Zene | Dalszövegek » Illés dalszövegek

ILLÉS (Szörényi) Amikor én még kissrác voltam (Szörényi | Bródy ) Amikor (Illés - Bródy) AZ ÉSZ A FONTOS (Illés) AZ UTCÁN (Illés) ÉLÜNK ÉS MEGHALUNK (Illés) Elvonult a vihar (Szörényi - Bródy) Good-bye, London (Szörényi - Bródy) KÉGLIDAL (Illés) Keresem a szót (Szörényi | Bródy) KUGLI (Illés) Még fáj minden csók (Szörényi - Bródy) Miért hagytuk, hogy így legyen? (Illés - Bródy) MISZTER ALKOHOL (Illés) Ne gondold (Szörényi | Bródy) NEM AKAROK ÁLLNI (Illés) Ó, KISLEÁNY (Illés) SÁRIKA (Illés) SZEMÉTDOMB (Illés) ÚJRA ITT VAN (Illés) UTAZÁS (Szörényi L.) Amikor én még kissrác voltam (Szörényi | Bródy ) INTRO: Dm E-A Dm E-A Dm E-A Dm E-A D La la la la D Tudom, rég elmúlt Az, amikor még kissrác voltam, Dm E - A Más volt az életem, Dm E - A Én úgy emlékezem. Virágzott a tér, Amikor én még kissrác voltam, Szűk utcák oldalán, Bérházak udvarán. Kicsit féltem én, Amikor én még kissrác voltam,

Elvisznek engemet Rossz arcú emberek. G Akkor még bámultam a felnőtteket, D A = D Azt hittem, jó lesz majd, ha egyszer én is nagy leszek D-A=D Ááááá Dm E-A Dm E-A Dm E-A Dm E-A D La la la la Nekem nem volt szabad, Amikor én még kissrác voltam, Őszintén hazudni, Könnyezve nevetni. Akkor még bámultam. Amikor (Illés - Bródy) G G Am Am Amikor először nevettél reám D D G G Nem akartam hinni a szememnek. G G Am Am Amikor először beszéltem veled, D D G G Nem akartam hinni a fülemnek. G G Am Am Nem is értem azt, hogy miért én vagyok D D G G Az a kiválasztott kivel jársz, G G Am Am Nem is értem azt, hogy miért jó neked, D D G G Az amikor este reám vársz. D G Nem is érdekelt soha, C G Nem is érdekelt soha D G C Nem is érdekelt soha más. Amióta látlak nagyon jól tudom, Te vagy az kit mindig néznem kell. Amióta hallom a hangodat tudom, Te vagy az, kit mindig hallgatni kell. Meg is értem azt, hogy miért kell nekem, Az, hogy nagyon

gyakran veled legyek. Meg is értem azt, hogy miért jó veled, Tudom azt, hogy nagyon szeretlek. Nem is hagylak el soha, Nem is hagylak el soha, Nem is hagylak el soha már. AZ ÉSZ A FONTOS (Illés) C G7 C Kétszer voltam kopasz életemben G D7 G Először, mikor megszülettem =F# F Igen, másodszor is kopasz lettem C E A Na de semmi baj F C F C Az ész a fontos, az ész a fontos F Dm7 - G C - F C Az ész a fontos, nem a haj Egy rendőr szólt, hogy így nem járhatok Hosszú hajjal nem világítok Igen, hosszú hajam sötét folt Hát levágták hamar Az ész a fontos, az ész a fontos Az ész a fontos, nem a haj E7 F C Lehetek én akár krumplihámozó F C - Am Fő, hogy egy lány úgy szeressen D7 G Ahogy nekem jó Az emberek mind bámultak reám Gúnyolódtak: fiú ez, vagy lány? Igen, megmutattam, és azóta Senki nem zavar Az ész a fontos, az ész a fontos Az ész a fontos, nem a haj Akármilyen ruhát felvehetsz. De tiszta szívvel piszkos nem lehetsz. Hajad lehet

