Irodalom | Tanulmányok, esszék » Godzsa Anikó - Klasszikus magyar irodalom II

Godzsa Anikó – Klasszikus magyar irodalom II 2004. február 9 Történeti háttér - Történetileg: dualista Magyarország (1869–1918; lezárás: Trianon). - E korszak megítélése negatívabb, mint valójában volt. A két világháború közti irodalomtörténet-írás is elfogadja ezt (bűnbakkereső szemléletmód) A marxisták a kapitalista fejlődés miatt látták negatívan, nem a trianoni sokk miatt - A dualista korral ma sem foglalkoznak; ok: nem kellett átértékelni. Ma: az újabb monográfiákban, összefoglalásokban kezd pozitív megítélés alá esni ez a kor - ami pozitívum lehet • Ez az utolsó korszak, amelyben Magyarország aktívan részt tudott venni az európai politikában. • Magyarországon olyan gazdasági virágzás indul meg, ami máig hat. Pl Budapest vagy más nagyvárosok képe ekkor alakul ki. • Nagyon erős magyarságkultusz jellemző: divat lesz magyarnak lenni; pl.  Jules Verne: Sándor Mátyás  Nietzsche megzenésíti a német

Petőfi-fordításokat  Johann Strauß Jókaitól kér librettót A cigánybáró c. művéhez  Brahms Budapesten mutatja be D-dúr zongoraversenyét  a Szuezi-csatorna tervezője (Ferdinand Marie de Lesseps) Magyarországra jön  1904: James Joyce Fiuméban tanít (pl. Horthy Miklóst is; a kutatók föltételezik, hogy az obszcén kifejezések tőle kerültek be Joyce regényeibe) - A történettudomány hagyományos nézete: a kiegyezés után Magyarország alárendelt volt a monarchiában. - Van egy francia érdeklődés Magyarország irányába: itt lehetne kialakítani a német– osztrák orientáció ellenpontját. - A hadügy Ferenc Józsefnek van alárendelve, a pénzügy és a külügy változik. • 1880–1918: a pénzügy kisebb megszakításokkal magyar (érzelmű) emberek vezetése alatt van (Lónyay Menyhért, Szláv József, Károlyi Béni, Burián István). • 1871–1879: a monarchia külügyminisztere Andrássy Gyula. - ami negatívum lehet (ezeket

főleg a liberális történészek hangsúlyozzák) • csak enyhe liberalizmus volt • megjelenik az antiszemitizmus  ez az 1883-as tiszaeszlári eseményekre megy vissza 1 (a történtek iránt nagyon érdeklődik a magyar és a külföldi politika is; a zsidókat végül fölmentik, így ez éppen nem az antiszemitizmus megnyilvánulása)  1894, Dreifuß-per (a résztvevőit csak utólag rehabilitálják)  ellenérvek  Oroszország, Románia és egyéb európai országok: erős zsidóüldözések vannak, Magyarországon ennek ellenére nem sikerül elterjednie az antiszemitizmusnak  a tiszaeszlári zsidókat fölmentik  zsidóbarátság is van; ok: Haynau pénzbüntetéssel sújtotta őket, mert támogatták 1848-at • választójog (Gerő András tanulmánya, 1988) 1 Ennek az irodalomban is nagy hatása van: Krúdy Gyula, Eötvös Károly, Erdélyi József. 1 -  Ezt közhelyszerűen elítélik azzal az indokkal, hogy ez tartotta fönn a rendszert. 

Valójában: ez az 1848-as törvények átalakított változata; ez Európa egyik legliberálisabb törvénye.  Tarjányi Eszter: nem olyan negatív, mint amilyennek beállítják; ok: olyan gazdasági fejlődés figyelhető meg, amelyben hiba lett volna, ha nem egy olyan választójogot hoznak létre, amely nem tartja fönn ezt a rendszert • megjelenik a dzsentri- és nemzetiségi kérdés (dzsentrik: egy kártékony, élősdi réteget hoztak volna létre a dualista rendszerben) Tisza Kálmán • Alakját negatívan állítják be (Kozáry Mónika új monográfiája már hitelesebben mutatja be). • 1875–1890: miniszterelnök. • Jókai róla és családjáról mintázza a Baradlay-családot; a Baradlay-fiúk mintái: Tisza László, Tisza Kálmán és Tisza Lajos (a legkisebb, Tisza Domokos 1856-ban meghal). • 1860-as évek eleje: Határozati Párt • 1875: fúzió a Deák-párttal A korszak irodalomtörténeti szemlélete - A politikatörténeti események nem

elfogadható határok. - a korszak kezdete • ’50-es évek: már ekkor megjelennek olyan művek, amelyek szakítanak a romantikus történelemszemlélettel  A nagyidai cigányok  Bolond Istók  Kemény Zsigmond röpiratai  Eötvös József műve a XIX. századi irányzatokról • Németh G. Béla: ’60-as évek (Az ember tragédiájának a megjelenésével megjelenik egy pozitivista szemlélet) • az 1870-es évek eleje (új ízek, új problémák).  A nagy eszmék megszűnnek a művekben; helyette az én, a szubjektum kerül a középpontba.  Ez a fajta dezillúzió főleg az első nemzedék nagyjainak a fiainál jelenik meg. Pl Arany László, aki abban nőtt föl, hogy a magyar értelmiség előtt nagy célok vannak, hirtelen bekerül egy olyan világba, ahol a nemzetiségi érzelműek kezéből kicsúszik a hatalom, és a történelmet gazdasági folyamatok irányítják. (pl még Toldy István és Asbóth János)  A korábbi heroikus magatartásformák

helyett: egyéni élet (nincsenek olyan művek, amelyek nemzeti létkérdésekkel foglalkoznak).  Az 1870-es évektől induló idő külön korszaknak tekinthető, mert van irodalmi lecsapódása is. Az ekkori gondok, változások nem generációfüggők, hiszen vannak olyan jelenségek, amelyek nemcsak az ifjaknál jelennek meg, hanem az előzőeknél is (pl. az öreg Jókai vagy Arany János Őszikéi) - lezárás • hagyományosan: a Nyugat indulása • Tarjányi Eszter: Adynak a Ki látott engem c. kötetéig tart A műfajok fő változásai - irányregény • Korábban jelentős műfaj (pl. A falu jegyzője), amely most megszűnik • Mai szóval: tézisregény. 2 Helyette: más, pl. utópia (Jókai: A jövő század regénye); a konkrét politikai kérdések helyett ábrándok jelennek meg. levélregény, naplóregényszerűség: a regények gyakran tartalmaznak ilyen részleteket; pl. • Ambrus Zoltán: Midas király • Asbóth János: Álmok álmodója • Justh

Zsigmond: A pénz legendája megjelenik a művészregény: első képviselője talán az Álmok álmodója; ami már biztos: Midas király fontos a verses regény (Bolond Istók): ez a korszak lényegében a verses regény korszaka (vö. Imre László tanulmánya) realista nagyregény: Iványi Ödön (A püspök atyafisága) – Balzac-féle hangvételű kiváló korrajzregény 2 novella • A műfaji hierarchia élére kerül. • Korábban nem jelentős a magyar irodalomban, most azonban előretör, és a korszak vezető műfaja lesz (főleg az 1890-es évektől). • Föllendül a tárcanovella. • Megjelennek olyan novellák, amelyek nem konkrét kérdésekkel foglalkoznak, hanem megelőlegezik a cselekményességet előtérbe helyező novellákat. líra • A magyar irodalom elsősorban líracentrikus. • Ekkor is egyfajta összetettség, kettős tendencia jellemző.  Arany-féle Őszikék: a szubjektum, a költői én visszaszorítása (kevésbé uralkodó pozíciójú). 

