, a politikai pártok azonban egyetértettek a kibővülés szükségességében. Az olaszok a közös agrárpolitika reformját és a frissen létrejött demokráciák megszilárdulását remélték Spanyolország csatlakozásától. Nagy-Britanniát közvetlen gazdasági szempontból nem érintette hátrányosan a spanyol és portugál csatlakozás. Mezőgazdasági termelésére az ibériai áruk nem, csak az ipari érzékeny (textil, acél) termékek

jelentettek versenyt, ugyanakkor a déli országok az angol piac fontos agrártermék ellátói voltak. Az angolok számára a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a közösségi költségvetés helyzete jelentett problémát, ráadásul a kibővülés finanszírozási terhe nem kis részben Nagy-Britanniára hárult. A Benelux államok általában a kibővülést támogatták, Írország számára a déli országok versenytársakat jelentettek a Közösség szociális, regionális segélyeire nézve, valamint a textil-, ruházati és a cipőipar területén is. Görögország szintén a közösségi támogatásokon való osztozkodástól és a mediterrán agrártermékek versenyétől tartott. III.3 A tárgyalási folyamat A már említett 1979. február 5-i első ülést követő csatlakozási tárgyalásokon a felek hamarosan komoly nehézségekkel szembesültek. Ezt elsősorban a pénzügyi reformok véghezvitelének szükségessége, a fogyasztási adó bevezetése,

az áruk mennyiségi 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. korlátozása, a mezőgazdasági politika, az agrárstruktúra, a munkaerő jövőbeni szabad mozgása, képzettségi szintje, a munkanélküliség magas aránya, bizonyos iparágak, valamint a spanyol bor, olaj, gyümölcs és zöldség, továbbá Európában a legnagyobb halászati flotta közös piaci megjelenése jelentette.14 Spanyolország esetében a csatlakozás már a gazdaság nagyobb mérete miatt is több nehézséget okozott a tárgyalások folyamán, mint Portugália esetében. A Közösség

álláspontja ráadásul nem volt kiforrott, a tagállamok nehezen tudták érdekeiket összeegyeztetni, ez pedig jelentős mértékben lelassította a csatlakozási folyamatot, és komoly illúzióvesztést eredményezett a spanyol lakosság körében. Fékezték a folyamatot az Európai Közösség első (1973-as) és második (1981-es) kibővítésében meg nem oldott intézményi és strukturális problémák, valamint az a közösségi álláspont is, miszerint a két ibériai országnak egy időben kell csatlakoznia. A tárgyalások során a spanyol fél alaposan kidolgozott álláspontot képviselt, és ebből nehezen volt hajlandó engedni. A spanyolok tudatában voltak a társulás nyújtotta előnyöknek, ugyanakkor világosan látták az ország gazdaságát érinthető veszélyeket is. A spanyol tárgyalási stratégia fő vonásai a következő négy csoportba sorolhatók:15 1. Gyorsan és aktívan lefolytatni a tárgyalásokat Spanyolország szeretett volna minél előbb

felvételt nyerni a Közösségbe, és immár belülről befolyásolni annak sorsát, mindenek előtt az országot érintő kérdésekben. 2. Defenzív stratégia az egyes szektorokat érintő tárgyalásokon A cél itt a csatlakozás várható hatásainak enyhítése, a problémák felkutatása és megoldások keresése volt. A spanyol kompetitív szektorok esetében ugyanakkor engedményeket kellett tenni, mivel a Közösség is védelmezte saját érzékeny szektorait. 3. Az engedmények kiegyensúlyozására való törekvés Ennek értelmében a spanyolok kezdettől fogva egyedi, minél hosszabb átmeneti időszak elérését célozták meg. Kezdetben válságukra és belső szerkezeti hiányosságokra hivatkozva iparuk számára tíz év türelmi időt javasoltak, ami 1984-ben hét évre módosult, egymás után négy 10 százalékos és négy 15 százalékos lépésben. Szintén hét év állt rendelkezésre a spanyol vámrendszer közös külső vámrendszerhez való

igazításához, kivételt lépeztek azok a területek, ahol a spanyol vámok nem több mint 15 százalékkal tértek el ettől, ezeknél két hónapon belül harmonizálni kellett. Az 14 Kiss J. László (szerk): A Tizenötök Európái, Spanyolország az európai integrációban - Egy sikertörténet anatómiája, Osiris kiadó, 2000, p. 395 15 Inciarte, M. R: El Acta de Adhesión de España, Papeles de Economía Español, 1986, no23, p 30 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. agrártárgyalások bizonyultak a legnehezebbeknek, talán azért, mert ezt a területet

szabályozták a legmélyrehatóbban a Közösségen belül. Általános szabályként az átmeneti időszak hét évig tartott, mely magában foglalta az árak közelítését a borok, a tej és tejtermékek, a hús, a cukor, a gyapjú, a dohány, a borjúhús stb. esetében Kivételt jelentettek a zöldségek, gyümölcsök és növényi zsírok, ezen a területen tíz éves átmeneti mentességgel számolhatott Spanyolország. A halászati szektor esetében szintén tízéves átmeneti időszakot határoztak meg. 4. Párhuzamos belső tárgyalások A hazai tárgyalások folyamatosan zajlottak az egyes szektorok képviselői, a szakszervezetek, a politikai pártok, az autonóm régiók és a minisztériumok között. Érdemes megemlíteni a francia és német multinacionális cégek álláspontját, melyek már erőteljesen jelen voltak a spanyol járműgyártásban. Ezeknek nem állt érdekükben a vámok gyors lebontása, az angolok és olaszok azonban saját autóiparuk gyors

piacra jutását célozták meg. Ennél az ágazatnál végül is az a kompromisszumos megoldás született, hogy 1989-ig bontják le fokozatosan a vámkvótákat. A tárgyalási folyamatot három szakaszra lehet bontani, melynek első periódusában készültek el a bizottsági jelentés fejezetei, a hozzá kapcsolódó spanyol elemzésekkel és a kibővítési dokumentummal. Ezt a szakaszt a "kijózanodás", vagy "lehűtés" periódusának is szokták nevezni, mivel a spanyol tárgyalófélnek ekkor kellett először szembesülnie a franciák makacs ellenállásával, a francia elnök ugyanis a közös mezőgazdasági politika előzetes reformjához kötötte a spanyol belépés támogatását. Az államfő közbelépésének hatására a Közösség változtatott a mezőgazdasági finanszírozás rendszerén, a költséghozzájárulás módján, mértékén és szabályozta az alapvető mezőgazdasági ágazatok kvótarendszerét is. A franciák 1982

júniusában, a tárgyalások második szakaszában az ugyancsak mezőgazdasági kérdésekből eredő újabb problémákkal álltak elő. Lefékezte a folyamatot a görög és ír részről érkező javaslat is, amely a spanyolok belépését a nekik adott közösségi támogatás növelésével szerette volna összekapcsolni. Az integráció folyamatára komoly hatást gyakorolt az NSZK és Nagy-Britannia belső viszonyainak átalakulása. 1983 március 6-án Helmuth Kohl, majd június 9-én Margaret Thatcher választási győzelmet aratott, így megszilárdult belső helyzetük birtokában már nagyobb figyelmet szentelhettek az Európai Közösség bővítési kérdésének. 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A spanyol belpolitika eseményei is nagymértékben befolyásolták a csatlakozási tárgyalások menetét. 1981 január 29-én Adolfo Suárez González lemondott a kormányfői és a Demokratikus Centrum Unió elnöki posztjáról, s a király Leopoldo Calvo Sotelót, az EK-val kapcsolatos ügyek miniszterét bízta meg az új kormány megalakításával. Ez év februárjában azonban Tejero alezredes katonai puccskísérletet hajtott végre, ami jelezte a spanyol demokrácia törékenységét, és a jobboldali fordulatot megelőzni hivatott közösségi állásfoglalásokat váltott ki. Az országban kialakuló politikai feszültség jelentős mértékben hozzájárult a kormányzó párt gyors széteséséhez. Az 1982. októberi általános választásokon abszolút többséget szerzett a Felipe González által vezetett Spanyol

Szocialista Munkáspárt. A december 2-án megalakult kormány külügyminisztere, Fernando Morán egy felhívást intézett a tíz tagállamhoz, melyben a spanyol csatlakozás pontos menetrendjének rögzítését kérte. A válasz nem késett soká, hiszen az 1982. március 22-i miniszteri szintű értekezleten már a tizenhat érintett téma közül hatban végleges megegyezés született. Az 1983. június 18-19-i stuttgarti csúcsértekezleten világossá vált a tagországok szándéka, hogy egyszerre kerüljön sor az Európai Közösségek Portugáliával és Spanyolországgal való kibővítésére, valamint az általános forgalmi adó problémájának a megoldására, ami lehetővé tette a nagyobb mértékű finanszírozást. A kibővítést tehát összekapcsolták a közösségi költségvetésbe való nemzeti befizetések felemelésének lehetőségével. A német kancellár kijelentette, hogy azon a napon, amikor aláírják a csatlakozási okmányt, a Bundestag

ratifikálni fogja az áfa-alap egy százalékról 1,4 százalékra való emelését. A spanyolok komoly javulást értek el a franciákkal folytatott kétoldalú viszonyban. A vámlebontás kérdésében továbbra is fennálló nézeteltérések ellenére 1984-ben el tudták érni a szabványügyi és a külkapcsolati fejezet lezárását. A tárgyalások utolsó, kilenc hónapos harmadik szakaszára már csupán a hat legnehezebben megoldható fejezet lezárása maradt. A mezőgazdaság, a halászat, a szociális ügyek, a költségvetés, a Kanári-szigetek státusza, és a spanyol-portugál együttműködés szabályozása nehéz feladatnak bizonyult. Ezentúl ezt a tárgyalási szakaszt is meghatározták a görög mezőgazdasági igények, a tipikusan spanyol termékek francia piacra való bekerülésének nehézségei és az angolokkal régóta vitatott kérdés, Gibraltár. Így az eredetileg 1984 végére tervezett lezárás végül csak 1985 márciusában vált

lehetségessé. Az utolsó pillanatban, az 1985. március 28-29-i tárgyalásokon, a spanyolok számára kedvezőtlen feltételekkel zárultak a mezőgazdasági, a halászati és borászati kérdések. 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Jelentősen csökkent a bortermelési kvótájuk, kötöttebb feltételek mellett exportálhattak sertéshúst, s csak nagyon lassan valósulhatott meg az árkiegyenlítés. Az olívaolaj, valamint a zöldség és gyümölcs esetében a kereskedelem liberalizálása a spanyolok által vártnál hosszabb átmeneti időszakkal került a

szerződésbe. Kedvezőtlennek tekinthetőek a spanyolok számára a tej, a borjúhús és a cukortermékek kereskedelmét szabályozó fejezetek is. 16 A csatlakozásról szóló szerződést végül is 1985. június 12-én délelőtt Lisszabonban, délután pedig Madridban írták alá. A spanyol parlament két háza öt nappal később egyhangúlag jóváhagyta a szerződést. III.31 Csatlakozási okmány17 A Spanyolország Európai Közösséghez való társulását kimondó szerződés három paragrafusból álló rövid alapdokumentum, melynek preambulumában a tizenkét aláíró tagország kinyilvánította, hogy elfogadja Spanyolország és Portugália taggá válás céljából benyújtott kérelmét. A szerződés első paragrafusa kimondja, hogy a két ibériai ország felvételi és adaptációs feltételeit tartalmazó előírásokat az alapdokumentumot kísérő, annak részét képező csatlakozási okmány rögzíti. A második paragrafus a ratifikációs eljárásról

rendelkezik, miszerint az okmányokat legkésőbb 1985. december 31-ig kell letétbe helyezni az olasz kormánynál. Spanyolországban szeptember 30-án került sor az 1986. január 1-jén életbe lépő szerződés ratifikálására. Az alapdokumentumokat kiegészítő csatlakozási okmány öt részre tagolódik, 403 paragrafust foglal magában, továbbá 36 melléklet és 25 jegyzőkönyv teszi teljessé. A csatlakozási okmány első részében található általános elvek rögzítése után a második rész az Európai Közösség különböző szerződéseihez való intézményes alkalmazkodást tartalmazza. A következő rész a csatlakozási okmány első és második mellékletében felsorolt egyezményekhez való alkalmazkodásra szólít fel, míg a dokumentum lelkét jelentő negyedik rész az Átmeneti Eszközök címet viseli. Az ötödik rész az okmány rendelkezéseinek intézményes alkalmazásáról szól. 16 17 Giró-Szász András (2002): p. 64 Kiss J.

László (2000): p 397-399 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A negyedik rész az áruk szabad mozgásával kapcsolatban a közös vámrendszerhez való csatlakozást fokozatosan, hét év alatt 1993-ra megvalósítandó célként tűzi ki. A személyek teljesen szabad mozgása ugyancsak 1993-tól valósulhat meg, míg a tőkeáramlásoknál az ingatlanbefektetések esetében ötéves átmeneti idővel számolhat Spanyolország. A közösségi agrárpolitika teljes megvalósítására a már említett klasszikus és specifikus átmeneti időszakokat alkalmazták. A bankok

és biztosítótársaságok szabad létrehozatalának és alapításának feltételeit hét éven belül teszik kötöttségektől mentessé Spanyolországban, az áfa bevezetésére a csatlakozás után azonnal sor kerül, az adók kiegyenlítésére pedig négy év áll az ország rendelkezésére. Az okmánynak ez a része meghatározza, hogy a pezeta 1986 január 1-jétől lép be az ECU-rendszerbe, és Spanyolország vállalta, hogy 1989 júniusában az Egységes Pénzügyi Rendszer tagja lesz. A csatlakozási okmány alapján Spanyolország az európai intézményekben a négy naggyal közel azonos politikai súllyal rendelkezik. Hatvan főt delegálhat az Európai Parlamentbe, két főt az Európai Bizottságba, egy főt az Európai Bíróságba, huszonegy személyt a Gazdasági és Szociális Tanácsba, míg a Minisztertanácsban nyolc szavazattal rendelkezik. A dokumentum harminchat melléklete a szerződés konkrétan meghatározott paragrafusainak felsorolás jellegű

kiegészítése. A huszonöt jegyzőkönyv közül érdemes kiemelni a Kanári-szigetek, Ceuta és Melilla kereskedelmi státuszát rendező kettes számmal rendelkezőt, miszerint a Kanári-szigetek és a két Marokkóban található spanyol város az Európai Közösség részének számít ugyan, de sem a közös mezőgazdasági politika, sem a közös költségvetés, sem a fogyasztási adó szabályai nem vonatkoznak rá, s kívül marad a vámunión is. 1991-től az ezzel kapcsolatos előírások módosultak, s a Kanáriszigetek is a teljes integráció fázisába lépett, bizonyos termékekkel kapcsolatban azonban preferenciális egyezményt köthet az Európai Unióval. Befejezésül megállapítható, hogy az ibériai országok csatlakozása elsősorban politikai döntés volt a Közösség részéről azzal a céllal, hogy a fiatal demokráciákat megszilárdítsa. Az integrálódás ugyanakkor nem elhanyagolható piacot is eredményezett a Közösség vállalatainak, és a

szokatlanul hosszú, mintegy hét évig tartó tárgyalási folyamat is arra utalt, hogy a gazdasági szempontok felülkerekedtek a politikai kérdéseken a tárgyalófelek viszonylatában. 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IV. GAZDASÁGI HELYZET SPANYOLORSZÁGBAN A CSATLAKOZÁS UTÁN IV.1 Makrogazdasági tendenciák a csatlakozást követően Spanyolországban az első növekedési periódus a hatvanas években kezdődött, az 1959-ben létrehozott Stabilizációs Program intézkedéseinek eredményeként, és 1974-ig tartott. 1975 és 1982 között a gazdaság hosszú,

lényegében az olajválság kiváltotta krízist élt meg, majd 1982 és 1985 között a szocialista kormány nekilátott a válság legyőzésének és az integráció előkészítésének. A második növekedési periódus már a Közösség tagjaként következett be 1986 és 1992 között a GDP évi átlag 4,5 százalékos növekedésével. Az integrációs csatlakozást követően sokrétű, eredményes reformok bevezetésére került sor Spanyolországban. A kereskedelem liberalizálásával párhuzamosan a vállalatok széles körére kiterjedő mikrogazdasági reformprogramokat valósítottak meg, melyek a liberalizálás által nehéz helyzetbe kerülő ágazatok strukturális alkalmazkodását könnyítették meg. Spanyolországban már a nyolcvanas évek elején elkezdték az importverseny által fenyegetett iparágak átszervezését és a munkaerőpiac megreformálásával mérsékelték a béremelkedések nyomását. A pénzügyi ágazat átalakításának, az

állami, illetve köztulajdonban lévő vállalatok árszabályozásának, finanszírozásának, hitelezésének hatékonyabbá tétele, valamint a bank- és biztosítási szektor reformjai is lendületesen folytak. Az 1993-ban bekövetkezett recesszió azonban a spanyol gazdaságban is súlyosan megmutatkozott. A külföldi tőkebefektetések lelassultak, a fogyasztás csökkent, a munkanélküliség ismét emelkedett, a GDP 1,3 százalékkal csökkent. A termelés mértékét meghaladta a belső kereslet növekedése, s ez a hazai árak emelkedéséhez, valamint a külföldi termékek iránti igény növekedéséhez vezetett. Az ebből eredő kereskedelmi mérleg hiánya a csatlakozás következtében megvalósuló gazdasági nyitás eredménye is volt egyben. Az említett problémák megoldása végett mind a keresletre, mind pedig a kínálatra vonatkozó intézkedések bevezetését eszközölte a kormány, miszerint a legfőbb cél a megnőtt kereslet csökkentése, valamint a

gazdaság potenciális növekedésének elősegítése. Ennek eredményeként egy restriktív pénzügyi politika és jövedelempolitika került bevezetésre, figyelembe véve a maastrichti konvergencia-kritériumokat. 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Szükségessé vált az infrastruktúra fejlesztését szolgáló célkitűzések megfogalmazása, miközben az állam a kiadások csökkentésén keresztül próbálta a célkitűzéseknek megfelelő keretek között tartani a fiskális politikát.18 Ahogy az 1. táblázat is mutatja, 1994-től egy újabb

fellendülési periódus kezdődött el, ekkor a GDP átlagosan 2,2 százalékkal nőtt. A recesszióból való kilábalás után a spanyol gazdaság az OECD-országok csoportján belül is az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasággá vált. Látható, hogy 1994-től kezdve az ország mindig két százalék feletti növekedést tudott felmutatni, ebben az évben csak Törökország és Írország gazdasági fejlődése haladta meg a spanyolországi rátát. 1996-ban valamelyest csökkent a növekedés mértéke a megelőző év 2,8 százalékos értékéhez képest, utána viszont már három százalék feletti gazdasági növekedés kezdődött. 1. táblázat Gazdasági növekedés Spanyolországban, az Európai Unióban és néhány OECDországban (A GDP százalékos változása az előző évhez viszonyítva) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Spanyolország -1,3 2,2 2,8 2,2 3,4 3,9 EU-15 -0,5 3,0 2,4 1,8 2,7 2,8 OECD összesen* 1,1 2,8 2,0 2,7 3,1 3,2

