Fizika | Lézerek » Ipari lézerek alkalmazása

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 22 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:285

Feltöltve:2008. február 16.

Méret:497 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

18. sz Hallgatói mérés 18. SZ HALLGATÓI MÉRÉS IPARI LÉZEREK ALKALMAZÁSA LÉZERES ANYAGMEGMUNKÁLÁS Vágás CO 2 lézerrel A CO 2 lézeres vágás jellemzői: Hullámvezetési feladat Lézer teljesítmény, hullámhossz és alkalmazási területek Műanyagok vágása CO2 lézerrel Polimerek vágási technológiája, Vágási-sebesség Vágási minőség Olvadó vágás Elpárologtatás Kémiai bomlás KÜLŐNBÖZŐ VÁGÁSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A kiválasztott vágási technológiák IRODALOMJEGYZÉK: BME Atomfizika Tanszék 2006. 1 18. sz Hallgatói mérés 21. SZ HALLGATÓI MÉRÉS IPARI LÉZEREK ALKALMAZÁSA LÉZERES ANYAGMEGMUNKÁLÁS Napjainkban - 25 évvel az első lézer elkészítése után - a különböző lézereket sokoldalúan használják az ipar, az orvostudomány, az információ átvitel és az alapkutatások területén. A lézerék különleges tulajdonságaik alapján felhasználhatók a anyagmegmunkálásokra, új technológiai

legkülönbözőbb megoldásokat nyújtva és nagyszerű lehetőségeket kínálva a rugalmas és nagy termelékenységű gyártóberendezések megvalósításához. A lézertechnika a jó minőségű, nagy megbízhatóságú termékek fejlesztésének és gyártásának kulcstechnológiájává kezd válnia gépgyártás, az elektronika, az elektrotechnika, az analitika, a méréstechnika, a kommunikációs és információtechnika területén. A különböző típusú lézerek felhasználási területeit mutatja az 1. ábra A lézeres anyagmegmunkáló rendszerek tó elemei a lézerforrás, a nyalábvezető rendszer, a megmunkáló fej, a munkadarab mozgató rendszer és a vezérlő egység. Lézeres anyagmegmunkáló gép rendszerhatárait szemlélteti a 2. ábra A 3. ábrán a lézeres anyagmegmunkáló rendszer részelemeinek fó ismérvei és a teljes rendszer struktúrája látható. CO 2 lézeres anyagmegmunkálás különböző technológiáihoz szükséges

teljesítménysűrűségeket a 4. ábra foglalja össze Az 5. ábra egy komplex, főbb lézerből és több munkahelyből álló megmunkáló központot szemléltet. VÁGÁS CO 2 LÉZERREL Lézersugár fókuszálásával olyan nagy teljesítménysűrűségeket W ( 10 6 ) lehet elérni, melynek hatására az anyagok elolvadnak és cm 2 elgőzölögnek. A lézervágás a lézerek harmadik legnagyobb ipari alkalmazása (a trimmelés és a markírozás mögött) a leghatásosabb és. leggazdaságosabb lézeres technológia. A vágás hatékonysága és minősége a megmunkálandó anyagtól függő segédgáz használatával javítható. A segédgáz ugyanakkor védi és hűti a fókuszáló optikát. BME Atomfizika Tanszék 2006. 2 18. sz Hallgatói mérés A CO 2 lézeres vágás jellemzői: - a munkadarab vágása mechanikus érintés nélkül történik, - a munkadarab mechanikai tulajdonságai nem befolyásolják a vágást, - keskeny a vágási rés (fémeknél kb. 0,2

mm, műanyagoknál kisebb is lehet), - a vágás mellett kicsi a hőhatásövezet, a vágás sorjamentes, - a vágott felület íelúleti minősége jó, legtöbbször utómunkálást nem igényel (Rmax = 30 − 50 μm) a koncentrált energiabevitel miatt kis anyaghidak, éles bemetszések is elkészíthetők, - a lézeres vágás könnyen automatizálható, - a vágási technológiából adódóan teljes a tényezői szabadság a munkadarab geometriáját illetően. - A vágási folyamat beindulásának teltételei vannak, a vágás kezdeti fázisa küszöbérték feladatként tárgyalható, majd a folyamat beindulásakor a peremfeltételek megváltozása miatta mélységi vágás hullámvezetési feladatként kezelhető (6. ábra) Küszöbérték feladat: A vágandó anyag felületére eső, lézersugár egyes részét az anyag abszorbeálja, másik részét reflektálja. Az anyag felületére eső teljesítményből adódó teljesítménysűrűség (intenzitás): I0 = P

