Kémia | Anyagtudomány » Id. Kerpely Antal - Vasbányászat és vaskohászat

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 76 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:12

Feltöltve:2019. május 04.

Méret:23 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

VASBÁNYÁSZAT ÉS VASKOHÁSZAT. IRTA Id. KERP Eh Y ANTAh MATLBKOVITS : .M agyarország az ezredik évben VII 11 Vasbányászat. Vaskohászat Vasgyártás. A vas gyártása ősrégi iparág Magyarországon*) ; nemzetinek, magyarnak azonban csak néhány rövid esztendő óta mondható. Azelőtt német volt a szó teljes értelmében, és nem is lehetett más, mikor a bányászati ismereteket terjesztő, egyedüli hazai tanintézet Selmeczen, megalapítása napjától (1763) egészen 1867-ig tisztán csak német volt, nemcsak a nyelv, hanem szelleme tekintetében is. Igaz, hogy első és 1848-ig egyedüli szakiskola volt Ausztria és Magyarországban és nemcsak Magyarország számára nevelte a szakembereket; oly nyelven kellett tehát tanítania, melyet hazánk határain túl is meg tudtak érteni. Másrészt hazai bányászatunk jelentékeny és legfontosabb része a kincstár birtokát képezte, ennek igazgatása pedig Bécsben volt központosítva a cs. kir udvari

kamaránál mint központi hatóságnál és ennek megszüntével, 1849-től kezdve, a cs. kir pénzügyminisztériumnál, szintén Bécsben 1867-től kezdve, hazai alkotmányunk visszaállítása után, a m. kir pénzügyminiszterium alá helyezett kincstári bányaművek hivatalainál lassanlassan megindult a magyarosodás, eleinte rendeletek és jelentések útján, azután az ügyvitelben egyátalában és csak későn, sajnos, nagyon későn, a szóbeliség terén is ; a mire t. i a bányászati akadémiából a hetvenes évek vége felé teljesen magyar nyelven kiképzett fiatal szakemberek kerültek ki és ezek a 80-as évek folyamán túlsúlyt kezdtek nyerni nemcsak a kincstári, hanem a hazai bányavállalatoknál egyátalában. A bányászat magyarosodásával azonban nem tartott lépést a bányászat és nevezetesen a vasgyártás termékeire utalt fogyasztó közönség hazafias érdeklődése, vagy hogy kíméletesebben fejezzem ki magamat : a méltánylás érzéke. *)

Keletkezését hazánk tájain az •Ezeréves magyar állam és népe• czímü alkalmi munka 459. lapján fejtegettem 11* 164 Megszokás, előitélet, a külföldi termelők küzdelme az elfoglalt és átörökölt piaczokért, barátság vagy rokonság kötelékei, egyes idegen igazgatók vagy intézők gyülölete, sőt megvetése minden iránt a mi magyar, annyi meg annyi tényezőnek az összműködése nem engedte meg vasgyártásunk megállapodását, elterjedését és anyagilag oly mérvü gyarapodását, melyre a műszaki téren, minőség tekintetében is, elért sikereinél fogva méltán igényt tarthatott volna. Egy vasember erélyére és elszánt akaraterejére volt szükség, hogy a hazai vasipart fölöttébb kárositó türhetetlen viszonyoknak egyetlen varázsütéssel, hatalmi szavával, véget vessen. Ezt a hatalmi szót Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter mondta ki amaz~ első rendeleteiben, melyekkel az államvasutak :és az államgépgyár

igazgatóságainak meghagyta, hogy mindazon vasszükségleteikct, melyeket állitólag belföldön nem képesek fedezni, csakis az ő személyes engedélyével hozhassák be külföldről. Nem is volt könnyü dolog azt az engedélyt kieszközölniök. Nagyon nyomós és meggyőző okokkal kellett azt támogatni és bebizonyítani, hogy hazai vasiparunk a kivánt tárgyat tényleg nem képes produkálni. Zimmermann Frigyes, akkori gépgyári igazgató, nem egyszer panaszkodott Baross zsarnokságáról és hogy legmeggyőzőbb érveléseire is csak azt feleli, hogy: Nem! Hanem aztán volt is foganata annak a miniszteri önfejüségnek. Az idegen ipar pártolói rettegtek, az igyekvő, áldozatkész hazai vállalatok pedig versengve iparkodtak a külföldi favorizált czikkek termelését meghonositani és oly szinvonalra emelni, hogy a fogyasztóknak a kényszercserét elviselhetővé és végre kedvessé tegyék. Sikerült is ez a szó teljes értelmében ; de a siker nem következett

be egyszerre és nem is oly gyorsan, mint a hogy itt elmondhatom; azonközben pedig nagy visszahatásnak lett a szülője. Vasgyáraink emelkedése, fejlődése ugyanis - az osztrák iparosok felfogása szerint - félelmetes arányokat öltött. Az osztrák piaczon is kezdtünk hóditásokat tenni, hacsak szerényen is. Ez még inkább megrémítette szomszédainkat, és mert az osztrák vasnak beözönlése hazánkba - az állami vállalatokat kivéve - még mindig oly hátteret talált a magánvállalatok és a kereskedelmi üzérkedésben, hogy vasgyárainkat gazdasági szempontból rendkívül megkárosította, magyar részről is elérkezettnek látszott az idő a fegyverszünetre, a kölcsönös egyezkedésre. 1886-ban már limitálva lett a vastermékeknek azon mennyisége, melyet kölcsönösen osztrák s illetve magyar területre szabad volt bevinni, azaz eladni. Ezzel az öldöklő versenynek természetes gátat vetettek, melynek védelme alatt hazánkban a vasgyártás oly

tökélyre tudott emelkedni, hogy a millenniumi kiállításon termelvényeinek választékosságával, minőségével és a külső kikészítés csinosságával, közel és távol idegen szakférfiakat őszinte bámulatra ragadta, s talán nem leszünk szerénytelenek, ha azt mondjuk, hogy méltán. A magyar és osztrák vasgyárak közt létesült egyezményt és különösen végrehajtását i.fagyarországon rossz szemmel nézték a be nem avatott körök és az azóta divatba jött kartellek azon fajtája kÖí:é sorozták, melyek tisztán csak a fogyasztó nagy közönség kizsákmányolására vannak irányozva. 1G5 Nem ismerjük ugyan azt a hatást, melyet bányászati és kohászati, de különösen vaskohászati kiállításunk honfitársainkra egyátalában és nevezetesen azokra a körökre gyakorolt, melyek a helytelenül vaskartellnek nevezett egyezményt elejétől fogva elitélték, mert hiszen a közvéleményt tájékoztató napi iradalom a kiállitásnak ezen

csoportja iránt, mondhatni, sértő közönynyel viselkedett; kétségkivül csak azért, mert nem rendelkezett eléggé szakértő és a közgazdaság minden terén kellően tájékozott tudositókkal, a szakavatott közléseknek pedig nem szivesen adtak helyet a napilapok. :Mindazonáltal biztosra veszem, hogy látván a vasgyári iparnak impozáns, tiszteletet parancsoló fejlődését, a vasegyezmény iránt táplált ellenszenvöket a napilapok is alap nélkül valónak ismerték fel. A mi magát a vasegyezményt illeti, hangsúlyoznom kell, hogy az csak a szorosan vett kereskedelmi rúdvasfajtákra és vasgerendákra vonatkozott. Vaspályasinekre, durva, finom és kazánlemezekre, nyersvasra és állami gyárak által az állami vállalatolrnak szállitott vasgyártmányokra nem terjedt ki. Alapeszméjét az egyes vasgyárak termelőképességéhez mért kontingentálás képezte ; egyrészt, a mint emlitém, kölcsönösen az osztrák és a magyar területre ; másrészt a két

ország saját gyári piaczaira vonatkozólag. A vasárak, melyek, mint rendesen, a németországi árak szerint szabályoztattak, tulajdonképen mint más körülmények között is, csak irányt adtak, de itthon senkit sem köteleztek, még akkor sem, ha egyik vagy másik vasgyár az őt megillető hányadot már ki is merítette. Hiszen a külföldi verseny ki volt zárva és a hazai vasgyárak, a folyton növekedő szükséglet folytán, mind jól el lévén foglalva, inkább egymás támogatására, mintsem megkárositására törekedtek. Ez alatt a hathatós védelem alatt békés és háborittatlan tevékenység fejlődött ki országszerte. A vasgyárak állandóan és egyformán el voltak foglalva és ennek a révén, a nőttön-nőtt hazai fogyasztás arányában, fejleszthették telepeiket és üzemüket A nagy vasgyárak természetesen nagyobb, a kisebbek szerényebb arányokban. Ez állapotoknak legnagyobb hasznát vették az országban szétszórt kisebb vasgyárak,

melyek a vasegyezmény keletkezése idejében, kevés kivétellel, a tönkre jutás szélén állottak és féktelen verseny esetére régen eltüntek volna a föld szinéről ; a fogyasztók pedig annak a néhány nagy vasgyár önkényének lettek volna kiszolgáltatva. Nem kevésbbé üdvös hatással volt a vasegyezmény a munkásnép és a gyári kerületeket lakta közönség érdekeire. A munkás, a ki állandóan vagy huzamosb időn át egy és ugyanazon gyári telepen talál foglalkozást, bizonyos jóleső megállapodásra jut, bizonyos jó módra tesz szert, úgy hogy könnyü szerrel családot alapíthat. Azonfelül szakmájában nagy ügyességet sajátit el és ez rendszerint jövedelmét fokozza és állását biztosítja. Továbbá nem kénytelen a vasgyári munka csökkenésével más, távoleső gyárakban, családja hátrahagyásával, munkát keresni és minden áron elfogadni. A gyári kerületek lakói pedig ilyen kedvező esetekben állandóan értéke- 166

sithetik gazdasági termesztm ényeiket és más keresetre is tehetnek szert fuvarral és napszámm al. irtózattal gondolhat unk arra, hogy mivé lett volna vasgyári iparunk, ha a vasegyezm ény 1886-ban nem létesül. A nagyobb vasgyárak , a milyenek a rimamurán y-salgótar jáni, a resicza-aninai és a zólyombrézói telepek, örökös küzdelemb en az osztrák gyárakkal , nem követhetté k volna ama rohamos haladásokat, melyek az utolsó tíz év alatt a vasgyártá s módozata it és alapfeltételeit teljesen megváltoz tatták. Hátramara dásuknak pedig versenyké pességük megszüné se lett volna a következm énye. Piaczaink ismét nyitva állottak volna az osztrák vasgyárak nak és ezek nem késtek volna a lehető legnagyob h hasznot húzni, a magyar fogyasztó közönség és állami intézmény eink ro·ására. Szerencsé re nem úgy történt. A vasegyezm ény védőszárnyai alatt a salgótarjá ni, ózd-nádas di, resicza-aninai vasgyári telepeken, hogy

gyári berendezéseike t folyton a kor színvonalá n tarthassák , több millió forintra rugó t·ekons u kcziókat és beruházás okat tettek és a kisebb vasgyárak is mind, szerény határok között, javították berendezé seiket és biztosított ák versenyképességü ket az ország határain belül. Sőt a kincstár is, mely egyes finomító és hengerműveit inkább politikai és közgazdas ági szempontb ól tartja üzemben, kénytelen volt, minden takarékos sága daczára, új termelési ágakat meghonosítani és a meglevők berendezé seiben egyes kikerülhet etlen változások at megtenni. Vasgyári iparunkat a tiz évi békés fejlődés annyira megizmos itotta, hogy 1895-ben harminczmillió forintnyi piaczi értéket meghaladó vas- és aczélárúkat volt képes produkáln i. Tehát eléggé fontos tényezője hazánk közgazdasági érdekeinek , melyet egyesek előitéletének feláldozni nem szabad, és a míg a vasegyezm ény csak a termelés kontingen

tálására szorítkozik, tehát a fogyasztók érdekeit sem téveszti szem elől : az állam erkölcsi támogatás át is méltán megérdemli. Tagadhata tlan és az ügynek természete s folyomány a, hogy az osztrák vasiparnak legalább is épp oly hasznára volt az osztrák-m agyar vasegyezm ény, mint a miénknek ; különösen pedig a stíriai és alsóausztr iai vasgyári állalatoknak, melyekne k prosperálá sa ezután is az egyezmén y szellemétől. irányától és tartamától függ. De végre is ez az intézmény kölcsönös ségen alapul és összes eredményeiben is kell, hogy az érdekeltsé g minden tagjának bizonyos előnyöket biztosítson. Vaskiállitá sunk hatását két· égkivül nagyban emelte vol~a, ha mint igazán országos kiállítást egyetlen csarnokba n áttekinthetően és a gyárak földrajzi sorrendjéb en mutathatt uk volna be a laikus és a szakértő közönségn ek .z tásáról első tervezések alkalmáva l fel is merült ez eszme, melynek

megvalósí hogy aztán, történt !gy leküzdhete tlen nehézsége k miatt le kellett mondani. remekeit aik egyes nagyobb bánya- és kohóválla latok telepeik és gyártmány saját külön pavillonjaikban mutatták be*), többi része pedig a közös bányászati *) Osztrák szabad. cs és kir államvasut-t ársaság, rimamurány -salgótarjáni vasmű-részvény­ társaság, zólyomi ~Unio«, diósgyőri magyar kir. vas- és aczélmü Fülöp Szász- Coburg gothai herczeg. , -~ " 4) "CS 4) •j . N 4) < ol -~.: .0 168 és kohászati csarnokban állítottak ki. A csarnok képét és alaprajzát az 1-ső és 2-dik számu két ábrában mutatjuk be. A 2-dik ábrába irt számok az összes kiállítók helyeit jelzik. A dőlten szedettek a vasipar, a többiek a fémipar csoportjába tartoztak A névsorban a csarnok emeletén levő kiállitók nincsenek felemlítve. 1. Királyi pénzverő kiállítása 2. Máramarosi magyar kir kincstári sóbányászat 1

,- L-~ - -- 1. , CE CT7 LLJ l j r,~ ~~ r o 9 1 = rr ,~, . J L Q ~ ==:. - ==- 1 2. 3. 4. 5. 5. "l ·1 s-. - Ir ~,, =wi · " Ci 1 ;-; ábra. A bányászati és kohászati csarnoknak alaprajza Magyar kir. főbányahivatal Selmeczi magyar kir. zúzóműfelügyelőség Magyar kir. bánya- és kohóhivatalok gyűjteményes kiállitása a) Magyar kir. beszterczebányai rézpőröly . 169 6. Magyar kir (kincstári) vasgyárak központi igazgatósága 7. Magyar kir központi fémkohó Sclmeczbányán 8. Első cs és kir szabadalmazott dunagőzhajózási társaság bányaigazgatósága Pécsett. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Selmeczbányai magyar kir. bányászati és erdészeti akadémia Nagybányai magyar kir. báyaigazgatóság Sárkány J. K örökösei és társai, Concordia Msgyár, Csetneli Demuth K. J Fehérkő Knoblauch Richárd, kőszénbánya. Magyar kir. bányaiskolák Chaudoir G. és társa

rézhengerművei, Budapest Sárkány Kornél, Disznód-Horváth. Trifaili kőszénbánya-társulat. Kissebesi gránitkőbányák részvénytársaság, Budapest. Hazai aszfaltipar-részvénytársaság. Nadrági vasipar-társaság, Nadrág. Bcszterczebánya szabad kir. város rézbányája Borsodi bányatársulat Rudabánya és a witkovitzi bánya- és vaskohómíí-lársulat kotterpataki miive. 23. Dobsina bányaváros, vaskő- és kobalt-nikolércz bányászata 24. Brassói bánya- és kolió-részvénytársa,ág, Budapest 25. Hunyad vármegye kiállitása 26. Czinkhengcrmű, Vácz 27. Heinczelmann-féle vasgyár-bányatársnlal, Hisnyóviz 28. Prihradny-féle vasgyár-társaság, Breznóbánya 29. Hernádvölgyi magyar vasipar-részvénytársaság, Kro111pach 30. Csáky László gróf prakfalvi vasgyárai 31. Greiner Arthur vasgyár-igazgató, Krompaclt 32. Gcramb János József-féle bánya-egylet Sclmcczbányán Az épület emeletén mintegy 40 kiállító volt, kik közül

kiemeljük Andrássy Géza gróf vasgyáraínak, Jakobs Ottokár kassahámori, Scholtz Gusztáv merényi és Lánlzky Sándor szentkeresztbányai vasgyárának termékeit. Vasiparosaink dicséretére legyen mondva, hogy nagyja és apraja mind, erejéhez mérten, igyekezett az ezeréves h.aza ünnepéhez és fénye emeléséhez őszinte hazafisággal hozzájárulni. Következőkben ismertetem rövid vázlatokban hazánk vasbányászatát és a vele szerves kapcsolatban lévő kohó· és finomitótelepek terjedelmét, illetve évi termelőképességét, az 1895. évi eredmények alapján Ezeknek kapcsán pedig figyelemmel leszek az egyes vállalatok által kiállított tárgyakra és termelvényekre is. Hazánkban a vasérczek előfordulása nagy félkörben, mintegy övként húzódik nyugotról északnyugatra, észak, kelet és dél felé. Nyugot felől, Zólyom-, Gömör-, Szepes-, Abauj-, Torna- és Borsodmegyében, a telepek egy karakterisztikus csoporttá tömörülnek. Kevés

kivétellel pátvaskőtelepek, vagy inkább teleptelérek, melyek a felső szintekben vagy az érintő lapokban, majd kisebb, majd nagyobb mélységig, barnavaskövekké változtak át. · líü A telepek kitöltő anyagát gyakran vagy közbeszóród ott, vagy közbeágyazott fémérczek kísérik. Helyenként egyedül réz, de többnyire ezüst-, réz-, antimon- és kénesőtartalmu fakóérczek : majd mint keskeny pászták, majd kisebb· nagyobb lencsék alakjában, de többnyire oly módon, hogy a telepek mélyében feltünően ritkulnak, vagy egészen eltünnek; vagy ha a felső szintekben ki nem kerülhetők, az egyes érezek - s ezt különösen hangsúlyoznom kell - a fejtésnél vagy a góí-czokon, minden nehézség nélkül különválaszthatók , olyannyira, hogy a visszamarad ó fém, mint például réz, a termelt nyersvas, minőségére káros befolyást már alig gyakorol. Jellemző ro,·ábbá e csoport vaskő előfordulására, hogy sok helyütt régebben, a

mikor ugyanis a telérek még gazdagabba k voltak ezüst-, réz- és egyéb fémekben, a kiaknázás és kohósitás éppen ezekre a fémekre irányult, a vaskő pedig mint a telér kitöltő meddő anyaga a hányókra került. Jgy például Libetbánya, Zólyommeg yében, eredetileg rézkohó volt.· ) Igaz, hogy nem vitte sokra sem mint rézkohó. sem mint vaskohó Rozsnyó vidékén, Gömörmegy ében, hajdanában kizárólag rézbányásza t volt és ennek ,·askő-górczai még az utolsó években is, helyenként mai napig, külön bányahatósá gi adományoz ás és élénk ,·álogatás tárgyát képezik. A dobsinai pátvaskő-telepek rendes kiséröiként kobalt és nikolérczek ismeretesek ; de ezek most már oly csekély mennyiségb en fordulnak elő, hogy kohósitásuk már is szünőfélben ,·an. Kotterpatak on, hol jelenleg Szepesmegy c legjelentéke nyebb vaskőbányá­ szata van, húsz év előtt a vaskő szintén mint értéktelen kőzet halmozódott , fel a

hatalmas hányókon. Leithner Antal báró már 1873-ban, a kassa-odcrb ergi vasut megnyitása után indítványoz ta, hogy a fémbányákb ól nyert pátrnskövek vaskohászati czélokra használtassa nak fel ; az Oberschlcsi sche Eisenbahn-B edarf-ActienGesellschaft érdeme pedig, hogy mint egy húsz év előtt megindította e hányók értékesítésé t a vasgyártás czéljaira. A rimamurány -salgótarján i vasmű-részvénytársaság utóbb megszerzett szlovinkai bányái mind ez ideig rézbányák voltak . . Kassától Jászóig, illetőleg Alsó<letzenzéfig elterülő rnskőtelepek egész Onulatát közbeágyaz ott réz- és fakóérczfész kek jellemzik. A borsodmegy ei Telek-Rudó bánya községek határában -elterülő hatalmas vaskőbányák környékén rézolvasztó salak sokasága ad hírt a bányák hajdani rendeltetéséről stb."*) De vasércz- hegységünk legdélibb kinyúlványa inál is lehet hasonló jelen• ségekre utalnunk. A Dognácskát ól

askő községig haladó érczYonulatot réz-, ólom-, ezüst· és aranyérczek kísérik. Dognácskán az ólom- és ezüstkohó az 1883. évig volt üzeniben Ruszkabány án is ólom- és ezüstkohó előzte meg a vasgyár keletkezését stb. s vannak geológusok, kik a hazánk keleti részeiben *) Már 1379-ben lett királyi város. 1642-ig változó eredmény nyel működött mint rézkohó 1634-ben épült az első vasolvasztó . *) A sokfelé elszórt vassalak azonban és a kézi munkám! kiÜjt bányaüregek azt is bizonyítják, hogy e vidéken hajdanában a vaskészités mesterségét is jól értették. 171 levő vaskőtelepekről, nevezetesen a gyalári hatalmas vaskőtömbről azt állitják, hogy valamely fémtelepülésnek óriás vaskalapja. Nem lehet feladatom hazánk számtalan vasércztelepeit egyenkint és részletesen ismertetni; de a legnevezetesebb vaskőelőfordulásokat, a mennyiben itthon értékesittetnek, okvetetlenül kell hogy a kohókkal együtt, ha

kivitel tárgyát képezik, kellő helyen, röviden ismertessem, még pedig a vaskő-öv nyugoti szélétől kezdve, folytatólag észak-nyugat, észak, észak-kelet és dél felé haladván ismertetésemben. Zólyom megye. Vaskövek. Zólyommegyében, hol alighanem hazánk vaskohászatának ringott, most még csak egy olvasztó van működésben : Libetbányán*) s ez is a kisebb fajtából való. A vaskövek kovás vegyületek (szilikátok), alig 30-32°/o vastartalommal s a sok sziliczium mellett nehezen olvadók. A vaskő-telér trachittufa és dolomit választólapjai közt fordul elő ; 8 m vastag, helyenkint 120 méternyi tömzsig vastagodván A fejtés tárókkal és fejtőpásztákkal történik. A termelés átlag 40000 q vaskő, melyet lejtős kocsiúton a 11 km. távolságban fekvő vasolvasztóhoz fuvaroznak. A vasköveknek több érdekes példánya (kristályos kalcedonszerü kiválással) ki volt állítva. Vaskohók. A vasolvasztó köbtartalma 53682 m 3 • A

kéthengerü, fekvő fúvógépet rendesen felülcsapó, egészen vasból szerkesztett vizi kerék - vízhiány beálltával pedig 30 lóerejü gőzgép - hajtja. Torokgázzal fülő vascsövü léghevitő, két pörkölőpest és egy kupolókemencze egészíti ki a kohó berendezését. Évi termelése 11.000 q nyersvas és 4-5 ezer q öntött áru, melyet nagyobbára közvetetlenül az olvasztóból öntenek. A kohó 128 részvényének 73 1/3 részét a kir. kincstár birja, mely tekintettel a szegény lakosságra, áldozatok árán tartja fenn az olvasztó üzemét A nyersvas különben mint öntővas rendkívül jó minőségü és igen szép felszinü öntvényeket ad. Nagyobb részét a kisgarami kincstári edényöntömű, csekély részét pedig a zólyom-brezói finomitómű veszi meg. Szürke és fehér nyersvasat, a megfelelő salakkal, nyers intallácziós czikkeket és kisebb fazék-öntvényeket állított ki a bányászati és kohászati csarnokban. bölcsője *) Az