hosszú és ha kopasz, az se baj, Az ész a fontos, az ész a fontos, Az ész a fontos, nem a haj. AZ UTCÁN (Illés) INTRO: A7 D Dm A A7 D Dm A E A D Néha furcsa hangulatban E7 A Az utcát járom egymagamban, A D Nincsen semmihez se kedvem, E7 A E De érzem azt, hogy nincs ez rendben így. E| A Bár tudnám, hova, de hova, de A Hova, de hova, de hova, A Hova, de hova, de hova, D E hova, de hova megyek, D E de hova megyek, D E de hova megyek. A7 D Dm A A7 D Dm A E Megállok egy utcasarkon, Merre tovább, melyik úton? Elindulok, párat lépek, Á, erre miért menjek én? Bár tudnám, hova. Lámpavasnak támaszkodva Az embereket nézem sorra, Fáradt arccal mind sietnek, Találgatom, merre mennek ők. Bár tudnám, hova. Vannak, akik végigmérnek, "Szép kis alak", így beszélnek. A fejükre is állhatnának, Érdekelni nem tudnának ők. Bár tudnám, hova. Sűrű köd, ha gyorsan felszáll, Eszembe jut, hátha vársz rám. Látod, már nem tétovázok, Megyek

hozzád, meg nem állok én. És most már tudom, már tudom, már tudom, hogy hova megyek, Tudom, már tudom, már tudom, hogy veled leszek, Tudom, már tudom, már tudom, hogy veled leszek. ÉLÜNK ÉS MEGHALUNK (Illés) A7 D7 A7 D7 Valahol egy nagy folyó soha nem hajózható. G D G A vizébe mártott test súlyából nem veszt A D A7 D7 A7 D7 és lesüllyed minden hajó. Valahol egy kis virág mosolyog, ha újra lát. Leszakít, ha megtalál és díszcserépbe tesz, hogy díszítse otthonát. Valahol egy iskola nem is olyan nagy csoda, Belejár a kisgyerekbe, nem a gyerek jár bele az iskolába. D G A D Élünk és meghalunk, hát kívánj szép álmokat, D G A D Élünk és meghalunk, hát kívánj szép álmokat. A7 D7 A7 D7 Valahol egy karosszék kicsit öreg, de még szép. Alig-alig várja már, hogy átölelje régen látott kedvesét. Valahol egy sírhalom leszegényedett nagyon. Szomorúan arra gondol, hány embernek adott otthont fiatalon. Élünk és meghalunk, hát

kívánj szép álmokat, Élünk és meghalunk, hát kívánj szép álmokat. Elvonult a vihar (Szörényi - Bródy) A H E F#m Elvonult a vihar, felsütött a nap, H E D F#m De az én életem öröm nélkül maradt. A E F#m Elszálltak a felhők, tiszta lett az ég, E D De az én kedvesem nem jött vissza még. F# A ||: Bár lehetnék én egy könnyű kis madár, F# H A E H Ha érzi, hogy jön a hideg tél, messze száll. :|| F# A E H F# La lala lalalala la lalala. Good-bye, London (Szörényi - Bródy) C10b Elröpült a néhány nap, máris búcsúzunk, B F C10b Good old London, talán még viszontláthatunk. Az undergroundon nem megyünk a Westminster felé, B F C Ha jobbról jön egy autóbusz, nem lépünk elé. Ref. F Bye, bye, London, don, don, don! Good-bye! G C F ||: Bye, bye, London, don, don, don! Good-bye! :|| G C Bye, bye, London, don, don, don! Good-bye! C10b Sztriptíz bár a Sohoban, már nem álmodunk, B F C10b Regent street-i üzletek, végleg elhagyunk,