A költői én erős fölfokozása; pl. Ady („én voltam az úr, a vers csak cifra szolga”), Komjáthy Jenő, Vajda János. • megváltoznak az egyes műfajok is  Az ódaszerű szövegképzés elveszti időszerűségét.  Föléled a dal, de már más típusú (chanson-lied, ami egy könnyedebb műfajt képvisel).  Balladadivat (Arany János nyomán), de ez epigonszerű lesz. A megújítás Kiss Józsefnél figyelhető meg  Előtérbe kerül a gondolati jellegű líra (pl. Vajda János, Komjáthy Jenő) • Vezető lírikusok lesznek: Czóbel Minka, Komjáthy Jenő és Ady Endre. dráma • A magyar irodalomban mindig háttérben van, így ebben a korszakban is. • Írnak darabokat, mert kellenek újak, de ezek nagyrészt franciás darabok fordításai. • pl. Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Herczeg Ferenc, Jókai Mór, Tóth Kálmán, Tóth Ede • - - - - 2004. február 16 Jókai Mór - a Jókai-kritikai kiadás • modern, de nem teljes (egyes kisregények

hiányoznak) • minden kötetet más készít 2 Azért nem ismerik, mert megírta ezt, majd meghalt. Ebben a korban sok az egykönyvű szerző; okok: korán meghalnak (pl. Iványi Ödön vagy Toldy István), vagy nem írnak többet (pl Arany László vagy Asbóth János) A recepciót nagyon befolyásolja az életrajz. 3 - - - - 3 Jókai a magyar irodalom legnépszerűbb, de legellentmondásosabb alakja. • Ma is ő „fogy” a leginkább. • Megítélése már a maga korában sem egyértelmű (csodálat és utálat). Fölmerülő kérdés: Jókai életműve megfoghatatlan lenne? • A terjedelem áttekinthetetlen.  1854-ben már 45 kötete van, amelyben több mint tizenkétmillió betű szerepel (ezt Tóth Kálmán számolta meg).  1894-ig (ötven év alatt) 324 kötetet írt. • A belső kánon szerint kb. tizenöt műve nemzeti klasszikus nagyregény • Kisregényei, novellái egy posztmodernebb, groteszk típusú korpuszt alkotnak. Ez nagy terjedelmű, ezért

az életmű egyik recepciós hagyománya azt állítja, hogy Jókai monoton szerző. Péterfy Jenő véleménye: „A tizenegyediknél már unatkozunk, a huszadiknál bosszankodunk” 3 • 1960/70-es évek: egy olyan tendencia jelenik meg, amely nem szimpatizál Jókaival. Ezt hangsúlyozza Németh G. Béla is Ok: ekkor folyik a magyar irodalom átkanonizálása A hagyományos gondolkodás (Jókai, Mikszáth) helyett az elméleti gondolkodás kap hangsúlyt (pl. Asbóth János) A Jókai-recepció mostanában föllendül; ok: olyan narratív megoldásai vannak, amelyek érdeklik a mai irodalomelméletet. Németh G. Béla: három eszköz és két hangnembeli vonás fedi le a belső kánont • három eszköz  Leíró, elbeszélő, megjelenítő, érzelemmel telített belső kisrajz (korrajz-füzér): a Jókai-korpusz szerkezetileg nem összefüggő egész, hanem erősen mimetikus, valóságszimuláló.  Fölfokozottan várakoztató módú, de mindig eleve biztos kimenetelű

cselekményvezetés: csigázza az érdeklődést, de megfelel a stabil elvárási horizontnak.  Ellentétes eszmék és események, szembenálló jellemek kombinációs egyensúlyrendszere jellemzi (ez Gyulai kritikája). • két hangnembeli vonás  Előadása lírai hangvételű – szubjektív jellegű narrációs mozzanat.  Biztonságérzetének érzelmi fölénye alapformáló.  Nem törődik azzal, hogy egy személyiség sokkal összetettebb (ismeretelméleti naivitás).  Nyugalom van a narrációjában, a jellemek nem bonyolultak (vö. Keménynél: Ködképek a kedély láthatárán – Cecil ~ Ameline). Németh G. Béla meglátásai Jókait a populáris irodalomhoz kötik, viszont ami populáris, nem biztos, hogy jó. Szeretünk oppozicionálisan gondolkodni: a műveket vagy-vagy skálára helyezzük • Ady versus Kosztolányi • Petőfi versus Ady • Jókai versus Kemény ~ realisztikus versus romantikus Ezt a gondolkodásmódot Szegedy-Maszák Mihály

fölszámolta. Szilasi László: a Jókai-művek leírásába bevonja a románc fogalmát (ez a Walter Scott-féle regénytípus – angolszász fogalom). Frye (1998): A kritika anatómiája • a románc egyfajta beszédmód • nincs lineáris cselekmény • nincs motiváció Péterfy Jókait Flaubert-hez (Bovaryné) és Sterne regényeihez hasonlítja. 4 - - - • pszichológiai archetípusok jellemzik • allegorikus jellemábrázolás • nincs központi szituáció (a regény kalandregényekre esik szét) • a lezárás sablonszerű („happy end”) Pl. Az új földesúr: vágyteljesítő álom-szemlélet Kemény nem jobb vagy rosszabb, mint Jókai, hanem csak irodalmilag más (nem lehet egy családregényt és egy szonettet összehasonlítani). Eisemann György egyéb meglátásai • Kemény: a jellem és a sors divergenciája – tragikum. • Jókai: a jellem nem idegenedik el a sorstól – happy end (kevésbé jellemző rá a tragikum). • pl.  Kemény

Zsigmond: Férj és nő  Albert két nő között vergődik (egy feudális és egy polgárosult).  Végül belehal.  Jókai Mór: Az arany ember  Timár Mihály is két nő közt vergődik: Noémi (természetes és naiv) és Timéa (egzotikus).  Timár azonban nem pusztul bele a választásba. • Kemény a dráma felől közelíti meg a regényt (nézőpontja elméletileg igazolt, bár a regénynek máig nincs határozott definíciója). • Jókai mitikus: a regényt az eposzból indítja. Értekezései a regényeibe vannak beleírva (kiszólásai az életrajzi szerzőéi). Forradalom és csataképek: „Írjunk mitológiát Amit láttunk, mondjuk rá, hogy mese, különben nem fogják elhinni.” textológiai jellegzetességek • A regényben benne van az elmélet. • Műveit utószóval zárja (valamelyikhez később írja meg); kérdés, hogy ez mennyire a regény része.  Ha igen, akkor megszabja az értelmezést.  Ha nem, akkor nem fontos az értelmezés

szempontjából. Pl.  Az arany ember: a regény 1872-ben íródott, az utószó 1895-ben (ezt úgy írja alá, hogy dr. Jókai Mór, vagyis az életrajzi figura) Más a perspektíva, más a regény narrációja.  Egy magyar nábob: a regény 1852/53-ban íródott, az utószó 1858-ban. Jókai ebben az irányregény megjelölést használja, így Gyulai keményen megkritizálja (a műnek semmi köze az irányregényhez). 4 Jókai narrációja • Jókai szubjektív, de gyakran tesz kitérőket (vö. értékelő próza) Van, amikor nem lehet eldönteni, hogy milyen minőségben beszél, és van, amikor nehéz (pl. Egy ember, aki mindent tud: „egy korábbi regényemben”). 5 • Jókai narrátora gyakran magyarázza a történetet: „Milyen jó volna itt befejezni a regényt, ha a kritika nem volna.” (Németh G Béla ezt elítéli, mert így a mű nem nyitott Ugyanakkor ez lehet a modernség jele is!) 4 Csáth Géza is azt írja A Noszty fiú esete Tóth Marival c. műről,

hogy nem riportregény, bár Mikszáth annak nevezi. Egy szerző tehát nem mindig tudja, mit ír Pl Ady is azt hitte, hogy a Rózsa és Ibolya a legjobb műve 5 Sokszor Mikszáthnál sem lehet tudni, ki beszél (megszünteti a világkép egyértelműségét). 5 Úgy tűnik, mintha egy valóságszimuláló narráció lenne, de a narrációs kitérők megakasztják az olvasót abban, hogy beleélje magát a műbe (a narráció figyelmeztet, hogy itt nem valóságról van szó). Ezzel a posztmodern regénytípus felé nyit Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán • A két mű egy dilógia, talán túlságosan sablonos műnek tűnik (vö. ifjúsági olvasmány) • Az első részt többre értékelik.  Első rész: Szentirmay, Fanny és Flóra; jelen van Wesselényi és Széchenyi is, de nem cselekménybonyolítóként.  Második rész: Wesselényi szerepe aktív, Széchenyiről víziós betét; Katinka. • Egy magyar nábob (1858): irány- vagy tézisregény (első kötete,

mint minden irányregényé, epizódokból áll). • Gyulai Pál: a Politikai divatok nem irányregény, bár az előszavában az szerepel. „Ne írjatok mindig irányregényt – de nem lehet szót fogadnunk, mert nálunk nemzeti élet és személyes sorsok vannak.” • irányregény  Nem a regényirodalom élműfaja, mert gyakran ideologikus, és a cselekmény helyett az eszme kerül előtérbe (Jókainál pont a cselekmény a lényeg).  Megjelenik a magyar viszonyok sajátossága. • Mindkét regény évszámmal indít.  Egy magyar nábob: 1822 (anekdotikus; erős, hangzatos fejezetcímek)  Kárpáthy Zoltán: 1837 (meseszerű sablonosság) • - 2004. február 23 Egy magyar nábob - Az első rész anekdotikus szerkezetű. - Pünkösdi királyság: látszólag nincs funkciója (életképszerű rész); valójában van: Kis Miskának itt kezdődik a „karrierje”. A régi társadalmi rendben levő mobilitást mutatja be (Ellentétben Barna Sándorral, akinek az