1634-ben épített vaskohót, a vas rossz minősége miatt, 1653-ban már megszüntették. II. Rákóczy Ferencz idejében a vas előnynyel alkalmaztatván golyók öntésére, nemes Modor Samtt beszterczebányai polgár 1720-ban a parasztkemencze helyébe nagyolvasztó! állított, mely hetenként 80-100 mázsa nyersvasat és öntött czikkeket (üstik, lábasok, csövek, csigák, lrnrekek) szolgáltatott. A nyersvasnak egyik részét a Beszterczebánya melletti Kostiviarszka (Élesd) faluban állott frisstüzckben finomíto tták és kovácsolták ki sokféle czélra. Itt készült sok alkatrésze az első gőzgépnek, melyet Magyarországon 1722-ben az u jbá nyai bányáknál vizhuzás czéljából felállitottak. 1790-ben a kincstár 73 1/s/128-ad rés zvényt vett á t és azzal az igazgatóságot is, melyet ma is gyakorol. 173 Finomitó és hengermíí három van Zólyommegyében : A kincstári Zólyom-Brezón, az »Unio« lemezgyár-társulaté Zólyomban és a

Prihradny-féle vasgyártársulaté Bikáson (Breznóbánya) mellett. A 3. és 4 számu két ábrában képben és alaprajzban bemutatott zólyombrezói*) .finomitó és hengerműben jelenleg a következő berendezések állanak fenn : 9 fagenerátor, 38 kőszéngenerátor, 2 aknaalaku fújtatott kőszéngenerá­ tor; regenerátiv gázfűtéssel ellátott 9 kavaró-, 2 Martin- és 10 forrasztó kemencze ; lemezizzitásra szolgáló 5 lemezizzitó lángkemencze. A bugavas és a nyerssin hengerelésére két vizzel hajtott hengersor és egy tartalék buczahengersor. A kereskedelmi áru és finomabb idomvasak előállítására 250-350 lóerejü gőzgéppel hajtott gyorshengersor. Középszelvényü idomvasak, laposvas és csőgyári szalagvas hengerlésére turbinával hajtott két egyetemes hengersor. Vasgerendák és nagyobb szelvényü idomvasak, nemkülönben gépszerkez.eti vasak előállítására : 400 lóerővel felszerelt nehéz hengersor Kazánlemezek és kisebb méretü

hidlemezek gyártására 300-400 lóerej ü gőzgéppel hajtott lemezhengersor. Nehéz keret- és kazánlemezek, széles és hosszu laposvasak gyártására 1000 lóerejü reverzáló egyetemes hengersor. Ez utolsó két hengersort, hidszerkezeti vas készitése közben, feltünteti az 5 számu ábra Kikészitő, egyengető gépek, ollók és fürészek. *) A mint Angolországban Stockton és Darlington között 1825-bcn az első gőzzel hajtott vasut a forgalomnak át volt adva, a vasutépités kérdése a kontinensen is mindjobban foglalkoztatta a nagyobb államok kormányait. Hazánkban is, az 1825-- 1827-füi országgyülés által kiküldött regnikoláris deputáczió javaslata alapján, az 1836. évi XXV t -czikkcl 12 vasutvonal építése lelt elrendelve A szükséges vaspályasinek gyártására a selmeczi főkamaragrófi hivatal, Svaiczcr Gábor akkori főkamaragróf kezdeményezésére, Zólyom-Brezón kavaró- és sinhengermű építését hozta a bécsi udvari kamaránál

javaslatba. Lobkovitz L Ágost herczeg kamaraelnök a bemutatott tervet elfogadta; az építés 1840-ben kezdetét is vette, hanem a magyar bányászati ügyek vezetésében a negyvenes évek elején többször beállott változás, nemkülönben az 1848-iki szabadságharcz annyira késlel• tette a gyárnak k1épitését, hogy a vasuti singyártás csak 185:-l-ban vehette kezdetét. A Yasmű, vízerő és fatüzelő használata mellett, körülbelül évi 85.000 bécsi = 48000 métermázsa rúdvas, vaspályasin és közönséges lemezek termelésére épült. Midőn 18G7-ben a nemzeti kormány az orsz. kincst bányásnt és kohászat vezetésé! is átvette, az új kormány első pénzügyminisztere a zólyombrezói vasgyár időszerü átalakítását helyezte közel kilátásba. Tervbe is vették a Siemens-féle regeneratív fütéshez szükséges berendezéseket, egy Martinpestnek a felépítését és vasgcrendáknak a gyártását Ezen tervbe vett átalakítások azonban nagyon

lassal1 haladtak és miután időközben, a Bessemcr-aczélgyártás életbeléptetése után, a vassinck aranykora lejárt, a gyári telep folytonos hanyatlásnak indult, úgy, hogy a kazánlemezek gyártását csak 1875-ben, a vasgerendák termelését pedig csak 1877-ben kezdhették meg. Az 1881. év elején Szapáry Gyula gróf, akkori pénzügyminiszter, külön központi igazgatóság alá rendelte a kir vasgyárakat és korszerü átalakitásukat őszinte jríindulattal indította meg A zólyombrezói vasgyárnak átalakitása 1882-ben vette kezdetét és több új üzemág meghonosítása mellett 1886-ban nyert befejezést. • 1í3 Hengerelt és vontcsövek készítésére, továbbá csőkapcsoló részek kovácsolására gépek és egyéb felszerelések. A gőzerő mindössze 2600, a vizerő 350 lóerőnek felel meg. A. zólyombrézói vasgyárhoz tartozó pieszoki hengerműben van : 2 egyesitett kavaró és forrasztó pest, bucza-, gyors- és egyetemes hengersor A

clzvatimechi finomlemezhengermű rendelkezik öt lángpesttel és két hengersorral. 50 lóerejü két vizi kerék hajtja Az 1895. évi termelés : hid-, gép-, vagon- és épülets::erkezetekhez való, továbbá kereskedelmi és alakos hengerelt vas 189.(j 10 q, finom, durva és kazánlemezek 62.884 q, összesen 252494 g Azonkívül a vasműhöz tartozó csőgyárban: gáz- és iznzető, gőzvezető és forrcsövek 20.224 q A felhasznált középterményből l 51.G90 q volt :Iartin-Siemens-féle folytvas, még pedig 90968 q saját termelésü és 60722 q Vajdahunyadról való; a többi középtermény saját termelésü forrasztott, illetve ka,·art vas volt. A kir. kincstári vasgyárak a bányászati és kohás7ati csarnoknak a 2. ábrában 6-tal jelzett területeit vették igénybe Itt láttuk a zólyombrézói vasgyan telep összes fél- és késztermékeit igen tetszetős csoportokban. (1. a 6 ábrát) Minden fajta kereskedelmi és szerkezeti rúdvas; a legtöbb alakos vas (U,

T, H, kettes-T), szeglet és ablakvas; hidszerkezetnek való lapos, széles, reczézett és bordás vas; fekete kereskedelmi és mintalemezek, vaggonfedő lemezek, maratott sajtolólemezek, medencze- és kazánlemezek, mozdonykeretek. Gáz-, gőz- és vízvezető hengerelt és vont vascsövek ; aczél-fúrócsövek és fúrófelszerelések; aczél-forrcsövek, gőzkazánok és rrozdonyok részére ; szénsavpalaczk; vaggonfütőtestek; hűtő csőtekercsek stb. A legtöbb vas-, lemez- és csőfajtának alkalmazási módja külön-külön fel volt tüntetve. Minőségi próbák a legkülönbözőbb és a legmesszebb menő igénybevételek mellett képezték az egyes csoportok kiegészítő részeit. A gyárak rajzai és képei fejezték be az érdekes kiállitás diszitését. A zólyombrézói gyártelephez tartozó kisgarami") üntömüben termeltek 1895-ben : gép-, hengermű-, installácziós és fazekasöntvényt 25.117 q-át *) A ·;isgarami (róniczi) mű mint rnsgyúr

évszazadokon át fontos szerepet játszott a felvidéki vasipar terén. Első telepítése idejéről nincsenek pontos adataink; csak azt tudjuk, hogy 1580-ban a kir. kincstár kezelésébe és birtokába ment át s hogy a vaskohó és hámor - Plahüttcn una .Iammerwerk - első kincstári sáfárja Zirnprecht Frank György volt 3 frt heti fizetéssel 1604-ben a vasgyártás korlátozását rendelték el, hogy az erdőket a nemesfémbányászat érdekében kíméljék. 1638-ban báró Prandeis kir. biztos nincs megelégedve a vasgyár eredményeivel, - kevés a munkás, kevés a vas -· daczára annak, hogy Habermann Jakab jó rendben tartja a művet. Ez, mert nem katholikus, csak ideiglenesen van alkalmazva, de át fog térni, a mint számadá• saival elkészül. 1749-ben egy olvasztó volt üzemben !:10 b. mázsa heti termeléssel; 32 hétnél tovább nem dolgozott. 1806-ban két olvasztó műl<ödik. Egy 28• magas 270 b mázsa heti termeléssel, egy 25• magas 172 b. mázsa

heti termelésse! 1813- és 1815-ben az öntészet terén nagy haladásokat tesznek ; két öntöttvas hid készült Kis-Garam részére, mind a kettő még most is használatban van. 1830-ban hevített fúvóléggel olvasztanak 174 12.000 q zománc zozott állapotb an került a piaczra A zománczoló-műben azonkiv ül 800 q sajtolt edény készült A kisgarami öntő és edényg yár kiállitása nemcsa k a legterjedelmesebbek, és soka leggazd agabbak egyike volt, hanem tárgyain ak szépség e, minősége lől mindenfe melyben et, figyelm a azt emelte félesége tekintetéből is megérd ü egyszer sajtolt, és öntött eit, öntvény részesül t. Bemuta tta kereske delmi nyers és czikkeit ziós és díszített zománc zozott edényei t; zománc zozott installác ürefalburkoló lemezeit. Ott voltak sokfélek épen elrende zett korlátru dacsok tvények gezett hengerek,· villamos vasuti talpak és vezetőoszlopok, díszön munkás egy ; onokon medaill ku paizsala (Ő

Felsége és Mátyás király arczképei ő jelképez sét termelé évi tiz életnag yságu szobra : a zólyombrézói vasgyár tiz vascsom ót forgatva, 6. ábra) Az osztrák » Unió«, cs. és kir szab vas- és ac;;élgyár-lársaság Zólyom 1 kis ban*) következő berende zéssel rendelk ezik: 2 Siemens-Martin-kemencze, és 3 uxBichero 8 ze, kemenc ró gázkava Bessemer-telep, 2 kettős regener ativ henger9 encze, pléhkem és Siemens-féle regeneratív gázforra sztó, 13 izzitóviz. sor és a megfelelő segédgé pek. Hajtóerő 1165 lóerő gőz és G00 lóerő segélyé Ezen, 1895 végével még teljesen be nem fejezett berende zések q-át, vel termelte k 1895-be n : különféle finom, durva és kazánle mezeke t 93.317 el kelt q 26.270 ásra egyre-m ől melyekb kereske delmi rúdvasa t 30.940 q-át, osztrák piaczon. Saját pavillonjában mutatta be összes vas és lemez-g yártmán yait. Ott mellett voltak az első kisérletekből származ ó kereskedelmi rúdasc somók

kikésziszépen ns), szegletr és roncs lapos,ab , (gömbö lyü, négyzet , karika, párkány 0·5mm. tett vékony folytvaslemezek (tető-észárlemez, mintalemez 1600 X 4000 X mm. és 9 X 12.000 és 1300 X 4000 X 0·3 mm. méretig), kazánle mezek (900 X 5000X5 1000 X 12.000 X 3 mmnyi méretek kel),kör lemezek , bordás lcmez( l000X és tálmilliméter), horgany zott tetőlemez, fehérlemez, lövegbu roknak való keret; készült sajtóval i hydraul ; lemezek , ólmozo tt és szépen diszitett lemezek ezek s próba i minőség mu nagyszá rovátko lt tűzszekrénylemez mozdon yok részére ; rajzok. gyári és közt egyenes lemezből kivert oroszlánfej és rózsa; hengerá llvány és A Priltrad ny-féle vasgyár i társula t Bikáson*) l közvetetlenül fűlő Ebből 0 Gépműhe ly, frisstüzek , luimorok egyre fejlődnek. 1871-ig volt 1839-ben készült az első hengermű Zchrenba chon, a hámor helyébe. üzemben. finomító salak érté1864-bi:n indult meg az új olvasztót

elep két nagymére tü olvasztój a, kesítésév el. Az egyilc olvasztó darabos aszalt fával fült négy kupoló1882-ben e két olvasztót , vaskő és faszén hiányába n, lebontott ák; helyökbe 1883-ban az lett része kiegészítő melynek dezéssel, öntőberen es kemeneze épült, terjedelm öntött és 1885-ben a sajtolt lemezedé ny gyártása és zománezo lása. re. 1883-bani *) 1871-ben keletkeze tt ón-, horgony- és ólommal bevont lemezek termelésé lmi rudvas kereskede 96-ig rendezték be a gyárat durva és kazánlcm cz gyártásár a és 189+-18 termelésé re. *) A libetbánya-háromvizi kohótársu lat, még pedig annak két tagja : a bcszterczebánya Würschín g Péter, 1834Puschman n József és Czilchert András, létesítette 1799-ben . 1824-bcn a társulatot alakította. sokára nem ki illetvc 1856-ban Príhradny Dániel János tulajdoná ba ment át, a 175 3 regeneratív gázkavaróva l, 1 frisstűzzel, 2 közvetetlenü l és 2 gázzal fülő

forrasztóval, . 1 kis Bessemer-co nverter (0662 q évi termeléssel), 1 közvetetlenül fülő izzitó-kemencze és 6 hengersoroz at segélyérnl termelt 1895-ben : kereskedelmi rúdvasat 62.104 q-át, kereskedelmi finom lemezeket 2803 q-át A kavaró- és forrasztó gázkemencz ék ellátására 9 kőszén- és 2 fagázgenerátora van. Hajtóerő: 295 lóerejü vizmotorok és 165 lóerejü gőzgépek. A bányászati és kohászati csarnokban, a 28-al jelzett helyen (2. ábra) állított ki: minden fajta kereskedelmi rúdvasat, a kereskedele mben dívó cso• magokban (gömbölyü, félgömbölyü, négyzet és kerékagy-va s, keréktalp-va s, kengyelvas, abroncsvas, laposvas); szegletvas, fedőszeglet-vas, ablakkeret-v as, T- és L-,·as; kereskedelmi vékony lemezek; szeráruk (nyers kocsitengelyek, ekelemezek, ekekések, kézi pőrölyök, vésők, repesztő rudak) ; Bessemer-ingot, minőségi próbák és egy pár üregezett henger alakos rns gyártására. Gömörmeg ye.

Gömörmegye mint nyersvas termelő kerület az első helyet foglalja el Magyarországon vasolvasztó inak nagy száma és a termelés nagys4ga miatt, melyekkel természetes en karöltve jár a vasbányásza t terjedelme és gazdagsága is. A) A vashegy-ltradeki érczvo1t1tlat és a;; ide tarto::,ó vasgyárak. Zólyomból jövet, a megye határához közel, a tiszolczi kir. vasgyárat találjuk elsőnek, a Rima-patak torkolatánál. Ennek folyása mentében, 14 kilométerrel lejebb vannak a rimamurány -salgótarján i vasműtársaság likéri és nyustyai kohói. Vaskövek. Mind a három kohónak legfontosabb olvasztó-any agát a gömöri Vashegy adja, mely Gömörmegy ének leghatalmas abb vaskő-előfordulása. A Vashegyet alkotó fekvő telérelz, tömzsök és lencsék Szirk, Turcsok és Rákos községek határaiban terülnek el. A Szirk és Turcsok községek határában fekvő hatalmas ércztömb kloritpalán fekszik; kovás fekete agyagpala a fedűje. Közbe átvonuló, 5-40

m vastag agyagpala és vakke három telepérre osztja átalános kelet-nyugoti csapásiránynyal és déli dőléssel. Az egyes teleprészek 1-30 m. vastagok Csapás irányában 3--4 kilométerre, dőlés irányában 270-300 méterre ismeretesek A felső szintekben hatalmas mélységig, dőlés irányában 200 méterig terjedő gazdag barnavaskő tömzsök és lencsélz képezik az ércztelepités t, közben vörös, agyagos és okeres vaskövekke l; azontúl a mélyebb szintekben és közvetetlenül a kloritpalától kezdve finom szemcsés pátvaskövek alkotják az egyes teleprészeket. A Rákos község határában fekvő, keselykőbe (Grauwacke ) és werfeni palába ágyazott telércsoport két teleprészből áll, egymástól szintén palarétegekkel elválasztva. A főtelér 10-45 méter vastag, csapás irányában 700 176 • tisztán méterny ire, dülés irányáb an 200 méterre ismeret es és ez idő szerint barnava sköveke t szolgált at. ó Az Ochtina község

határáb an fekvő, szintén e csoport hoz sorakoz tó. mondha nek lemívelt vel hradeki vashegy - egyes telephel yek kivételé A hradeki vaskőtelcpek, hasonló módon mint a vashegy iek, három ük telepsza kaszra oszlana k, leginkáb b vetődések követke ztében. A főtömeg mangán ban dúsabb barnavaskő, helyenk ént ép pátvaskő-tömzsökkel. A főtelep vastags ága 2-28 méter. A Sárkány -féle csetnek i és kunhegy taplóczai vasolva sztók vaskőszükségletük nagyob b részét a Hradekvaskőbányáiból fedezik. Felemlí tem még azt is, hogy Licze határáb an, a Heinczelmann-féle vasgyárhoz tartozó telepen, csekély jelentőségü vasköve k forduln ak elő. A vashegyi bányate rületek birtokos ai : a rimamu rány-sa lgótarjá ni vasmű­ , Fülöp részvén ytársasá g, melyne k rákosi bányate lepét a 7. ábrában láttatjuk t. -társula Coburg -góthai herczeg , a kir. kincstár és a chisnyó vizi vasgyár és voltára Vasheg yen a bányafe jtés

módja, tekintet tel a palakőzet lágy kereszt. a telepek helyenk ént 30 méterig ~rjedő vastags ágára, rendsze rint n irányába nak csapásá zek teleprés a fejtés, berakás sal. A keresztp ásztáka t hajtják. Az évi termelé s az egyes bányabi rtokoso k részéről a következő : .létcrmázsa 1,379.568 Rimamur ány-salgó tarjáni társulat ( 1895) 100.000 . . . . . . n Coburg herczeg bányáiba 208.000 Kir. kincstár bányáiba n • • 16 0 . 00 0 Heinczelm ann•féle társulat vashegyi, liczci és hradeki bányáiba n ., l ,847.568 Összesen . • A vashegy i vasköve k kémiai alkatát a 177. és 178 oldalon levő három táblázat ban foglaltuk össze. A vashegy i vasköve knek kohósit ása, a leírandó más kövekke l egyetemben, a következő kohókb an történik : Vaskohók. 1 A rimam1 wány-sa lgótarjá ni vasmii-részvénytársaság likéri és nyustya i olvasztó műveiben : a) Lillér.*) A Vasheg yen nyert összes vasköve ket, még pedig a

barnaálló pörkölő kemenczében vaskőfajtákat nyersen , a pátvask övet miután 14 hosszu megpör költék, közvete tlenül a bányara kodókró l Likérig vezető 13 km. vasköté lpályán szállitják a likéri kohókh oz. A vasszer kezetü , kohót telepített *) A társulat 1883-ban , a nyustyai vasuti állomás közvetetl en közelében l a vaspiacztól függetlenü tét szükségle nyersvas két nagy olvas7.tóval azon ezélból, hogy fokozódó társulatot, hogy a késztette is y körülmén a az különben ásra elhatároz Ez e. és olcsón fedezhess növekedésével. Nemcsak hazánkba n a nyersvast ermelés nem tudott lépést tartani a fogyasztá s szaporitásá:iak, olvasztók tüzelő faszénnel a vetett gátat a hogy a felvidéken az erdők pusztítás nagyobb sikersokkal a tett kényszerí is pessége termelőké csekély aránylag hanem ezeknek képességü kokszolv asztók felállításá ra. három olvasztó van 1802-ben egy harmadik olvasztó építése vált

szüksége ssé és 1895 óta többnyire működésben . :s: .~ X 0 < A rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársulat vashegyi bányáiból való vaskövek kémiai alkata. i,l ,, t K émia i as A va~kő tartalmaz ös s ze téte I < :; 0 . "" ü e:- ül ao «i Cl) 0 ~ I>• " t=. N 0 ~ ?. ~ ~ ::2 ~ o- Cl) Q S! < O «i ü O 01) ::;;; 0 ::s ü (/J ~ 0. .e ~ ~ b.O ·N m -~ :r:"~> •~ C"l " ;;; ·oo ~, Ő N -~ (!) CL. e ::, ::;s ü 0. (/J N 1 0. ;;: " 1. Vaslze~y "< CT ~ Sárga vasércz á Barna vasércz . 6375 1 ·10 1846 3·01 146 043 0·006 1 ·13 o·os 10574 - 4456 o·s6 0•004s 0•4ss o·os GG·o1 4·01 1G·21 286 2·10 0·1s 0·056 1os2 0·021 8·471 - 4G·21 3·12 0 ou 0·464 0·021 5•94 2·42 l •34 o·o, 0·004 o·su 0•149 1065 - 4089 15"56 0 0032 0·374 0·149 lln3 04 Fekete

vasércz . 58•42 20·10 Ankerit . . Fcü 23•31 1 ·n 9 ·42 2·s6 1s·2s fl·12 o·ou 058 O·o6 - 33·so 18·14 l ·3-1 0·0112 0·249 o·oo Nyers pátvaskő . Fcü 44·51 8•23 Fe, O, Mna O, 68·02 l t ·5s 1462 214 2"46 O·s1 O·e,5 0•549 0·1s6 - 26·,12 3461 G·to 0•04 0•236 0186 11 62 2·,13 3·01 095 0·01 0"62 0·09 - l 61 4762 8 ·10 O·osa 0266 0•09 Pörkölt pátvaskő . 2. Rákos iln 0 Sötét színü vaskő 80 ·20 -1·02 7·oo 1·21 o·s,i nyom 0·021 O·s11 O·orn G·s - 56·14 2·00 0·0168 l 136 0·013 Barna vaskő átlagban . 58·r;1 Fc 0 47·34 405 2768 l 3<1 0·71 nyon, O·os2 O·srn 0·018 7 · 32 - 40·95 2·04 0·0256 0 ·137 0·018 2·11 1862 1 84 l 56 0·12 0051 0·334 0026 - 36·02 2·10 00408 0·142 0·026 Nyers pátvaskő 27.399 . "" 1 Az analizisck 100" C -nál szárított vaskőrc vonatkoznak. A vaskő

hidroszkopikus víztartalma 3-10 százalék, 1 , . -.1 -.1 A herczeg Coburg-félc vashegyi bányák vaskövcin ek kémiai alkata. I A bánya neve Bar11avaskő 1 k Mg O 1112 0 1 s i m é ({ Si 02 Pc2 Q31Mn2 Osl i12 Os Ca 0 a a i t a I Vas- 1 Cu O P2 05 1 Gráfit : Vashegyi Emrna-títró, III. telep Vashegyi Emma-táró, 1. te!ep Vashegyi Ilona-táró, II. telep Jazvina István-táró, 1. telep Rákosi-Tölgye s Katalin-tárcí, 1. telep Nandrási Skalica • 17"61 lfl·oo 21 ·01 45"84 15·11 :!f)"63 (i5·25 50"50 59·93 39•41 3•03 2"38 :1·20 2·s2 l ·12 2·21 2"48 13·so 2·00 4·70 1·15 (ho 73·03 53·oo 0"06 o·oo o·os o·os 0·01 o·oi 10·20 12•07 10·00 ()·25 7·8i 8·10 o·os ()·20 0·05 0·02 0·10 7•40 o·ss 1·os 0·07 1·54 0·17 - nyom. 0 ·10 0·04 0·10 <ho 0·15 0·10 0·04 o·o, 0·05 0·01 Összescn tartalom - 99·so 100·20 0·1s 100·57 100·10 100·01 - -