Portugália -1,1 1,9 2,0 3,0 3,8 3,5 Görögország -1,0 1,5 2,0 2,6 3,5 3,7 Írország 3,6 7,8 11,1 8,6 10,5 9,9 Törökország 7,5 6,5 5,8 6,0 5,5 2,8 Olaszország -1,2 2,2 2,9 0,7 1,5 1,3 *OECD Csehország, Magyarország, Lengyelország és Korea nélkül Forrás: OECD, Main Economic Indicators, OECD Economic Outlook és Kopint Datorg Rt., Konjunktúrajelentés Az egy főre jutó GDP nagymértékben függ a termelékenység és a foglalkoztatottsági ráta alakulásától. 1964 és 1985 között a munka termelékenységének töretlen növekedését, illetve közeledését figyelhetjük meg a Közösség szintjéhez. 1985-ben a közösségi átlag 95 százaléka volt a spanyol termelékenység, s ezt a folyamatot 1975-ig a foglalkoztatottsági ráta magas szintje kísérte. 18 www.sispainorg/english/economy/endhtml : The end of economic expansion, 1990-1992 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A csatlakozás után, 1986 és 1990 között a relatív termelékenység enyhén csökkent, a közösségi átlag 93 százalékára esett vissza, majd 1995-ig 93 és 95 százalék között ingadozott. A foglalkoztatottsági ráta 1990-re a közösségi átlag 83 százalékára növekedett, majd a recesszió következtében ismét csökkenni kezdett. A termelékenység és a foglalkoztatottság között tehát negatív korreláció áll fenn, s ez érvényes a csatlakozás utáni periódusra is. A szektorokat vizsgálva elmondható, hogy a mezőgazdaság termelékenysége nőtt a leglátványosabban a

foglalkoztatottság csökkenése következtében. Eszerint a termelékenység jelentős javulását eredményező szektorok nem feltétlenül egyeznek meg a gazdaságban is fontos, illetve növekvő szerepet betöltő szektorokkal. A mezőgazdaság súlya a GDP-ben és a foglalkoztatottságban folyamatosan csökkent, és hasonló tendencia következett be az iparban is. Így az aggregált termelékenység alakulását nemcsak az egyes szektorok termelékenységének alakulása befolyásolta, hanem a szektorok között végbemenő munkaerő-vándorlás is. Az első olajválság előtt Spanyolország munkanélküliségi rátája alacsony volt (1975ben 3,7 százalék), a két olajválság azonban tömeges elbocsátásokat váltott ki, a munkanélküliségi ráta 1979-ben 10 százalék fölé, 1985-ben 20 százalék fölé ugrott. Ezt követően a közösségi és az OECD-országokénál jóval magasabb munkanélküliség állandósult, az Európai Unióhoz való konvergencia

periódusban valamelyest csökkenve, a kilencvenes évek recessziójának hatására azonban ismét történelmi magasságokba emelkedve. 2. táblázat Munkanélküliség Spanyolországban, az Európai Unióban és néhány OECDországban (Munkanélküliek aránya az összes munkaerő százalékában) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Spanyolország 22,8 24,1 22,9 22,1 20,8 18,8 EU-15 11,1 11,1 10,8 10,9 11,1 9,9 OECD összesen* 8,0 7,9 7,5 7,6 7,3 7,1 Portugália 5,7 7,0 7,3 7,3 6,4 5,1 Görögország 9,8 8,6 9,1 10,0 10,0 10,1 Írország 15,6 14,3 12,3 11,6 10,2 7,8 *OECD Csehország, Magyarország, Lengyelország és Korea nélkül Forrás: OECD, Main Economic Indicators, OECD Economic Outlook és Kopint-Datorg RT., Konjunktúrajelentés 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 2. táblázatból is látszik, hogy 1994 és 1997 között 20 százalék feletti munkanélküliség volt tapasztalható Spanyolországban, mely 1998-ra 18,8 százalékra csökkent, de még így is az Unió átlagának kétszeresét és az OECD-átlag majdnem háromszorosát jelentette. A GDP alakulásának fontos meghatározója a beruházások és megtakarítások mértéke19 is. A spanyol gazdaságot a csatlakozás előtti évtizedben a válság következtében folyamatosan csökkenő beruházási ráta jellemezte, 1975-ről 1984-re a bruttó állótőkefelhalmozás 28 százalékról 18,7 százalékra esett vissza. 1985 és 1990 között azonban megfordult a helyzet, gyorsan növekvő tendencia érvényesült, melynek

következményeként 1991-ben 34,5 százalékot ért el a bruttó állótőke-beruházás részesedése a GDP-ben. Ezután, 1992-1993-ban a recesszió következtében ismét csökkenni kezdett a beruházások mértéke. A nyolcvanas években bekövetkező fellendülés mind a közvetlen termelő beruházásokon, mind az infrastrukturális beruházásokon érezhető volt. Mindkét területen jelentős szerepet játszott a külföldi tőkebeáramlás a külföldi működőtőke-befektetéseken, valamint a Közösségből származó transzfereken keresztül. A hazai megtakarítások eltolódtak a háztartások és a vállalatok felé, és közel sem nőttek olyan mértékben, mint a beruházások, sőt 1988 után csökkentek. A fogyasztások alakulását a csatlakozás után bővülő import áruválaszték is nagymértékben befolyásolta. A spanyol piacon modern, európai termékek jelentek meg, és a háztartások felszereltsége e tekintetben gyorsan javult. A kilencvenes évek

elejére azonban már beállt egy telítettségi szint, ezért a fogyasztást sok esetben a pótlás vagy csere jelentette. 1996-ban az üzleti beruházások jelentették a növekedés fő motorját, majd a rendelkezésre álló jövedelmek és a fogyasztói bizalom erősödésével a magánfogyasztás is fokozatosan növekedésnek indult, ami jelentős reálbér-emelkedést eredményezett a háztartások számára. A jövedelmek emelkedése nyomán a lakosság megtakarítási hajlandósága is jelentősen nőtt. A kapacitások kihasználtsága a nyolcvanas évek óta a legmagasabb szintet érte el ebben az évben, így a nagy megtakarítási hányad következtében a beruházások a GDP 22 százalékára, az OECD-országokéhoz képest is magas szintre nőttek. 19 Éltető Andrea: Spanyolország modernizációja az 1980-as és 1990-es években, In: Külgazdaság, XL. évf, 1996. december, p 50-51 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 20 IV.2 A csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásai Az Európai Közösség a zöldség, gyümölcs és növényi zsírok esetében tíz évet, míg a többi agrártermék esetében hét évet biztosított Spanyolországnak a közös agrárpolitika átvételére. Ezen kívül szektorra szabott mechanizmusokat alkalmaztak a gabona, a tej- és a húságazatban. A csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásai tehát alapvetően a kilencvenes évek közepéig jelentkeztek, eddig az időszakik érdemes a spanyol agrárszektor alakulását megvizsgálni. Spanyolország csatlakozásakor az addigi tíz tagállam és az

új tag termelése bizonyos fokig kiegészítették egymást. A Közösségnek feleslege volt a gabonafélék többségéből, cukorból, burgonyából, húsból és tejtermékekből, míg az új tagállam e termékek nagy részéből behozatalra kényszerült. A spanyolok narancsot, szőlőt, mandulát, mogyorót exportáltak, amiből viszont a Közös Piac szorult behozatalra. Nőttek ugyanakkor a feleslegek olívaolajból, egyes zöldség- és gyümölcsfélékből, feldolgozott paradicsomból és borból. A spanyol mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban a taggá válástól számított tíz év alatt a felére, mintegy három százalékra csökkent, ezáltal közelítve az Unió átlagához. Az agrárium arányvesztése elsősorban a szolgáltatási szektor javára történt. Bár a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya gyorsan mérséklődött, ez a mutató még mindig az öt százalékos uniós átlag közel kétszeresének bizonyult. Az említett átmeneti

időszakok adaptációt elősegítő mechanizmusait négy csoportba lehet osztani, melyek a következők: • Az eltérő árszínvonalak kiegyenlítése árkompenzációval, amit a közösségi alapból, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EAGGF) finanszíroztak és hét évig tartott. • A támogatások szintjének a közösségihez történő igazítása, a belföldi támogatások fokozatos lebontásával. • Az import megugrását fékező kiegészítő kereskedelmi intézkedések alkalmazása. • Fokozatos vámlebontás, a termékek szabad forgalmának biztosítása. 20 Orbánné Nagy Mária: Spanyolország és Portugália Európai Unióhoz való csatlakozásának agrárgazdasági tapasztalatai, In: Európai Tükör, IV. évf, 1999 2-3szám 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az árkiegyenlítés kompenzációs eszközei csak az intézményi árak közötti különbségre vonatkoztak. Ha a csatlakozó ország valamelyik mezőgazdasági termékének intézményi ára magasabb volt a közösséginél, az előbbit befagyasztották, egészen addig, amíg a közösségi árak utolérték a spanyol árat. Fordított esetben, amennyiben az árak a közösséginél alacsonyabbak voltak, a kompenzációs kifizetéseket alkalmazták. Spanyolország esetében a gabona, az olajosmagvak, az olaj, a bor, a marhahús és a baromfi ára alacsonyabb volt, a cukor és a tej ára pedig magasabb volt, mint a Közösségben. A tényleges termelői-felvásárlási árak az intézményi áraktól eltérhettek, és el is

tértek. Ha a spanyol árakat a két legnagyobb termelő, Franciaország és Németország termelői áraihoz hasonlítjuk, akkor megállapítható, hogy az átmenet első szakaszában az árak nem közeledtek egymáshoz. A gabonafélék és az állati termékek esetében a spanyol árak csak az átmeneti időszak végén kezdtek el közeledni a francia és német árakhoz. A zöldség- és gyümölcsfélék ára Spanyolországban a belépés előtt lényegesen alacsonyabb volt, mint Franciaországban és Olaszországban, s az árkülönbség mértéke a csatlakozás utáni években is megmaradt. Spanyolország jelentős pénzügyi segítséget kapott és kap is az Uniótól gazdasága fejlesztéséhez. Mivel a spanyol mezőgazdasági termelés szerkezete jóval szélesebb, mint Portugáliáé, és önellátottsága is magasabb, az Európai Unióból érkező transzferekben az EAGGF Garancia Alapja is jóval nagyobb hányadot képvisel, mint a másik ibériai országban. 1989 és 1993

között a Közösségből származó bevétel hatvan százaléka a Garancia Alapból került kifizetésre, míg a maradék negyven százalékot fedezték a strukturális alapokból. A Közösség által nyújtott támogatások egy része a hatékonyabb birtokszerkezet kialakulását célozta, Spanyolország birtokszerkezetére ugyanis a dualitás jellemző. Az egyik oldalon a kevés, nagy méretű latifundiumok mellett a másik oldalon sok kis törpebirtok található. A spanyol átlagos birokméret 1982 és 1995 között csaknem kétszeresére, 10,7 hektárról 19,7 hektárra emelkedett, az öt hektár alatti üzemek aránya azonban még a kilencvenes évek közepén is meghaladta az ötven százalékot. Végül érdemes említést tenni a spanyol kertészeti ágazatokban működő Termelői Értékesítő Szövetkezetekről (TÉSZ). A megtermelt zöldség és gyümölcs 20-30 százalékát ilyen szervezetek értékesítik, melyeknek aránya fokozatosan emelkedik. Az átmeneti

időszak második szakaszának volt feladata a TÉSZ-ek számának és súlyának növelése. Az ötven százalékban a Közösség által finanszírozott szövetkezetek működésének alapelve, hogy a tagok a tulajdonosok, ugyanakkor a szervezet az, amely 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. meghatározza a tagok számára, hogy mit és hogyan termeljenek. A törvény előírja, hogy a tagoknak teljes termésmennyiségüket a TÉSZ-en keresztül kell értékesíteniük. Az integráció nemcsak a spanyol termelési szerkezetet, támogatási struktúrát változtatta meg,

hanem jelentős hatással volt az agrár-külkereskedelem alakulására is. Az agrárszféra hagyományos külkereskedelmi többlete gyorsan csökkent, a mezőgazdasági import pedig hasonló ütemben nőtt a csatlakozás után. IV.3 Az ipar helyzete A csatlakozási szerződés, hasonlóan a mezőgazdasági szektorhoz, az iparban is általában hét évben rögzítette a Spanyolország számára meghatározott átmeneti időszakot. A Közösség eredetileg három éven belül szerette volna, ha a spanyol ipari vámok több mint a felére csökkennek, a spanyolok eredeti javaslata ellenben tíz év volt. Végül kompromisszum született egy hétéves átmeneti időszakról, mely során a vámlebontás nyolc lépésben valósult meg a következő módon: 1986. március 1-jéig 10 százalékos, 1987 január 1-jéig 12,5 százalékos, 1988-ra és 1989-re évi 15 százalékos, és 1990-től 1993-ig további évi 12,5 százalékos csökkenést írt elő a csatlakozási szerződés.21 A

spanyol ipar szerkezetét a belépés idején az alkalmazkodóképesség viszonylag alacsony volta és a rugalmasság hiánya jellemezte, ami elsősorban a dinamikusabb keresletű piacok felé való elmozdulást nehezítette. E mögött a nem elegendő és nem eléggé hatékony vállalatméret és technológiai szint, a munkaerőpiac fejletlensége, a munkaerő mobilitásának hiánya állt. Az ipar leginkább a közepes és alacsony technológiaigényű termékekre specializált és kevéssé a magas kereslettel és technológiaigénnyel jellemezhető javak termelésére. A csatlakozás várható előnyeit elsősorban a munkaerő-költségek terén mutatkozó előnyök kiaknázásától remélték. A csatlakozás után a beruházások fellendülése következtében jelentősen javult az iparban rendelkezésre álló tőke mennyisége és minősége is. 1986 és 1988 között, miközben a Közösség átlagában a feldolgozóipar 5,7 százalékkal bővült, a spanyol iparban az

átlagos évi növekedés 26,8 százalékot ért el. A csatlakozás után bevezetett reformok a gazdasági élet minden területét érintették. Az ipari termelés struktúrájának átalakítása és bővülése például az ország tényleges komparatív előnyeinek megfelelően alakult. Az ipari szerkezetátalakítás elsősorban a monopolhelyzetben és erős állami felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozott. Néhány 21 Artner Annamária - Éltető Andrea (1997): p. 69 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. állami kézben lévő vállalatot külföldi

befektetők felvásároltak, míg más cégek magántulajdonba kerültek. Ezzel együtt a vállalatok működési keretei is jelentős változásokon mentek keresztül a nyolcvanas évek második felében a közösségi irányelvekhez való közeledés érdekében. 1991 júliusában a spanyol kormány benyújtotta a parlamentnek az 1991 és 2000 közötti időszakot magába foglaló Nemzeti Energia Tervet.22 Eszerint az atomerőművek által előállított energia arányát az 1990. évi 36 százalékról 2000-re 23 százalékra kellett csökkenteni, míg a földgáz részesedését a teljes elsődleges energia felhasználás 5,6 százalékáról 12 százalékra kellett növelni a jelzett időszakban. Mellékesen érdemes megjegyezni, hogy még ezt az arányt is a 18,5 százalékos európai integrációs átlag jóval meghaladta. A terv céljai közé tartozott az energiaforrások diverzifikálása, az energia fenntarthatóságának javítása és a környezet védelme.

Spanyolországban viszont nehézségeket jelentett az energiaellátás nem megfelelő volta, valamint a magas energiaköltségek. Ez utóbbiak Spanyolországban 1990 folyamán valamennyivel alacsonyabbak voltak, mint Németországban, ugyanakkor majdnem egyharmaddal felülmúlták a francia árakat. IV.4 A külkereskedelem és tőkebeáramlás alakulása A spanyol gazdaság liberalizálása három szakaszban valósult meg. 1959-től 1966-ig az első, 1970 és 1975 között a második, 1977 és 1980 között pedig a harmadik nyitási periódusról beszélünk. A harmadik szakasz a közös piaci belépés elhatározásával indult el és az arra való felkészülés jegyében zajlott. A gyors liberalizáció, a külső verseny, a vállalatok világgazdasági integrációja került a gazdaságpolitika középpontjába, amelyhez a gazdaságpolitika radikális átváltoztatására volt szükség. Ennek részeként tovább liberalizálták a külföldi működőtőke-beáramlást, a

portfólióberuházások és a tőkekiáramlás korlátait azonban továbbra is fenntartották. A közös piaci csatlakozás megvalósulásával a liberalizáló intézkedések visszavonására már nem volt lehetőség. A csatlakozáskor biztosított átmeneti időszak lejártával, 1992-től számítani kellett azzal, hogy számos korábban jól bevált eszköz alkalmazására már nem lesz mód. A külkereskedelem fejlődése fontos szerepet játszott Spanyolország világgazdasági integrációjában. Az ország export- és importoldali nyitottsága jelentősen nőtt a hetvenes és 22 Zaldívar, Carlos Alonso - Castells, Manuel: Spain beyond Myths, Alianza Editorial, Madrid, 1992, p. 83 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nyolcvanas évtizedben, majd a Közösséghez való csatlakozás tovább növelte a külkereskedelem jelentőségét és megváltoztatta annak irányát is. A csatlakozás után már egy évvel a Közösség részesedése Spanyolország külkereskedelmében 80 százalék fölé emelkedett, 1995-ben pedig 65 százalék volt. A csatlakozás után megváltozott spanyol külkereskedelem szerkezete23 az ország gazdaságának jellemzőit is jól tükrözte. A gazdaság főbb szektorok szerinti szerkezetére már 1985-ben a mezőgazdaság alacsony, hét százalékos részaránya volt jellemző, az ipar és az építőipar a GDP 37 százalékát és a szolgáltatások már 56 százalékát adták. Az Európai Unióba irányuló spanyol export áruszerkezetében 1981 és 1994 között a legjelentősebb változás a közepes

technológiájú szektorok súlyának növekedése volt, amely elsősorban az autóiparnak volt köszönhető. A kis technológiaintenzitású szektorok részesedése a termelés szerkezetének megfelelően csökkent a kivitelben, ami főleg a textilruházati, a vas-, az acél- és élelmiszer szektorokra vonatkozott. A nagy technológiaigényű szektorok részesedése 1981 és 1985 között nőtt, utána nagyjából változatlan maradt az Unió felé irányuló kivitelben. A Közösségen kívüli térségek felé a magas technológiaigényű szektorok részesedése sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint az európai integráció felé. 24 Az import tekintetében mind a közösségi, mind a Közösségen kívüli kapcsolatok terén csökkent a magas technológiaintenzitású, és nőtt a közepes technológiaintenzitású szektorok részesedése, míg az alacsony technológiaigényű szektorok között a behozatalban nőtt az élelmiszer- és a textilruházati ipar aránya. A

komparatív előnyök terén az uniós csatlakozás után több tekintetben változások mentek végbe. A technológiaigény szerinti csoportosításban szinte minden szektorban a komparatív előnyök romlása következett be mind az uniós, mind a nem uniós viszonylatban. Különösen érezhető volt ez a tendencia olyan szektoroknál, amelyek azelőtt jelentős előnnyel rendelkeztek, mint például a textilruházat, élelmiszeripar, gumiműanyagok. A járművek, szállítási eszközök területén továbbra is fennálltak az ország komparatív előnyei, igaz 1985 után ezek is csökkentek. A kereskedelmi áramlások szerkezetében végbement főbb változások elsősorban az ágazatok közötti kereskedelmi kapcsolatokat érintették. Azokban a szektorokban (gépek, elektronikus háztartási berendezések gyártásában), ahol a kibocsátás erőteljesen csökkent, 23 Hamar Judit: Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása Spanyolország külkereskedelmére, In:

Külgazdaság, XLIII. évf, 1999 december, p 63-64 24 Éltető Andrea (1996): p. 52-53 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az export hanyatlása még erőteljesebb volt. Más szektorok esetében (cement- és gyógyszergyártás), ahol a termelés visszaesése kisebb mértékű volt, az export csökkenése is kisebb volt. Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy az ágazatok közötti hatások mellett ágazaton belül is jelentős átrendeződés ment végbe mind a termelésben, mind a kereskedelmi áramlásokban. 1988 és 1995 között a spanyol export már

dinamikusabban nőtt, mint az import, és ez valamennyi főbb régióval folytatott kereskedelemre jellemző volt. A jelzett időszakban az Európai Unió részaránya az összes exportban 73 százalékról 77 százalékra és az összes spanyol importban 65 százalékról 71 százalékra nőtt. A kivitel legnagyobb mértékben mégis Latin-Amerika és Kelet-Európa felé nőtt, ezekbe a térségekbe ugyanis az export megháromszorozódott, az import pedig a duplájára emelkedett. Valamennyi térségbe az iparcikkek exportja az anyagjellegű kivitelt jóval meghaladó ütemben bővült, ez alól csak a kelet-európai térség jelentett kivételt, ahová a nyersanyagok együttes exportja négyszeresére, míg az iparcikkek kivitele háromszorosára nőtt. A csatlakozás után a spanyol behozatal egyértelműen a Közösség országaiból nőtt a legdinamikusabban, ezt követte Latin-Amerika és Kelet-Európa. A 3 táblázat is mutatja, hogy az import termékszerkezetének

változásában is jelentős eltérések figyelhetők meg főbb régiónként. 3. táblázat Spanyolország kereskedelmének megoszlása övezetek és főbb árucsoportok szerint 1988-ban és 1995-ben Övezetek Kivitel Behozatal Nyersanyagok Iparcikkek Összes export Nyersanyagok Iparcikkek 1988 1995 1988 1995 1988 1995 1988 1995 1988 1995 1988 1995 Világ összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Európa 74 81 72 75 73 77 39 47 76 79 65 70 EU-15 68 73 68 71 68 71 31 41 73 74 60 65 Kelet-Európa 2 5 2 2 2 3 6 4 1 2 3 3 Észak-Amerika 11 4 9 6 10 5 17 11 9 7 11 8 Japán 2 2 1 1 1 1 0 0 7 5 5 3 Afrika 6 5 5 3 5 4 19 19 1 1 6 6 Dél-Amerika 1 2 4 6 3 5 10 10 1 1 4 3 Ázsia-Óceánia 7 6 8 9 8 9 20 16 13 13 15 14 Forrás: OECD, 1997. március 35 Összes import http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az európai integráció tagállamaiból főként a nyersanyagok importnövekedése volt jellemző, míg a kelet-európai térségből az iparcikkek behozatalának értéknövekedése minden más térségnél magasabb értéket képviselt. A spanyol export és import termékcsoportok szerinti alakulásával kapcsolatban a gépipari termékek (híradástechnika, elektronikai gépgyártás, közúti járművek) exportnövekedése mindegyik régió irányába jelentős volt ebben az időszakban. A spanyol importban ezzel szemben a gépek behozatala az iparcikkek közül a legkevésbé bővült. Csupán a nyersanyagok

