Tartalmi kivonat
1.tétel: A házasság és az élettársi kapcsolati formák létrejötte Magyarországon a házasságon alapuló családmodellt egyre kevesebben választják követendő példaként, míg ezzel párhuzamosan fokozatosan növekszik az élettársi kapcsolatok száma. Ma Magyarországon a házasságon kívüli partnerkapcsolatokon belül megkülönböztetjük az élettársi kapcsolatot és a külön törvény által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolatot. A két kapcsolati forma elkülönítése lényeges, ugyanis a bejegyzett élettársi kapcsolat egy önálló intézmény, nem pedig az élettársi kapcsolat egyik típusa. Jegyesség: Ptk, Pp., Btk, Be alapján a jegyes hozzátartozónak minősül (de a szociális jogban nem) Eljegyzés: házasságkötési ígéret, aminek jogkövetkezményei vannak, de annak alapján nem lehet követelni a házasságkötést A házasságkötést megelőzően életközösség ideje alatt szerzett vagyon beletartozhat a házassági
vagyonközösségbe (bírói gyakorlat) Jegyajándék a Ptk. 582 § alapján visszakövetelhető (mert a feltétel, amire tekintettel adta, utóbb véglegesen meghiúsult) Házassági ígérettel okozott kárért kártérítési felelősség: Ptk. 6 § kártérítés jár, ha jóhiszemű személyt más szándékos magatartása alapos okkal olyan magatartásra indított, amiből őt önhibáján kívül károsodás érte Házasságkötést megelőző eljárás: Bejelenteni, hogy a házasságkötésnek törvényi akadálya tudtuk szerint nincs Igazolás (személyes adatok, nőtlenségi / hajadonsági, egyéb családi állapot igazolása) Külföldi: személyes joga az irányadó – a közigazgatási hivatal vezetője ad igazolást arról, hogy személyes joga szerint nincs akadálya a házasságkötésének (de nem köthető meg a házasság, ha a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van: pl. a külföldi állam joga engedi a többnejűséget)
Bejelentést követő 30. napra tűzhető ki (felmentés adható) Házassági akadályok vizsgálata o Korábbi házasság fennállása o Egyenesági rokonság o Testvérek o Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állnak o Teljesen hiányzik az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége o Örökbefogadó az örökbefogadottal o Testvér testvérének vér szerinti leszármazójával (elhárítható: jegyző) o Volt házastárs egyenesági rokonával (elhárítható: jegyző) o Kiskorúság (elhárítható: gyámhatóság) A házasulandók anyakönyvvezető, illetve vallásuk szerinti pap előtt frigyre lépnek. Ehhez szükség van a „tanúk” aláírására is, mind a nő, mind a férfi részéről. Házasságkötés: • Polgári házasság intézménye (1894: a házasság szerződés (és nem szentség) • Anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek – • • • • Csak anyakönyvvezető előtt
lehet (polgári házasság elve, 1962-ig büntetőjogi szankciója volt annak, ha valaki előbb kötötte meg az egyházi házasságot, mint a polgárit) Házasulók együttesen jelen vannak, egyidejűleg teszik meg nyilatkozatukat Két tanú előtt Anyakönyvvezető hivatalos minőségében van jelen Anyakönyvvezető hivatalos helységében (ettől el lehet térni a felek kérelmére az At. szerint) Élettársi kapcsolat: Az élettársi kapcsolat egy olyan párkapcsolati forma, amely két, egymással házasságot nem kötött, érzelmi és gazdasági közösségben élő személy között áll fenn. Különbözik mind a házasságtól, mind a bejegyzett élettársi kapcsolattól, mivel nem valamely állami hatóság előtti akaratnyilvánítással, hanem az együttélés tényével jön létre. Az élettársi kapcsolat a felek közötti tényleges együttélésen alapuló viszony, amely az együttélés tényével jön létre, nem szükséges hozzá sem meghatározott idejű
együttélés, sem hatósági közreműködés. A regisztráció egy lehetőség az élettársak számára, amelyet 2010. január 1-jétől vehetnek igénybe és ezáltal kérhetik bármelyik közjegyzőnél történő nyilvántartásba vételüket A nyilvántartásba vétellel plusz jogok vagy kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat, alapvetően a kapcsolat fennállásának és annak időtartamának bizonyítását könnyíti meg Az Alkotmánybíróság 1995-ös döntése óta az élettársi kapcsolat nem csak különnemű, hanem azonos nemű személyek között is fennállhat. Az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingóságok és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek A Ptk. alapján az élettársi kapcsolat létrejöttének 4 feltétele, hogy két – akár külön akár azonos nemű – személy: 1. együtt él; 2. közös háztartásuk van; 3. közöttük érzelmi és gazdasági közösség áll fenn,
illetve 4. egyiknek sem áll fenn mással házassági, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata A bírói gyakorlat két további feltételt is vizsgálni szokott: fennáll-e a felek között szexuális kapcsolat (bár ez nem feltétele az élettársi kapcsolatnak); a felek harmadik személyekkel szemben vállalják-e minden vonatkozásban az összetartozásukat. Bejegyzett élettársi kapcsolat: A bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályokat a 2009. évi XXIX törvény vezette be Lényeges különbség, hogy az élettársi kapcsolattal szemben a bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemű személyek között állhat fenn és keletkezésének – a házassághoz hasonlóan –meghatározott alaki követelményei vannak. A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonló státuszt eredményez és anyakönyvezésre is kerül. A bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban a közjegyző is megszüntetheti
Az intézményt sok helyen az azonos nemű párok együttélésének jogi elismerésére vezették be, de több országban különnemű személyek előtt is nyitva áll. A törvény szerint két azonos nemű, 18. életévét betöltött személy anyakönyvvezető előtt létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány eltéréssel a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A legfontosabb különbségek, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítési eljárásban a házastársakkal azonos módon. 2010. január 1-jétől mind az azonos nemű, mind a különnemű párok kérhetik élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vételét a közjegyzőknél