Ia ΔA Ir 18.1 abszorbeálódó és reflektálódó része közti összefüggést ⎡ (1 − n)2 + k 2 ⎤ Ia = I0 ⎢1 − 2 2⎥ ⎣ (1 + n) + k ⎦ 18.2 a Fresnel-féle reflexiós feltétel adja meg: ahol n és k a komplex törésmutató valós és képzetes része (ν = n − ik ) BME Atomfizika Tanszék 2006. 3 18. sz Hallgatói mérés Például: Vasötvözetre alumíniumra n ≅ 25 ⎧ n ≅ 5−7 ⎪ k ≅ 70 ⎨k ≅ 12 − 18 ⎪ IFe ≅ 0.07 I − 011 I IAl ≅ 018 I 0 0 a 0 ⎩ a 18.3 Az abszorbeálódó intenzitások aránya: IFe a = 4 − 6.3 IaAl 18.4 Az eredményből kitűnik; hogy az alumínium optikai tulajdonságai miatt CO 2 lézeres vágáshoz 4-7-szer akkora teljesítmény sűrűségre van szükség, mint vasötvözet vágása esetén. A Fresnel-féle reflexiós feltétel a hővezetési egyenletek és a peremfeltételek együttesen meghatároznak egy minimális teljesítménysűrűséget, mely a vágási folyamat beindulásához szükséges:

I0 MIN ≅ 10 5 − 10 6 W cm 2 18.5 Hullámvezetési feladat A vágási folyamat beindulása megváltoztatja a peremfeltételeket, a folyamat hullámvezetési feladatként (mélységi vágás) kezelhető. A mélységi vágás legfontosabb tényezője a lézersugár polarizációjának iránya. Ha a lézersugár polarizációja a vágás irányának megfelelő (a polarizáció vektora a vágás irányába esik), akkor a vágási rés kicsi, a vágási élek párhuzamosak és a vágott felület minősége jó, a vágás a munkadarab síkjára merőleges. Ha a polarizáció iránya a vágás irányára merőleges, a vágás széles, a munkadarab síkjára merőleges, míg ha a vágás iránya szöget zár be a polarizáció irányával, akkor a vágott rés ferde és változó méretű lesz. Jó minőségű vágás érhető el, ha a polarizáció irányát a vágásnak megfelelően változtatjuk. Mivel a polarizáció irányának a mindenkori vágási irányba történő forgatása

összetett feladat és több optika mozgatását jelentené, célszerű a lineárisan poláros lézersugarat cirkulárisan polarizálttá alakítani, megszüntetve ezáltal a kitűntetett irány hatását. Vízszintes síkba épített rezonátor esetén a polarizációs vektor iránya: BME Atomfizika Tanszék 2006. 4 18. sz Hallgatói mérés y E x ⎡0⎤ E=⎢ ⎥ ⎣ 1⎦ Egyszerűség kedvéért a vesszős koordinátarendszer használva: y’ E’ x’ ⎡1⎤ E = ⎢ ⎥ ⎣1⎦ a nagysági eltéréseket elhagyva A cirkulárisan polarizált lézersugár polarizációs vektora: y’ x’ E BCP ⎡1⎤ =⎢⎥ ⎣i⎦ Azt a tenzort J reprezentáló mátrixot, amely a J vektort EBCP-be viszi át P J ⋅ E = E BCP ⎡10⎤ ⎡1⎤ ⎡1⎤ ⎢ 0i ⎥ ⋅ ⎢ ⎥ = ⎢ ⎥ ⎣ ⎦ ⎣1⎦ ⎣ i ⎦ ⎡10⎤ ⎢ 0i ⎥ ⎣ ⎦ 18.6 18.7 alakban írhatjuk. BME Atomfizika Tanszék 2006. 5 18. sz Hallgatói mérés Ez egy λ -es lemez (pozitív kristály)