élete a polgári társadalom, az új rend mobilitását ábrázolja) - Nem biztos, hogy Jókai értett a politikához, de az életrajzi szerzőt nem lehet teljesen rávonatkoztatni a regényre. 6 • Politikai szempontból Kárpáthy János konzervatív, míg Abellino liberális (XIX. századi értelemben) • Abellino a vágyott politikai irányvonal képviselője, bár csak azért, mert Kárpáthy Jánossal akar szembekerülni. - A Mayer-család a vágyott polgári társadalom negatív oldala (züllés). - Jókai megoldásai dialektikusak; ez alapvető tendencia nála, ami a polgári és a feudális világ ábrázolásában is megjelenik. - Az első rész lezárása: a nábob névnapja és a koporsómotívum. - koporsómotívum • „halállal való szembenézés” • ez az, ami sietteti Kárpáthy János pálfordulását • a Beszterce ostromában is van egy rituális koporsókészítés (Pongrácz gróf), vagy Krúdynál (Napraforgó: Álmos Andor azzal szórakozik, hogy a

szobájában egy koporsót tart, és néha belefekszik) 6 Jókai apolitikussága Az új földesúrban és A kőszívű ember fiaiban is megjelenik: pl. Ankerschmidt vagy Haynau Alphonsine-hoz képest egyáltalán nem gonosz 6 - -  Mikszáth: a koporsó a halálra való készülést jelenti, nem jellemváltoztató  Krúdy: a halál életszerűsége és az élet halálszerűsége (ezek nem választhatók el könnyen egymástól) A második részre kevésbé jellemző az anekdotázás. • A történetmondás jóval lineárisabb, folytonosabb. • Megváltozik Kárpáthy János. • Megváltozik a narráció (sokkal szubjektívabb lesz). • Van egy elvarratlan szál: Mayer Fanny és Szentirmay Rudolf kapcsolata. • Az olvasóra van bízva, hogyan értékeli Fanny és a nábob házasságát.  Azért jön létre, hogy megszabaduljon Abellinótól.  Fanny azért megy hozzá János úrhoz, hogy Rudolf közelében lehessen (és akkor mégsem olyan ártatlan). Jókai ezzel

egy nyitott jellegű műtípust enged meg. (Hasonló A kőszívű ember fiaiban: Ödön és Leonin kapcsolata) • Az agarászegyletről szóló rész nagyon fontos abból a szempontból, hogy fölmerül: talán igaza volt Gyulainak, amikor azt állította, Jókai nem tudta, mi az az irányregény. Ez a szakasz ugyanis ironikus. Kérdés, hogy az irónia belefér-e az irányregénybe Irányregény: szent és ideál formájúnak kell lennie, amin nem illik nevetni. Az eszmén nem lehet ironizálni, és ha mégis, az már nem irányregény. A kőszívű ember fiai előtt: Az új földesúr (Gyulai ezt tartja Jókai legjobb regényének) és a Politikai divatok Az új földesúr hasonló, mint az Egy régi udvarház utolsó gazdája. • Bemutatja, hogyan alakul ki a passzív rezisztenciában való mozgás. • Garanvölgyi is kiszorul az életből, de a regény a magyarságra nézve happy enddel végződik. • A kiegyezés előkészítéséről lehet beszélni: békülés, a politikai

egyensúly kialakítása (ezért sokkal inkább tartható irányregénynek, mint az Egy magyar nábob). • Jókai magyarázata: Ankerschmidt lovagot Haynauról mintázta, aki 1853-ban halt meg, és minden volt, csak magyarbarát nem (valószínűleg nem volt épelméjű: látták magyar ruhában, és állítólag fölajánlotta Schweidel József fiának, hogy örökbe fogadja). Akkor miről lehet szó?  Jókai tényleg nem értett a politikához.  A regényírás független a politikától.  Történelemszemlélete átvette ezt a szemléletet. Politikai divatok - Ma kulcsregénynek neveznénk. - Petőfi figurája két alakban is megjelenik. • Pusztafi: túléli a szabadságharcot és lezüllik (hasonlóan, mint Sárosi Gyula) • valóban meghal Vagyis: az életrajz alapos ismerete nélkül nem lehet elemezni. - Stilizálja önmagát és Laborfalvi Rózát (pl. Judit ~ Benke Judit) Jókai korszakai - Ezt szinte kényszeresen próbálják meghatározni. - Kell benne lennie

egy tudományos szempontnak. - A Jókai-kutatás egy alapvető belső kánont alakít ki. Bizonyos műveket negligálni kell, hogy rendszert lehessen alkotni. Jókainál probléma: életműve nagyon heterogén - Maga Jókai három részre bontja életművét. • 1860-ig 7 - - - • 1860–1880 • 1880-tól Zsigmond Ferenc fölosztása (1924-es monográfia; máig élő) Nagy Sándor fölosztása (1925-ös monográfia) • 1848-ig: föltörekvés (egy kezdő író, aki önálló hangot keres) • 1849–1867: korregény (műfajiságot próbál keresni) • 1867–1894: érett kor • 1894–1904: hanyatló kor Nagy Miklós fölosztása 7 • 1850-ig: a francia romantika hatása jelenik meg nála (Hétköznapok); ez a Victor Hugo és Eugéne Sue-féle francia romantika. Ez az utolsó korszakban, illetve az egyes részletekben (pl Szegény gazdagok) is megjelenik • 1850–1865: nemzeti témaválasztás, anekdotikus formálási módok. • 1867–1880: a polgárosodással való

kapcsolat jelenik meg. A korábbi regényekben az arisztokrácia az uralkodó, ebben a korszakban az alulról föltörekvő polgári hősök a jellemzőek (pl. Timár Mihály) • 1880-as évektől: a hanyatlás jelei (ekkortól már nem tartja jelentős írónak Jókait). • 1890-es évek: föllángolás (bár ez inkább mennyiségi). Bori Imre (1980): Jókainak az 1880/90-es években íródott műveiben több pont is található, ami érintkezik a XIX. századi francia–német irodalommal Az 1890-es években a modern magyar próza prototípusait írja meg (Bori ezt nem fejti ki bővebben) Fried István: Öreg Jókai nem vén Jókai (a kötet elemzései jók, de nincs benne összefoglalás). Szilasi László: Selyemgubó és boncolókés (Jókai-dolgozatok laza gyűjteménye). Jókai főbb regényei • A régi jó táblabírák (1856) • Elátkozott család (1858) • Szegény gazdagok (1860) • Az új földesúr (1862) • Politikai divatok (1862–63) • Mire megvénülünk

(1865) • A kőszívű ember fiai (1869) • Szerelem bolondjai (1869) • Fekete gyémántok (1870) • Eppur si muove (1870) • Az arany ember (1872) • A jövő század regénye (1872–74) A kőszívű ember fiai (1869) - műfajmeghatározás: többféle • történeti regény; ez a jelleg azonban kevésbé hangsúlyos; okok:  A fiktivitás jelzése a regényben gyakran megjelenik (pl. tartózkodik attól, hogy ismert történeti személyeket megjelentessen).  Világost és március 15-ét nem cselekményesíti. • történetírói munkaként is föl lehet fogni (1848 első nagy regényesített földolgozása)  egy történeti narratívakincset hoz létre 7 Nagy Miklós az utóbbi idők legfontosabb Jókai-kutatója. 8 - - -  létrejön egy irodalmi eszközökkel konstruált múltegész (vagyis: egy textualizált nemzeti narratívum keletkezik) • mítosz, eposz  A mitizáltság által a múlt egységesen válik megfoghatóvá.  Baradlay Richárd

és Palvicz Ottó verekedése: mitológiai utalás (Iliász és Niebelung-ének). Leleplezi, hogy itt egy mitológiai jellegű történetírás folyik, de utal is rá, hogy most egy nem mitizált korszakot él. A nemzeti identitástudathoz viszont szükséges a mitizálás.  Az Iliászból való idézés funkciója: egy nemzetközi közösségfogalom legitimációja. A regényben a nemzettudat egy affirmációja jelenik meg Ezt a szöveg retorikai képzése is alátámasztja. Alapvető az ellentétekre való építkezés  Olyan nemzeti identitás jelenik meg, amely mitikus eljárások alapján válik köztünk levő beszéddé (a nemzeti történelemből alkotunk mítoszt). A recepcióban gyakori, hogy a szövegben konstituálódó világ hitelességére rákérdeznek. Pl. a Tisza- és a Baradlay-család hasonlósága (Ami különbözik: Tisza Lajos túléli a szabadságharcot, Kazimir azonban meghal a regény elején) A regény indítása: végrendelet (egy nyílt, fikciót

indító pozícióba helyeződik). • rituális jellegű – veretes szövegszerkesztés • társadalompolitikai jellegű („ne mozogjon a föld”) • Baradlayné az ironikusságig az ellenkezőjét teszi annak, amit a férje végrendelkezett; pl. a temetés  csak zsoltárokat énekeljenek; helyette: Verdi: Nabucco  ne legyenek beszédek; helyette: Lánghy Bertalan beszéde, ami negatívan mutatja be a kőszívű ember életútját A regény vége: végrendelet; de ez nem olyan nyílt, mint Kazimiré. • morális jellegű (Alphonsine csak akkor kapja meg az örökséget, ha előbb megy férjhez, mint Edit) • utólag magyarázza Alphonsine viselkedését Edit felé Az egész regény úgy értelmezhető, mint egy rituális szöveg átírása. Ebből egy nagy metafizikai ellentét adódik, ami a regény mozgatója Hasonló rituális szövegek a jóslatok (pl. Rideghváry) Az ellentét a nevek szintjén is megjelenik. Rideghváry, a kőszívű ember – a másik oldalon:

Marie gyakran imádkozik, és férjével bensőséges a kapcsolata (transzcendens jelleg) A transzcendens jelleg Jenőnél is megjelenik („krisztusi vonás”): halálával „megváltja” a pozitív oldalt. A jellemek az ellentétek két oldala alá vannak rendelve. Átmeneti jellemek nincsenek A házasságok (Ödön és Aranka; Richárd és Edit) a régi rend szerint rangon aluliak lennének. Föltűnőek a regényben a hangnembeli különbségek (összetett modalitás jellemző). • patetikus, fenséges • komikus (pl. Tallérossy Zebulon 8, Mindenváró Ádám) Vö. a Bahtyin-féle karnevalizáció elvével • A szöveg a nyelvi modalitásbeli sokféleségével is akarná jelezni ennek az eszmének (itt: nemzettudat) az összetettségét. • A középkorban kétféle beszédmód volt a jellemző.  egyházias, fennkölt  népies, karneváli jellegű (népi groteszk világ) 8 Beszédmódja nevetséges. Amikor a beszéd ilyen rontott, azt az írásmód is átveszi

Vagyis: a narrátor vele együtt gondolkodik, átveszi az ő beszédmódját. 9 Jókainál is ez jelenik meg: ne csak a magasztos, fennkölt legyen a jellemző, hanem a komikus is. - a regény meseszerűsége • Jókai máshol is gyakran él mesei motívumokkal. • Itt azért érdekes, mert alapvetően egy történeti szituációt ábrázol. Ezzel szemben viszont a mese egy időtlen, tér nélküli dimenzióban játszódik • Pl. három fiú, a legkisebbnek van nagy jelentősége, próbatétel (Kazimir állítja ez elé a végrendeletével a fiait). Úgy tűnik, Jenő próbája a legjelentéktelenebb, de végül kiderül, az övé volt a legnagyobb - Megjelenik a keresztény toposzrendszer: Ödön a Pokol nevű mulatóból jön vissza, illetve az ő vízbe merülése. - Salamon boltja: utalás a balzaci Szamárbőrre. - Az arckép megjelenése: valamiféle mágikus szerepe van. • Baradlayné dialógust folytat férje arcképével • Salamon boltja Ezek az arcképek nem

ábrázolnak, hanem jelenvalóvá teszik az ábrázoltat (vö. Dorian Gray arcképe). - Salamon • Figurája toposzszerű. • Ördögként, kísértőként jelenik meg, de valójában nem az, hanem egy „pozitív Mefisztó”. • A magyar nemzet teleológiáját valósítja meg (föltárja a titkolt végrendeletet Richárdék előtt). 2004. március 1 Az 1870-es évek Jókai-iránya - Itt tapasztalható egy erős váltás (lényegében már A kőszívű ember fiai után). - Mintha változna a narratív technika. Igyekszik megkötni, nehogy az olvasó félreértse a regényt. Pl Az új földesúr: „Sose bosszankodjál, másodszülött olvasóm, hogy annyi latin mondást találsz egy lapon” (Ez a korábrázolás kelléke, nem kell egy nyitottabb értelmet belegondolni.) - A szövegét uralni képes narrátor elsőbbségben van velünk szemben. Ez most (1870-től) kezd felszínesebbé válni (legalábbis ez a látszat). Pl Egy ember, aki mindent tud: itt már nem tudja uralni a

történetmondást, mert Rengeteghy Ottó önálló életre kel, és ő írja a regényt, amit Jókai csak lejegyez. (A kiszólás gesztusa még itt is megvan, de sem a beszédmódot, sem a cselekményt nem tudja uralni) - Gyakoribb lesz, hogy más műveire hivatkozik. Ez a szerző látszólagos változatlanságát mutatja. - Egyre több a nyelvjáték (pl. Az arany emberben az arany szó jelentései) - Előtérbe kerül az irodalmiság. Pl Rab Ráby (1879): mintha A kőszívű ember fiainak az ellenregénye volna. Minden fejezet előtt van egy régies helyesírású mottó (anakronisztikus, történeti jellegű) Ez hasonló, mint Aranynál az Ilosvai-idézetek, de itt nem olyan egyértelmű hitelességbiztosítók, mint a Toldi esetében. - Megszűnik az irányregényszerűség, az irodalom eszközszerűsége. Megjelenik viszont egy másik fontos szövegképzési mód, az utópia. Ennek két nagy fajtája van • térbeni utópia (pl. egy sziget) – az irodalomtörténet-írásban

ennek van nagy hagyománya (pl Az arany ember) 10 • időbeni utópia: ez nem egy elkülönített szigetre lokalizálódik; kisebb hagyománya van, és a XX. században válik népszerűbbé (pl Orwell); pl A jövő század regénye Az arany ember - A magyar irodalomban a szigetszerű utópia alapműve. - Úgy tűnik, mintha ez lenne a Jókai-kánon legjobbnak tartott műve. Talán azért is, mert már nem irányregény (politikailag nem próbál befolyásolni, csak egy esztétikai szférában tart bennünket). - Megjelenik az én, a szubjektum problematikája. - A regény távol tartja magát a történelemtől, a magyarságtudattól; éppen ezért nehezen állapítható meg, hogy melyik korban játszódik. Nagy Miklós számítása szerint az 1830-as években, de konkrét évszámot ő sem mond (ezután nyomozni kell). Ez is mutatja, hogy nem a történetiség a fontos. - Sokkal közelebb áll az elvágyódásregényekhez (lineáris fölépítésű). - A történet sokszor

előre sejteti, motiválja a történteket. Pl Noémi és Timéa első találkozása a szigeten (amikor egymás szemébe néznek, úgy tűnik, mintha sejtenék az eljövendőt) - A regény elszakad a határozott politikumtól, így a romantikus elvágyódás felé tolódik. Alapvető benne a mitikusság. • egyértelműen mitizált tulajdonságokkal jellemezhető szereplők • nyílt, kifejtettebb és többszálú • erre a nem leplezett mitikus, egyetemes távlatra hívja föl a figyelmet a regény kezdete (hasonló: Fekete gyémántok) – ezáltal egy rejtélyes lételméleti távlat lesz megfogalmazva a műben - Németh G. Béla szerint a táj- és jellemábrázolás jelképszerűvé válik (még jelképesebbé, mint eddig volt). - Itt érezhető a legjobban a jellemábrázolási felületesség: Timár Mihály jóval összetett, emberibb jellem, mint a többi Jókai-hős, aki soha nem hibázik. • Itt azonban megszűnik a morális biztonságtudat, és Timárnál nincs

belülről meghatározott cél. Hangsúlyos, hogy ő nem nemesi származású (ellentétben a Baradlayfiúkkal, akik származásukkal öröklik nemzeti elhivatottságukat is) • Útját saját magának kell megvalósítania (a mű így nevezhető identitásregénynek). - Timárnak két létforma közül kell választania. • hétköznapi (Komárom) • transzcendens (sziget) - A hagyományos recepció életrajzi megközelítésű. • Timéa – Róza • Noémi – Lukanich Ottilia Ez az értelmezés azonban nagyon távol áll a Jókai-regényektől, főleg ettől. (Ez ugyanolyan komikus, mint amikor Az ember tragédiája kapcsán Fráter Erzsébet magánéletéről beszélnek.) Ok: a szöveg leválik a hétköznapokról, és egy nagy metaforikus jelképpé válik - Egyszerre több történetet szed össze. Ezek archetipikus történetmorzsáknak tekinthetők, melyek az európai embernek születésétől a fejében vannak. De Jókai nemcsak összeszedi, hanem transzformálja,