Nem látunk már Mary Ann többé sohasem, B F C Nelson admirális úr, fényképed elviszem. R. D10b Bye, bye, öreg tengerészek, játszatok tovább! C G D10b Az Oxford street-i délelőtt napsugár dalát. Hyde Park Corner, ezentúl is türelmes legyél, C G D Bárki bármit szónokol, hallgasd, mit beszél! D G A D G A D G A D A D E R. E10b Esti fény a Piccadilly-n nem kápráztat el, D A E10b De elmondani nem tudom, mert mindezt látni kell. Elröpült a néhány nap, s máris búcsúzunk, D A E Good-bye London, talán még viszontláthatunk. A H E A H E A H E H E A H E A H E A H E H E H7 E KÉGLIDAL (Illés) (Sok kérdést már megoldottunk, Nem volt soha ilyen jó dolgunk, Mégis az ember néha érzi, Bosszantó, hogy sehol egy kégli.) A A - G=G# A A - G=G# A Azt mondtuk, megértheted, hogy D Keressünk egy jó kis helyet még ma, E E - E=Eb D| Ahol a szomszéd elvisel, | A S nem szól ránk a házmester. A - G=G# A A - G=G# Így aztán otthonra leltünk, Nagy

család, mind együtt élünk már. Megosztjuk azt bárkivel, S nem szól ránk a házmester. A - G=G# A F# A - G#=G D A A vadvirág felnő a ház falán, E A A - G=G# Örül hogy él, igen. F# D A Egy tábla lóg a házunk ajtaján, E Így nem zavar senki sem. A lányokkal jól megvagyunk, A konyhában rájuk hagyunk mindent, És ha reggel mennek el, Nem szól ránk a házmester. A vadvirág felnő a ház falán, Örül hogy él, igen. Egy tábla lóg a házunk ajtaján, Így nem zavar senki sem. A lányokkal jól megvagyunk, A konyhában rájuk hagyunk mindent, És ha reggel mennek el, Nem szól ránk a házmester. Keresem a szót (Szörényi | Bródy) INTRO :G D A G D A \ G D A Á. Én még nem tudom, hogy fogjak hozzá G D A Én még nem tudom, hogy kezdjem el E A Keresem a szót, keresem a hangot E A Keresem a szót, keresem a hangot Tudom, elmondva másképp hat minden Félek, nem értesz engem majd meg Keresem a szót, keresem a hangot Keresem a szót,

keresem a hangot A7 D G Nézd, én már lassanként nem hiszek senkinek D Mégis mindinkább érzem, hogy G D G szükségem van nagyon rád, rád, rád D G Ó nagyon rád, rád, rád A Hidd el nekem Ó, én már nem tudom, mi az mit érzek Én már mindenben kételkedem Keresem a szót, keresem a hangot Keresem a szót, keresem a hangot Így hát légy kicsit megértőbb, kérlek Néha őszintén segíts nekem Keresem a szót, keresem a hangot Keresem a szót, keresem a hangot Nézd, én már lassanként nem hiszek senkinek Mégis megkérlek, ne menj el ne hagyj el, egy kicsit várj, várj, várj Egy kicsit várj, várj, várj Türelmesen KUGLI (Illés) D A D A Elmegy a kugli egy este berúgni, mer D A E7 A Ő az a kugli, ki nincs fából. D A D A Hej, aki dolgozik, az meg is szomjazik, D G E7 A Kugli fejében ez így van jól. G C G D Ott a zsebében a munkabére, G C G A7 És az az úr, akinek van pénze, D A D A Körberajongja az éjszaka lánya D A E7 A És