formájában valósítható meg. 4 λ -es réteggel ellátott 4 optikai elemet megfelelően beépítve, ezen optikai elem után a sugár cirkulációs polarizált lesz, ezáltal a vágás minőségének irányfüggése megszűnik. A sugárvezető- optikai rendszerbe egy A CO 2 lézeres vágás rövid elméleti tárgyalása után a továbbiakban a vágás fő paramétereit a gyakorlatban jól használható grafikonok és táblázatok segítségével foglaljuk össze: Anyagvastagság - vágási sebesség Alacsony széntartalmú acélok vágási sebessége O 2 segédgázt használva. (7 ábra) Lézer teljesítmény, hullámhossz és alkalmazási területek 18.1 ábra Lézer teljesítmény, hullámhossz és alkalmazási területek BME Atomfizika Tanszék 2006. 6 18. sz Hallgatói mérés 18.2 ábra Lézeres megmunkálógép. 18.3 ábra A lézeres anyagmegmunkálás fő tényezőinek struktúrája BME Atomfizika Tanszék 2006. 7 18. sz Hallgatói mérés 18.4 ábra

Különböző CO 2 lézeres anyagmegmunkálások teljesítménysűrűség igénye 18.5 ábra Flexibilis lézermegmunkáló központ BME Atomfizika Tanszék 2006. 8 18. sz Hallgatói mérés 18.6 ábra CO 2 lézeres vágási feladat 18.7 ábra Alacsony széntartalmú acélok vágása O 2 -vel BME Atomfizika Tanszék 2006. 9 18. sz Hallgatói mérés 18.8 ábra Szénacél vágási sebessége 18.9 ábra Korrózióálló acél vágása O 2 -vel BME Atomfizika Tanszék 2006. 10 18. sz Hallgatói mérés 18.10 ábra Korrózióálló acél vágása N2 -vel 18.11 ábra Korrózióálló acél vágása O 2 / N2 -vel BME Atomfizika Tanszék 2006. 11 18. sz Hallgatói mérés 18.12 ábra Alumínium vágása CO 2 lézerrel Műanyagok vágása C02 lézerrel Bár jelenleg a lézeres vágások nagy részét fémes anyagoknál alkalmazzák, CO 2 lézereket egyre nagyobb számban használnak nem fémes anyagok (polimerek, fa, textil, kompozitok, kerámiák) vágására

is, mivel nem drága, jó minőségű terméket eredményez különösen a tömeggyártás területén. Nem fémes anyagok CO 2 lézeres vágásának fő előnyei a nagyfokú automatizálhatóság, valamint: mivel a munkaeszköz és a munkadarab között nincs mechanikai kapcsolat, a lézeres technológiával a rugalmas anyagokból is pontos, jó minőségű kivágásokat lehet készíteni (gumi, műanyag). BME Atomfizika Tanszék 2006. 12 18. sz Hallgatói mérés 18.13 ábra Vastag lágyacél vágási sebessége A lézeres műanyagvágás hatásmechanizmusa összefüggésben van a vágás sebességével és minőségével. A vágás során keletkező olvadék és egyéb melléktermékek eltávolítása a lézersugárral koaxiálisan befúvott gáz segítségével történik. Nem fémes anyagok esetében ez a gázbefúvás legtöbbször sűrített levegőnek, egyes esetekben (káros az égés!) nitrogénnek a bevezetését jelenti. A nagy energiájú infravörös sugár a