értelmezi is őket. Éppen ezért egyes történetek fölismerhetők, mások nem • Odüsszeia  Ez az első ilyen referenciatörténet.  Formális jellegű kapcsolat: a főhős hajós, talpraesett, ügyeskedő figura.  A szövegben két-három alkalommal is görög nevűként említik Timárt („ha akarom török, ha akarom, görög”). Sándorovics Cirill kétszer is mondja neki 11 - - 9 Ez azonban olyan idézőjeles kapcsolat.  Egy fontosabb kapcsolat: Odüsszeusz találkozik Polyfémosszal, akitől úgy menekül meg, hogy letagadja a nevét; „Senkise” néven határozza meg magát; itt:  megjelenik a Senki szigete, amelynek Timár a kormányzója  utolsó fejezet: a „Senki” mint név – ez itt létértelmezés, létválasztás, nem pedig alkalomszerű esemény, mint Odüsszeusz esetében (Timár úgy veti le nemesi nevét, a Levetinczyt, mint a világi életét)  Fölidézi az Odüsszeia szüzséjét, de el is tér tőle. Odüsszeusz

visszatér Pénelopéhoz, Timár azonban nem tér vissza Timéához Az Odüsszeusz-féle visszatérés azonban itt már nem járható út; a hazatérésnek egy másik útja válik járhatóvá. • Senki szigete – boldog sziget; előfutárok  Hésziodosz  Lukianosz: Igaz történetek c. traktátus (ironikus kifordítás, hiszen a jólét és a boldogság miatt egy szellemi elhülyülés következik be) 9  Erasmus: A Balgaság (Morusszal együtt fordítja Lukianoszt)  komoly földolgozások  Swift: Gulliver utazásai  Defoe: Robinson Crusoe kalandjai Igaz, hogy ezek komoly földolgozások, amelyek viszont átértékelik a dolgot (polgári mítosszá).  Tompa Mihály: Boldog sziget (1857; ez egy naivabb viszonyt föltételez) – Eldorádóként nyúl hozzá  XX. század: a korábbi vágyvilág itt már utáltként jelenik meg (pl Aldous Huxley, Orwell). Tarjányi Eszter és Eisemann György véleménye: a szigetmotívum egy létlehetőséget jelent, nem pedig

egy konkrét társadalmat. kronotoposz (Bahtyin) • a regények tér- és időszerkezetét fogja egybe (ezek nem választhatók el egymástól) • a tér és az idő szoros összefüggésben áll egymással; vannak típusok  próbatételes kalandregény (tér és idő nélküli)  szalonregény (szűk tér és idő) • Az arany ember: két fő kronotoposz van  komáromi (a szigeten kívüli): hétköznapi tér- és időfölfogást szimulál  szigeti: időtlen és kvázi tér nélküli (transzcendenssé válik) Megjelenik a keresztény jelleg is: a szigetet az édenhez hasonlítják. Jellemző a túlvilági jellegű antik mítosz is: Timárnak formális módon meg kell halnia, hogy az édenbe juthasson. a Jókai-szövegek utószava: átalakítja az értelmezést; Az arany ember esete: • ha az utolsó fejezet, akkor nem lehet eltekinteni tőle • ha az életrajzi szerző későbbi észrevétele: akkor nem a regény része motívumok • boldog-sziget motívum 

Jókainál meghatározó (novellák, regények)  pl. A Nepean szigete, Ahol a pénz nem isten • Barta János kiemeli a Niebelung-kincs jelentőségét, bár ez elég rejtett, mert csak az elsüllyedt hajó köti össze őket, és a kincsnek itt nincs olyan végzetes ereje. • Több értelmező megemlíti a Hamupipőke-motívumot a Brazovicsnál nevelkedő Timéa esetében (hasonló: Edit A kőszívű ember fiaiban). Ha valaminek egyszer megírták a paródiáját, azt már nehéz komolyan venni. 12 Midasz-motívum  Jókai hozzáfűzése az angol nyelvű fordításhoz: Midás az, akinek a kezében minden arannyá válik  Midaszhoz két legenda kapcsolódik  Midasz vendégül látott valakit, és jutalmat kérhetett. Ő azt kéri, hogy minden, amihez hozzáér, változzon arannyá. Ez azonban a visszájára fordul, mert az étel és az ital is arannyá változik.  Midasznak két isten közt kell döntenie, de rosszul dönt, mert Pánt választja. Apolló ezért

bosszúból szamárfület tesz a király fejére. Midasz ezt szégyelli, ezért sapkát hord. A szamárfülekről csak a borbély tud A borbély nem árulja el az embereknek a titkot, csak belesuttogja egy árokba. Itt később nád nő, ami visszasusogja, hogy Midasz királynak szamárfüle van.  Jókai a második mítoszra utal. Egy megjelenés: Timárnak megmagyarázhatatlan jókedve van, és Athalie mindent megadna, hogy megtudja ennek az okát. A Senki szigetének a nádasa azonban enm suttogja el neki. Illetve: a nádas eltakarja a szigetet Vagyis: a mítosszal ellentétben a nádasra a titoktartás, és nem a kibeszélés jellemző.  A cím a másik mítoszra utal.  arany: a szecesszióban hangsúlyosan jelenik meg  a századforduló magyar irodalma  Mikszáth Kálmán: Az aranykisasszony  Gozsdu Elek: Az aranyhajú asszony  Móricz Zsigmond: Sárarany  Wohl Janka  Ady Endre: Vér és arany  a regényben többféle értelemben is megjelenik 

metaforikusan: azért aranyember, mert becsületes, nemes, nagyvonalú (a legtöbbször így kerül elő) 10  metonimikusan: amihez nyúl, az arannyá válik (ez egyszer jelenik meg az Ez is tréfa c. fejezetben) – ez nem kerül domináns helyzetbe a műben A cím és az utószó az aranycsinálást teszi meg fő referenciaszöveggé, a tartalom viszont a szamárfüles mítoszt. Mindkét történet problémája: az adott szituációban való választás nehézségét szimbolizálja (egy bizonyos szituációban rossz döntés jelenik meg). Mindkét történet metafizikus értelmezése: az arany életidegenségét akarja megmutatni, és nem az aranyat kell választani. Timárnak viszont alapvetően nem a választás a fő problémája (Komárom/Timéa – sziget/Noémi), inkább az, hogyan valósítsa meg választását mindenki számára megnyugtatóan (ebben a helyettes-halott motívum segíti) A mítoszok megjelennek, de nem képezik le az eredetieket. Timár gazdagsága nem a

becsületességéből ered. Ezt a regény cselekménye is alátámasztja Barta János szerint ez erőltetett a regényben, ezért biztos, hogy van más irodalmi háttere Hiszen, ha odaadja Brazovicsnak, ő elveri az egészet, így Timéának semmi sem jut (Timár lelkiismeretében ezért látszólagos konfliktusok vannak.) Timár megosztott „személyiség” • Odüsszeusz-féle: csalafinta • az odüsszeuszi jellemmel összeegyeztethetetlen: lélektani konfliktusok A fikcióval való játék a történet részévé válik (az író azt mondja, a nagymamája testvérétől hallotta a történet végét egy hajóúton, a többi részt pedig ő találta ki). • - - 10 Legelőször az incipiens nevezi így ebben az értelemben, majd később a miniszter is. 13 - Az utolsó fejezetben a narrátor azt jelzi, hogy ő már gyerekkorában találkozott Timárral. Egyrészt azt mondja, a történet reális, ugyanakkor az imagináriuson keresztül fiktívvé is varázsolja ezt a

történetet. 2004. március 8 A jövő század regénye (1872–74) - Az utópia szempontjából Az arany ember párja, csak itt az időbeli sík jellemző. - Az Otthon állama: utópia az utópiában. - A cselekmény indulása: 1951 (Habsburgi Árpád, fenyegető oroszok, technikai találmányok, rejtélyes betegség). - Jókai ezt a „stílust” Vernétől tanulta; vö. Egész az északi pólusig (Verne-paródia) - Jókai már itt „tudja”, hogy a repülőgép korszerűbb lesz, mint a léghajó. - Műfajisága: tudományos fantasztikum (de ez a fogalom Jókai korában még nem élt). Vö Jókai előszava: még maga sem tudja, milyen műfajba sorolja a regényét. Úgy határozza meg a műfajt, hogy azt mondja el, mi nem. Vagyis: van igénye rá, hogy meghatározza a műfajt, csak nem talál rá szavakat. (Vö Az ember tragédiája, ami szintén valami egyedi műfajspecifikumként jelenik meg.) - A regény nyitánya ellentétes Az arany emberével. • Az arany ember: a

makrovilágból jut el a bensőséges azíliumba (a szubjektum önmagába menekül). • A jövő század regénye: a mikrovilágból megyünk át a makrovilágba – egy kis, mindennapi történetből (Habsburgi Árpád névnapja) a világuralom, az űrig Különbség: A jövő század regénye nincs annyira megszerkesztve. - Regényidő: 1951–2000. 11 - Jókai hatása: nagyon erjesztő; több mű is megjelenik, ami a jóslatirodalomhoz tartozik. • Bernolák Nándor (1872–74): 1943-ban kitör a világháború, ami 1950-ben ér véget. A terület Varsóig fölég, a magyar hadsereg pedig Oroszországban van. • Privigyei Pál (1887): Magyarország nem volt, hanem lesz. A regényidő 1914–2000 közt játszódik. Bemutatja Rudolf leszármazási vonalát 1976: I Habsburgi István reformokat hajt végre 1980: kitör a kommunisztikus forradalom, amelynek vezetője a pápai titkár. A magyarországi diplomácia az oroszokat kéri föl a fölkelés leverésére, és István lányát,