felszabadítja az öntudatát. D A D A D A E A G C G D G C G A D A D A D A E A D A D A D A E A Elmegy a kugli egy este berúgni, mer Ő az a kugli, ki nincs fából. Otthon az asszonya sír, mer az ostoba Kuglira nem hat a kérő szó. Mert akit emberek fellökdösnek, Annak az élete nem tisztul meg, Kell az a kis pia bódulata, Hogy a kuglira jöjjön a boldogság. Még fáj minden csók (Szörényi - Bródy) C F Újra várok rád, mint ahogy nem régen volt, C F Ismét várok rád, úgy érzem boldog vagyok, C Am F G Csak még fáj, fáj, fáj, fáj, C Am F G Csak még fáj, fáj, fáj, fáj, C Am F G C H A# Csak még fáj, fáj, fáj, fáj minden csók! C F Jó, hogy most itt vagy nálam, látod, hogy tiéd vagyok, C F Jó, hogy most itt vagy nálam, feledni mégsem tudok, C H A# Minden csók! F G Oly váratlan volt, ami történt, A# C7 F Tán nem is volt igaz, csak egy álomkép? F G Úgy felejteném, ami fáj még, A# C7 F G Ígérd meg, nem hagysz el soha többé. C F

Légy kedves, úgy szeretném, nézd el, hogy nem mosolygok! C F Légy kedves, úgy szeretném, nézd el, hogy szótlan vagyok! C Am F G Mert még fáj, fáj, fáj, fáj, C Am F G Mert még fáj, fáj, fáj, fáj, C Am F G C H A# Mert még fáj, fáj, fáj, fáj minden csók! C Minden csók! Miért hagytuk, hogy így legyen? (Illés Bródy) D D D9 D4 D Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa, D9 E7 Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra, D D9 D4 D Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk, D A E7 A G Azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk, E7 E A Minden álmunk. Ref. D D9 D D9 Virágok közt veled lenni, D D9 D A Tudom, szép volna, kedvesem D D9 D D9 Virág sincsen, te sem vagy már, D D9 D E A Miért hagytuk, hogy így legyen? G D D D9 D Virágok közt veled lenni, D D9 D A Tudom, szép volna, kedvesem G D D9 D Virág sincsen, te sem vagy már, D D9 D E A Nem ad választ ma senki sem! D D9 D4 D El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így, D D9 E7 A El

ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít, D D9 D4 D El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra, D A E7 A G El ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa, A E7 E A Sárga rózsa. MISZTER ALKOHOL (Illés) Am C G7 C Ó, miszter Alkohol, hát itt vagy már megint, E7 Am Hisz érthetően megmondtam, Dm7 - F7 E7 Már köztünk semmi nincs! Am C G7 C Nekem már ne ígérd, hogy megváltozol, E7 Am Bánatomra, szépfiú, Dm7 - E7 Am - G7 Ismerlek már jól. C G C G Mert néha jó veled, ezt nem tagadhatom, C G De addig-addig hízelegsz, C E7 Míg nem tudom, hogy mit teszek. Am C G7 C Ó, miszter Alkohol, neked hinni nem tudok, E7 Am S csak néha-néha lesz az úgy, Dm7- E7 Am - E7 Hogy rád gondolok Ó, miszter Alkohol, emlékszel arra még, Karjaidban tartottál, És mégsem szerettél. Rossz útra vezetted az életem, Édes csókkal lezártad Mind a két szemem. Ó, nagyon szerettelek és hallgattam terád, Minden meséd elhittem, S mit tettél velem! Ó, miszter Alkohol, a

bajban elhagytál, S rájöttem szépfiú, Mennyit hazudtál. Am G C - E7 Am Ó, miszter Alkohol, mindig hazudtál. Ne gondold (Szörényi | Bródy) | | D7 Ne gondold, ó, ne, hogy tied a világ, Nem fog mindig a szerencse könyörögni hozzád, G És ha még most tied a szó, D Ne hidd, hogy így marad örökre, F - C G C=G A A| Ajánlom, tünjél el a színről sietve. Ne hidd azt, ó, ne, hogy letagadhatod, Mások dolgoznak helyetted, míg szerepedet játszod, Egész más most ez a világ, Jobb lesz, ha végre már megérted, Az idő lassan-lassan eljárt feletted. ILLÉS NEM AKAROK ÁLLNI (Illés) A E D A Azt mondják, hogy jobban tenném, ha megpihennék, A E D A Ártalmassá válhat az ugrálás. A E D A Azt mondják, hogy mindent úgyis elintéznek, A E D A Nem kell hozzá túl nagy felhajtás. E D A Nem akarok állni, ha futnak a percek, E D A Nem akarok állni, ha fordul a föld. E D A Nem akarok állni, ha futnak a percek, E D A Nem akarok állni, ha fordul a

