Földrajz | Középiskola » Kiss Attila - Amerika topográfiája

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 8 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:20

Feltöltve:2019. május 04.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

AMERIKA A TÉRKÉPEN 1. Fekvése: a nyugati félgömb földrésze Tengeri határai: a) Csendes-óceán b) Atlanti-óceán c) Jeges-tenger Szigetei: d) Grönland e) Nyugat-indiai-szigetvilág (Kuba) f) Tűzföld 2. Tájai: Ősföldek: 1. Kanadai-ősföld 2. Brazil-ősföld 3. Guyanai-hegyvidék Röghegységek: 4. Appalache Lánchegységek: Pacifikus-hegységrendszer Félszigetei: g) Alaszka h) Labrador-félsziget i) Kalifornia j) Florida Öblei: k) Hudson-öböl l) Mexikói-öböl 5. Sziklás-hegység 6. Andok Alföldek: 7. Préri 8. Mississippi-alföld 9. Orinoco-medence 10. Amazonas-medence 11. Paraná-medence 3. Vízrajz: a) Folyók: Colorado, Mississippi, Szt. Lőrinc-folyó, Orinoco, Amazonas, Paraná b) Tavak: Nagy-tavak: Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó Titicaca-tó AMERIKA NÉPESSÉGE 1. „Amerika a népek olvasztótégelye”  mindhárom nagyrassz jelentős létszámban előfordul a földrészen mongolid: az indián őslakosság (Ázsiából

jöttek át a Bering-szoroson) europid: a gyarmatosítók utódai (Európából) negrid: rabszolgaként hurcolták be őket Afrikából 2. A népesség keveredése: mesztic EUROPID (fehér vagy kreol) MONGOLID (sárga helyett vörös) NEGRID (fekete) 3. Az indián őslakosság jellemzése: vöröses bőr ( „rézbőrűek”) nagy orr sötét szem keskeny szemrés sötét, egyenes szálú, hosszú haj KANADA FÖLDRAJZA 1. Fekvése: Amerika legészakibb országa, átmegy rajta az Északi-sarkkör  éghajlata nagyon hideg  alacsony létszámú lakosság (főként a déli országrészben élnek) 2. Határai: Észak: Jeges-tenger Nyugat: Csendes-óceán Kelet: Atlanti-óceán Dél: USA és a Nagy Tavak 3. Tájai: a) Kanadai-ősföld: jégvájta tavak sokasága b) Nagy Tavak: Felső-tó, Huron-tó, Michigan-tó, Erie-tó, Ontario-tó  az Erie és az Ontario-tó között: Niagara-vízesés  a tavak vizét a Szt. Lőrinc-folyó vezeti le az Atlanti-óceánba c)

Préri: legeltető állattenyésztés, növénytermesztés d) Sziklás-hegység: fakitermelés és bányászat 4. Gazdaság a) Bányászat és ipar: „Kanadában előfordul az egész periódusos rendszer” urán  atomenergia feketeszén, földgáz  hőenergia kőolaj  vegyipar vasérc  vaskohászat  gépgyártás bauxit  alumíniumgyártás nemesfémek: arany, ezüst: ékszeripar, pénzverés, elektronika színesfémek: réz, nikkel, cink  elektrotechnika b) Mezőgazdaság: mind a négy alapágazat előfordul: sok erdő (tajga, Sziklás-hg.)  faipar (fa, bútor, papír) állattenyésztés: szarvasmarha növénytermesztés: hidegtűrő növények: tavaszi búza, rozs, árpa, zab nemzeti növényük a cukorjuhar (juharleveles zászló) három tengerpart + tavak  jelentős a halászat 5. Központjai:  legnagyobb városai: Toronto és Montreal  fővárosa: Ottawa AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA) GAZDASÁGA 1. Az USA a Föld legfejlettebb országai

közé tartozik A fejlettség okai:  ásványkincsekben gazdag  sokat költenek kutatásokra  folyamatos fejlődés  agyelszívás (brain drain): a legnagyobb tudósok bevándorlása  korszerű technológia (robottechnika, automata gépsorok, futószalag stb.) 2. Sokféle ásványkincs – fejlett ipar Az USA területét 3 ipari körzetre oszthatjuk: Körzet: Táj északi körzet Nagy Tavak, Atlanti-óceán partvidéke vasérc, szén déli körzet Mexikói öböl partvidéke kőolaj, bauxit Sziklás nyugati hegység, körzet Csendes-óceán partvidéke Nyersanyag színesfém, nemesfém, urán, fa Iparágak vaskohászat gépgyártás  autó vegyipar alumíniumipar  repülőgép  űrhajózás elektrotechnika  számítógép atomenergia  hadiipar faipar  papír Központok Megalopolisz* Detroit (Ford) Chicago Dallas Atlanta Houston San Francisco Los Angeles *Megalopolisz = óriásváros (görögül): az Atlanti-tengerpart mentén az

egymáshoz közeli városok összenövéséből alakult ki. Legfontosabb tagjai: Boston – New York - Washington 3. Korszerű, önellátó mezőgazdaság – éghajlati övekhez alkalmazkodva: a) északi területek: tavaszi búza, árpa, rozs, zab (~ Kanada) b) központi területek: őszi búza, kukorica, szója; sertés, szarvasmarha c) déli területek: déligyümölcs, szőlő, zöldség, gyapot, cukornád, mogyoró MEXIKÓ ÉS KÖZÉP-AMERIKA FÖLDRAJZA 1. Mexikó a) Tájai: Kordillerák Mexikói-fennsík Kalifornia Mexikói-öböl partvidéke b) Ipar: főként a kőolajra és az ércekre alapozódott: kőolaj  vegyipar: benzingyártás – műanyag – festékek – vegyszerek színesfémek: réz, ólom, cink  elektrotechnika, gépgyártás ezüstbányászata világelső központjai: Mexikóváros, Monterrey c) Emeletes mezőgazdaság  a hegyvidékeken szinte minden megterem: 2000 m felett: ~ hideg öv: legeltető állattenyésztés:  juh  szarvasmarha