Valériát teszi meg bábkirálynak. Akik tiltakoznak ez ellen, azokat Szibériába száműzik Az iskolában több tárgyat is oroszul tanítanak A magyarok a kormányozható léghajó föltalálásával kerekednek az oroszok fölé 2000: már a léghajók őrködnek a béke fölött. • Farkas Gyula: Az utolsó ütközet 2453-ban  verses formájú  megtalálják Attila sírját  egyesült támadás Magyarország ellen (latin, germán, szláv)  a pápa átteszi a székhelyét Budapestre  technikai találmányok (golyóálló ruha, távolba halló készülék) • Tóvölgyi Titusz: Az új világ (1888)  regény a kommunizmus és a szocializmus társadalmából  regényidő: 2003–2004  Budapesten játszódik  a kommunizmus keretében megvalósult az Európai Unió  a gyerekeket intézetben nevelik  az új nyelv mesterséges (ez az eszperantó előnyelve) 11 Reinhardt Koselleck: Az elmúlt jövő – a jövő benne van a jelen kultúrában (bele van

kódolva). 14  a házasságokat kéthavonta meg kell újítani  egy nagy probléma: a szépek és a csúnyák közti egyenlőséget nem tudták megvalósítani, ezért a csúnyák föllázadtak  ez már nem Jókai-imitáció  talán nem is tartozik a sci-fi kategóriájába, mert itt a technikai találmányok már nem fontosak  egy teljesen fiktív társadalmat ábrázol • Beöthy László: A jövő század regénye (1895)  alkalmi jellegű írás  regényidő: 1950  nagy a befolyása a Rákosi-családnak (ez irodalmi szempontból kiemelkedő; a marxisták nem szeretik őket, és konzervatív irredentának bélyegzik őket)  vannak technikai találmányok  a politikusok sertésként záródnak be az ólba (vö. Orwell) • Károly Sándor: 1894 c. regény (1934-ben jelenik meg) • Godányi Zoltán: Repülőgépen az északi sarkra (1909)  fantasztikus regény 1956-ból  1956 nagy jelentőségű esemény: egy korszakalkotó világcsata zajlik,

illetve becsapódik egy meteorit 2004. március 22 Jókai öregkori regényei (utolsó korszak) - A szakirodalom nem túl értékes korszakként tartja számon ezt az időszakot. Amit méltatnak: Sárga rózsa (ez a betyárvilág Móricz felől jól olvasható) Ami ezt a művet jellemzi: • a helyi színezet kiemelése • a cselekmény lefokozása - A többi művet jótékonyan lekezelik. • A lélekidomár (1888–89) • Gazdag szegények (1890) • A tengerszemű hölgy (1890) – E/1 • Nincsen ördög (1891) – E/1 • De kár megvénülni! (1896) – E/1 • Sárga rózsa (1896) • Öreg ember nem vén ember (1900) – E/1 • A mi lengyelünk (1903; ez sokat mutat az érett Jókaiból) • Ahol a pénz nem isten (1904) – E/1 • A börtön virága (1904) - általános jellemzők • Inkább a kisregény a domináns. • Előtérbe kerül a perszonális narráció (ez korábban alig jelentkezett; talán: Mire megvénülünk, Asszonyt kísér – Istent kísért). •

Megnő az irodalmi sablonok száma; ez az irodalmiasság szinte tüntető. Mintha az irodalmi elvárásokat akarná kijátszani Pl A mi lengyelünk, ami A kőszívű ember fiainak a parafrázisa. Szüzsé szinten hasonlóak, csak az előbbiben mindenkiről kiderül, hogy nem az, akinek lennie kellene (pl. a hős antihős) • Sok az önreflexió és a kiszólás. • Gyakori az életművön belüli játékos utalásrendszer. 15 A nyelvi játékosság is nagyobb szerepet kap, mint eddig. A lélekidomár ebből a szempontból tartozik ide (bár még van benne a hagyományos Jókai-narrációból) • Megjelenik a világirodalmi jelenségekre való ráhangolódás. Bori Imre állítása: Jókai a ’90-es években a XX. századi magyar próza változatait hozza létre. 12 Fried István: Öreg Jókai nem vén Jókai (ez az utolsó korszak rehabilitálása, újra fölfedezése, elismerése). A ’90-es években a kísérletező próza válik uralkodóvá. Úgy tűnik, egyes művek

naturalista regények, de egyben paródiái is a naturalista regénynek; pl. Gazdag szegények A tengerszemű hölgy • Önéletrajz, de nem a hagyományos értelemben, mivel nem az író van a középpontban (az elbeszélő háttérbe kerül). • A középpontban végig Erzsike van (hasonló: a XX. századi szubjektumfölfogás) • Erzsike szeme mindig más színű: megismerhetőségét ez a metafora képezi le (személyisége leírhatatlan). – Ez a metafora a személyiség megfoghatatlanságának a XX századi tapasztalatával szembesít. Gazdag szegények • Párhuzamba vonható a naturalizmussal. • két szálon futó történet  lepusztult bérházban élő társadalmi réteg  grófi vonal  a grófkisasszony anyja elszereti lánya jövendőbelijét  a gróf öngyilkos lesz, mert eljátszotta a vagyont  a lány elmegy varrónőnek (a saját anyjának hímezi a kelengyét), és megismer egy Paczal János nevű közrendőrt, akivel összeházasodik  a

grófkisasszony anyja megbotránkozik • Jókai olvasta Haraszti Gyula könyvét (1886) a naturalizmusról, sőt Zolával is levelezett, a regénynek mégsem azt a szálát nevezi naturalistának, ami valóban az. • Megjelenik a szecessziós vonal is (hasonló: Ambrus Zoltánnál a kakastollas ember története). • A lelki gazdagságról szól (ellentétben az 1860-as Szegény gazdagokkal). • A cím nem válik kifejtetté a műben. Nincsen ördög • E/1: perszonális narráció. • Keret: egy férfi utazik a vonaton; katasztrófa történik, és megment egy gyereket, aki Silver King fia. • Silver King egy magyar ember, aki elmondja a saját történetét (egymásnak átadott perszonális narráció). • Van benne utalás Az arany emberre. De kár megvénülni! • E/1-ű forma. • Történetszövése hasonló, mint az Egy ember, aki mindent tud c. regényé • A narrátor hangsúlyozza, hogy ő nem író; úgy tűnik, mintha valakinek diktálna. A regényt kiszólások

szakítják meg (mintha a leírónak beszélne) • Nincs lineáris, ok-okozati levezetés; a történetek akár föl is cserélhetők egymással (dekameronszerű kapcsolódás). • - - - - 12 A modern magyar próza legfőbb változatainak a prototípusait alkotja meg. 16 - - - • Végül azt állítja, az egyik szereplő (Amarillisz) csinálta ezt az egész regényt. • Utalás van A kőszívű ember fiaira (Palvicz Ottó esete). Öreg ember nem vén ember • Alcím: Képzelt regény. • Mintha a végletekig játszaná az előbbi technikát. • Egy történet megírása négy módon (nem regény, inkább novellafüzér). • alap: özvegy öregember  elvesz egy idősebb nőt  kiszemel magának egy híres világszépét  elvesz egy fiatal szende lányt, és ő is megpróbál fiatalnak látszani  elvesz egy fiatal lányt, és atyaként gondoskodik róla narrátorok:  első narrátor: mintha Jókai lenne (korábban regényíró volt, de a házassága

után erről lemond)  második narrátor  teljesen eltávolítja magától Jókait („valami Jókai nevű regényíró”)  egyáltalán nem ért az íráshoz  harmadik narrátor: regényíró; hivatkozik korábbi munkáira  negyedik narrátor: festő, aki elutasítja, hogy ő az életrajzi szerző Úgy tűnik, mintha Jókai minden önnarrációs módszert ki akarna próbálni, kivéve az igazi önéletrajzot. A mi lengyelünk • Összekapcsolódik a lengyelség és a dzsentrikérdés; ami összefogja őket: léhűtőség. • A lengyelség Mikszáthnál lesz jelentős (élősködő rétegként jelennek meg). • A regény ezt a típusú témát játssza ki, bár végül a lengyelről kiderül, hogy zsidó. Ahol a pénz nem isten • Robinzonád. • Az életmű egyfajta lezárásának tekinthető. • Pénz nélküli társadalmi rendszer. • Valós eseményt dolgoz föl: a bécsi udvarból eltűnt egy herceg (Orti János), miután elvett egy polgárlányt, majd

hajóskatasztrófát szenvedett. • Erős keresztény szimbolika jellemzi. 2004. március 29 (Kiczenko Judit) - 1830/40-es évek: több művészeti ág is újraéled (pl. zene: Ábrányi Emil és Ábrányi Kornél) - 1840-es évek: egy új generáció születik – a reformkori terveket elgondoló és megvalósító apák fiai. • 1842: Pongrátz Emil báró, író (szakirodalmi műveken kívül ír verseket, elbeszéléseket és egy regényt: Gyöngyvirág, 1863) 13 • 1844  Arany László  Toldy István • 1845: Asbóth János • 1849: Beöthy Zsolt (nagybátyja Beöthy László, aki több regényt is írt) 13 Mikszáth erről a történelmi Pongrátz-családról ír. 17 - - - - 14 Ezzel a nemzedékkel Németh G. Béla foglalkozik (kedvence: Arany László) Szerinte a magyar irodalom egyik legmagasabban kvalifikált nemzedékéről van szó. A német nyelvvel szemben passzív rezisztencia figyelhető meg (az egyik legjobb példa Toldy István, aki még

