Szociológia | Könyvek » SZTE-SZEFK Gulyás László - A menedzsment pszichológiai alapjai

2 3 4 1. tétel: Rövid pszichológiatörténet A pszichológia gyökerei az ókori görög filozófusok, SZÓKRATÉSZ, PLATÓN és ARISZTOTELÉSZ elmér l, lélekr l, testr l és élményekr l alkotott nézeteiig nyúlnak vissza. A pszichológia egyik legkorábbi vitája még ma sincs lezárva – a kérdés, hogy az emberi képességek velünk születtek vagy a tapasztalat által szerzettek-e. WUNDT LABORATÓRIUMA Wilhelm WUNDT-ot illeti az érdem a pszichológia akadémikus tudományként való megalapozásáért. Az alapítás id pontjaként rendszerint 1879-et említik, azt az évet, amikor WUNDT létrehozta az els hivatalos pszichológiai laboratóriumot a Lipcsei Egyetemen, Németországban. WUNDT pszichológiája az introspekcióra1 mint mentális folyamatok tanulmányozásának módszere támaszkodott. Személyes befolyása a pszichológiára egyedülálló volt 1920-ban bekövetkezett haláláig. Az amerikai pszichológia sok úttör jét WUNDT laboratóriumában

képezték ki. Az Egyesült Államokban els hivatalos pszichológiai laboratóriumát 1883-ban G Stanley HALL alapította a Johns Hopkins Egyetemen. PSZICHOLÓGIAI ISKOLÁK Strukturalizmus és funkcionalizmus Abban az id ben, amikor a XIX. század második felében a tudományos pszichológia felbukkant, a kutatások nagy felfedezéseket tettek a kémiában és a fizikában összetev ikre történ bontásával Ezek a sikerek arra bátorították a pszichológusokat, hogy olyan mentális2 összetev ket keressenek, melyekb l az összetettebb élmények állnak. Ez volt a WUNDT és tanítványai által alkalmazott megközelítés, melynek f amerikai híve WUNDT egyik tanítványa, E. B TITCHENER volt a Cornell Egyetemen. Minthogy a cél a mentális struktúrák meghatározása volt, TITCHENER a strukturalizmus kifejezést vezette be a pszichológia ezen irányzatának leírása. William JAMES elégedetlen volt a pszichológia azon megközelítéseivel, melyeket a strukturalisták

kialakítottak. JAMES úgy érezte, kevesebb 1 2 önmegfigyelés értelmi 5 hangsúlyt kellene fektetni a tudat összetev inek elemzésére, és több hangsúlyt kellene helyezni folyamának, áramlásának, személyes jellegének vizsgálatára. Mivel JAMES arra volt kíváncsi, hogy a tudat hogyan funkcionál, pszichológiai megközelítésé funkcionalizmusnak nevezte el. A strukturalizmus és a funkcionalizmus fontos szerepet játszott a pszichológia korai fejl désérben. Mivel mindkét néz pont biztosította a tudományterület szisztematikus megközelítését, verseng pszichológiai iskoláknak tekintették ket. A pszichológia fejl désével más iskolák is felbukkantak, és versengtek a vezet szerepért. 1920-ra a strukturalizmust és funkcionalizmust három újabb iskola váltotta fel. Behaviorizmus A három új iskola közül a behaviorizmusnak volt a legnagyobb befolyása a tudományos pszichológiára. Alapítója, John B WATSON kora tradíciójának ellenében

egyszer en kikiáltott egy introspekció nélküli pszichológiát. Nemcsak azt állította, hogy az állatpszichológia és gyermekpszichológia eredményei önmagukban megállhatnak tudományként, hanem azt is, hogy ezek mutatják meg azt a mintát, melyet a feln ttek pszichológiájának követnie kell. A viselkedés nyilvános a tudat privát. A tudománynak nyilvános tényekkel kellene foglalkoznia. Ivan P AVLOV-nak a feltételes reflexr l Oroszországban végzett munkáját fontos kutatási területnek tekintették a behavioristák. WATSON amellett érvelt, hogy csaknem minden viselkedés kondicionálás eredménye, és hogy a környezet azáltal alakítja viselkedésünket, hogy sajátos szokásokat er sít meg. A behavioristák elegend nek tartották a pszichológiai jelenségeket úgy tárgyalni, mint amelyek egy ingerrel kezd dnek, és egy válasszal érnek véget – útjára indítva az inger-válasz (S-R) pszichológia kifejezést. Alaklélektan Körülbelül azzal egy

id ben, amikor WATSON meghirdette a behaviorizmust Amerikában, Németországban megjelent az alaklélektan (Gestalt-pszichológia – Gestalt = „alak”, „alakzat”). A Max WERTHEIMER által 1912-ben elindított irányzat a mentális folyamatok szervez désével foglalkozó pszichológia volt. A legkorábbi alaklélektani kísérletek az észlelt mozgással, közelebbr l a phi-jelenséggel foglalkoztak. Amikor két elkülönült fényforrás egymást követ en villan fel, a kísérleti személy egyetlen, az els fényfor6 rástól a második felé mozgó fényt lát. Bár a Gestalt-pszichológusok semmivel sem azonították magukat jobban introspektív pszichológiával, mint WATSON, a behaviorizmussal mégis er teljesen szemben álltak. Nem akarták feladni azt a fajta szabad önmegfigyelést, melyet fenomenológia nevén folytattak. Az észlelésnek az összes pszichológiai eseményben szerepet játszó jelensége az alaklélektan által befolyásolt kutatókat a tanulás,

az emlékezés és a problémamegoldás számos észlelésközpontú értelmezéséhez vezette. Ezeknek az értelmezéseknek részük volt a kognitív pszichológia újabb fejleményeinek megalapozásában. a nyelv els jelent s pszichológiai elemzésével szolgált. Az információfeldolgozási modellek fejl dése, a pszicholingvisztika, valamint a neuropszichológia egy olyan pszichológiát hoztak létre, mely er teljesen kognitív irányultságú. A kognitív pszichológiának nincs egységes definíciója, de f érdekl dési területe a mentális folyamatok és struktúrák tudományos elemzése. Pszichoanalízis A pszichoanalitikus pszichológiát az Egyesült Államokban Sigmund FREUD vezette be egy el adás-sorozat keretében. FREUD hatása olyan er teljessé vált, hogy ma azok is, akik szinte semmit nem tudnak a pszichológiáról, a pszichoanalízissel legalább futó ismeretségben vannak. Ha FREUD valamelyik elméletét ki kell választani ahhoz, hogy az alaklélektannal

és behaviorizmussal összehasonlítsuk, akkor az a tudattalan freudi értelmezése kell legyen. Tudattalanelmélete szempontjából alapvet , hogy a gyerekkor elfogadhatatlan vágyai kiszorulnak a tudatból, és a tudattalan részévé válnak, ahol meg rzik befolyásukat. A tudattalan az egyén megnyilvánulásaira számos módon gyakorolt nyomást, például álmokban, nyelvbotlásokban és tudattalan modorosságokban. ÚJABB FEJLEMÉNYEK Az alaklélektan és a pszichoanalízis fontos hozzájárulásai ellenére a pszichológiát a második világháborúig a behaviorizmus uralta, különösen az Egyesült Államokban. Az 1950-es években megfelel en programozott számítógépek képesek voltak olyan feladatok teljesítésére, melyeket el leg csak emberi lények tudtak elvégezni. A Herbert SIMON és munkatársai által az 1950-es évek végén publikált számos írás jelezte, hogy a pszichológiai jelenségek szimulálhatók számítógép használatával. Az

információfeldolgozási szemlélet gazdagabb és dinamikusabb megközelítést biztosít, mint az S-R elmélet a maga közbüls változóival. Noam CHOMSKY 1957-ben publikált Szintaktikai struktúrák cím könyve a pszichológusok és nyelvészek aktív együttm ködésének alapjául szolgált. Ezt a pszicholingvisztika 1 területén gyors fejl dése követte, mely 1 A nyelv pszichológiája 7 8 a) a személyiség leírására használatos vonásoknak egy olyan kezelhet nagyságú készlethez jussanak, mellyel megragadható az emberi személyis változatossága b) a személyiségvonások megbízható és érvényes mérési módszereit kidolgozzák c) az egyes vonások közti és vonások, valamint viselkedés közti kapcsolatokat felfedezzék 2. tétel: Személyiségpszichológia 1 Vonáselméleti megközelítés SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK A személyiség tanulmányozása a pszichológiának nemcsak legbecsvágyóbb területe, hanem ugyanakkor a legid sebb is. HIPPOKRATÉSZ ie

400-ban négy alapvet , a testfolyadékokkal kapcsolatban álló személytípusról irt: Ø Ø Ø Ø VONÁSELMÉLETEK Gordon ALLPORT melankolikus ð depressziós (túl sok a fekete epe) kolerikus ð ingerlékeny (túl sok a zöld epe) szangvinikus ð derülátó (b vér ) flegmatikus ð nyugodt, közönyös (nyálka) THEOPHRASZTOSZ harminc személyiségtípusra (pl. hazug, ízléstelen, hízelg , zsugori) tett javaslatot, melyeket jellemrajzokkal mutatott be Az 1940-es években William SHELDON amerikai orvos három testalkat és temperamentum közötti korrelációkról számolt be: Ø endomorf (puha és gömbölyded) Ø mezomorf (izmos, atletikus) Ø ektomorf (magas és vékony) Napjainkban a legtöbb pszichológus a szomatotípus fogalmát tekinti hasznosnak, bár néhányan folytatták a rendszer finomítását, és meger sít adatokat is bemutattak. A fenti elméleteket típuselméleteknek nevezik: az egyének egymástól min ségileg különböz típusokba sorolhatók be. A

személyiség típuselméletei napjainkban nem túl népszer ek. SZEMÉLYISÉGVONÁSOK Míg a tipológiák merev határú kategóriákból állnak, a vonásokat folytonos dimenzióknak képzeljük. A személyiség vonáselméletei szerint az emberek számos személyiségdimenzió mentén különböznek egymástól. Amikor önmagunkat és másokat olyan jelz kkel jellemzünk, mint „agreszszív”, „körültekint ”, „ingerlékeny”, „intelligens” vagy „szorongó”, a vonáselméleti laikus változatát használjuk. A vonáselmélettel foglalkozó pszichológusok arra tesznek kísérletet, hogy meghaladják a személyiségr l kialakított mindennapi elképzeléseket. Arra törekszenek, hogy 9 Az egyik legbefolyásosabb vonáselméleti kutató Gordon ALLPORT. A vonásokat a pszichológiai szervez dés alapvet épít köveinek tekintette, melyek integrált egységgé fogják össze az egyébként egymáshoz nem hasonlító ingereket és válaszokat. ALLPORT különbséget

tett a közös vonások (olyan dimenziók, melyeken az egyének egymással összehasonlíthatók) és a személyes diszpoziciók1 (a vonások egyénen belüli, egyedülálló mintázatai) közt. A vonások abban is különböznek, hogy milyen mértékben befolyásolják a személyes viselkedést. Uralkodó, centrális és másodlagos diszpoziciók közt tett különbséget. Ø Uralkodó diszpozíciók: Vannak emberek, akik rendelkeznek egyetlen olyan diszpozicióval, mely viselkedésük szinte minden mozzanatát áthatja. Ø Centrális diszpozíciók: A kevésbé átható, de még mindig meglehet sen általános vonások. Ø Másodlagos diszpozíciók: Mindannyiunknak vannak speciális, sz k érdekl dési területeink és válaszhajlamaink. Faktoranalitikus elméletek Gordon ALLPORT és egy munkatársa ténylegesen átnézték a nagyszótárt, és a 18000 vonás jelleg szót a homályos jelentés szavak és szinonimák elhagyásával egy mintegy 4500 elem listára csökkentették –

ALLPORT-ODBERT-féle lista. A személyiség legkiterjedtebb faktoranalitikus kutatása Raymond CATTEL nevéhez f dik. C ATTEL tömörítette az ALLPORT-ODBERT-listát a ritka szavak és majdnem szinonimák elhagyásával kb. 200 szó alá A második legfontosabb faktoranalízist alkalmazó elméletalkotó a 1 A helyzetek bizonyos osztályára a rá személyesen jellemz módon reagál. 10 brit Hans EYSENCK. Úgy gondolja, hogy a faktoranalízis egy szigorúbb fajtájának alkalmazásával használhatóbb faktorokhoz jutunk. A f faktorok nála az introverzió-extraverzió és az érzelmi stabilitás-labilitás, melyet neuroticitásnak nevez. Az introverzió-extraverzió dimenzió azt jelzi, hogy a személy milyen mértékben irányul befelé, énje felé, vagy kifelé, a külvilág felé. Számos vonáselméleti kutató kezd egyetértésre jutni abban, hogy a legjobb kompromisszumot öt dimenzió jelentheti. Összefoglaló névvel: NENYEL. • Neuroticitás ð szívós –

sérülékeny, magabiztos – bizonytalan • Extraverzió ð szótlan – b beszéd • Nyitottság ð bátortalan – merész • Együttm ködés ð önz – önzetlen • Lelkiismeret ð megbízható – megbízhatatlan lati személy az „igaz”, „nem igaz” vagy „nem tudom” válaszok valamelyikével ítéli meg, mennyire érvényes rá az adott megállapítás. Azért fejlesztették ki, hogy a klinikusok személyiségdiagnosztikai munkáját el segítsék. Az MMPI volt az els jelent s személyiség-kérd ív, mely a társadalmi skálák mellett néhány érvényességi skálát is tartalmaz. Ezekkel a skálákkal azt próbálják meg meghatározni, hogy a személy gondosan és szintén válaszolt-e tételekre. Az MMPI skáláit eredetileg súlyos személyiségzavarral rendelkez emberek azonosítására tervezték, egészséges emberek vizsgálatára is széles körben elterjedtek. Minthogy az MMPI-próba a normálszemélyiség leírásához alkalmas vonásokat nem öleli