fókuszsíkban a munkadarab felületén és mélységében olvadást és/vagy kémiai bomlást eredményez. A vágás a sugárnyaláb vagy a munkadarab mozgatásával végezhető. Polimerek vágási technológiája Vágási-sebesség Lézeres vágásokra vonatkozó irodalmi adatok 1970 óta állnak rendelkezésre. Nagyszámú irodalom tárgyalja a vágás fő paramétereinek összefüggéseit (anyagminőség, vastagság, vágási sebesség, lézerteljesítmény, vágási minőség). Az irodalmi adatok grafikai ábrázolása után a következő összefüggés állapítható meg: ν = α ⋅ Pt ⋅ β BME Atomfizika Tanszék 2006. 13 18. sz Hallgatói mérés ahol v: maximális vágási sebesség (m/min) P: lézerteljesítmény (W) t: anyagvastagság (mm) α, β kísérleti úton megállapítható állandók. Tiszta polimetil metakrilát esetén: α = 9.25 ⋅ 10 −2 és érdekes módon a legtöbb polimer esetén β=1,35. Tehát polimerekre általában a maximális

vágási sebesség: ν max = α ⋅ Pt 1.35 kifejezésből számolható. Az anyagvastagság növekedésével csökken a lézeres vágás hatásossága. A sebesség csökkenésének fő oka, hogy az anyagvastagság növekedésével kevésbé hatékonyan valósítható meg az ömledék eltávolítása a vágási résből. A lézersugárral koaxiálisan bevezetett gázsugár ugyanis a vágási frontról a vágási rés felé verődik. Ez az elhajlás csökkenti a gázsugár lefelé irányuló impulzusát, ömledék eltávolító hatását. Vágási minőség A megfelelő energia sűrűségű CO 2 lézersugár a munkadarab megömlését és/vagy kémiai bomlását váltja ki. A valóságban minden polimer a megömlő vágás, a kémiai bomlás és az elpárologtatás kombinációjaként vágható el. A különböző anyagokhoz azonban mindig rendelhető egy-egy domináns folyamat. Azoknál az anyagoknál, melyeknél ugyanaz a domináns vágási mechanizmus érvényesül, ugyanolyan a

vágási él minősége. Olvadó vágás A koncentrált teljesítmény bevitel hatására keletkező ömledéket a gázsugár távolítja el a vágási zónából. A vágási feltételektől és az olvadék felületi feszültségétől függően az olvadás hatására kifröccsenő részek mikroszkopikus cseppecskék, vagy a nyomás által extrudált finom fonalak formájában távoznak a vágási résből. A fonalak kezdetben az anyag hátoldalára tapadnak, majd a turbulens gázáram miatt széttöredeznek és leválnak az anyagról. BME Atomfizika Tanszék 2006. 14 18. sz Hallgatói mérés Olvadó vágással vágható polimerek: - polipropilén - polisztirol - polietilén - ABS (Vinilcianid-Butadién-Stirol A fenti polimerek vágásakor célszerű magas levegőnyomást biztosítani, hogy az elolvadt porfelhő a lézer-anyag határfelület elhagyásakor ne gyulladjon be. A túlzott nyomás ugyanakkor a vágási él menti örvénylés miatt a sorja képződést növeli. A

vágás akkor jó minőségű, ha jelentéktelen az olvadék hátoldali felrakódása, a vágási él közel merőleges és a vágás szélessége 0.5-0,8 mm között van. Elpárologtatás Az egyetlen polimer, mely közhasználatban van és amelyet a lézer az elpárologtatás útján vág, a tiszta polimetil-metakrilát (PMMA, plexiüveg). Optikailag tiszta vágási él csak akkor lehetséges, amikor a vágó sugár levegőnyomása elég alacsony (megengedi az olvadék maradványok vágás peremén való megszilárdulását). A vágás során felszabaduló gázokat elemzi Doyle és Kokosa. 98% arányban kisebb mennyiségű benzollal és toluollal összekevert metilmetakrilát tartalmat tapasztaltak. A fennmaradó 2% különleges, 2,5 μ átmérőjű aerosol részecskékből (policiklikus aromás szénhidrogén összetett keverék kompozíció) állt. Mivel a benzol és a fentnevezett gázkompozíció rákokozó szubsztanciának minősül, ezért fontos jó szellőztető berendezést