4.5"07 :j;>"55 41 ·95 27"58 5 l ·75 :!7·10 !)(1·92 A magyar kir. kincstár vashegyi bányáiból va ló vaskövek kém iai alkata s A vaskö megnevezése Magna spe, barnavaskő •• Péter Pismo-táró, barnavaskő . Antal-táró, barnavaskó . Rákosi b amavaskő . Nyers pátvaskó • • Cl() t-., Pörkölt pátvaskő • • . . . . Fe2 Os ½ z :i 16·os 0·20 o·oe 31 ·02 k b ilg O Ca a 11 Cu 1 12 061 S Os l~ Js Tartalom 2 , PoszVas 1 M?nfor g,1n s·os 1·45 ()·20 0·2s O·sa o·oo o·oi 0·1s 0·10 0·011 0·05 0·02 0·05 1··~ 1·oo 1 ·1s 1 ·42 0·2n O·oe 0·10 0·10 11 ·45 10·04 13"85 .J2·ss 55·21 44"17 43"81 12·02 O·rn O·os 6°62 nyom. 1 "26 1°66 0·13 0•29 1 ·oo 28•50 39"88 o·so h2 2·2s 0•05 o ·ae o ·se 7°11 50·95 ()·30 :J·15 18"76 13"84 4 ·51 ha 4 ·01 ()·oo G·oe Kén Réz o·n 0"66 0·11 0•49 0·02 0·10 o·oa

0·01 0•04 o ·ooo 0"0( 0 ·01 0·01 5°11 0·1s 0"42 0 ·10 0·10 0 ·25 0•04 . MnsO, 7·oo Fc o = 32·1s FcO= 21·21 Mn 0 8·15 Fc1 Oa 72"8 1 é I Oal 0I I 0 IMn2 Osl Sí 02 Al2 (i0"47 78·01 ()3·11 H2·os a - -;. s. ábra. A rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaságnak kohótelepe Likéren 180 vezetett vasköteleket száz lóerejü gőzgéppel hozzák mozgásba. A kötélpályán (:>40 vaskosár mozog, egyenként 330 kg. érczteherre! Naponkint 5000-6000 q száll itható. A Jászóról, 11etzenzéfről és más helyekről érkező vasköveket és frissalakot a m. kir államvasutak nyustyai állomásáról egy-egy kilometer hosszu rendes vágányu szárnyvasuttal szállitják az olvasztókhoz. Ugyanezen a vasuton hozzák az olvasztópótlékul a Tiszolczon fejtett mészköveket és a tüzelő­ anyagul használt kokszot, mely utóbbit az osztr. sziléziai karvini, osztraui és a porosz-sziléziai

kőszénkerületekből szerzik be. --z anyagokat az olvasztók torokszintjére két pneumatikus emelőgéppel emelik. A villamos világitással ellátott kohótelepen három kokszszal fülő nagyolvasztó van ; kettő rendesen üzemben, egy tartalékban. A kohó képét a 8 ábra, helyszinrajzát a 9-ik ábra, a koksz-nagyolvasztók szerkezetét a 10. ábra mutatja. A kokszolvasztók magassága 17 méter. A medencze átmérője 3·; m, a szénpoha átmérője 5·43 m. ; a Langen- féle gázfogóval felszerelt torok 420 m ; férőjük egyenként 270 m3, három fekvő kompaund fuvógép szolgáltatja a megfelelő, nagy nyomásu fujtató szelet, melynek hevitésére egyenként -!OOO m2 tűzfelszinü nyolcz Cowper-féle léghevitő áll rendelkezésre. A magas hőfokra hevitett fúvószél G-6 fuvóka segitségével kerül az olvasztóba. Az 1895. évi nyersvastermelést 993000 q-ra teszik Minőségre nézve Thomas-, Mvaró- és lfartinnyersvas. :!ind a m kir államvasutak vonalain a

társulat finomitó és hengerművcibe, Ózdra és Salgótarjánba szállítják. A gyártott nyersvasfajták kémiai összetételét a következő táblázatban ismertetjük. Likéri nyersi-as-ele11i::ések. A gyártott nyersaS Thomasnyersvas Fehér kavaró nyersvas Fehérsugaras kavaró nyersvas .ilágostarka Sötéttarka • Sötétszürke nyersvas Tükrös • Si .ln 0·ss 3"20 Összes C 3·os Grafit Cu I s Ü72-I Ű008 3·20 Űll32 Fe fJÜ JO Ü30 2 · 10 260 Ű2R 0·001 Üii6 Ü 037 U4·roG Ü56 4"10 3·2-1 0 ·2-1 0·oos Ű52 0·016 9 l 556 082 2"74 3 61 286 Ü00-1 Ü61 006 52156 0·nr; 3 06 378 3·01 0·oo6 Ü5) o·o:;-1 9l 55 3·1:; l 86 3 "96 3·2:2 o·uo4 062 O· 0-18 90"358 076 l0bO 4"82 Ü38 Ű003 Ü32 0·009 83"288 b) Nyiistya: A likéri kohótól három kilométernyire fekvő nyustyai kohó szintén a kötélpályán érkező és oda tengelyen szállított vashegyi

vasköveket olvasztja. Itt egy faszénnel tüzelő, tiz méter magas és két fuvókával felszerelt olvasztó van, mely évenkint 22.000 q nyersvasat és 30000 q öntött tárgyakat közvetetlenül az olvasztóból és egy kúpola kemencze közvetítésével termel, nagyobbrészt önkezelési czélokra. (Hengerművek, bányák stb) * 1840 körül építette a rimai koaliczió, a Rima-Brézón beszüntetett kohó helyett • . koaliczió vashámorai Likéren, 1oskovkán, Podpolomin, Felső- és lsó-Kottistyón, Császár· patakon és .lálnapatakon Nyustyáról kapták a szükséges nyersvasat és öntvényeket 1852-ben egyesülés folytán a rimamurányölgyi vasműegyesület és 1881 · bcn a rimainurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság tulajdonába ment át. 11. ábra. faszénégető telep a rimamurány-salgótarjáni vasmíí-részvénytársaság rimabrézói erdejében 182 A faszén a társulat erdeiből való. A 11 számu ábra egy szénégető­ telep

képét mutatja, a társulat rimabrézói erdejéből. Az olvasztó fújtatását 30 lóerejű vizi kerékkel hajtott, három álló fúvóhenger teljesiti. 2 A fúvólevegő hevitésére két Gjers-féle léghevitő szolgál összesen 340 m tűzfelszinnel. A nyustyai nyersvasn ak kémiai összetétele százaléko kban : Si = 1·,o, = 0·ooo, P = 0·6öo, S = 0·ooo. Fe = 92375 1·so, C = 3·6o, Cu vasmií-részvénytársa ság saját pavillonjá ban rjáni ny-salgóta A rimamttrá ismertette : Vashegy, Rákos, (7. ábra) ászatát állított ki. (12 ábra) Vaskőbány Meczenzé f-Lucziabá nya térképeive l; a telepek feküjét és fedüjét képező kőzet­ gyüjtemén ynyel és érczeléjöveteli mutatvány darabokka l (termés és pörkölt állapotban). Ott volt a likér-vashegyi kötélpálya terve A vaskőbányászat illusztrálására természete s méretekbe n állitott ki egy tárót, táró- és fejtőhelyly el és a művelethez szükséges összberen dezéssel. A

likéri vaskohónak két nagyolvas ztója léghevitőkkel, felvonóva l és adagoló-híddal teljesen felszerelt mintája (8. ábra); a likéri és nyustyai ált önolvasztó-művek nyersvas fajtái, a nyustyai öntőmű nyers és megmunk kezelési és kereskede lmi vasöntvén yei képezték a vaskohók kiállitását. 2. A kir kincstári vasolvasztómtí Tiszolczon* Ezen két nagyolvas ztó van ; egy régi pilléres és egy ujabb vasoszlop os : 13"5 méter egész magassággal. A pilléres olvasztó tisztán faszén-tüzelővel működik, szürke öntő nyersvas termelésér e. A tűzmedencze átmérője 1·3 méter, a szénpoháé 3·75 méter, a 3 toroké 2·50 méter, az olvasztó férője 89·s-t m . Az oszlopos olvasztóba n vegyes koksz- és faszén-tüzelés mellett - 800 fehér és tarka kavaró nyersvasa t kilogram koksz, 16 hektoliter faszén termelnek . A tűzmedencze átmérője J ·43 méter, a szénpoháé 4·oo méter, a toroké 2·01 méter. Férője 100·03 m

3• l1ind a két olvaszt(> csukott torku és központi gázelveze téssel van felszerelve. A fújtató-sze let 40 lóerejű álló kompaund és egy egyhenge rü régi szerkezetü 15 lóerejü gőzfuvógép, továbbá egy 20 lóerejű felülcsapó vizi kerék hajtotta 3 álló kis henger szolgáltatj a. 2 A fúvólevcgőt három, egyenkint 550 m fütőteruletü Whitwell-készülékkel hevitik, átlag 400 C. fokra Mivel a nagyolvas ztók torka és a vasuti pályaudva r egy szintben feküsznek és 68 méter hosszu vashiddal vannak összekötv e, az olvasztó és a tüzelőanyag közvetetle nül adhatók fel az olvasztókb a. Mn = * A telepités ideje pontosan meg nem állapitható, de 1í52-ben már létezett, még pedig a salakbányák u:án itélve, a Masna ncvü bánya közelében. 1782-ben nagyobb méretü olvasztó épült a kohó mostani helyére. 1809-1819 -ig átlagosan 7375 q volt az évi termelése 1850-bcn ez sem felelvén meg többé a viszonyokna k, lebontották és

helyébe 1852-1855 -ig olyan olvasztót épitettek, mely akkoriban legnagyobb volt Magyarországon. 185G évi termelése 61962 bécsi mázsa = 34.700 q volt A második olvasztó az 1869-18í3. évi időszakban épült 183 A pilléres olvasztóban csak tisztán vashegyi érczeket olvasztanak öntő­ nyersvas termelésére. 1895-ben 39235 q-át gyártottak A koksz és faszénnel tüzelő olvasztóban, fehér nyersvas termelésére. 30°/o vashegyi vaskő, 15°/o zólyom-brézói forrasztósalak és 55°/o pátvaskő Vashegyről és Rozsnyó vidékéről, Nadabula és Rudnáról, kerül az elegybe. A Nadabula község területén, az úgynevezett Bányaoldalban előforduló nagyterjedelmü pátvaskő-telepek részint világos, részint sötétebb szinü agyagpalában települnek; a vasköveket kovaerek szövik keresztül és gyakran behintett rézkovand és fakóérczek rondítják. A telepek csapás iránya 15-16 h., dülésük északi, vastagságuk 0·s -6 m • . A nyers vaskövek

kémiai alkata : SiO2 1 l öo 0/o, Al2Oa 2·91°/o, CaO 06o 0/o, Fe2OJ 3ö6°/o, FeO 45·so = Fe 35·eo0 /o, MnO 2"45, CuO 0Ml = Cu o·oo 0/o, P2O5 o·os = P 0·04°/o, S Os 1·os = S 0·41°/o, CO2 és szerves anyag 31 ·os. A vaskövek szállítása Tiszolczig vasuton történik. A Rozsnyó közelében levő Rudna község határában van a kincstárnak egy táróval feltárt bányája a nadabula-rudnai területen. A szilárd palakőzetben előforduló 0·s-6 méter vastag pátvaskő-telepet berakat nélkül fötevájással fejtik. Termelés 1895-ben 14. 730 q {különben 40-500000 q) A vashegyi barnavasköveket nyersen olvasztják, a pátvasköveket elébb pörkölik. A pörkölést hat tölcséralaku (siegeni), három méter magas, öntöttvassal burkolt és öntöttvasoszlopokon nyugvó kemenczében felváltva végzik. A pótlékul szolgáló mészkövet a kohó közelében fejtik és állati erővel fuvarozzák az olvasztók torokszintjére. Az olvasztó-koksz Osztrauból,

Karwinból és Porosz-Sziléziából való Napi termelés 280-300 q, évi termelés 96.922 q fehér és tarka nyersvas a zólyombrézói finomitómű részére A nyersvas kémiai alkata: Karbon Szíliczium Mangán Réz Foszfor Kén. Fehér Feles :2·07 ;3·12 0/o 1 •17 °/o l •70 °/ o Ü "S! l ·os ÜOG 0 1 670/o 0·07 0 ·1250/o 0·1os0/o 007 A kincstári vasgyárak csoportjában (1. a 2 és 6 ábrát) állitotta ki az olvasztásra használt vasköveket és az olvasztásból eredő fehér, tarka és szürke nyersvas fajtákat, a megfelelő salakokkal. 3. A herczeg Coburg-féle olvasztómü Vörösvágáson Ezt a gerliczetapolcsányi vasmű-egyesület 1870-1871-ben telepítette a Vashegy alá A herczeg 1883-ban vette meg Tulajdonképen két olvasztó van, de tüzelőanyag hiányában csak egyet tartanak üzemben, azzal a rendelkezéssel, hogy a vashegyi és a rákosi bányákban termelt 60.000 q apró és 40000 q darabos vaskövet kohósitsa 184 A vashegyi

bányák hét, a rákosi és nandrási bányák öt kilométerre vannak a kohótól. A szállitás igás fuvarral történik Szintúgy a bükkfaszéné, melyet a 13.000 holdnyi herczegi erdőből fuvaroznak Az olvasztó magassága 13•275 méter. Két álló hengerü, 30 lóerejü gőzgép hajtotta fúvógép szolgáltatja a szelet. 1895-ben 37.518 q nyersvasat termeltek A többnyire eladott nyersvasat elszállitás végett a m. kir államvasutak tornallyai állomására fuvarozzák A saját pavillonjában rendezte kiállitását. 4. A H einczelmann-féle vasgyár- és bányatársulatnak Hisnyóvizen nn olvasztókohója. Heinczelmann György augsburgi nagykereskedő 1846-ban telepitette. A vasgyár képét a 13 sz ábrával mutatjuk be A Vashegyen és a liczei bányákban termelt vasköveket 10-15 km. távolságra szállitják a kohóhoz. Tervben van egy 6 1/2 km hosszú vaskötélpálya a vashegyi bányáktól A kohótelepeh három 12 m. magas nagyolvasztó van, 3-S fúvókával

ellátva. A fujtatószelet két kéthengerü gőzfm·ó szolgáltatja 40 és 100 lóerejü két gép segítségével. A szél nyomása 100-120 milliméter Hevítése két álló és egy fekvő vascsövü készülékkel történik. A tüzelőanyagnak körülbelül fele kemény, fele puha faszén ; összesen 300.000 htl kell egy é,·ben A termelt nyersvasnak közel fele részét öntvényekre használják fel, melyeknek vagy háromötödrésze közvetetlenül az olvasztóból, kétötödrésze kupoló kemenczéből készül. Az évi termelés két olvasztóval 62.000 q; ebből 30000 q öntött áru 250 m. hosszu iparvágány köti össze a vasgyárat a Pelsőcz-:lurány közötti államvasut hisnyóvizi állomásával. A bányászati és kohászati csarnoknak 29. számú fülkéjében (1 és 2 ábra) állitotta ki vasbányáinak, olvasztóinak és öntőművének összes termékeit. Az országszerte ismert csinos öntöttáruk közül kiemeljük a takaréktűzhelyekhez és az ekékhez

való alkotórészeket ; mozsarakat, üstöket, vasalóvasakat, órasúlyokat, ,·ályukat, szén kosarakat és síremlékeket; továbbá a fűtő­ kemenczék sorából : a fa- és a kőszénfütésre való szerkezeteket, a szabályozható és a Meidinger-féle berendezéseket. Egyéb öntvények közül bemutattak: 1-4 méter hosszú, 25-,":>00 mm. átmérőjű légszesz- és vizvezető-csöveket, csatornakereteket és rácsokat, diszes oszlopokat, kútállványokat, kútkagylókat, légszeszkandelabert, gépalkatrészeket, apróbb dísz- és műöntvényeket. B) A dobsinai vaskővonnlat és az ide tartozó vasgyárak. Vaskövek és vaskohók. Gömörmegyének másik nagy jelentőségü vaskő­ vonulata Dobsina város határából indul ki, melyben az J -25 méter vastag telérek zöme dioriton fekszik. A telérek az elülső és hátsó Gugl-hegyen, 185 a ;laassörterekben, a bieng arti, altenbergi, wolfs eifeni és birkelni bány ákon , nemk ülönb en a Gugl

-hegy ormá tól déli lejtőjén, egész en a völgy aljáig húzó dnak . Az egyes erek legna gyob brész t tiszta, jó minőségü, finom szem ü, világos szinü pátvaskőből állan ak, mely csak a felső réteg ekben mállott barnavaskő, helyenkint üvege s barnavaskő beágy azáso kkal. A dobsinai Vash egy bányabirto kosai közt első helye n emlitjük Fülöp s::ás::-cobur,g-gothai lterczcget. askö veine k kémiai alkat át Schel le Róbert akadé miai tanár vegye lemzé sei szerint akövetkező táblá zatba n közöl jük. A dobs inai és sajóm enti vask övek kém iai alkat a. 1 1 1 A bánya neve . ~ pátvaskő . Jakobi Hauptf vaskő " 10 1 1 1 0 1~ 1 ".s 0 !=.a 1 0 " 1 (.) 1 0 1 tJl 1 :E 1 i I .~ 1 1 ::, V, :., (/J e: 0 „o 0" o.,, N "<fi" " i u::; 1 ,o ~ 0 1 ~ ci,"3 .::: E 0 1 !=.a 1 1 1 1 8°571 .pollo nia Bienga rten . ereinig te Bienga rtenfeld pátvaskő Simon i Altenb erg

p,it- 0 ~ Andrei ilaass örter pátvaskő 1 ö ., 0" 4G51 1 4 71. 4·59: eld Gu· gel barna vaskő • 10·00 Mathc i-Guge l barna 1 vaskő 36·34 Gottlie bfcld Gugel barna vaskő 4:ht Villib ald ~1aass örte1 pátvaskő • 2"9G Jakobi Hauptf cld Gugel pátvaskő 4 ·14 1 •401 43·50· 0·32 2·ss1 2"28 5"14 0•05 ny. ny 1 1 1 ·,io1 4:i·13 042 2·011 3"85 (h9 0·04 1 ny. ny 1 .36I 4360 0"G41 2·01 3·70 5·61 0 ·20 0·03 1 35·79 100·02 34"1l61 1 37·43 1 9!.J•g-2 34•571 1 - 1 1 1 1 ·75: 42G7; 2•Gt: 3·oo 3"37 5·24 O•14 0·02 37"60 100"36 ;34-55 1 - 3G"47 100·24 34•311 G!ho Q·50 2·12 4·921 0•15 O·50 0·12 ny. 0·01 10·05 100·2G 49·2,I 1 1 1 1 1 3·01 3"16 ()·10 0•04 0·02 0·01 O·ó2 8·10 48"861 100·22 84°1) 1 1 1 1 41 ·s6 1 06 2•07 1 90 ÜGO 0 ·55 0·02 o·os o·os 1 !)!)•95 :-10·,2 Í"GS - 1 ·oil 45·12 O·s1 3•44 4"56 42 "78 1

ÜGf> 3 "25 4·71 ny. 3 ":16 400 4·50 0·14 0·13 ny. 1 - 1 :J,·so 100"26 36"911 3(i ·24 1 l 00·21 35·77 1 Az itt felsorolt bány ahely eken a vaskö veket kevés kiYétellel kü Ifejtéssel nyerik, évi 100.000 méter mázs ányi menn yiség ben Olva sztás uk a 8 km. távol ságba n, Szep esme gyéb en, a határ hoz közel fekvő sztrac zenai olvas ztóba n történ ik, melyről alább bővebben szóltmk. Dobs ina r. t város a évenk int 1200 00 q vaskö vct termel bányá iban ; e vaskö veket két nagy olvas ztója " bérlőinek kötel es szállítani. * A gölnic zvölgy i olvasz tó ( 14. ábra) 168O-b an épült ; első nagyo lvasztó volt ilagya rország on. A másod ik 1703 és 1712 közt létesül t a Rákóc zy által gömör mcgye i kormá nybiztos sá kineve zett Lányi Pál kormá nyzása idejéb en. 1788-b an az olvasz tók összes hámor aival együtt évi 470 forintt al bérbe voltak adva. 18241835-i g házila g kezelté

k, l 835-1 871-ig Cobur g hercze g bérelte . Azután egymá sután Szonta gh Márto n, gróf Andrá ssy ~lanó, a kir. kincstá r, Sárkán y Miksa stb. tartott ák bérben 186 A belső és a göllniczvölgyinek nevezett két kohónak (1. a 14 sz ábrát) egyenkint 12 m. magas olvasztóját egy-egy 12-15 lóerejű vizikerékkel hajtott fúvógép szolgálja. A tüzelő anyag puha és kemény faszén, melyet nagyobb távolságokból kénytelenek megszerezni. A két olvasztó évi termelése 65.000 métermá7sára tehető A város határában levő vaskő-, nikel- és kobaltbányák geologiai térképét és a térképen feltüntetett összes kőzetek és ásványok mutatványdarabjait állitotta ki a bányászati és kohászati csarnok 23-al jelzett helyén ( 1. és 2 ábra) Nagyobb számú bányatelek birtokában vannak továbbá: Andrássy Géza gr., Andrássy Dénes gr, a m kir kincstár és Sárkány J Károly örökösei, kik a nagyobbára tárók segitségével fejtett

pátvasköveket - a kincstár kivételével - az alább leírandó kohókban értékesitik. A Dobsina város határában előforduló pátvaskövcket egészben véve gyengén bányászszák. Ennek oka elsőbben a vaskövcknek kisebb, 28-35 százalék vastartalmában keresendő, mely a kedvezőtlen, drága hegyi fuvarozást sem a vasuti állomáshoz, sem a város olvasztóihoz el nem birja. A vasköveknek pörkölését pedig, a szállitás előtt, a tüzelőanyagnak teljes hiánya akadályozza. Sokkal kedyezőbb helyzetben vannak a Sajó felső folyásának területéhez tartozó Kohút és Volovecz hegyrészekben fekvő, Andrássy Géza gr. tulajdonát képező vaskőtömzsök, törzsök és telepek. Ezek három vonulatban ismeretesek és élénk bányamívelés tárgyát képezik. A radova-oláhpataki vonulatnak agyag-csillámpalába és fagyagpalába ágyazott telepei, a felsőbb szintekben barna vaskövek, a mélyebbekben pedig pátvaskövek : nagymennyiségű kovától, gyakran

fakóérczektől és mészpáttól kisérve. A berdárka-veszverési érczvonulatot ankerittelér képezi agyagpalában. Bányászat tárgya, a helyenként hatalmasan kifejlett ankeritben, lencsék alakjában előforduló barnavaskő és a tömzsöket képező pátvaskő. E tömzsök helyenként 52 m. vastagol{ Az ankerittel párhuzamosan haladó Emanueli-telep a felső szintekben barnavaskő, alantabb finom szemű sziderit; fedüje sötétszinü agyagpala és gráfitpala. A gencs-rud11a-rozsnyói vonulatot számos kisebb-nagyobb, egyenlő csapásu telep alkotja, fagyagos palában, helyenkint kovakonglomeratokkal, amfibolpalával és filithes változványokkal. A vaskő durvaszemű pát, gyakran szépen kristályosodva. Barna vaskő csak a sebespataki Castor, Polux és a rózsnyói Szadlofszky nevü bányákban fordul elő. Ez utóbbiban magnetit és fakóércz is találkozik. Andrássy Géza gr. vaskőbányáiban az évi termelés 750000 métermázsa vaskő. A sajómenti állitottuk