fel teljesen, kidolgozták a Kaliforniai pszichológiai kérd ívet (CPI), melynek számos tétele az MMPI-ból származik. A CPI-skálák olyan vonásokat mérnek, mint a dominancia, szociabilitás, önelfogadás, felel sség és szocializáltság. A SZEMÉLYISÉGVONÁSOK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI Skálázás A legközvetlenebb vizsgálati módja annak, hogy egy egyén milyen mértékben rendelkezik egy személyiségvonással, az, amikor a személyt jól ismer embereket arra kérjük, hogy helyezzék el a személyt a szóban forgó személyiségvonás egy skáláján. Q-rendezés A skálázási módszerek egy speciális, külön említést érdeml módszere. Alkalmazása során a skálázó egy sor kártyát kap, melyek egy-egy személyiségre vonatkozó megállapítást tartalmaznak, és arra kérik, hogy a kártyák csoportokba rendezésével jellemezze egy egyén személyiségét. A Q-rendezés elvégzése közben a skálázó személy az egyes vonásokat ugyanazon az egyénen belül

hasonlítja más vonásokhoz. Személyiség-kérd ívek Lényegében olyan kérdéssor, amelyre válaszolva a személy saját reakcióiról és érzéseir l számol be. MMPI-próba Mintegy 55, attit dökre, emocionális reakciókra, testi és lelki tünetekre és múltbéli élményekre vonatkozó megállapítást tartalmaz. A vizsgá11 12 A SZEMÉLYISÉG FEJL DÉSE 3. tétel: Személyiségpszichológia 2 Pszichoanalitikus megközelítés A pszichoanalitikus elmélet megalkotója, Sigmund FREUD. Az emberi lelket egy jéghegyhez hasonlította A tudattalan folyamatok kiemelkejelenségével szoros kapcsolatban állt, hogy az emberi viselkedést determinisztikusnak tekintette A pszichológiai determinizmus doktrínája szerint minden gondolatnak érzelemnek és cselekedetnek oka van A SZEMÉLYISÉG SZERKEZET FREUD úgy gondolta, hogy a személyiség három nagy rendszerl áll. Mindhárom rendszernek megvan a maga funkciója, de a viselkedés kormányzásában kölcsönösen hatnak

egymásra. Az id a személyiség leprimitívebb része, amelyb l az ego és a szuperego kés bb kifejl dik. Már az újszülött is rendelkezik vele Tartalmát a biológiai ösztönkésztetések (drive-ok) alkotják: az éhség, a szomjúság, az élet védelme, a fájdalom elkerülése és a szexuális örömszerzés sorolható ide. Az id az örömelv alapján m ködik: a körülményekt l függetlenül fájdalom elkerülésére és az örömök azonnali megszerzésére törekszik Az ego a valóságelvnek engedelmeskedik: az ösztönimpulzusok kielégítésével addig kell várni, amíg a megfelel környezeti feltételek létre nem jönnek. A szuperego, amely eldönti, hogy egy-egy cselekedet jó-e vagy sem. Általánosabban a szuperego a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak bels képvisel je, amely magában foglalja az egyén lelkiismeretét és erkölcsi ideáljáról alkotott képét. FREUD úgy vélte, hogy az els öt életévben a gyermek olyan fejl dési

szakaszokon megy át, amelyek hatással vannak személyisége alakulására. A szexualitást tágabban értelmezve, ezeket pszichoszexuális szakaszoknak nevezte el • A születést l 18 hónapos korig a pszichoszexuális fejl dés orális szakaszának nevezte. Ebben az id szakban a csecsem öröme els sorban a szopásból származik, és bármit, ami a kezük ügyébe kerül, azonnal a szájukba vesznek. Orális fixáció: ha valaki gyermekkorában nem szopott eleget, személyiségfejl dési zavarai lehetnek (pl dohányzás, körömrágás, túlzott evés). ‚ 18 hónapos kortól 3 éves korig tartó id szakot az anális szakasznak vélte, amikor is a gyermek a széklet visszatartásában, illetve elengedésében talál örömet. ƒ A fallikus szakaszban, amely háromtól hatéves korig tart, örömeik nemi szervük simogatásából származik. Felfigyelnek a fiúk és lányok közti különbségre, és ébredez szexuális impulzusaikat az ellenkez nem szül re irányítják. Az

ödipális konfliktust a fallikus szakaszban kell megoldania a gyermeknek A fiú szexuális impulzusai öt-hat éves kora körül az anyára irányulnak. Ez arra készteti, hogy apját riválisnak tekintse anyja szeretetében. „ Az ödipális konfliktus feloldása vet véget a fallikus szakasznak, melyet a kb. hétéves kortól tizenkét éves korig tartó latenciperiódus követ Ez az id szak szexuális szempontból csendes; a gyermek kevésbé foglalkoznak testükkel, figyelmüket inkább azon készségek felé fordítják, melyekre a környezettel való megbirkózáshoz van szükség. Végül a pubertás és a serdülés vezet be a feln tt szexualitás érett fázisába, a † genitális szakaszba, mely 17-18 éves korban van. A SZEMÉLYISÉG DINAMIKÁJA AZ EMBERI SZEMÉLYISÉG PSZICHOANALITIKUS ÁBRÁZOLÁSA Energiamegmaradás Különösen nagy benyomást gyakorolt FREUD-ra az energiamegmaradás elve − mely szerint az energia átalakulhat ugyan különböz formákba, de nem

keletkezik és nem vész el − és feltételezte, hogy az ember szintén zárt energiarendszer. Ezt nevezte libidónak, ezzel is tükrözve azt az elképzelését, hogy a nemi hajtóer els dleges Az energiamegmaradás elvének egyik következménye, hogy ha egy tiltott cselekedet vagy késztetés elfojtódik, energiája a rendszerben valahol másutt keres levezetést, és valószín leg álruhában jelenik meg. 13 FREUD-ot gyakran hasonlítják KOPERNIKUSZ-hoz és DARWIN-hoz. FREUD rámutatott, hogy az ember viselkedését saját kontrollján túli er k határozzák meg, s ezzel a szabad akarattól és a pszichológiai szabadságtól fosztott meg bennünket. Az emberi személyiség FREUD felfogásában viszonylag merev. A pszichoanalitikus elmélet szerint személyiségünket alapjában véve veleszületett hajtóer k és az élet els öt esztendejében lezajlott környezeti események határozzák meg. A pszichoanalitikus elmélet szerint viszonylag passzív teremtmények vagyunk.

Bár az ego aktív küzdelmet folytat az iddel és a 14 szuperegoval, mi magunk jobbára tehetetlen, passzív bábjai vagyunk a tudattalanunk vezérletével zajló drámának. A pszichoanalízis célja annak elérése, hogy „Ahol az id volt, ott az ego legyen”. 4. tétel: Személyiségpszichológia 3 Freud követ i ANNA FREUD ÉS AZ ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK PSZICHOANALITIKUS VIZSGÁLATI MÓDZSEREK Rorschach-teszt Hermann RORSCHACH svájci pszichiáter az 1920-as években fejlesztette ki 10 táblából álló tesztjét, amelyek mindegyikén egy-egy meglehet sen bonyolult tintafolt látható. A foltok egy része színes, más része fekete-fehér. A vizsgálati személy azt az utasítást kapja, hogy a táblát nézve mesélje el, hogy az ábra mi mindenre hasonlíthat. A személy válaszait sokféleképpen lehet értékelni. A három f bb kategória, amit alkalmazni szoktak: Ø lokalizáció (a válasz az egész foltra vagy csak annak egy részére vonatkozik-e) Ø

determinánsok (a választ a folt alakja, színe vagy mintázata, árnyékolása határozta-e meg) Ø tartalom (a válasz mit képvisel) Tematikus appercepciós teszt (TAT) A másik népszer projektív teszt, a TAT, melyet Henry MURRAY fejlesztett ki az 1930-as években. A vizsgálati személynek 20 többértelm képet mutatnak, amelyek embereket és jeleneteket ábrázolnak. Arra kérik ket, hogy mondjanak egy-egy történetet a képekr l. Az appercepció azt a készségünket jelenti, hogy a világot korábbi tapasztalatainknak megfelel en észleljük Anna FREUD az elhárító mechanizmusok kifejezést azokra a tudattalan stratégiákra alkalmazta, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme. • Elfojtás Az elfojtás lényege az, hogy a személy a számára túlságosan félelmetes vagy fájdalmas memóriatartalmakat kiszorítja a tudatából. Az elfojtás különbözik az elnyomástól

(egy olyan szabályozó folyamat, amely ellen rzése alatt tartja az impulzusokat és a vágyakat, vagy pedig id legesen félreteszünk valamilyen fájdalmas memóriatartalmat annak érdekében, hogy pl. koncentrálni tudjunk egy feladatra) FREUD szerint az elfojtás ritkán sikerül teljes mértékben. Az elfojtott impulzusok valósággal ostrom alatt tartják a tudatot; a személy szorongást él át, és további elhárító mechanizmusokat alkalmaz annak érdekében, hogy elkerülje a részlegesen elfojtott impulzusok tudatossá válását. ‚ Racionalizáció Amikor Ezópus meséjében a róka visszautasítja a számára elérhetetlen sz t, mondván, hogy az „savanyú”, jó példáját mutatja a racionalizáció néven ismert elhárító mechanizmusnak. Logikailag vagy társadalmilag kívánatos motívumok segítségével olyan színben próbálja feltüntetni tényleges cselekedeteit, mintha valóban racionálisan cselekedett volna. A racionalizáció kett s célt szolgál:

Ø csökkenti a cél elérésének meghiúsulása miatt érzett csalódásukat Ø elfogadható motívumokat kínál viselkedésünk igazolására Az olyan kijelentések, mint „a szobatársam nem ébresztett fel id ben”, vagy „annyi más dolgom volt még”, akár még igazak is lehetnek, csak éppenséggel nem a valódi okai annak, ami miatt az adott személy nem végezte el a kérdéses cselekvést. 15 16 Reakcióképzés CARL G. JUNG Néha az emberek úgy rejtik el önmaguk el l valamilyen késztetésüket, hogy ellenkez irányú motivációt fejeznek ki. Ezt a hajlamot reakcióképzésnek nevezzük Például anyuka, aki zongoraleckékre kényszeríti lányát, viszont az nem szereti. Az olyan embereknél, akik fanatikus hévvel ostorozzák a laza erkölcsöket, az alkoholfogyasztást és a szerencsejátékokat, néha ugyancsak reakcióképzéssel van dolgunk. ƒ Projekció Mindannyiunkban vannak nemkívánatos tulajdonságok, amelyeket még önmagunknak sem szívesen

vallunk be. Az egyik tudattalan mechanizmus, a projekció olya módon véd meg bennünket az ilyen vonások beismeréseit l, hogy az adott tulajdonságot er sen túlzott formában másoknak tulajdonítjuk. „ k pusztán csak azt kapják, amit megérdemelnek”! A projekció valójában a racionalizáció egyik formája, de kultúránkban annyira eluralkodott, hogy érdemes külön tárgyalni. „ Intellektualizáció Az intellektualizáció lényege az, hogy a személy oly módon próbál meg elhatárolódni a stresszhelyzett l, hogy absztrakt, intellektuális fogalmakban kezeli azt. Például orvosnak szüksége van az érzelmi elhatárolódás egy bizonyos fokára Fenyeget dologról megpróbálunk hideg, tárgyilagos formában gondolkodni Tagadás Olyan esetekben, amikor túlságosan kellemetlen lenne szembenézni a küls valósággal, a személy letagadhatja annak létezését. Néha jobb letagadni a tényeket, mint szembenézni velük Adott esemény megtörténtének

elutasítása Áttolás Az áttolás mechanizmusa során az a motívum, amely egy adott formában nem kerülhet felszínre, átirányítódik egy másik csatornára. FREUD jól ráérzett arra, hogy az áttolás az agresszív és szexuális impulzusok leginkább kielégítést nyújtó kezelési módja. Valószín tlennek t nik, hogy az áttolás ténylegesen megszünteti a frusztrált impulzusokat, a helyettesít tevékenységek azonban segíthetnek a feszültség levezetésében olyakor, amikor az alapvet drive akadályokban ütközik. 17 Carl JUNG inkább kortársa, mint követ je volt FREUD-nak, jóllehet 20 évvel fiatalabb volt nála. FREUD és JUNG hat évig állt szakmai és személyes kapcsolatban egymással JUNG annyiban egyetért a neoanalitikusokkal, hogy FREUD túlhangsúlyozta a szexualitást, mint motivációs er forrást. azonban azt emelte ki, hogy túlságosan alábecsülte az ember szellemi-spirituális világát. Gondolkodását az ellentétek elve uralta.