biztosítani a polimetil-metakrilát lézerrel történő vágása esetén. Az összes polimer lézeres vágásnak melléktermékei karcinogén szénhidrogéneket tartalmaznak, emiatt mindig ajánlatos gondoskodni jó szellőztető berendezésgól. A nem áttetsző PMMA fajták tartalmaznak különböző színező anyagokat is, melyek füst formájában távoznak az elpárologtatás során. A színező anyagok tartalmától függően a vágási sebesség 20%al csökkenhet A PMMA lézerrel történő vágásának gyakorisága miatt említést érdemel, hogy sokszor a védő burkoló papírral együtt kell vágni. Ez a papír nem befolyásolja a vágási minőséget, de a vágási sebességet 10-20 %-kal csökkenti. Névleges anyagvastagságnál a PMMA-t megközelítő 90%-os, vagy kisebb sebességgel lenne vágható, mivel az anyag paraméterei ingadoznak, beleértve az anyagvastagságot is. BME Atomfizika Tanszék 2006. 15 18. sz Hallgatói mérés Kémiai bomlás A polimerek

kémiai bomlás útján (mint fő eltávolító folyamat) történő vágásánál széntartalmú füst kíséri a folyamatot, és gyakran korom rakódik le a vágás mentén. Hőre keményedő polimerek (pl fenol tartalmú és epoxi gyanták) kémiai bomlás útján vághatóak. A hőre keményedő műanyagok abban különböznek a hőre lágyulóktól, hogy a monomerek nem láncban kapcsolódnak egymáshoz, hanem hármas kombinációkként, mint háromdimenziós hálózat. Ez a háromdimenziós kombináció annak az eredménye, hogy minden monomernek több, mint kétfunkciós kémiai csoportja van. Hőre lágyuló műanyagok olvadó vágása esetén nagyarányú eredeti polimer lánc marad sértetlenül a szétválasztott anyagon. A hőre keményedő műanyagok vágásánál a vágási zónában az anyag háromdimenziós vegyi struktúrája megbomlik. Ez a kémiai bomlás magasabb energiát igényel, mint az egyszerű fizikai fázisváltozás az olvadó vágásnál. Nem meglepő

ezután az a következtetés, hogy általában a hőre keményedő műanyagoknál a vágási sebesség kisebb, mint hőre lágyuló műanyagoknál (3 mm-es vastagságú fenol alapú gyantáknál 2,9 m/min - 400 W és a vágási zónában a hőmérséklet magasabb (300 °C – hőre keményedő műanyagoknál és 1000 °C hőre lágyuló műanyagoknál). A vágási él általában extrém módon meredek és egyenletes (mint nem olvadási anyageltávolítás eredménye). A széneredetű port a vágási profilról le lehet törölni (törlőruhával), de az él maradandó sötétsége tipikus jelenség. Más polimerekhez hasonlóan a bevágás szélessége: 0,3-0,8 mm és megközelítően merőleges a vágási él. A kémiai bomlás által vágott csoportok egyik tagja, a PVC külön említést érdemel. A közönséges műanyagok lézeres vágása közben kibocsátott füstök mérgezőek, nagy mennyiségű HCl-t tartalmaznak. Ezen kívül Doyle és Kokosa szerint kisebb mértékben

tartalmaznak még benzolt, vinikloridot, propánt és toluolt. Ezek a gázok keverve vannak 12% speciális polyciklikus szénhidrogén frakcióval és 14% rövidláncú polimer anyaggal. A legtöbb közönséges PVC fajta több mint 70% arányban tiszta lágyított műanyagból áll (a flexibilitás növelése céljából), de ez csak csökkenti a központi problémát a PVC vágásánál, amely a nagy mennyiségű mérgező, maró HCl keletkezéséből áll. Ezzel a problémával kapcsolatban Powel és Young dolgozott ki egy módszert, melyet a Coherent General szabadalmaztatott és abból áll, hogy ammóniát kevernek be a légsugárba koaxiálisan a lézersugárral, mivel a HCl reakcióba lép az NH3 -val és ammónium kloridot eredményez - azaz nem mérgező eltávolítható port -, mely elégethető vagy vízben feloldható. BME Atomfizika Tanszék 2006. 16 18. sz Hallgatói mérés KÜLŐNBÖZŐ VÁGÁSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A CO 2 lézeres vágási

