Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Pálmainé Orsós Anna - Kutatásmódszertani ismeretek egy szociolingvisztikai kutatáshoz

Pálmainé Orsós Anna: Kutatásmódszertani ismeretek egy szociolingvisztikai kutatáshoz A NYELVI SZOCIALIZÁCIÓ-BEVEZETÉS A SZOCIOLINGVISZTIKÁBA CÍMŰ kurzus teljesítésének feltétele: Kutatási terv készítése egy lehetséges szociolingvisztikai kutatásról. A dolgozat terjedelme: min. 5- max 10 oldal A KUTATÁSI TERV tartalmazza az alábbiakat: A kutatási téma megjelölése A témaválasztás indoklása A kutatás céljának meghatározása A hipotézisek ismertetése A kutatási módszer(ek ) megjelölése, a választás indoklása A kutatás változóinak ismertetése A kutatás időrendi ütemezése A kutatás tételes költségigényei A dolgozat leadási határideje: . A kutatás menete • • • • • • • • • A probléma pontos azonosítása= a kutatás tárgyának definiálása A kutatás előzményeinek vizsgálata /eddigi eredmények vizsgálata, a témával kapcsolatos publikációk, információforrások összegyűjtése/ A kutatás

hipotéziseinek megfogalmazása A változók elemzése segít a kutatási módszerek és technikák megválasztásában A kutatási terv elkészítése A vizsgálandó populáció meghatározása, adatok csoportosítása, feldolgozása Az összegyűjtött anyagok mennyiségi és minőségi gyűjtése A kutatás eredményeinek szintézise A kutatási eredmények publikálása VIZSGÁLATI MÓDSZEREK I. Kérdőív II. Interjú III. Attitűdvizsgálat IV. Szociometria V. Teszt Írásbeli kikérdezési módszer, hátránya, hogy a személyes kapcsolatot nélkülözi. Használható önállóan vagy más kutatási módszerekkel együtt. A kérdőíves vizsgálat fázisai: 1. Dönteni kell a kérdőív segítségével összegyűjtendő információkról 2. A kérdőív és a kérdések típusának meghatározása 3. A kérdőív első változatának elkészítése 4. Az első változat kipróbálása 5. A kérdések felülvizsgálata 6. A végleges kérdőívek megszerkesztése, a

felhasználási eljárások kidolgozása 7. Az adatfelvétel lefolytatása 8. Az adatok feldolgozása Kérdéstípusok: Zárt kérdések: - a válaszadónak az előre felkínált válaszlehetőségek közül kell megjelölnie egyet vagy többet. Előnyük: Felajánlják a válaszadó számára azokat a lehetőségeket, amelyeket elfelejtett vagy figyelmen kívül hagyott. Az egységes kitöltési mód gyors számlálást vagy gépi feldolgozást tesz lehetővé. A zárt válaszok közvetlenül alkalmasak a kódolásra és a statisztikai feldolgozásra. Hátrányuk: Ha nem tartalmazzák az összes lehetséges választ, a kitöltő torz információkat adhat. A felkínált lehetőségekből esetleg azért választja valamelyiket a válaszadó, mert szimpatikusnak találja, és nem azért, mert a saját véleményét, viselkedését, stb. az a megállapítás jellemzi leginkább. Nyílt kérdések- amelyekre a kitöltő szabadon válaszolhat. A kérdezett spontán módon felel, saját

szókincsét használja. Előnyük: Olyan információkat kaphatunk, amelyek gazdagítják, kiegészítik az eredetileg feltárni kívánt ismereteket. Kiegészítik a kapott információk a vizsgált személy jellemzését. Hátrányuk: Ez a sokféleség nehézzé teheti a feldolgozást, kódolást a statisztikai elemzést. Értékelési skálák: - céljuk, hogy egy dolog vagy jelenség jelenlétét vagy hiányát megállapítsák a vizsgált alanynál. A. B. I. A kérdőív Fő alkalmazási területe: Az adatgyűjtés C. Grafikus skála = egy egyszerű vonal, ami egy kontinuumot szimbolizál. Az ítéletét a skálára tett jellel fejezi ki a vizsgált személy. Numerikus skála= Az értékelést az alany számmal fejezi ki egy előre megadott skála szerint. Deskriptív skála = táblázat Az adatok feldolgozása Az attitűd feltárásának módszerei: Zárt kérdések esetén egyszerű számlálással kapunk információkat a válaszok eloszlásáról. Nyílt kérdések