Véleménye szerint az emberi élmények ellentéte min ségekb l vagy pólusokból tev dnek össze, amelyek általában kiegyensúlyozzák egymást. Úgy képzelte, hogy az embereket két attit d – introverzió vagy extraverzió – valamelyike uralja. Az extravertált személyeket teljesen lefoglalják a küls élmények és életüket az ket körülvev világgal való interakció tölti ki. Az introvertáltakat ezzel szemben inkább bels élményeik foglalkoztatják, és ennél fogva általában kevésbé társaságkedvel k. Két másik ellentétes m ködéspárt is feltételezett az én élményeiben. Az egyik ellentétpár, a gondolkodás és érzés abban az értelemben racionális, hogy gondolatok igazak (gondolkodás), vagy hogy tetszik-e vagy sem valami (érzés). A másik ellentétpár, az észlelés és intuíció nem racionális, mert nem gondolkodás vagy következtetésen alapul. Mindkett észlelésmód, de míg az egyik az érzékszerveket használja, a másik a

tudattalant. JUNG úgy képzelte, hogy a gondolkodás-érzés és az észlelésintuíció ellentétpár és az extraverzió-introverzió dominanciaviszonyai hozzák létre a személyiség átfogó egyéni különbségeit Manapság ezeket a tendenciákat a MYERS-BRIGGS-féle Típusjelz kérd ívvel mérik. JUNG ahelyett, hogy csökkentette volna, még FREUD-nál is jobban hangsúlyozta a tudattalan szerepét. Úgy képzelte, hogy az emberek kollektív tudattalanban vagy „faji emlékekben” osztoznak, olyan emlékekben, amelyek emberi, mit több, ember el tti seinkt l maradtak ránk. Szerinte ezek a tudatosan nem el hívható emlékek számtalan generációra nyúlnak vissza. Ezek képezik az ún archetípusok alapját Az archetípusok (születés, halál, hatalom, varázslat egység, Isten és önkép self) a világnak azok a vetületei, amelyek felismerésére az emberek öröklött adottságokkal rendelkeznek. JUNG szerint ezek mindegyike megtalálható az egyénben, mivel ezek az

emberi és ember el tti tapasztalatok részét képezik már évezredek óta. 18 ALFRED ADLER WHITE szerint az emberek hatékonyságra törekvésének f hajtóereje a kompetenciamotívum. ADLER is úgy vélte, hogy az emberek kompetenciára törekednek, de más okból, mint ahogy azt WHITE feltételezte Az emberek bizonyos szervei gyengébbek, ami a szóban forgó testrészt kevésbé ellenállóvá teszi a különböz betegségekkel szemben. Ezt a gyengeséget szervi vagy organikus alacsonyabbrend ségnek nevezte. Az emberek úgy próbálják kompenzálni fogyatékosságaikat, hogy edzés és gyakorlatok segítségével er sítik alacsonyabb rend szerveiket. Ez az er feszítés a fölényre törekvés ADLER azt feltételezte, hogy minden olyan esetben, amikor valakinek kisebbrend ségi érzései vannak, kompenzáló folyamat aktiválódik, és a személy fölényre fog törekedni. Az életstílus kifejezéssel utalt a személy jellemz kisebbrend ségi érzésére és arra a

módra, ahogyan általában a fölényre törekszik. Az egészséges életstílusok az élet fontos területein alkalmazkodást el segít módon mozdítják el re a személy fejl dését: értelmes célok kiválasztását és jó kapcsolatok kialakítását teszi lehet vé. De ADLER szerint léteznek ún. hibás életstílusok is Vannak, akik kisebbrend ségi érzéseikre úgy reagálnak, hogy mások felett próbálnak meg uralkodni, vagy függ vé válnak, és másoktól várják dolgaik megoldását, ahelyett hogy maguk munkálkodnának rajta. Mások úgy reagálnak a kisebbrend ségi érzéseikre, hogy megpróbálják elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek azokat kiváltják, és lemondanak minden próbálkozásról. Ismét mások úgy terelik el figyelmüket az ilyen érzéseikr l, hogy megpróbálnak a lehet leghasznosabbá válni mások számára. Úgy képzelte, hogy a kisebbrend ségi érzés és a fölényre törekvés állandóan változik, aminek az az eredménye, hogy a

személy mindig arra törekszik, hogy egyre ügyesebben és jobban hajtsa végre, amit tesz. Számos tényez befolyásolja az életstílus fejl dését. ADLER szerint ezek közé tartozik a születési sorrend is. Szerinte a családban minden gyermek más-más bánásmódban részesül. Amellett érvelt, hogy az els szülöttek életük kezdetén a család figyelmének a középpontjában vannak Azonban kénytelenek átélni a „trónfosztás” kínjait, amint megszületik kistestvérük. Más a helyzet az egykékkel. ket senki nem taszítja le a trónról, így egész életükben a család figyelmének középpontjában maradhatnak. Ennek következtében az egykék túlzott fontosságérzést alakíthatnak ki. A másodszülöttek egészen más helyzetben vannak. Már meglev 19 családba lépnek be, ahol egy rivális várja ket. Mivel sosem voltak olyan hatalmi helyzetben, mint az els szülöttek, ezért általában kevésbé érzékenyek arra, ami a hatalommal kapcsolatos. ADLER

szerint a második hely a legjobb a születési rangsorban. A másodszülött gyermek olyan, mint a hosszútávfutó, aki néhány méterrel a vezet mögött fut. A legkisebb gyermek a legrosszabb pozíció a családban, még ha a felszínen esetleg nem is úgy t nik. A legfiatalabb gyermeket általában elkényeztetik, ami jóles érzés, ám káros következményekkel járhat ERIK ERIKSON A fejl dés nem fejez dik be gyermekkorban, mivel az a születést l a serdül koron és a feln ttkoron keresztül az id skorig tartó folyamat. Erik ERIKSON a fejl dés nyolc szakaszát vélte felfedezni. A fejl dés az egész életen át tartó folyamat: az egyének testileg és fizikailag egyaránt változnak, és mindig új alkalmazkodási problémákkal találkoznak. ERIKSON pszichoszociális stádiumai a társas kapcsolatok azon problémáit, kríziseit írják le, amelyekkel szembekerülünk életünk során. Ezek az els év „bizalom avagy bizalmatlanságától”, a fiatal feln ttkor

„intimitás vagy izolációján” keresztül a halállal való szembenézés „integritás avagy kétségbeeséséig” terjednek. • 1. év: bizalom, megbízhatóság ‚ 2. év: kétely, rosszalkodás, dac, szobatisztaság ƒ 3-4. év: kezdeményezés, b ntudat, saját cselekvés „ 5. évt l a pubertás végéig: teljesítmény, tanulás serdül kor: identitás, önálló élet, szerep konfliktus † fiatal feln ttkor: izoláció, kapcsolatok ‡ feln tt kor: alkotóképesség, stagnálás, tettem-e valamit ˆ id skor: kétségbeesés, test. Lélek A pubertás jelent s hatást gyakorol a serdül k testképére, önértékelésére, hangulatára és kapcsolataira; de a legtöbb serdül különösebb megrázkódtatások nélkül túléli ezt az id szakot. A nemi érésen még át nem esett osztálytársaikhoz képest a korán ér fiúk elégedettebbek külsejükkel, és pozitívabb a hangulatuk; ezzel szemben a korán ér lányok több depresszióról, szorongásról és

családi konfliktusról számolnak be, és elégedetlenebbek külsejükkel, mint kevésbé érett osztálytársaik. ERIKSON elmélete szerint a serdül kor legfontosabb feladata a személyes identitás megszerzése. 20 Klasszikus kondicionálás 5. tétel: Személyiségpszichológia 4 Szociális tanuláselméleti megközelítés A szociális tanuláselméleti megközelítés a személyiség vonáselméleti és pszichodinamikus megközelítéseivel szemben a viselkedés környezeti, illetve helyzeti meghatározóinak jelent ségét hangsúlyozza. A viselkedés a személyiségbeli és a környezeti változók folyamatos kölcsönhatásának eredménye. A személyek és a helyzetek kölcsönösen befolyásolják egymást. A szociális tanuláselméleti megközelítés a XX. század els felében uralkodó behaviorizmus s az abból kifejl dött inger-válasz pszichológia jelenkori leszármazottja. Az operáns kondicionálás és a hozzá kapcsolódó folyamatok a viselkedést, a

tanuláselméleti megközelítés legfontosabb tényez jét helyezik el térbe. Az érzelmek magyarázatában azonban a klasszikus kondicionálást is felhasználják A viselkedés a büntetés feltétlen ingerével feltételes ingerré kapcsolódott össze, a szorongás pedig feltételes válasszá vált. A szociális tanuláselmélet képvisel inél a klasszikus kondicionálás az, ami létrehozza a szorongás bels forrását, azt, amit FREUD szuperegónak nevezett. Pavlov kutyája – az egyik cselekvés után jön a másik cselekvés; inger à reakció; a nyáladzás feltétlen válasz, amely nem igényel tanulást. TÁRSAS KÖRNYEZET ÉS KONDICIONÁLÁS SZEMÉLYI VÁLTOZÓK Operáns kondicionálás Más emberek hatásai fontos befolyást gyakorolnak viselkedésünkre. A társas tanulást ezért az operáns kondicionálás és az ahhoz kapcsolódó folyamatok speciális eseteként kezeljük. A viselkedés egyéni különbségei nagymértékben azoknak a tanulási

tapasztalatoknak a különbségeib l erednek, amelyekkel mindenki találkozik feln tté válása során. A szociális tanuláselmélet f tétele az, hogy az emberek úgy viselkednek, hogy azzal meger sítést nyerjenek. Ezért az egyén cselekedetei függnek a helyzet speciális jellemz it l, a helyzetr l alkotott értékelést l és a múltbéli hasonló helyzetekben mutatott viselkedés meger sítéseit l. Minthogy a legtöbb társas viselkedést nem egyformán jutalmazzák minden helyzetben, az emberek megtanulják megkülönböztetni egy bizonyos viselkedés helyénvaló, azoktól, amelyekben nem. Ha a személy ugyanarra a válaszára sok különböz helyzetben jutalmat kapott, generalizáció megy végbe, amely biztosítja, hogy ugyanaz a viselkedés a sokféle helyzetben megjelenjen. THORDYKE: a kiéhezett macskát ketrecbe zárja; rúddal lezárja az ajtót; kívülre ételt tesz; a macska ugrál, ás, rácsap a reteszre – effektus törvény: minden a legalkalmasabb

viselkedés épül be. SKINNER: dobozba pedált szereltek: a madár megnyomja a gombot és magot kap. Az azonnali meger sítés sokkal hatékonyabb, mint a késleltetett Averzív kondícionálás: rossz válasz à b ntetés; menekül – elkerümechanizmusok. 21 Személyiségpszichológia egyaránt törekszik az egyéni különbségek alapját képez személyiségváltozók és a személyiség m ködése általános folyamatainak megadására. A szociális tanuláselméleti megközelítés a folyamatokra koncentrál, s nem sok figyelmet szentel az egyéni különbségek leírásának. Egyik vezéralakja, Walter MISCHEL a következ változókat javasolta: Ø Kompetencia: Mire vagyunk képesek? Ø Kódolási stratégia: Milyennek látjuk a helyzetet? Ø Elvárások: Mi fog történni? Ø Szubjektív értékek: Megéri-e? Ø Önszabályozó rendszerek és tervek: Hogyan érhetjük el céljainkat? AZ EMBERI SZEMÉLYISÉG TANULÁSELMÉLETI ÁBRÁZOLÁSA A szociális tanuláselméleti

megközelítés meglehet sen determinisztikus, s kizárólag a viselkedés környezeti meghatározóira koncentrál. Miként a törzsfejl dés a természetes kiválasztódás révén a fajt a környezetéhez igazítja, úgy igazítják a tanulás folyamatai – els sorban operáns kondicionálás – az egyént környezetéhez. TANULÁS ÉS KONDICIONÁLÁS A tanulás úgy határozható meg, mint a viselkedés viszonylag állandó megváltozása gyakorlás eredményeképpen. Négyféle tanulás létezik: 22 Ø habituáció: amelyben az él lény megtanulja figyelmen kívül hagyni az ismer s és következmények nélküli ingereket Ø klasszikus kondicionálás: amelyben azt tanulja meg, hogy egy bizonyos ingert egy másik követ Ø operáns kondícionálás: amelyben az él lény megtanulja, hogy egy válasz egy bizonyos következményhez vezet Ø komplex tanulás: amely több, mint asszociációk kialakítása A tanulás korai kutatásait behaviorista megközelítéssel

végezték. Ez azt feltételezte, hogy a) a viselkedés jobban megérthet küls , mint bels okokból b) a tanulás épít kövei az egyszer asszociációk c) különböz fajok és különböz helyzetek esetén is azonosak PAVLOV kísérletei kimutatták, hogy ha egy feltételes inger (CS) következetesen megel z egy feltétlen ingert (UCS), a CS az UCS jelzésévé válik, és feltételes választ (CR) vált ki, amely gyakran emlékeztet a feltétlen válaszra (UCR). A klasszikus kondicionálás létrejöttéhez a CS és UCS megbízható bejósolója kell legyen, azaz az UCS magasabb valószín séggel kell megjelenjen akkor, amikor a CS jelen van, mint ha nem. Az operáns kondicionálás olyan helyzetekkel foglalkozik, amelyekben a válasz egy környezeten végrehajtott spontán cselekvés, nem pedig egy feltétlen inger következménye. Számos jelenség tanúsítja az operáns kondicionálás általánosságát. Az egyik a kondicionált meger sítés, amelyben a meger sítéssel

összekapcsolódó inger meger sít hatékonyságot nyer. Az operáns kondicionálás meger sít je averzív esemény (pl. áramütés) Háromféle averzív kondicionálás van: Ø büntetés esetén a választ egy averzív esemény követi, amely a válasz gátlását eredményezi Ø a menekül tanulásban az él lény megtanulja, hogy leállítson egy averzív eseményt Ø az elkerül tanulással az él lény megtanul egy averzív eseményt megakadályozni még annak bekövetkezése el tt Kognitív néz pontból a tanulás kulcsa az él lény azon képességében rejlik, hogy a világ egyes vonatkozásait mentálisan reprezentálja, és aztán ezeket a mentális reprezentációkon hajt végre m veleteket, nem a valóságos világban. Komplex tanulás esetén a mentális reprezentációk nemcsak asszociációkat tartalmaznak, és a mentális m veletek egy stratégiává állhatnak össze. 23 6. tétel: Személyiségpszichológia 5 Fenomenológiai megközelítés A személyiség

tanulmányozásának fenomenológiai megközelítése az egyén szubjektív élményeire összpontosít, arra, ahogy a világot látják az emberek. Általában nem a személy motivációs története vagy a viselkedés el rejelzése érdekli A fenomenológiai megközelítés különböz változatai közül a legfontosabb a humanisztikus pszichológia HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA 1962-ben a pszichológusok egy csoportja megalkotta a Humanisztikus Pszichológia Társaságát. A társaság négy elvet fogadott el küldetése meghatározásaként: • Az érdekl dés középpontjában az élményeket átél személy áll ‚ Az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás jelentik a vizsgálódás els dleges témáit. ƒ A kutatási problémák kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell el znie az objektivitást. „ A személy méltósága a legf bb érték. CARL ROGERS ROGERS is a pácienseken végzett munkájára alapozta klinikai elméletét. Úgy vélte, hogy az