össze : vaskővonulatok érczeinek alkatát a következő táblázatban 14. ábra Dobsina városának göllniczvölgyi vaskohója Legrégibb nagyolvasztó Magyarországon (Edvi Illés Aladár felvétele) 188 A sajórnenti A vaskő alkotórésze vaskővonulatok Oláh- Alsó- Patak Sajó Betlér Bisztró 1 érczeinek kémiai alkata. askő A alkotórésze Oláh- Alsó- Patak Sajó Betlér Bisztró 1 Fe2 Os Fe 0 1 SI 2"14 1 ·05 10·1 Pe Üö o ·os o·os 0 ·0;2 4645 4(328 48·09 46 8 s - - 0582 0 ·21 0 ·09 nyom nyom 03 Jln 0 - 2·w, - 298 Fe S2 ?1l02 Oa z ·oz - 2 44 - Cu Al2 Os 1 82 1 65 2·10 - H2 0 Ca 0 0 50 3 "17 o·.1s 1 42 Fe 37 ·50 37•52 38•13 Jlg 0 41G 5·22 3 "87 3"96 1 · 57 2•05 1 89 Si Oz 9 ·35 o·s;; 7 ·40 1 ·1 ?lln p 0 ·012 0•013 0·031 34·21 38·1s 33·co 32"4 s 0 ·11 0·05 0·233 Cu - - e 02 1 11 1 -- - --- 1 f

nyom 0 •31 - - 0316 1 "! nyom nyom 1 43•47 2·1s nyom 0·12 - 1 Az alsó-sajói bányákat 3400 m. hosszu, 6 siklóval félbeszakitott keskenyYágányu lóvasút köti össze a kohóval; a betléri bányákból 4100 m hosszu lóvasúttal és 4 közbe igtatott siklóval szállitják a vasköveket a kohóhoz. A termelt vaskő mind a grófi uradalom Yasolrnsztóiban kerül kohósitásra. Vaskohók. Jelenleg 8 faszénnel tüzelt vasol-asztója van 6 kohótelepen," melyek 15 km. vonalban a dobsina-bánrévei vasútvonal mentén feküsznek 1 olvasztó Oláhpatakon (1866-ig egyedüli kohója). » Alsó-Sajón (1867-ben épült). 1 » Gombaszögön (1869-ben vette meg). 2 » Betléren (1879-ben szerezte). l » Berzéten (1881-ben vette meg). >> Szalóczon (1888-ban került birtokába). Ezek közül a betléri kohótelepet mutatjuk be a 15. sz ábrában Az olvasztók magassága 12-14 1/2 m. és évi termelésük egyenként 40.000-60000 q FúYóikat vizerő hajtja

4 olvasztóban rendesen Bessemer-nyersvasat termelnek, 3 olvasztóban kavaró-n.yersvasat és 1 olvasztóban öntő-nyersvasat Fehér kavaró-nyersrnshoz 74-85 kg. vegyes faszenet, Bessemer-öntő­ nyersvashoz 90- 100 kg. kemény faszenet fogyasztanak Az évi faszénszükséglet körülbelül 800.000 q Ennek felerészét a Gömörés rauj-Tornamegyében levő 4 1000 és a Zemplénmegyében levő 24000 hold uradalmi erdőségben termelik ; másik felét pedig veszik. * A betléri kohót Xádasdy Rebeka grófné építette 1780-ban; a gombaszögit Hámos Pál 18 16-ban; ttz olápatakit Andrássy Károly gróf 1843-ban; a berzéteit Schlosser Károly Rozsnyón 1847-ben, mint az illető részvénytársaság elnöke. A szalóczi vasolvasztót a Radánszky és Hámos családok építették a hatvanas években, az 1835-ben szintén általuk telepített hámor és hengermű szomszédságában. , 5. ábra Andrássy Géza g róf vaskohója Betléren 190 Az évi termelés 326.000 q

nyersvas Alsó-Sajón és Betléren normális vágányu szárnyvasúton szállítják a nyersvasat a m. kir államvasutak hasonnevü állomásaihoz; Szalóczon 450 m hosszu vaskötélpályán a vigtelkei megállóhelyhez. A bányászati és kohászati csarnoknak emeletén állította ki, szakszerü csinos összeállításban, vaskőbányáinak és uradalmi erdeinek térképeit, az olvasztásra használt vasköveknek és a termelt nyersvasfajtáknak mutatványdarabjait és kémiai analysiseit; a vaskőbányákban előforduló ritkább ásványokat (volnyn, kristályos czinóber és ezüstamalgam) ; összes vaskohóinak és bányáinak helyszínrajzait. A Sárkány József Károly örökösei és társai csetncki »Concordia« vasgyár-társulatnak* bányatelkei részint a dobsina- és sajómenti, részint a vashegy-hradeki vonulatok csoportjába tartoznak, részint ezeknek folytatását alkotják. A mívelés alatt levő telérekben és tömzsökben gyéren még előforduló

pátvaskövet számos szétszórt, egymástól távol eső helyen bányászszák tárók segítségével, évi 180.000 q mennyiségig A vasköveket Dobsináról Henczkóravasúton, a többit, nevezetesen a csetneki két kohóhoz, állati erővel szekereken sz állitják. Csetnek és Kúntaplócza 150.000 q-nyi vaskőszükségletének nagy részét az Ochtina község határából, a Hrádek déli lejtőin levő bányákból veszik; ez többnyire gazdag barnavaskő, mállott pátvaskő és fehér nyersvas termelésére alkalmas szegényebb ankerit. Csetnekre azonkívül Rudnáról és az Andrássy Dénes gróf bányáiból vásárolt (5000 q.), továbbá a régi hányókról frisstűzsalakot visznek. A faszénnel tüzelő 12 m. magas olvasztók fújtatására egyenként 10, 12 és 14 lóerejü vízikerekek szolgálnak. A faszén Gömörmegyében most már nehezen lévén megszerezhető, azt nagy részben távolabb eső erdőségekből (Zemplén-, :-J"ógrád-, Abauj-, Ungból)

hozzák. Az évi termelés 80.000 q nyersvas és 10000 q öntöttáru Az utóbbinak 3/4 részét az olvasztóból (Csetnek), 1/4 részét pedig kupolókemenczéből öntik, melynek fujtatására 10 lóerejü gőzgép van. Kitünő minőségü ingotcsészéket készítenek. A bányászati és kohászati csarnoknak 11-el jelölt fülkéjében (2. ábra) állította ki kohó- és öntőtermelvényeinek csinos mutatványdarabjait, úgymint: faszénnel termelt fehér és szürke nyersvasat, vizvezetéki csöveket 25-200 mm. * A csetneki »Concordia« 1833-ban keletkezett mint részvénytársaság. Akkor 2 nagyolvasztója volt, több frisstűzzel és hámorral. Később a csetnekvölgyi vasgyárosok mind hozzácsatlakoztak Az ötvenes évek elején Sárkány Károly a társaság összes műveit magához váltotta 150.000 forinttal A mosta ni társaság 1857-bcn alakult. * Sárkány Károly épitette 1852-ben Doroghsághy Gábornak, hcímorral ellátott két tótkemenczéje helyébe.

191 átmérővel, aczélöntésre szolgáló coquillákat; tűzhely alkotó-részeket, mozsarakat, lábasokat, üstöket, vasaló- és száklyavasakat, órakolonczokat, malomcsapokat, boronafogakat, eke- és talyigakerekeket, üllőket, tengelyperzselyeket, kerti pad- és asztalrészeket, cs1torna- és aknakereteket, sírna és díszített oszlopokat. A Zichy Ferraris grófi család lucskai olvasztójához tartozó bányákban évenként 90.000 q pát és barna vaskövet fejtenek, melyet igásfuvarral Lucskára * visznek, hol megpörköltetve (5 pörkölő-kemencze) 11 1/2 m. magas, 30 lóerejű gőzfú vógéppel felszerelt olvasztóban kohósitják, faszén tüzelő mellett. A faszenet az uradalmi bükkerdőkből (Lucska, Barka, Falucska) veszik. Évenként 35.000 m 3 bükkfát szenelnek A vasolvasztó évi termelése 30.000-36000 q öntőnyersvas Az Andrássy Dénes gróf dernői olvasztómüvéhez * tartozó, Dernőn, Krasznahorka-Várallyán, Pacsa, Kovácsvágás, Csctnek,

Rozsnyó és Dobsina községek határában fekvő bányákból évenként 167.000 q pát- és barna vaskövet termelnek, melyet egy faszénnel tüzelő 12·6 m magas nagyolvasztóban kohósitanak, évi 40.000 q öntőnyersvas és részben kupolókemenczéből öntött kész öntvények termelése mellett. A vaskohászati kiállitásban nem vett részt. Finomító vasművek. Gömörmegyében csak a Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg garamvölgyi (pohorellai) telepcsoportja van.* Az egyes művek felszereléséhez tartozik : Nándorhzdán: 2 Siemcns-Martinkemencze, forrasztó-gázkemencze, 5 fagáz-generátor és egy 400 lóerejű gőzgéppel hajtott hengersorozat. Pohorellán: 1 forrasztópest fagázfejlesztővel, ~5 hengerállványu finom hengersorozat, 2 pléh-hengersor 2 izzító kemenczével. Svabolkán: 1 lemez-hengersorozat lemezizzitó-kemenczével és Závadkán: 1 lemez-hengersorozat 3 fával fülő lángkemenczével. Az 1895. évi termelés : különféle kovácsolt és

hengerelt vas 11124 q, különféle kereskedelmi lemezek 34.326 q, saját termelésű 50 720 q SiemensMartin folytvas feldolgozása mellett * Keglevich Gábor gróf épittette 1853-ban, az utolsó felvidéki buczatűz helyébe. * Úgy látszik, e század harminczas éveiben építtette Andrássy György gróf. 1835-ben az Erdélyben telepedett Paget John (angol) mint olyan vasgyárat említi, melyet érdemes megnézni. 1838-ban rendezték be a finom vasöntést és nem sokára azután a vaskavarást a nagy olvasztó torokgázaival. Az 1855 évi párisi iparkiállitáson a nemzetközi bíráló bizottság II osztályu éremmel tüntette ki Most már csak az olvasztó- és öntőmű áll fenn Andrássy Géza gróf, Sárkány Kálmán és Schneider Gusztáv tartják bérben. * Ezen vasgyárak a mult század vége felé keletkeztek és első sorban Colloredo és Mittrofszky grófoknak köszönik létöket. E század elején a vasgyáraknak túlnyomó részét Kohári herczeg birta

tulajdonul; 1830-ban pedig részint adományozás, részint megváltás útján mentek át Ferdinánd Szász-Coburg-Gothai Jterczeg birtokába. Azóta folyton és nagy átalakuláson mentek keresztül, 192 Saját pavillonjá ban mutatta be gazdasági és egyéb termékeivel együtt az olvasztóművekhez tartozó vaskőbányáinak vasköveit ; továbbá az olvasztásra használt faszenet, a termelt nyersvasf ajtákat (szürke, tarka, fehér) a megfelelő salakkal. A vasfinomitók részéről ki voltak állitva·: Martin-folytvas ingotok és ezekből hengerelt 30 m. hosszu rudacs és GO m hosszu pléhlapka Kereskedelmi vas, finom lemez, minőségű próbákkal. Aczélöntv ények (üregezett henger, fogaskerék, kovácsüllők). Szepesme gye. Vaskövek. Szcpesmegye vaskő-előfordttlása, terjedelem re és hatalmas voltára nézve, fölülmulja még a gömörmeg yei vaskő-tclcpülést is. Hazánknak kétségkivü l ez a leggazdag abb és legérdeke sebb vasérczke rülete. Annál

felfogyott tünőbb, hogy e gazdagság közepette vaskohóin ak száma évről-évre n egyátalába és a meglevők jelentősége oly elenyésző csekély, hogy vasiparról itt alig lehet szó. Annál nagyobb azonban a szepesmeg yei érczkerülc tcknek vasbányaipara. Ez évről-évre nagyobb arányokat ölt s jelenleg is üj berendezésekkel gazdagodik. Csakhogy e bányák külföldiek kezében vannak és az évenként termelt több millió má7.sányi vaskövet hazánk határain tül kohósitják A Varin és Bocza körüli vaskőtelepek már t 800-ben, a Bindt és Hnilécziek 18.SG-ban, a Zsakarócz és Göllniczb ánya vidékiek 1872-ben kerültek a teschen-trzynietzi vaskohóművek (Frigyes kir. főherczeg) birtokába Mívelés alatt most csak az utolsó két csoport van. Bányáiban 18~)0 óta kerekszámban ! ,OOO.OOO q vaskövet termeltek évenként (300000 q-t Bindten és Hnileczen, 700.000 q-t Zsakarócz on és Göllniczbányán) Az agyagpalá ban telepedett teléreket hat

táróval tárták fel ; négy méter vastagságig csapásirán yu fejtőpásztákkal, nagyobb vastagság u ereknél keresztnyilámokk al fejtik le a vasköveke t. A bányákban lefejtett és kiszállitott vasköveke t három osztályba választják: darabos (40 mm.-en félüli), göcsör (40-15 mm szemü) és apró (15 mm-nél kisebb szemü). Rézkovan dokat és fakóérczek et külön termelnek ; azonban ezeknek most csekély lévén az értékök, a fejtéskor figyelmen kívül maradnak. A vaskövek 7260 m. terjedelmü bányavág ányon kerülnek ki a bányákból és 74 7 m. külső vágányon a rakodó hoz; innen a 4200 m hosszu és 1 m széles fogaskerek ü vasuton a göllniczvölgyi vasut máriahutta-zakánfalvi állomásán levő, 23 aknás pestből és egy lángpestből álló pörkölőtelepre viszik, és innen folytatólag a kassa-ode rbergi vasuton a trzynietzi vasolvasztókhoz szállitják. A 800000 q nyers, darabos és göcsör vaskőből 500000-5 50000 q pörkölt vaskő

ered. A lángkemen czékben pörkölt apró vasköveke t porosz-sziléziai olvasztóműveknek adják el. 100.000 q mennyiségig - 193 Saját pavillonjában állított ki vasköveke t, kőzeteket, bányatérképeket, fúrógépet és egy fúrótelepet. Nagyterjedelmü vaskőbányákat szerzett 1890-től kezdve az Oberschlesische Eisenbalm-Bedarfs-Actien-Gesellscltaft czimü porosz-sziléziai kohóegye sület Friedenshütten: Rostokon területén és környékén (nevezete sen Márkusfal va, Teplicska, Zavadka, Igló, Miklósfalva és Szt.-Andr ás községek határaiban ) A bányadalo m 1- 14 m. vastag pátvaserek et tartalmaz agyagpalá ban Nevezetes, hogy az erek vastagság a a mélységbe n növekedik és ahhoz képest a ronditókén t gyakrabba n előforduló rézérczek is inkább csak a felső szintekben néha fakóérczek is - jelentkezn ek, a mélység felé pedig mindjobban gyérülnek. A pátvasköv ek közt különben pala, kevés kova, ritkán ankerit és súlypát

találh&tó . .- rostokoni bányákba n a pátvasköv eket fötevájással fejtik le, még pedig a nagy munkáshi ány miatt öt-hat villamos lökő fúrógép segítségév el (Siemens és Halske-féle rendszerü) . .- bányákból (kettősvágányu lóvasuttal) kiszállitott vaskövek 8,)0 m hoszszu Bleichert-rendszerü vaskötélpá lyán kerülnek a bányaipar vasut rakodójára , melyen az osztályozó tér is van. Itt a 15 mm.-nél nagyobb darabokat az aprótól elkülönítik, azután bányakocsikba rakva 18·5 km. hosszu, 75 cm ·ágányu lokomotiv -vasuton Rostokonból Márkusfal vára szállitják. - hegyes terepen nagy nehézségg el épült vasut átalában 1 : 40 való emelkedés sel és ,->0- li0 m. félátmérőjü kanyarulatokkal bir. ilárkusfalván, közel a kassa-ode rbergi vasuthoz, van a pörkölőtelep 25 lemezburk olatu és 2 kőfalu kemenczé vel és egy gőzemelőgéppel. Ezekben égetik apró kokszszal a darabos érczeket és egy részét az érczporna

k. Az utóbbinak nagyobb részét és a pörkölt vaskövet a kassa-ode rbergi vasut vaggonjaiban elszállitják Friedensh üttébe (ilorgenro th mellett) Porosz-Sz iléziába. Nagy átlagban következő a vaskövek chemiai alkata : Nyers pátok " as tartalom . :1angán . Oldhatatlan (többnyire kova) Réz . :!ész és magnézia . Timföld , • . Égetési Yeszteség . százalék Pörkölt vasCrcz ~zázalel< 3i-:38 52-5::l 1·; 2" c) 7-0 U- 11 0·13-0·15 J·o 1 ·5 Q·5 30 o·s- 1·:; .-z 189ö évben 825G20 q pátvasköv et termeltek és ebből ö33 7ü8 q pörkölt érez került ki, melyet 13,->. 7-11 q nyers apró érczczel együtt elszállitottak A nyers vaskövek 20-21 krba kerülnek q-kint a bányánál; szállitásuk :lárkusfalvára, minden egyéb költséget beleértve 2·1 Juba. - pörkölt vaskő a asuti kocsikba rakva --18-50 krba kerül. Szt.-- dráson, Krissócz közelében , vah még e társaságna k egy 20-24°/o

mangánt tartalmazó , 0·s-1 m. yastag telepe, melyen agyagaskőre bányászolMATLEKovrrs : ~!agyarország az ezredik é,•ben. "II l3 194 nak. Külfejtés sel 189S·ben 21600 q-át vájtak 24 kr költséggel és Poprád állomásáról Friedens hüttébe szállitott ák. A kotterpalaki völgyben 3 1/2 km. kiterjedé sben nyugatró l keletfelé vonuló hatalmas vaskőerek 1895 óta a witkovitzi (Morvao.) vaskohó tulajdon át képezik Ezen vaskőelőfordulás gabro által különválasztott két teleptelérre oszlik ; az egyiket fekü- vagy nagy érnek, a másikat fedü- vagy Drosgyá k-érnek nevezik. A telep~elér ek vastagsá ga 2-30 m között változik és a mélységb en 440 m.-en felül ismerete sek Nagyobbára durvasze mü pátvaskő, kevés kovával vegyitve. A feküérben súlypát is van, de nem nehéz a kiválogatása. ilind a két teléren sok az antimon- és kénesőtartalmu fakóércz (Tetraed rit); a fakóércz közé kevert rézkovan d is gyakori; kevesebb

a vaskova nd és czinóber . Az előbbiek 3- 50 cm vastag, 10-120 m hosszu lencsék alakjában fordulna k elő a telérek vaskőtömegében. A pátvaskö veknek összetéte le ujabb vegyelem zések szerint a o, Cu 0. százalék 4•70 Í"37 4Í"34 G·o:; Gü•o1 Fc - [, 1 ·34 3·01 o. P, : Pörkölt pátvaskó Nyers pátvaskó százalék Si 02. Fc 0 Fe, 0s Mn 0 lln 3 Al 2 0s Ca 0 llg 0 . következő :l·11 2"43 4°16 () · ;2 O"i4 :ln= Í "40 8·40 0·02 0·02 p O•1r, 0·20 Cu - ~-n 0·01 0·10 A vájásra kész pátvaskő -telérekhcz 10 kivülről hajtott táróval és 9 akna segitségé vel (a legmélye bb 310 m.) lehet hozzájut ni és a telérek 13, a különgban kivájt vágatta! böző szintekb en jóval több mint 37.000 m hosszusá vaskőfej tésre elő­ méretű bb legnagyo vannak feltárva, tehát a képzelhető készítve. A ,·asköve k kiszállítá sára egyes aknákon kiYül a Rókus-al tárna szolgál,

melyet az összes bányamezőkön keresztü lhajtotta k. A bányatelepet a kassaoderbergi vasutvon al márkusfalvi állomásá val négy kilométer hosszu szabványos lokomot iv-vasut köti össze. A bányáko n belül 9·4 km. ~ányava sutat raktak le 1895-ig 300.000 q n 1 ers pátvaskő volt az évi termelés , mely a kotterpataki bányater ületen elhelyezett pörkölő-telepen, l 0 vasburko latu kemenczében megpörk ölve: 200000 -21000 0 q pörkölt érczet szolgálta tott Ezt az összes termelés t a porosz-s ziléziai vaskohó knak adták el. A kotterpat aki bányák új birtokosai, a 1vilkovilzi bánya- és vasgyártársiilat, mindenekelőtt 3 1/2 km. hosszu kötélpály át épitett a bányákb ól kiszállitott vaskövek nek összehor dására, a kibővített pörkölőtelep területére A vasq-ra kivánja kőtermelést pedig ez év szeptemb er l-től kezdve évi egy millió fokozni. 195 Hogy továbbá a vaskőfejtés közben találkozó fémérczek értéke el ne

veszszen, másrészt a vaskövek azoktól megtisztitta ssanak, hat ülepitő készülékkel felszerelt érczelőkészitő telepet létesitettek a fakóérczek és rézkovando k elkülönítésére. A réz, ezüst és kéneső kinyerésére pedig kisebbszerü fémkohó épül Bizonyos, hogy a kotterpataki telepek gazdagságá hoz mért fokozott leművelése a vaskövekne k és az azzal kapcsolatos egész bányaműipar nagymértékü fejlődése, közgazdaság i szempontbó l örömmel üdvözölhető. A fokozott termelés továbbá a környék lakosságána k is közvetetlen nagy előnyöket biztosit; de az minket, a magunk szempontjá ból itélve, nem képes teljesen kielégiteni. Mi örömestebb láttuk volna, ha azt a millió q vagy több vaskövet ott helyben változtatják át nyersvassá Közel 25 esztendeje, hogy a kassa-oderb ergi vasut megnyilt és e gazdag vaskőkerületet összekötötte a llagyarorsz ághoz legközelebb eső kőszéntele­ pekkel (Kanvin, Dombrau, Ostrau