föld. Íróasztal mellett ülnek a jó emberek, Jót akarnak tenni, ez nem vitás. Azt mondják, a dolgot nem kell úgy elsietni, Mi lesz, ha nem jó a számítás Nem akarok állni. Megpróbáltam sokszor magam leállítani, Befogtam a számat rendesen. De nem sokáig tudtam csendben üldögélni, Más is van, ki erre képtelen. Nem akarok állni. A ¦: Na na na na E na na na na D na na na na A na na na :¦ Ó, KISLEÁNY (Illés) D Ó, kisleány, G Gondolom, hogy D Ó, kisleány, G Jól tudod, hogy G D te nem vagy kisleány, D A7 tudod már miért, igen. G D te nem vagy kisleány, D A7 D mit miért teszel velem. G D H7 Gyere, gyere s felejtsd el, hogy szerettél már mást, Em A7 D D7 Talán én is elfelejtem a sok-sok csalódást. G D H7 Gyere, gyere, szoríts meg és legyél nagyon jó, Em A7 D A7 Amit nékem te tudsz adni, az ki nem mondható. Ó, kisleány, drága kisleány, Úgy látom, hogy megértjük egymást, igen. Ó, kisleány, te nem vagy kisleány, Jól

tudod, hogy mit miért teszel velem. Gyere, gyere s felejtsd el, hogy szerettél már mást, Talán én is elfelejtem a sok-sok csalódást. Gyere, gyere, szoríts meg és legyél nagyon jó, Amit nékem te tudsz adni, az ki nem mondható. Ó, kisleány, drága kisleány, Úgy látom, hogy megértjük egymást, igen. Ó, kisleány, te nem vagy kisleány, Jól tudod, hogy mit miért teszel velem. SÁRIKA (Illés) C F C Sárika egy kicsikét butácska, C D G De Sárikának a szíve kitárva. C F C Gondoltam, hogy egyszer majd beférek, C G7 C De Sárikának hiába beszélek. Sárika egy kicsikét nehéz lány, De Sárikának a szeme szivárvány. Mondtam neki, nélküle nem élek, De Sárikának hiába beszélek. G C F C Mondjátok meg, mit tegyek, ez így tovább nem mehet, F C D G Én másra nézni nem tudok, és ő meg nem szeret. Hát Sárika, mon mér vagy te ilyen lány? Mondok neked valamit, figyelj rám: Megőrülök érted, hát nem érted? De Sárikának hiába

beszélek. Mondjátok meg, mit tegyek, ez így tovább nem mehet, Én másra nézni nem tudok, és ő meg nem szeret. Sárika, mon mér vagy te kegyetlen, Ha máshoz jó vagy, énhozzám miért nem? Felakasztom magamat teérted, De Sárikának hiába beszélek. Sárika a kötelet bogozza, Kibontja és megköti hurokra. Nyakam köré tekeri a kötelet, És ettől kezdve többé nem beszélek. --Happy end nincs? De van!-Egy óra múlva Sárika az enyém lett, Mer tudtam én, hogy nem hiába beszélek. SZEMÉTDOMB (Illés) G D G D C G D Szemétdomb, szemétdomb az utca oldalán G D G D C G D A sok szemét ott hever az új kor hajnalán Em C G D G A szemétládák boldog otthona, á-há-há Em C G D G C G D A tisztaság az ellenség szava Szemétdomb, szemétdomb nem szégyenkezik Egyre nő, egyre nő, elterpeszkedik A szemétládák védett élete A kosztermelés közszükséglete Szemétdomb, szemétdomb a napfényt élvezi A sok szemét, a sok szemét a levegőt mérgezi A