emberi szervezet alapvet motiváló ereje az önmegvalósítás ROGERS-nek az önmegvalósítás els bbségébe vetett hite képezi ún. „nem direkt” vagy kliensközpontú terápiájának alapját. Ez a pszichoterápiás módszer arra épít, hogy mindenki megfelel motivációval és képességgel bír a változásra, és maga az egyén a legalkalmasabb annak eldöntésére, hogy a változás milyen iránya a legkívánatosabb a számára. A terapeuta szerepe az, hogy mintegy rezonanciadobozként viselkedjen, amikor az egyén saját problémáit kutatja és elemzi. Személyiségelméletének központi fogalma az énfogalom. Az énfogalom tartalmazza mindazokat az elképzeléseket, észleleteket és értékeket, amelyek az „én”-t jellemzik: annak tudata, hogy „mi vagyok én” és „mit tehetek”. Az énfogalom nem feltétlenül a valóságot tükrözi ROGERS szerint az ember minden tapasztalatát énfogalma mentén értékeli. Az emberek úgy szeretnének viselkedni, hogy

az összeegyeztethelegyen énképükkel Akinek énfogalma nem egyezik meg személyes érzéseivel és tapasztalataival, védeni kell magát az igazságtól, mert az igazság szorongást 24 okoz. Elméletének másik fontos tényez je az énideál. Mindannyiunknak van elképzelése arról, hogy milyenek szeretnénk lenni. Minél közelebb van az énideálunk reális énképünkhöz, annál kiteljesedettebbek és boldogabbak leszünk. Az énideál és a reális énfogalom közötti túl nagy eltérés a boldogtalanság és elégedetlenség forrása Kétfajta inkongruencia1 jöhet létre: egyfel l az énfogalom és a valóságészlelés között, másfel l az énfogalom és az énideál között. latának eszközéül felhasználta. A ROGERS-féle Q-készlet olyan megállapításokat tartalmaz, mint pl „Elégedett vagyok magammal”, „Másokkal benséges érzelmi kapcsolataim vannak”, „Nem bízom érzelmeimben” A ROGERS-féle eljárás során a személyek el ször annak

alapján rendezik az állításokat, hogy milyenek ténylegesen, ezután egy olyan rendezést készítenek, amilyenek lenni szeretnének. A két rendezés közti korreláció jelzi az énideáltól való eltérést. Az alacsony vagy negatív korreláció nagy eltérést, vagy alacsony önértékelést jelez. ABRHAM MASLOW Szereprepertoár-teszt Abraham MASLOW pszichológiája sok szempontból közös Carl ROGERS-ével. Elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, mely az alapvet biológiai szükségletekt l azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed, melyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvet szükségletek már kielégülést nyertek. A m vészi és tudományos vállalkozások nem virágzanak olyan társadalmakban, ahol az embereknek táplálékért, hajlékért és biztonságért kell küzdeniük. A legmagasabb szint motívum -– az önmegvalósítás – csak azt követ en teljesíthet be, hogy minden más szükséglet kielégülést nyert.

A SZEMÉLYES KONSTRUKTUMOK ELMÉLETE A humanisztikus pszichológusokat az érdekli, hogy az emberek hogyan észlelik magukat a személyes értékek tükrében. A személyes konstruktumok elmélete az egyén fenomenológiájának egy ennél kognitívabb megközelítési módja. Az elmélet kezdeményez je Georg KELLY szerint a vonáselméleti pszichológusok olyan személyiségdimenziókon próbálják meg a személyt jellemezni, melyeket a pszichológusok maguk alakítottak ki, maguk konstruáltak KELLY úgy gondolta, hogy a pszichológus célja azon dimenziók felfedezése kell legyen, melyeket az egyének maguk használnak önmaguk és társas világuk értelmezésre, megkonstruálásra. Ezek a dimenziók az egyén saját személyes konstruktumai. Georg KELLY a személyes konstruktumok elmélete mellett kidolgozott egy sajátos vizsgálati eljárást. A teszt célja, hogy felszínre hozza azokat a személyes konstruktumokat, melyeket az egyén társas világának értelmezésére,

megkonstruktuálására használ. A táblázat elején az egyén számára fontos személyek listáját található. Az „én” rendszerint helyet kap köztük, és olykor még az „énideál” is A vizsgálatot végz minden sorban bekarikáz 3 helyet. A vizsgált személyt arra kérik, hogy gondolja végig a három személyt, és kereszttel jelölje meg azt a kett t, akik a legjobban hasonlítanak egymásra, de különböznek a harmadiktól. Aztán arra kérik, hogy mondja meg mi az, amiben k ketten hasonlítanak a harmadiktól. Ezt a jellemzést nevezik a vizsgált személy konstruktumának. Ezután, azt kell megmondania miben különbözik Ezt a jellemzést nevezik a vizsgált személy kontrasztjának. A szereprepertoár-teszt az egyének, nem pedig a pszichológusok konstruktumainak vizsgálatára készült. FENOMENOLÓGIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK Q-rendezés Carl ROGERS volt az els , aki az énfogalom fenomenológiai vizsgá1 össze nem ill ség 25 26 27 28 1.

tétel: Személyes szféra A társadalom legkisebb önálló szociális egysége az egyén. Az ember társadalmi lény, aki egy már kialakított élettérbe: az el dök álkotta szociális környezetbe születik bele lás. Az azonosulás lényege ugyanaz, mint az utánzásé A szereptanulás az ún. szerepek elsajátításának a folyamata A szociális szerep valamely társadalmi helyzethez, konkrét funkcióhoz, pozícióhoz kapcsolódó társadalmi elvárások összessége. A szereptanulás során az egyén arra törekszik, hogy a vele azonos státusú személyhez igazodjon. A SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓ AZ EGYÉN SZOCIALIZÁCIÓJA Az egyén társadalomba való beilleszkedésének, társadalmivá válásának szociálisan meghatározott folyamatát szocializációnak nevezzük. E folyamat eredményeként sajátítja el anyanyelvét, a kultúra elemeit, a mindennapi élet sikeres viteléhez nélkülözhetetlen sztereotípiákat1, mechanizmusokat. A szocializáció lényegét tekintve

tehát tanulási folyamat, azaz szociális tanulás A szocializáció nem a nagybet s életben, társadalomban, hanem annak meghatározott közegeiben bonyolódik. A szociális tanulás nem egyirányú és nem is egyoldalú; egyrészt azért nem, mert a befogadó aktív részese, másrészt azért sem, mert e folyamatban nemcsak formálódik, hanem formál is az egyén. Az egymásra hatás tehát kölcsönös. A szociális tanulás folyamatában közvetít szerepet betölt személyeket ágensnek nevezzük. Az oktatási (nevelési) intézmények különösen fontos szerepet töltenek be az egyén szocializációjában. Jelent sen gazdagodnak az egyén társas együttéléssel kapcsolatos ismeretei; egyre szilárdabbá válnak a közösségi normák, szabályok; gyarapodnak a szerepkészletek is. Valahányszor más közegbe kerül az egyén, mindannyiszor felgyorsul a szociális tanulás üteme, hiszen ilyenkor újabb és újabb követelményekkel kerül szembe, amelyekkel meg kell

birkóznia. A szocializáció kiteljesedése, a szociális tanulás kezdeti eredményeinek stabilizálódása és további elemekkel való kiegészülése a munkába lépést követ en következik be. Azonban feln ttkorban sem ér véget A SZOCIÁLIS TANULÁS FORMÁI A szociális tanulás spontán formája az utánzás, amely az észlelt viselkedésmódok, cselekvések megfigyelése, lemásolt követése, majd pedig mindezeknek a többszöri megismétlése alapján végbemen tanulási folyamat, spontán mintakövetés. A szociális tanulás tudatos formái az azonosulás és a szereptanu1 Viszonylag tartós, merev látásmód, illetve ezen alapuló meggy megnevezése. dések általános 29 Adott szakma gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek, képességek, készségek és egyéb személyes tulajdonságok elsajátításának a folyamatát nevezzük szakmai szocializációnak. • Pályaorientáció: Az adott szakmára való ráirányulás, beállítódás kialakulásának a

szakasza, amely a személyiséget ért különféle környezeti befolyások és a saját tapasztalatok hatására fokozatosan bontakozik ki. ‚ Szakmai tanulmányok: El menetelét és fejl dését egyfel l személyes adottságai és ambíciói, másfel l a szakiskola tartalmi munkájának színvonala határozza meg. ƒ Pályakezdés: Az, hogy a szakmai tanulmányok követelményeinek eleget tett fiatal szakember kiállja-e a próbát, ebben a szakaszban d l el. „ Pályavitel: Ez a szakasz akkor következik be, amikor a pályakezd már képes önállóan dolgozni, amikor már a szakma árnyoldalaival is megismerkedett, s mindez hivatásérzetét nem gyengítette, s t a szakmai munka iránti vonzalma tovább mélyült. SZOCIÁLIS MEGHATÁROZOTTSÁGÚ SZEMÉLYISÉGVONÁSOK Énfunkciók A személyiségnek, mint önszabályozó rendszernek feltételezett középpontja a saját tudattal bíró „ÉN”, ami nem más, mint a társas környezetünk adománya. a) Éntudat: Az egyén az

éntudatban éli át személyiségmivoltát; azt, hogy az emberi társadalomnak egy meghatározott, sajátosan egyedi vonásokkal rendelkez tagja. Ezáltal képes az ember önmagát másoktól elhatárolni A szocializáció folyamatában fokozatosan alakul ki és mindvégig e folyamat feltételeként funkcionál. 30 2. tétel: A személypercepció b) Énkép: Azoknak a személyes tulajdonságoknak az összessége, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít. Gyermekkori kezdetleges formája még nem intellektuális1, hanem emocionális2 jelleg . Az énkép az egyén valamennyi megnyilvánulását befolyásolja; nem mindegy, hogy milyen viszonyt sikerül kialakítania környezetével. Az énkép tudatos és tudattalan elemek l álló képz dmény. Tudattalan elemei azok a tulajdonságok, amelyek létezésér l az egyénnek nincs tudomása, amelyekre környezete sohasem hívta fel a figyelmét. Minél reálisabb és teljesebb az énkép, annál kevesebb benne a tudattalan elem. Az

énkép három oldaláról beszélhetünk: a testképr l, a kognitív képr l és a szociális képr l. Az énkép önmagában nem tölthetné be funkcióját, ha ki-ki nem rendelkezne egy számára leginkább megfelel viszonyítási alappal, az ún. énideállal. c) Önellen rzés, önértékelés: Az önellen rzés az egyéni megnyilvánulásokra, teljesítményekre, valamint a különböz személyes tulajdonságok alakulására történ tudatos odafigyelés. Az önnevelés az így szerezett tudatos tapasztalatok kritikus önmegítélése. d) Önnevelés: A személyiségformálás egyik komponense, a személyiség társadalmi fejl désének kiegészít je, a nevelési folyamat bels oldala. Önmagunkat nevelni annyit jelent, mint éntudatunk révén részt venni saját személyiségünk formálásában. A megismerés útja a különféle megnyilvánulások helyes felfogásán, értelmezésén és értékelésén át vezet a személyiségkép kialakításáig. Vannak lényeges,

meghatározó és vannak járulékos (felszíni, másodlagos) vonások. A személyiség megismerésénél éppen ezért fontos követelmény a lényeges és a járulékos tulajdonságok egyértelm elhatárolása A személyiséghez másként közelít a tudomány és másként a mindennapi gyakorlat. A tudomány az általánosabb sajátosságok megragadására összpontosít (pszichodiagnosztika); a hétköznapi megismerés célja a praktikus tapasztalatok szerzése. A gyakorlati életben megvalósuló személyészlelés legalkalmasabb módszerei a megfigyelés és a beszélgetés. MEGFIGYELÉS Nem egyszer empirikus 1 tényfelfogás, hanem a jelenségek lényeges jegyeinek tervszer és rendszeres feltárása, amely magában foglalja a tények értelmezését, az okok és körülmények mélyreható elemzését. Fontos követelmény, hogy minden lehetséges szituáció vizsgálatára terjedjen ki. Így kisebb a megítélésbeli tévedés valószín sége A megfigyelés többnyire a küls

jegyek (megjelenés, fellépés, mozgás, alaki sajátosságok), az attit d és általában a viselkedés vizsgálatára terjed ki. Az attit d valamely személlyel, emberek csoportjával, tárgyakkal, jelenségekkel, szituációkkal kapcsolatos értékel beállítódás; olyan viszonyítási keret, aminek alapján az egyén véleményt alkot, veselkedik, értékel. A viselkedés az egyén környezetése irányuló küls megnyilvánulása. „A viselkedés tükör: a maga képét mutatja benne mindenki” – GOETHE A viselkedés szinonimájaként gyakran használjuk a magatartás szót. A magatartás intellektuálisan irányított (tudatos), normatív (min sített) és akaratlagos (szándékosan kiváltott) viselkedésforma. Minden magatartás viselkedés, de nem minden viselkedés magatartás! KOMMUNIKÁLÁS A kommunikáció mindennem információáramlás (adás és vétel) összefoglaló neve. Az emberi kommunikáció konkrét személyek kapcsolatában, a 1 2 értelmi érzelmi 1