Schedelként született). Még mindig a jogi szakma dominál (jogot végez Arany László is). 14 más jelentős személyek • Eötvös Loránd, aki a természettudományok területén kiemelkedő (Eötvös József fia) • Pál László  székely  barbizoni festőiskola  impresszionista • Munkácsy Mihály (München, Párizs: magas szakmai képzettségű) • Mednyánszky László (München, Párizs) • Károlyi Béni  pénzügy- és hadügyminiszter  Asbóth János is nála fog szolgálni Peregrináció jellemző (szinte mindenki elmegy Európába). • Arany Lászlót nagyon érdekli a nyugati demokráciák fölépítése, parlamentje (tanulmányokat is ír, az egyik legjelentősebb a Franciaországról szóló). • Toldy Istvánt apja klasszikafilológusnak szánja, mert tizenöt éves korában megjelent egy görög fordítása (mégis jogász lesz belőle). Már kezdettől a sajtóban dolgozik, de van fő állása is. Emellett ő is megjárja Európát

Eszményítik a polgári társadalmat és a polgárt. Asbóth János mérnök végzettségű (mint Darvady Zoltán). Beöthy Zsolt valamiképpen kivétel, hiszen ő az egyetlen bölcsész végzettségű irodalmár (Arany János is ez lett volna, de nem fejezte be az erre vonatkozó tanulmányait). Arany János születésnapja március 2-án van; ezt továbbra is megtartják, és több vendég is lemegy hozzá Nagykőrösre. • akik nem  Toldy Ferenc (viszonyuk kissé felszínes)  Petőfi már nem él  Tompa Hanván él, így messze van • akik igen (csak pestiek)  Jókai Mór  Kemény Zsigmond  Deák Ferenc  Eötvös József (azt mondja, a fél karját odaadná, ha ő írta volna a Toldit)  Csengery Antal  Gyulai Pál az előző nemzedék politikai beállítottsága • Deák, Eötvös, Kemény és Csengery: centralisták (később ők alkotják a Fölirati Pártot. 1850: Deák egy vadászaton kifejti a passzív rezisztencia elvét (mindent meg lehet tenni,

kivéve a forradalmat, mert az aktív). • A Határozati Párt vezetője Teleki László, aki az ’50-es években Párizsban van. 1861es öngyilkossága jelenti a határozatiság csődjét Az új nemzedék el van kötelezve az apák miatt egy bizonyos politikai irányba. Érdekes, hogy ezek a fiatalok mind Deák-pártiak lesznek. politikai „megmozdulások” Közgazdaságtan ekkor még nem volt; a Közgazdasági Egyetemet Teleki Pál alapítja 1920-ban. 18 Toldy István már piarista diák korában szervez egy teakört; ennek tagjai később jelentősek lesznek a politikában. • 1859: Kazinczy Ferenc éve – mindenki őt ünnepli (egész évben). Ezeket az eseményeket többször betiltják, Kazinczy Gábort még a zsandárok is elviszik • 1860 tavasza: Széchenyi István öngyilkossága újabb „lehetőség” a demonstrációra (a gyülekezés még mindig tiltott, de a gyász okán össze tudnak gyűlni). • 1860. március 15: Táncsics szervezkedik; Toldy István és

a teakör is részt vesz benne Amikor a tömeg közé lőnek, egy elsőéves jogász, Forignac Géza megsebesül, majd meghal. • az 1860-as évek közepe: Kávéforrás Kör (ebben a vendéglőben van a törzshelyük)  Ehhez a körhöz Asbóth János is csatlakozik.  Ez az irodalmi kör kifejezetten nemzedéki alapon szerveződik.  Másik elnevezése: Új (Fiatal) Magyarország; ehhez hasonló már létezett.  Fiatal Magyarország: Petőfi és a Tízek Társasága  Ifjú Magyarország: Bajza, Kazinczy Gábor Több perspektíva is létezik, pl. emigráció Ennek szellemi vezetője Kossuth Lajos, katonai vezetője Klapka György (Görgey itthon van). Ők forradalmat akarnak, és 1866-ra már minden készen áll. Bismarck is erősen támogatja őket A Klapka-légióba Asbóth is belép (de hazajövetelekor a Deák-párthoz csatlakozik). 1867: kiegyezés (a műveltség és a nemzetközi tapasztalatok alapján látják be, hogy erre szükség van, hiszen Magyarországnak

egy mediátor-civilizációnak kell lennie a kelet és a nyugat között). 15 • Ezt teljes egészében az előző generáció valósítja meg; szöveg: Kemény Zsigmond és Csengery Antal. • A fiatal nemzedék számára ez az első nagy pofon, hiszen az elmúlt másfél évtizedben az idősebbek arra készítették föl őket, hogy ők fogják végrehajtani. • Ennek ellenére nem történik radikális konfrontáció a két nemzedék közt. Ok: belátják, hogy „ez van”. • Az idősek közül sem mindenki ért vele egyet (pl. Arany János), de ők is belátják, nem lehetett mást tenni. • Van, aki átmeneti megoldásnak tartja (pl. Toldy István) • Van, aki egyetért vele, és véglegesnek tekinti (pl. Beöthy Zsolt, Rákosi) 1867: megindul az Andrássy-kormány tevékenysége. 1869: lezajlik az első szabad választás, de lehangoló eredményt hoz. 1870/71: befejeződik a kormányzási kurzus. A fiatalok érzik, nem úgy működnek a dolgok, ahogyan kellene A

polgárosodás egyáltalán nem következik be; ami megvalósul, az rémülettel tölti el őket. Műveikben megvalósul az elképzelések paródiája, karikatúrája Regények jelennek meg (ezek a kétségbeesésről árulkodnak). • 1871  Toldy István: Anatole  Arany László: Délibábok hőse (szatirikus, paródia; egy nagy kétségbeesésből születik) • 1872, Beöthy Zsolt: Bíró Márton • 1875  Ábrányi Kornél: A dicsőség lovagja  Rákosi Jenő: A legnagyobb bolond • - - - 15 Asbóth pl. azt írja egy Bosznia-Hercegovináról szóló tanulmányában, hogy Magyarországnak kulturális miszsziója van Boszniával kapcsolatban (Asbóth az első Bosznia-szakértő, az egész világ ebből a műből ismerte meg ezt a területet). 19 - - A kapitalizmus azon formája jelenik meg, ami imperializmus. Ezt többen, egymástól függetlenül is leírják Pl Toldy István és Asbóth János A szabadság helyett szabadosság, anarchia, szabad rablás és

durva kizsákmányolás valósul meg. Toldy István: Andrássy csak egy dolgot ismer, és ez a zsarnokság; akit nem tud megvenni a cirkusszal, azt megveszi a kenyérrel. Az ideális célt a népben sem találják meg, sőt már abban is kételkedni kezdenek, hogy létezik-e egyáltalán olyan, hogy szabadság. Megszűnnek a (fél)múltban játszódó regények. A jelen lesz a jellemző Megváltozik a nyelvezet is: a műbe a modern (élő) nyelvet viszik be. (Az első Gyulai Pálnak az Egy régi udvarház utolsó gazdája c. műve) A XIX. század folyamán megszűnik az abszolút hős; a teljes hétköznapi szereplők a jellemzőek A történet rendkívül egyszerű (jelentéktelen lakások, egyszerű vendéglők, piszkos utcák) 1890: a polgári házasság bevezetése Magyarországon. 2004. április 19 (Kiczenko Judit) Vajda János versei - Költő barátomhoz (az 1850-es évek közepe) - Meghasonlás - Sirámok (1854) • I. A költői kép ereje abban áll, hogy a nagyon finomat,

parányit (hajszál) állítja szembe a hatalmas tömbbel (vadon). „Száll a hegyre barna felhő, Zúg alatta már az erdő. Észrevétlen langy lehelet Rázza a faleveleket. Hajaszáli a vadonnak:” Az egyik legtökéletesebb dal a magyar irodalomban (Petőfi után). „Az a nagy bú, amely téged Vádol, örök nagy természet; Mely kiégett szívvel kérdi: Mért születni? minek élni?” • • - IV.: a legjelentősebb darab a ciklusban és Vajda életművében „Hova lett a nap az égrül? Hirtelen hogy elsötétül! Mintha állana ítélet, Valakit kivégeznének. Halálcsöndesség az erdőn; Néha hull alá rezzentőn Egy-egy levele a fáknak, Mintha könnyet hullatnának. Volt bimbójuk, volt viráguk, Szerelemnap sütött rájuk; Ölelkeztek a szellővel, Susogtak az éneklővel. Hideg szellő száll a fákra, Tövig átborzadnak rája; Mintha hóhér keze volna, Mely szemeiket befogja. Mit sírnának, könnyeznének? Hiszen ők virultak, éltek. Az, hogy mostan