esetén- a válaszok közös vonásai alapján kategóriákat kell alkotnunk. Nagyon heterogén válaszok esetén a kategóriák megalkotása nehéz feladatot jelent. 1. 2. 3. Kérdőív és interjú A viselkedés direkt megfigyelése Attitűdskálák készítése – többé kevésbé direkt kérdőívek, amelyek nemcsak az attitűd természetéről, de intenzitásáról is adnak felvilágosítást. II. Az interjú IV. Szociometria Olyan vizsgálati eljárás, amellyel az egyén társas kapcsolatrendszerét valamint a csoport egyes tulajdonságait tárjuk fel. Fajtái: 1. Strukturálatlan interjú vagy szabad beszélgetés – abban különbözik az alkalmi társalgástól, hogy az interjúnak meghatározott célja van. /Kvantitatív feldolgozása nehéz, mivel a válaszok kategorizálása, kódolása igen bonyolult. 2. Dinamikus interjú A kutatás vezetője felvet egy témát s hagyja a megkérdezettet beszélni bármiről, nem szól közbe, csak bátorító megjegyzést tesz,

ill. érdeklődést fejez ki Ennek rögzítése fontos. Célszerű magnós vagy videós rögzítést alkalmazni Hátrányabefolyásolhatja az interjúalany megnyilvánulásait 3. Strukturált interjú vagy irányított beszélgetés egy szóban kitöltött kérdőív minden alanynak ugyanezek a kérdések rögzítést kódolással az interjú készítője azonnal elvégzi 4. - Kutatási módszerei: a közvetlen megfigyelés A megfigyelés kvantifikálása szociomátrix segítségével könnyen megoldható. Ki kit választ, kit utasít el. Ezeket az adatokat szociogramon lehet ábrázolni a szociometriai kérdőív jelentősen különböznek egymástól, attól függően, hogy a kutató a konkrét szituációba helyezi e vagy sem a kérdést. /szoktatok-e játszani osztálytársaiddal hazafelé menet az iskolából. Igen nem Tegnap játszottatok-e? / - A félig strukturált interjú vagy koncentrált beszélgetés kisebb a válaszok kódolással történő rögzítésének

jelentősége a kutatótól függ, hogy milyen módon jut el a céljáig ill. az adott kérdés feltevéséig Tanácsos valamiképp rögzíteni a beszélgetést a szociometriai teszt - a legelterjedtebb vizsgálati módszer. Célja hogy a vizsgált személyek társakat válasszanak egy meghatározott csoportból adott tevékenységhez. V. Teszt Minden vizsgált személy számára azonos feladatokat tartalmazó méréses próba, amely a siker vagy a kudarc megítélésére megfelelő értékelési technikával rendelkezik. A feladat vonatkozhat elsajátított ismeretekre (pedagógiai tesztek), szenzomotoros vagy mentális funkciókra (pszichológiai tesztek). Az interjúk csoportosítása - Egyéni interjú – egyszerre egy vizsgálati személy – közvetlen személyes kapcsolat - Csoportos interjú: Ténybeli információk gyűjtése A vizsgált személyek attitűdvizsgálata Csoportfolyamatok követése Speciális szerepe van az első megszólalónak, aki megadja az interjú

alaphangját. A. Teljesítménytesztek, írásos vagy szóbeli tesztek B. Objektív és szubjektív tesztek /- kizárják-e az értékelő személyiség hatását javítókulcs adással vagy sem/ C. Standardizált és nem standardizált tesztek A teszt anyaga és a kérdések nehézsége szigorúan ellenőrzött-e vagy sem D. Egyéni és kollektív tesztek III. Attitűdvizsgálat Egy pszichológiai tárgyhoz való érzelmi viszonyulás, amely meghatározza, hogy cselekvéseinket vagy reagálásainkat a szeretet, az aggódás, a félelem vagy a gyűlölet hatja-e át. A tesztek tárgya: 2 - intelligenciateszt ismeretteszt személyiségteszt