Szociológia | Felsőoktatás » Dr. Molnár Máté - A szociológia jellegzetességei

BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) A szociológia jellegzetességei A szociológia jelentése Társadalomtudomány, a társadalmi élet törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Egy a társadalomtudományok között, kiemelt jelentőségű. A helye a tudományok besorolásában Tudományok Természettudományok Társadalom (ember) tudományok Szociológia A szociológia célja: A társadalmi valóság, igazság megismerése A szociológia tárgya - az emberi társadalom megismerése, működésének, törvényszerűségeinek feltárása - valamely konkrét társadalom legteljesebb megismerése A megismerés korlátai: - a posztmodern filozófiusok szerint az igazság teljes ismerete nem megvalósítható az objektivitás hiánya miatt - a szociológusok szerint a társadalmi valóság nagyrészben megismerhető, mivel az ember képes elvonatkoztatni a szubjektív értékektől A tudományos kutatás fejlődése: - mennyiségi fejlődés: egyre több adat áll

rendelkezésre - minőségi változás: tudományos forradalmak (paradigmaváltások), jelentős elméleti koncepcionális változásokat jelentettek Szociológia ágai - elméleti szociológia: - empirikus szociológia: módszertani kérdésekkel foglalkozik tapasztalati kérdésekkel, adatgyűjtéssel foglalkozik Társadalmi struktúra - minden társadalom struktúrákat képez, ami meghatározza a társaságban élőket - a társadalmi szerkezet egyének és társadalmi csoportok közötti tartós viszonyok és kölcsönhatások rendszere, elsősorban társadalmi intézményekben, szervezetekben, kulturális norma-, érdekrendszerekben jelenik meg. A szociológia legfontosabb alaptézisei - az individuum életét befolyásolja, meghatározza a társadalmi struktúra Két álláspont van: - a szülők determinálják a gyerek sorsát - a szülők és a gyerek sorsa között csak sztochasztikus jellegű, valószínűségi kapcsolat van 1. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár

Máté) A társadalomtudományok kialakulása - az első gondolati rendszerekkel, a vallási rendszerek kialakulásával egy időben alakult ki - később megjelenik a filozófia, de a vallás-teológia megpróbálja befolyásolni, a XVIII. századig - i.e 2500 körül: - görög filozófia - vallásfilozófiák (kínai filozófia (konfucianizmus), indiai filozófia (hinduizmus, buddhizmus) - a XVIII. században a vallás kiszabadul a filozófia fennhatósága alól - a filozófiából váltak ki a társadalomtudományok: - i.e V század történetírás (Hérodotosz) - XVI-XVII. század közgazdaságtan, (spanyol-francia gondolkodók), majd XVIII. század klasszikus angol közgazdaságtan - politika tudomány (Locke, a XVII. századi angol harcokkal foglalkozott), demográfia - XIX. század közepe szociológia, pszichológia - XIX. század vége, századforduló szociálpszichológia, társadalomnéprajz A társadalmi fejlődés, az európai társadalmak fejlődése vezet a

szociológia kialakulásához. A szociológia alkalmazási lehetőségei, a szociológus társadalomban betöltött szerepe „Uralkodó tanácsadója” - a mindenkori kormányzatnak információt szolgáltat a társadalmi igazságról, így a politikai stratégiáról a valós helyzet alapján dönthetnek - a politikai vezetést segíti, orientálja, érdemes politikát javasol „Nép orvosa” - a hatalommal szemben áll, a hatalom ideológiáját kutatja, felhívja a figyelmet ellentmondásaira - kritikus, tényfeltáró funkciót tölt be „A tudomány főpapja” - magával a tudománnyal foglalkozik, elméleti, módszertani kérdéseket kutat A három kiegészíti egymást, együtt adják a szociológia jelentőségét. 2. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Emberképek a tudományágak szempontjából Homo economicus (a közgazdaságtan emberképe) - igyekszik az életben, viselkedésében a haszon maximalizálásának elvét alkalmazni, céljait minél

kevesebb energia, pénz ráfordításával elérni, minél több haszonnal - gazdasági tevékenységén kívül minden tevékenységét meghatározza a haszonmaximálás Homo sociologicus (a szociológia emberképe) - általános normák, értékek döntőek egyéni cselekvésében - cselekvését társadalmi normák, szokások, törvények határozzák meg - megragadja az emberi lényeget Homo psychologicus (a pszichológia emberképe) - az emberi viselkedést a tudatalatti motívumok, hatások, tapasztalatok irányítják, aminek az ember nincs tudatában - minden hatásnak, ami az embert éri jelentősége van Homo politicus (a politika emberképe) - a hatalomra törekvés határozza meg emberi viselkedését, dominálni akar, a mindennapi életben is - „kisuralmi” törekvések motiválják Ezek az elemek együttesen alkotják az ember oldalait, mind együttesen jelen van. Előzmények A Szociológiatudomány kialakulása - a XIX. század első felében, közepében a

nyugat-európai közegben az ipari forradalom robbanásszerű gazdasági fejlődést, az urbanizáció erősödését eredményezi - súlyos társadalmi problémák megjelennek, felhalmozódnak (bűnözés tömeges megjelenése, tömeges szegénység, munkanélküliség, ellepik a nagyvárosokat) - a hagyományos családi keretek felbomlanak, az ember kiszakad a régi közösségekből, ennek hatására elterjed az alkoholizmus, öngyilkosság, tömegesen megjelennek a deviáns viselkedésformák Kialakulása - a problémák gyökereit fel kell tárni, orvosolni kell, ebből alakul ki a szociológia - a cél a probléma megoldására alternatívákat találni Claude Henry de Saint-Simon (1760-1825) - a francia forradalom és restauráció Franciaországában igyekezett megérteni, hogy milyen tényezők okozták a forradalom kitörését, törvényszerűségeket akar találni - a politikai, társadalmi változás megértése foglalkoztatta. - szerinte két erő mozgatta a francia

társadalmat: - megszokás, tradíció ereje - hajlam az innovációra, újításra - összehasonlítja az angol és a francia forradalmat - az emberi történelmet szakaszokra bontja: - teológiai társadalom teokratikus rendszer, a papság szerepe, a vallási világkép meghatározó (ókor) - katonai társadalom a nemesi társadalmak alapja - ipari társadalom a hasznos termelői munkát végző polgári rétegek hatalma nő (tudós, bankár, vállalkozó, mérnök) Auguste Comte - a pozitív filozófia megalapítója 3. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - a szociológiát elnevezi (először társadalmi fizikának, de a statisztikát már elnevezték annak, ezért szociológiának) - e tudománytól elvárja, hogy képes legyen előre jelezni a társadalmi folyamatokat, a múlt és a jelen megismeréséből - Saint-Simon tanítványa, barátja, de összevesztek - szerinte az emberi történelem stádiumai: (nem uralkodó csoportok, hanem emberi gondolkodás

alapján) - teológiai szakasz ó- és középkor - metafizikai szakasz kora-újkor - pozitív szakasz XIX. század, a tapasztalati empirikus tudományok kialakulnak - pozitív: a tudomány lényege az anyaggyűjtés, ebből elméleti konstrukció felépítése - az emberi történelem az emberi tudás fejlődése, amit a tudományok, filozófia fejlődése határoz meg. - véleménye szerint a komoly tudást csak az emberek kis része akarja megszerezni, a nagy részt rá kell kényszeríteni, mivel az emberek nagy része szellemileg lusta. A legjelentősebb szociológiai gondolkodók Karl Marx - társadalomtudós, politikus, politikai mozgalomszervező, tevékenységei átfedik egymást - óriási hatása volt (ambivalens) - Durkheim és Weber vitáznak Marx-szal, próbálják megcáfolni téziseit Tevékenysége: - a kapitalista rendszer elemzése - következtetés: lényegéből fogva antagonizmust termel, ez a tőkés – munkás ellentét, a tulajdonos és a tulajdonnal nem