és Porosz-Szilézia) és a vállalkozás, a spekuláczió e két évtizedes korszakába n nem találkozott hazánkban senki, a ki akár csak a hazafiság dicsősége kedveért, millióit bizalommal egy ily ipartelepbe fektette volna. Ez szégyenlete s rövidlátásra ml! és valljuk meg, szegénységi bizonyitván y nekik is, nekünk is. Csak az az egy vigasztalásu nk van, hogy a kotterpataki bányadalom jó és többszöröse n kipróbált kezekben van. Külömben a witkovitzi bánya- és kohótársula tnak már azelőtt is voltak Szepesmegy ében vaskőbányái, egyrészt Porács és Kotterpatak a, másrészt Xagy-Kunch falva és Zakárfalu községek 1erületén. Az előbbiek eddig évenkint közel 300000 q pátvaskövet szolgáltattak , melyek 18 pörkölő kemen­ aében megpörkölve, körülbelül 200.000 q pörkölt vaskövet juttattak a \·itkovitzi olvasztóműveknek A nagykunchf alvi és zakárfalvi bányaterüle ten jelenleg csak kutató munkálatok folynak. A bányadalom

térképét, a pörkölőtelep fényképét és az előforduló vasköveknek egy mintágyüjte ményét állitotta ki a bányászati csarnok 22. számu helyén (2. ábra) A szepesmegy ei és szorosan véve magyar vasipar terén jelentékenye bb szerepre készül és erre a rendelkezés re álló eszközökke l kétségkivül hivatva is rnn : a hernádvölgyi magyar vasipar-részvénytársaság, mely nagymérték ü előkészületeket tesz a Klippbergen birtokában levő és a környéken újabban szerzett vaskőtelepek kiaknázásár a és a vaskövek kohósitására . A nyersvas feldolgozására pedig a vasfinomitá s modern követelmény einek minden tekintetben megfelelő gyári telepeket tervez. A vállalatot, több érdekelt megbizásábó l, az anglo-ausztriai bank kez~ eményezte, a krompach-h ernádi társulat telepeinek megvételéve l; közvetetlenü l ezután tervei több németország i vállalat érdeklődését keltették fel és azokkal egyetemben hat millió forint

részvénytőkével figyelemreméltó társaságot létesített. Vaskohók. Tervben és már nagyon előrehaladt épités alatt van I,rom1:i • 196 pachon a régi telep közelében egy olvasztómű, kokszszal fűlő két nagyolvasztóval, összesen évi 800.000 q nyersvaste rmeléssel -z új kohó ten·rajzát a 16 sz ábra mutatja : Későn jutnak ugyan érvényre 23 év előtt koczkázta tott tanácsaim is. l tekintetébő iány nyersvash nagy későn az utolsó évek országsze rte érzett De végre valahára hazánk leggazdag abb vaskőkerülete mégis csak belekerül vert, úttörő kulturális alkotásain k szerepkör ébe és ha ott egyszer gyökeret kétségkivü l nagy hatással lesz egész hazai vasiparun k további alakulására. A hernádvöl gyi társaságn ak rendelkez ésre állanak egyrészt a társaság birtokában levő krompach i Klippbergen előforduló, másrészt a szlovinkai, helczmanóczi és folkmári községi területeke n szerzett vaskőtelepek. A

werfeni palában előforduló klippbergi telepek, melyek kétségkivül alapját képezik az új vállalatna k, 5-21 m. vastagságu al<; hosszanti irányban 2 km.-re, dűlés irányában 300 m mélységig fel ,·annak tárva A klippbergi bányák nyers pátvasköv einek vastartalm át 36-53°/o- ra teszik; a Zahura-bá nya pátvasköv eiét 21 --!0°/o-ra . A folkmári veresvask övek alapos kutatások tárgyát képezik. Eddig 3 km hosszúság ban és csapásirán yban 50-60 m. mélységig ismeretese k A telérek vastagság át 3-10 m-re teszik Vastartalm uk nagyon változó, állitólag 32-50 százalék közt találták. A hernádvölgyi magyar vasipar-ré sz,·énytár saság régi krompaclz i lelepé1t két faszénnel tüzelő 11 m. magas olvasztó rnn üzemben, évi 60 - 10000 q nyersvaste rmeléssel. A nyersvasn ak nagy részét saját öntési czéljaira forditják, a többit hazai öntő- és Bessemer-műveknek adják el. .- bányászat i csarnok 29-el jelölt helyén (2

ábra) vasköveik et mutatták be nyers és pörkölt állapotban , a kémiai alkat kö,·etkcző ismertetés e mellett: Pörkölt pátvaskó klirrbergi 37·;s 12"060 4fl930 Ü"t-i 5 :1·,,so 5461 ny . O·s;o 1 890 [>·21 Ü ti90 :3 •3;0 :2-Iso l l 610 0 ·020 S·i,;o ny. <hoo Ü OJ•) 0 °%8 0 ·0-25 ny. - --Összesen • Veres vaskó nyers 02·1;0 2400 Siü2 Fe203 :ln203 .-1203 CaO. :lgO SOs P20; . CuO . zahurai JO0·s•o 100390 ny. fJ!J-;so Ott láttuk továbbá csinos elrendezé sben a faszén tüzelővel termelt öntő­ és Bessemer- nyersvasa t, megfelelő salakkal; öntött csöveket, tűzhelyrészeket, mindenféle kereskedelmi öntvényt ; gép-, épitészeti és műöntvényt, kertberendezési tárgyakat (pad, szék, virágaszta l) és az új vasgyár elhelyezési tervét (16. ábra) Fülöp Szász-Cob iwg-Gotha i herczegne k pohorcllai vasgyáraih oz tartozó szlraczena i kohója a második nagyobb olvasztómű Szepesme

gyében. 197 Az iglói teritleten levő bányamezőinek vaskövei túlnyomó részben pátvaskövek, melyek, három telepet kivéve (Frohnleichnam, Zuzanna és Rézmező) rézkovandot tartalmaznak. A termelés és elszállítás viszonyai sem kedvezők, a miért is a bányákat aránylag gyengén mívelik. Az iglói pátvaskövek kémiai alkatát Schelle Róbert akadémiai tanár elemezései szerint a következő táblázatban ismertetem: Az iglói pátvaskövek kémiai alkata. Kémiai alkat A vasércz neme 0 öén :~ Caroli, Károly-táró, pátvaskő Fülöp külfejtés, pátvaskő J barnavaskő 1 11 ·01 1258 3809 0·20! 2G0 O·~ Carolifeld Bagolygang, pátvaskö Béla, " e 1 992 J•M h ~ o·,,,yom 3 J IOO·oo 3043 2·60 -H ·99 2·so 2·a2 085 5"6o 0·12 0·09 - 34•04 100•03 34-J 1 1 1949 39 16 1457 0"60 2·001 065 3"60 0 3G 0"50 - . 21 ·01[ 63•14 - o·oo 306 o·so z,) o-J O·oo o·oo 1920 100·73 3874! 0

·2s 0·01 10"841 100·22 4419 Béla Antónia Farkasfeld, pátvaskő . 18"53 33·90 20·10 1 ·17 János pátvaskő 14"72 1!)·30 30"87 2·17 1 ·s1l 1 ·04 2·s3 0·25 0·31 1 1 .?,·oo 0·12nyomnyom 20"99 100•27 39-J 2663 100•53 38"54: 1 A sztraczenai olvasztómíi * Szepesmegye délnyugati határán fekszik, 8 kilométernyire az iglói és körülbelül ugyanannyira a dobsinai vaskőbányáktól. A vasköveket mindkét helyről vasállványu kötélpályán szállítják. Sztraczenáró a dobsinai vasut állomá!;hoz vezető S·2as kilométer hosszu vonalától három mellékvonal ágazik ki, melyek a dobsinai Golyó-hegyen, a Kristófmezőn és a Kőhegyen lévő bányákat, valamint az iglói bányákat kapcsolják össze a sztraczenai kohóval l l 633 kilométer összes vonalhosszuságban. Három gépállomás van, mindegyik a mellékvonal kapcsoló pontján, 14, 20 és 18 lóerejü hajtógéppel. E berendezéssel nemcsak a vasköveket

szállitják a kohóhoz, hanem a kohóterményeket is a dobsinai vasutállomáshoz. A kohótelepen két, faszénnel tüzelt nagyolvasztó van : egy régi pilléres és egy ujabb szerkezetü oszlopos, szabadon álló medenczével. Mindkét olvasztó magassága 10.5 méter, 1 méter medencze, 2·s méter szénpoha és 1, illetőleg 1·s méter torokátmérővel. Mindegyik olvasztóba két-két fuvóka torkol * Ugyanezen a helyen volt a kincstárnak a XVIII. század elején érczbeváltással egybekötött rézolvasztója, mely rézérczeken kívül ezüst és kobaltérczeket váltott be és olvasztott A vaskohó a mult század vége felé keletkezett és csak 1814-ben ment át Csáky Sándor gróf -birtokába. 1837-ben Müller János a fu·ólég hevitését rendezte be az olvasztó toroklá ngjával 1842- ben Ágost Cobzwg-Gothai herczeg vette meg a káposztafalvai birtokkal együtt, mint ennek tartozékát. A csekély méretü olvasztót 1854-ben rekonstruálták és 186O-ban

másodikat építettek melléje. 19S A 2 és 3 álló hengerből való két fuvó gépet 20 -lóerejü vizikerék és 20 lóerejü gőzgép hajtja. A fujtató levegő hevitésére egy-egy vascsöves, torokgázzal fülő léghevitő van. A vaspátok pörkölésére 8 pörkölőkemencze áll rendelkezésre. Az olvasztó elegynek 80°/o·a pörkölt, 20°/o-a nyers vaskő. A faszén-tüzelő 1/3 kemény és 2/s puha faszén, a herczegi erdőkből való. A két olvasztó évi termelése 74,180 q nyersvas (1895), melyet nagyobbrészt a herczegi finomitó művekben dolgoznak fel. Kiállitott tárgyairól már tettünk emlitést. Ezeken kivül még csak két kisebbszerü vaskohó van ebben a vaskövekben bővelkedő kerületben. A gróf Csáky László-féle, 1890-ben örökség utján Königsegg Irma grófné tulajdonába átment kohó Prakfalván. * Ez egyike a legrégibb vasgyáraknak hazánkban és több évszázadon át a gróf Csáky család szepesi uradalmainak tartozékát

képezte. A környékbeli számos vaskőtelepen kivül az uradalom 12.000 kat hold erdeje Prakfalván, Kunchfalván és Kojsón, a Göllnitz patak 150-160 lóerejü vizi és az olcsó munkaerő szolgáltak természetes alapul a vasgyár létesitésére ; a göllníczi és metzenzéfi nagygyá fejlődött kapa- és szerhámorok pedig voltak sol<á a vasgyár vasterményeinek szorgalmas feldolgozói. A prakfalvi Ludmilla-kohóhoz tartozó vasbányákat tulnyomólag Klippbergen művelik. Az agyag- és kloritpalában előforduló 05-4 méter vastag telérek ritkán hatolnak a völgy szintje alá. · A vaskövek átlagosan 30-40°/o vasat és 2-3°/o mangánt tartalmaznak . .zonkivül mindig kevés rezet és kovát meglehetős sok magnézia mellett Évi termelés 50-60.000 q túlnyomólag pátvaskő, kevés barnavaskővel a kibúvásokból és piritek elmillásából. "A pátvaskövet 3 vasburkolatu kemenczében pörkölik. Évi termelésök 36.000 q A vasolvasztó 10 méter magas,

zárt mellü és merítő medenczével, 2 fuvókával felszerelve. A vascsövü léghevitőben 300 C0-ra hevitett legvegőt, vas szerkezetü vizikerékkel hajtott 3 álló hengerfúvó (0·oo méter átmérő, 146 méter magas) szolgáltatja. Évi termelés 21.580 q szürke nyersvas E kisded vasgyárnak intelligens, törekvő és rendkivül tevékeny igazgatója Aradi János, minden képzelhető módon igyekszik az olvasztásból nyert nyersvasat, 4-5000 q vásárolt nyersvassal együtt a gyár saját telepein a legkülönfélébb mói0n feldolgozni és értékesiteni. * Az eredetileg fennállott parasztkemenczék helyébe 1810-ben épült a nagyolvasztó. melyet ugy a mint mai napig is üzemben van, a ritka korm,ínyzási tehetséget és erélyt tanusított Csáky Ludmilla grófné 1843-ban, szakértelemmel és ízléssel, korszerüen átalakittatott és frisstüzekkel, nyujtókkal és öntő művel kibővittetett. Az 1894-bcn ujból kibővített öntömií ma is legterjedelmesebb

üzletága a gyárnak. 199 A másik kis vasolvasztómű Merényen,* S choltz Gyula és neje Nepko Angela tulajdona. 18000 q öntő-nyersvasat termel, melyet gőzhengerek öntésére budapesti gépgyáraknak szállit A fúvót 20 lóerejü vizikerék és szükség esetén 30 lóerejü, a krompachi gépműhelyben készült gőzgép hajtja. Olvasztás alá kerül 40.000 q pátvaskő, (melyet három kőkemenczében pörkölnek) és 10000 q barnavaskő Az olvasztásra szükséges faszenet az óvizi kincstári, továbbá a merényi és svedléri községi erdőkből szerzik. Összesen 24000-25000 hektoliter kemény, 120.000- 124000 hektoliter puha fából való szenet használnak, melyet szekereken szállítanak a kohóhoz Vasköveket és szép nyersrnsdarabokat állított ki a bányászati csarnok emeletén. Egyéb vaskövek előfordulása. A göllniczbányai és a s::lovinkai határban előforduló, eddig számtalan kis bányatársulat birtokában ,·olt, de különben teljesen

összefüggő pátvaskő bányadalmakat a rima11-mrány-salgótarjáni vasmii-részvénytársaság szerezte meg. A telérvonulat 14 kilométerre ismeretes, keletnyugati csapás irányában és dülés irányu kiterjedése 300 méteren felüli mélységben van feltárva. Az 1-4 méter vastag, két-három pátvaskő -telér felső szintjei régente gazdag ezüst- és rézérczeket tartalmaztak, melyek élénk bányászat tárgyát képezték, miről számtalan altáró - leghosszabbja 2500 méter, - nagyszámu akna 160 méter mélységig és hatalmas kőbányák tesznek tanuságot. A réz- és ezüst-árak hanyatlása, de leginkább a fémérczeknek mind gyérebb előfordulása a mélységben, véget vetett a fémbányászatnak e vidéken is. A vaskö,reket kova és helylyel-közzel rézkovandok ronditják. Ez utóbbiak a mélyebb szintekben remélhetőleg egészen elenyésznek. A vasköveket, a jövőben foganatos ítandó feltárás után, a társulat gömöri olvasztóiba fogják

szállítani és a nyersvas-termelésnél felhasználni. A vasköveknek kémiai alkata : Xyers Fe 0 :1n 0 Oldhatatlan AI2 Os Ca 0 :lg 0 Cu 0 P2 Os s . pátrnskő •to-ban 35·2;; = Fc z7·42 2·os = :ln l 60 Pörköli pátrnskó •;o-ban = = :ln o ·s,2 = Cu O 291 0·1;;2 = P F e20s 66·52 .lm2 Os 3·54 Fe -!6"56 2·54 8·30 Í54. 1 ·2.- 2·so 14·n 0 ·206 = 2 64 l-lS2 Cu 0·16t o·on, = P 0·os1 Ü 23ti * 1845-ben épült a város két tótkemenczéje helyébe. 0·031 0 ·o64 200 A rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaságnak Szomolnok közelében van továbbá pátvaskőre adományozott 470.516 m 2 bányaterülete Az 1-4 méter vastag telep-telérben a pátvaskő csapás irányban mintegy 3000 méterre, dülés irányban mintegy 80 méterre van feltárva. Vastartalma 39°/o, mangántartalma 2°/o Vasuti összeköttetés hiányában a vaskövck értékesitését későbbre tartják fenn. Finomitó művek. Szepesmegyében

csak Prakfalván van egy kisebbszerü finomitó · és hengermű, a Königsegg Irma grófnő tulajdonába átment gróf Csáky László-féle. Ez egyuttal az egyedüli vasgyár Magyarországon, mely tekintettel a specziális helyi viszonyokra, egyedül a frisstűz finomitást gyakorolhatja haszonnal. Berendezése a következőkből áll : 4 frisstüz, melyeknek fölösleges lángja előmelegitési czélokra szolgál ; tégelyaczél kemencze, 6 nyeles verő, egy vashengersor, egy négyállványu lemehengersor, G előmelegitő lángkemencze, kovács- és gépműhely. Termelvényeit képezik: szegvas, lemez, ,·asuti és kőmetsző szerszámok, kovács-ülők és satúk, ekerészletek, vaszsindely, hengerelt butorcső, szétszedhető barakok stb, melyek többnyire Aradi János igazgatónak szabadalmazott eljárásai szerint készülnek. Az évi termelés egyre-másra 10.000 q vas- és aczélgyártmány Kiállitását a bányászati csarnok 30-al jelzett helyén (2. ábra), nagy ízléssel

elrendezett pavillonszerü csoportozat képezte, feltüntetvén a voros fenyőfának öntött vasalással való ízléses alkalmazását. Vaskő, nyersvas, kereskedelmi és kérges öntmények, zúzó alkatórészek, dísz- és szoboröntés, öntöttaczél czikkek, sokféle öntött aczélüllő (szabadalmazott) és satu, aczélszerszámok, sájtolt ásó és lapát, hengerelt butorcsövek, vaszsindelyből készült háztető, (szabadalmazott) szétszedhető barakk : mind meg annyi érdekes és hasznos czikk, mely tanuságot tett ezen kis vasgyár igyekvéséről és haladásáról. A hernádvölgyi magyar vasipar-részvénytársaságnak Krompaclton telepités alatt lévő, nagyterjedelmü finomitó és henger tervrajzát a 16. ábrában ismertettük. Abuj-Tornamegye. Vaskövek. Az abauj-tornamegyei, fejtésre méltó vaskőtelepek nagyobb részét a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársulat szerezte meg 1891ben, gömörmegyei vasgyárai részére ; két hosszanti

mértékből álló kisebb részét pedig 30 évre bérbe vette a jászói prépostságtól. A Jászó és Metzenzéf közelében előforduló 3-18 méter vastag teleptelér kristályos palákba ágyazott kristályos pátvaskő, tömött kovával és elszórtan rézzel és vaskovanddal ronditva. 201 A társulatnak Lucziabánya nevü bányabirtokán a teleptelér 2000 méter hosszkiterjedésü: dülés irányában 300 méternyire ismeretes. Uj tárókkal és 12 szinten keresztv~gattal van feltárva. A bányatelepen 80 lóerejü kompound gőzgép van, melylyel két dinamo gépet hajtanak. Az ezek fejlesztette villamossággal pedig 12 darab Thomson Houston rendszerü furógépet, egy szellőztetőt és egy felhúzót hoznak mozgásba. Az összes pátvaskő a szállitó táró szájától 980 méterre fekvő pörkölő­ telepre kerül és pörköltetése után vasuton a likéri vasolvasztókhoz. 1895-ben 294.000 q volt a vaskőtermelés A Lucziabánya pátvasköveinek vegyi

összetétele 0/o-ban : pörkölt állapotban nyersen Fe O . Fe2 Os . Mn O • Mn3 04. Oldhatatlan 53·45 2"6ó = Fe 41 •57 = · :ln 74·92 = Fe G2•43 2•9z = lTn 2 .t•ü 3·14 Al2 03. 1 "29 1 "86 Ca Mg Cu P2 O 0 0 0·24 0"48 0;;. 0·156 s . 12 ·47 4.06 0·123 2•24 4 • 43 = = Cu 0·o~b l 0 ·or;4 0·oú4 0·09 = = Cu 0·05, P O·osG 0•114 Rákó község határában van a társulatnak egy mészkőbe ágyazott, kisebb terjedelmü barnavaskő-tömzse, melynek 30-40°/o vastartalmu rnsköveit vasuti közlekedés hiányában ez időszerint nem fejti. A jászói prépostságnak vannak Metzenzéf, Stoosz, Szomolnok, Jászó és Jászó-Mindszent községek határában, a rimamurány-salgótarjáni vasmű­ részvénytársaságnak bérbeadott telepterületeken kívül, terjedelmes bányái, melyek az alsó metzenzéfeni kohóbérletnek va-nnak átadva. Ez évenként 76.000 q pátvaskövet termel, túlnyomólag

Lucia-bányából A vaskövet megpörkölik öt pörkölő-kemencze áll rendelkezésre és a bérelt alsómetzenzéfi kohóba* fuvarozza. Vaskohók. A 12·5 m magas, 35 m 3 férőjü vasolvasztó három 80 milliméteres fúvókával van ellátva A füvólevegő 50 mm kéneső oszlop nyomásu és 300 C. fok meleg Napi termelése 100-130 q, évi termelése 35-40.000 q fehér nyersvas, melyet belföldi finomító-műveknek szállítanak. A 28-30.000 q faszén nagyobb részét a prépostsági erdőkből kapják Legközelebbi vasuti állomás Szepsi. A Jakobs Ottokár-féte, 1852-ben keletkezett kassa-hámori vasgyárnak* * A vaskohó, Wenczel G. tanárnak a prépostsági irattárban felkutatott adatai szerint, már 1611-ben létezett. Bel :!! 1730-ban említi abaujmegyei irott topográfiájában * Kassa városának egyik rég i tótkemenczéje helyébe épült, melylyel 1730-ban, Bel Mátyás irott topográfiája szerint, s zerhámor is össze volt kötve. 1837-ben már szünetelt,

1846-ban a felsőmagyarországi bányapolgárság bérelte. 202 vannak Göllnitz, Krompach, Kojsó és N.-Folkrnár községek határaiban, tárók segitségével ·mívelt bányái. Az évenként termelt 60-63.000 q vaskövet (50°/o pát, 35°/o barna és 15°/o vörös, kovás) faszénnel tüzelő, kisméretü olvasztóban kohósitják. ~agyobbrészt öntvények készülnek közvetetlenül az olvasztóból, é,·enkint 12- 13.000 q mennyiségig és 7000 q nyersvas, 25 lóerejű vizikerekekkel hajtott fúvógép használata mellett. - VasköYeket, nyersvasat, kereskedelmi öntvényeket állitott ki a bányászati csarnok emeletén. Termelésének főczikkét a mérlegsúlyok képezik. Borsod- és Nógrádmegye. Vaskövek. Borsodrnegyében olvasztásra méltó vaskő csak egyetlen, de annál hatalmasabb telepcsoportban fordul elő : Rudobánya, Felső- és Alsó Telekes, Szuhogy és Szendrő községek határaiban. Birtokosa a borsodi bányatársulat, melynek tulajdonképpen a

morvaországi witkovitzi vasgyár és gróf Andrássy Géza a tagjai. A rudobányai telep a Kápolnahegy triász rnészkövén fekszik ; harmadkori képződményektől márgától és tályogtól) befedve. Nagyobb részt teknő­ alaku, gyakran megszakitott, délfelé egész Alsó-Telekesig ismeretes lerakódások képezik az 5-6 kilométer kiterjedésü, 100- 400 méter széles és átlag 16 méter (2-30 m.) vastag telepet Az ércztelep helyenkint igen tiszta; azonban elég gyakran tartalmaz ankeritet, okert és helylyel-közzel kénbáriumot és fémies rezet. A vasércz barnavaskő, mely a legkülönbözőbb színezettel bir, a ,·ilágossárgától a veres és sötétkékig; gyakori a barna rnsfej, rítkább a veres vaskő . .-- réteges lerakódás többnyire a telep egész vastagságán tapasztalható A vasköveknek kémiai alkatát a következő elemzésekkel mutatjuk be: nyers érez asoxyd Kovasav Timföld. :lfangánoxydul . :[ész :1-lagnézia Rézoxyd Foszforsav Kén bárium