és az energiahordozók behozatala nőtt még kisebb mértékben. A kereskedelmi mérlegre25 1995-ben is az importtöbblet volt jellemző, ahogy az a 4. táblázatból is látszik. A forgalom jelentős növekedése ellenére azonban a deficit mindössze 12 százalékkal nőtt a 1988 és 1995 között. Látható, hogy a gépipari külkereskedelem hiánya nagymértékben csökkent a vizsgált időszakban, míg az energiahordozók forgalmában a legnagyobb deficit keletkezett, illetve a vegyipari termékek és a nem étkezési célú nyersanyagok importtöbblete is jelentősen megnőtt. Az élelmiszerek, zsiradékok, könnyűipari termékek külkereskedelmét korábban jellemző kismértékű aktívum pedig 1995-re szinte teljesen megszűnt. 4. táblázat A spanyol külkereskedelem egyenlegének alakulása termékcsoportok szerint 1988 és 1995 között SITC Világ összesen Változás Európai Unió-15 Változás (Százalékban) (Millió dollár) (Százalékban) (Millió

dollár) Árucsoportok 1988 1995 1988-1995 1988 1995 1988-1995 0 Élelmiszer és élő állat +1,6 -1,7 -696,2 +19,8 +29,1 792,0 1 Ital és dohány -0,4 -2,1 -393,6 +0,1 -5,4 -479,9 2 Nem étkezési célú nyersanyag -16,3 -19,7 -1148,5 -8,5 -13,0 -383,8 3 Ásványi fűtőanyag és kenőanyag -25,6 -34,4 -2561,3 +1,2 -4,0 -459,9 4 Állati és növényi olaj, zsír és viasz +2,5 +0,7 -342,0 +3,7 +1,1 -227,7 5 Vegyi áru és hasonló termékek -13,4 26,4 -3199,0 -29,1 -59,7 -2671,8 6 Feldolgozott termékek +5,0 +0,6 -865,2 -8,3 -19,2 -952,2 7 Gép és szállítóeszköz -50,0 -7,6 8276,3 -74,0 -15,3 5282,8 8 Különféle feldolgozott termék -4,0 -11,4 -1731,1 -4,3 -13,3 -791,9 9 Máshol fel nem tüntetett termék +0,7 +2,1 309,4 -0,5 -0,2 24,3 -100,0 -100,0 -2351,2 -100,0 -100,0 132,1 EGYENLEG ÖSSZESEN Forrás: OECD Trade by Commodity Statistics, 1997. március Megjegyzés: a mérlegváltozás

oszlopában a negatív jel az egyenleg romlását jelzi. 25 Hamar Judit (1999): p. 71 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Míg az összes külkereskedelemben növekvő deficit keletkezett, addig az Unióval bonyolított forgalomban a mérleghiány 1988 és 1995 között fokozatosan mérséklődött. A gép-külkereskedelemben keletkezett hiány nagysága az integráción belül csökkent a legjelentősebben, ugyanakkor a vegyi cikkek, az ital és a dohánytermékek kereskedelmének deficitessé válása döntően az Unión belüli forgalomban következett be. Az

élelmiszerek és élőállatok forgalma ellenben növekvő exporttöbbletet tudott felmutatni. A három volt EFTA tagállam, Ausztria, Finnország és Svédország 1995. januári csatlakozása26 északkelet felé tolta az Unión belüli egyensúlyt, ami egyúttal Spanyolország súlyának csökkenését is jelentette, igaz jelentős változások nem történtek a spanyol gazdaságban. A spanyol kivitel alakulását nemcsak az új tagok belépése, hanem a pezeta leértékelése is befolyásolta, minek hatására megnőtt a spanyolországi behozatal. 1994-1995 folyamán és 1996 első felében élénkülés mutatkozott tehát mind az export, mind az import területén a három ország viszonylatában. A volt EFTA országokkal fennálló külkereskedelmi hiány oka a gazdaságok eltérő méretéből adódik. A három érintett ország viszonylag kis piaccal rendelkezik, kevés a lehetősége a spanyolországi importnak, míg Spanyolország hatalmas belső piaca kedvez a három ország

kivitelének. A három gazdaság súlya elég alacsony a spanyol külkereskedelemben, mindazonáltal elmondható, hogy Spanyolország kereskedelme 1995-ben és 1996-ban is az új tagállamokkal jobban bővült, mint az Unióval folytatott kereskedelme. A külföldi tőkebeáramlás már a csatlakozás előtt is jelentős volt Spanyolországban, majd 1986 után látványosan megugrott ennek mértéke. A külföldi működőtőkeberuházásokban a Közösség szerepe a csatlakozás után mintegy 20 százalékkal nőtt, mely során a legfontosabb szerepet Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Hollandia játszotta. A nyolcvanas évek elejéig a tőke főleg az iparba áramlott, később pedig egyre fontosabbá vált a szolgáltatási és pénzügyi szektor. Az 1986 utáni látványos gazdasági növekedés fontos összetevője volt az országba beáramló külföldi tőke. A csatlakozás után az éves átlagos működőtőke-beáramlás 6,4 milliárd dollárra tehető. A

külföldi működőtőke-befektetések részesedése a GDP-ben évente átlag 1,2 százalék, a bruttó állótőke-felhalmozásban hat százalék volt a kilencvenes évek közepéig. A működőtőke-beáramlás változása prociklikus jellegű, csökkenése egybeesett a spanyol gazdasági válságokkal, növekedése pedig a gazdasági fellendüléssel. 26 Éltető Andrea: Spanyolország alkalmazkodása a kilencvenes évek folyamataihoz az Európai Unióban, In: Kihívások, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 84. szám, 1997 február, p 8-10 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. IV.5 Regionális politika és Spanyolország IV.51 A spanyol regionális politika bemutatása Spanyolországban 1976 és 1983 között történt meg a nemzeti, valamint a regionális autonómiák és a demokratikus önkormányzati rendszer kompromisszumos összehangolására épülő tagolt és szimmetrikus államszerkezet kialakítása.27 Az államszervezet alapját a hatalom területi megosztása jelentette, melyet az autonómiák állama elnevezés foglal közös keretbe. Az 1 ábrán is látható tizenhét önkormányzati közösség létrehozásával Spanyolországban technikai-jogi értelemben félföderális rendszer jött létre, mely részben az ország történelmi hagyományaira, részben a gazdasági fejlődés által létrehozott természetes regionális tagozódásra, s nem kis részben a politikai szempontok által motivált közigazgatási decentralizálásra és átszervezésre épült. 1. ábra Spanyolország autonóm közösségei Forrás:

www.sispainorg A spanyol önkormányzati rendszer legfontosabb láncszemét a tizenhét regionális autonóm közösség alkotja. Bár a spanyol regionalizmus gyökerei visszanyúlnak egészen az arab hódítás időszakáig (711-1492), az 1979 és 1983 között kialakított modell közvetlen előzményét a második köztársaság 1931-ben elfogadott alkotmánya alapján végrehajtott reform jelenti. Ekkor ugyanis tizenhárom, önkormányzatisággal rendelkező régióra osztották az országot, majd az új demokrácia a kis nemzetek (Baszkföld, Galícia, Katalónia, 27 Szilágyi István: A spanyol regionális politika változásai és az Európai Uniós kapcsolatok, In: Európai Tükör, Műhelytanulmányok, Budapest, ISM, 58. szám, 1999, p 173-177 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Navarra, Valencia) autonómia igényének figyelembe vételével kialakította a ma is érvényes NUTS II szintű spanyol regionális rendszert. A spanyol önkormányzati közösségnek két típusa alakult ki, ez alapján beszélhetünk teljes és korlátozott önkormányzatisággal rendelkező közösségekről. Az előbbiek sorába tartozik Katalónia, Baszkföld, Galícia, Andalúzia, a Valenciai Közösség, a Kanári-szigetek és Navarra. A többi autonóm közösség, Asztúria, Aragónia, Kantábria, La Rioja, a Baleáriszigetek, Kasztília és León, Kasztília-La Mancha, Murcia, Extremadura és Madrid korlátozott önkormányzatisággal rendelkezik. A "lassú úton" autonómiához jutott közösségek önkormányzatiságuk

elnyerését követő öt év elteltével a kizárólag az állam központi szerveinek kompetenciájába tartozó tevékenységi körök kivételével kiterjeszthetik hatáskörüket minden más életviszony szabályozására, és ezáltal elérhetik a teljes önkormányzatiság státuszát. Az 1978-ban elfogadott spanyol alkotmány 148. cikke felsorolja az autonóm közösségek kompetenciájába tartozó ügyeket, melyeket az önkormányzatok alapszabályai tovább részleteznek. Az önkormányzati közösségeket megilleti többek között a helyi szervek felállításának, a területrendezésnek, a lakásproblémák kezelésének, közmunkák irányításának, a természeti környezet védelmének, az iskolarendszer fejlesztésének, az egészségügyi ellátás biztosításának a joga. Az autonóm tartományok négy forrásból gazdálkodnak. A központi költségvetésből kapott összegekből, saját bevételekből, a Területközi Kiegyenlítési Alap juttatásaiból és az

Európai Unió különböző regionális fejlesztési és felzárkóztatási alapjaiból. Az önkormányzati közösségek jelentős szerepet játszanak Spanyolország európai integrációs politikájának alakításában és megvalósításában. Ezt az uniós intézményekben vagy segédszervezetekben való közvetlen részvétel útján, illetve közvetett, tagállami belső pozíciók által meghatározott módon tehetik meg. A közvetett beleszólás megvalósulhat felmenő rendszerben a központi államhatalom közvetítésével, vagyis önkormányzati képviseletek, lobby szervezetek, brüsszeli regionális irodák, szakmai testületek által megfogalmazott igények, programok közvetítése révén. Történhet azonban származékos módon, a közösségi jog végrehajtása és alkalmazása formájában is.28 A spanyol regionális politikának két, egymással szoros kapcsolatban álló célja a regionális különbségek csökkentését, valamint a közösségi

területfejlesztési alapokból való részesedés növelését foglalja magába. 28 Kiss J. László (2000): p 410-411 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A spanyol regionalizmus legnagyobb problémáját ugyanis az évszázadok folyamán a régiók között kialakult jelentős fejlettségbeli különbségek jelentik. A fejletlen mezőgazdasági jellegű gazdasági szerkezettel rendelkező régiók (Kasztília és León, Kasztília-La Mancha, Extremadura, Andalúzia, Kantábria, Galícia, Murcia, Asztúria) lemaradása jellemző a többi spanyol régióhoz képest, mely

autonóm közösségeknek a legrosszabbak a munkanélküliségi és az inflációs mutatói is. Annak ellenére, hogy a jövedelemnagyság, az egy családra jutó bevétel és a vásárlóerő tekintetében is jelentős eltérések figyelhetők meg Spanyolországon belül, az elmúlt években ezen a területen felerősödött a kiegyenlítődés tendenciája. A belső egyenlőtlenségek felszámolására irányuló Területközi Kiegyenlítési Alapról (TKA)29 szóló törvény, melyet 1984 márciusában fogadott el a spanyol parlament, kimondta, hogy az Alap célja az autonóm közösségeken belüli jövedelmi és gazdasági különbségek csökkentéséhez való hozzájárulás. Ennek megfelelően alakították ki az alap forrásaihoz való hozzájárulás szigorú kritériumrendszerét, miszerint a támogatás hetven százalékát a régiók az egy főre jutó jövedelemnagyság alapján kapták. A rendelkezésre álló összeg húsz százaléka a vándorlási egyenleg alapján

került kiosztásra, a munkanélküliség enyhítésére öt százalékot fordítottak, míg a fennmaradó öt százalékot a régiók területnagyságuk szerint vehették igénybe. Ez a szempontrendszer azonban meglepő következményekhez vezetett, hiszen 1987 és 1989 között jelentősen csökkent a legkevésbé fejlett régiókra jutó terület-kiegészítési hányad. Ez elsősorban a migrációs egyenleg változásának volt köszönhető, melynek következtében a második legkedvezményezettebb térséggé a talán legfejlettebb Katalónia vált, mivel a migráció itt volt a legnagyobb mértékű. A helyzet megváltoztatása céljából 1990 decemberében sor került az 1984. évi törvény módosítására. Az új jogszabály már az Európai Regionális Fejlesztési Alap előirányzatait figyelembe véve a tényleges helyzetnek megfelelően újrafogalmazta a TKA kritériumrendszerét. Az alap 87,5 százalékát a lakosság arányában különítették el, 1,6 százalékát

a migrációs mutatók alapján, 15 százalékát a munkanélküliségi szint szerint, három százalékát a terület nagysága, 6,9 százalékát a települések állapota, elhelyezkedése, területi eloszlása alapján osztották el. Ennek eredményeként 1990 és 1995 között a legnagyobb támogatáshoz Andalúzia, Galícia, valamint Kasztília és León jutott. Az Európai 29 Szilágyi István (1999): p. 182-183 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Regionális Fejlesztési Alap kritériumainak megfelelően a hét legfejlettebb autonóm közösség már nem

részesült a TKA támogatásaiból. A spanyol regionális politikával kapcsolatban érdemes kiemelni a Stabilizációs Program jelentőségét az autonómiák igazgatásában, melyről az 1996. december 13-14-i dublini uniós tanácskozás hozott határozatot, megfogalmazva a Gazdasági Növekedés és Stabilizációs Paktum alapelveit. A spanyol kormány a Paktum által meghatározott irányvonalak alapján 1997 januárjában létrehozta a Financiális és Pénzügyi Tanácsot, hogy kötelezze az összes autonóm közigazgatási szervezetet a spanyol Stabilizációs Program által meghatározott célok elfogadására, végrehajtására. Az intézkedés pozitív eredményét mutatja, hogy a kilencvenes évek végétől kezdve nem növekedett az autonómiákat érintő pénzügyi nyomás, valamint sikerült az adósságok csökkentése is a szociális kiadások visszafogása nélkül.30 IV.52 A közösségi regionális politika hatásai a spanyol gazdaságra A spanyol csatlakozás

során megállapodás született arról, hogy az első perctől fogva alkalmazzák az Európai Gazdasági Közösség által a regionális politika érdekében kifejlesztett mechanizmusokat. Létezik egy nyilatkozat az Európai Szociális Alapról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról is, melyek arra a szándékra utaltak, hogy Spanyolország a csatlakozása pillanatától kezdve felhasználhassa a strukturális alapokat. Emiatt a Közösség módosította az addig haszonélvező országok részesedését, megfelelő hányadot biztosítva az újonnan csatlakozó két ibériai országnak is. E rendelkezések ellenére azonban a dokumentáció szórványossága ellentmond annak a nagy jelentőségnek, amelyet a regionális politika jelent mind az Európai Unió, mind Spanyolország számára. Az ország gazdaságára nézve óriási jelentősége van a regionális egyenlőtlenségek csökkentését szolgáló strukturális alapokból származó támogatásoknak, melyek

súlya Spanyolországban 1994 és 1999 között elérte a bruttó nemzeti termék 1,74 százalékát. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy bár mérete miatt Spanyolország nagyobb összeget kapott az említett időszakban, a lakosonkénti arányban számított részesedése mégis a legalacsonyabb volt a kohéziós országok közül. Spanyolország már 1986 első hónapjaiban benyújtotta igényét az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatására, ezek az első programok azonban elbuktak, mert 30 Giró-Szász András (2002): p. 173-174 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. az úthálózat fejlesztésére is kiterjedtek. A Bizottság ugyanis az ilyen, egy adott régió integrálására irányuló útépítési programokat vonakodott elfogadni, hacsak azok nem egy gyár vagy nagyvállalat beruházásával vagy áttelepítésével álltak szoros összefüggésben. Másik problémát jelentett, hogy a szociális alap éves támogatásokkal dolgozott, tehát azt vizsgálták, hogy egy adott évben hány képzési kurzust lehet megtartani, milyen tárgykörben és hány résztvevőnek. Az első regionális keretszabályozás 1988-as életbe lépése, és a szabályozás 1993ban megvalósított reformja következtében azonban a helyzet alapvetően megváltozott. Az 1988-ban elfogadott szabályozásban a strukturális alapok (Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Része, Európai Regionális Fejlesztési Alap) feladataként eredetileg öt célkitűzés szolgálatát határozták meg,

majd 1993-ban kisebb változtatásokat hajtottak végre és a Halászati Alappal egészítették ki. 1994-ben a négy legkevésbé fejlett tagállam (Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország) felzárkózásának támogatására állították fel a környezetvédelmet és infrastrukturális fejlesztéseket támogató Kohéziós Alapot.31 1989 és 1993 között Spanyolország első számú célkitűzésbe tartozó legelmaradottabb területei 9,7 milliárd ECU támogatásban részesültek, mely összeg az állami társfinanszírozással és a magánbefektetésekkel együtt 18 milliárd 408 millió ECU-re nőtt.32 A juttatások legnagyobb része az említett cél keretében a Regionális Fejlesztési Alapból származott, ezen belül a támogatások hetven százalékát az infrastruktúra fejlesztésére fordították. A következő legfontosabb területet az emberi erőforrások fejlesztése, valamint az ipar, kézművesipar és vállalati szolgáltatások

támogatása jelentette. Az első támogatási periódusban az első cél régiói esetében együttesen az egy főre jutó GDP az uniós átlag 68,3 százalékáról 73,5 százalékra emelkedett. Spanyolország 1993. október 20-án nyújtotta be az Európai Bizottságnak az ország 1994-1999-es periódusra kidolgozott regionális fejlesztési tervét. Ennek alapján a Bizottság a számára előírt eljárási szabályok szerint a spanyol kormánnyal egyetértésben döntött a közösségi kerettámogatások strukturális alapjairól. A Bizottság határozata minden esetben két részre osztja a rendelkezésre álló forrásokat. A támogatások egyik fele pluriregionális, területközi jellegű, a másik csoportja viszont konkrét címzettekre, régiókra, területekre vonatkozik. Az Unió a racionális hasznosítás érdekében a kerettámogatások egy részét az 31 Az Európai Unió regionális politikáját részletesebben lásd: Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális

politikája, Budapest, Aula Kiadó, 1999. 32 Kiss J. László (2000): p 407 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Európai Beruházási Bankon keresztül hitelek formájában nyújtja a kedvezményezett területeknek. A pénzek a Spanyol Nemzeti Bank Általános Kincstári és Pénzpolitikai Főosztályán e célból létesített nyílt számláról hívhatók le. Az Unió által jóváhagyott programokat a kérelmező, a pályázó és a Bizottság együttesen finanszírozzák. Spanyolországban ez az esetek többségében állami hozzájárulást jelent. Az első számú

célkitűzéssel érintett régiók esetében az uniós támogatás aránya elérheti a 75 százalékot, míg egyéb programoknál az 50-50 százalékos szabály lép érvénybe. Spanyolország esetében a kerettámogatások rendszerében az első számú célkitűzés prioritásai a dominánsak. A második, 1994-től 1999-ig tartó támogatási időszakban Spanyolország 31,7 milliárd eurót kapott a strukturális alapokból. Az 5 táblázatból látszik, hogy ekkor ismét a legtöbb támogatást az infrastruktúra, ezen belül elsősorban a közlekedés, szállítás fejlesztésére biztosították. A teljes finanszírozási összeg 21,2 százalékát és a közösségi alapok 27,4 százalékát a termelőágazatok, főleg az ipar, a szolgáltatások, a turizmus támogatására, az összeg 18 százalékát, illetve az uniós támogatás 27 százalékát az emberi erőforrások fejlesztésére fordították a második támogatási időszakban. 5. táblázat Az első cél régióinak

finanszírozása források és területek szerint (millió euró, 1999-es árakon) 1994-1999, éves átlag EU-támogatás Nemzeti finanszírozás Állami vállalatok Alap infrastruktúra 1930 1227 2587 Szállítás, közlekedés 1108 606 626 Telekommunikáció 76 141 922 Energia 113 170 901 Víz/környezetvédelem 551 255 139 Egészségügy 82 53 0 Emberi erőforrások 1394 482 7 Oktatás 361 126 0 Képzés 906 304 0 K+F 127 53 7 Termelőágazatok 1419 597 199 Mezőgazdaság, halászat 574 223 2 Ipar/szolgáltatások, turizmus 845 374 197 Egyéb 438 164 0 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összesen 5181 2469 2793 Forrás: CSF 2000-2006 for Spanish objective 1 regions Látható, hogy az állami vállalatok hozzájárulásai jelentős szerepet játszanak az infrastrukturális projektek finanszírozásában. Ezek a második támogatási időszakban 45 százalékot, a harmadikban 43 százalékot tesznek ki és olyan, főleg a közművek, közlekedés területén található nagyvállalatok, ahol meghatározó az állam szerepe. Ilyen például a Renfe (vasút), Iberia (légi közlekedés), Telefónica (Telekommunikáció) vagy a Gas Natural (energia). Ami a támogatások megoszlását illeti, a legnagyobb rész Andalúziának jutott, őt követte Kasztília és León, Galícia és Valencia.33 A Regionális Fejlesztési Tervben meghatározott, a 1994-1999-es időszakra szóló legfőbb infrastrukturális fejlesztési célkitűzések a következők voltak: a területekben rejlő

lehetőségek maximális kihasználása; az ipari termelés versenyképességének növelése az európai piacon belül; a szolgáltatási szektor fejlesztésének támogatása; valamint lakóhelytől függetlenül, megfelelő életszínvonal biztosítása az egész népesség számára. Spanyolország az 1994-1999 közötti időszakra 7,95 milliárd ECU támogatásban részesült a Kohéziós Alapból. Ennek 71 százalékát a közlekedési-szállítási rendszer kiépítésére, 29 százalékát pedig környezetvédelemre fordították oly módon, hogy szétosztották a központi szervek (40%), az önkormányzati közösségek (40%), és a helyi szintek (20%) kiválasztott, elfogadott és támogatott programjai között. A közlekedési infrastruktúrát vizsgálva a legnagyobb hangsúly az első célkitűzés keretében az autóutak, autópályák fejlesztésére, a nagyobb európai gazdasági központok könnyebb megközelítésére helyeződött. A vasúti infrastruktúra

fejlesztésén belül érdemes kiemelni a Kohéziós Alap támogatásait, melyek jelentősen hozzájárultak a Madrid és Barcelona közötti nagy sebességű vasútvonal fejlesztéséhez, csakúgy mint a madridi Barajas repülőtér villamossal történő könnyebb megközelítéséhez. Az említett időszakban az állami támogatás a teljes fejlesztési program mintegy egynegyedét finanszírozta, ezen belül a legnagyobb mértékben a közúti és a vasúti fejlesztésekhez járult hozzá. A vasúttal kapcsolatos projektek jelentős előrelépést valósítottak meg a sebesség és biztonság növelése érdekében végrehajtott modernizáció következtében. Spanyolországban megnövekedett a légi forgalom mind a személyszállítás, mind a teherszállítás területén, amelyhez a támogatások felhasználásán kívül az ország gazdasági növekedése és a turizmus fellendülése is hozzájárult. 33 Éltető Andrea-Demendy Nóra: Spanyolország és Portugália az