rendelkezők ellentéte - a kapitalista rendszer kizsákmányoló rendszer, a tulajdonos kizsákmányolja a munkást - formáció-elmélet - az emberi történelem elméleti fejlődésének rekonstrukciója - az evolúció a társadalomban is kimutatható - az emberi történelem szakaszai Marx szerint (Morgan fejlődési sémája alapján): Ősközösségi társadalom Rabszolgatartó társadalom Ázsiai termelési mód Feudális társadalom Kapitalista társadalom (Szocialista társadalom) (Kommunista társadalom) - úgy tartja, hogy a kortendenciából következtethetőek az eljövendő szakaszok (Nyugat-Európában, Oroszországot kizártnak tartja) - a kapitalizmusból a szocializmus szükségszerűen alakul ki - periodikus gazdasági válságok szerepének elemzése 4. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - a kapitalista rendszeren periodikus gazdasági válságok söpörnek át, az egyiknél a rendszer össze fog omlani Marx szerint (Kondratyev foglalkozott ciklikus,

periodikus válságokkal) - a munkásosztály elnyomorodása, elszegényedése - két síkon történik: - abszolút értelemben (a reálbér csökken) - relatív értelemben (a kapitalista gazdálkodás fejlődik, az életszínvonal nő, de a munkások reálbére stagnál, a relatív életszínvonaluk csökken) - elméleti alapja a vasbér törvény (a munkások jövedelme hosszú távon nem haladja meg a létminimumot, a törvény alapja a munkaerőtúlkínálat) - osztályok (a társadalmak osztályokból állnak, a termelőeszközök birtoklása szerint) - a munkásokat két osztályra bontja: magának való (ansich; nem szervez politikai harcokat a közös védekezésért), magáért való (fürsich, érdekei védelmében politikai harcokat szervez) - francia polgári-liberális gondolkodóktól, angol közgazdászoktól veszi át, hogy osztályokat konstruál (tehát az osztály nem marxista kategória) - az emberi társadalmat konfliktusok határozzák meg - az osztályharc, a

forradalom a történelem fő mozgatórugói (Spencer gondolatrendszerében más megjelenik, de ő inkább egyének harcáról beszél, szociáldarwinizmus) - elidegenedés tana: - a tőkés társadalomban az ember kiszakad a közösségből, a társadalom atomizálódik, az ember magára marad - a gazdaság alap és felépítmény meghatározó Èmile Durkheim - a francia szociológiai gondolkodás továbbfejlesztője - elsősorban szociológiával foglalkozik, emellett pedagógiai elmélettel és vallásszociológiával Nézetei: - az emberi társadalom kooperációra, integrációra épül, (harmónia- vagy konzisztencia elmélet), a társdalom egésze elősegíti az egyén boldogulását - a társadalom lényege a társadalmi szolidaritás, ami biztosítja a társadalom egészének működését - a szolidaritás fajtái: - mechanikus szolidaritás (minden társadalomban létezik kollektív tudat; megnyilvánulási formái közös értékek, származás közös tudata, a múlt

történelmi közössége, közös nyelv, közös kultúra), a társadalomban élő egyének szolidaritásának alapja a hasonló munka, hasonló életkörülmények - organikus szolidaritás (társadalmi összetartó erő) alapja a különböző tevékenység, különböző életkörülmények - a modern ipari társadalomban a munkamegosztás fejlettebb formát kap, a specializálódás hatására az egyén jobban rászorul másokra, a gazdasági cserére, rá van utalva mások munkaeredményére, az egyének interdependenciája megnő 5. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - az átmeneti stádiumokban bekövetkezik az anómia állapota; az átrendeződés miatt a társadalmi normák, morális értékek megrendülnek  Az öngyilkosság c. könyv (az első szociológia könyv) - a vallásnak fontos szerepet tulajdonít az integrációban, a vallás társadalmi funkcióival foglalkozik (ha az adott társadalomban egy vallás van integratív szerepet játszik) -

módszertani elvek kidolgozásával is foglalkozott, a társadalom egészében jelenlévő tényeket (tárgyiasult jelenségeket) vizsgál, amiket mint tárgyakat kell szemlélni - társadalmi tényeket mindig csak társadalmi tényekkel magyarázhatunk (diktátorok lélektana: hogy kerül egy őrült (Hitler) hatalomra, milyen társadalom választja meg: konkrét társadalmi okokat kell keresni, nem pszichológiait) Max Weber - a legnagyobb hatású gondolkodó - nem lehet sem harmónia, sem konfliktus elméletként bekategorizálni elméleteit, mindkettő alapját elfogadja - struktúra átmenetekkel, a társadalom dinamikájával foglalkozik - szemben áll Marx gazdaság alap-felépítmény meghatározó elméletével (nem létezik, hogy minden a gazdaságtól függ, a gazdaság is függ mindentől) - a társadalmi struktúrákat négy tényező határozza meg: - gazdaság - hatalom (sokat foglalkozott vele), az uralmat elkülönült fogalomnak tartja, mert a hatalom tartalmazza a

fizikai kényszer lehetőségét, míg a legitim hatalomgyakorlás esetén a kényszer szükségtelen - a legitimitás lehet: - tradicionális (tradíció, hagyomány szabályozza pl. örökletes monarchia) - karizmatikus (valakinek a különleges képessége juttatja a hatalmat pl. Napóleon) - racionális (törvényes, legális formák közt, racionálisan meghatározott szabályok rendszere alapján kapja a hatalmat pl. elnökválasztás) - életmód - presztizs 6. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Max Weber hatásai Racionalitás - a modern gazdasági rendszer kialakulása racionalizálódást jelez: egyre átláthatóbb, kalkulálhatóbb - a racionalizálódásnak ki kellene terjednie a jogrendszerre, társadalomra - bürokrácia: munkamegosztáson alapuló közigazgatási szakapparátus - egyre nagyobb szerepet fog kapni - a társadalom egészének integrativ ereje lesz - szintjei: - felső vezetés: gond nélkül cserélhető, politikai, államigazgatási -

szakmai bürokrácia: nem lehet cserélni szakmai képzettsége miatt és mert a közigazgatás működésében életbevágó a szerepe Cselekvéselmélet - mi motiválja az egyéni cselekvést a társadalomban: - tradicionális cselekvés: szokások, értékek, hagyományok határozzák meg - érzelmi motiváció: érzelmek határozzák meg a cselekvést - érték-racionális cselekvés: az egyén maga által választott érték, norma, az autonóm ember saját értékrendszere határozza meg a cselekvést - cél-racionális cselekvés: a cselekvő által kitűzött célok motiválják, az eszközökben nem válogat, a normák nem befolyásolják - az érték- és cél-racionális cselekvés szerepe nő a modern társadalomban - a modern társadalomra a cél-racionális a legjellemzőbb, az a domináns Társadalmi változások - mind a konfliktus, mind a harmónia elméletek létjogosultságát elismeri, nem foglal állást egyik mellett sem - a modern társadalmak

racionalizálódásával a vallás szerepe csökken - az ember morális értelemben nem fejlőik, a modernizáció, a technikai gazdaság fejlődése nincs kapcsolatban a morális, etikai fejlődéssel - (az utilitarista elmélet szerint a haszonra kell törekedni, ha az egyén haszna nő a boldogságmennyiség is nő, a társadalom jobb és boldogabb lesz) - (egyes elméletek szerint, ahogy a civilizáció fejlődik a társadalom kegyetlenebb, rosszabb lesz) Vallás-szociológia - a vallás hat a gazdaságra, a társadalmi tevékenységre - A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. könyvének gondolatai: - a protestantizmus befolyásolta a gazdaság fejlődését, fellendítette, a fejlődés katalizátora volt - a pénz sokféle felhasználását mentális, gondolkodásbeli tényezők határozzák meg A megértő szociológia feladatai: - rekonstruálni, feltárni a valóságot - egyéni csoportokat, jelenségeket értelmezni kell, folyamatokat, cselekvéseket mozgató

normáit ismerni kell 7. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) A jelenkori szociológia fontos kérdései - egyén és társadalom egymáshoz való viszonya, társadalom mennyire határozza meg az ember életét, az egyén szerepe a társadalom-struktúrában, mennyire hat a társadalomra, mennyire befolyásolja a társadalmat (1980-1990-es években úgy gondolták az egyén képes a társadalmi környezetet befolyásolni, felelős a társadalom egészének működéséért) - normák és értékek konszenzusának kérdése: alapértékekhez és normákhoz kénytelen legyen mindenki tartani magát, a társadalom széthullik nélküle, a modern társadalomban sokféle értékrendek élhetnek együtt - mikro-makrodilemma a szociológiában: a szociológia nagy társadalmi csoportok kapcsolatával , vagy egyéni veselkedéssel, szűk egyéni környezet leírásával foglalkozzon, hogy bontakozik ki az egyén cselekvéseiből a társadalmi egység Merton: mezoelmélet