31 tapasztalati 32 társadalmi kommunikáció pedig az ún. tömegkommunikáció révén megvalósuló információáramlás A kommunikálás nem igazán stabil, sokkal inkább változékony folyamat, amely gyorsan és adott pillanatban alig áttekinthet en megy végbe. Többcsatornás folyamat; két szinten realizálódik: • tárgyi vagy tartalmi szinten • viszony- vagy relációs szinten Több funkciót is betölt. Alapvet en információközlés, de egyszersmind eszköze a kapcsolattartásnak, a partner befolyásolásának, a kölcsönös egymásra hatásnak és kapcsolat min sítésének A kommunikáció folyamatában négy tényez szerepel: • közl (adó) • fogadó (vev ) • közlemény (üzenet) • továbbító közeg (csatorna) A kommunikáció történhet nyelvi jelekkel (verbális) és egyéb más, nem szóbeli formában (nem verbális). a) Verbális kommunikáció A szavak töltik be az információközvetít szerepet. Ezzel szinte minden kifejezhet , mégis a

félreérthet ség veszélyével mindig számolnunk kell. Torzító hatás például a felek közötti alá-fölérendeltségi viszony Mindamellett a beszédnek meghatározó szerepe van a közlésben, hiszen nemcsak információkat továbbít, hanem sok mindent elárul a közl karakterér l, személyes tulajdonságairól. A beszéd tartalma utal a közl személy törekvéseire, érdekl déseire, gondolataira, érzelmeire, stb. A tartalmon kívül a beszéd egyéb jelleminek (hanger , hanghordozás, tempó) is lehet jelzésértéke Hatékonyságát nehezíti a nyelvi kód eltér volta. Problémát jelenthet az is, hogy e folyamatban az adás mindig könnyebben megy végbe, mint a vétel. b) Nem verbális kommunikáció Azoknak a beszédet kísér másodlagos megnyilvánulásoknak az összessége, amelyek a szóbeli közlés tartalmi oldalát min sítik, jelentését árnyalják, közvetve kifejezik a kommunikálónak a partnerhez való viszonyulását. A nem verbális kommunikáció

három síkon bonyolódik: • Testbeszéd • Arcjáték Valamennyi ne verbális jelzés közül a legfontosabb. A szemek, a 33 szemöldök és a száj mozgásai képezik. A szemöldök mozgása: è teljesen felhúzva hitetlenkedést fejez ki è félig felhúzva meglepetést fejez ki è félig leengedve haragot fejez ki è teljesen leengedve semleges viszonyulást fejez ki A szájszeglet mozgása: è felfelé húzódás kellemes érzések kifejez je lehet è lefelé húzódás kellemetlen érzések kifejez je lehet • Tekintet Kitüntetett információforrás, az arcjáték csak nehezen különíthet el. Az emberek szemezésének hátterében mindig az érdekl dés áll A tekintet szorosabb kapcsolódása az intenzív odafigyelés, a rokonszenvezés, a bizalom, az elfogadás, a hála; elfordítása viszont az elutasítás, a titkolózás, a zavar, de az averzió, az undor jele is lehet. Michael ARGYLE vizsgálatai igazolták, hogy a verbális közlés szüneteiben kétszer

gyakrabban néznek egymásra a felek, mint beszéd közben. • Taglejtések Az emberi kezet nagy manipulációs képessége alkalmassá teszi arra, hogy bonyolultabb lelkiállapotok érzékeny kifejez je legyen. Az ujjak mozgatása, a tárgyak babrálása szorongást; az ökölbe szorított kéz agressziót, a szájhoz, illetve az archoz emelt kéz bels feszültséget, zavart fejezhet ki. • Testtartás, testmozgás A fej-, a láb- és a deréktartásnak van jelent s információértéke. • Térközszabályozás Általános megfigyelés, hogy a partnerek közötti távolság egyenesen arányos érzelmi kapcsolatuk mélységével. Edward HALL szerinti négy távolság: Ø A bizalmas távolság az érzelmileg szorosan köt személyek között fordul el . Ø A személyes távolságban a partnerek nagyjából karnyújtásnyira vannak egymástól. Ø Társasági távolságot ismer seinkkel tartunk fenn, vagy akikkel együtt dolgozunk. Ø A nyilvános távolság például az el adó és

a hallgatóság között 34 van. • Érintés Az egyik legelevenebb testnyelvi megnyilvánulás (a kéz megérintése, a simogatás, a váll átkarolása, az ölelés). A testközelség, a taktilis 1 kommunikáció nélkülözhetetlen feltétele a társas kapcsolat elmélyülésének. ‚ Vokális csatornához kapcsolódó elemek • Hanger • Hanglejtés • Beszédtempó csoportjának általános és tipikus jellegzetességeit azonosítjuk helyesen, és kevésbé fordítunk figyelmet az egyéni tulajdonságokra. Ezen kívül a személyészlelést befolyásolják az aktuális hatások, például a megítél hangulata és a kognitív m ködés jellemz i (sztereotipizálás). A pontos személyészlelés nem egyedi készség, hanem összetett folyamat, amely függ a kontextustól, a célszemély tulajdonságaitól, és a megfigyel tartós, illetve aktuális jellemz it l, és prekoncepcióitól1. ƒ Szimbolikus csatornán folyó közlés • Ruházat • Hajviselet • Különböz

díszek • Ékszerek • Jelvények A nem verbális kommunikáció négy dimenzióban ad visszajelzést: Ø a közl nek a befogadóhoz való viszonyáról Ø a közlés tartalmáról Ø a közlés szituációjáról Ø a közlés jellegér l A SZEMÉLYÉSZLELÉS PONTOSSÁGA A személyészlelés pontossága összetett kérdés, mert már az sem egyértelm , hogy mit értsünk a személypercepciós ítélet pontosságán. Viszonylag egyszer nek t nik, a pillanatnyi érzelmek megítélése: EKMAN vizsgálatai szerint az emberek kultúrától függetlenül általában képesek a tiszta alapérzelmek pontos megítélésére. A pontosságot növeli még a kontextus2, vagyis a valószer helyzetek kiegészít információi. A tartós személyiségvonások megítélése nehezebb kérdés A vizsgálatok eredményei szerint a pontos személypercepció nem személyiségvonás, és nem köthet szakképzettséghez sem. CRONBACH szerint a pontos személyészlelés több, egymástól független

készségb l (sztereotípia-pontosság és differenciális pontosság) tev dik össze. A vizsgálatokból kiderült, hogy akkor pontosabb a személyészlelés, ha a célszemély 1 2 Érintkezési érzékletekhez kapcsolódó jelenségek. Szövegösszefüggés 1 35 El re kialakított nézet, álláspont. 36 csolat legfontosabb jellemz je a partnerek bevonódásának, elkötelezettségének mértéke. A bevonódás legfontosabb jellemz je egy kapcsolatnak 3. tétel: Interperszonális kapcsolatok Kapcsolaton általában valamilyen összeköttetést, érintkezést, ismeretséget, viszonyt értünk. A KAPCSOLAT LÉTREJÖTTÉNEK INDÍTÉKAI Az ok minden esetben ugyanaz: valamely konkrét szükséglet kielégítésének az igénye. Minél kisebb az emberek közötti távolság, annál többször találkozhatnak útjaik, s így annál valószín bb, hogy közöttük el bb-utóbb létrejön a kapcsolat. Fontos motiváló hatást fejt ki a fizikai vonzer ; feltétezzük ugyanis, hogy

az el nyös küls vel rendelkez emberek egyszersmind kedvesek, érdekesek. Az esetek többségében olyan személyekkel igyekszünk kapcsolatba lépni, akinek családi háttere, foglalkozása, társadalmi és anyagi helyzete hasonló a miénkhez Az egyének általában saját státusszintjükön, vagy ahhoz közeli szinten lév k közül választanak partnert. Ha eltér szint is, akkor is gyakrabban jelent ez magasabb szintet, mint alacsonyabbat. A kiválasztást ösztönz tényez k kés bb már kevésbé hatnak, és helyükbe a lényegesebb tartalmi faktorok lépnek. Els sorban az attit dök és az értékek hasonlósága, valamint a vonzalom. A hasonló attit dökkel rendelkez khöz általában jobban vonzódunk Minden kapcsolat két ember közötti viszony két elméleti széls sége között helyezkedik el, ahol a széls ségeket egyfel l a kapcsolat hiánya, másfel l a partnerek közötti teljes és kölcsönös azonosulás jelenti. Kapcsolatok az 1. szinten: EGYOLDALÚ

ÉSZREVÉTEL Minimális érintkezés van a partnerek között. Az egyik személy észreveszi a másikat anélkül, hogy tényleges interakció1 folyna: a legtöbb embert csak távolról „ismerjük” Ilyen például a popsztár és a rajongó közötti viszony. Ezek a kapcsolatok képezik az alapot, amelyb l valamennyi intenzívebb kapcsolatunk kialakul. 2. szint kapcsolatok: FELSZÍNES ÉRINTKEZÉS LEVINGER és SNOEK a felszínes érintkezést olyan kapcsolatként határozta meg, amelyben minimális a személyes bevonódás, és az emberek ként szigorúan el írt szerepeinek megfelel en viselkednek. Ezeket az embereket nem önmagukért való egyénekért, hanem bizonyos szerepek végrehajtóiként látjuk, és viszonyunk hozzájuk szintén személytelen. 3. szint kapcsolatok: KÖLCSÖNÖSSÉG A KAPCSOLAT FAJTÁI a) Társadalmi munkamegosztás következményeként: formális kapcsolat A formális kapcsolat lényegében társadalmi kényszerhelyzet, amelyben a partnerek viszonyát

az érdekekben való egyezés, a közös cél szabályozza. A hétköznapi nyelvhasználatban ezt a kapcsolati szintet nevezzük „kapcsolatnak”. Partnerünket már valóban egyénnek látjuk, megértjük; méltányoljuk egyéni, szubjektív nézeteit. Érzelmi, kognitív és viselkedési kölcsönösség alakul ki. A szerelmi kapcsolatok ennek a szakasznak sajátos osztályát alkotják. b) Érzelmi alapon, spontán köt dés útján: informális kapcsolat Az informális kapcsolat közös értékszempontokon, a normákban való egyezésen nyugvó, bizalmas kapcsolatok, amelyekben a felek viszonya kötetlen, együttm ködésüknek sincsenek el írt szabályai, kommunikálásuk témái sem korlátozottak, s közléseiket is teljes nyíltság, szinteség jellemzi. EMBERI KAPCSOLATOK LEVINGER és SNOEK szerint: • megismerkedés ‚ felépülés ƒ megszilárdulás A KAPCSOLATOK FEJL DÉSI MODELLJE A kapcsolat fejl désével sok dolog megváltozik: a szeretet, az intenzitás, a

bizalom, a kiszámíthatóság, a kölcsönös függés. Az emberi kap37 1 Mindennem kölcsönös jelleg feltételezettség, ahol két vagy több személy kommunikáció útján befolyásolhatja egymást. 38 „ meggyengülés befejez dés Ø konfliktusos szakítás (30 év alattiak) Ø fokozatos visszahúzódás (30 év felettiek) • Megismerkedés I. nulla szint II. egyoldalú észrevétel III. felszínes érintkezés IV. kölcsönösségi szakasz Szakítás el tt mit tehetünk? Ø kilépés Ø hangadás (probléma megbeszélése) Ø lojalitás (kivárási taktika) Ø mell zés (a partner teljes semmibe vétele) Mit l függhet? Térbeli közelség, a fizikai távolság mértéke; a társadalmi helyzet és demográfiai jellemz k hasonlósága; testi vonzer ; attit d hasonlóság; kompetencia. ‚ Felépülés ƒ Megszilárdulás E kett egymásra épül! • bevonódás fokozása • a kitárulkozás mértéke - önmagunk kiadása - partner kiismerése JONRARD: -

önfeltáró kérd ív - önmagunk feltárásának szabályai túl sokat tár fel magából (n kre jellemz ) A VONZALOM MÉRÉSE A vonzalom a másik személy iránti pozitív attit d – így általánosságban az attit dmér eljárásokkal mérhet . A leggyakrabban nyitott vagy zárt interjúkat, illetve papír-ceruza eljárásokat (skálákat) alkalmaznak, például a szemantikus differenciál skálát, vagy BOGARDUS-féle társadalmi távolság skálát, amely a vonzalmat a kapcsolatteremtési viselkedés szándékán keresztül méri, vagyis hogy az emberek milyen szoros kapcsolatot hajlandók létesíteni különböz társakkal. Utóbbi módszer els sorban a sztereotípia-kutatásban használatos Ennél érzékenyebb MORENO szociometriája, amely adott csoport tagjai közötti szimpátiakapcsolatok (és egyúttal a csoport informális struktúrája) feltérképezésére szolgál. A vonzalom közvetett (kissé körülményes, így ritkábban alkalmazott) vizsgáló eljárása a

nem verbális kommunikációs megnyilvánulások mennyiségi és min ségi elemzés, vagy s fiziológiai izgalom regisztrálása (pupillometria, szívritmus mérés). túl keveset tár A VONZALOM ELMÉLETEI fel magából (férfiakra jellemz ) Tanuláselméletek: BYRNE és CLORE meger sítés-érzelem elmélete szerint azokhoz az emberekhez vonzódunk, akikt l a múltban pozitív meger sítést vagy jutalmat kaptunk. Az öröm érzését „hozzátanuljuk” ahhoz a személyhez, aki az örömöt okozta. A jöv ben vonzódni fogunk ehhez a személyhez A vonzalomnak ez az egyszer elmélete egy régebbi elven alapul, a jutalom elvén. A tanuláselmélet meger sítés fogalma a hedonisztikus1 elven alapul, és így a személyközi vonzalom tanuláselméleti magyarázata alig több, mint a hedonizmus elméletének alkalmazása. Csereelmélet: „ Meggyengülés Befejez dés Ugyanaz, mint az el bbi kett csak a sorrend fordított. • csökken a kapcsolatban való részvétel

gyakorisága • csökken az érzelmi h fok • csökken a kitárulkozás mértéke Okai: Ø a konfliktusok a jutalomhoz képest megszaporodnak Ø vonzóbb alternatívák t nnek fel Ø földrajzi elkülönülés Ø halál Hogyan szakítunk? 1 39 Kellemes, örömteli élménybeli és érzéki megnyilvánulások. 40 A csereelmélet a tanuláselmélet továbbfejlesztett változata Ez az elmélet figyelembe veszi a partnerek sajátos költségét és hasznát, melyre egy kapcsolatban szert tesznek. Feltételezi, hogy minden személy nyereségre akar szert tenni kapcsolataiban KOGNITÍV EGYENSÚLYELMÉLETEK Általában olyan embereket választunk partnernek, akik segítenek bennünket a világról alkotott következetes és kiegyensúlyozott képünk fenntartásában. bb képvisel i: Fritz HEIDER és kés bb Theodore NEWCOMB. Elgondolásuk szerint a három alapvet elem, a személy (P), a társ (O) és az attit d tárgy (X) közötti kapcsolat együttesen elemezhet néhány