Európai Unió strukturális támogatási rendszerében, In: Külgazdaság, XLVI. évf, 2002 június, p 44-45 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A közúti fejlesztések arra irányuló céljait, hogy lerövidüljön az utazási idő, ezáltal csökkenjenek az utazási költségek és, hogy kevesebb legyen a balesetek száma, sikerült elérni. A tengeri szállítás területén ugyancsak megvalósultak a rakodási rendszer fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó célkitűzések.34 A közösségi támogatások ebben az időszakban

mintegy 13000 új munkahely létesítését tették lehetővé, ami azért is különösen fontos volt Spanyolország számára, mert az akkori 22 százalékos munkanélküliségi ráta a közösségi átlag duplája volt. Az Európai Unióból származó támogatások hatékonyságát mutatja továbbá, hogy azok évi 2,3 százalékkal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. Ennek következtében, míg a belépéskor az egy főre jutó spanyol GDP a közösségi átlag 70,6 százalékát érte el, ez az arányszám 1998-ban 76 százalékra emelkedett. A második támogatási időszakban, 1994 és 1999 között a strukturális alapok részéről 13 közösségi kezdeményezés született, melyek által az egész Uniót érintő specifikus problémák kezelhetővé váltak. Ezek közül most vizsgáljunk meg néhány, Spanyolország számára is nagy jelentőségű programot.35 Az INTERREG II Spain/Portugal program célja Spanyolország és Portugália határ menti kapcsolatainak

javítása volt. A megegyezés a spanyol és portugál regionális önkormányzatok között született, s legfőbb célja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a gazdaság szereplőinek támogatása és az endogén erőforrások kihasználására való ösztönzés volt. Ez volt a legelső interregionális kezdeményezés, melyben Spanyolország részt vett Az URBAN program a városok gazdasági és szociális problémáinak megoldására törekszik, spanyol része 17 projektből állt a szóban forgó periódusban, s minden projekt egy olyan városhoz kapcsolódott, amely elsődleges vagy másodlagos célterületnek számító régió területén található. A költségek 65 százalékát fedezte az Unió, ezek forrásait a Regionális Fejlesztési Alap és a Szociális Alap jelentette. A RECHAR II operatív program célja Spanyolország szénbányászati központjainak felzárkóztatása a többi közösségi régióhoz. Az első számú feladatok közé tartozott az

érintett területeken a környezet állapotának javítása, új típusú gazdasági tevékenységek meghonosítása, a már meglévő gazdasági és szociális infrastruktúrák modernizációja. 34 www.europaeuint/comm/regional policy/sources/docgener/evaluation/trans/pdf/finalpdf: Thematic Evaluation of the Impact of Structural Funds on Transport Infrastructure, 2000. november, p 25-30 35 Giró-Szász András (2002): p.183-190 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Unió különleges programot alakított ki a KONVER II keretében azon területek számára, melyeket a

hadiipar válsága sújtott Spanyolországban. A program a gazdaság diverzifikációját támogatta, vagyis minden olyan ipari tevékenységet, amelyek nem katonai célokat szolgálnak. Az 1989 és 1999 közötti időszakban Spanyolország lakosságának mintegy 60 százaléka élt az ország első célkitűzés alá tartozó régióiban. A 6 táblázatból látható, hogy ezek a régiók 1993 végén 1100 kilométernyi autópályával rendelkeztek, aminek 36 százaléka 1989 és 1993 között készült el, 1999-re pedig az említett régiókban már 1300 kilométer hosszú autópálya-hálózat működött. 1993 végére az autóutak hossza az első célkitűzés alá tartozó térségekben 2000 kilométer volt, ennek 54 százaléka az első időszak alatt készült el, majd 1999-re az autóutak hossza 1425 kilométerre nőtt a strukturális támogatások eredményeként. Az első támogatási időszak alatt 129 kilométer olyan vasúti pálya készült el, mely alkalmas a nagy

sebességű vonatok közlekedésére, s ez a kiépített pálya az országos hálózat 27 százalékát jelentette. 6. táblázat Az első célkitűzés alá tartozó spanyol régiókban bekövetkezett változások 1989 és 1999 között 1989-1993 1994-1999 Autópályák hossza az időszak végén (km) 1100 1300 Autóutak hossza az időszak végén (km) 2000 1425 Nagy sebességű vonat vasúti pályája (km) 129 - 100 lakosra jutó telefonvonalak száma (db) 32 38 Digitalizáltság (%) (1988-ban 6 százalék) 37 65 239800 634000 0,91 1,20 2 693 000 2 850 000 (munkaerő 17,7 százaléka) (munkaerő 17,8 százaléka) Digitális vonalak száma K+F kiadások (GDP %-a) Továbbképzésben részesülők száma (fő) Forrás: Európai Bizottság, 1997. Az első célkitűzés alá eső régiókban 1993-ra 32, 1999-re pedig 38 telefonvonal jutott 100 lakosra, mely fejlesztéseknek csak egynegyedét finanszírozták hazai forrásokból. Láthatjuk, hogy a

digitalizáltság foka a jelzett időben 37 százalékról 65 százalékra emelkedett, viszont a digitális vonalaknak még mindig csak 13,5 százaléka található az első célkitűzés régióiban. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások 1993-ról 1999-re a GDP 0,91 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. százalékáról 1,2 százalékra nőttek, a továbbképzésben részesülők aránya pedig megközelítette a munkaerő 18 százalékát.36 Az Európai Tanács 1999. március 24-26 között rendkívüli ülést tartott Berlinben, mely során a strukturális

politikák területén a korábbi hat célkitűzést három célkitűzésre csökkentették, valamint a 2000-2006 közötti költségvetési periódusra 213 milliárd eurót különítettek el a tagországok számára. A harmadik támogatási időszakban, 2000 és 2006 között Spanyolországnak mintegy 40 milliárd euró támogatást szántak a közösségi alapokból, és ismét a Regionális Fejlesztési Alap támogatásai tették ki a legnagyobb részt ezekből. A regionális alap támogatásaira Kantábria már nem jogosult, mivel az egy főre jutó GDP itt eléri az EU-átlag 75 százalékát, ezért erre a régióra átmeneti, úgynevezett "phasing out" szabályozás vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a támogatás évről évre csökken, folyamatosan megszűnik. Az első célkitűzésbe tartozó régiókban a finanszírozást ismét főleg az infrastruktúra fejlesztésére fordítják, a második legnagyobb jelentőséggel pedig továbbra is a Szociális Alap bír. Az

említett területek számára a strukturális támogatások ebben az időszakban a teljes spanyolországi támogatások 84,6 százalékát teszik ki, amely arány az ország több mint 500 ezer négyzetkilométernyi területének 76 százalékát és a mintegy negyvenmilliós teljes lakosság 59 százalékát érinti. A spanyolországi 2000 és 2006 között érvényes területközi programok37 közül néhányat érdemes megemlíteni. Elsőként a Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott, a termelés fejlesztését és versenyképességét támogató operatív programot mutatom be röviden. A program általános célja az első célkitűzésbe tartozó területeknek a többi spanyol régió és az Európai Unió átlagához viszonyított konvergenciájának javítása az érintett piacok strukturális hiányosságainak felszámolásán keresztül. Elsősorban a kis- és középvállalatokra koncentrál, és támogatja olyan új vállalatok létrehozását, melyek hosszú

távon a legjobb perspektívákkal rendelkező szektorokban létesülnek. Az ilyen vállalatok jelenléte együtt jár azzal a pozitívummal, hogy új munkahely lehetőségeket biztosít. Az első célkitűzés régióin belül Spanyolországban hatalmas eltérések mutatkoznak a munkanélküliségi ráta területén. A nők körében a munkanélküliek aránya mintegy kétszerese a férfiakénak, aktivitási rátájuk pedig körülbelül húsz százalékponttal alacsonyabb. Ezeknek a tényeknek a hatására a 2000-től kezdődő időszakra elfogadtak egy 36 Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája, Budapest, Aula Kiadó, 1999, p. 135 europa.euint/spain/publicaciones/ccaa/2002/tomo 1 03pdf: La programación por objetivos en el período 2000-2006, p. 96-103 37 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. programot, melyet a Szociális Alap támogat. A program legfőbb céljai közé tartozik a munkanélküliek munkaerőpiaci integrációjának támogatása, a hosszú távú munkanélküliség megelőzése, valamint a munkahelyek állandóságának és fejlesztésének elősegítése. A diszkrimináció elleni harc érdekében felállított operatív program a társadalom azon tagjaira koncentrál, akik megkülönböztetett helyzetben érezhetik magukat a munkaerőpiacon. Főleg a nők helyzetén van a hangsúly, hiszen a 16 éven felüli nők a társadalom 52 százalékát képviselik, ugyanakkor az aktív népességnek csak 39 százalékát jelentik. A fogyatékosokat tekintve, akik az össztársadalom 3,96 százalékát teszik ki,

mindössze 15 százalékuk rendelkezik munkahellyel. A program hatásköre kiterjed még a bevándorlókra, az etnikai kisebbségekre és mindenkire, aki bármilyen módon részesül a fent említett megkülönböztetésben. Léteznek még programok szakképzési rendszerek létrehozására, a mezőgazdasági termelési rendszerek korszerűsítésére, technikai segítségnyújtás biztosítására, a halászati szektor versenyképességének javítására, valamint a kutatás-fejlesztés, innováció és az információs társadalom előmozdítására is. A 2000 és 2006 közötti időszakra szóló közösségi kezdeményezések az Európai Unió összes országára kivetítve a strukturális alapok 5,35 százalékát teszik ki az előző támogatási időszak kilenc százalékához képest. A jelenlegi periódusban négy közösségi kezdeményezés maradt meg az előző tizenháromból. 7. táblázat Közösségi kezdeményezésekből juttatott támogatások egyes tagállamokban

2000-2006 között (millió euró) INTERREG EQUAL LEADER URBAN Belgium 104 70 15 20 Franciaország 397 301 252 96 Görögország 568 98 172 24 Írország 89 34 48 5 Nagy-Britannia 362 376 106 117 Németország 737 484 247 140 Olaszország 426 371 267 108 Portugália 394 107 152 18 Spanyolország 900 485 467 106 Forrás: www.inforegioorg 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az INTERREG III. program annyiban különbözik elődjétől, hogy ez már nemcsak a határ menti együttműködést foglalja magába, hanem támogatja a

nemzetek és régiók közti összefogást is. Spanyolországnak 2000 november 23-a előtt kellett benyújtania erre vonatkozó programjavaslatait, melynek száma hét volt, ebből három határ menti együttműködésre, négy pedig nemzetközi együttműködésre vonatkozott. Ahogy az a 7 táblázatból is látszik, Spanyolország 900 millió euró támogatásban részesül a program végrehajtására a jelenlegi támogatási időszakban. Az URBAN II közösségi kezdeményezés legfőbb célja továbbra is a hátrányos helyzetben lévő városi térségek gazdasági és szociális helyreállítása a fenntartható városi fejlődés biztosításával. A Regionális Fejlesztési Alap 700 millió euróval támogatja a program megvalósítását, ebből Spanyolország számára 106 millió eurót biztosít. A programban nem vehetnek részt azok a spanyol régiók, melyek az előző támogatási időszakban kedvezményezettek voltak. A LEADER + kezdeményezés megvalósítására

Spanyolország 17 regionális és egy nemzeti programmal rendelkezik, mely utóbbi több autonóm közösséget átfogó fejlesztési akciókat foglal magába. A programot az agráralap orientációs része finanszírozza, és Spanyolország mintegy 467 millió euróban részesül, melynek 84,42 százalékát a vidékfejlesztési stratégiák támogatására fordítják, 8,2 százalékot területek közötti együttműködésre, 4,76 százalékot a területközi csoportok programjaira és 0,6 százalékot az ellenőrzésre és értékelésre biztosítanak. Az EQUAL közösségi kezdeményezés két nagy célkitűzéssel rendelkezik: a munkaerőpiacon jelentkező bármilyen nemű diszkrimináció elleni küzdelem új módszereinek kifejlesztése nemzetközi együttműködés által, valamint a menedékért folyamodók szociális és szakmai integrációja. A Szociális Alapból finanszírozott támogatás Spanyolország számára 485 millió eurót eredményez a 2000-2006-os időszakra.

Összefoglalásként elmondható tehát, hogy a kohéziót biztosító támogatások alapvetően három területre koncentrálnak: az emberi erőforrás fejlesztésére, a vállalkozásoknak nyújtott segítségre és az alapinfrastruktúra kiépítésének előmozdítására. A támogatások mindhárom területen hatással vannak az adott régió helyzetére, és olyan fejlődést indítanak el, melynek hatására hosszú távon is érvényesülő fejlődési tényezők alakulnak ki. E tényezők eredményeként csökken a munkanélküliség, emelkedik a jövedelem és javulnak az életkörülmények, mindezek pedig együttesen elősegítik a gazdasági és szociális kohézió erősítését. 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az emberi erőforrás fejlesztésére irányuló támogatások legfőbb célja a foglalkoztatottak képzettségének fejlesztése, az alkalmazhatóság bővítése, ezáltal a könnyebb munkaerőpiaci integrálódás segítése. Az emberi erőforrásra fordított támogatások a vállalkozásokra is hatással vannak például azáltal, hogy segítséget adnak nekik a versenyelőnyök megteremtéséhez. A kapacitások bővítéséhez nyújtott támogatás a beruházási költségek mérsékléséhez járul hozzá, ami a termelékenység növelését elősegítő támogatásokkal együtt a termelési költségek csökkenéséhez vezet. A vállalkozások számára közvetett előnyök származhatnak a regionális gazdasági környezetből is, ami például a kutatóközpontoknak vagy innovációs parkoknak nyújtott

támogatások hatására kedvezőbb külső feltételeket biztosít a vállalatoknak.38 Az infrastrukturális fejlesztések hatása egyaránt érinti a helyi lakosságot és a vállalkozásokat is. Egyrészt bizonyos beruházások termelési költségeket csökkentenek, másrészt egyes beruházások megszüntetnek bizonyos termelést korlátozó tényezőket, harmadrészt az infrastrukturális beruházások a gazdasági környezetet javítják. Az ilyen jellegű fejlesztések ráadásul növelik a régió vonzerejét az új beruházók számára.39 A közlekedési beruházások közvetlen hatása a szektoron belüli foglalkoztatás növekedése, a gépek és alapanyagok iránti kereslet bővülése, ezáltal az import növekedése. Közvetett hatásként említhető, hogy a megnőtt jövedelmek és a keresletváltozás következtében megváltozott árak a szolgáltatások és termékek magasabb költségeit vonják maguk után. A közösségi támogatások nagymértékben

hozzájárultak az érintett területek GDPjének növekedéséhez, Spanyolországban például 1992 és 1998 között az első célkitűzésbe tartozó területek GDP-je évente négy és öt százalék közötti növekedést mutatott, ami a nemzeti növekedés mintegy kétszeresét jelentette. 2006-ra a spanyol GDP mintegy három százalékos növekedését jósolják a strukturális támogatások következtében. Az Európai Unió transzferei hatással vannak az állami beruházások alakulására is. Az Unió által támogatott állami befektetések aránya növekedésnek indult 1985 óta, 1993ban 15 százalékos részarányt tudhatott magáénak, és azóta is folyamatosan növekszik. Ez a tényező pozitív hatással van a magánbefektetések és az egy főre jutó jövedelem fejlődésére is. Spanyolország esetében a közösségi támogatások eredményeként a magánbefektetések mintegy 0,9 százalékkal, az egy főre jutó jövedelem pedig 1,7 százalékkal emelkedett.40

38 Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája, Budapest, Aula Kiadó, 1999, p.102-103 Kengyel Ákos: i.m, p 104 40 Sebastian, Miguel: Spain in the EU, Working Paper Series, no. 96, 2001, p 19-20 39 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A támogatások hatásait elemezve tehát megállapítható, hogy egy régió kialakult versenyelőnyének következtében nő annak versenyképessége, ezáltal vállalatainak emelkedik a piaci részesedése, a régió több hozzáadott értéket állít elő, s a munkanélküliség is csökken. A folyamat eredményeként

emelkedik a régió egy főre jutó GDP-je, aminek következtében csökkennek a regionális jövedelemkülönbségek. IV.6 Spanyolország és a Gazdasági és Monetáris Unió 1992 februárjában aláírták az Európai Közösség és egyben Spanyolország jövőjét meghatározó Maastrichti Szerződést, mely többek között meghatározta a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) megvalósításának három szakaszát, miszerint az utolsó szakaszt a közös valuta legkésőbb 1999. január 1-ig történő bevezetése jelenti Ahhoz, hogy a tagállamok beléphessenek az EMU végső szakaszába, teljesíteniük kell a Maastrichti Szerződésben lefektetett következő41 négy, úgynevezett konvergencia-kritériumot: • Árstabilitás: az inflációs ráta maximum 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációjú ország rátáinak átlagánál. • Kamatok konvergenciája: a hosszú lejáratú kamatláb maximum két százalékponttal haladhatja meg a

három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam kamatlábainak átlagát. • Árfolyamok stabilitása: az Európai Monetáris Rendszer (EMS) árfolyam- mechanizmusán belül a nemzeti valutát az utóbbi két évben nem lehet leértékelni, és az EMS normális sávjában kell mozognia. A Monetáris Rendszernek, melyet 1979-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy megvalósuljon a Közösségen belüli árstabilitás, Spanyolország 1989-ben lett a tagja. • Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: a vizsgált évben a költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP három százalékát, és az államadósság nem lehet magasabb a GDP hatvan százalékánál. Most pedig nézzük meg, hogyan alakultak az említett kritériumok Spanyolországban a csatlakozást követően. A spanyolországi infláció legfőbb jellemzője annak duális jellege. Eszerint az ipari és a szolgáltatási szektor áremelkedésének üteme jelentősen és egyre inkább

eltért egymástól, a két árindex közötti olló egyre jobban kinyílt. Ez a tendencia már a hetvenes évek elejétől jelentkezett, de 1986-tól súlyosabbá vált. A 8 táblázat is mutatja, hogy 1989- 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ben 6,9 százalékos inflációt mutatott fel a gazdaság, azonban a pezeta Európai Monetáris Rendszerbe történő belépése után az infláció elkezdett csökkenni.42 41 42 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 1999, p. 157 Sebastian, Miguel (2001): p. 9 52 http://www.doksihu BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8. táblázat Néhány gazdasági mutató alakulása Spanyolországban 1985 és 1995 között Infláció (%) Államháztartási deficit (GDP%) Államadósság (GDP%) GDP-növekedés (%) 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 8,2 8,3 4,6 5,8 6,9 6,7 5,9 6,5 5,5 4,7 4,9 -6,9 -6,0 -3,2 -3,2 -3,5 -4,0 -4,4 -4,9 -7,5 -7,2 6,0 48,8 42,6 46,6 42,9 44,2 44,5 45,6 48,4 60,4 64,2 64,6 2,3 3,3 5,5 5,2 4,9 3,7 2,2 0,7 -1,1 2,0 3,0 Forrás: OECD és Európai Bizottság, IMF 1977-1985 között rohamosan

nőtt az államháztartás hiánya, elérte a GDP majdnem hét százalékát, melynek oka abban rejlik, hogy a kormány az olajválság után expanzív fiskális politikán keresztül próbálta a keresletet élénkíteni, s ez elindította a deficit gyors növekedését.43 Az 1982-ben hatalomra került szocialista pártnak 1985 és1989 között sikerült ezt a trendet megfordítania és a hiányt leszorítania. Látható, hogy a jelzett időszakban az államháztartási hiány a GDP 6,9 százalékáról 3,5 százalékra csökkent. A nyolcvanas évek végén a kormány ipari szerkezet-átalakító programjai és az állami vállalatok veszteségei azonban jelentős költséggel jártak. Megindultak a nagy állami beruházások a világkiállítás, az olimpia, az Amerika felfedezésére rendezett ünnepség előkészítésére. Látható, hogy 1989-től a tendencia ismét megfordult, 1993-ra a költségvetési deficit elérte a GDP 7,5 százalékát, s az államadósság mértéke is