(középszintű elmélet: az összekötő kapcsolatokra vonatkozó kérdésekkel foglalkozik, a társadalmi mobilitással, a társadalmi helycserével) - társadalmi szerkezet és rétegződés - markostruktúrai kérdéskor - hogy írható le a társadalom alapszerkezete, rétegződése - egyén helye a társadalmi hierarchiában egyén szerep csoport réteg pozíció társadalom társadalmi struktúra státusz - csoport lehet: foglalkozási, kor-, etnikai - az egyén rétegekbe sorolását az intézményi körülmények határozzák meg, amelyek között tevékenykedik - szerep a társadalomban betöltött funkció, a személyiség kis szeletét mutatja, az egyént meghatározza, hogy milyen szerepet tölt be, eszköz a nagy társadalmi együttműködésben való részvételhez (tanárszerep) - egyén személyiség, aki személyiségének minden elemét meg akarja mutatni - státusz szerepek összessége, amit a személy betölt (állampolgár, vevő) rengeteg szerep, a szerepek

hálózata, nagyon fontosak a személyi adottságok, a lakóhely, munkahely, munkakör, beosztás, iskolai végzettség (pl. két tanár, egyik szép, másik csúnya, többi adottságuk megegyezik, mégis más a státuszuk más szerepeket tölthetnek be) A társadalmi rétegződés alapkategóriái Rend Az a társadalmi csoport, ami privilégiumok, jogi és presztízs szempontok alapján homogén, sajátos státuszt ad (pl. Varna) Osztály A termelő eszközökhöz, munkához való piaci viszonyok által meghatározott csoport, elvileg jogi értelemben nyitottak (pl. XIX századi kapitalista társadalom, tőkés és munkás osztály) jogilag egyformák, gazdaságilag különbözők Réteg Nagyon képlékeny fogalom, osztályokon belül is képezhető Dichotóm társadalmi felfogás 8. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - két nagy csoportot különböztet meg pl.: - gazdag-szegény, kizsákmányoló-kizsákmányolt, privilegizált-közrendű, kormányzó-kormányzott

5-10 kategória 10-45 kategória Makrostrukturális alapmodellek Társadalmi elit (uralkodó réteg, irányító) Termelő réteg (alávetettek) Ó-, és Középkor Elit Polgári középrétegek Szegények William Graham Summer 9. oldal Az elit nagyobb, nyitottabb (fel lehet jutni, lehetőség van az átjárásra, jogegyenlőség) BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Wright XX. század társadalmi rétegei 1. Nagypolgárság (burzsoázia) a legnagyobb vagyonnal rendelkezők 2. Menedzserek, vezetők nem rendelkeznek nagy vagyonnal, de felsővezetők, szakvezetői csoport, szaktudás és pozíció miatt különül el 3. Alsószintű vezetők 4. Kisvállalkozók maga is dolgozik, de alkalmaz munkaerőt; kis üzem vállalat tulajdonosa 5. Kispolgárság önállóak, nem alkalmaznak munkaerőt pl. családi vállalkozás, saját termelőeszközökkel rendelkeznek 6. Alkalmazottak nincs saját termelőeszköze; szolgáltatási, adminisztratív tevékenységgel foglalkozók 7.

Munkások nehéz az alkalmazottaktól megkülönböztetni: ipari, mezőgazdasági munkások Az alkalmazottak és a munkások a bérből és fizetésből élők Ezen besorolás előnyei - nem tekinti hátrányos helyzetűnek a mezőgazdasági ágazatot - a tulajdont, az iskolai végzettséget, a jövedelmet is figyelembe veszi Ágazatok alakulása Tercier szektor Ipar Mezőgazdaság 1800 1900 2000 - tercier szektor: ami nem tartozik a másik kettőbe: szolgáltatás (szabadidő, egészségügy, oktatás), közigazgatás (bürokrácia) Nemzetközi változások a társadalmi szerkezetben - a szellemi foglalkozásúak száma nő, a fizikaiaké csökkent - nő a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya - a differenciálódás erősödik: - alkalmazottak és munkások között - szakképzettek, képzetlenek között (szak-, betanított-, segédmunkások) - a segédmunkások iránti szükséglet csökken, a képzettek iránti nő (keletre egyre szélesebb körben lehet alkalmazni

segédmunkásokat) - új szegénység megjelenése - új jelenség vagy ciklikusan újratermelődik? - tartós munkanélküliek csoportja - krónikus betegek (egészségügyi okok miatt kiesők) - vendégmunkások (tartósan alacsony bér, de munkanélküliség megjelenésekor először kerülnek az utcára) - etnikai faji kisebbségek kiesése, diszkrimináció - kisnyugdíjasok (nyugdíj tartós csökkenése miatt) - gazdaság bürokratizálódása - állam bürokratizálódása - a kivállalkozó rétegek is szisztematikusan újratermelődnek - járadékból, nyugdíjból élők számának növekedése (átlagéletkor növekedése, nyugdíjkorhatár csökkenése, demográfiai szerkezet átalakulása miatt) Társadalmi mobilitás - hierarchián belüli mozgás egyén és család helyzetének megváltozása a társadalmi struktúrában, rétegződésben pozícióban, státuszban mozgás fel, le, horizontálisan rendkívüli jelentőssége van, hogy az egyén tud-e a család

helyzetén változtatni. 10. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Migráció - belső vándorlás - egyén-család térbeli helyváltoztatása, lakóhelyváltoztatás Mobilizáció típusai - iránya szerint: vertikális, horizontális (egyik esete a migráció: magasabb infrastruktúrájú helyre költözés, vagy munkahely változtatás de nem lép át más kategóriába) - intergenerációs (nemzedékek közötti) pl. egy egyén szakmunkásból alsóvezető lesz intragenerációs (nemzedéken belüli, karrier) pl. egy munkás fia alsóvezető lesz - mértéke szerint: egy lépcsős (leggyakoribb), kettő vagy több lépcsős („amerikai álom”) - házassági mobilitás - strukturális és cirkuláris mobilitás - a társadalomszerkezet, a gazdálkodás rendszere változik - ágazatok közötti viszony változik (leggyakoribb) Cirkuláris: - nyitott társadalomban ha van szükség bekövetkezhet, ha nincs nem - egyéni szempontoktól függ, egyéni tehetség, érdem

szerinti mobilitás 11. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) A magyar szociológia története Szakaszai I. Századforduló idején: a nyugati eszmék, elsősorban Spencer hat Magyarországra - Jászi Oszkár, Szabó Ervin II. A két világháború között - az irodalom veszi át a szociológia szerepét - a népi írók feltérképezik az országot, megjelenik a szociográfia műfaja, képviselői: Darvas, Szabó - egy-egy meghatározott problémával foglalkoznak - Erdei Ferenc a szociológia szempontjából vizsgálja a magyar társadalmat a két világháború között (a magyar város, falu település szociológiával foglalkozott, átfogó képet nyújtott a magyar társadalom-szerkezetről) III. Az 1960-as évektől napjainkig folyamatosan A magyar társadalom szerkezete - fordulópontok: 1867 (kiegyezés) 1825 (reformkor) 1989 (rendszerváltás) A magyar társadalom modernizálódását megindító tényezői - polgárosodás - kapitalizálódás A magyar