háromszögviszonynak megfelel en. NEWCOMB a „megismerési folyamatot” tanulmányozta. Vizsgálatai kimutatták, hogy az attit dök hasonlósága a személyes kapcsolatok fejdésének lényeges tényez je ARONSON és COPE egyensúlyformulája azt mutatta, hogy egy személyt szeretni fogunk csupán azért, mert az illet a mi ellenségünk ellensége. 4. tétel: Társas befolyásolás A TÁRS PUSZTA JELENLÉTÉNEK HATÁSA A VISELKEDÉSRE A pszichológusok már a múlt század végén megfigyelték, hogy az emberek sokféle feladatot jobban végeznek mások jelenlétében, mint egyedül. ALLPORT vizsgálatai kimutatták, hogy szinte minden feladatban jobb eredmények születek, ha öt ember együtt volt. Ezt a jelenséget nevezik társas serkentés -nek. ZAJONC szerint, ha a feladat jól ismert a fokozott motiváció mindig teljesítményjavulást eredményez; ha a feladat új és kevéssé ismert a megnövekedett motivációs szint inkább ütközik a tanulással és a

teljesítménnyel, semmint serkentené azt. COTTLER szerint az egyén motivációs szintjét a társak jelenléte által kiváltott várakozások növelik. Ha a társak fizikailag jelen vannak, de teljesítményüket nem képesek értékelni, általában gyengébb a társas serkentési hatás. Az izgalom mértéke egyebek között attól is függ, mennyire fenyeget vagy új a helyzet, és mennyire képesek a személyek figyelemmel kísérni vagy „szemmel tartani” a jelenlev társakat. A közönséghatások valóban sok tekintetben függhetnek olyan bonyolult tényez kt l, mint az a képességünk, hogy figyelemmel kísérjük a megfigyel ket, vagy saját finom énmegjelenítési eljárásain egy adott helyzetben. LAZSÁLÁS ÉS A JÁRÓKEL K KÖZÖMBÖSSÉGE A közös tevékenység gyakran jelenti, hogy az egyéni teljesítményt nem lehet objektívan felmérni. Ilyen körülmények között az emberek néha olyasmibe kezdenek, amit LATANE és munkatársai „társas

lazsálásnak” neveztek. Az egyének kisebb er feszítést fejtenek ki munkájukban, ha tudják, hogy egyéni hozzájárulásukat egy csoportfeladathoz nem lehet megbízhatóan megállapítani DARLEY azt tapasztalta, hogy minél nagyobb a segítségre képes nék csoportja, annál kevésbé valószín , hogy valaki önként segítséget nyújtson. Ez senki részér l sem tudatos cselekvés KONFORMITÁS Az emberek közötti interakció alapja az alkalmazkodás, vagyis az a képesség, hogy elfogadjuk azoknak a csoportoknak a gyakran szinte tetsz leges konvencióit, amelyekhez tartozunk. A konformitás legalapvet bb mozzanata, hogy az emberek csoport- 41 42 jai közös, mindenki által jóváhagyott és szinte automatikusan érvényesül viselkedésmódokat és világszemléletet alakítanak ki még akkor is, ha semmilyen objektív okuk nincs arra, hogy így tegyenek. SHERIF ezt egy eredeti eljárás segítségével demonstrálta (autokinetikus hatás) Kimutatta, hogy valamelyik

megfigyel nek az általa „látott” mozgások irányáról és természetér l tett megjegyzései a homogenizálás 1 értelmében befolyásolta a többit. Végül a döntések egyetlen közös „csoportnormába” konvergáltak ASCH kísérletei kimutatták, hogy akkor is a többiekkel tartunk, ha ítéletük nyilvánvalóan hibás. Ilyenkor két lehet ségünk van: ellenszegülni a csoportnak és a helyesnek vélt választ adni; vagy együtt menni a többiekkel és nyilvánvalóan hibás választ adni. A kísérleti személyek 35%-a követte a rossz irányt. Továbbá szerinte a három- vagy négytagú csoport csaknem akkora konformitást váltott ki, mint a sokkal nagyobb. ASCH azt tapasztalta, hogy ha akad legalább még egy személy, aki elutasítja a helytelen csoportítéletet, a konformitás drámaian csökken. MILGRAM szerint a csoport méretnövelése tovább növelte a konformitást. A konformitás függ attól a sajátos kultúrától is, amelyhez a kísérleti

személyek tartoznak. A heterogén2 és individualisztikus3 kultúrához tartozók (pl franciák) sokkal kevésbé alkalmazkodtak a csoportítélethez, mint akik homogén4 kultúrájukban (norvégek) a közösségi szellemet és az egyformaságot nagyra értékelik. A TÁRSAS FERT ZÉS Másokhoz hasonlóan cselekedni és gondolkodni alapvet emberi hajlandóság. Az érzelmesség, az agresszió és az er szak szinte járványos betegség módjára terjedhet el egy tömegben. A társas fert zés nem korlátozódik a tömegekre vagy az agresszív viselkedésre Néha a társas fert zési hatásnak veszélyes következményei lehetnek (öngyilkosság). A szándékolatlan társas befolyásolás, amikor az emberek bels hajlandóságból, nem pedig valamilyen szándékos meggy zési vagy nyomási kísérlet eredményeként cselekednek úgy, mint mások. ENGEDELMESSÉG Az engedelmesség azt jelenti, hogy feladjuk egyéni cselekvési szabadságunkat, és viselkedésünk ellen rzését valaki

más utasításaira bízzuk. Csaknem valamennyi társas szervezetnek van nyílt tekintélystruktúrája, melynek utasításait az alárendelteknek teljesíteniük kell. MILGRAM szerint a kísérleti személyek normális, korábban antiszociális viselkedésért semmiféle büntetést nem kaptak, mégis képesek voltak annyira engedelmeskedni, hogy fájdalmat és károsodást okozzanak egy másik embernek. A KONFORMITÁS VÁLTOZATAI AZ ENGEDELMESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K Valamennyien mélyr l jöv szükségét érezzük annak, hogy más emberekhez hasonlítsunk és más emberek elfogadjanak minket. A csoportnyomásnak való engedelmeskedés két alapvet formája, az igazi konformitás és a nyilvános behódolás. DEUTSCH és GERARD szerint a konformitás irányába ható nyomások két csoportba sorolhatók: • • Információs befolyásolás: Akkor történik, ha a csoport új ismereteket, érveket vagy információt bocsát az egyének rendelkezésére, ami sikeresen

változtatja meg az illet nézeteit vagy viselkedését. Normatív befolyásolás: Az egyén nem kap új ismereteket, hanem azért alkalmazkodik, hogy a csoport elfogadja t. 1 A személyek közötti nézetkülönbségek csökkenése. Egymástól különböz vagy különböz természet összetev kb l felépített. 3 Egyedi, egyénre jellemz . 4 Hasonló, illetve hasonló nem összetev kb l áll. 2 43 A kísérleti személy és az áldozat közötti távolság csökkentésével az engedelmesség megbízhatóan lecsökkent. Kétségtelenül sokkal könnyebb szenvedést okozni valakinek, ha az áldozat messze van. Legtöbbször alábecsüljük saját cselekvési szabadságunkat, és a könnyebb utat választva minden felel sséget elhárítunk magunkról olyan cselekedeteinkért, melyeket parancsra tettünk. VEZETÉS Az engedelmesség magában foglalja, hogy elfogadjuk az illet személy tekintélyét és vezetését. A vezetés a társas élet nagyon fontos tényez je, és a vezetés

mellett lezajló interakciók mind a vezet k, mind a követ k számára különleges problémákat jelentenek. A vezetést a körülményekt l függ en sok személyiségvonás segítheti: mi szolgál jobban egy vezet t, az empátia vagy a könyörtelenség, az intelligencia vagy a demagógia, stb. Nincs egyetlen egy olyan vezet i tulajdonság sem, amely közös volna Az optimális vezet i tulajdonságok nagy44 mértékben függenek attól a sajátos helyzett l, amelyben a vezet tevékenykedik. LEWIN, LIPPIT és WHITE eredményei szerint a demokratikus vezek, akiknek stílusát a megbeszélés jellemezte, nagyobb termelékenységet és nagyobb fokú elégedettséget értek el a kísérleti csoportokban. A hatalom eredhet abból a képességünkb l, hogy büntethetünk (kényszerít hatalom) vagy jutalmazhatunk (jutalmazó hatalom) másokat, eredhet valamilyen különleges jártásságunkból, szakértelmünkb l vagy tudásunkból (szakért i hatalom), biztosíthatja annak a

pozíciónak a tekintélye és törvényessége, amit elfoglalunk (törvényes hatalom), végül alapulhat gondolataink vagy személyiségünk vonzerején, amely arra indítja a társakat, hogy igazodjanak hozzánk és azonosuljanak velünk (vonatkozási hatalom). Fred F IEDLER a vezetés ún. kontingencia modelljét alakította ki, amely feltételezi, hogy a hatékony vezetés vezet i személyiségtulajdonságok és a szituációs jellemz k kombinációjának eredménye. Szerinte a vezek vagy feladatorientáltak, vagy személyorientáltak 5. tétel: A csoportélet pszichológiája Az emberi csoportokat nagyjából két osztályba sorolhatjuk: • kis intim csoportok • nagyobb formális csoportok A CSOPORTBAN ZAJLÓ INTERAKCIÓK MÉRÉSE Legfontosabb jellemz je a csoportos interakcióknak, hogy végtelenül bonyolult. Még egy kis csoportban is egy megfigyel nek nagyon nehéz nyomon követnie valamennyi interakciós folyamatot. BALES interakció folyamatos megfigyelésére

használható eljárást, melyet interakciós folyamatelemzésnek nevezett el. Feltételezte, hogy egy csoport sikere két tényez l függ: milyen jól képes megoldani az el tte álló feladatokat (feladatfunkció) és mennyire képes a tagokban a csoport iránti elégedettséget fenntartani (integratív vagy társas-emocionális funkció). A CSOPORT FEJL DÉSI SZAKASZAI TUCKMAN és mások feltételezték, hogy a csoportoknak négy fejl dési szakaszon kell keresztül menniük, miel tt véglegesen meger södnének. • Alakulás Forming Az alakulás egymás és a csoport el tt álló feladat megismerése. ‚ Viharzás Storming A viharzás kritikus szakasz, amelyben az egyéni különbségek és konfliktusok felszínre kerülnek. ƒ Normázás Norming A normázás az a szakasz, amelyben közös csoportnormák, attit dök és szerepmeghatározások kialakítása és elfogadása révén ezek a konfliktusok megoldódnak. „ ködés Performing A m ködés szakasza azt jelenti, hogy

kialakul a személyes kapcsolatok és a feladatmegosztás szilárd mintája. KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK Az állandó csoportstruktúra kialakításának fontos következménye, hogy a csoportban kommunikációs csatornák létesülnek. A kommunikáció legtöbb csoportban a hatalom valóságos forrása: tudni mi történik. LEAVITT kommunikációs hálókat hozott létre. 45 46 A személy annál pozitívabban érez csoportja iránt, minél inkább hozzáférhet az információhoz. Az információ tehát a csoportban zajló interakció fontos er forrása, és az információhoz való hozzájutás részben a létecsoportstruktúrától függ Az embereket a csoporthangulat befolyásolja, elveszítik egyéni identitásuk érzését és felel sségüket, és valami olyat tesznek, amit mint egyének valószín leg nem tennének meg. CSOPORTKÖZI KONFLIKTUS ÉS KOOPERÁCIÓ CSOPORTKOHÉZIÓ ÉS VONATKOZTATÁSI CSOPORTOK Nem minden csoport képes kielégíteni tagjainak vágyait és

igényeit. Furcsa módon azokkal a csoportokkal szemben érzünk különleges tiszteletet és elkötelezettséget, amelyekért áldozatokat hoztunk, és amelyekbe nehéz volt bekerülnünk. A kohézió a csoporton belüli interakciós folyamatokat is befolyásolja. Az összetartozó csoportok kevésbé t rik a deviáns viselkedést, és er sebb nyomást fejtenek ki a konformitás irányába. Ha valaki egy csoporthoz csatlakozik, személyes értékei és attit djei gyorsan megváltoznak: az illet alkalmazkodik a csoportmércékhez. A vonatkoztatási csoport azt jelenti, hogy saját értékeinket és végsoron identitásukat gyakran azoktól a csoportoktól „kölcsönözzük”, amelyekhez tartozunk. CSOPORTOS DÖNTÉS ÉS CSOPORTGONDOLKODÁS JANIS csoportgondolkodásnak nevezte azt a jelenséget, amikor er sen összetartó csoportok általában egy er s és dinamikus vezet hatása alatt elszigetelik magukat a környez helyzet valóságától, és az összetett problémáknak csupán

egyetlen oldalát veszik figyelembe. JANIS és MANN szerint a régóta létez csoportokban egészséges gyakorlat, hogy megállapodott döntéseket id l id re kérdésessé teszik. CSOPORTFERT ZÉS ÉS MEGFOSZTÁS AZ EGYÉNISÉGT L LE BON és TRADE úgy vélték, hogy a tömeg tagjait „elsodorják” a csoport érzelmei, és értelmük ideiglenesen kikapcsolódik. Valóban az a helyzet, hogy a csoporthelyzet az embereknek gyakran hatalmas önbizalmat és határozottságot kölcsönöz, amellyel egyébként nem rendelkeznek. Minél kevésbé azonosíthatóak az emberek mint egyének, annál valószín bb, hogy az „egyéniségvesztés” élménye bekövetkezik. ZIMBARDO kimutatta, hogy ha az egyének egyénenként kevéssé azonosíthatóak, az agresszív cselekedetek valószín sége megn (Ku-Klux Klán, motoros bandák, stb.) Az „egyénvesztés” néha furcsa viselkedéshez vezethet. Például az ún. „öngyilkosságba csalogatás” 47 A saját csoportunk