1988 óta folyamatosan nőtt. A maastrichti kritériumok elérése érdekében 1992 tavaszán a spanyol kormány elkészítette konvergencia tervét, mert a főbb gazdasági mutatók a kilencvenes évek elején fokozatosan eltávolodtak a gazdasági és pénzügyi unió céljaitól. Az ebben előirányzott elképzeléseket azonban a recesszió elsöpörte. Az infláció 1992-1995 között állandóan 1,22,1 százalékkal, ugyanebben az időszakban a kamatlábak egy százalék körüli értékkel, az állami költségvetés hiánya 1,1-1,4 százalékkal, az 1991-ben egyedüli kritériumteljesítést jelentő állami adósság pedig 1994-1995-ben 3-4 százalékkal haladta meg a tervezett értéket.44 43 44 Éltető Andrea (1996): p. 51 Giró-Szász András (2002): p. 208 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 9. táblázatból kitűnik, hogy Spanyolország 1994-ben egyetlen kritériumot sem tudott teljesíteni, s ez így volt Görögország, Portugália és Olaszország esetében is. A kormány új tervet készített az 1995-97 közötti időszakra, azonban ez is csak részleges eredményeket hozott. 9. táblázat A maastrichti konvergencia-feltételek teljesítése az EU-tagállamokban 1994-ben (sötétebb árnyalattal jelezve a teljesítések) Infláció Kamatláb Deficit Adósság Belgium 2,8 8,0 5,4 146,3 Dánia 1,9 7,9 4,6 68,5 Franciaország 1,8 7,2 5,6 57,2 Németország 2,9 6,9 3,1 53,7 Görögország 10,9 Nincs adat 17,9 109,5 Írország 2,7 8,2 2,5 87,7 Olaszország 3,6 10,8 9,5 118,3 Luxemburg 2,1 6,3

0,4 10,0 Hollandia 3,0 6,9 3,6 80,9 Portugália 5,7 11,3 6,2 70,0 Spanyolország 4,7 10,2 7,2 64,2 Nagy-Britannia 2,6 8,3 6,0 50,5 Feltétel: 3,4 9,1 3,0 60,0 Forrás: Banco de España Spanyolországra még 1996-ban is igaz volt, hogy a maastrichti kritériumok közül egyet sem teljesített. Az infláció körülbelül egy százalékponttal haladta meg a kritérium 1996-os mértékét. A pezeta stabilitásával kapcsolatban 1992-1995 között az Európai Monetáris Rendszer válságának következtében négyszer is le kellett értékelni a valutát, majd 1995-ben bekövetkezett az ötödik leértékelés is. Ezt követően azonban a pezeta szilárdnak volt mondható, s 1996 végére a hosszú lejáratú állampapírok kamatai is javuló tendenciát mutattak. Az államháztartási hiány ugyanakkor 1996-ban elérte a GDP 4,4 százalékát, melyből a GDP 0,9 százalékának megfelelő összeg a kevésbé befolyásolható regionális önkormányzatok és a

társadalombiztosítás deficitjéből adódott. Ugyanebben az évben az államadósság a GDP 67 százalékára rúgott, ami még mindig a hatvan százalékos maximum szint felett volt. 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az 1996 és 1999 közötti időszak a monetáris unióra való felkészülés jegyében telt, amit a makrogazdasági mutatók látványos javulása és újabb növekedési periódus kísért. 1998-ra látványos eredményeket sikerült elérni az infláció leszorítása terén. Az infláció üteme 1998 januárjáig 1,8 százalékos volt, tehát jóval

a 2,7 százalékos referenciaszint alatt maradt. Szektorok szerint vizsgálva, a legjobban azok az ágazatok teljesítettek e téren, amelyek tőkeintenzívek, illetve amelyek nemzetközi versenynek voltak kitéve. Az államháztartási hiány is jelentősen mérséklődött: az 1995. évi GDP hat százalékáról az 1997-es esztendőre 2,6 százalékra, az ajánlott szint alá csökkent. Az államadósság mutatója is kedvezően alakult. Míg 1993-1996 között a GDP 60 százalékáról tíz ponttal emelkedett, 1997-ben sok év óta először közel másfél százalékponttal csökkent 68,8 százalékra. A spanyol pezeta árfolyama az EMU-ban való részvétele során mindvégig a meghatározott ingadozási sávban maradt, így teljesítette az árfolyam-kritériumot is. Végül, a kamatláb hosszú lejáratra 1998 januárjában 6,3 százalékra csökkent, tehát Spanyolország eleget tett a kamatláb-kritériumnak is.45 1998-ban az Európai Tanács brüsszeli ülésén

meghatározták a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő tagállamok körét, melynek döntése alapján Spanyolország is bekerült az alapító országok tizenegy tagja közé. IV.7 Spanyolország gazdasága a kilencvenes évek végétől napjainkig A kilencvenes évek második felétől az ezredfordulóig a spanyol kormány politikájában prioritást élvezett a munkahelyteremtés fokozása, a nyugdíjemelés, az egészségügy és az oktatás helyzetének javítása, valamint az igazságügy területén várható reformok. Mindezeket lehetővé tette az a gazdasági fellendülés, ami Spanyolországot jellemezte a kilencvenes évek második felétől kezdve. Az Európai Unió rendelkezése szerint azon országoknak, melyek a monetáris egységet alkotják, alá kell vetniük magukat az Európai Tanács és a Bizottság által megfogalmazott stabilizációs programnak. Ennek értelmében 1998 május 1-én Spanyolország benyújtotta az 1999 és 2002

közötti időszakot átfogó Stabilizációs Programját, mely egyenes folytatása volt az 1997 és 2000 közötti periódusra meghirdetett Konvergencia Programnak. 45 Hamar Judit (1999): p. 57 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A programban rögzítettek néhány olyan célt, mint például pénzügyi konszolidációt és gazdasági növekedést, melyet túlteljesítettek a megvalósításkor, s ez lehetőséget biztosított Spanyolországnak a monetáris unó harmadik fázisában való részvételre. Az elfogadott stratégia sikere egyértelműen megmutatkozott az

intenzív termelésnövekedésben, amely mérsékelt inflációval és jelentős munkahely-teremtéssel párosult. A modern spanyol gazdaság történetében először a GDP valódi növekedése felülmúlta az infláció mértékét, s a növekedés folytonosságának és a pénzügyi konszolidációnak a garanciájává vált. A Stabilizációs Program folytatni kívánta a szerkezeti reformokat és létrehozni egy olyan, a társadalmi párbeszéd számára alkalmas légkört, mely elősegíti egy eredményesebb módszer kidolgozását a spanyol munkaerőpiac modernizálására. A kormány munkahely-teremtési politikájának eredményeként a spanyolországi növekedés a kilencvenes évek második felében meghaladta az Unió átlagát. 1996-ban 401 ezer, 1997-ben 371 ezer, 1998-ban 427 ezer új munkahely jött létre, azaz 1,2 millióval több tényleges munkahelyet teremtettek ebben az időszakban. Az Európai Bizottság által támogatott Stabilizációs Program bevezetésével

2002-ig pedig 1,3 millió munkahelyet hoztak még létre. Az állami hozzájárulás mértéke nőtt a nyugdíjban: ez 1997-ben 5,1 százalék, 1998ban 5,8 százalék, 1999-ben 5,6 százalék volt, melynek következtében a nyugdíjak 1997-ben 2,6, 1998-ban 2,1, és 1999-ben 1,8 százalékkal emelkedtek. 46 A munkanélküliség terén Spanyolország 1997-ben még az európai integráció sereghajtója volt, 20,8 százalékos aránnyal. 2000-re ugyan 14,1 százalékra sikerült mérsékelni az állástalanok arányát, de még mindig ez volt az Unióban a legmagasabb, az OECD 6,4 százalékos átlagának pedig még a kétszeresét is meghaladta.47 Megkönnyítették az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét egy, az 1998 és 2001 közötti periódusra kidolgozott új, a parlament által jóváhagyott egészségügyifinanszírozási modellel. Az új modell lehetővé tette, hogy az egészségügyi költségvetés 1997 és 1998 között 11 százalékkal növekedjen, és az ide

irányuló befizetések is 40,9 százalékkal emelkedjenek ebben a periódusban. Ezt követően, 2001-ig még 27,97 százalékkal nőtt a közegészségügy finanszírozására fordítható összeg. Az egészségügyi nagy befektetések tíz új kórház 46 47 Giró-Szász András (2002): p. 215-216 Világgazdaság melléklet: 2002. március, p 8, Spanyolország - A világ tizedik gazdasága, 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. építésére összpontosultak, melyek közül hatot 2000-ben kezdtek építeni, ezek mellett 57 egészségügyi centrumot modernizáltak

és másik 87-nek kezdték meg az építését. Az oktatásra a jelzett időszakban már jóval több pénz jutott, mint azelőtt: 1998-ban és 1999-ben az oktatásra jutó költségvetési összeg 6,8 százalékkal, illetve 6,6 százalékkal növekedett. Az meghatározott összeg az ösztöndíjak és a tanulmányi segítségek tekintetében is nőtt, új oktatási központokat nyitottak és szabályozták a magánkezdeményezésű oktatás rendjét, ezáltal támogatva a szabad iskolaválasztást. A spanyol Munkaügyi Minisztérium a 2000. évben több mint 17 billió pezetával gazdálkodott. Az ebből támogatott fejlesztések három fő célt szolgáltak: a jövőbeni nyugdíjasok ellátásának biztosítására létrehoztak egy tartalékalapot; a tartósan munkanélküli, családos és 45 évnél idősebbek számára egy új, segítséget nyújtó programot hirdettek meg, és lejjebb szállították a szociális támogatások igényléséhez szükséges

kvótákat. Spanyolország bruttó nemzeti össztermékének értéke 2000-ben meghaladta a 600 milliárd eurót, így a világ tizedik legnagyobb gazdaságává vált. A Spanyol Gazdasági Minisztérium és a Világbank kimutatásai szerint 1996 és 1999 között a spanyol növekedési ütem az Unió átlagának közel kétszerese volt. Hosszabb távon vizsgálva a folyamatot az állapítható meg, hogy 1995 és 2000 között a spanyol GDP éves növekedési üteme meghaladta az OECD átlagos növekedését is. A költségvetési hiány az Európai Unió ötödik legnagyobb gazdaságú országában öt év alatt, 2000-re a GDP 6,9 százalékos szintjéről 0,3 százalékra csökkent. Az államadósság is jóval kisebb volt az eurózóna átlagánál. Négy év alatt hat százalékponttal csökkent és 2000-ben a GDP 60,7 százalékát tette ki, szemben a tizenkettek 69,6 százalékos szintjével.48 Az évszázad végén a közösségi támogatásoknak is köszönhetően megnőttek az

infrastrukturális beruházások és a magánbefektetések. Kibővítették az országúthálózatot, átalakították az elavult vasúthálózatot, befejezték a nagy központokat összekötő úthálózat kiépítését, és javították a közúti biztonság szabályozását. Az állami vállalatok privatizációjából az államhoz 2700 milliárd pezeta folyt be, amely összeget elsősorban az állami tulajdonban maradt iparvállalatok szanálására, infrastrukturális fejlesztésekre és a közterhek csökkentésére fordították. 48 Világgazdaság melléklet (2002): p. 8 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra

nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az elektromos és szénhidrogén szektorban végrehajtott reformok következtében az energia környezetkímélőbb módon és olcsóbban jutott el a fogyasztóhoz. A kormány által hozott döntés lehetővé tette, hogy az 1996 és 2006 közötti periódusban a villamos áram tarifája várhatóan mintegy húsz százalékkal csökkenjen, míg az azt megelőző periódusban, 1986 és 1996 között 41,5 százalékkal nőtt. A telekommunikáció területén az új vonalas és mobil rendszerek piacon való megjelenésével csökkentek a telefonos díjtételek és nagymértékben fejlődött a kábel- és szatelithálózat. A mezőgazdaságot tekintve stabilizálták az agráriumból élő népesség számarányát, megállították a vidék elnéptelenedésének folyamatát. A berlini csúcson elfogadták a közös mezőgazdasági politika végrehajtását korlátozások és segítségek csökkentése nélkül a következő hét évre.

2000-ben a "minőség és versenyképesség" jelszóval meghirdetett kormányprogram eredményeként a mezőgazdaság költségvetése 7,1 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. Az agrárszektor versenyképességének javítását célul tűző program két fő prioritásként a termékszerkezet-váltás és az agrárbiztosítási rendszer konszolidációját fogalmazta meg. A spanyol gazdaság nyitottsági indexe folyamatos növekedést mutat. Míg ez az érték 1993-ban 46,5 százalék volt, az ezredfordulóra elérte a 73 százalékot. 1996 és 2000 között éves átlagban a spanyol kivitel három százalékponttal gyorsabban nőtt az eurózóna átlagánál, és jóval meghaladta a francia és az olasz export növekedési ütemét. Spanyolország a világ második legnagyobb terméskő-exportálója és kerámiaexportőre, a spanyol mázascsempe-gyártás pedig első a világon. A kerámiaexport 78 százalékát a padlócsempe és a kőlap adta 2000-ben. Az

ibériai ország a citrusfélék exportjában világelső, ebből származó bevétele a világexport 43 százalékának felel meg, míg olajbogyó kivitele a világexport 60 százalékát adja. Hollandia után második a zöldségkivitelben, ami évente mintegy 2,3 milliárdos bevételhez juttatja az országot. A spanyol borexport adja a világkereskedelem tíz százalékát, amit csak a francia és az olasz kivitel múlt felül az ezredfordulón. 1996 és 2000 között Spanyolország 43,5 milliárd eurót invesztált közvetlen külföldi tőkebefektetésekbe (FDI). 1998-ról 1999-re 30,8 milliárd euróval ugrott meg az FDI értéke, 2000-ben ennek 56 százaléka OECD-országokban, 39,4 százaléka pedig Latin-Amerikában realizálódott. 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Míg 1993 és 1998 között a Spanyolországba irányuló működőtőke évi 4-5 milliárd eurós szinten mozgott, az évszázad utolsó két évében megugrott és összességében meghaladta a 30 milliárd eurós szintet. Az ezredfordulón a déli ország vonzotta az összes FDI 2,9 százalékát, ezáltal a világ kilencedik legnagyobb közvetlen tőkebefogadó országává vált.49 Az ezredforduló spanyol kormányának legfőbb célja az Unió fejlettebb tagországaihoz való konvergencia folyamat folytatása a gazdaság növekedési kapacitásainak előmozdítása és stabil makrogazdasági környezet biztosítása által. A Gazdasági és Monetáris Unió terén a megfogalmazott célok elérése érdekében alkalmazott eszközök a következők: megfelelő

fiskális politika, illetve a termelési tényezők és termelési javak piacainak strukturális reformja. A megelőző évek fiskális konszolidációs folyamata egyensúlyi költségvetési helyzetet eredményezett a 2001-es és 2002-es évre. A fiskális politika tevékenységi köre adóreformok bevezetését foglalta magába, melynek következtében megnőtt az adózási rendszer hatékonysága és igazságossága. 2001 és 2002 folyamán a termelési javak és szolgáltatások piacán különböző reformintézkedéseket vezettek be a 2000 júniusában elfogadott liberalizációs csomag teljes megvalósítása érdekében. A munkaerőpiacot tekintve a reformok terén alapvetően három célterületet lehet kiemelni: a részvétel ösztönzése, a munka iránti kereslet támogatása, valamint a keresleti és kínálati oldal összehangolásának segítése. A reformintézkedések sikeres végrehajtása mellett azonban a világ gazdaságában és így a spanyol gazdasági

növekedésben is 2001 és 2002 folyamán lassulás következett be. 2001-ben a GDP 2,7 százalékkal, 2002-ben mintegy 2,2 százalékkal gyarapodott a megelőző évek négy százalék vagy afölötti értékéhez képest, mely lassuláshoz a kedvezőtlen nemzetközi környezet mellett nagymértékben hozzájárult a belső kereslet csökkenése is. Ennek ellenére, Spanyolországnak az Unió fejlettebb országaihoz történő konvergencia folyamata ekkor sem szakadt meg, hiszen az ország gazdasági fejlődése felülmúlta az eurózóna egy százalék körüli növekedését. A belső fogyasztás ugyancsak csökkenő tendenciát mutatott 2000-hez képest, sok más tényező mellett elsősorban a munkahelyteremtések megtorpanása következtében. 49 Világgazdaság melléklet (2002): p. 8 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az infláció alakulását a szóban forgó két évben olyan átmeneti jellegű tényezők befolyásolták, melyek következtében az emelkedni kezdett. Itt megemlíthetőek például a 2000 év végén bekövetkezett állategészségügyi válságok, melyeknek hatására emelkedtek a húsárak, de meghatározó szerepet játszottak 2002 folyamán a friss növényi termékek árait megnövelő kedvezőtlen időjárási körülmények is. Ehhez kapcsolódott még az euró fizikai bevezetése, mely bizonyos szektorokban az árak emelkedését idézte elő. Továbbá, a közvetett adózás mértékének növelése miatt bizonyos termékek árainak emelkedése ugyancsak elősegítette az inflációs ráta növekedését, melynek

eredményeként 2001 folyamán felgyorsult a bérek emelkedése.50 2003 elején a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP az Unió átlagának 84,3 százalékára emelkedett az 1995-ös 78,2 százalékhoz képest. 2003 első felében a spanyol gazdaság 2,2 százalékos növekedést mutatott fel az előző évhez viszonyítva, ami 1,7 százalékponttal múlta felül az Európai Unió 0,5 százalékos átlagát, az év végére pedig 2,3 százalékos fellendüléssel számolnak.51 Mind a hazai fogyasztás, mind a beruházások terén gyorsulás mutatkozott 2003 második felében. A háztartások fogyasztásának alakulására kedvezően hatott az év eleji személyi jövedelemadó és inflációs ráta csökkenése. Ez utóbbi értéke májusban és júniusban 2,7 százalék volt, a legalacsonyabb 2001 novembere óta, igaz júliusban és augusztusban 2,8, illetve három százalékos inflációs rátát regisztráltak. Az ipari termelés52 volumene 2003 harmadik

negyedévében 0,9 százalékos gyarapodást mutatott fel az előző évhez képest, ami viszont a második negyedév 1,7 százalékos értékéhez viszonyítva csökkenő tendenciát jelent. A különböző szektorokat vizsgálva elmondható, hogy növekedés következett be az energia, a félkész termékek, a nem tartós fogyasztási cikkek területén, míg csökkenés mutatkozott a tartós fogyasztási cikkek és a berendezési javak előállításában. Tevékenységi körök szerint a legmagasabb növekedési ütem a kohászat és kőolajfinomítás, a vegyipar és a nem energiahordozó ásványi termékek bányászata területén volt tapasztalható. A másik oldalon, a legnagyobb termelés visszaesést a számítástechnikai berendezések és irodai felszerelések, az elektronikai cikkek, a bőr- és cipőipar, az energiahordozók kitermelése és a textilipar szektorában mutatták ki. 50 www.minecoes/sgpc/405SGPCMhtm: Actualización del programa de estabilidad del

2002-2006, p 7-12 www.minecoes/sgpc/405SGPCMhtm: The Spanish Economy - Recent developments and prospects, p 8 52 www.minecoes/sgpc/TEXTOS/IndicadoresSemanales/405ieispdf: Ministerio de Economía, Secretaría de Estado de Economía: Principales indicadores de la economía, 2003. november 7, p 11 51 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A regisztrált munkanélküliek száma októberben elérte az 1.666935 főt, ami 59088 fővel jelentett többet a szeptemberi adatoknál. A munkanélküliség októberben minden szektorban növekedést mutatott, igaz a legmagasabb ráta a

szolgáltatások területén jelentkezett. Az elmúlt egy évben a munkanélküliek aránya csökkent a mezőgazdaságban és az iparban, míg növekedett a szolgáltatások és az építkezések terén. Mindkét nem vonatkozásában is növekvő tendenciát figyelhettünk meg októberben, és igaz ez a két nagy korcsoportra is (25 évnél fiatalabbak és 25 évnél idősebbek). A 2. ábrából látható, hogy 2003 második negyedévére a termékexport 10,1 százalékra növekedett, ami az elmúlt két és fél év viszonylatában a legnagyobb értéket jelentette. A spanyolországi import területén is növekedés volt tapasztalható, mely a megnőtt belső keresletnek és az export bővülésének tudható be. 2003 végére a teljes exportforgalom 3,9 százalékos és az importforgalom 6,4 százalékos növekedését valószínűsítik az előző év 0 és 1,8 százalékos emelkedéséhez képest. Az eurózónába történő kivitel intenzívebb emelkedést mutatott a nem