társadalom szerkezetének vizsgálata1920 és 2000 között - 1920-ban nyert végleges formát a jelenkori Magyarország területe 1920 – 1945 Erdei Ferenc kettős társadalom modellje Történelmi nemzeti struktúra – Rendies jellegű Modern Polgári struktúra – Osztályjellegű - történelmi egyházak - kapitalista vállalkozó – nagytőkés - államhivatalnokok – hivatali apparátus - polgári származású arisztokrácia - nagybirtokosok - kispolgárság – kisiparos, kiskereskedő - úri középosztály - szabadpályás értelmiség (közalkalmazottak má- nemzeti kispolgárság sik része) - munkásság Parasztság - gazdagparasztok (25 hold felett) - középparaszt (10-25 hold) - kisparasztok (5-10 hold) - törpebirtokosok (1-5 hold) - mezőgazdasági munkások - gazdasági cselédek - a történelmi nemzeti struktúra középkori, feudális maradvány - a modern polgári struktúra a kapitalizmus kialakulásával, polgárosodás elindulásával jött létre -

duális társadalomszerkezet gyarmati rendszerű társadalmak leírásakor használatos: Magyarországra a kapitalizmus mint gyarmatosító tör be. - a parasztság nemzet, társadalom alatti réteg, mind a történelmi-nemzeti, mind a modern polgári struktúrától elkülönült, éles határvonal húzódik közöttük régen jogfosztott réteg volt, de a jogi egyenlőség később sem érvényesíthető, rendkívül kiszolgáltatott - a népesség 50-55%-át teszik ki a parasztok, míg a fejlett országokban 20%-ot - felső és alsó régetek között nagy a jövedelem különbség (1580 illetve 180 pengő) 1945-1950 – átmeneti szakasz 1950-1990 - 1950-1960-as évek: két osztály – egy réteg modell (Sztálin) - osztályok: munkás, mezőgazdasági réteg (parasztság) réteg: értelmiség - a hatalmat a munkásosztály gyakorolja, de megosztja az értelmiséggel és a parasztsággal 12. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - felmerül a kérdés, hogy a magyar

társadalom szocialista-e, válaszok, elméletek: - szovjet típusú társadalom, nem tekinthető szocialistának - állami uralom társadalma (bürokrális termelőmód)(rokonítható az ókori keleti társadalmi berendezkedéssel) - Andorka: szocializmus (a köztulajdon megvalósult, a magántulajdon visszaszorult, a termelő eszközök állami vagy szövetkezeti tulajdonban vannak) - Ez nem szocializmus: - a termelő eszközök az állami vezetők tulajdona, nem köztulajdon - Marx szerint keleten lehetetlen a szocializmus kialakulása (Oroszországban végképp) (Marx írt egy levelet Vera Laszulicsnak, vigasztalás gyanánt, hogy lehet Oroszországban szocializmus, de 40 kötetes munkásságában tagadja, ennek ellenére Sztálinék a levélre hivatkoztak - Gyilan jugoszláv szociológus: az állami bürokrácia az elnyomó osztály - 1960 - 1956 leverése után újra jelentkezik igény a társadalmi szerkezet bemutaására, a Kádár amnesztia kapcsán nyugati hatásra

újraszerveződött a szociológia - Ferge Zsuzsa (1969) modellje: 1. Vezetők és értelmiség 2. Középszintű szellemi (pl technikusok) 3. Irodai dolgozók 4. Szakmunkások 5. Betanított munkások 6. Segédmunkások 7. Mezőgazdasági fizikai dolgozók (parasztság) 8. Nyugdíjasok - később a vezetőket és az értelmiséget szétbontják - a munkásságnak hatalmas szerepét mutatja (4-5-6 – három osztály) - a parasztság őrzi letaszított szerepét, a változások őt súlytották - hasonlít a nyugati, neoweberiánus modellekre, Durkheimre - a modell bár tükrözi a belső különbségeket, jelentős részük nem derül ki belőle - kimutatták a modell alapján a jövedelemkülönbségeket (eredmény: 2-szeres) - Kolosi Tamás, Szelényi Iván szerint torzít, mert nem vettek figyelembe fontos tényezőket pl: - művelődési lehetőségek kihasználása - külföldi utazás lehetősége - tartós fogyasztási cikkek - lakáshoz jutás kérdése: - állami kiutalás

(tanácson, vállalaton keresztül), hogy a legszegényebbek is lakáshoz juthassanak - vásárlás (közép és nagy jövedelműek engedhetik meg maguknak) - építkezés (a legdrágább) 1980-1990-es évek modelljei: - Kolosi-féle modell - 1981-82-es kutatásokon alapul, a weberiánus koncepciót újítja fel - a foglalkoztatás mellett az életkörülményekre, életmódra is hangsúlyt fektet, szempontjai: - fogyasztás - kultúra - érdekérvényesítés - lakásviszonyok - lakókörnyezet - anyagi színvonal (jövedelem, pénzügyi erőforrások) - munkamegosztásban elfoglalt hely 13. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - a Ferge-modell kibővítése - a fenti szempontokat 1-7-ig pontozták, az összpontszám alapján 12 státuszcsoportot alakítottak ki: 1. Elit 2-5. Átlag fölötti 6-7. Átlagos 8-11. Átlag alatti 12. Depriváltak - Szelényi-féle Két háromszög modell redisztributív (1.) 1 3 6 piaci (2.) gazdaság 2 4 7 5 1. 2. 3. 4. Káderelit –

bürokrácia, párt és államaparátus Újvállalkozók Bürokratikus középrétegek, végrehajtó apparátus Gazdaságilag önálló tevékenységet folytatók (2.-től vagyoni különbségek választják el) 5. Állami szektor dolgozói, akik az új gazdaságba is bekapcsolódnak 6. az első gazdaság munkásai, alkalmazottai 7. magángazdaság munkásai és alkalmazottai - kettős társadalom: piaci kapitalizálódó és állami redisztributív - Kolosi-féle L-modell redisztributív szektor 1. 8. 9. 2. 10. 3. 7. 6. 5. 4. piaci szektor - redisztributív szektor 1. politikai, állami vezetők, államapparátus vezetői 2. redisztributív szektor középszintű alkalmazottai, szakmunkások 3. a redisztributív szektor szakképzetlen munkásai - piaci szektor 4. magánvállalkozások 5. látens magánvállalkozók 6. kisárutermelők 7. a második gazdaság szakképzetlen csoportja - átmeneti kategóriák 8. menedzserek és gazdasági vezetők (míg az 1. politikai) 9.