"as :llangán 68 67 10·10 :2 ·24 .J·os pörkölt érez íO •s 1o·,2 2·25 ;3·91 l ·~o 1·15 l.02 O·;s 1)·11 o·o~ 1) 00 0 07 a·« -1·01 -!8"06 -!9·43 2 · 91 Z·az A vaskövet külfejtéssel művelik le. E czélból a 15-40 m vastag, többnyire elmállott agyagos márgából, homokból, agyagból és televényföldből álló fedü-réteget, a 17. sz ábrában feltüntetett módon, kanalas kotrógéppel (Ruston Proctortól Lincolnból) takarítják el. Bizonyos esetekben repesztéssel való lazitás szükséges és az eltakaritásnál gyakran a kézimunkához is folya. . 17. ábra Kotrógép a borsódi bányatársulat telekes-rudobányai,bányamívelése;nél 204 modnak. A kotrógépeket 10-10 lóerejü gőzgép hajtja Évi teljesitménye egyenkint 80-90.000 m 3 A költségek 22°/o-al kisebbek, mint a kézimunkával A letakaritás után a rnsköveket kőfejtés módjára vájják ki, még pedig lépcsőzetesen előrehaladó 4-6 m.

magas emeletekben, robbanó szerek (dinamit II.) alkalmazása mellett 1895-ben 2,300.733 q vaskövet termeltek, melyből 150000 q Magyarországon maradt, a többit a morvaországi \Ítlrn,,·itzi kohóhoz szállitották A vasköveket elszállitás előtt mind pörkölik; e czélból 2·0 kilométer hosszu, 50 czentiméter vágánytávval biró lokomotivvasuton a pörkölő-telep fölött lévő hányókra szállitják. A darabos vaskövek pörkölésére a 18. számu ábra szerint szerkesztett négy aknás, gázzal fűlő kemencze, az apró érez pörkölésére négy stiriai, úgynevezett Moser-féle hosszú, emelkedő alagyu lángkemencze szolgál. Ez utóbbinak 32 négyszögméter pörkölő területe van. Az aknás pörkölő 24 óránkint 650-800 q., a lángkemencze 400-500 q pörkölt érczet ád, 100 kilogramonkint 8-9 kilograrn disznóshorváthi barnaszén felhasználása mellett. Pörkölő veszteség 18-20°/o. A pörkölt vasköveket a társaság egy méter vágánytávval

bíró, 14 kilométer hosszu lokoinotiv vasutján a magyar kir. államvasutak Bárczika állomására szállítják, a hol nagy rakodó tölcsérekbe hányják A borsódi bányatársulat a bányászati csarnok 22-vel jelölt helyen állitott a ki nagy gonddal készített bányatérképeit, különféle vasköveit (egy köbméter nagyságu barnavaskő-tömböt), a pörkölőtelep és kotrógépeinek fényképeit. Borsodmegyében vannak még vaskőtelepck Tapolcsány, Nekezsény, Upony, Vadna és Dédes községek határaiban, de vasköveik csekély vastartalmuk miatt és a vasuti szállitás hiányában nincsenek mívelés alatt. Finomító múvek. A diósgyőri magyar kir vas- és aczélgyár* Kovaró-, * A diósgyőri ,·asgyár létesitésének eszméje ki dió szakférfiaktól - Grdn:::enstein Gusztáv államtitkár és Péch Antal későbbi miniszteri tanácsostól - eredt. A tervezett telepitésnek fóczélja volt, a nagyobb mérvü vasuti épitkezésekhez szükséges síneket

és kapcsoló részeket belföldi terníelésscl fedezni, még pedig a nagyterjedclmü, már l 858-ban felkutatott 1-26 méter vastag lignit-telepek és gömöri nyersvasnak felhasználásárnl. A gyár építését 1868. évi május havában kezdték meg és az 1871 év folyamán annyira befejezték, hogy egyes termelési ágak üzeme kezdetét vehette. Azonban csakhamar oly nehézségek merültek fel a d i ósgyőri lignittel való közvetetlen tüzelésnél, hogy hosszas vajudások és kisérletezések után 1881 -ben a gyárat regeneratív gázfűtésre kel)ett átalakítani és ezzel kapcsolatban a felszerelések nagyobb részét szintén megváltoztatni. Időközben ugyanis az aczélsinek alkalma zása mind nagyobb tért hóditott. Hogy e haladást követhessék, már 187l:l-ban épitettok két Martin•aczélkemenczét és 1881-ben Bessemer-kohót két konverterrel a hozzátartozó terjedelmes segédberendezésekkel; 1882-ben végre a síngyártás, még pedig aczél

alkalmazása mellett, ismét kezdetét vehette. 1884 -ben az alakos aczélöntést kezdték meg, mely szintén folyton fejlesztve nemsokára oly terjedelmet nyert, hogy 1893 óta mint egészen külön üzemág szerepel és vasuti kocsik felszerelésén kivül lövegek, ágyuk és hajófelszerelések készítésére rendezkcdhető be. 1892-ben külön épületben új sínhengerművet épitettek 3.500 lóerejü re,·erzáló hengersorral, a lehető legczélszerübb és korszerü egyéb felszerelésekkel (19 ábra) A ~fartin-kemenczék száma is ötre szaporodott ez idő szerint. -- --- ----- --r--1~,; ~::-. -t1L-- f, - ------.+----~· --"" + - - -- -t- - -- 7- - , ,," ~ - ·• 1 1 . ~ 1 ! 18, ábra. Gázzal fülő aknás pörkölő-kemencze a borsódi bányatársulat rudobányai telepén. függőleges metszet. 206 Bessemer-, Martin- és tégelyaczélműből áll, a megfelelő hengerművek és nagyszámu segédberendezésekkel, aczélöntővel és

kíkészitő gépekkel felszerelve. A 19 ábrában bemutatjuk az új hengermű alaprajzát A tűzhelyek mind regeneratív gázfűtésre vannak berendezve; 68 generátor segélyével fejlesztik a szükséges tüzelő gázt. -Két ikerkavaró kemencze, két Bessemer-konverter, hozzátartozó négy olvasztó lángkemenczével, 5 Martin-kemencze, 10 forrasztó-, 1 izzitó- és 4 száritó kemencze képezik a tulajdonképeni tűztelepeket. 14 állványzatból álló 4 hengersorral és összesen 8320 lóérejü hajtó- és munkagépek közreműködésével, termeltek 1895-ben : / lllétermázsát vaspályasínekct . . hengerelt aczélárúkat rudakban . hidszerkezeti hengerelt termékeket vasuti kapcsoló részeket, csavarok• és szegecseket egyéb aczélgy:irtmányokat Ósszesen • 447.000 33.284 51.999 98.099 26.758 657.140 lllétermázsát 37.380 30.260 Azonkívül aczélönh·ényt yasöntvényt . Ósszesen . 67,640 724.780 :Vlindössze 754.74 l q nyersvasat

dolgozott fel 3,286299 forint értékben Az ugyanazon igazgatóság alá tartozó magyar kir. államvasutak gépgyárával együtt állított ki, külön e czélra épített, terjedelmes és impozáns csarnokban. (19 ábra) Országszerte ismert kitünő minőségü Bessemeraczél-termelvényeiből 63 méter és 56·1 méter hosszu, egy darabban készült, egy- egy vasuti sínt, egy 60 méter hosszu sín bői hajlított sín tekercset, ~ín hevedert, különféle rúdaczél- és lemezpróbákat állított ki. . Martin-aczélból készült vasuti, mozdony- és gépfelszerelésekkel remekelt Alakos öntvények közül kiemeljük a fogas• és csigakerekeket, a vasuti kitérőket és keresztezéseket, üllőket, tengelyágyakat, sima és üregezett hengereket, a küllős mozdony kerekeket, a Nicholson-féle hajógépkeretet, a mozdonydugattyú testeket és keresztfejeket,-ütköző tokokat, forgócsapokat és saruhengereket. A kovácsolás által készült nagyszámu darabok közül

figyelmet keltettek: a Tézack-féle teljes hajóhorgony és egy hajócsavar, a mozdony- és vasutí kocsitengelyek, egy új és egy használt sziklavéső, az ágyúlövedékek, a nyers állapotban kiállított gépalkotórészek (hajtó-, kapcsoló- és keresztfejvezetőrudak, forgattyuk, ágytokok, csavarkapcsok és ütköző rudak). E gyárt· mányok mind kellően osztályozva, külön-külön nagy gulákban és csoportokban voltak elrendezve. 207 A rimanwrány-salgótarjáni vasmíí-részvénytársaságnak* legjelentékenyebb és a jelenkor legmodernebb felszereléseivel ellátott vasgyári csoportja Borsodmegyében, még pedig Ózdon és Nádasdon van. A 21 ábrában feltüntetett ózdi vasgyár a tulajdonképeni finomitómű : 10 gázgenerátor, 3 egy tűzterü és 8 kéttűzterü Siemens rendszerü, 20-30 tonnás adagokra szerkesztett ~lartin-kemenczével. A kavaromií berendezéséhez, 4 gázgenerátor segélyével működő 6 Siemens-féle regeneratív forrasztó

kemenczén kivül, 2 bocsvas hengersorozat, l előnyujtó, l középes és 1 finom rúdvas hengersor tartozik. A ivlartinmüben 3 mélyített melegítő és 2 forrasztó kemencze van, egy 2500 lóerejü géppel hajtott kéthengerü tuskónyujtó és egy 1400 lóerejü géppel mozgatott trió készáru-hengersorozattal. Az anyagszállító mozdonyt, l . tuskó-emelődarut, 2 körfürészt és több kisebb anyagemelődarut electromos erő hozza mozgásba. A Martinműben 18 aknás generátor szolgáltatja a tüzelőgázt az olvasztó-, melegítő- és forrasztókemenczék ellátására. Az ózdi vasgyár különböző gépeinek hajtóereje 5000 indikált lóerőnek felel meg. A nádasdi lemezgyár* szoros kapcsolatban áll az ózdival. Ettől kapja félterményeit, bugák és lapkák alakjában. Berendezéséhez tartozik : 2 regeneratív forrasztó, 14 lágyitókemencze, 5 aknás gázgenerátor, 2 hengersor, 9 lemez-olló, horganyzó és Ónozó felszerelés. A hajtóerő 800 indikált

lóerőnek felel meg. A rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaságnak legfontosabb finomító telepe a salgótarjáni* Nógrádmegyében. Helyszínrajzát a 22 ábrában ismertetjük. * A társaság 1881-ben létesült, a rima-murányvölgyi vasrnúegyesület és a salgótarjáni vasfinomitó részvénytársulatnak egyesüléséből. A rimarnurányvölgyi társulat elemeit képezték : a murányi Unió, a rimai Coalitió és a gömöri vasművelő társ ulat Ózdon. A murányi Unió 1888-ban keletkezett kisebb nagyrőczei hámorosok szövctkezetéből. Alapjául a vashegyi vaskő­ birtokuk is szolgált. A rimai Coalitió hasonló elemekből alakult 1811-ben, Rimabrézó és Nyustya vidékén biri erdői,, vasolvasztók és hámorok alapján. A gömöri vasmüvelő társulat 1845-ben alakult, az Ózd vidékén előforduló barna kőszéntclepeknck értékesítésére a vasfinomitás új eljárásánál, a kavarásnál. E három társulat 1852-ben egyesült mint

rima-murányvölgyi vasmű­ egyesület. * * 1863-ban épült a készárúte;-melés fokozására. E vasgyárnak létesitését 1868-han penditette meg először a gömöri nyersvastermelőknek egy társulatt,i alakult csoportja, melynek az élén Andrcissy Manó gróf állott. A társulat tagjai kötelezték magukat a finomitó műnek 1 ú éven keresztül egyenkint és évenkint 20-25.000 (összesen 190.000) bécsi mázsa nyersvasat szállitani, 2 forint 20 krajczárban mcgállapitott ár mellett. Eleinte nagy finomitó- és hengcrmiívet terveztek vaspályasínek termelésére és csak később akarták a termelést nagyméretű alakos és kereskedelmi vasra is kiterjeszteni. De mivel a kincstár is ugyanakkor vette tervbe a diósgyőri síngyár építését, a társulat az utóbbi két termelési ágra szorítkozott. 208 Berendez éseit képezik: 3 nyolczto nnás konverte r, 2 nyersvasömlesztő kupoló kemencz ével és 750 Jóerejü fuvógéppel. Hydrauli kus öntőgém,

2 ingotdaru és hydrauli kus anyagfel vonó készülék ; 5 Siemens- féle forrasztó kemencz e regenera tív gázfűtéssel, hozzátar tozó 30 gázgener átorral. 2000 lóerejű reverzáló hengcrso rozat vaspálya sínek, épületge rendák és nehéz lemezek készítésé re; 3 hengerso rozat kisebb alakos vas, durva és finom rúdvas, szalagva s és drót gyár. előállitására. Jól berendez ett kocsiteng elygyár, drót- és drótszeg Az összes gázerő 4350 lóerőt képvisel és az egész termelés a társulat borsódi és nógrádi gyáraiba n, kerekszá mban egyniillió métermá zsára tehető. A társulat finomító műveinek és gyáraina k kiállításá t saját pavillonj ában (12. ábra) rendezte , természe tes kapcsola tban bányáina k és kohóinak gyönyörü kiállitási csoportja ival A pavillon közepén emelked ett a főbb termelési aczél-ing ot-kat, czikkekből alkotott csoport, magában foglalva a különféle vasgeren dákat, vasuti síneket és

ezeknek kapcsoló részeit, abroncs- és szalagva sakat, rúd- és lapos vasakat, finom fekete, kazán- és egyéb durva lemezeke t. E csoportn ak egyik oldalát a 23 ábrában tüntetjük fel Egy csoportb an egyesítet ték a társulat által meghono sított henger-te rményeket; úgymint : fekete, fényezet t és távírda-d rótokat (24. ábra), vágott és drótszeg eket, kocsiteng elyeket, horgony zott és ónozott lemezeke t. Egy másik csoportb an a különféle anyagminőségi, szakítási , hideg és meleg hajlitási és ütési próbákat mutatták be. Egy durva lemez hengerál lványzat természe tes nagyság ban volt kiállítva. Márama ros-, Bereg-, Bihar- és Aradmeg ye. Észak és északkel et felé folytatvá n szemlénk et, szintén nagyobbr észt szegény és csekély jelentőséggel bíró vaskő fekhelye kkel találkozu nk; többnyire tömzsök , lencsék vagy felszíni képződmények. Ezekben a kerületekben természe tesen a vasipar is alacsony fokon áll és

alig említésre méltó. Jlárama rosmegyében van a gr. Teleky-c saládnak Dolha-Rókamező n* egy ta a F:gyuttal a vétel utján szervezett barnaszént elcpeit feltárta és 1870-ben meginditot alka!• közvetetten barnaszén a melyeket miatt, finomitó- és hengerművet, de a nagy nehézségek gázfűtésre mazása okozott, a gyártás megakadt és csak a mire 18í2-ben a kavarókem enczéket ul tovább rendezték be és a zavart pénzügyi viszonyok at is rendbe hozták, a gyartást zavartalan be. folytathatt ák, 1870-ben kocsitcngelygyárat rendeztek szerződés A nyersvas szállitásár a vonatkozó és a 1O év alatt sem pontosan teljesitctt yvölgyi vasmű­ 1881-bcn lejárván, a salgótarján i vasfinomitó társulat egyesült a rimamuráo voltak Gömöregyesülettc l, melynek nagyterjed clmü rnsbányái, erdei és vasolvaszt ótelepei y-salgótarjáni rirnamurán a l alaptőké,·e forintnyi millió 10 összesen keletkezett megyében, és igy vas

mű-részvénytársaság. 1889-ben 1882-bcn épült a drótgyár, melyet több izben és utoljára 1893-ban kibővitettek; eljárást lési aczéltermc le 1"/wmas-fé a helyébe annak és kavarást a ánban megszünte tték Salgó-Tarj hengerművet a hozzáa lták rekonstruá és k kibővítetté n megfelelőe melynek meg, k honositottá tartozó egyéb felszerelések, forrasztó- és izzitó kemenczék kel együtt. Miiller " Részvényt ársaség épitette ash:írnorainak nyersvassa l való ellátására 1853-ban, terügróf Sándor Teleky pedig még alatt; János tervei szerint és Prihraciny .lóritz igazgatása czéljából. itése értékes einek bi.ikkfaerd rföldnyi letén és ennek 5 négyzetmé 209 23. ábra Alakos vas és lemezek csoportja a rimamurány-salgótarjáni vasmíí-részvénytársaság pavillonjából. :Ln LEKOVTTS .13gyarc rszág az ezredik évben VII 1+ 210 felhasználásával bérbea dott kis olvasztója, melyben évenkint 52.000 q vaskő

12.000 q nyersv asat és öntvén yeket termelnek uló Beregmegyében, a Frigyesfalva és Hátme g község ek határai ban előford oni Schönb is szedi érczeit, gróf agyagvaskő és sziderit, melyekből a dolhai kohó Bttchheini birtokában* vannak . ek 1853-ban épült kís faszénolvasztóban 8000 q nyersv asat termeln évenki nt. Biharmegyében a vasolv asztás teljesen megszü nt. méltók Aradm egyébe n is alacson y fokon áll a vaskoh ászati ipar. Emlité sre tulajdonát csak a Boros- Sebes környé kén levő gróf TValdslein Wartenberg askőre Teknős tömzsö kben előfordoló limonit ra és barnav képező vaskoh ók. bányás znak. szán* Az évenké nt termelt, körülbelül 40-60 .000 q vasköv et Mmiyá a felváltv és kohósi tják két nagy olvasztóban, melyek csak félbeszakításokkal évenkint. vannak üzemb en. Összes en 10-20 000 q nyersv asat termelnek Hunya dmegy e. Vaskövek. A Királyhágón túli kerület déli hegyc:sopor~jába tartozó Pojána an.

magáb Ruszk a hegysé g hazánk leghata lmasab b barnavaskő telepeit foglalja , Ruda, Gyalár a, Ploczk Telek, n irányba E telepek Vajdah unyadt ól nyugat i va, áthalad n határai ek község Alun, Szohod ol és Vadu-Dobri hunyad megye i ek. terjedn ig a krassó- szörén ymegy ei Ruszka havasig, illetőleg Ruszkicza község a vittek et Vasköv eik az egész vonalon végig rég időktől fogva jelentős szerep ben található, hazai vasipa r terén, a mint az a hegyek en, az érczkib uvók közelé en feltalált, 1895-b Egy ő. ztethet követke buczak emen czékből eredő salakbó l emencz e buczak kis zó szárma a szikláb a vájt és kétségkivül a rómaia k idejéből valamint része, rajzát a 25. ábrába n ismertetem A kemen cze alsó és oldalos sában voltak a fenéken talált vasboc s és salak a kincstári rnsgyá rak kiállitá bemuta tva. ban A hegysé g főtömegét kristályos kőzetek képezik, még pedig elsősor mely pala, csillám rétegü vékony , hullám

os rétegü, agyago s, másod sorban vastag ba megy át. helyen ként nagyob b menny iségü földpátot tartalm azván, gnájsz és egyéb Azonk ivül a kristályos mészkő van nagy tömegb en képviselve eznek. jelentk bazalt és trachit közül k üledék es kőzetfajta. Az eruptiv kőzete al bir, irányny csapás eső közé A huny admeg yei vaskővonulat 16-17 óra adorészben álló, mely irány egymá sután következő, részben művelés alatt mányo zott, részbe n pedig felkutatott lelőhelyekkel van megállapitva. és parasztII. Rákóczy fejedelem birtokáb an volt, nagyobb számu vashámo rral kemencz ékkel együtt. Már 1672-ben mint régen fennálló vaskohó t cmlitik. * 1720-ig * Régi buczatűzhelyek helyébe építették e század negyven es éveiben. 1847-ba n a Névery család birtokáb an volt. 211 24. ábra Drót és drótszegek csoportja a rimamurány-salgótarjáni vasmü-részvénytársaság pavillonjábóf 14* 212 A vasércztel epek oldalagos

kiterjedése igen változó. Az eddig ismert feltárások után ítélve, inkább folytonos egymásut ánban sorakozó, szabálytalan tömzsökből áll. Leghatalm asabb és legnagyob b kiterjedés ü tömzs a kincstár tulajdonát képező gyalári, mely az altáró szintjén mérve, kisebb-nagyobb meddő beágyazás okkal együtt 160 m. vastagság u A vaskőtelep Gyaláron majdnem kizárólag barnavaskő; igen alárendelten van benne apró szemcséjű vascsillámpala. Mészkő közé van ágyazva; fekü és fedü rétege csillámpala. Mész és ankerit, szabálytal an rétegekbe n és kisebbnagyobb fészkekbe n szorul a vaskő közé A bányamív elés módja régebben, a kibuvások nál alkalmazott jelentéi{telenebb ásásoktól eltekintve, kizárólag belső, úgyneveze tt pillérfejtés volt. A jelenleg alkalmazott, a 26. ábrában feltüntetett külfejtés 1863-ban vette kezdetét és hat szintre terjed ki a főbányán, A vaskőtermelés mennyiség e 1895-ben 1,380.010 q volt A

vaskövekn ek kémiai alkata százalékb an : Kékércz Vasoxid !Vlangánoxid Kovasav Timföld i[ész Magnézia. Foszforsav Kén Rézoxid Vastartalom Barnavaskő Dl ·39 O·3, l 99 75·Gs 4·5s 0·ss O·si 032 0 03 0·12 0·39 0·03 3·21 3·57 ny ny 6:3·90 52·97 A szállítás Govasdiár a 600 m. hosszu alaguton keresztül, 3 tagra oszló 5120 m. hosszu vasuton és a vasutak közé igtatott 260 és 140 m hosszu siklók segélyével történik. A vajdahuny adi vasgyárna k 2 kötélpályán szállítják a vasköveket. Az egyik 30 1/2 km. hosszu kötélpálya Vajdahuny adtól kiindulva, Gyalároo keresztül halad s Vadudobr i községig kiterjed. A kötélpálya gyalári állomásának berendezé sét a vaskőtölcsérek és inditó felszerelésekkel együtt a 27 ábra mutatja. A 28 ábrában mutatjuk be a vajdahuny adi állomás állványzatát és a 29. ábrában a köt~Ipálya egy részletét a zalasdi völgy fölött A Gyalár-Vadudobri közötti pályarész

kizárólag faszénszállitásra szolgál, mig a gyalár-vaj dahunyad i vonalrésze n faszenet és vaskövet szállitanak. Visszafu varként, Vajdahun yadtól kiindulva egész Vadudobriig, kőszén, építő és szertári anyagok, élelmi és takarmány féléket szállitanak üzemi czélokra A vajdahuny adi negyedik nagyolvas ztó vaskőszükségletét Vajdahunyad és Gyalár között 1895-ben épült, a régivel párhuzam os irányban haladó és kizárólag vaskő szállitására berendezett, 10 km. hosszu kötélpályán szállitják h u a~ ~ , a , . 9 L k ,o~ A o / v ~ e,~ "":J ,.$;,t~ "JI~~ ,,,i,,;~;,,, ~ C::v,,::,,L:n:, A 650 •• ~ . f=<>j=~· f ~ ~,zbrYU,l/.)iZ-et uöl,,r„b. 1,;,,,J,.,,,~t~oXol1 t loo) !~ tf 14 --~~Lr.,- S ~ ~.,u,,12, 1 .Jzí-tr-lj .atalo,,,:; J ( } ~ ,,.,e •1r½~ "///f !iÍ,~ffe o;,"l"r1 1/,,,I•/ / j /" ,-:., ·" , · /~ .Ci:<~ F•~, i.:!, , - S 1/-·: ,, / ~" ~•