túlértékelésének és más csoportok leértékelésének tendenciája az el ítélet és a megkülönböztetés fontos forrása a valóságos életben. TAJFEL feltétezése szerint a másik csoport hátrányos megkülönböztetése valamennyi emberre jellemz , csaknem automatikus folyamat. Mintha csak „programozva volnánk” arra, hogy a saját csoportunk jobb, mint a más hasonló csoportok. Egy fels bbrend csoport tagsága identitás pozitív érzését nyújtja számunkra. POLARIZÁCIÓS HATÁSOK A CSOPORTOKBAN Minél fontosabb egy döntés, annál valószín bb, hogy csoportra, nem pedig egyénre bízzák (esküdtszék, felvételi bizottság, elnökségek, stb.) A csoportok nemcsak a képviseletet valósítják jobban meg, hanem a közhit szerint, kevésbé valószín , hogy széls séges vagy méltánytalan döntéseket hoznak. Az a feltevés azonban, hogy a csoportok kevésbé széls ségesek, mint az egyének, nem mindig igazolódik be. A csoportok hajlamosak

kockázatosabb alternatívákat elfogadni, mint az egyének: „kockázateltolódás” Egy csoportban a döntésért viselt felel sség megoszlik, vagy a vezet viseli a felel sséget. Lehetséges, hogy a kockáztatásra leginkább hajlamos csoporttagok egyszersmind a legmeggy bb vezet k is, és a csoport az széls séges álláspontjukat foglalja el. Harmadik magyarázati lehet ség, hogy társadalmunkban és a miénkhez hasonló társadalmakban, ahol a kockázatvállalás általában pozitív értéket képvisel, egy csoport tagjai megpróbálnak túltenni egymáson a kockázatvállalásban, vagyis valami olyasmi történik, ami nem fordulhat el , ha az emberek egyedül hozzák döntéseiket. MOSCOVICI és ZAVALLONI szerint a csoportvita eredményeként megn az egyének személyes érintettsége egy adott kérdésben. Ennek eredményeként megn a bizalmuk álláspontjuk helyességében és er södik azonosulásuk az adott nézetekkel. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a

korábban képviselteknél széls ségesebb álláspontok mellett érvelnek, és hajlamosabbak széls ségesebb álláspontokat elfogadni. Ahhoz, hogy a csoporteltolódás megjelenjen, csoporttagok között teljesen szabad, korlátozásoktól mentes és informális vitára van szüksége, 48 ami lehet vé teszi a tagok er teljes személyes bevonódását. A formális csoportok általában szigorú eljárási szabályokat követnek, id beli korlátoknak kell engedelmeskedniük, és formális vezet k vagy elnökök tekintélyének vannak alárendelve. Ilyen körülmények között kevésbé valószín , hogy az eltolódás fellép A szabad és kötetlen vitát folytató baráti, szomszédsági, munkahelyi csoportok nagyobb valószín séggel válnak polarizált attit dök és vélemények forrásává, mint a hivatásos döntéshozó csoportok. TRÉNINGCSOPORTOK ÉS ÖNISMERETI CSOPORTOK A csoportlét, azaz a tudat, hogy a csoport „részei” vagyunk, egyike a lehet legintenzívebb

és legnagyobb bevonódással járó interakciós tapasztalatoknak. ARONSON és MILLS vizsgálata világosan kimutatta, minél nagyobb a belép díj egy csoportba és minél kevesebb az élmény, annál valószín bb, hogy az emberek megvédelmezik saját részvételüket, és er s elkötelezettséggel reagálnak a csoportra. A gazdasági életben gyakran használják a munkamorál megjavítására, új jártasságok megtanítására vagy a vállalat iránti h ség és az összetartás er sítésére. 6. tétel: A tömegek világa A „tömeglélektan” elnevezés új kelet , modern fogalom, amelyet a XIX. századi tömegfilozófia egyik jeles képvisel je, Gabriel de TRADE használt el ször. A TÖMEG FOGALMA, VÁLFAJAI A „tömeg” szó szinonimájaként használhatjuk a sokaság, a halmaz, a tumultus, a cs dület szavakat. A mai értelmezés szerint a tömeg valamely küls okból összesereglett, érzelmeiben és viselkedésében egy ideig egységet mutató emberek szervezett

sokasága, illetve szervez dés nélküli laza, tagolatlan együttese, amelyben az egyes személyek figyelme ugyanazon tárgyra vagy eseményre irányul. LE BON heterogén és homogén tömegekr l tett említést. FREUD természetes és mesterséges tömegeket különböztetett meg. McDOUGALL osztályozásában öt ellentétpár szerepel: homogén és nem homogén; természetes és mesterséges; primitív és magasan szervezett; vezetett és vezet nélküli; valamint rövid élet és tartós tömeg. William WESTLEY három kategóriát állított fel: az el zetesen megszervezett tömeget, a konvencionális tömeget és a spontán tömeget. A TÖMEGHELYZET ÉS A TÖMEGHATÁS SAJÁTOSSÁGAI LE BON a tömeget a cs cselékkel azonosította és homogénnek tekintette. Meggy déssel vallotta, hogy a tömeg lehúzza az egyént, megfosztja személyiségmivoltától A fert zöttség okát a szuggerálhatóságra vezette vissza, e tömeghipotézis el idéz jét pedig abban a „faji lélekben”

vélte felfedezni, amely az agyba beépülve eufóriás, kontroll nélküli állapotot hoz létre, s a faji adottságok a tudattalanon keresztül így akadálytalanul irányíthatják az egyén cselekedeteit. TAINE szerint a tömeghelyzetben a természet nyers er i szabadulnak fel, eluralkodnak az er szakos érzelmek és indulatok, megsz nik a racionális kontroll, az egyénben regresszió1 megy végbe. TRADE az egyén kontrollvesztését az utánzással hozta összefüggésbe. McDOUGALL bizonyosnak vélte, hogy a véletlenszer en összever dött sokaság akkor válik pszichológiai értelemben vett tömeggé, ha az emberekben van valami közös, és képesek egymás befolyásolására is. 1 49 Primitívebb, gyermekibb válaszmódhoz való visszatérés. 50 W. TROTTER a tömegképz dést az ún nyájösztönnel magyarázta; az egyén tökéletlennek érzi magát, ha egyedül van, ezért hajlik arra, hogy a sokaságban egyesüljön másokkal. FREUD helyesen ismerte fel, hogy a

tömeghelyzetben kiiktatódnak az egyéni életvezetésben érvényesül fékek; a következmény pedig a zabolátlan, önpusztító, olykor egyenesen katasztrófába sodró pánikviselkedés. Az egyén tömegben való feloldódása, a racionalitás és az önkontroll csökkenése, a negatív érzelmek felszínre kerülése, a befolyásolhatóság fokozódása olyan sajátosságok. TÖMEGVISELKEDÉS Tömeghelyzetben jóval nagyobb dinamikus er k munkálnak, mint egy csoporthelyzetben. A tömeg tagjaként az egyén olyan magatartásra, tettekre is hajlamossá válik, amely egyébként nem jellemz rá. A tömegviselkedés természetesen sajátos formát ölt olyan speciális tömeghelyzetekben, mint amilyen a katasztrófahelyzet, a pánikhelyzet, stb. a) Katasztrófahelyzet Nagyarányú természeti, háborús vagy sorscsapás által el idézett és a biztos pusztulás rémével fenyeget helyzetet értünk. • váratlanul el álló (hirtelen robbanás) katasztrófahelyzet • fokozatosan

bekövetkez (hurrikán, árvíz) katasztrófahelyzet Ø Megel szakasz: Egyesek igyekeznek a veszély gondolatától is szabadulni, másokon viszont a veszélyt l való túlzott félelem lesz úrrá. Az elutasítás azoknál jelentkezik, akiket általában zavarnak az el vigyázatossági intézkedések, a túlzott aggodalom pedig azoknál figyelhet meg, akik valamilyen b ntudatot éreznek, s a katasztrófa éppen arra jó, hogy b nh djenek. Ø Kritikus szakasz: Egyesek meg rzik hidegvérüket, mások teljesen lebénulnak, és vannak olyanok is, akik tehetetlenül, döbbenten szemlél dnek. Majd az „els ijedtség” után az emberek azt próbálják megérteni, hogy mi is történt valójában. Interakció ténylegesen csak ezután alakul ki, ami részint a híresztelésekben, részint pedig az egymáson való segítés, az önfeláldozás gesztusaiban mutatkozik meg. 51 Ø Posztkritikus szakasz: Vannak, akik minden részletében újra meg újra végigélik a történteket; mások

mindenkinek elmesélik az eseményeket, így próbálják a bennük meglev feszültséget kiadni magukból; és akadnak olyanok is, akik a negatív élmények gondolatától is igyekeznek megszabadulni. b) Pánikhelyzet Lényege a tömegben elterjed oktalan, túlzott félelemben, fejvesztett rémületben ragadható meg, amelyet valamilyen hirtelen, meglepetésszer en bekövetkez változás vált ki az emberekb l és menekülésre készteti ket. A pánikhelyzet ugyanis valamilyen kiút lehet ségével kecsegtet Pánikhelyzet kialakulásához két feltételnek kell egyidej leg teljesülnie: egyrészt tudatosulni kell a veszélyhelyzetnek, másrészt pedig annak, hogy van esély a menekülésre. A pánikhelyzet egyfajta csapdahelyzetnek is felfogható. Az egyes emberek ilyenkor úgy látják, hogy a többiek jelenléte egyenesen akadályozó tényez je menekülésüknek. Normális interakció azért nem jön létre a szenved alanyok között, mert a rémület lehetetlenné teszi az

észszer gondolkodást. A pánikhelyzet két fajtája: Ø szituációs (olyan társadalmi jelenség, amely nincs behatárolt helyzethez kötve) Ø hangulati (az el bbiekben jellemeztük) c) Lincselés Tömegagresszivitás legdrasztikusabb változatát értük ezen, amely a nekivadult tömeg kegyetlen önbíráskodásában, er szakos leszámolásában nyilvánul meg. A lincselés rögtönzött, spontán tömegviselkedésének t akció. A lincselésnek két változata van: Ø a jól szervezett és következetesen véghez vitt lincselés: amely kizárólag a b nösnek kikiáltott személyek likvidálását célozza Ø a szervezetlen, zavaros körülmények között zajló lincselés: amely véletlenszer en sújt le b nös és ártatlan emberekre. 52 nyernek” és a továbbítandó üzenet jelentéstartalmában központi helyre kerülnek Ø asszimiláció törvénye: azt feltételezi, hogy a szokatlan elemek kiesnek a közleményb l, a megmaradt részleteket viszont bizonyos

központi motívumok köré csoportosítják a továbbadók 7. tétel: Kollektív tudatjelenségek A tömegjelenségeken a társadalom egészét vagy annak kisebbnagyobb területét érint jelenségeket értjük, amelyek a mindennapi élet eseményeivel kapcsolatosak, s amelyek jelent s befolyást gyakorolnak az emberek viselkedésére. RÉMHÍR KÖZVÉLEMÉNY Minden korban fontos társadalmi hajtóer ként tartották számon. Rendkívül összetett, nem egységes és nem is teljesen önálló jelenség, amely szoros kapcsolatot mutat a népi , közvélemény gondolkodik , tömeg nyomása gy zedelmeskedik gondolatokkal, de egyikkel sem azonosítható. Nem azonos a népérzülettel és a közhangulattal sem Tárgya mindig valamilyen fontos és pontosan körülhatárolható társadalmi kérdés vagy probléma, amely legalább kétféle cselekvései (állásfoglalásai) lehet séget kínál. A közvélemény az erkölcs kérdéseiben éppúgy állást foglal, mint a politikai,

vallási, m vészeti témákban; nincs tehát saját specifikus tárgya, hanem átfogja az összes létez társadalmi szférát érint kérdéseket. A közvélemény els dleges funkciója kétségtelenül a hírek terjesztése. A közvélemény-kutatásoknál mindig fontos követelmény a téma egyértelm körülhatárolása, és természetesen az is, hogy a vizsgálódás kikre terjedjen ki. Feszültséget kelt az emberekben, megbontja biztonságérzetünket. E feszültség pedig csak úgy képesek elviselni, ha a hírt továbbadják, ezzel ugyanis megosztják egymás között a negatív bels érzést. A rémhír végül is akkor éri el igazi célját, ha lehet séget biztosít az átélésre, a fantáziálásra, hiszen általában azokat a mindennapi eseményeket ítéljük fontosnak, amelyek életünk szokatlan és kivételesen el forduló történéseivel függnek össze. PLETYKA A rémhírrel sok tekintetben rokon hírterjesztési forma; bizalmas, tapintatlan, felel tlen

híresztelés, amely szintén továbbadás útján terjed, és sorsa a rémhírhez hasonló: id vel elporlad a nyilvánosság el tt. A pletyka igazi célja valakinek a befeketítése, kisebbítése, lénye tehát a negativitás. MOLNÁR Ferenc szerint minden olyan pletyka rossz, amely más emberre nézve hízelg . A pletykát terjeszt k nem mindig tudatosan rosszakarók vagy rágalmazók HÍRESZTELÉS PROPAGANDA Valamely értesülés, eseményr l szóló közlemény, szóbeszéd alapján elterjedt vélemény továbbadása, terjesztése. A híresztelések megjelenésének két feltétele van: Ø az aktuális események, amelyekr l szólnak, fontosak legyenek Ø a rájuk vonatkozó hírek ritkák, hiányosak vagy félreérthet ek legyenek El re megszerkesztett álláspont, sugallt minta népszer sítése, amelynek szintén lehet hangulatkeltési, reklámozási célzata. A propaganda a tudatformálás hatékony eszköze, amely a híreszteléssel annyiban rokon, hogy ez is üzenetet

hordoz. A jó propagandának valós szükségleten kell alapulnia. A továbbadás során az üzenetek változnak, de korántsem a szépítés irányába. A híranyag módosulása: Ø elszegényedési vagy kiegyenlít dési törvény: amely azt tükrözi, hogy az ismétlések során elvesznek a részletek Ø hangsúlyozás törvénye: a megmaradó részletek „er t A tömegjelenségek közül talán a legközvetlenebbül tükrözi az emberi viselkedésben rejl társadalmi meghatározottságot. Lényegét tekintve nem más, mint a társas érintkezés, a viselet, az öltözködés módját és az élet sok egyéb küls formáját irányító és koronként változó szokások összessége. Ma már nyilvánvaló, hogy a divat nem azonosítható a ceremo- 53 DIVAT 54 niális viselkedésekkel, ugyanis az egyenl tlenségeket, a különböz ségeket hangsúlyozzák ki; a divatozásban viszont sokkal fontosabb szerep jut a versengésen alapuló utánzásnak. BABONA A társadalom