értelmiségi alkalmazott, szakmunkás (nem vezető, de jól kvalifikált) 10. mindkét gazdaságba bekapcsolódó, kis jövedelemmel rendelkezők 14. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Demográfia - a népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozik - XVII. században alakult ki - Robert Malthus (1766-1843) jelentős demográfus - 1798 Esszé a népesedésről - az angol szegénység problémáival foglalkozott, mi okozhatja a tömeges elszegényedést - következtetés: túl gyorsan nő a népesség, nem tart lépést vele a javak növekedése = túlnépesedés - régebben is fennállt, de bizonyos tényezők időnként helyreállították pl.: éhínség, háború, járvány - nem tartják igaznak, de megmarad a túlnépesedés problémája A népesség alakulása 1700 és 2000 között Év Népesség (millió fő) 1700 610 1800 900 1900 1625 1950 2500 2000 6000 Népességváltozás - fejlett országokban az üteme, illetve a népesség csökken -

fejletlen országokban gyorsabb a népesség növekedése Demográfiai elmélet - 5 stádiumot különböztet meg 1. Halandóság és születés magas (1800 előtti viszonyokra jellemző) 2. A halandóság csökken a születések száma magas (robbanásszerű növekedést eredményez) 3. A halandóság tovább javul de a születések száma csökken (de még mindig van túlnépesedés) 4. Halandóság javulása csökken, a születések száma csökken 5. A halandóság és a születések száma stabilizálódik (a népesség növekedés megáll) Társadalmi csoportok Etnikai csoportok, kisebbség-többség - régi szociológiai változásokkal szemben elszaporodtak a problémák, a szociológia csak most kezd velük foglalkozni, ilyen problémák, pl.: ír, baszk, Szovjetunió utódállamai között, zsidó-palesztin - régen a jogokat az elit birtokolta, nagy társadalmi csoportokat megfosztottak a jogaiktól, pl. a nőket - most jogi szempontból egyenlők a társadalmi csoportok

tagjai Alapfogalmak Faj (species) Az élőlények egy csoportja, akik életképes utódot tudnak létrehozni, egymás között szaporodóképesek. Fajta (race, rassz) A fajon belüli alfaj. Az emberiségen belüli, külsődleges jelek alapján való csoportosítás Biológiai értelemben az emberiség egységes faj: homo sapiens sapiens, e már Darwin is megkülönböztet alfajokat, részleges különbségek alapján Emberfajták - fehér (europid) - fekete (negroid) - sárga (mongoloid) - ausztralid (feketés) India déli részéről vándoroltak Ausztráliába - genetikai értelemben nincsenek különbségek 15. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Nemzet fogalma Közös nemzeti identitással (azonosságtudat), nyelvvel, történelmi múlttal, kultúrával, szokásokkal rendelkező emberek. Meghatározott történelmi lakótérhez és egy nemzeti jellegű államhoz is kapcsolódik Kisebbség Egy társadalmon, államon belül értelmezendő. Valamilyen szempont alapján

elkülönülő csoport, lehet nemzeti, etnikai, vallási Etnikum: adott többségtől kulturális identitás alapján elkülönülő csoport. Nemzeti kisebbség: adott állam olyan polgárai akik a többségi hovatartozás mellett más nemzethet tartozónak, vagy más nemzethez is tartozónak érzik magukat Vallási kisebbség: adott társadalmon belül felekezeti alapon elkülönülő csoport Csoporthoz tartozás kritériumai - az egyén besorolja magát az adott csoportba - az adott csoport elfogadja az egyént pl.: moriszkók (muzulmán származású spanyolok, kikeresztelkedtek, de a spanyolok nem fogadták el őket, kiüldözték, kiirtották őket); zsidók (I és II. világháború között) – politikailag élesen elkülönítették őket - egyénnek, csoportnak több identitása lehet (az egyén egyszerre több csoporthoz is tartozhat) Rasszizmus Meghatározott személyek magasabb rendűnek tartják azt az emberfajtát, amihez tartoznak a többinél, biológiai, genetikai

különbséget látnak saját rasszuk előnyére. Pl.: XIX századi német, angol, amerikai Etnocentrizmus Bizonyos személyek adott etnikai csoporthoz tartozókat magasabb rendűnek tartanak Pl.: két világháború közötti német Nacionalizmus Két szakasza különböztethető meg: - pozitív értelemben vett nemzettudat, klasszikus XIX. századi nacionalizmus A nemzet tagjai közt szolidaritás, rokonszenv - sovinizmus – agresszív nacionalizmus: nemzet ideológiájának lényeges része az ellenségkép (lehet belső ellenség (egy kisebbség), külső) ebből ered a leszámolás igénye. A szociál-darwinizmuson alapul, a századforduló táján képződik, a gazdasági-politikai konfliktusok magyarázataként pl.: a német nemzetiszocialista ideológia, olasz fasiszta ideológia, Előítélet Valamely csoport tagjaival szembeni negatív, normálisnál rosszabb viszonyulás csoporthoz tartozás szerint. Sztereotípia Valamely csoporttal szembeni leegyszerűsített torz

nézetrendszer. Diszkrimináció Hátrányos megkülönböztetés, kizárás lehetőségekből, jogokból, javakból. Pl „Erre a munkahelyre nem veszünk fel nőket, zsidókat”. Internacionalizmus Nemzetköziség, nemzetek közötti együttműködés szükségességét hangsúlyozza. Magyarországon sokan szembeállítják a nacionalizmussal. Szupranacionalizmus Nemzetek felettiség, nemcsak a nemzetek közötti kapcsolat szükségességét, hanem a nemzetek feletti szervek szükségességét is kifejezi, és ezek szerepe nőni fog. (pl ENSZ, Európai Unió) Mind a szupranacionalizmus, mind az internacionalizmus feltételezi a nációk, nemzetek létét, így nem állíthatók szembe a nacionalizmussal. Magyarországi helyzet - népiesek – urbánusok vitája: - nem etnikai jellegű konfliktus, a kettős magyar társadalomból alakult ki, a rendi és a modern polgári struktúra konfliktusa, mesterséges ellentét - antiszemitizmus - a jelenkori Magyarországon nincs

zsidókérdés, de van antiszemitizmus (Németországban, Lengyelországban erősebb), eredete: zsidók nem lehettek földbirtokosok, szellemi tőkét szereztek, ennek az értéke megnőtt az ipari forradalom idején  XIX. századi „privilegizált” helyzet - Nem súlyos akkut probléma, asszimilálódnak - cigány kérdés - nem asszimilálódnak, szellemi javakhoz máskép viszonyulnak, túlságosan hátrányos helyzet 16. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Etnikai Minden társadalmi struktúra hierarchikus. A demokratizálódás megszünteti, megszűnnek a jogi egyenlőtlenségek gondolták a XIX. században, de nem szűnt meg Először az amerikaiak szembesültek ezzel A városszociológiában ugyanolyan elkülönülések vannak, csak jogi értelemben szűnt meg. Ez a hierarchikus elrendeződés más szempontok szerint történik. Ilyen az etnikai elkülönülés A népesség nő, de bizonyos erőforrások konstansak. Elegendő térség és terület van-e

Vagy nagyon gazdagok vagy nagyon szegények között alakul ki ilyen konfliktus pl. kurdok Mindennapi élet, életmód Az 1960-as évektől végeznek empirikus kutatásokat. Viszonylag új terület az életmód egészét tekintve, a legfontosabbak egyike. Időmérleg vizsgálat Harmonikus arány Az alvás és a fiziológiai szükségletek nem változnak, a munka-szabad8 alvás idő arány változik. Óra Szalai Sándor az időmérleg methodika vizsgálat egyik kialakítója. 8 munka óra 8 óra 3 óra fiziológiai szükségletek 2 óra házimunka szabadidő - 1955-1956-ben nemzetközi vizsgálatot folytattak le 12 országban - megnézték, hogy 24 óra alatt mit csináltak, és egy tevékenységet hányan folytattak egy országban - eredmény: a szocialista országokban a munkaidő ráfordítás nagyobb, mint a fejlett tőkése országokban - tevékenységcsoportokat alakítottak ki: - fiziológiai szükségletek (evés, alvás, öltözködés) - társadalmilag között

tevékenységek (munkavégzés, háztartási munka, gyermeknevelés) - szabadon választható tevékenység (szórakozás, társasági élet, testedzés, turizmus) Háztartás statisztika - a fogyasztás szerkezetének mérése - erősen torzít, mert csak a középréteg válaszol a kérdésekre - Veblen: a szabadidő a társadalmi státusz jellemzője - hivalkodó fogyasztás: a javak nem reális szükségletet elégítenek ki, státuszt szimbolizáló javak fogyasztása - a szabadidő osztályelmélet, társadalmi státusz jelzője Szabadidő mennyiségének változása - folyamatos növekedése: ősállapotokkal szemben kedvező változásként jelenik meg - értelmezés: visszatérés régi állapothoz: a gyűjtögető életmódban néhány hét alatt az egész éves élelmet össze lehet szedni 6 óra 8 óra 12 óra 16 óra 10 óra 8 óra 4 óra 17. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - történelmi fejlődés forrása: jobbra törekvés (ma), bizonyos