~~Vc~ r "·"" ~=-·-=-~-- / e;.,,,;:,~ 14, , /~/-]}:>:t-!~c~---,>, ·~=-~,2~~ ., =:,,y, --~~-1~---,~ ~. - , 1,, ,,- - -, / , " ~ "=~"" W~i,1a~, "t. ~ /~---,-. ~ ~-.~i/"-;<~Jt- ,~:J)jl~ ~~ )"$J, .,, l. •.,: : ; ooo , .<J,/i .~- " ~ "1iic-;:2"-<~ f~ . --✓ i Yz:~--A~lií( ~: :;-ti~~¼:~,(.,,; ,- . ,,,, , !) ,.,,efpc, ~ -( ,cí.;?Í:,,/J:fB, -~tfV~".:;~~""~ ·r~~- o/;:,;,;,, 1 / - - ,;:- ,~-;: / / 2 / ; A" -· t·· .iliu<t""JJ" · - ~- ,, - tt1-r~1 ,,,, . ~ ,,, ,~ •o f --~/ ?"-; , , " " .~• J 11!9l . ,,,,,,, - ,, " - ~ ,C•T," . ·dt,2: :- \ ,:;,,,,-· u,. " , ( :>-~:s. - / • ~-"" ·,.;,; ) •: e::! """- ~ Í~ . <J -, " ·~-- > ~""""". , ~- /, iJ· }~~ a. CUo,t.#-, -klb~í:-:,: - - -· - @.a--

""4-.AU " ~ e. ~i;t4www ~ ,(i;u,id ,: :,~ Qu,~~,~ ~(: ,,, rJ . =~::1L!.fi:• ~ <l1v lv.w,,-,,J; ~ • ~~- t,1 ~~rJ j ~L .~··· 25, ábra. Ősrégi buczakcmencze a vajdahunyadi m kir vasgyár kiállításában e --~~ e- -- ~ ) •>i ~:~~ 214 1 ságba n fekszik VajdaVaskohók. A vasolvasztó Govasdián 19 km távol huny adtól . átmérője a fúvókasok A nagyo lvasz tó zártm ellü. l1agassága 11 m, 3 ban 1•70 m., férője 45 m közöt t 1·40 m., a szénp oháb an 2·2s m, a torok A tüzelőanyag kizárólag bükk faszé n. vízi kerék hajtja . A kéthe ngerü , 30 lóere jü fúvógépet felülcsapó tmás t közvetetlenül a Egye . fehér A termelt nyers vas szürk e, tarka vagy ze szolgál az öntmenc ló-ke nagyolvasztóból is önten ek, külön ben egy kupo vény ek előállitására. q öntvé ny. Az 1895. évi terme lés 8444 2 q nyers vas és 2050 A nyers vasat Vajd ahun yadra szállitják tengelyen. őtelepeknek czélba

Vasolvasztómii Vajdahunyadon.* A gyalári gazdagvask vasip arána k előre k hazán en vett nagy obb mérté kü kiakn ázása , nemk ülönb huny adi vasvajda lzust a látott roham os fejlődése adta meg az első impu tót épitettek, teljesen egyforma gyárn ak felépítésére 1882-ben. Két nagyo lvasz le. Ezt 1890-ben épitették fel mére tekke l; a harm adikn ak pedig alapj át raktá k szöge 74 fok, belső férője Szerk ezete a 30-ik ábráb an látha tó; a nyug asz eltérő. 110 m 3 • A másik két olvas ztó alakj a és mére te kissé zárt mellüek és zárt Az öntöt tvas- oszlo poko n nyug vó nagy olvas ztók A fúvók as szájátmérője torku ak. Négy fúvók assal vann ak felszereh·e ő-oszlopnak felel meg. 100- 134 mm., a szél nyom ása 60-8 0 mm kénes n, a máso dik 1885-ben felébe A nagyo lvasz tók egyike 1884 máso dik is üzem ben van ; idáig tehát kezdte meg működését. Ez utóbb i mai napig szün et nélkü l 12 évig dolgozik. inditották

meg. A harm adik nagy olvas ztó üzem ét az 1891. évben rajzát, háttérben zeték vízve a ki·ül A fúvószelet 100 lóerejű turbin án beren dezet t 2 fúvógép szolgála kohóval, lásd a 31. sz ábráb an - gőzerőre lék-gőzgéppel. tatja, 150 lóerej ü hajtógéppel és 50 lóerej ü tarta ztó rendelkezésére. Hat darab álló fúvóh enger van a három nagy olvas maga s, 3 m. átmérőjü A fúvós zelet három vascs övü és három 12 m. Whitwell-féle léghevitőben hevitik. A három nagy olvas ztóna k faszén a tüzelőanyaga. évi termelése 493.956 q A vajda huny adi három faszé nolva sztón ak 189.S i vasgy árak üzemi czéljaira. nyers vas és 13.900 q öntöt tvas, többn yire az állam r és újtord ai Lengy el István inspector Az olvasz tó epitése, Bögör y Antal admin istrato tartott 1810-i g; de mivel a melléképületek csak tervez ete szerin t, 1806-b an vette kezde tét és 1 is csak akkor kezdődött. 7 / 2 hónap mulva ismét 1813-b an

készül tek el, az olvasz tó működése t. 1827-ig felváltva orodot felszap n nagyo lete ·askész megsz üntetté k, mivel a hámor oknak nyers, elt. szünet g 1837-i mely a szoms zédvöl gyben állott. működött a toplicz ai olvasz tóval, és üzembe ették felépit ujból iait govasd a Ekkor a toplicz ai kohó tűz által elpusz tuldn, eredményekkel kitünó t mellet k akitáso félbesz bbb -nagyo helyez ték. Attól kezdv e 1867-i g kisebb torkár a és ennek helyéb e 18-11-ben pörkölójárt. 1840-b en léghev itót állitott ak az olvasz tó kemen czét. tási kísérle tet készite ttek elé, melyet a 1843-b an zsilvöl gyi vulkáni kokszs zal olrnsz 1879-b en a tqnkre égetett régi kemenczét talpig Thesa uraria tus tilalma miatt el kellett ejteni. ették. lebont ották és:moder nebb szerke zettel ujból felépit * .?15 E < 216 Azonban e nagyolvaszt óknak 18D-l-ben közel 500.000 q-nyi nyersvas termelése sem bizonyult elegendőnek az államkincstári

vasfinomitók, az államvasuta k birtokában levő diósgyőri rns- és aczélgyár összes nyersvasszükségletén ek fedezésére és az országban máshol is mutatkozó nyersvashiá ny pótlására; a miért is 1894-ben Vajda-Huny adon kokszszal fülő IV. olvasztó épült, mely méreteinél és egyéb berendezése inél fogrn képes évenként 400.000 q-nyi nyersvasat termelni. Egész magassága 20 m, működő magassága 18 m Átmérője a medenczébe n 2·5 m., a szénpobába n ::i·s6 m, a torokban 44 m ; férője 288 m 3 ; tehát legnagyobb vasolvasztó llagyarorsz ágon. Hat fúvókassal van felszerelve; napi termelése 1000 q., leginkább Bessemer-nyersvas A koksz-nagyolvasztónak egész belső szerkezete a 32. számu ábrából látható. A vaspánczélo s medenczét és a szabadon álló fenékkövet Yizzel hűtik A nagyolvaszt ó fujtatására .J0- G0 fordulattal járó, kompound ikergőzgép szolgál. Főméretei a következők: a nagynyomá su gőzhenger átmérője 725

mm, a kisnyomásu gőzhenger átmérője 150 mm., a fuvóhengere k átmérője 20G0 mm, a közös löket hosszusága 13:J0 mm. A surlódásmentesen ,·ezetett, csekély tömegű, Láng-Hörbige1--fé1e lemezszellentyükből van minden hengerfedőben 30 szivó- és 15 nyomószelle ntyü, összesen tehát 180 szellentyü, melyek a gép leggyorsabb járása közben is könnyen kicserélhetők. A fúvószelet három l G m. magas, Gmátrnérőjü Vhitwell-ké szülékben hevítik A vajdahunya di kohótelep képét a 33-ik ábra, egész terjedelmét alaprajzban a 34-ik ábra láttatja. A kiállitáson a vajdahunyad i vasgyár két érdekes diorámával rnutatkozotc be. A 2-ik ábrában jobboldalt levő fülkében a gyalári vaskőtelepnek egy feltárt részletét, a vaskőfejtés és a rnskötélpály árnl rnló érczszállitás módját lehetett látni. Baloldalt pedig, az előbbi fülkével szemben, a vajdahunyad i negyedik nagyolvaszt ó 1/ö nagyságu mintája állott, háttérben a

kohótelep egyéb részleteivel, az előtérben vaskővel és tüzelőanyaggal megrakott csillék és táblás vasszekerek en az egyes nyersvasfajt ák öntecsei. A hunyadrnegy ei nagy vaskővonulatnak Vajdahunya d, Alsó- és Felső­ Telek, Hosdát, Alsó- és Felső-Nádasd községek határaiba eső telepcsoportját a brassói bánya- és kohó-dszvén ytársaság birja. Az érczfejtés pásztánkénti külmívelés. Az évenként termelt 240.000-2J 0OO0 q vaskövet a különböző bánya1 helyekről összesen 5 /2 km. bányavasuto n egy íOO m hosszu gőzsiklóhoz és 1 ettől tovább 75 cm. vágányu, 4 /2 km hosszu lejtős lokomotiv-v asuton a kaláni kohóba szállitják. J(alánban* két olvasztó közül egyet tartanak üzemben, koksz-faszén * Az egyik olvasztót 1870-ben, a másikat 1875-bcn építették a piski-petrozsén yi vasut mentén; cgyuttal a vas olvasztását petrozsényi kőszén felhasználás:ir nl tervezték, A szabad rakásokban égetett k őszén

alkalmazcisa azonban egyaránt rossz eredményeket szolgáltatott, akár magában, akár faszénnel vagy sziléziai kokszszal ke,·erve, elannyira, hogy az olrnsztókat 1885-ben üzemen kivül helyezték és a kohót tisztán kupolóöntésze tre rendezték be. 1890-ben, midőn a nycrsvashiány országszerte mind érezhetőbbé v:ilt, az egyik olvasztót, koksz-faszéntüzelő haszn.ílata mellett, ismét megindították (V . -, 28, áb.ra A vajdah1111yad-gyalári vaskötéJpálya leadó állomása Vajda-J-lunyadon 218 vegyes tüzelővel. Ennek magassága 15·2 m, medencze átmérője l 26 m, szénpoha átmérője 4·42 m, torok átmérője 3·ao m férője 117 m 3 ; fúvókák száma 4 A kéthengerű álló fúvó 180 lóerejü, közvetetlen működő. Évi nyersvástermelés 100.000 q Az öntőmű három kupoló-kemenczével .W-25000 q öntvényt termel (leginkább fütőkályhákat). A nagyobb darabokat közvetetlenül a nagyolvasztóból öntik Öntött czikkeinek nagy

választékát a bányászati csarnok 24. számu helyén szemlélhettük. A sok kályha közül felemlítjük a szabályozható és Meidinger-féle szerkezeteket (ez utóbbiak zománczozott köpenynyel ellátva); a kőszénkályhákat, oszlop- és teremkályhákat; a Krader- és rechaud-kályhákat; a karikás-, kabinet-, főző-, vasaló-, fürdő-, szerb- és reggeli kályhákat. Ott voltak továbbá : takaréktűzhelyek és ezeknek alkotó részei, mozsarak, rostélyés csatornarácsok; abrakvályu, csillekerekek, kukoriczamorzsoló, kerti padrészek és nagyszámu díszöntvény (szalonasztal, virágasztal, gyertyatartó, tükörállvány, csemegetányér stb.) Ploczkó és Gyalár területén van a nadrági vasipar-részvénytársaságnak 17 egyszerü bányamértéke. Hat bányatelken folytatja a lemívelést külfejtéssel A vasköveket tengelyen fuvarozzák a vajdahunyadi vasutállomásra, innen elszállítják a temesvár-karánsebesi vasutvonalon fekvő gavosdiai állomásra

és a társaságnak 27·6 km. hosszu, 7G cm vágányu iparvasutjával a nadrági vasolvasztóműhöz. Finomitómíivek. Hunyadmegyében csak egyetlen kisebbszerü vasfinomitómű van, még pedig Kudsiron.* Képét és alaprajzát a 35. és 36 számu ábrákban mutatjuk be. Ezen kincstári vasfinomitó és aczélgyár kemenczéi, egy aczélkavaró kivételével, fagázzal fülő regeneratív rendszerüek. 12 gázgenerátorban fejlesztik a gázt három ikerkavarókemencze, két forrasztó, egy tégelyaczélolvasztó és egy kis Martin-kemencze számára (Ez utóbbi még nincs üzemben) A vas és aczél hengerlésére ötállványu bucza- és durva hengersor szolgál 150 lóerejü gőzgéppel ; továbbá egy ötállványu finom hengersor, melyet 60 lóerejü turbina, vagy 50 lóerejü tartalékgőzgép hajt. A tégelyaczélnak nagyobb részét gőzpörölyökkel nyujtják. Az aczélöntőmű csak most nyert jelentékenyebb kiterjedést. A kudsiri gyárnak 1895. évi termelése:

kereskedelmi vas 38568 q, tégelyaczéláru 3000 q., összesen 41 5G5 q * 15·2 kilométernyire fekszik az alkenyéri vasutállomástól. A telepítésére vonatkozó tárgyalások 1799-ben indultak meg; a felépült vasgyár 180 l-ben kezdte meg működését Akkoriban 15.000 kat- hold kincstári bükkfaerdővel és 140 lóercjü vizzel rendelkezett Eredetileg egy frisstűzzel és két nyujtópörölylyel volt felszerelve, évi 2300-2800 métermázsa kovácsvas termelésére. A hámor- és frisstűz-művelet 1850-ig állott fonn ; akkor felváltva dolgozó két dupla kavarókemenczét és vízzel hajtott finom hengersort építettek helyébe. 1852-ben épült az első, 1856-ban a második forrasztókcmcncze aszalt fa tüzelésére. 1880-ban alkalmazták az első gőzgépet a finom hengersor hajtására, 1881-bcn pedig vette kezdetét a vasgyár teljes átalakítása és a tégelyaczélgyár berendezése. 7 ·------, - l .- ---" ~ ~ - r---r- 29. ábra A

vajdahunyad-gyalári vaskötélpálya részlete a Zalasdvölgy fölött, ~~ ~iií,A!.-,:,,, ~. - ( - ·- 220 :31. ábra A vajdahunyadi m kir vasgyár vizvezetékének egy részlete, háttérben n vasgyárral --. , 222 A bányászati csarnokban állított ki a kir. ·asgyárak 6-tal jelzett jobboldali fülkében (2 és 3 ábra), még pedig : igen hosszu rudakban hengerelt áruvasat, minőségi próbákkal és az alkalmazás módjainak feltüntetése mellett; tégelyaczélt tuskókban, valamint gép- és egyéb öntvények alakjában, több darabon a minőséget is feltüntetve ; kovácsolt szerszámacz élt és az aczélszerszámok nak nagy választékát. U dvarhelyme gye. Udvarhelym egyében, hazánk legkeletibb szélén, van egy kis vasgyár Szentkeresztbányán,* LáHc::ky Sándor birtokában; még kisebb mint az, melylyel szemlénket megkezdtük és melyet daczára kicsi :voltának, nem hagyhatunk emlités nélkül. A Homoród-L övéte határában

előforduló barnavaskö veket négy táróval fejtik és 12 m. magas, pilléres, nyiltmellü, vízzel hajtott olvasztóban kohósitják, mely bükkfaszént üzelés mellett 6000 q nyersvasat és 6000 q részint közvetetlenül, részint két kupolókeme ncze segélyéYel öntött terményeke t szolgáltat Vaskövet, öntőnyersvasat, kereskedelmi, építési és díszöntvény eket állított ki a bányászati csarnok emeletén. Krassó-Szö rénymegye. Vaskövek. Krassó-Szö rénymegye vaskohásza ta régtől fogva számottevő tényező hazánk bánya- és kohóiparába n. ·asköveinek zöme azonban ez idő szerint már csak arra a vonulatra szorítkozik, mely a szab. csász és kir osztrák-mag yar államvasúttársasá g uradalmána k Dognácska és Vaskő helységei között elterül. Ezen bányaterüle ten, a trachit rngy kristályos palák és a kristályos mészkő határain, fémérczek és vasérczek fordulnak elő. A nagyobbrés zt trachiton és ritkábban gnájszon,

szieniton vagy csillámpalán nyugvó mészvonula t, melynek mentében a vaskő található, Dognácskátó l délre kezdődik és északkeleti irányban Vaskőn keresztül, körülbelül 15 kilométernyi hosszúságb an a Berzavavölgybe húzódik. A vonulat két végső része azonban nem tartalmaz mívelésreméltó vasköveket. Az érezek a mészkőnek vagy érintő lapjain, azaz a hasadék alakját követve mint szabálytalan ékalaku telepek és tömzsök lépnek fel, gránitos kőzet kíséretében, vagy gránitba, augitba és amfibolba, mint telérkőzetbe telepítve. A gránitkőzetek vastagsága néha a 200 métert is túlhaladja, a vaskő­ telepek és tömzsök pedig gyakran 30 m. vastagságot érnek el Észak felé, kivált Vaskőn, úgyszólván csak vaskövek fordulnak elő, még pedig túlnyomólag mágnesvask övek kevés vörösvaskővel; délfelé a vaskövek mindjobban csökkenn-ek úgy, hogy a dognácskai területen ezüsttartalmu ólom- és rézérczek vannak sok

helyütt túlsúlyban. Dognácska területén a vaskövek barna, veres és mágnesvask övek * 1836 ban épitették Gyerlyánfy János és Lakatos János. 1850-ben Demeter János brassói pénzváltó tulajdonába ment át; 1856-ban a brassói bányatársulat vette meg s ettól 1878-ban Hrobony és Lánczky. 1888 óta L á11c::ky Sándor tulajdona 223 224 tti tárófejtéssel .- vasköv eket vagy külfejtéssel (37 ábra), vagy földala ége szerint. nyerik : a tömzs ök és telepek vastag sága, alakja és mélys kitünő veres és gben, hegysé Varto a , A vaskői terület északi végén zódott törmeszétzú ég hegys a mágnesvaskő fordul elő görget eg alakjá ban, 3 nagys águ darabo kban találha tók, de rendesen lékében. A vaskö vek néha 3 m a vaskő-dognácskai dió- és fejnag yságua k ; szintú gy a törmel ék is, mely terület en előforduló összes kőzetek keverékéből áll. a fejtmények Az összes magas fekvésű bányá kból (Danieli hegy)

szállító ödő önműk és tu három közbe igtatot t siklóval felszerelt, lóvona az hová , terekre vasuttal kerüln ek a völgyb en elhelyezett érczgyüjtő kes, hosszu km. érczek et a többi bányá kból is összeh ordják , hogy egy 5·1 t-Bogsánba és Néme hoz asztói vasolv t társula a kenyv ágány u mozdo nyvas uton vonalá n Aninára Resiczára, vagy újabb átraka tás után a m. kir államv asutak ő kemenczék pörköl a k vanna s~állitsák. Vaskőn a végállomás közelében melyben a ű, mosóm (38. ábra) ; ezeken kívül van itt jól berend ezett nagy ák meg. Vartoh egy törmelékes vasköveit a meddő kőzettől tisztítj . teszen q.-át .000 40-50 int A mosot t vaskő évenk 0 q.-át Dog1895-ben 1,012660 q vaskö vet termel tek Vaskőn, 29203 nácská n. terület e kovás Tirnov án van a társula tnak 15 egyszerű bánya mérté kü Az összes és. termel mangá nércz fejtésé re; 1895-ben 16.690 q volt itt a szénvaskő (blackband)

bányávaskőtermelés e szerin t 1,321. 380 q Az aninai szata szünet el. tüntetjük fel. Az egyes vaskö vek kémiai alkatá t a következő tábláz atban A krass ó-szö rénym egyei vasér czek kémiai alkata. vaskő A A bánya helye S1 02 IAl2 03:Ca0 :Mg .O lfo031ftln, O, , Vaskö: Mosott vaskő . lS·oo Ferencz -bánya Eleonór a-bánya 26·07 Délius- bánya Pál-bán ya 1780 !9·35 IS·so -. 332 István-b ánya -- 1 7 23 3·01 277 57·2.; IP2 1 2•07 0·01 Mn Fe 1 1 ·oo nyom O•09 39·s 0"04 0 ·22 4O·os 1· 1· l 75 nyom 0·21 1 "GO 61 ·20 1 ·10 0•07 0•05 0"41 42"90 o·o:: 53 ·21 1 ·21 0•05 O·rn 0•19 37•25 6[>62 1 1 2404 2·19 16·30 1735 646 760 [>8·St 232 o·ss 0·22 0·13 41 ·19 1267 Q· 75 4-111nyom 81 25 050 0·12 0·10 0·10 57"48 36·oo S·VG 242 o·ou 20•45 !9·50 nyom o·n <na 2· 006 Tírnom : .langán ércz 021 0·10 45•72 9·30

nyom 108-0 s Cu 4529 337 55•54 400 2•~5 11 ·oo Dognácslia: Julia-bá nya . Péter-P ál-bány a össze téte l e l ÜIIO 225 • " . ">, bll ¼i N (J " ~ V) .: >, "bll " ~ ~·IATL1tKov1Ts: :Vlagyarország az ezredik é·ben. VH Jj 226 39. ábra, és faszénnel két mutatja, ábra elrendezésé t az aczélművel kapcsolatba n a 40. egy kokszszal fülő nagyolvaszt óból áll. A 17 m. magas, faszénnel fülő olvasztók szerkezetét a 41 ábra tünteti fel; férőjük 128 m2 A koksznagyo lvasztó, melynek metszetét a 42. ábra Vaskohók. A vasolvasztómű Resiczáu,"" melynek képét a 5 mutatja, 20 m. magas, férője pedig 277 m Az olvasztók fujtatására szolgáló himbás 180 lóerejű, továbbá két állitanak 800 függőleges 120 és 200 lóerejű régi gőzfá,·ók mellé most lóerejű fekvő ikergépet. A fúvólevegőt vith,,·e!l-ké szülékekben hedtik; hat 16 m. magas, egyen2 kint 1000

m 2 tűzterülettel, kettő 19·8 m. magas, 1874 m területtel A v11skövek nagy részét pörkölésnek "etik alá. Hat 6 m magas és 4·5 m. legnagyobb átmérőjű aknás pörkölő kemencze szolgál e czélra Egy-egy kemeríczéve l 130 q. vaskövet pörkölnek 24 óra alatt A bükkfaszén a társaság erdeiből való . szénégetés úsztatott fából, a kohó közelében központosit ott szenitő telepen történik. A koksz is a társaság saját kőszenéből, a kohó közelében levő szénmosó és kokszoló telepen készül. Az 1895. évi nyersvastermelés volt: I. A két faszénolYasztóban (ezek egész é·en jártak) II. A kokszolvasztób an (259 napig volt működésben) - l XS. líl q } Besscmer nyers·as. 148 645 q. A faszénolvasz tók teljesítmény e tehát 24 órában, minden köbméter férő után 328 kg., a kokszolvasz tóké ugyanazon ,·askövekke l 207 kg A vasgyárhoz tartozó nagy öntőmű 2 kupoló, 6 lángkemenc ze és egy nagy Root-féle

fú,·ó segítségével 42.219 q önt,·ényt készített 1895-ben Többnyire kemény és kaliber-heng erek, fordító korongok, vezetékcsöv ek és keres• kedelmi czikkek. A lángkemenc zékben 500 kg. kőszénbriquet kell 100 kg öntött arura A bol{sáni olvasztó* 134 m. magas : átmérője a medenczébe n 1·ss m, 3 a szénpohába n 3•4,1 m., a torokban 2·~3 m ; férője 68·0 m • Négy 90 milliméteres fúvóká,·al van ellátva Puha faszén használata mellett 48200 q tarka kavarónyei-svasat termel, 40 lóerejű vizikerékkel hajtott, három hengerű álló fúvó segítségével . * A resiczai yaskohó keletkezését 175í-re teszik, az első ol"asztó építési idejét 1771-re. udYari kamara, tekintettel a felkutatott vaskövek és kőszéntelepek bőségére, k. 1845-ben a bécsi közel egy millió forintnyi költséggel terjedelmes új gyárat építtetett, mely 1852-ben elkészült. 1855-ben a szab. osztrák államvasuttárs aság birtokaba ment át; ez