egészének, illetve egyes rétegeinek tudatában sid k óta meglev és tovább él – természeti jelenségekkel, vallási témákkal, varázslatokkal, gyógyító eljárásokkal összefügg , ezeknek titokzatos hatást, természetfölötti er t tulajdonító és különféle szokásokban, vélekedésekben testet ölt – hiedelmek gy jt neve. A babona egyfajta társadalmi min sítés. A babonás embert ugyan a megismerés vágya hajtja, de mivel észszer magyarázatot nem talál az ismeretlen jelenségre, bizonytalanságának megszüntetése érdekében hiedelmekbe menekül. A babonát nem szabad összetéveszteni az egyszer tévedéssel, hiszen mint ismeretes, az észlelésb l származó hibákat, torzulásokat az ember múltbéli tapasztalatai, illetve másoktól szerzett információi révén korrigálni tudja. 8. tétel: Az el ítélet SZTEREOTÍPIÁK ÉS ATTRIBUCIÓ Az el ítéletekre vonatkozó munkadefinícióink csak negatív attit dökre korlátozódik. Ellenséges vagy

negatív attit d valamilyen csoporttal szemben olyan attit d, amely téves vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul. Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak vagy motívumainak általánosítását „sztereotipizálásnak nevezzük. A sztereotipizálás annyit jelent, hogy a csoportba tartozó bármely egyénnek hasonló jellemvonásokat tulajdonítunk attól függetlenül, hogy a valóságban mennyire különböznek a csoport tagjai egymástól. A sztereotipizálás különleges esete a tulajdonítás (attribució). Amikor történik valami, akkor az emberek hajlamosak valamilyen okot tulajdonítani az eseménynek. Amikor valaki cselekszik valamit, akkor a megfigyel k következtetéseket próbálnak levonni arról, hogy mi okozhatja az illet viselkedését. Az emberek attribuciói összhangban vannak vélekedéseikkel vagy el ítéleteikkel. Nemcsak el ítéletei befolyásolják attribucióit és következtetéseit, hanem téves következtései

igazolják és egyben növelik ellenérzéseit Az el ítélet negatív attribuciókat és sztereotípiákat hoz létre, ezek pedig visszahatnak az el ítéletre és tovább er sítik. A mély el ítéleteket valló ember gyakorlatilag immunis mindenféle információ ellen. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy mindannyiunknak vannak el ítéletei, irányuljanak bár ezek etnikai, nemzetségi vagy faji csoportok ellen AZ EL ÍTÉLET OKAI Az el ítélet mindenütt jelen van. • Az el ítélet egyik meghatározója a személyiség önigazolási szükséglete. Az önigazolás aktusa arra szolgál, hogy fokozza a brutalitást ‚ Másik emberi szükséglet a státus és a hatalom szükséglete. Ha a szociális státus alacsony vagy éppen hanyatlóban van, akkor sokkal hajlamosabb az el ítéletre, mint akkor, ha státusa emelkedik. Az el ítélet négy f oka: Ø a gazdasági és politikai konkurencia, illetve konfliktus Ø az áthelyezett agresszió 55 56 Ø a személyiség szükséglete

Ø a fennálló társadalmi normákhoz való konformitás Mindegyikük jelen lehet egyidej leg is. A GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KONKURENCIA Kimutatták, hogy a diszkrimináció, az el ítélet és a negatív sztereotípiák szerinti min sítés azonnal kiélez dik, mihelyst csökkennek a munkalehet ségek. Az el ítéletet a verseny és a konfliktus szüli A versennyel összefügg változók összeszöv dnek egyéb változókkal is, így például az iskolázottság szintjével vagy a családi hátérrel. AZ EL ÍTÉLET NBAK ELMÉLETE A frusztrált egyén hajlik arra, hogy odavágjon frusztrációjának okozójára. Ez a frusztráció megnövelheti annak valószín ségét, hogy egy kisebb hatalommal rendelkez harmadik személlyel szemben leszünk agresszívek, még akkor is, ha ennek a harmadik személynek semmi köze hozzá. A „b nbak” kifejezésen azt értjük, hogy viszonylag gyenge és ártatlan személyt vagy csoportot okolunk olyasmiért, ami nem az hibájából történt. A

kísérleti személyek a frusztrációs élmény után valamivel nagyobb el ítéletet tanúsítottak, mint korábban. A frusztráció szelektív agresszióhoz vezet, azzal a személlyel szemben leszünk agresszívek, akit amúgy is gy lölünk. A b nbakkeresés általános módja tehát az, hogy az emberek egy jól észrevehet , viszonylag gyenge és kezdett l fogva nem kedvelt csoportra helyezik át agresszivitásukat. AZ EL ÍTÉLETES SZEMÉLYISÉG A gy löletre való hajlamot általában az egyéni különbségek is befolyásolják. Vannak emberek, akik hajlamosak arra, hogy el ítéleteket tápláljanak, nem pusztán a közvetlen küls hatásra, hanem saját személyiségvonásaikból következ en is Theodor ADORNO és munkatársai ezeket az embereket „autoritariánus személyiségeknek” nevezik Gondolkodásmódja merev; értékrendszere konvencionális; nem t ri a gyengeséget; híve a megtorlásnak; gyanakvó; szokatlanul er s tiszteletet táplál mindenféle tekintély

iránt. Az er sen autoritariánus embereknek általában olyan szüleik vannak, akik els sorban a szeretetet és a szeretet megvonását alkalmazták az 57 engedelmességre való nevelésben. Az autoritariánus személyiség gyerekkorában nagyon bizonytalannak érzi magát és er sen függ a szül kt l; fél lük és tudat alatt ellenséges indulatokat táplál irántuk. Elképzelhet , hogy az el ítélet kialakulása egyes embereknél az identifikáción alapuló konformitás révén megy végbe. Lehetséges, hogy a gyerek szándékosan átveszi a szül knek a kisebbségekr l alkotott véleményét is, miközben azonosul velük. E ÍTÉLET ÉS KONFORMITÁS PETTIGREW szerint a konformitás magyarázza a bányászok viselkedését (Nyugat-Virginia állam egyik ki bányászvárosában a néger és a fehér bányászok kialakították azt a szokást, hogy a föld alatt teljesen és feltétlen módon összetartoznak, de teljesen elkülönülnek, amint a föld fölé kerülnek). A

bányászok egyszer en a társadalomban (a föld felett!) uralkodó normáknak engedelmeskednek. Az el ítéletes magatartás legf bb oka a társadalmi normák szolgai módon való betartása. A különféle társadalmi normákhoz leginkább alkalmazkodó személyek azok, akik a legtöbb el ítélettel viseltetnek a négerek iránt. Ha igaz az, hogy a konformisták el ítéletesebbek, akkor az következik bel le, hogy az el ítélet nem más, mint egyike azon dolognak, amelyhez konformálódni kell. Ha a konformitás valóban az el ítéletesség egyik tényez je, akkor azt várhatjuk, hogy valaki olyan területre költözik, ahol a még nagyobb el ítélet a norma, akkor az odaköltöz maga is látványos módon el ítéletesebb lesz, ha viszont olyan helyre települ át, ahol csökken az el ítéletek száma, akkor el ítéletei látványosan enyhülni fognak. Jeanne WATSON vizsgálatai pontosan ezt is mutatták. Az el ítéletes normához való ragaszkodás egyszer en annak

következménye is, hogy nem áll rendelkezésre pontos információ, a téves vélemények viszont túlsúlyban vannak. Ennek következtében el fordulhat, hogy az emberek kósza hírek alapján fogadnak el bizonyos negatív attit döket (pl Shakespeare: A velencei kalmár) A fanatikus attit döket szándékosan tenyésztheti egy fanatikus társadalom. Egy kutató azt tapasztalta, hogy a dél-afrikai fehérek általában meg vannak gy dve arról, hogy a b ncselekmények nagy részét négerek követték el. A megkérdezettek azt mondták, hogy rengeteg néger fegyencet látnak, amint közmunkákat végeznek – de sohasem láttak fehér fegyencet közmunkákon. Arról van szó, hogy a dél-afrikai törvények megtiltják, hogy fehér elítélteket közmunkákon alkalmazzanak. Vagyis, egy társadalom törvény vagy szokás útján megteremhet el ítéleteket. 58 1. TÉTEL: SZEMÉLYES SZFÉRA 29 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÉTEL: RÖVID PSZICHOLÓGIATÖRTÉNET 5 WUNDT LABORATÓRIUMA. 5

PSZICHOLÓGIAI ISKOLÁK . 5 ÚJABB FEJLEMÉNYEK. 7 AZ EGYÉN SZOCIALIZÁCIÓJA . 29 A SZOCIÁLIS TANULÁS FORMÁI . 29 A SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓ . 30 SZOCIÁLIS MEGHATÁROZOTTSÁGÚ SZEMÉLYISÉGVONÁSOK. 30 2. TÉTEL: A SZEMÉLYPERCEPCIÓ 32 MEGFIGYELÉS . 32 KOMMUNIKÁLÁS . 32 A SZEMÉLYÉSZLELÉS PONTOSSÁGA . 35 2. TÉTEL: SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA 1 9 VONÁSELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS. 9 SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK . 9 SZEMÉLYISÉGVONÁSOK . 9 VONÁSELMÉLETEK . 10 A SZEMÉLYISÉGVONÁSOK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI . 11 3. TÉTEL: SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA 2 13 PSZICHOANALITIKUS MEGKÖZELÍTÉS . 13 A SZEMÉLYISÉG SZERKEZET . 13 A SZEMÉLYISÉG DINAMIKÁJA . 13 A SZEMÉLYISÉG FEJL DÉSE . 14 AZ EMBERI SZEMÉLYISÉG PSZICHOANALITIKUS ÁBRÁZOLÁSA . 14 PSZICHOANALITIKUS VIZSGÁLATI MÓDZSEREK . 15 4. TÉTEL: SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA 3 16 FREUD KÖVET I . 16 ANNA FREUD ÉS AZ ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK . 16 CARL G. JUNG 18 ALFRED ADLER . 19 ERIK ERIKSON . 20 5. TÉTEL:

SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA 4 21 SZOCIÁLIS TANULÁSELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS. 21 TÁRSAS KÖRNYEZET ÉS KONDICIONÁLÁS . 21 SZEMÉLYI VÁLTOZÓK . 22 AZ EMBERI SZEMÉLYISÉG TANULÁSELMÉLETI ÁBRÁZOLÁSA . 22 TANULÁS ÉS KONDICIONÁLÁS . 22 6. TÉTEL: SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA 5 24 FENOMENOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS . 24 HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA . 24 CARL ROGERS. 24 ABRHAM M ASLOW . 25 A SZEMÉLYES KONSTRUKTUMOK ELMÉLETE . 25 FENOMENOLÓGIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK . 25 59 3. TÉTEL: INTERPERSZONÁLIS KAPCSOLATOK 37 A KAPCSOLAT LÉTREJÖTTÉNEK INDÍTÉKAI . 37 A KAPCSOLAT FAJTÁI . 37 A KAPCSOLATOK FEJL DÉSI MODELLJE . 37 EMBERI KAPCSOLATOK . 38 A VONZALOM MÉRÉSE . 40 A VONZALOM ELMÉLETEI . 40 KOGNITÍV EGYENSÚLYELMÉLETEK . 41 4. TÉTEL: TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS 42 A TÁRS PUSZTA JELENLÉTÉNEK HATÁSA A VISELKEDÉSRE . 42 LAZSÁLÁS ÉS A JÁRÓKEL K KÖZÖMBÖSSÉGE . 42 KONFORMITÁS . 42 A KONFORMITÁS VÁLTOZATAI . 43 A TÁRSAS FERT ZÉS . 44 ENGEDELMESSÉG . 44 AZ

ENGEDELMESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZ K . 44 VEZETÉS . 44 5. TÉTEL: A CSOPORTÉLET PSZICHOLÓGIÁJA 46 A CSOPORTBAN ZAJLÓ INTERAKCIÓK MÉRÉSE . 46 A CSOPORT FEJL DÉSI SZAKASZAI. 46 KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK . 46 CSOPORTKOHÉZIÓ ÉS VONATKOZTATÁSI CSOPORTOK. 47 CSOPORTOS DÖNTÉS ÉS „CSOPORTGONDOLKODÁS” . 47 CSOPORTFERT ZÉS ÉS MEGFOSZTÁS AZ EGYÉNISÉGT L . 47 CSOPORTKÖZI KONFLIKTUS ÉS KOOPERÁCIÓ . 48 POLARIZÁCIÓS HATÁSOK A CSOPORTOKBAN . 48 TRÉNINGCSOPORTOK ÉS ÖNISMERETI CSOPORTOK . 49 6. TÉTEL: A TÖMEGEK VILÁGA 50 A TÖMEG FOGALMA, VÁLFAJAI . 50 A TÖMEGHELYZET ÉS A TÖMEGHATÁS SAJÁTOSSÁGAI . 50 TÖMEGVISELKEDÉS . 51 7. TÉTEL: KOLLEKTÍV TUDATJELENSÉGEK 53 KÖZVÉLEMÉNY . 53 HÍRESZTELÉS . 53 RÉMHÍR . 54 60 PLETYKA . 54 PROPAGANDA . 54 DIVAT . 54 BABONA . 55 8. TÉTEL: AZ EL ÍTÉLET 56 SZTEREOTÍPIÁK ÉS ATTRIBUCIÓ . 56 AZ EL ÍTÉLET OKAI . 56 A GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KONKURENCIA . 57 AZ EL ÍTÉLET „ NBAK” ELMÉLETE . 57 AZ

EL ÍTÉLETES SZEMÉLYISÉG . 57 E ÍTÉLET ÉS KONFORMITÁS . 58 Szerkesztette: VIDA VIKTOR Készült: Aronson: A társas lény Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1978 Rita L. Atkinson, Richard C Atkinson: Pszichológia Osiris, 1999 Charles S. Carver Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia Osiris, 1998 Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája Kairosz, 1993 Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 61 62