életszínvonal fenntartása (régen) - munkaidő csökkenési folyamat várható, egyesek szerint a munkaidő 5-6 órára csökkentésével a munkanélküliség is megoldható, de ez ellentétes a modern gazdaság működésének logikájával Szabadidő felhasználás módjai - tévénézés drasztikus növekedése (több óra) - társadalompolitikai megítélése: problematikus, káros – negatív jelenség, de vannak előnyei - érvek: - műsorszerkezet: műsorok nagy része túl egyszerű, a közízlést kiszolgáló, tartalmatlan - agresszív műsorok elterjedése - az ember kiéli nézésükben az agressziót - vagy a mindennapi élet részévé válik (folyik a vita) - átalakítja az egyéb szabadidő felhasználását (a mozira nagy csapást mér, az olvasásra fordított idő csak kis mértékben csökken) - nő az egészségre, rekreációra fordított idő - kérdés, hogy a háztartási munka hova sorolható, mert sok pozitív jellegű, hobby tevékenységet is tartalmaz

(kertészmunka, szerelő tevékenység) Magyarországi idő felhasználási tendenciák - reprezentatív mintafelvételek 1963-ban, 1976-77-ben (összevetették Lengyel és Finn adatokkal), 1986-87-ben és 1993-ban voltak - a tendenciák hasonlóak a nemzetközihez, de a munkaidő csökkenés folyamata csak az 1990-es években kezdődött meg, okai: második gazdaság megjelenése, jövedelemkiegészítő munkák, reálbér, reáljövedelem csökkenés, magánlakás építés + 11-12 órás munkaidő pozitív vagy, negatív jelenség? - a magyar nép meg akarja akadá- - általános egészségromláshoz velyozni az életszínvonal csökkené- zet 11-12 sét - kevesebbet foglalkoznak az emóra - dolgos nép (nemzetközi megítélést berek a társas kapcsolatokkal, javítja) gyerekneveléssel - torz személyiségfejlődést ered4-5 ményez óra - az utóbbi évek fejlődése közelít a nyugatihoz Család a modern és a magyar társadalomban A család intézménynek, vagy elsődleges

társadalmi kiscsoportnak tekinthető, minden társadalomban jelen van. Elsődleges csoport Tagjai személyesen ismerik egymást kommunikálnak egymással, face to face csoportok, az ember a személyiségével jelen van benne, pl. család, baráti kör, football csapat Háztartás Olyan együtt élő közösség, ami közösen gazdálkodik, közös fogyasztás jellemzi őket. Családtípusok - csoportházasság több férfi, több nő ősi társadalom – horda csoport, hippi társadalom, alternatív mozgalmak - poligámia - poligínia egy férfi, több nő - poliandria egy nő több férfi - monogámia (ez a feltételezett történelmi sorrend is) - az ember jogilag monogám, de szexuális-érzelmi értelemben poligám - a családtípusok adaptálódnak, a társadalomhoz, változnak Nukleáris család (családmag, magcsalád) - férj feleség és a vérszerinti gyerekek 18. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - az ősi gyűjtögető családokra is ez a forma jellemző,

később a letelepedés, az agrártársadalom létrejöttével terjed el a tágabb család) Tágabb család (kiterjesztett családmodell, sokcsaládos modell) A családot szükségessé tevő funkciók - termelési funkció - fogyasztási funkció - reprodukciós funkció (népesség reprodukciója) - szocializáció (a különféle társadalmi értékek, normák, szokások megismertetése és elfogadtatása a gyerekkel) - pszichés védelem, lélektani támasz funkciója (a család legfontosabb funkciója, ezt talán barátok is betölthetik) Családi szerepek - szeretet - szerepelvárások kapcsolódnak (apa legyen szigorú), de túlmutat a szerepeken - az ember egyéniségében benne van - a gyerekkori élmények meghatározzák a későbbi viselkedést Nemzetközi változási tendenciák Észak-nyugat Európa - a házasságkötési kor nő, okai: - elvárták, hogy saját egzisztenciája legyen - tanulás (főiskola, egyetem) - 45-65-ig csökkent, majd visszaállt régebbi szintre

- nő az együttélések száma - nő a házasságon kívüli születések száma - a válások aránya nő, de régen követte az újraházasodás, ma kevésbé - a modern világban könnyebb eltartani egy családot egyedül mint régen - egyre több a csonkacsalád (egy szülő és gyerek) - nő az egyszemélyes háztartások száma - időskori együttélés: - a nő egyedül marad (fiatalabb korban házasodik, a várható életkora is magasabb) - a gyerekszám csökken A gyerekvállalás magyar vonatkozásai - az utóbbi értizedben csökken a gyerekvállalás – csökken a népesség - bizonyos családoknál nő (de nem a családi pótlék, hanem mentális okok miatt) Válás - a válások számának növekedését okozza: - régen nem is létezett, különélés volt - megnőtt a házasságok időtartama (20-ról 45 évre, mert idősebb korban halnak meg az emberek) - változtak az elvárások a házassággal szemben (régen gazdasági ügylet volt, most létrehozásában

érzelmi szimpátia fontos) Oktatás, iskola, nevelés - a prekapitalista társadalmakban a szocializációnak (közösségi értékek, normák elsajátítása) több színtere van, a legfontosabbak a család, rokonság, helyi közösségek, szűkebb környezet, ez a szakmai ismeretek átadásának színtere is - iskoláztatás: - az iskolarendszerbe bekapcsolódók köre szűk - nincs kötelező iskoláztatás – minél tradicionálisabb a társadalom annál később jelenik meg - nem volt külön rendszere az alap és középfokú iskoláztatásnak, elterjedtebb az egyetem - nem volt szakosodott egyetem a tudományok egészét oktatták (az államigazgatás számára képezték a diákokat) - elsősorban a polgári, nemesi származásúak kerültek be az egyetemekre, a parasztok tanulási lehetősége az egyházba bekerülés volt 19. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - a reneszánsz, reformáció hozta létre az igényt az oktatás széleskörűvé tételére - az

ellenreformáció is hozott létre iskolákat ez iskolák közötti versengést eredményezett - az oktatás szélesebb körűvé válása ellenére a két világháború között is 30-40% volt az analfabetizmus - az arab országokban mindenki (férfi) tudott olvasni (vallási szabály, hogy mindenkinek olvasni kell a koránt), Európában a tudomány fejlettebb, ahol arab kultúra volt Az oktatási rendszer meghatározza - foglalkozást  életpályát, jövedelmet - érdekérvényesítés lehetőségeit - egyén helyét a társadalomban Iskoláztatás vizsgálatának eszközei - iskolai végzettség mutatója: a népesség milyen hányada rendelkezik alap-közép-felsőfokú végzettséggel - beiskolázási arányszámok – csak nappali tagozatos tanulókat tudja regisztrálni, és sokan vannak akik nem végzik el az adott iskolát Az iskola szerep, funkciója - modern technológia működtetéséhez szükséges ismeretek átadása – a kisebb közösségek szocializációs

feladatait is átveszi (de túl nagyok az elvárások, nem mindet tudja teljesíteni) - elvárás, hogy kevesebb diákra több tanár jusson, de ez nem teljesül - egyre szélesebb körűvé válik, egyre kevésbé kötődik életkorhoz – a szakmai ismereteket egyre gyakrabban kell frissíteni - ismeretek önálló megszerzésének funkciója - innovációra, változó feltételekhez alkalmazkodásra kell tanítani – a gyors változások miatt az általános jellegű képzés nagyobb szerepet kap - az általános képzés minél tovább tart, annál nagyobb a diák mobilitási képessége (esélyt ad a váltásra, az átképzésre) - a gimnázium felé orientálódik (régen a szakközépiskola felé orientálódott, mert az szakmai és általános tárgyakat is tanított, ma úgy vélik, hogy egyik funkciót se tölti be) Az oktatási rendszer kritikája - a XVIII. második felében azt gondolták, hogy a társadalmi problémák oka a tudatlanság, az ismeretek, a tudás