építette egyéb kibóvitések mellett a harmadik faszénolvasztó t és 1880-ban a kokszszal fűtött olvasztót 1893•ban megszüntették és lebontották a három faszénolvasztó t és a teljesen rekonstruált olvasztótelepen két nagyméretü vasolrnsztót építettek helyükbe. * Eredetileg a kohó a völgy felső részében állott, a Bcrzarn patak partján ; minthogy ez az olvasztó gyakran el:írasztotta, 1í22-ben áttelepítették Bogsánba mostani helyére. mellett 1 75 0-től kezdye rövid időre bérbe rnlt adrn. 1íí5-ben egyéb öntött tárgyak ágyúgolyók öntéséYel foglalkozott. 1855-hen az :íllamYasut-tár saság birtokába ment át, mely 18G9•ben a kohót átalakította és üjabb szcrkezetü olvasztó! épített a régi helyébe. ~ . ~ 37. ábra A szabad osztrák-m agyar államvasu t-társaság Julianna-B ernhardt külfejtése Vaskőn . ~ ~ ~ 228 Aninán* két olvasztó van üzemben, az egyik koksz- és kőszén-, a másik kőszén-

és faszéntüzeléssel. A kohó képét a 43 ábra mutatja Olvasztóa nyagul túlnyomól ag dognácska i és rnskői vasérczek et hasz0 nálnak, kisebb-nag yobb mennyiség ben szászkai barnavaskővel (35·s /o Fe és 15·o0/o Mn tartalomm al) és aninai forrasztó salakkal elegyítve. A kokszot anina-stájerlaki mosott kőszénből készitik. .z olvasztók magasság a 16·oss m; átmérője a medenczé ben 2·0 m, a szénpoháb an 4·s2 m., a torokban 2·6s m A fuvókák száma 4 140 mmjével . fujtató levegőt két függőleges hengerü, Cockerill-féle fúvógép szolgáltatja, egyenkén t 120 lóerejü hajtógépp el 2 A levegő hevitésére három 1G m. magas, 1OOO m fűtőterülettel bíró Vhittwell -készülék van üzemben. 1895-ben 312.350 q nyersvasat termeltek . kohóval kapcsolato s öntőműben rnn három kupoló- és egy lángkemencze , számos idomitó és sajtoló géppel Az 1885 évi termelés í6840 q öntvény. z öntőműben mindenna p 200 darab 80-1 WO mm

átmérőjű csövet képesek gyártani. Dognácskán H két faszénnel fűlő olvasztója van a társaságna k.-z egyik 32.943 q nyers Yasat termelt 1~95-ben, a resiczai finomitó- és Bessemer-mű részére. Ezi dőszerint mind a két olvasztó szünetel . társulatna k a 44 ábrában bemutatot t saját pavillonjá ban állitotta ki a bányák berendezé seit ismertető térképek és képeken kivül, az egyes kohókban használt vasköveke t és a kohók termékeit nyers és öntött állapotban. lIind a kettő rég időktől fogva oly jó hirnek örvend, hogy felesleges a minő­ ségek és az öntött áruk külső csinját e helyen külön hangsulyo zni . . vasönt·én yeknek nagyobb része az aninai kohóból való volt, nevezetesen a rechauddal ellátott oszlopkem enczék, a szabályoz ható töltő-kályhák, a salon-, ~Ieidinger- és Oeser-féle kályhák; takaréktűzhelyrészek; épület- és gépöntvén yek közül a perron- és korlátruda k, oszlopok, kerti székek és

dísztárgyak, kutak, kandelabe rek, vízvezető csövek 125-1 200 mm. átmérővel, konyha- és closetfelszerelések (zománczozott), fogaskerekek, taliga- és csillekerekei{, szelepek ; kutak, ekék, szivattyuk alkotórész ei stb. A hunyadme gyei · vaskő-vonulat egyes jelentéktel en kibuvások ban követhegységig, hető déli irányban a Krassó-Sz örénymeg ye határán elterülő Ruszka k, szerepelne porfirek áttörő lapjain érintkező a csillámpal a melynek területén i 2a vastagság telepek A vezetői. elepeknek mint egyes tömött pátvaskőt elő. fordulnak m. A felsőbb rétegekben barna vaskövek és vasfejek A brassói bánya- és kohórészvénytársaság tulajdonát képező itteni bányák nagyobbré szt ki vannak aknázva úgy, hogy nem képesek többé a ruszkiczai vaskohó szükségle tét fedezni. * Az aninai vasgyár építését 1859-ben kezdték meg Dubocq Károly központi igazgató Yezetése alatt és 1861-ben fejezték be. Három nagyolYasztója

közti! rendesen kettőt tartottak üzemben. Az idő folyamában többszörös átalakításon ment keresztül * 1857- 1858-bao épült Kes::t Adalbert gyári tiszttartó közreműködésével. 33. Pörkölő-kemenczék a szabad osztrák-magyar államvasut-társaság vaskői állomásán 230 .- ruszkiczai kohónak" két faszén-olvasztója van ; azonban a rendelkezésre álló vaskövekkel csak egyet tarthatnak üzemben Magassága 12·s m., férője 60 m3 ; íO lóerejű turbina hajtja a kéthengerü fekvő fúvógépet. A termelt nyersvas nagy részét közvetetlenül öntvényekre használják fel, esetenkint egy kupolókemencze igénybevételhel. Évente 24.000 q öntvényárut készítenek és 10000 q fehér nyersvasat a nándorhegyi finomitómű részére. A legközelebbi vasuti állomás vagy Hát,zeg, mely 61 ·4 km.-nyire van, vagy Karánsebes 43·5 km. távolságban A kaláni öntőművel egy csoportban állította ki nagyszámu és sokféle kereskedelmi, ipar-

és díszöntvényeit. Apró ajtókat nyersen és nikkelezve, eke- és taligakerekeket, ekeszarvtartót, ekefej és ekekulcsot, ket1kféket, tűz­ hel~ereteket és betéteket, vasaló- és száklyarnsat, mosó- és tábori üstököt, lábasokat, díszöntvényeket (Rákóczykép, Deffreger-féle képek, tálak, képkeretek stb.) és szobakályhákat A nadrági vasipar részvénytársaságnak Krassó-Szörénymegye keleti részében, Nadrág községben van egy kisebbszerü olrnsztóműve, melynek csak a jól berendezett, terjedelmesebb öntőmű kölcsönöz nagyobb jelentőséget. .- vasköveknek nagyobb részét a hunyadmegyei ploczkó-gyalári területen levő társulati bányákból szállítja. Többi adományozott, jelentéktelen bányatellrniből, csak a temesmegyei Petris határában lévőkben folytatja a bányaművelést, még pedig külvájással. A kohóban lévő két olvasztó közül egyet tartanak üzemben. 20 lóerejü vizi kerék hajtja a fúvót. Évi termelés,

70.000 q vaskő felhasználásával, l 7000 q nyersvas és 22.000 q öntvény (nagyrészt kályhák és kereskedelmi czikkek), részint az olvasztóból, részint a kupolókernenczéből megöntve. .- kiállitáson a bányászati csarnok !0-al jelzett területén mutatta be szép öntvényeinek gondosan és ízléssel elrendezett csoportjait. - díszes, helyenként nikkelezett, továbbá a sima és tiszta felületü, aránylag csekély súlylyal öntött kályhái közül kiemeljük a :Ieidinger-kályhákat, a zománczozott köpenynycl ellátott köpenykályhákat, a s:,;:abályozható, az oszlo~ a kőszén­ és a karikakályhákat. A kereskedelmi öntött czikkek közül feltüntek a szépöntésü tűzhely­ keretek, tűzhelylapok, ekerészek, lábasok és üstök. Kiállított továbbá sírkereszteket, oszlopokat és lárnpatartókat; művészileg kikészített clíszöntvényeket (paizsok és régi fegyverek utánzásai, arczképkeretek, tálak és asztalkák). Finomitó

miívek. A krassó-szörénymegyei finomitóművek sorában első helyen állanak a cs. és kir szab államvasuttársaság gyártelepei Resiczán és Aninán. * 1834-1835-ben épitettc egy társulat, melyet Ho.//i11t1 1ni tal alakitott 1859-ben a mostani társulat tulajdonába ment át. .231 .-- resiczai vasgyár* terjedelméről és üzemi ágazatainak sokféleségéről a --15. számu térkép nyujthat némi tájékozást Eltekintve a vasolvasztóktól, 4 1. ábra Faszén-olvasztó a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut-társaság resiczai vaskohójában. * 1819-ben tettek először kísérleteket a domfoi kőszén alkalmazásával, dc siker nélkül. 1841-ben állították fel a gépműhelyt, 1845-ben és 1846-ban a kaYaró• és hengermű,·et. 1848-ban a határőrséggel egyesült környékbeli románok nagy pusztításokat tettek a telepeken. 23~ az öntőműtől, a gépműhely, hidépitő- és kazángyártól, tisztán csak a vasfinomitást tekintetbe véve

: a kavarás, Bessemerzés, r-lartinaczél- és tégelyaczélgyártás van rendes alkalmazásban. 42. ábra Kokszolvasztó a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság resiczai vaskohójában. A helyreállítás csak lassan ment. 1851- és 1852-bcn :igyuk készítésére rendezkedtek be, de ezt is rövid idő mulYa abba hagyták. 1855-ben a gyár összes tartozékaival a cs és kir szab osztrák :íllam,·asút-társaság tulajdonába ment át és ez időtől kezdve az átalakítások, kibővi­ tések és a korszerü müfolyamatok meghonosítása nagy buzgalommal, sok pénzbeli áldozattal és nagy szakértelemmel, szünet nélkül a mai napig is folyamatban vannak. r ,. CJ " ., ][ 44. ábra A szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság kiállitási pavillonja 234 A kavarómű két egyszerű kavarópestet, két gázzal fűlő Pietzka-féle forgatható kettős regenerativ kemenczét, négy forrasztó, egy görgő tuskóizzitót a

Martin-aczéltuskóknak és három hengersort tartalmaz; ez utóbbiakat 400 lóerejű gőzgép hajtja. A Martin-aczélkohó két 15-15 tonnás és négy egyenként nyolcz tonnás 1fartin-Siemens kemenczét tartalmaz. Ez utóbbiak helyébe most építenek három egyenként 20 tonnás kemenczét. A Martin-kohónak alakos öntésre berendezett osztályában van három kemencze, egyenként nyolcz tonna súlyu adagokra. (40 ábra) A Bessemer-műben négy converter működik felváltva, egyenként nyolcz tonna súlyu adagokkal. A tégelyaczél termelésére egy regenerativ gázzal fűtő olvasztókemencze szolgál, mely harmincz 28 kgr. tartalmu tégely befogadására van szerkesztve Az aczélművek gázszűkségletét hat generátorcsoport szolgáltatja; még pedig négy csoport egyenként négy tűzhelylyel, egy csoport 12 tűzrácscsal és egy csoport, mely két fujtatott generátorból áll. (40 ábra) Az aczél-féltermékek további feldolgozására és idomítására 10 különféle

hengersor működik 26 izzitó és forrasztó kemencze segélyével ; továbbá számos gőzzel hajtott és hydraulikus segédgép, mindössze 5660 hajtó gőzerő igénybevétele mellett. Az alakos vasfajták és a lemezek gyártására szolgáló hengermű alaprajzát a 46. sz ábrában mutatjuk be A termelés, mely 1855-ben, tehát 40 évvel ezelőtt, 51.930 q volt, 1895-ben -J 77 .260 q-ra emelkedett Termeltek ugyanis: Aczélsineket . Hengerelt aczélárut . Keréktalp koszorut (Tyres) . Sinkapcsoló részeket Finom, durva és kazánlemezckct Durva- és kereskedelmi vasat Összesen . 225.027 q 89.993 » 42.580 • 8.880 » 61.520 » 49.260 » 477.260 q-át Az aninai vasfinomitó,* a már ismertetett olvasztó és öntőművön kivül most tisztán kavaró és hengermű. Közvetetlenül fűlő hét egyszerű és öt kettős kavarópest, kilencz forrasztókemencze, négy hengersor és összesen 480 lóerejű gőzgépek segélyével termelt 1895-ben : 56.147 q hengerelt vasat

és 19642 q vasuti kapcsolószereket * E vasgyár, mint a legtöbb e században telepített finomitómű, tulajdonképen a közelében előforduló kőszéntelepek kedveért létesült. A steierlaki kőszenet 1770-ben fedezte fel egy Stiriából bevándorolt favágó (Hamer Mátyás). 1792-től kezdve magánosoknak is meg volt engedve a kőszén bányászolása, mindazonáltal 1827-ben 2000-3000 q volt az évi termelés és miután kokszot kezdtek égetni a fémkohók részére, felszökött a termelés 20.000 q-ra 1846-ban, Griinzenstein Gusztáv kir. bányaigazgató ajánlatára, a kincstár vette kezébe a bányászolást és fokozatosan emelte; nagyobb terjedelmet azonban csak 1860 után nyert, miután 1855-ben a cs. és kir szab államvasuttársaság tulajdonába átment 1863-ban már vasut kötötte össze a bányákat Oraviczával és egyutlal a vasut mentén épült a kincstár által már 1858-ban tervezett vasgyár, melynek üzeme 1862-ben indult meg teljesen. 235 :lás

években a termelés 100.000-110000 q közt váltakozik A szabadalmazott osztrák és magyar államvasut társaságnak, az ország határain tul is régen ismert vasgyári telepei a 44. ábrával ismertetett saját pavillonjában állitott ki. Az aninai hengerműből kikerült kereskedelmi rúdvas (kengyelvas, keréktalpvas, kerékagyvas, széles karikavas, rács-, gömbölyü-, kapocs- és szalagvas), alakosvas (épületgerenda, U-vas) és vasuti /kapcsoló részek külön csoportokban voltak elrendezve. Resicza túlnyomólag aczélgyártmányait mutatta be : Bessemer-, Martinés közönséges tégelyaczél ; nikkel-, mangán-, chrom- és \olframaczél, valamennyinek ingot-töréseit, szakítási és kovácsolási próbáit edzetlen és edzett állapotban. Keréktalpkoszoruk (Tyres) Martin- és tégelyaczélból, vasuti sinek, kocsitengelyek és kerékpárok. Hengerelt és kovácsolt rúdaczél és szerszámaczél AC-Zélöntésü csövek, üllők, fogaskerekek, kapcsoló kerekek,

küllős kerekek, mozdony- és szerkocsi-kerekek, fogasrudak, ütközőkereszt, csapágy, keresztfej, szelepek stb. Forrasztott vasból: kettes T-, U- és T-alaku vasgerenda, szegletvas, ablakkeret, vagonvasalási sinvas, ékalaku és rácsvas, ütköző rudak és fészkek, kapcsoló-horog és csavar, tárcsakcrék stb. A lemezgyártmányok gazdag sorozatából kiemeljük a kazán- és hajólemezeket llartin-folytvasból és a bordázott kazánfenekekct ; a kereskedelmi vékony lemezeket (födő-, zár- és csatornalemez), a méret-, minta- és vaggonfedő lemezeket. A brassói bánya- és kohó1 észvénytársaság vasfinomitó műve Nándorhegyen * a következő berendezéssel bir: Siemens-féle regeneratív-gázfűtéssel ellátott 6 kettős kavaró-, 4 ugyanoly fűtésü forrasztó- és 1 .:Iartin-Siemens-féle aczélolvasztó-kemenczével; továbbá 23 fagáz-generátor, 3 közvetetlenül fával fűlő izzitó-kemencze és a vas kikészítésére szükséges egyéb apróbb

segédgépekkel. 300 lóerejü vizerővel és 150 lóerejü gőzgépekkel rendelkezik Az évi termelés: rúdvas 48000 q, finom lemez 7000 q A társulatnak fönnebb részletezett kiállításával kapcsolatban mutatta be hengerműveinek vastermékeit; ugyanis a rúdvas-fajtáknak igen teljes sorozatát (abroncs-, szalag-, karika-, patkó-, rács-, keret- és korlátvasat; négyzetes, gömbölyű, félgömbölyü, szögletes, alakos és ablakvasat) ; mindenféle finom lemezt (fedél-, cső-, csatorna-, zár- és toklemezt); kazánlemezt, ekekésés kormánylemezt ; szerkovács-árukat (Ruszkabányáról). A nadrági vasipar-társaság finomitómííve Nadré.gon"" fával tüzelő kisebb * Az ohaba-bisztrai bányatársulat még a rnult században építette mint frisstiizekkel hámor!. Később a »Hojf111a1m testvérek és Jladerspach« czég, azután az első bánáterdélyi bányatársulat és végre az 1858-ban keletkezett és az ezzel 1859-ben egyesült brassói bánya-

és kohóegylet tulajdonába ment át. A hámor! a negyvenes é,·ekben alakították át kavaróés hengerművé 1882-ben megtoldották a lemezhengerművcl és 1892-ben :fartin-Sicmens-kemenczét építettek működő * 1848-ban keletkezett aszalt fárnl fütött 3 kavaró- és 2 forrasztó-kemenczével; továbbá 2 frisstüzzel és felhajtott pörölylyel. Az ötvenes években átalakították a kavarókat fagázzal való 236 vasgyár, 3 kavaróval, 3 frisstüzzel, 3 forrasztóval, 5 lemezizzitó-kemenczével, 22 faaszaló-kamarával, 4 hengersorral és a többi kikészítő felszereléssel. Összesen 140 lóerejű gőz és 120 lóerejű viz látja el a gyár üzemét. Évi termelése: finom és durva kereskedelmi vas 23.310 q, finom és durva lemez 9275 q. Azonkivül kisebb-nagyobb mennyiségü szerszám és szeráru 1000 q súlyig. A társulat kiállitásának kiegészitő részét képezték a hengermű és a szerhárnorok következő termékei : keréktalpvas, karika- és

patkóvas, rács-, gömbölyü-, abroncs- és szögletvas rudakban. Butor-, fedő-, cső- és zárlemez csomagokban Nagyrétü mintalemez, horganyzott tetőlemez, különféle kormány- és ,sütőlemez, kapák, ásók, ekelemezek és ekekések, többféle csákány és kalapács. * * • A közölt termelési adatok összevonásából kitünik, hogy hazánkban évenkint 12 millió métermázsa vaskövet fejtenek le, melyből közel négy millió q külföldi kohókba kerül, nyolcz millió q pedig hazai vasgyárakban kohósittatik. A vaskohósitás utolsó évi eredménye 3 1/2 millió métermázsa nyersvas, a kohóöntvényekkel együtt. Nyersvasból ezidőszerint nincs kivitelünk, sőt jelentékeny mennyiségben osztrák és angol gyárakból hozunk be, az időnként mutatkozó nagyobb szükséglet fedezésére. Remélhető azonban, hogy az épülőfélben és a kibéllelés alatt levő vasolvasztók még ez évben várható megindítása után, a nyersvas behozatala meg fog

szünni, vagy minimumra alászállni. A finomító művek évi termelése 2,892.639 q Az 1885. évi kiállitás idejében Magyarország nycrsvastermelése 2,400000 q, a hengereltvas termelése 1,600.000 q volt Azóta a nyersvas termelése tehát 1,100.000 q-val, a hengerelt áruké 1,292000 q-val növekedett A nyersvastermelés növekedését nem az olvasztók számának szaporitásával értük el, sőt ellenkezőleg, a régi olvasztók száma jóval csökkent; hanem egyrészt nagyobb méretü, jól szerkesztett faszénolvasztók épültek, erős, gazdaságos működésű fúvógépekkel és kőszerkezetü léghevitőkkel felszerelve. Másrészt kokszszal fülő, mintaszerűen berendezett nagyolvasztók keletkeztek: Likéren, Resiczán, Vajda-Hunyadon és mindezeknek összeműködése eredményezte nyersvastermelésünk oly nagy emelkedését. Finomító és hengerműveinket pedig, a bevezetésben fejtegetett tényezőkön kívül, a folytvasnak átalánossá vált alkalmazása

fejlesztette nagygyá. Terjedelmük a fokozott fogyasztás arányában nőttön nőtt és minden újabb terjeszkedés újabb és tökéletesebb berendezésekkel gazdagította gyárainkat Az a régen táplált óhajtásunk, hogy vastermékeink nagyobb mennyiséggel a keleti piaczokra kerüljenek, nem fog egyhamar beteljesedni. Egyfútésre, aknás generátorok segélyével 1857-ben ismét rácstúzelésre tértek vissza 1860-ban lemezhengersorral, 1861-ben durvavas-hengersorral bővitctték ki. Durva szeráru készítésére 1889 és 1890-ben rendezték be. 237 részt mert termelésü nk még alig képes a hazai fogyasztás t kielégiteni, kivitel tárgyát pedig egyátalán csak a túltermelt mennyiség ek képezhetik ; másrészt mert termelési viszonyain k nem oly kedvezők, hogy a keleti piaczokon a fölötte kedvezőbb helyzetben lévő angol, német és belga vasgyárak kal versenyezhes sünk. Jelentéktelen kivitelünk jelenleg is leginkább Gácsorszá g és Bukovina felé

irányul és ezt az irányt kétségkivü l jövőre is kénytelen ek leszünk követni. Vasgyárai nk egyátalába n odatöreke djenek, hogy hazai piaczainka t kielégitsék és ezután is minden irányu invázió ellen sikeresen megvédjék