EU-tagállamokba történő exporthoz viszonyítva. 2. ábra Spanyolország termék-külkereskedelme 1997 és 2003 között (százalékos változás az előző évhez képest) Forrás: Ministerio de Economía 2004-ben a spanyol gazdaságpolitika továbbra is a gazdaság versenyképességének fokozását, a konvergencia folyamat folytatását és új munkahelyek teremtését határozza meg legfőbb prioritásokként. Ahogy azt a 10. táblázat is mutatja, a 2004 és 2006 közötti időszakra a gazdaság mintegy három százalékos növekedését jósolják, valamint az állami és a magánfogyasztás területén is további emelkedést várnak. 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül

a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A befektetésekre vonatkozóan a beruházási javak és egyéb termékek esetében is növekedést jeleznek előre, melyet a 2001-es és 2002-es évhez viszonyított kedvezőbb nemzetközi környezettel hoznak összefüggésbe. Ez év végére, csakúgy, mint jövőre 3,9 százalékos emelkedést remélnek a bruttó állótőke-beruházásban, majd azt követően 2006-ig is ennek mintegy 3,5 százaléknyi bővülését prognosztizálják. 10. táblázat Makrogazdasági előrejelzés Spanyolországra vonatkozóan a 2003-tól 2006-ig terjedő időszakra (százalékos változás az előző évhez viszonyítva) 2003 2004 2005 2006 GDP növekedés 2,3 3,0 3,0 3,0 Bruttó állótőke-felhalmozás 3,9 3,9 3,5 3,5 Export 3,9 6,3 7,3 7,3 Import 6,4 7,0 7,3 7,3 Foglalkoztatottság 1,8 1,9 1,9 1,9 Munkanélküliség 11 10,7 10,3 10,0 Forrás:

Ministerio de Economía A nemzetközi környezet kedvező alakulása a javak és szolgáltatások exportjára is ösztönzőleg hat, melynek következtében 2004-től a kivitel 6,3 százalékos növekedését várják. A belső kereslet növekedése az import alakulását befolyásolja, ennek növekedését hét százalékra jósolják. A 2005-ös és 2006-os évre vonatkozó pozitív előrejelzések a behozatal és a kivitel területén egyaránt hét százalék feletti bővülést valószínűsítenek. A GDP várható növekedése 2004 és 2006 között a foglalkoztatottak számát körülbelül 1,9 százalékkal fogja emelni, melynek eredményeként az említett időszak végére valószínűleg körülbelül tíz százalékra fog csökkenni a munkanélküliség az idei év 11 százalékáról. A csatlakozás utáni gazdasági helyzetet összegezve megállapítható tehát, hogy Spanyolország már a csatlakozás pillanatában a három dél-európai ország (Görögország,

Portugália, Spanyolország) közül a legfejlettebb volt, s a csatlakozást követő periódusban az ország gazdasága látványos fejlődésen ment keresztül. A gazdasági mutatók látványosan közelíteni kezdtek a Közösség átlagos mutatóihoz, sokan az 1986-1992 közötti időszakot a spanyol gazdasági csodaként emlegetik. A csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszakok többsége is 1992 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. végéig tartott, csak néhány esetben volt 1995 a végső határidő. Tulajdonképpen a kilencvenes évek elejére az

ország hosszú évekig tartó integrációs útjának végső szakaszába érkezett. A sikeresen integrálódó országokban, így Spanyolországban is számos tényező hozzájárult relatív helyzetük javulásához. Ezek közül érdemes megemlíteni néhányat:53 • A munkaerőpiacon jelentős mobilitás volt megfigyelhető a vidékről az ipari körzet felé, illetve a Közösség fejlettebb országaiba, ugyanakkor a lakosság nagy részének alacsony képzettsége a technikai fejlődést akadályozta. • Meghatározó volt a külföldi működőtőke beáramlása, amelyet vonzott az alacsony bérköltség, a különféle kedvezmények és a stabil politikai helyzet. • A gazdaság fokozott nyitottsága magas exportnövekedést tett lehetővé. • A beruházások magas színvonalának finanszírozását a külföldi tőkebeáramláson kívül a belföldi megtakarítások magas hányada és a külföldön dolgozók átutalásai is segítették. • Átalakult a

termelés szerkezete, melyet az átmenet kezdetén olyan kettősség jellemzett, melyben az exportszektor nagyrészt munkaintenzív kis- és középvállalatokból állt, és mellettük működött az elsősorban a kitermelő- és nehéziparban jelen levő állami szektor. Az ibériai országok jelentős pénzügyi segítséget kaptak és kapnak a strukturális alapokból gazdaságuk korszerűsítéséhez, melynek eredményessége nagyrészt attól függ, hogy mennyire ésszerűen használják fel a kormányok e pénzeket. Spanyolország esetében elmondható, hogy a közösségi támogatások bizonyos mértékben hozzájárultak regionális különbségek csökkentéséhez és az Európai Unióhoz történő konvergencia javításához. Fontos szerepet játszottak továbbá olyan tényezők fejlesztésében, melyek hozzájárulnak a versenyképesség javulásához és elősegítik az adott régió gazdasági fejlődését. A csatlakozáshoz kapcsolódó reformok a gazdaság és a

jogrendszer széles körére terjedtek ki, és Spanyolország esetében viszonylag gyorsan pozitív eredményekre vezettek: növekedtek a beruházások, elősegítették a termelési és külkereskedelmi szerkezetnek az országok adottságait jól kihasználható átalakulását, az ország versenyképességének javítását. Elmondható tehát, hogy a fejlettebb országok utolérése sokban függ ugyan a külső feltételek változásaitól, de alapvetően a végrehajtott reformoknak és az alkalmazott gazdaságpolitikának van jelentős szerepük e téren. 53 Nagy András: A dél-európai országok európai integrációja és annak tanulságai-I. In: Közgazdasági Szemle, XLVI.évf, 1999 február, p 180 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A spanyol gazdaságra évtizedek óta jellemző kiemelkedően magas munkanélküliség gondját azonban nem sikerült megoldani annak ellenére, hogy ezen a téren is némi javulás volt tapasztalható, s a következő években is némi csökkenést várnak e téren. Az 1993 során bekövetkezett recesszió súlyosan érintette az ország gazdaságát, a gazdasági növekedés megtorpant, de a kilencvenes évek közepétől kezdve ismét a fejlődés időszaka következett, 2000-ben Spanyolország a világ tizedik legnagyobb gazdaságának számított. A 2001-ben kezdődő világgazdasági lassulás is rányomta bélyegét a spanyol gazdaság fejlődésére, de még ekkor is a spanyolországi növekedés felülmúlta az Európai Unió tagállamainak átlagát. Az idei évtől azonban, főleg a kedvezőbb

nemzetközi helyzet következtében ismét megindult a gazdaság fellendülése és előrejelzések szerint ez a pozitív tendencia még az évtized közepén is fenntartható lesz. 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. V. A KELETI KIBŐVÜLÉS VÁRHATÓ HATÁSAI SPANYOLORSZÁGRA NÉZVE V.1 Spanyolország hozzáállása a keleti bővítéshez A közép-kelet-európai országok csatlakozásának kérdése a rendszerváltozások után, a kilencvenes évek elejétől került napirendre az Európai Unióban. A kibővítési stratégia megfogalmazására, körvonalazására 1993

júniusában a koppenhágai csúcsértekezleten került sor, ahol a tagállamok vezetői meghatározták a tagjelölt országokkal szemben támasztott általános feltételeket, a koppenhágai kritériumokat. Ezeket az 1995-ben, a cannes-i csúcson publikált Fehér Könyv tovább konkretizálta, majd az 1997. decemberi luxemburgi Európai Tanács ülésén döntés született arról, hogy 1998. március 31-én elkezdődhet a csatlakozási tárgyalások első szakasza a legfelkészültebb hat tagjelölt országgal (Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia). Ezután, 2000-ben a többi tagjelölttel is tárgyalások kezdődhettek a csatlakozás megvalósításáról. Az Európai Unió felkészülése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírt a Bizottság által elkészített Agenda 2000 című dokumentum és az arról folytatott vitákat lezáró berlini Európai Tanács ülése. Az 1999 március 24-25-i berlini csúcson elfogadták az Unió

2000 és 2006 közötti időszakra szóló költségvetését, és keresztülvitték a bővítéshez is szükséges reformokat az agrárpolitikában és a regionális politikában. Az Agenda 2000 elfogadta azt a spanyolok által is támogatott álláspontot, hogy az Edinburghban, 1994-ben rögzítettek szerint továbbra is az Európai Unió GDP-jének 1,27 százalékában állapítják meg a közösségi költségvetés maximális összegét 2006-ig. A 2000 decemberében elfogadott Nizzai Szerződés az intézményi reformokat a bővítés figyelembevételével vezette be. Olyan megfogalmazásokat illesztettek a Szerződés cikkeibe, melyek akárhány EU-tagállam esetére szólnak, illetve határozzák meg a döntési és szavazati arányokat. Horizontálisan átrendezte a tagállamok közötti erőviszonyokat a nagyobb tagállamok javára azáltal, hogy megnövelte azok szavazatának súlyát a kicsikéhez képest. Azonban az így kialakított arányok sem tükrözik a népességi

arányokat, mert a kicsik a népességük arányánál nagyobb szavazati súllyal rendelkeznek a minősített többséget igénylő szavazatoknál. A bővítés után viszont csökkennek a kis tagállamok érdekérvényesítési képességei, hiszen szavazataik egyre kevesebbet érnek. 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Vertikálisan is átrendeződtek az erőviszonyok a tagállamok és a Közösség között. A Közösség pozíciója erősödött azáltal, hogy az Európai Tanácsnak az Amszterdami Szerződésben meghatározott döntési jogkörei közül huszonkilenc

eljárásban a korábbi konszenzusos döntést a minősített többségű eljárás váltotta fel. Ez meggátolja, hogy egyegy tagállam nem szavazatával megakadályozhasson egy Bizottsági előterjesztésen alapuló döntést, mely a huszonöt tagú Unióban igen nehézkessé tenné a döntéshozatalt.54 Spanyolországban mind a spanyol politikai álláspont, mind a közvélemény már a kilencvenes évek elejétől kezdve támogatta a közép-kelet-európai országok csatlakozását. Az ibériai állam Dánia és Görögország után a harmadik olyan ország, ahol a legmagasabb a támogatottsági szint. A spanyol szolidaritás oka talán abban rejlik, hogy nemrég még nekik volt szükségük az integrációra törékeny demokráciájuk megszilárdítására és most ugyanezt nem tagadhatják meg a volt szocialista országoktól. A bővítés feltételeit tekintve azonban Spanyolország kemény tárgyalófélnek bizonyult, nem hagyta sérülni saját érdekeit, mely elsősorban a

közösségi regionális támogatási, pénzügyi kérdésekben jelentkezett. A 2002 januárjától kezdődő spanyol elnökség idején a csatlakozási tárgyalások legproblémásabb fejezeteire került sor, úgymint a regionális politika, a költségvetés, a mezőgazdasági politika és a saját források kérdése. Spanyolország célul tűzte ki, hogy a félév végére az Európai Unió közös álláspontja készüljön el a fentebb említett fejezetekben. A spanyol elnökséget lezáró 2002. június 21-22-i sevillai csúcsértekezleten a bővítés nem a legfontosabb napirendi pontként szerepelt, a prioritások inkább más térségek (Latin-Amerika, Maghreb országok, mediterrán térség) felé tolódtak. Ennek eredményeként a bővítés terén kevés és felemás eredmény született. Mindenesetre a bővítési menetrend tovább finomult, a záródokumentum 2002 végéig tervezte a csatlakozási tárgyalások lezárását a tíz országgal, amit végül sikerült is

megvalósítani. A spanyol elnökség alatt az Unió kialakította végre közös tárgyalási álláspontját a mezőgazdasági, a regionális, a költségvetési és az intézményi fejezetekhez, konkrét anyagi javaslatok azonban ekkor még nem születtek. 2002 decemberében az Európai Tanács koppenhágai csúcstalálkozóján lezárultak tehát a tárgyalások a tagjelölt országokkal, ahol megállapodás született arról, hogy 2004. május 1-jén Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia léphet be az Európai Unióba. Miután 54 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Tájékoztatási Központ, Budapest, 2001., p 290 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mind a tíz országban sikeresen értek véget a népszavazások, jövő tavasztól az Unió huszonöt tagúra bővül. V.2 A bővítés várható kereskedelmi hatásai A kilencvenes években a spanyol kivitel sokkal nagyobb mértékben nőtt a tagjelölt országokba, mint akár a tagállamokba, akár az integráción kívüli térségbe. 1990-ben a spanyol Közösségen kívüli export mindössze egy százaléka irányult a közép-kelet-európai térségbe, 2000-ben már nyolc százaléka. A spanyol import tekintetében a növekedés már kisebb mértékű, ez az említett időszakban fél százalékról három százalékra nőtt. Ez is oka annak, hogy a térséggel folytatott kereskedelemben Spanyolország mérlege folyamatosan pozitív. 11.

táblázat Spanyolország kivitele a tagjelölt országokba 1995 és 2000 között (millió euró) 1 995 1 996 Tagjelölt országok 1 123 1 515 336 477 Lengyelország 122 188 Magyarország 200 273 Csehország 53 84 Szlovákia 152 133 Szlovénia 9 10 Észtország Lettország 7 11 Litvánia 15 35 Málta 78 110 Ciprus 65 82 Románia 62 88 Bulgária 24 24 Forrás: Secretaría de Estado de Comercio y Turismo 1 997 2 006 712 254 372 90 171 25 21 47 74 158 60 22 1 998 2 384 861 352 358 100 208 27 25 43 106 167 88 49 1 999 2 455 842 389 365 140 230 20 26 64 84 116 82 97 2 000 3 428 1 012 533 639 286 270 31 36 67 177 160 119 98 A 11. táblázat is mutatja, hogy a keleti országokba irányuló kivitel Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra koncentrálódik egyre intenzívebb mértékben, ezen belül a kereskedelmi kapcsolat Lengyelországgal a legjelentősebb, míg a legkevésbé intenzív kapcsolat a balti államokkal áll fenn. A spanyol importban Magyarország játssza a

főszerepet, 1988 és 1995 között a behozatal innen 9,2-szeresére nőtt.55 55 Dr. Kőrösi István - Szemlér Tamás - Dr Mádi István - Éltető Andrea: Az EU országcsoportjainak fogadókészsége a közép- és kelet-európai országok csatlakozása esetére, In:Európai Tükör, Műhelytanulmányok, Budapest, ISM, 14. sz, 1997, p 74 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarország egyedi jellemzőkkel bír a Spanyolország és közép-kelet-európai kereskedelemben, ami abban mutatkozik meg, hogy az áruszerkezet itt hasonlít a legkevésbé a többi

viszonylathoz. A Magyarországról származó spanyol import 66 százalékát 1995-ben és 34 százalékát 1996-ban egyetlenegy termék alkotta, a gépkocsimotorok. 2000-ben a kelet-európai gépek, az elektronikai és gépjárműalkatrészek aránya már mind a spanyol exportban, mind az importban több mint felét tették ki a kereskedelemnek. Mindez nagymértékben a multinacionális cégek vállalaton belüli kereskedelmének köszönhető. A bővülés utáni kereskedelem nagyságára vonatkozóan több elemzés is napvilágot látott. Martín például az úgynevezett gravitációs modell segítségével a kelet-európai térség egészét vizsgálta. Spanyolország esetében a kétoldalú kereskedelemnek az uniós viszonylatnál jelentősebb bővülését prognosztizálja, ami a jelenlegi viszonylag alacsony szintet tekintve logikusnak tűnhet. A gravitációs modell elvéhez némileg hasonló alapokon nyugszik a külkereskedelem intenzitásmutatója. 1985-ben a

Visegrádi országok kereskedelme az Unióval jóval a világkereskedelemben elfoglalt helyhez viszonyított érték alatt maradt, míg 1995-re a kereskedelem intenzitása hasonlóvá vált az ibériai országokéhoz. A kereskedelemnek ez az intenzitáscsökkenése azt is valószínűsíti, hogy a jövőben a növekedés üteme már lassabb lesz. Mindent összevetve az várható, hogy mivel a csatlakozást követően az új tagok piaca teljesen megnyílik, elsősorban a jelenlegi tagállamok kivitele fog nőni. Az ipari termékek esetében már szinte teljesen szabad a közép-kelet-európai országok kereskedelme az Európai Unióval, és már több mezőgazdasági termékkel is ez a helyzet, ezért néhány agrárterméknél várható leginkább a spanyol export felfutása. A déli országok hagyományosan erős déligyümölcs-termelését tekintve ugyanis a közép-kelet-európai országok jó felvevőpiacokat jelentenek. Bizonyos mértékben a spanyol import is nőni fog ezekből

az országokból, hiszen más, harmadik országok helyett a vámunió miatt innen lesz olcsóbb ezeket behozni.56 A kereskedelem bővülése egyes érzékeny szektorokban okozhat problémát a keleti kibővülés megvalósulásánál. Az egyik ilyen terület a szén, vas és acélszektor, mely a 56 Éltető Andrea: Spanyolország gazdasági fejlettségével összefüggő érdekérvényesítési lehetőségei az EUban, különös tekintettel a kibővülésre és a spanyol elnökségre, In: Kihívások, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 160. sz, 2002 december, p 8 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hetvenes évek olajválsága óta folyamatos átszervezések, leépítések tárgya és az egyik jelentős acélipari kapacitással rendelkező ország éppen Spanyolország. Az Unió tagállamai hagyományosan védik acéliparukat a külső, sok esetben olcsóbb, versenyképesebb termékekkel szemben. Igaz, a kelet-európai országokban is ipari szerkezetváltás, más szektorok felé történő elmozdulás megy végbe folyamatosan, így jelentős kivitel-növekedéssel ebben a szektorban keleti részről nem kell számítani. Jelentős lehet ugyanakkor Spanyolország számára a külpiacokon, elsősorban az Európai Unió piacain jelentkező keleti termékek versenye, ugyanis a déli országok és a keleti országok számára is a legfontosabb exportpiac az Unió. A potenciális verseny annál nagyobb, minél hasonlóbb termékeket szállít a két országcsoport a közösségbe, és minél inkább ugyanazokba a tagállamokba. Más tagállam

piacáról ugyanis a bővítés után olcsóbbá váló kelet-európai termékek bizonyos mértékben kiszoríthatják például a spanyol termékeket. Spanyolországot vizsgálva az állapítható meg, hogy az említett hasonlóság a legnagyobb mértékű a Visegrádi országok, a legkisebb pedig a balti államok esetében. Ennek alapján az a következtetés lenne levonható, hogy a déli országok, köztük Spanyolország érdekei alapján a balti államok EU-tagsága lenne üdvözlendő, hiszen ott a legkisebb a verseny a külpiacokon értékesített termékeket tekintve. Ugyanakkor a legdinamikusabban éppen a balti országoknál nőtt a hasonlóság és ez várhatóan folytatódni fog. Spanyolország számára középtávon versenyterületet jelenthet az autóipar, amelybe a keleti országokban jelentős külföldi befektetés történt, és egyre erősebb lett ezeknek az üzemeknek az exporttevékenysége. A bővítés kereskedelmi hatása Spanyolországra nézve tehát a fenti

pozitív és negatív elemek együtteséből alakul majd ki, és annál kedvezőbb lesz a déli tagország számára, minél jobban ki tudja majd használni a megnyíló exportlehetőségeket V. 3 A működőtőke-befektetések lehetséges alakulása Az elmúlt évtizedben a közép-kelet-európai országok gazdasága megnyílt a külföldi befektetők előtt. Mára már az országok többségében nincsenek korlátok a tőkeáramlás előtt, a multinacionális vállalatok jelen vannak ezekben az országokban, évek óta termelnek és exportálnak. Ez jelentősen megváltoztatta a volt szocialista országok termelési és kereskedelmi szerkezetét, előretörtek a magasabb technológiaigényű, fejlettebb termékek, 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. és hátrébb szorultak az alacsonyabb feldolgozottságú és agrártermékek, nyersanyagok. Egyes országokban, mint például Magyarországon is, a külföldi tulajdonú vállalatok szerepe különösen magas a GDP-ben, az exportban, a foglalkoztatottságban, és megnőtt egyes ipari ágak, úgymint az elektronika, számítógépgyártás, autógyártás jelentősége is. Ily módon, ahogy azt már említettem, a termelés és kivitel struktúrája hasonlóvá vált a spanyoléhoz, tehát ezek az országok egyre inkább versenytársakká válnak számára.57 A közép-kelet-európai országok viszonylag olcsó és szakképzett munkaereje jelentős vonzerő a befektetőknek, ezenkívül a keleti térség közelebb van a német befektetők számára, mint Spanyolország. Előfordulhat tehát, hogy a

keleti országok csatlakozása jelentős tőkebeáramlást indukál ezen országok felé, s ezzel egy időben csökkenhet a déleurópai térségbe áramló tőke mennyisége. A másik oldalon viszont, a befektetésekre némi visszafogó hatással van a keleti államok infrastruktúrájának rossz állapota. A csatlakozás után a tőke szempontjából két ellentétes tendencia indul meg a keleti térségben. Egyrészt a strukturális támogatásoknak köszönhetően az infrastruktúra állapota várhatóan jelentősen javulni fog, másrészt azonban a munkaerő költségek, a bérek is előreláthatóan emelkedni fognak. Vagyis a tagjelölt országok telephelyi tényezői, a munkaerő jellemzői hasonulni fognak a jelenlegi spanyolországi viszonyokhoz. A közép-kelet-európai térség a spanyol befektetőknek is lehetőséget nyújt, igaz ezeket eddig csak kis mértékben használták ki, mivel a spanyol befektetések fő iránya Latin-Amerika és a Maghreb-térség. Azonban