hozzáférhetővé tétele megoldást jelentene, ilyen törekvés volt az Enciklopédia is - a bekapcsolódás az oktatási rendszerbe csökkentené a társadalmi különbségeket, nivellálná, optimális esetben megszüntetné - ez a várakozás az 1960-1970-ig volt érvényes - az 1960-1970-es évektől komolyan megkérdőjelezték, hogy tudja-e nivellálni a szülő társadalmi helyzetét - Bourdieu szerint az iskolai végzettség ellenére fennmarad a különbség, a szülő társadalmi státusza vagyoni helyzete befolyásolja a tanulmányi eredményt - kimutatták, hogy az egységes iskolarendszer nem egységes, az általános iskolák között komoly színvonalbeli különbség van, kialakultak tömeg- és elitiskolák - a középiskolába bejutás esélye már az általános iskolában meghatározódott - az iskolai teljesítmények vizsgálata kimutatta, hogy a különbségek okai már korábban keresendők, megdől a nézet, hogy az iskola eszköz a mobilitásra - az apa

státusza, a szülök státusza, vagyona, iskolai végzettsége meghatározza, hogy ki milyen oktatási intézménybe megy - a gyerek teljesítményét közvetlenül a család, közvetve a szülő státusza határozza meg Kulturális tőke elmélet - a család kulturális szintje játszik a legfontosabb szerepet az iskolai előmenetelben, már belépéskor nagy különbségek vannak, amik determinálják a későbbi teljesítményt - Bernstein a nyelvi készségeket vizsgált 6 éves korban - zárt kód: szituációhoz, helyzethez kötött - nyitott kód: képes elvont kifejezésmódokat alkalmazni, elvonatkoztatni adott szituációtól - a nyelv tükrözi a gondolkodás bonyolultságát, a zárt kóddal rendelkezők hátrányban vannak, a különbség megsokszorozódik 7.-8-ig a hat éves kor előtti környezet dominál az iskolai teljesítményben 20. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Öröklés-környezet dilemma - az öröklés vagy a környezet határozza meg,

hogy milyen az ember intelligencia hányadosa, készségeit, konkrét ismereteit - nehéz eldönteni, hogy mi öröklött, mi társadalmi tulajdonság (már magzati korban érik hatások a gyermeket) rengeteg érv szól mindkettő mellett - a meritokratikus társadalomképek szerint a társadalmi különbségek a képességbeli különbségeket tükrözik - feltételezés: a fizikai tulajdonságokat a genetikai adottságok határozzák meg, de ezen tudatosan lehet változtatni, a szellemi tulajdonságokat környezeti tényezők - más feltételezés szerint: a fizikait 70%-ban az öröklés, 30%-ban a környezet, a szellemit 30%-ban genetikai, 70%-ban a környezeti tényezők - az egyéni tényezők, egyéni ambíciók óriási befolyással lehetnek mind a szellemi, mind a fizikai tulajdonságokra. - az iskolarendszer újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket Egyenlőtlenség, szegénység Társadalmi egyenlőtlenség - az egyének, csoportok jelentős (szignifikáns)

különbsége a társadalomban - hasonló a rétegződési dimenziókhoz - jövedelem, vagyon, munkakörülmények, lakás, lakóhelyi környezet, műveltség szabadidő (mennyisége, minősége), egészségi állapot szerinti dimenzió - ellenideológia: meritokratikus társadalom ideológiája: - elismeri a különbségeket, ezeket érdemhez köti - a javakban való részesedés arányos a teljesítménnyel, a társadalom javára tett szolgálatokkal Fogalmak - depriváció: megfosztottság valamitől, valaminek nélkülözése, amivel a társadalom tagjai általában rendelkeznek (pl. színes tv, gépkocsi, lakás) - halmozottan, vagy többszörösen hátrányos helyzet: több dimenzióban való depriváció (udvarias, tudományos szinonimája a szegénynek)(1982-ig nem lehettek szegények a társadalomban, csak halmozottan hátrányos helyzetűek) - szegénység: a társadalmi egyenlőtlenség legsúlyosabb formája. - abszolút értelemben: akik a létminimum alatt élnek, annyi

pénzből, amiből nem lehet megélni - relatív szegénység: a lemaradási szint, az átlagos szinthez képest (meghatározása lehet: 50% alatt, alsó decilisbe vagy kvintilisbe tartozók) - létminimum: olyan pénzben kifejezett szint, ami az emberi élethez szükséges, egy főre jutó jövedelem/hó-ban számszerűsítik - családtípusonként határozzák meg (férfiak-nők arányát, életkort figyelembe veszik) Álláspontok a szegénységről - az egyenlőtlenség szükségszerű, elkerülhetetlen, hasznosnak tekinthető (pl. funkcionalista rendszerszemlélet) - a mérsékelt egyenlőtlenség elfogadása: nem lehetnek nagy különbségek, ha vannak különbségek biztosítani kell a foglalkozási csoportokba bejutás egyenlő esélyét (esélyegyenlőség) - egalitárius elméletek: tagadják, hogy az egyenlőtlenség szükséges, elfogadhatatlannak tartják, a társadalomban ne legyen egyenlőtlenség (pl.: kommunista szocialista elméletek, nem politikai, hanem vallási

irányzatokhoz kapcsolódóan: kvékerek) A szegénység okai - nézetrendszerek: - biológiai, genetikai, konstitucionális okok miatt (fajelméletekkel rokon, az emberek közötti fizikai adottságbeli különbségek okozzák – veleszületett adottságok, képességek) - társadalmi okok: a társadalmak úgy működnek, hogy társadalmilag építik ki a különbségeket, strukturális okai vannak (konkrét speciális helyzethez igazodik: egyéni műveltséghez, fizikai-lelki képességekhez), demográfiai okok (pl. csonka család, nyugdíj) - mindkettővel magyarázható 21. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Országok közötti szegénység - nemzetközi szinten is megjelenik a szegénység - ma a fejlődő ország a legszegényebbek (van honnan fejlődnie) A szegénység jelentkezése néhány országban - a XVI. században voltak az első szegénységvizsgálatok Hollandiában, Angliában (itt volt a legerősebb a kontraszthatás) - a századfordulón Anglia

széleskörű szociális vizsgálatot végeztek, ettől kezdve főleg a relatív szegénységet vizsgálják - a XX. század közepén csökkenőben volt a szegénység, a különbségek csökkentek - az 1970-es években a különbség erősödött, a szegénység jobban terjedt - az Egyesült Államokban hosszú ideig „nincs” szegénység, hisz munkával bármit el lehet érni, csak a második világháború után vizsgálták - az 1970-es évektől a fejlett országokban nőtt a szegények száma, Anglia és az USA sokváltozós szegénységi indexet alkalmaznak, a családtípusra építik fel - (aki egy fejlett országban szegény, egy közepesen fejlett országban a középosztályba, egy fejlődő országban a gazdagok közé tartozna) - Svédországban, Németországban kimutatható a szegénység, de sokkal kisebbek a jövedelemkülönbségek, a szegények aránya is kisebb A szegények aránya néhány országban az 1980-as években Ország Szegények aránya az egész

népesség %-ában Egyesült Államok 17 Anglia 12 Svédország 5 Németország 5 A modernkori szegénység okai - tartós munkanélküliség - csonka családok léte - egyedül élők, egyszemélyes háztartásban élők - etnikai kisebbségek, vendégmunkások, külföldi betelepülők A szegénység Magyarországon - van és volt; Magyarországot a hárommillió koldus országának nevezték, a két világháború között négymillió koldus volt - Trianon fokozta, de nem okozta a szegénységet - a szocialista korszakban: - 1982-ig hivatalosan nem volt - 1962-ben 3 000 000-an éltek a létminimum alatt - 1967-68-ban 1 000 000-an körül - 1982-87-ig 1 000 000-an éltek a létminimum alatt - a felső és az alsó decilis adatai közti különbség aránya 5 körül volt, nincsenek végletes különbségek, hasonlóan Svédországhoz és Németországhoz - a rendszerváltás után - az egyenlőtlenség, szegénység drasztikus mértékben nő (okai: infláció erősödése, széles