szemétládák munkamódszere A piszkosítás elvi tétele Szemétdomb, szemétdomb a hervadó virág Hirdeti, hogy véget ér a rothadó világ A szemétládák ősi jelszava A szemétdomb a szemét otthona ILLÉS ÚJRA ITT VAN (Illés) F C F C7 Újra itt van, újra itt van, újra itt van a nagy csapat, F Csapjad össze, csapjad össze, csapjad össze a mancsodat. F7 Bb Újra hallom, újra hallom, újra hallom a hangokat. Bb - Bbm F Légy a vendégünk, légy az emlékünk, C - C7 F F7 Ünnepeljük meg a nagy találkozást, Bb - Bbm F És hogy elférjünk, arra megkérünk, C C7 F=C - F| Ne csinálj felfordulást. Szép leányok, szép leányok, szép leányok ne sírjatok, Hullanak már, hullanak már, hullanak már a csillagok. És mi mégis, és mi mégis, és mi mégis itt vagyunk. Légy a vendégünk, légy az emlékünk, Ünnepeljük meg a nagy találkozást, És hogy elférjünk, arra megkérünk, Ne csinálj felfordulást. F C7 Úgy vártam rá, ó azt elmondani nem

tudom, F S hogy eljött elém, eloszlatta bánatom. F7 Bb Azt hittem én, beköszöntött már az ősz, Bb- Bbm F C C7 F - F7 Valóban már hulldogálnak a sárgult levelek, Bb - Bbm F C - C7 F De érzem még a nyári lázban égő szívemet. Szép leányok. UTAZÁS (Szörényi L.) Em G Szép volt a reggel, mikor elbúcsúztam én anyámtól. Em G Néhány óra múlva messze jártam már hazámtól. Em D A jó hangulatba egy kis üröm is elvegyült, mert G C A járgányom elromlott, D C G Így szállásom éjjel St. Pöltenben volt Másnap továbbmentem, az autó, mint egy új száguldott, És az sem zavart engem, hogy egy-két Mercedes elhagyott. Brüsszelbe érve már hulla fáradt voltam, S a szomjam is egyre nőtt, Hát barátaimmal megittunk néhány sört. Mikor felkelt a nap, én már Párizs utcáin bolyongtam, S egy játékklubban ülve sok jó hanglemezt hallgattam. A Szajna-parti lépcsőn egy sráccal beszélgettem, Ki bágyadtan mosolygott, És ajándék

képpen egy dobozkát felémnyújtott. Néhány nappal később vagy 2OO kilométer várt reám, Késő este lett, mikor megpillantottam az óceánt. Megdöbbenve néztem egy csodálatos sziklát, Mit a hullámok törnek szét, És rájöttem akkor, mily csekély egy földi lét. Az idő egyre szebb lett, mikor Spanyolországon át utaztam. Száraz, kihalt tájak s apró falvak közt haladtam. Huescában aznap bikaviadal volt éppen, S özönlött rá a nép. Ez kegyetlen játék, itt halott, ki mellé lép. Saint-Tropezban sajnos minden testrészem leégett. S láttam, hogy az Isten mennyi szép embert teremtett. Lenyűgözött engem Nizza, Monte Carlo S a fényűző gazdagság. Mégis, ne gondold kérlek, hogy csak ez a boldogság. Egyre feljebb mentem, hol felhő borítja a hegytetőt. Bevallom, még nyáron sosem láttam én hómezőt. De vártam már a percet, hogy itthon legyek végre, S egy éjjel ez megtörtént. Most megosztom véled e csodálatos, szép élményt