Történelem | Középiskola » Déry Attila - A kora középkori ipari forradalom

A kora középkori ipari forradalom (egyszer már mindent feltaláltak) Dr. Déry Attila Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom A nagy visszaesés Az ókori Róma technikai ismeretei után a népvándorlás korában tragikus gyorsasággal süllyedt az európai műszaki színvonal. A 6. századra eltűnt az európai világból az olajmécses, a papirusz, a szóda Helyettük faggyúgyertyát, pergament, hamuzsír használtak. Elfelejtették a vízkereket, a lóvontatású aratógépet, a kenyérdagasztó gépet is. Feledésbe merült az ólommázas edény-készítése, a fémvágó olló és sokféle szerszám Az építésből kikopott a római módra történő épületkitűzés, az alapozás korrekt (fagyhatár alá érő) megoldása, a csiga használata, a mész feldolgozásának módszere, a hidraulikus pótlékok ismerete, a padlófűtés, a burkolatok készítésének több antik módja Ekkor már nem tudtak tisztességesen meszet égetni és oltani, nem tudtak

mészhabarcsot készíteni adalékanyagok tudatos felhasználásával és nem voltak képesek vékony vakolatrétegeket felhordani. 02 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom A népvándorlás után stabilizálódó nyugat-Európában következett a kora-középkor technika forradalma. A 9-12 század a technikai fellendülés kora E folyamatban – az antik világ öröksége – a közel-keleti arab kultúra hatása volt meghatározó. A közel-keleti kultúra az ókor elfelejtett szellemi kincseit és gyakorlati tudását közvetítette a kimerült Európának – elsősorban a normannok útján, később a keresztesek révén. Az összegeződő tudásanyag az Atlanti óceán partján, főleg dél Angliában, Normandiában, az ibériai félsziget északi peremén és Párizs környékén érett be. 03 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Amit az itteni és ekkori Európa hozzáadott a kapott technikai kultúrához, az a népvándorlást túlélt

népek – agresszív küzdő- és verseny-szelleme, – sajátos innovációs hajlama, – újításokat elfogadó társadalma volt, amely gyorsnak és nyomasztóan hatékonynak bizonyult. E technikai forradalom alapvetően újításokon, találmányokon alapult, amelyek – az energiaforrások növelését, – az energia közvetítését, – a munka szervezését szolgálták. 04 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Nyakhám helyett váll és szügyhám, amely az 500 táján engedélyezettnél 2,5-4szer nagyobb vonóerőt tett lehetővé. (8-9 század) 05 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Vízkerekek alkalmazása. (9-11 század) Előzmények: Hieropolisi vízkerék Vitruvius vízimalma 06 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Vízkerék késő középkori ábrázolása. 07 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Vízkerekek alkalmazása. (9-11 század) 08 Déry Attila: A kora középkori ipari

forradalom Vízkerekek alkalmazása. (9-11 század) Angliában a Domesday Book töredéke több mint 5000 vízimalmot sorol fel Hódító Vilmos korából (11. század közepe) Vízkerékkel bármilyen gépet lehetett hajtani. 09 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Fogaskerekek, áttételek, bütykös tengelyek használata. (10-12 század) 010 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom A fogaskereket Indiában találták fel. E szerkezet a közel-Keletről érkezett Európába a 10. század előtt A bütykös tengely a forgó mozgást közvetlenül vagy közvetve pulzáló vagy rezgő mozgássá alakította át. Bütykös tengely változata rezgő mozgás 011 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Bütykös tengely változata pulzáló mozgás 012 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Bütykös tengely modern megoldása pulzáló mozgás 013 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Szélmalom (12.

század második fele) 014 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom A vízkerekek és áttételeik módon adtak vízemelő, gabona- és papírmalom, fa- és kőfűrész, kovácskalapács, kovácsfújtató működtetésére. Nyomukban másodlagos ötletek, találmányok sora született; – köszörű, – olajütő, – cukornádsajtó, – kalló, – cser- és kendertörő, – lenvászonmosó – lábbal hajtott eszterga. Apály-dagály malom is üzemelt már a 11. század végén Velencében A kölyüs malmok (kallós malmok) működtetése vezetett a papír elterjedéséhez. 015 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Cérnázó 016 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Kallómalom 017 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom A spanyol területen át, arab közvetítéssel érkezett fonókerék a textilművesség színvonalát emelte. A lábítós szövőszék az egyik legfontosabb, de nem látványos találmányként

segítette az életminőség javulását (1180 után). Ehhez a 11. század végétől és ehhez egy évszázaddal később a fémtűs kártolás is járult. A 12. század áttörés az emberi civilizáció fejlődésében; ekkor jelenik meg – a gomb, – a gomblyuk, – a szappan, – a szemüveg, – a lúdtoll – az étkezési villa. Az ekkor feltűnő sprirálrúgó egy sor eszköz kelléke lesz. 018 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Az arabok vegyészeti ismeretei vezettek el a 10. század végén a – borszesz (ethanol: C2H5OH) lepárlásához, – salétromsav (HNO3 )készítéséhez, – a tükör foncsorozásához, – a puskaporhoz is. A vegyészet textíliák, művészi alkotások, tárgya, építőanyagok színezését tette lehetővé: – ólomfehér – földfestékek – olajok, zsírok, ólom használata A földrajzi felfedezéseket segítette – az iránytű – méretarányos kompasztérkép 019 Déry Attila: A kora középkori ipari

forradalom A malmokban megjelentek a kilincsművek és szabályozták a szerkezet fordulatszámát. A programozás kezdetleges megoldásaként megjelent a bütykös dob. Az órák elterjedése mellé a „programozott” harangjátékok már az emberi játékosság tükrei lettek. Giovanni Dondi dellOrologio (1330–1388) 020 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Programozott harangjáték 021 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Toronyóra szerkezet 022 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Toronyóra szerkezet 023 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Toronyóra szerkezet 024 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Ramon Llull (Raimundus Lullus, kb. 1232–1315) 025 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Kovácsműhely 026 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Az arab számok megkönnyítették a termelés irányítását és kereskedelmi ügyletek

végzését. A nulla a számolás forradalmi találmánya lett Európában A matematika az óra és a naptár reformjához vitte el Európát és az égitestek megfigyelésének alapja is lett. Az építészetben az arab példák nyomán terjedt el Európában a kupola, a keresztboltozat, az erkély, a csigalépcső, a csúcsív, a kémény, és a talicska. „Visszakerült” Európába a keleten megőrzött antik építési gyakorlat is. A habarcs készítéséhez használatos mész mellett a 11. századtól el-felbukkantak a természetes hidraulikus pótlékok; együttes alkalmazásuk már a 11. században beton-jellegű öntött elemeket is eredményezett. Ekkor tűnnek fel a favédelem korai vegyi megoldásai, valamint az épületek alsó szigetelése. 027 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom A nagy áttörés: a 10-12. század folyamatos fejlődése csúcsív kialakulása 028 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom A vázas építészet 029

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom A vázas építészet 030 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom A vázas építészet 031 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Csigalépcső 032 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Gargouille 033 Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom Erkély 034