körű munkanélküliség - 1996 3-4 000 000, ma 5 000 000 körüli a szegények száma - egy-két éve érezhető pozitív tendencia, fordulóban lenni látszik a helyzet, reményt ébreszt, hogy a szegények száma csökkenni fog 22. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) Deviancia A deviancia fogalma Eltérés, elhajlás a társadalomban érvényes normáktól, viselkedési szabályoktól. Szinonímái: abnormális, Dürkheim-nél: patologikus, patológiás. A társadalom működésében zavarokat okoznak Szűken értelmezve rendszeres normaszegő viselkedés, ami káros az egyén és a társadalom számára. A deviancia össztársadalmi megítélése negatív, de pozitív oldalt is hordoz, például ide sorolják a társadalmi reformereket, vallási újítókat, tudósokat, művészeket, új divatokat; bizonyos értelemben az újítások kiindulópontja is lehet Társadalmanként változik, relatív, hogy mit tekintenek devianciának, mivel deviancia nélkül nincs

fejlődés problémát a deviancia túltengése jelent. Típusai, formái - bűnözés - alkoholizmus - öngyilkosság - kábítószer fogyasztás - lelki-mentális betegségek, neurológikus tünetek Határesetek - prostitúció - homoszexualitás - ugyanannyi társadalom van ahol elfogadott, megtűrt, „szinte normálisnak” tekintett - a legkorábbi társadalmak óta létezett - a prostitúció távol keleten elfogadott, a kultúrkörbe beépült, kinevetnék, ha valaki küzdene ellene - a homoszexualitás megítélése kultúrkörönként és társadalmanként változik. Pozitív deviancia - a társadalomnak, az egyénnek nem káros, talán még előnyös is - például: rágógumi, farmerviselés, nagyon rövid haj – nem ártalmas az egészségre A deviancia okai Biológiai elméletek - Lombroso szerint a koponyalak határozza meg - kromoszómális okok (plusz Y kromoszóma agresszivitást, bűnözésre hajlamot okoz) - genetikai öröklés elmélet (viselkedési hajlamokat az

emberek genetikailag örökölnek (ez Zola regényeiben is megjelenik: a szülő alkoholista a gyerek örökli) – elmebetegeknél erős (vérzékenységre, elmebetegségre példa a Habsburg-család) Pszichológiai, lélektani elméletek - erős traumával, feszültség helyzettel stresszel magyarázzák (pl. elmagányosodás, férfi-női kapcsolatok problémái, munkahelyi problémák, iskolai problémák) - a személyiségfejlődés problémái okozzák: gyerekkori szülő-gyerek (anya-gyerek) kapcsolat problémái hosszú távon hatnak az egész személyiségfejlődésre - pszichopata személyiség: nem működnek benne a társadalmi normák - szocializációs zavarok: értékek közvetítése, pozitív példa megtanulása csorbát szenved, sőt ellenkezőjére fordul, az egyén az értéknormákkal nem tud azonosulni Kulturális elmélet - a társadalmaktól, kulturális közegtől függ, hogy mely viselkedés számít deviánsnak - például: - kábítószer: közel-keleten a

hasis, távol-keleten az ópium, Latin-Amerikában, az Inkáknál a kokacserje elfogadott volt, a kultúra része - alkohol: iszlám vallásban tilos, főleg a bor; Európában mindennapi ital (vizet nem volt tanácsos inni a vízminőség miatt (járványok)), a mediterrán területeken a bor, északon a sör; az Íreknél időnként jól be kell rúgni, ennek oka, hogy nem lehet megnősülni, amíg nem teremtették meg az egzisztenciájukat, így a késői nősülés miatt az idő elütésére, a feszültség levezetésére kell - öngyilkosság: általában deviancia, de bizonyos esetekben pozitív elbírálás alá esik, amikor kultikus, vallási jellegű, vagy katonai társadalmakban vesztett csata után, vagy ha folt esett az ember becsületén 23. oldal BMF Szociológia (Dr. Molnár Máté) - minta jelenléte – minta követése: rendelkezésre áll-e a deviáns minta (pl. italozó apuka, a családban előfordult-e öngyilkosság (Teleki család) Szociológiai szempontú

elméletek - Dürkheimi magyarázat: - patologikus viselkedésre, kifejezetten az öngyilkosságra dolgozta ki az anómia elméletet: a normák meggyengülésének időszaka vagy az egyén olyan közegbe kerül, ahol a norma nem működik vagy össztársadalmi értelemben régebbi normák nem működnek a társadalomban. - ha a társadalom hosszú távon van az anómia időszakában szétesik. - akkor alakul ki, amikor jelentős, gyors változás történik a társadalomban (a normák is változnak) pl.: Magyarországon a rendszerváltás körüli anómiás időszak - Merton (Robert K.) - az anómia elméletet továbbfejleszti, az amerikai bűnözést vizsgálja - a vannak alapnormák, általános célok az anómiás személy lehet, hogy egyetért, azonosul a célokkal, de más, illegitim, a társadalom által elutasított eszközei vannak - a társadalomban lejjebb haladva egyre több a deviáns viselkedés - felállított egy tipológiát, az egyén-csoport eszközhöz való

viszonyáról, ezzel magyarázza a devianciát: Viselkedés típusai Célok Eszközök Elfogadja a célokat és az eszközöket is Konformitás + + Nem rendelkezik legitim eszközökkel Újítás (devianciát + magába foglalja) Ritualizmus - + Visszahúzódás - - Lázadás ± ± Igazodás, nem érdeklik a célok, de csinálja, mert mások is azt csinálják Sem a célokkal sem az eszközökkel nem azonosul, más céljai vannak, közönyös az általános értéknormákkal szemben Elutasítja a célokat, de pozitív, konstruktív alternatívát épít ki, azt próbálja követni (pl. 1960-as évek szubkultúrái, Hippi mozgalom, forradalmárok, társadalmi reformerek) - a deviancia sokszor az eszközök másságában jelenik meg, ezzel magyarázza az akkori bűnözést - Stigma elmélet - ha valaki fiatalon egyszer-egyszer deviánsan viselkedik, rásütik, ezzel deviáns viselkedésre determinálják - (stigma: önmagát beteljesítő jóslat) Öngyilkosság - Magyarország

első az egy főre jutó öngyilkosok számában, magas a szám, még Ausztriában, Németországban, Svájcban, Csehországban, Dániában - lehetséges ok, hogy egy tömbben vannak és mindben a német kultúra volt uralkodó (kivéve Dánia), a német katonai militarista rendszer, vagy pedig mind félig nyugati, félig keleti, látják a lehetőségeket, de látják a lemaradást is - Magyarországi hullámok csúcspontjai, és okai - 1870 kiegyezés, 1873-as tőzsdekrach, nagy struktúraváltás - századforduló nagy kivándorlási hullám - 1930 nagy gazdasági világválság - 1950-1980 szovjet típusú kommunista-szocialista rendszer Alkoholizmus - mi tekinthető alkoholizmusnak: italfüggés, alkohol rendszeres, nagy mennyiségben való fogyasztása, és ez hat a környezetére, önmagára - Magyarország az első tízben van az egy főre jutó elfogyasztott tiszta szeszben (összetétel: bor (kulturális), sör (német hatás), pálinka (balkáni hatás), égetett szeszes

italból a harmadik az első három: Franciaország, Spanyolország, Olaszország (bor) - Magyarország a májzsugorban elhunytak számával is az elsők között van (előrébb, mint Franciaország) 24. oldal