Spanyolország 1998 óta növekvő mértékben maga is nettó tőkekivivő ország, valamint a 2001-2002-es argentin válság miatt a latinamerikai piac ingataggá vált, ezért a spanyol vállalatok aktivitása a keleti térség irányába is várhatóan növekedni fog. V. 4 A migráció várható alakulása Az egy főre jutó nemzeti jövedelem és a bérek tekintetében fennálló különbségek a jelenlegi EU-tagállamok és a tagjelölt országok között nagymértékben hozzájárulhatnak a nyugatra történő munkaerő-vándorlás növekedéséhez, továbbá a földrajzi közelség és a történelmi, kulturális kapcsolatok is elősegíthetik egy migrációs hullám megindulását a volt szocialista országokból. 57 Éltető Andrea (2002): p. 8 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezzel kapcsolatban kétféle hatás képzelhető el Spanyolországra nézve a csatlakozásból eredően. Az egyik, hogy a kelet-európai munkaerő a spanyol vagy a görög, illetve portugál piacon kiszorítja a hazai munkaerőt, ennek azonban Spanyolország és Portugália esetében a két ország távolsága miatt gyakorlatilag nincs realitása. A másik ellenérdek nem a saját országban, hanem elsősorban Németországban, Ausztriában, Franciaországban és más magas bérköltségekkel rendelkező országokban léphet fel abban a formában, hogy a jelenleg tagjelölt országok munkaereje a görög, spanyol vagy portugál munkásoknak jelent konkurenciát. A közép-kelet-európai országokból elsősorban a szakképzett munkavállalók

keresettek, tehát a munkaerőpiac e szegmenseiben képzelhető el verseny a dél-európai munkavállalókkal. A déli tagországok csatlakozási tapasztalatai e téren összehasonlítási alapot képezhetnek a jövőbeni várható munkaerő-áramlásnak. A hatvanas években még nagy méreteket öltött a déli országok munkásainak kiáramlása, ez azonban folyamatosan csökkent még a taggá válás utáni években is. Az ezredforduló környékén kevesebb, mint kétmillió spanyol, görög, portugál állampolgár élt más európai tagállamokban, amely érték a három mediterrán ország lakosságának körülbelül három százalékának felelt meg. Következésképpen tehát azt mondható, hogy a szabad munkaerő-áramlás előtti akadályok lehullása minimális hatást gyakorolt a déli tagországokból történő kivándorlás alakulására.58 1999-ben a keleti térségből érkező bevándorlók 53 százaléka lengyel és 32,3 százaléka román, illetve bulgár

nemzetiségű állampolgár volt Spanyolországban. Az utóbbi két ország nem kerül be a bővítés első körébe, ezért e szempontból csak Lengyelország vetődik fel lehetséges kibocsátó országként. Magyarországot tekintve sem várható jelentős migrációs hatás a csatlakozás után egyik tagállam felé sem. Amennyiben a közép-keleteurópai térség gazdasági fejlődése megindul, várhatóan a hazai munkahely-lehetőségek otthonmaradásra ösztönzik az embereket. Végső soron arra a megállapításra juthatunk, hogy nem várható jelentős kivándorlás a közép-kelet-európai országokból azok taggá válása után sem. A 3 ábrán látható, hogy a fő migrációs célországok a földrajzi közelség miatt egyébként is inkább Ausztria és Németország, Spanyolországot ez a folyamat kevésbé fogja érinteni. 1998-ban a legtöbb külföldi munkavállaló Ausztriában, Németországban, Svédországban és Finnországban 58 www.europaeuint/economy

finance/publications/enlargement papers/2001/elp04enpdf: The economic impact of enlargement, 2001. június, p 41 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. helyezkedett el, míg Spanyolországban Portugáliához és Írországhoz hasonlóan a keleti térség bevándorlóinak száma minimális volt. 3. ábra Az Európai Unióban letelepedő közép-kelet-európai állampolgárok aránya az egyes tagállamokban, 1998-ban Forrás: Európai Bizottság V.5 A bővítés mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges hatásai A 2002-es spanyol elnökség álláspontja az volt, hogy a

mezőgazdaság területén a közös agrárpolitika reformját külön kell választani a bővítéstől, a két kérdést nem szabad egybemosni. Szerinte a reformot nem a bővítés miatt kell véghezvinni, hanem attól függetlenül, sőt a bővítés menetrendje sem függhet az agrárpolitika reformjától. Spanyolország emellett egyetértett azzal a bizottsági javaslattal, hogy az új tagok 2013-ig ne kapjanak ugyanolyan támogatásokat, mint a jelenlegi tagállamok. Eszerint a tíz új tagország számára az első évben a mai tagországok agrárvállalkozóinak járó úgynevezett közvetlen jövedelemtámogatások 25 százalékát garantálják, e szubvenciók évente öt százalékponttal emelkednek, majd évi 10 pontos növekedéssel 2013-ban érik el a teljes összeget. A közös agrárpolitika 2003 júniusában elfogadott reformja értelmében az agrárszubvenciók jelentős részét 2005-től a termelés mennyiségétől függetlenül fizetik ki az Unióban. A

csatlakozó országok termelőinek közvetlen kifizetéseit ugyanakkor mindaddig nem érintik az elfogadott változtatások, amíg a támogatások szintje el nem éri a jelenlegi tagállamokét. 59 59 www.bruxinfohu: Új korszak kezdete az uniós agrárpolitikában, Brüsszel, 2003 06 27 72 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A közép-kelet-európai országok gazdaságában a mezőgazdaság szerepe különböző fontosságú. A legjelentősebb agrárterülettel és mezőgazdaságból élő népességgel rendelkező ország Lengyelország ebben a térségben. Ha a déli

tagországokat ebből a szempontból vizsgáljuk, megállapítható, hogy Spanyolországban a csatlakozás előtt öt évvel, Portugáliában a csatlakozás időpontjában a mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya hasonló volt a jelenlegi közép-európai térség átlagához. Spanyolországban például a csatlakozás előtt öt évvel a mezőgazdaság súlya a GDP arányában számolva 8,1 százalék volt, a foglalkoztatottaknak pedig 16,4 százaléka dolgozott az agrárszektorban. 2001-ben Romániát és Bulgáriát is beleértve, a közép-keleteurópai térségben ugyanez az arányszám átlagosan 7,6 és 16,7 százalékot tett ki A kereskedelmi akadályok megszűnése nagy valószínűséggel növelni fogja az Unió és a volt szocialista országok közötti agrárkereskedelmet. Miután az újonnan csatlakozó országok a közös agrárpolitika tagjaivá válnak, előreláthatóan növekedni fog a mezőgazdasági termelésük csakúgy, mint az agrártermékek nettó

exportvolumene. A csatlakozás növelni fogja az érintett országok mezőgazdasági árait is, ami több exporttámogatást von maga után, ez pedig a közösségi költségvetést fogja terhelni. Több tényező annak valószínűségét támasztja alá, hogy a bővítés jelenlegi tagországokra gyakorolt hatása a mezőgazdaság területén nem lesz számottevő. Először is, a tizenöt tagország átlagos GDP-jének mintegy 1,5 százalékáért felel az agrárszektor. A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, ami az elmúlt évtized folyamán átlagosan évente 3,2 százalékkal csökkent, 2001-ben alig több mint négy százaléka volt a teljes foglalkoztatottak számának. Másodszor, a keleti térség rendszerváltása óta az agrárkereskedelem jelentősen nőtt a két országcsoport között, ezen belül is elsősorban a közösségi export gyarapodott. Míg a tagjelölt országokból származó agrárexport az Unió felé megduplázódott, addig az integrációból

kiáramló termékek mennyisége mintegy tízszeresére növekedett Közép-KeletEurópa irányába. A volt szocialista államok élelmiszer- és agrárkereskedelmének tranzakciós költségei csökkenni fognak, a termékek különböző minőségi szabványai növekedni fognak, ennek eredményeként pedig a termékek könnyebben fognak bejutni az uniós piacra. Ugyanakkor nem minden termelő fogja tudni finanszírozni magának azt a költséget, amit az említett szabványok megszerzése von maga után Harmadsorban, az 1989 óta megvalósult kereskedelmi akadályok csökkentéséhez képest a csatlakozás utáni változás szinte jelentéktelennek tekinthető. Az Unió és a tagjelölt 73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. országok mezőgazdasági termékei közötti árkülönbség már a kilencvenes évek elejétől csökkenni kezdett három alapvető okból kifolyólag:60 • A közös agrárpolitika 1992-es és az Agenda 2000-ben lefektetett reformja csökkentette néhány érzékeny termék ártámogatását. • A kilencvenes évek közepétől növekedett a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági termelésének védelme. • A közép-kelet-európai térség reálárfolyamainak értéknövekedése tovább csökkentette a két országcsoport közötti nominális árak különbségét. A jelenlegi integráció agrárimportja legnagyobb valószínűséggel a gabonák terén fog növekedést mutatni. A közép-kelet-európai országokban ugyanis a marhahús átlagos minősége nem éri el az Európai Unió szabványainak

szintjét, a megfelelő minőség biztosítása pedig az árak növekedését fogja maga után vonni. A tej és a cukor előállítását a közös agrárpolitika előírásai szerint nemzeti kvótákkal szabályozzák majd a csatlakozást követően, ezáltal e területen nem várható növekedés a termelésben. A csatlakozás utáni közösségi támogatások beáramlása talán lelassítja a keleti országok mezőgazdaságban dolgozó munkaerejének csökkenését. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelési struktúra átszervezésének és a termelékenység növekedésének szükségessége csakúgy, mint a gazdaság egyéb szektoraiban a munkalehetőségek növekedése az agrárszektor munkaerejének más szektorokba történő áramlását fogja eredményezni. 12. táblázat Az Európai Unió mezőgazdasági foglalkoztatásában bekövetkezett éves átlagos változás (százalékban) Spanyolország Portugália Csatlakozás előtt 5 évvel -3,1 -2,0 Csatlakozás

utáni 5 évben -3,9 -3,2 Csatlakozás utáni 5-től 10 évig -3,9 -1,1 1991-től 1998-ig -2,1 -2,0 EU-15 -3,2 Forrás: Európai Bizottság Ahogy azt a 12. táblázat is mutatja, Spanyolországban és Portugáliában is megnőtt a mezőgazdaságból történő munkaerő-kiáramlás a csatlakozás után. 60 www.europaeuint/economy finance/publications/enlargement papers/2001/elp04enpdf: The economic impact of enlargement, European Communities, 2001. június, p 56-57 74 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az elmúlt évtizedben azonban az említett szektorban már

kisebb mértékű munkaerőcsökkenés volt tapasztalható az ibériai országokban (körülbelül 2 százalék), mint az Unió többi tagállamában (körülbelül 3,2 százalék). A közép-kelet-európai országok esetében is több tényező azt jelzi előre, hogy a csatlakozás hatása a mezőgazdasági munkaerő kiáramlása területén nem lesz jelentős. Először is, az agrárszektor elhagyása elsősorban az idősebb emberek körében tapasztalható, akik ugyan még alkalmazottak, de nemsokára nyugdíjba vonulnak. Ezenfelül, azok lesznek jobban érintve a kiáramlás által, akiket hátrányosan érint a nagybirtokok átszervezése, és nem talál magának másik munkahelyet, ők főleg idősebb és alacsonyan képzett dolgozók. Tehát a mezőgazdasági munkaerő jövőbeni kiáramlása legnagyobb mértékben a nyugdíjasokat és a magasan képzett embereket érinti, akik viszont kisebb valószínűséggel fognak nyugatra vándorolni. Akik kivándorolnának valamelyik

jelenlegi tagállamba, azok viszont korlátozva vannak alacsony képzettségük miatt. Összefoglalásul elmondható, hogy valószínűleg a bővítés hatására nem fognak jelentős változások végbemenni a jelenlegi tagországokban a mezőgazdaság területén, hiszen a GDP-nek és a foglalkoztatottak arányának kis hányadát képviseli az Unió mezőgazdasági szektora. V.6 Regionális politika és a bővítés A kilencvenes évek végére világossá vált, hogy a regionális támogatási célok rendszere a közép-kelet-európai országok várható csatlakozása miatt újabb reformra szorul. A rendelkezésre álló pénzeszközök tekintetében komoly vita alakult ki a tagállamok között, amelyben Spanyolország is aktívan képviselte álláspontját. Németország mindenképpen csökkenteni akarta befizetéseit, s hozzá csatlakozott még néhány nettó befizető ország, mint például Hollandia, Ausztria, Svédország. A déli tagállamok, köztük Spanyolország is a

strukturális és kohéziós támogatások megmaradásáért harcoltak. Spanyolország 1998 nyarán egy javaslattal állt elő, miszerint progresszívvá kell tenni a befizetéseket, vagyis a gazdagabb, nagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkező ország fizessen többet az Unió közös költségvetésébe. A javaslat megvalósulása azt jelentette volna, hogy Németország, mint a leggazdagabb tagállam még évente 7-8 milliárd márkával fizet többet a közös költségvetésbe, míg a spanyolok 2-3 milliárddal többet kapnak, mint addig. A spanyol fél később azzal enyhítette elképzeléseit, hogy csak 75 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ellensúlyozni akarta a német javaslatot, ami a kohéziós juttatások megszüntetését és a német befizetés csökkentését tartalmazta.61 A Kohéziós Alap ugyanis az egyik legnagyobb vitapontot jelentette. A négy kohéziós ország, Spanyolország, Görögország, Portugália és Írország, akik számára létrehozták ezt az alapot, ugyanis érthető módon semmiképp sem akarták e pénzforrás megszűnését. Németország azonban azon a véleményen volt, hogy mivel az alap az EMUtagság elérését segítette, azon országoknak, melyek már tagjai a Gazdasági és Monetáris Uniónak, nincs többé szükségük erre a támogatásra. Franciaország és Belgium kompromisszumos javaslatként azzal állt elő, hogy ne szűnjön meg a Kohéziós Alap támogatása, viszont fokozatosan csökkenjenek a támogatások, míg a Bizottság az alaphoz való hozzájutási feltételek szigorítását

javasolta. A költségvetési vitát az 1999. márciusi berlini csúcsértekezlet zárta le A strukturális alapok addigi hat célkitűzését három célba sűrítették össze, s mérsékelték a regionális fejlesztésre szolgáló források összegét. A strukturális alapok rendelkezésére álló összeg, melyet a 13. táblázat mutat, hét évre 195 milliárd euró, a Kohéziós Alap rendelkezésére álló összeg 18 milliárd euró, a teljes keretösszeg tehát 213 milliárd euró lett az Agenda 2000 eredeti 230 milliárd eurós javaslata helyett. Az új belépők számára 39,58 milliárd eurót különítettek el, így összesen 252,59 milliárd eurót használhatnak fel a 2000 és 2006 közötti időszakban a kibővült Unió tagországai.62 13. táblázat A strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatásai 2000 és 2006 között a jelenlegi tagállamokban (milliárd euró, 1999. évi áron) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összesen Strukturális alapok

29,430 28,840 28,250 27,670 27,080 27,080 26,660 195,010 Kohéziós Alap 2,615 2,615 2,615 2,615 2,515 2,515 2,510 18,000 Támogatások összesen 32,045 31,455 30,865 30,285 29,595 29,595 29,170 213,010 Forrás: Európai Bizottság, 1999. 61 Éltető Andrea (2002): p. 5 Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája 2000 és 2006 között, In: Külgazdaság, XLIII. évfolyam, 1999. október 62 76 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2004-ig, tehát a csatlakozás időpontjáig, a tagjelölt országok úgynevezett előcsatlakozási alapok

formájában kapják meg a közösségi támogatásokat, utána ezeket az összegeket a strukturális és kohéziós támogatások váltják fel. A PHARE program támogatásait már 1989 óta élvezik a kelet-közép-európai országok, hazánk eddig mintegy kétmilliárd euró összegű pénzügyi támogatást kapott, melynek keretében a határátkelők modernizálásától a felsőoktatásig az élet számos területén történtek beruházások.63 2000 óta másik kettő, a csatlakozásra felkészítő alapokból is jogosultak támogatásra a tagjelölt országok. Az ISPA által segítendő tevékenységek köre lényegében megegyezik a Kohéziós Alap által támogatott programokkal. Egyrészt a környezetvédelemmel összefüggő programokat támogat, másrészt a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez járul hozzá. A SAPARD alap fő feladata az agrárszektorban és a vidéki körzetekben szükséges szerkezeti átalakulás kezelésének támogatása mindenekelőtt a

piaci hatékonyságot, a minőségi- és egészségügyi követelmények színvonalát javító programokon és munkahelyteremtő kezdeményezéseken keresztül. A berlini döntés értelmében a támogatások fő haszonélvezőinek, tehát Spanyolországnak is sikerült elérniük, hogy az 1999-ben jellemző egy főre jutó támogatási szintjük a 2000-től 2006-ig terjedő időszakban változatlan maradjon. Emellett ugyancsak fontos döntés volt a Kohéziós Alap további működésének jóváhagyása azzal az indokkal, hogy bár a négy kohéziós ország Görögország kivételével már tagja a Gazdasági és Pénzügyi Unió harmadik szakaszának, mégis az alap által támogatott beruházások segítése a jövőben is indokolt ezen országokban. Írország kivételnek számít, mert rendkívül dinamikus fejlődésének következtében 2003-tól kezdve kikerült a támogatottak köréből. 2001. április 24-én Spanyolország memorandumot nyújtott be az Európai

Bizottságnak, melyben kifejtette, hogy az alacsony jövedelemszintű jelöltek uniós felvétele következtében a közösségi statisztikai jövedelmi átlag lejjebb mozdul majd el. A jelenlegi Unióban a közösségi átlag alatt levő országok és térségek gazdasági konvergencia folyamata mesterséges gyorsuláson megy majd keresztül, ez azonban csupán statisztikai konvergencia lesz, vagyis ettől a szegény spanyol régiók nem lesznek gazdagabbak. 2002. január 30-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta javaslatait az új tagállamoknak nyújtandó támogatások tekintetében, az év végén pedig megállapodás született a regionális politika fejezetének témájában. 63 Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány: Uniós támogatások - Felzárkózó Magyarország, p. 5 77 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2004 és 2006 között a tíz tagjelölt számára 23 milliárd eurót biztosítanak, évente mintegy 135 eurót fejenként, melyből Magyarország körülbelül 2,847 milliárd euró összeget köthet le. A már huszonöt tagállamra szabott 2004-es költségvetési terv nem változtat számottevően a jelenlegi tagállamok befizetőinek és kedvezményezettjeinek ranglistáján, de a sorba beilleszkednek az új tagállamok is. Magyarország az induló 2004-es évben előre láthatóan a rendelkezésére álló felzárkóztató támogatások mintegy negyedét lesz képes felhasználni, a többi szubvenciót is hozzászámolva pedig összesen 824 millió euró, vagyis GDP-je körülbelül 1 százalékának

megfelelő brüsszeli bevételre tesz szert.64 Az első számú kedvezményezett, Spanyolország támogatásaihoz viszonyítva a fenti összegek természetesen jóval alacsonyabbak. Ha az előcsatlakozási alapokat is figyelembe vesszük, akkor Magyarország egy főre jutó támogatása a hét éves költségvetési időszak alatt a spanyolénak mindössze 35 százaléka. Ha csak azt a három évet vesszük figyelembe, amikor már tagok leszünk (2004-2006), akkor az egy főre eső támogatás már valamivel nagyobb, a spanyolénak mintegy 70 százaléka. A 2002-es évi költségvetés kimutatásai szerint Spanyolország a felzárkóztató támogatásokból a legtöbbet, 38 százaléknyit kapott, az agrártámogatásokból pedig a harmadik legtöbbet. A 2007-től kezdődő támogatási időszakot nézve, bizottsági részről olyan reformirányban gondolkodnak, amelyik egyfelől bizonyos fokú védelmet nyújt a bővítés után pusztán statisztikai okokból kieső régiók számára,

másfelől nem nyúl a legbőkezűbb támogatási forma, az első célkitűzés jogosultsági kritériumához. Az Európai Bizottság egyúttal láthatóan kész a végsőkig elmenni azért, hogy ne csökkenjen az Európai Unió költségvetéséből felzárkóztatásra jutó hányad, ami most a közösség GDP-jének 0,45 százalékát teszi ki. A felvetés háttere, hogy a felzárkóztatási alapokból legnagyobb arányban részesülő jelenlegi tagállamok, közülük is legfőképp Spanyolország, komolyan tartanak attól, hogy mivel a közép-kelet-európai csatlakozó országokban az egy főre jutó GDP jelentősen elmarad a közösségi átlagtól, a bővítés után ily módon visszaeső statisztikai átlag igazságtalanul fosztana meg a támogatástól arra rászoruló régiókat. Ott azonban, ahol egy régió azért esik el a jogosultságtól, mert saját fejlődési bázisán az egy főre jutó GDP immár meghaladja az EU-átlag 75 százalékát, nem méltánytalanságról,

hanem éppen, hogy pozitív jelenségről van szó. 64 HVG, XXV. évfolyam, 39 szám, 2003 szeptember 27, p 24: Kocsis Györgyi: Az Európai Unió költségvetése, p. 24 78 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A biztos tájékoztatása szerint továbbra is a kevésbé fejlett régiók közvetlen felzárkóztatása lesz az első számú cél, amelyek támogatására az alapok mintegy kétharmadát fordítanák a reformok után is. Ezenkívül fontos törekvésnek nevezte az alapok kezelésének további decentralizálását, valamint a folyamatok egyszerűsítését.65 Az