technológia gazdaságossága és minősége szavatolja előkelő helyét a hagyományos és az új, egyéb vágási technológiák között. Egy vágási probléma felmerülése esetén fontos, hogy a vágási technológiák ismeretének birtokában a feladatnak legmegfelelőbb megoldást válasszuk ki. Négy vágási technológia legfontosabb paramétereit ismertetve és összehasonlítva ezen technológiákat a CO 2 lézeres vágási technológiával, az adott feladatra legmegfelelőbb eljárás kiválasztható. A kiválasztott vágási technológiák Nd:YAG lézer Abrazív vízsugár Plazma oxigén Elsőként a szintén lézeres vágási technológia: Nd:YAG lézerrel (hullámhossza éppen egy nagyságrenddel kisebb a CO 2 lézer hullámhosszánál, 1,06 μm ) végzett vágások fő paraméterei (l. táblázat). Anyag lágyacél Korrózió álló acél Vastagság Lézer teljesítmény [mm] [ W] 2.5 350 5.0 350 10.0 350 0.5 120 2.0 4.0 2.5 5.0 10.0 Alumínium 1.0 3.0 Réz 1.0

3.0 Titán 1.0 3.0 120 120 350 350 350 120 120 120 120 120 120 Vágási sebesség [m/min] 0.559 0.127 0.010 1.0 0.45 0.1 0.18 0.038 0.0025 0.5 0.05 0.5 0.05 0.3 Pulzus adatok [Hz/ms] 100 50 30 100 30 60 15 100 30 Vágógáz oxigén oxigén „ 0.5 „ 0.5 „ 1.5 „ „ „ „ 0.5 „ 1.5 „ 0.2 „ 2.00 „ 0.5 Argon 1.5 Argon 1. táblázat Nd:YAG lézerrel végzett vágás főbb jellemzői BME Atomfizika Tanszék 2006. 17 18. sz Hallgatói mérés A plazmavágás tipikus sebességértékeit foglalja össze a 2. táblázat Anyag lágyacél Korrózió acél Alumínium Vastagság [mm] 6 13 25 50 álló 6 13 25 50 100 6 13 25 50 100 Vágási sebesség [m/min] 5.0 2.5 1.2 0.6 5.0 2.5 1.2 0.5 0.2 5.0 2.2 0.5 0.3 2. táblázat A plazmavágás főbb műszaki jellemzői Anyag lágyacél 0. Korrózió acél Alumínium Titanium Üveg Márvány Beton Vastagság [mm] 1.6 13.0 50.0 180.0 álló 5.0 13.0 25.0 1.6 6.0 25.0 100.0 3.0 6.0 12.0 13.0 19.0 25.0 50.0 250.0

Vágási sebesség [m/min] 0.50 0.10 0.038 0.010 0.40 0.15 0.076 1.30 0.50 0.13 0.025 0.50 0.40 0.10 1.3 0.6 0.13 0.4 0.025 3. táblázat Abrazív vízsugaras vágás főbb műszaki jellemzői BME Atomfizika Tanszék 2006. 18 18. sz Hallgatói mérés Abrazív anyag nélküli egyszerű vízsugaras vágási technológia adatait a 4. táblázat foglalja össze, a korrózióálló acélok lángvágásának sebességértékeit pedig az 5. táblázat Anyag PVC polypropilén polycarbonat Azbeszt tábla Hullámpapír, karton bőr gumi formica kárpit Epoxy-üveg Vastagság Vágási sebesség [mm] [m/min] 0.76 2.03 2.16 18.0 7.87 18.3 3.7 1.2 91.2 20.0 1.50 3.15 1.27 18.29 1.77 76.2 9.1 36.6 7.6 2.5 4. táblázat Vízsugaras vágás főbb műszaki jellemzői Anyag Korrózió acél Vastagság [mm] 3.2 6.4 12.7 álló 19.0 25.4 38.1 50.8 101.6 152.4 203.2 254.0 305.0 Vágási sebesség [m/min] 0.4-08 0.4-06 0.3-06 0.3-05 0.2-04 0.15-035 0.15-03 0.1-025 0.07-02 0.07-01