1000-2000 m: ~ mérsékelt öv  kukorica, paradicsom, paprika, burgonya, dohány (~Kolumbusz!)  bab (nemzeti étel: chilis bab) 0-1000 m: ~ forró öv:  banán  déligyümölcs, gyümölcs  tök (dinnye) 2. Közép-Amerika országai a) Közös jellemzők: főként a mezőgazdaságból élnek meg úgy, hogy trópusi növényeket termelnek a világpiacra:  „banánköztársaságok” fő terményeik: banán, kakaó, kávé, cukornád  rum, gyapot  pamut sok ásványkincsük van, de mivel iparuk fejletlen  eladják külföldre b) Legfontosabb országai: Panama: meggazdagodott a Panama-csatorna átkelési díjaiból Kuba: világhírű termékei a rum és a szivar Jamaica: bauxittermelése jelentős Bahama-szigetek: idegenforgalmi központ DÉL-AMERIKA FÖLDRAJZA 1. Általános jellemzők a) Ásványkincsekben gazdag földrész Guyanai-hegyvidék: bauxit Brazil-ősföld: „az egész periódusos rendszer” (~ Kanada) Andok: színes- és nemesfémek (réz,

ezüst)pl. Argentína = Ezüstország Az ásványkincsek nagy részét nem dolgozzák fel, hanem az USA vásárolja fel. b) Kétarcú mezőgazdaság (~Afrika) A korszerű ültetvényes gazdálkodás (világpiacra termelés) mellett a fejletlen családi gazdaság (saját ellátásra) is jellemző fő termények: trópusi területek: banán, kávé, kakaó, cukornád, déligyümölcs mérsékelt övi területek: búza, kukorica, szója, szarvasmarha, juh Andok: láma tengerpart: halászat 2. Dél-Amerika jelentősebb országai: a) Kolumbia - Bogotá b) Venezuela - Caracas c) Peru - Lima d) Bolívia – La Paz / Sucre e) Brazília - Brasilia f) Argentína – Buenos Aires g) Chile – Santiago de Chile 3. Brazília földrajza a) Tájai és gazdasága Brazil-ősföld: sokféle ásványkincs fejlett ipar  vasérc: vaskohászat, gépgyártás  feketeszén: hőenergia  bauxit: alumíniumgyártás  kőolaj: vegyipar Amazonas-medence: esőerdők 

fakitermelés (nemesfa, pl. mahagóni, ében, kaucsuk, brazilfa)  trópusi növények termesztése Paraná-medence: mérsékelt övi növények termesztése b) Fővárosa: Brazíliaváros (Brasilia) Nagyvárosok: Sao Paulo, Rio de Janeiro, Belo Horizonte AMERIKA GAZDASÁGFÖLDRAJZA (összefoglalás) Az amerikai földrész országai gazdaságföldrajzi szempontból 2 csoportba sorolhatók: 1. Angol-Amerika: (Kanada és USA): a) Sokféle ásványkincs – fejlett ipar Pl.: Amerikai Egyesült Államok gazdasági körzetei: atlanti körzet: szén és vasérc vaskohászat, gépgyártás (autó), vegyipar déli körzet: kőolaj, import bauxit vegyipar, alumíniumgyártás nyugati körzet: urán, színes- nemesfémek atomenergia, hadiipar, elektronika b) Korszerű, önellátó mezőgazdaság – éghajlati övekhez alkalmazkodva: északi területek: tavaszi búza, árpa, rozs központi területek: őszi búza, kukorica, szója; sertés- és szarvasmarhatartás déli területek:

déligyümölcs, szőlő, zöldség, gyapot, cukornád 2. Latin-Amerika: (Mexikó, Közép- és Dél-Amerika országai): a) Sokféle ásványkincs – fejletlen ipar a nagy népességszám miatt az ásványkincsek (Andok: arany, ezüst, Brazilfelföld: vasérc) nagy részét exportálják, a bevétel nagy része élelmiszerre és fegyverkezésre megy el, nem iparfejlesztésre az ásványkincsek egy részét a fejletlen technikával sem kibányászni, sem feldolgozni nem tudják. b) Behozatalra szoruló mezőgazdaság a nagy népességszám miatt a mezőgazdaság nem tud önellátó lenni az ültetvényes gazdálkodások világpiacra termelnek (kakaó, kávé, banán, gyapot, cukornádrum), nem önellátásra rendezkednek be. egyes élelmiszereket importálni kell az állattenyésztésben jellemző a szarvasmarha túlsúlya. Az eltérő fejlettség miatt sajátos kereskedelmi munkamegosztás alakult ki Amerika országai között: késztermék, iparcikk, feldolgozott

ásványkincs ANGOL-AMERIKA LATIN-AMERIKA mezőgazdasági nyersanyagok, ásványkincsek 3. Amerika legfontosabb ipari központjai: a) Angol-Amerika: Kanada: Toronto, Ottawa, Montreal, Vancouver USA: New York, Washington, Detroit, Chicago, Dallas, Houston, San Francisco, Los Angeles b) Latin-Amerika Mexikó: Mexikóváros, Monterrey Brazília: Brasilia, Sao Paulo, Rio de Janeiro, Belo Horizonte Argentína: Buenos Aires