Európai Bizottság ez év november végén közzétett kohéziós jelentése a huszonöt tagú Európai Uniót három csoportba sorolta gazdaságuk szerint. A hét kelet- és középeurópai csatlakozó ország (Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia) Máltával együtt a legszegényebb ország-csoportot alkotja. Ez a nyolc ország a kibővített Unió lakosságának 21 százalékát jelenti, és az egy főre jutó GDP átlaga csupán az uniós átlag 42 százalékát teszi ki. Szlovénia és Ciprus Portugáliával, Spanyolországgal és Görögországgal a második csoportba került, a harmadik csoportot pedig a fennmaradó 12 legfejlettebb tagország alkotja, ahol a GDP minimum 11 százalékponttal haladja meg a 25 tagú Unió átlagát. Végül érdemesnek tartom megemlíteni azt a nemrég elkészült svéd tanulmányt66, mely az Európai Unió kohéziós politikájának radikális megújítását szorgalmazza. A

tanulmány szerzője, Daniel Tarschys, az Európa Tanács egykori főtitkára azt javasolja, hogy a régiók felzárkóztatása ezentúl a tagállamok dolga legyen, és az uniós forrásokat kizárólag európai célokra fordítsák, tehát a jelenlegi tagok számára régi formájukban szűnjenek meg a strukturális alapok. A szerző ugyanakkor kivételt tenne az újonnan csatlakozó országokkal, melyek részesülhetnének a közösség pénzben megnyilvánuló szolidaritásából. Tarschys véleménye szerint az Unió tagállamai közti különbségek sokkal kisebbek, mint azt általában állítják, és a strukturális politika keretében futó akcióknak korlátozott hatásuk van a konvergenciára, a tagállamok közti fejlettségbeli különbségek csökkentésére, és csak nagyon szerény mértékben hatnak a kohézióra. Javaslata szerint a kohézió elsősorban az európai identitás erősítését szolgálná kulturális, oktatási, mobilitási programokon és cseréken

keresztül. Véleményem szerint, bár még ez év végéig nyitott kérdés, hogy a jövőben hogyan fog megvalósulni a rászoruló régiók fejlődésének támogatása, ez utóbbi megoldásnak a kohéziós politika jövőjére nézve nincs sok realitása. A regionális politika jövőjét várhatóan annak figyelembevételével fogják kialakítani, hogy a Spanyolországot is nagymértékben érintő már említett statisztikai hatás miatt a bővítést követően ne essenek el a támogatástól az arra rászoruló régiók. 65 66 www.bruxinfohu: Változhat a felzárkóztatási politika eszközrendszere, Brüsszel, 2003 09 18 www.bruxinfohu: Új elképzelések a kohéziós politika jövőjéről, Brüsszel, 2003 09 18 79 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. VI. BEFEJEZÉS Spanyolország sikeresen valósította meg európai integrációs csatlakozását, az ország kilépett félperifériás helyzetéből, és véglegesen a fejlett Európa részévé vált. Az ország hatvanas években elkezdődött és a mai napig tartó modernizációját az Európai Unióhoz történő csatlakozás több területen is felgyorsította, melyben nagy szerepet játszott az országban alkalmazott gazdaságpolitika, és az azzal párhuzamosan végbemenő intézményi és modernizációs változások. A Franco rezsim idején kialakult protekcionista gazdaságot az elszigetelődés, az állam erőteljes beavatkozása jellemezte, melynek következtében a gazdaság hatvanas évek elejéig tartó fokozatos lassulása volt tapasztalható. Az 1959-ben létrehozott

Stabilizációs Program liberalizációs intézkedési következtében egy növekedési periódus indult el a spanyol gazdasági életben, mely együtt járt a folyamatos gazdasági és politikai nyitással, valamint a demokratikus átmenet gazdasági-társadalmi feltételeinek megteremtésével. Ezek után, 1975 és 1982 között a gazdaság az olajválság által kiváltott hosszú krízist élt meg, melynek során csökkent a GDP átlagos növekedése, nőtt a munkanélküliség és az infláció, csakúgy, mint a folyó fizetési mérleg hiánya. Ugyanebben az időszakban, 1982-ig politikailag is bizonytalanság uralkodott a gazdaságban, amit a Franco 1975-ben bekövetkezett halála után formálódó pártok konfliktusai, a Moncloa Paktum intézkedéseinek sikertelensége és az 1981-es puccskísérlet jellemzett. Az 1982-ben hatalomra kerülő Felipe González által vezetett szocialista párt már nem halogathatta tovább a szükséges reformok elindítását, ennek

következtében egy széleskörű szerkezetváltási, társadalompolitikai csomag bevezetésével nekilátott a válság legyőzésének, az integráció előkészítésének. A meghozott intézkedések sikerét mutatja, hogy ebben az időszakban a gazdaság újra növekedni kezdett, s a többi makrogazdasági mutató területén is javulási tendencia indult el. 1982-ben véget ért az átmenet időszaka, ekkorra szilárdult meg a politikai értékrendszer és az autonómiák államának struktúrája is. Spanyolország 1977 és 1985 között zajló csatlakozási tárgyalásait széles körű belpolitikai egyetértés övezte, melynek folyamán az ország jól ötvözte a nemzeti és regionális érdekeket az integrációs célokkal. Időben hozzálátott a csatlakozás előkészítéséhez, s gazdaságának modernizálásával a kilencvenes évek elejére a világ első tíz ipari hatalma közé került. Az ibériai állam integrációs folyamatát valószínűleg nagymértékben

segítette, hogy a spanyol gazdaság modernizálását a világgazdasági 80 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. konjunktúra időszakában valósíthatta meg, ugyanakkor annak sikere elsősorban a megfelelő belső lépések végrehajtásán múlott. 1986-tól, már az Európai Unió tagjaként a spanyol gazdaság újabb növekedési periódusa kezdődött el. A csatlakozással párhuzamosan a gazdasági élet minden területére kiterjedő sokrétű reformok bevezetése viszonylag gyorsan egyértelmű pozitív eredményekhez vezetett: a GDP jelentősen nőtt, a

munkanélküliség csökkent, növekedtek a beruházások, ezáltal elősegítették a termelési és kereskedelmi szerkezetnek az ország adottságait kihasználó átalakulását. A gazdaság megnyitotta piacát a többi tagállam előtt, így nőtt az ország vonzereje a külföldi tőkeberuházások előtt. A külföldi tőke részvételének jelentős növekedése, az idegenforgalom gyors bővülése és a kereskedelmi szálak erősödése pozitív hatással volt az ország fizetési mérlegére és tartalékaira, valamint a hazai spanyol vállalatok versenyképességére is. Spanyolország csatlakozása után az ország külkereskedelme intenzívebbé vált a Közösséggel, mind az exportban, mind pedig az importban. Az ipar szerkezetének átalakulására is kedvezően hatott az integráció megvalósulása. 1986 után a beruházások fellendülése eredményeként ugyanis nagymértékben javult az iparban rendelkezésre álló tőke mennyisége és minősége is, a spanyol

ipar növekedése az uniós átlagot meghaladó mértékben kezdett növekedni. A mezőgazdasági termelés szerkezetének módosítását jelentős mértékben segítették a közösségi támogatások és a külföldi tőke élelmiszeriparba történő beáramlása. 1992-1993-ban a német újraegyesítés kiváltotta monetáris válság és recesszió erőteljesebben érintette a spanyol gazdaságot, mint az Unió többi tagállamát. A munkanélküliség szintje ismét magasra ugrott, az államháztartási hiány és adósság hirtelen megemelkedett. Ezzel egy időben az ország az Európai Közösséggel megkötött csatlakozási szerződésben lefektetett integrációs útjának végső szakaszába érkezett. A spanyol gazdaság felépülése 1994-től kezdődően következett be, ekkortól kezdve azonban az OECDországok csoportján belül is az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasággá vált. Az 1996 és 1999 közötti időszakot a monetáris unióra való felkészülés

jellemezte, amit továbbra is a makrogazdasági mutatók látványos javulása kísért. Az 1998-as Európai Tanács brüsszeli ülésén döntés született a konvergencia-kritériumok teljesítéséről, és a harmadik szakaszban való részvételről, melynek eredményeként Spanyolország is a monetáris uniót létrehozó tizenegy tagállam között szerepelt. 81 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kilencvenes évek közepétől tapasztalt folyamatos gazdasági növekedés eredményeként 2000-ben Spanyolország a világ tizedik legnagyobb gazdaságává vált. 2001

és 2002 folyamán a világgazdaságban bekövetkezet lassulás Spanyolországra is kifejtette negatív hatásait, de 2003 óta ismét megindult a gazdasági fellendülés. 2004-re a GDP három százalékos növekedését jósolják, s valószínűnek tartom, hogy ez a pozitív tendencia változatlan körülmények között hosszabb távon is fenntartható lesz. Mint láthattuk, Spanyolország megfelelően ki tudta használni a csatlakozásából származó előnyöket, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni néhány negatív vonatkozásról sem. A spanyol termelők bejutottak az uniós piacokra, de a spanyol külkereskedelmi hiány fokozatosan nőtt, s a külföldi működőtőke-befektetések nyomán a nagyrészt külföldiek ellenőrzése alá kerülő termelés tovább rontotta a külkereskedelmi mérleget. A Spanyolország számára mindig is problémát jelentő munkanélküliséget ugyan valamelyest sikerült csökkenteni az utóbbi években, még mindig a tagállamok közül

Spanyolországban az egyik legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Érdemesnek tartom kiemelni a közösségi strukturális és kohéziós támogatások jelentőségét a spanyol gazdaságra nézve. Spanyolország csatlakozása óta a közösségi támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője, a számára nyújtott támogatások eredményei elsősorban az infrastruktúra és a telekommunikáció terén voltak látványosak, de jelentős mértékű beruházások valósultak meg az oktatás és a környezetvédelem területén is. A tagság óta eltelt évek alatt a fejlett területek gyors gyarapodása miatt az országon belüli regionális különbségek csökkenése jelentéktelen ugyan, de a pénzügyi támogatások megfelelő felhasználása a szegényebb régiók számára jelentős fejlődést tett lehetővé. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap beruházásai olyan további gazdasági hatásokkal jártak, melyek a gazdasági-társadalmi életszínvonal javítása

által hozzájárultak a fejlettebb tagállamokhoz történő konvergencia folyamat folytatásához, amihez természetesen szükség volt az ország saját erőfeszítéseire is. Érthető tehát, hogy Spanyolország támogatja ugyan a közép-kelet-európai országok felvételét az Unióba, mindent megtesz annak érdekében, hogy ne essen el támogatásaitól a bővítést követően. Az újonnan belépő tagállamokat egyszerre jövőbeni szövetségesnek is tekinti, s nem zárható ki egy Spanyolország körül kialakuló "kohéziós blokk" létrejötte sem. Az integráció kibővítése következtében tehát az ország uniós súlyának további növekedése várható. Valószínűnek tartom, hogy az év végén bemutatásra kerülő, a bővítés utáni felzárkóztató támogatások megoszlásáról szóló program figyelembe fogja venni a 82 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jelenlegi tagállamok érdekeit, s a támogatásra rászoruló régióknak továbbra is biztosítani fogja a közösségi juttatásokat. A bővítés hatására valószínűleg növekedni fog Spanyolország és a közép-keleteurópai országok közötti kereskedelem volumene, s a tőkeáramlások területén is gyarapodást várnak, de sem ezeken a területeken, sem a mezőgazdaság, vagy a munkaerővándorlás terén nem kell számottevő hatásokkal számolni. A spanyol gazdaság tapasztalatai az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásait illetően különösen tanulságosak lehetnek a magyar gazdaság belépésével kapcsolatos várakozások

szempontjából. A két ország gazdasága közötti hasonlóságok az eltérő fejlődési út következtében a nyolcvanas évek végére jórészt eltűntek. A spanyol gazdaság korábbi nyitása és gyors átalakítása eredményeként az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás idejére rugalmas, dinamikusan fejlődő gazdasággá vált, miközben a magyar gazdaság lemaradása egyre nyilvánvalóbbá vált. Az azóta végbement gazdasági átalakulás és fejlődés eredményeként azonban a magyar gazdaság szerkezete az utóbbi pár évben sok tekintetben elérte a spanyol gazdaságra a nyolcvanas évek elején, közepén jellemző állapotot. Úgy gondolom, hogy bár a csatlakozás körülményei sokban eltérnek a nyolcvanas évek közepére jellemzőktől, mégis a spanyol példa kiemelkedő fontosságú lehet hazánk számára, hiszen Spanyolország óriási utat tett meg csatlakozása óta, s uniós tagsága az egész társadalom számára mindenképpen sikert

jelent. 83 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IRODALOMJEGYZÉK Könyvek 1. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Budapest, Európai Tájékoztatási Központ, 2001. 2. Giró-Szász András: A spanyol út Európába - az Európai Unióhoz való spanyol csatlakozási és integrációs folyamat, Századvég Kiadó, 2002. 3. González, Santiago Míguez: La preparación de la transición a la democracia en España, Zaragoza, 1990. 4. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 1999. 5. Kengyel

Ákos: Az Európai Unió regionális politikája, Budapest, Aula Kiadó, 1999. 6. Kiss J. László (szerk): A Tizenötök Európái, Spanyolország az európai integrációban - Egy sikertörténet anatómiája, Budapest, Osiris Kiadó, 2000. 7. Maravell, José Maria: La política de la transición, Madrid, Tamus Ediciones, S.A, 1982. 8. Szilágyi István: Demokratikus átmenet és konszolidáció Spanyolországban, Budapest, Napvilág Kiadó, 1996. 9. Szilágyi István: Európa és a hispán világ, Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1998. 10. Vilar, Pierre: Spanyolország története, Budapest, Gondolat Kiadó, 1984 11. Zaldívar, Carlos Alonso - Castells, Manuel: Spain beyond Myths, Madrid, Alianza Editorial, S. A, 1992 Folyóiratok, tanulmányok, újságok 12. Artner Annamária - Éltető Andrea: Országtanulmányok az EU-val kapcsolatban: Írország, Egyesült Királyság, Görögország, ibériai országok - Az ibériai országok EU-csatlakozása, In: Európai

Tükör, Műhelytanulmányok, Budapest, Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa, 17. szám, 1997 13. Éltető Andrea: Spanyolország és az Európai Unió, In: Európa Fórum, V évfolyam, 3 szám, 1995. október 14. Éltető Andrea: Spanyolország modernizációja az 1980-as és 1990-es években, In: Külgazdaság, XL. évfolyam, 1996 december 84 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 15. Éltető Andrea: Spanyolország alkalmazkodása a kilencvenes évek folyamataihoz az Európai Unióban, In: Kihívások, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 84. szám, 1997

február 16. Éltető Andrea - Demendy Nóra: Spanyolország és Portugália az Európai Unió strukturális támogatási rendszerében, In: Külgazdaság, XLVI. évfolyam, 2002 június 17. Éltető Andrea: Spanyolország gazdasági fejlettségével összefüggő érdekérvényesítési lehetőségei az EU-ban, különös tekintettel a kibővülésre és a spanyol elnökségre, In: Kihívások, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 160. szám, 2002 december 18. Engem is érint sorozat: Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája, Budapest, Külügyminisztérium, 2002. 19. Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány: Uniós támogatások - Felzárkózó Magyarország 20. Hamar Judit: Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása Spanyolország külkereskedelmére, In: Külgazdaság, XLIII. évfolyam, 1999 december 21. Zádor Márta: A második bővítési hullám A dél-európai országok integrációja, a felzárkózási folyamat kibontakozása -

Felzárkózási tendenciák az Európai Unió peremvidékén, In: Bővülő Európa, 2000. III negyedév (3 szám) 22. HVG, XXIV évfolyam, 44 szám, 2002 november 2, p 6-9, Kocsis Györgyi: Az EU bővítésének utolsó fázisa - Zsebszerződés 23. HVG, XXV évfolyam, 39 szám, 2003 szeptember 27, p 22-24, Kocsis Györgyi: Az Európai Unió költségvetése - Számot vetnek 24. Inciarte, M R: El Acta de Adhesión de España, Papeles de Economía Español, 1986, no.23 25. Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája 2000 és 2006 között, In: Külgazdaság, XLIII. évfolyam, 1999 október 26. Dr Kőrösi István - Szemlér Tamás - Dr Mádi István - Éltető Andrea: Az EU országcsoportjainak fogadókészsége a közép- és kelet-európai országok csatlakozás esetére, In: Európai Tükör, Műhelytanulmányok, Budapest, Integrációs Stratégia Munkacsoport kiadványa, 14. szám, 1997 27. Nagy András: A dél-európai országok integrációja és annak tanulságai -

I, In: Közgazdasági Szemle, XLVI. évfolyam, 1999 február 28. Orbánné Nagy Mária: Spanyolország és Portugália Európai Unióhoz való csatlakozásának agrárgazdasági tapasztalatai, In: Európai Tükör, IV. évfolyam, 2-3 szám, 1999. 85 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 29. Szilágyi István: A spanyol regionális politika változásai és az Európai Uniós kapcsolatok, In: Európai Tükör, Műhelytanulmányok, Budapest, Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa, 58. szám, 1999 30. Világgazdaság melléklet: 2002 március, p 8, Spanyolország - A

világ tizedik gazdasága Elektronikus források 31. wwwcesfasharvardedu/working papers/Sebastian96pdf: Sebastian, Miguel: Spain in the EU: fifteen years may be not enough, Working Paper Series, no. 96, letöltés ideje: 2003. 09 11 32. www.europaeuint/comm/regional policy/sources/docgener/evaluation/trans/pdf/fina l.pdf: Thematic Evaluation of the Impact of Structural Funds on Transport Infrastructure, 2000. november, letöltés ideje: 2003 07 16 33. wwweuropaeuint/spain/publicaciones/ccaa/2002/tomo 1 03pdf: La programación por objetivos en el período 2000-2006, letöltés ideje: 2003. 09 15 34. www.europaeuint/economy finance/publications/enlargement papers/2001/elp04en pdf: The economic impact of enlargement, European Communities, 2001. június, letöltés ideje: 2003. 09 07 35. www.europaeuint/comm/regional policy/sources/docoffic/official/reports/pdf/interi m2/bro int2 en.pdf: Second progress report on economic and social cohesion, 2003 január, letöltés ideje: 2003. 08 30

36. wwweuropaeuint/comm/dgs/regional policy, letöltés ideje: 2003 10 17 37. wwweuropaeuint/comm/eurostat, letöltés ideje: 2003 10 17 38. wwwoecdorg/dataoecd/37/38/2505132pdf: Assessment and recommendations, letöltés ideje: 2003. 10 01 39. wwwminecoes/sgpc/TEXTOS/IndicadoresSemanales/405ieispdf: Ministerio de Economía, Secretaría de Estado de Economía: Principales indicadores de la economía, 2003. november 7, letöltés ideje: 2003 11 15 40. wwwminecoes/sgpc/405SGPCMhtm: Actualización del programa de estabilidad del Reino de España 2002-2006, letöltés ideje: 2003. 09 28 86 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 41. wwwminecoes/sgpc/405SGPCMhtm: The Spanish Economy - Recent Developments and Prospects, Quarterly Bulletin 2003., letöltés ideje: 2003 09 28 42. wwwbruxinfohu: Változhat a felzárkóztatási politika eszközrendszere, Brüsszel, 2003. 09 18, letöltés ideje: 2003 10 02 43. wwwbruxinfohu: Új elképzelések a kohéziós politika jövőjéről, Brüsszel, 2003 09 18., letöltés ideje: 2003 10 02 44. wwwbruxinfohu: Új korszak kezdete az uniós agrárpolitikában, Brüsszel, 2003 06 27., letöltés ideje: 2003 09 01 45. wwwinforegioceceuint, letöltés ideje: 2003 11 03 46. wwwsispainorg/english/economy: 2003 09 29 47. wwwmapaes, letöltés ideje: 2003 10 22 48. wwwminecoes, letöltés ideje: 2003 10 21 49. wwwinees, letöltés ideje: 2003 11 15 87