0.05-01 0.05-01 5. táblázat Lángvágás főbb műszaki jellemzői BME Atomfizika Tanszék 2006. 19 18. sz Hallgatói mérés Az öt táblázat adatait a CO 2 lézeres vágás (korábbi fejezet) adataival összehasonlítva egy-egy minősítő jelzőt adhatunk különböző szempontok alapján a különböző vágási technológiáknak a CO 2 lézeres vágáshoz képest. A jellemzők a következők szerint rövidítve: SJ: sokkal jobb, mint a esetén CO 2 lézeres technológia J: jobb, mint a esetén CO 2 lézeres technológia A: azonos, mint a esetén CO 2 lézeres technológia R: rosszabb, mint a esetén CO 2 lézeres technológia SR sokkal mint a rosszabb, esetén CO 2 lézeres technológia BME Atomfizika Tanszék 2006. 20 18. sz Hallgatói mérés A jellemzők szerinti összehasonlítást a 6. táblázat tartalmazza Nd:YA plazma G gépköltség A J Üzemelési költség A A Fémvágás sebesség R J Minősé A-J SR Max. vastagság A SJ

hőhatás Övezet A-J SR Vágási rés A-J SR kerámia Feliratozás R Sebesség Vágás R Minőség A-J Max. vastagság A-J Vágási rés A-J polimerek Sebesség Minőség Max. vastagság Vágási rés Abrazív vízsugár A A oxigén SJ J SR SJ SJ J R SJ SJ SR R SR R J SJ R A A J R 6. táblázat Összehasonlítás CO 2 lézeres vágással BME Atomfizika Tanszék 2006. 21 18. sz Hallgatói mérés IRODALOMJEGYZÉK: 1. POWELL, J, MENZIES, I A: „Principles and applications of CO 2 leset cutting" proc 2nd copf on Materials Engineering 5-7 Nov. 1985 London U K p: 206-213 2. DULEY, W W: Laser Processing and Analysis o( Materials Pelnum Press 1983. 3. SCHUOCKER, D „Laser Cutting" Annual Review o( Laser Procesing 1986 Industríal Laser Handbook p: 87-107. 4. POWELL, J, FRASS, K, MENZIES, I A: „ 2,5 kW Laser Curiittg of Steels; Factory affecting cut quality in sections up to 20 mm, proc 4th Int Symposium on Optical and Opto electronic. Applied Science und

Engineering 30 March - 3 April 1987 The Hague, Netherlands (S. P I E) 5. POWELL, J, ELLIS, G, YOUNG, C D, MENZIES, I A: „Laser Cutting of polymeric materials: An Experimental Investigation" proc !nt Conf on Laser Material ProcessingScience and ApplicaUons 21-23 May 1987 OSAKA JAPÁN. 6. DOYLE, D J, KOKOSA, J M: „Hazardous Byproducts of plastícs Processing wfth C02 lasers" !nt Congress on Applications o( lasers and Electro Optics (ICALEO 85) Nov 1114 1985 San Francisco U.SA 1. STEEN, W M, KAMALU, J N: Laser tafting Laser Mat~na/s Processing edlM. Bass North-Holland Publishing Co 1983 (Chapter 2.) 2. HARRY, J E, LUNAU, F W: „Electrothermal cutting processes using a C02 leset". IEEE Trans on lndustry Applications Vol 1A~ No. 4 July/Aug 1972 p 418-424 3. Coherent General - Commercial Literautre 4. WHITTLE, H R: „A leset based fabrit cutting system" ATOM 220 Feb. 1975 p: 304 5. Ferranti Industrial~ Electronics - Commercial Literature BME Atomfizika Tanszék

2006. 22