elhervadnak, Hogy szerettek: jele annak. Kétségbeesetten arcra Hullok én is a harasztra; Száraz haraszt, födj el engem! Volt nyaram, s én – nem szerettem!” VII.: egy történelmi szerep illúziója (Napóleon – elvész a dolog lényege) Gina emléke (1856) 20 • • filozofikus megelőlegezi a XX. század „hosszú vers” fogalmát „A földet ásom körmeimmel, Hogy belé rejtsem arcomat; A föld alá hiába búvok, A sírok férge is kacag.” • a szerelem örök nap - Hajótöröttek (1857; közéleti, politikai allegória; nagyon erős atmoszférája van) - Virrasztók (1857; allegória) - A kárhozat helyén (1872) • egyik legszebb szóképe: „befagyott emlékezet” • egyszerre tudósít mindennek a hiányáról: „Hogy koldussá szegényült a lét; Leélte tündöklő nyarát. Üres a végetlen mindenség, Ki van rabolva a világ!” - Végtelenség (1875) • az emberi sors lehetőségeit mutatja be • nehéz, modern paródia „De

hát mit ér, mi haszna Kopognom a lehetlenség konok Vaskapuján? Mi haszna verdesem Fájó, törékeny fejem e kemény, Áthatlan óriás acéltömegbe? Szétzúzik ottan észrevétlenül, Mint egy galambtojás, mit a magasból Ragadozó vad ejt le kősziklára.” - A vaáli erdőben (1875) - Húsz év múlva (1876) - Őszi tájék Városligetben (1880) „Itthon vagyok, ez az én fészkem.” „Minek neked parányi részlet, Ha tied az egész világ?” „Mi egymásé vagyunk. Egymásban Élünk, találjuk örömünk. Ismerjük egymást; fény s homályban Találkozunk, ölelkezünk.” „Mi értjük egymást; ez az erdő Az én királyi palotám; E mennyezetes mohos csertő Trón, bölcső, páholy, nyoszolyám.” - A bikoli fák alatt (1880) • nagy filozófiai vers 21 • • • a természetben zajlik panteisztikus: „előttem az Isten megjelen” hasonló: Nádas tavon „Sok kérdésemre mélyen hallgat; De amit mond, az mind igaz.” - Az üstökös

(1882) • Az első magyar szimbolista versként tartják számon, de nem az: az első három versszak igen, de az utolsó versszak egy allegóriával kiveszi a szimbolista költészetből. • Vajda a korabeli csillagászati állapotok szerint írja, hogy az üstökös egyenes pályán jár. - A Balaton partján: „Nincsen itten állandóság [] lettem és már nem vagyok.” - - Gyermekkorom tájéka (1885) • hasztalanság • szélsőséges  „Úgy ég a vérem, mint a kátrány.”  „az én szívem, az itt a holt” Állatkertben (1888): gyötri a végtelenség; a némaság kétségbe ejti - Nádas tavon (1888) - Halál (1889): „Beszélhet a hit és bölcselet []meg kell nyugodni benne.” - Emléksorok (1891) – ez van rajta a sírján Elmúlni ily pillangó lét után! Eltűnni és nem tudni, hogy hova? Megsemmisülni, mindörökre tán; Nem látni többé a napot soha! Ember, mulandó, koldus vagy király, Emeld föl és hordd magasan fejed! Hős vagy,

fenséges, mind, ki a halál Gondolatát agyadban viseled! - Harminc év múlva (1892): a Ginához írt utolsó nagy költemény - Búcsú a naptól (1895): arról szól, hogy mi történik, ha a lírai alany meghal - Estharang költészete középpontja: a nap Vajda János életrajza - apja Vajda Endre (autodidakta); anyja: Veleczky Lívia - a kilenc gyermek közül öt marad életben: a költő és négy lánytestvére - keresztapja: Kulcsár István - az 1870-es évek végéről egyre több önéletrajzi írása van (többeknek ad belőle, pl.: Palágyi Menyhért és Lajos, Szana Tamás, Zemplényi Árpád, Ágai Adolf) - Saját emlékei alapján: élete első húsz éve maga volt az éden. - két nagy eszményképe • Vajda Endre • Napóleon - Emellett Petőfi-kultusza élete végéig megmarad (csak kevés emberről van egész életén át állandó képe). Apja mellett Petőfi az, akinek számít a véleménye, bár nem kerülnek barátságba, és csak keveset beszélnek

- Anyját lenézi, és bevallottan nem szereti (talán ezért lehet, hogy soha nem érzett valódi szerelmet). 22 - - - - A ’60-as évek eleje: válság (politika, szülei halála). Egyes életrajzi homályok örökre megmaradnak; pl. • Vajda Péter milyen rokonságban állt a költővel (Kovács Ida semmit nem talált ezzel kapcsolatban). • Gina személye: ma már kicsit közelebb vagyunk az igazsághoz. Portréja megvan D Szemző Piroska előszavában (ebben található az egyedül autentikus Vajda-, Gina- és Róza-életrajz). • Bartos Róza személye Vajda nagyon jó iskoláztatást kap: Székesfehérvár, piaristák, Pest (Vajda Péter), illetve még egy év, nem tudni, hol. Kérdéses, hogy érettségizett-e, és ha igen, hol (valószínűleg Székesfehérvárott). Viszonylag műveletlennek számít abban a korban, amikor a költő már nem lehet poeta natus. De jól tud németül, franciául, görögül és latinul, ezért inkább azt mondhatjuk, hogy nem poeta

doctus. Nem tudni, miért olyan rossz verstanos (valószínűleg nem érdekelte). 1845: Petőfit már ekkor kitűzi ideáljául. 1846: följön Pestre, és hirtelen belekerül az irodalmi életbe (ez a hirtelenség Vajda Péternek is köszönhető). Ekkor jelenik meg egy nagyon jól sikerült műve, a Bakonyi legény is Megismeri Jókait és Tóth Kálmánt, akik szintén bevezetik az irodalmi körökbe. Tagja lesz a Tízek Társaságának. Az ő nevéhez fűződik, hogy március 15-e 15-én volt. Eredetileg 18-án lett volna, de Vajda türelmetlensége miatt indultak meg előbb az események. Két legenda: • Vajda becsukta a Pilvax ajtaját 14-én este, és azt mondta, addig nem megy onnan ki senki, amíg nem történik valami. • Másnap reggel elkezdte verni az esernyőjével az asztalt, hogy induljanak végre. Azonnal belép a nemzetőrségbe, de a harcokban nemigen vesz részt (a győztesekben soha). Mindig a nehéz részekben van része (pl visszavonulás) Tábornoka: Kiss

Ernő 1849: a fegyverletétel híre Borosjenőn éri. Barátjával Válra megy, és ott bujdosik 1849 december eleje: Haynau fölhívása, hogy aki nem jelentkezik, kivégzik. Vajda jelentkezik, és közlegényként Stájerországba küldik Amikor hazatér, indulat és sértettség van benne a kortársai iránt, akik itthon maradhattak. (Hirtelen ellenségnek látja őket.) De ő csak a saját megalázottságával van elfoglalva, és az itthoni szorongást nem látja át. Sokat párbajozott, de mindig ő győzött. A magyar társadalmi krízis és a világképbeli krízis egybeesik nála. Úgy érzi, kihullott az egészből. Ez metaforizálódik nála Ennek az egyik műve Az üstökös lesz (az egyetemesből való kiesés és megsemmisülés). A másik metafora: a magányra ítéltetés Egyetlenegy pozitívum marad: individuumként ki tud emelkedni (vö. „mint egy Ararát”) 1849 Franciaországban is krízis. • III. Napóleon lesz a császár, és ez az egész francia

arisztokráciát undorra lés csömörrel tölti el. • Baudelaire: csak a nihil marad és az undor. • Flaubert: okádhatnékja támad. A lehetőségek hiányoznak, így a perspektíva beszűkül. Mégis megjelenik Vajda igazi szimbóluma: a nap – de ennek is a hiánya van jelen. („Hova lett a nap az égről”) A nap hiánya: apokaliptikus (~ a végítélet ideje). • azért van ott, hogy eltűnjön • eleve nincs ott A nap a hiány szimbólumává válik; ez azért is lényeges, mert Vajda élete első szakaszában szinte a természetben élt. Az egyetemességbe vetett hiányt jelenti 23 - - - - Vajda Endre majdnem ateista, és fiánál két erőteljes motívum van jelen. • istenkeresés • istenkáromlás A magyar irodalom legvallásosabb költője Balassi Bálint, Ady Endre és Szabó Lőrinc – mert annyira szenvedélyesen veszekszenek Istennel. Kiczenko Judit szerint Vajda is közéjük tartozik A történelmi értékvesztés után Vajda lírája átalakul:

filozófiai jelleget ölt. • Ő írja meg a nagy filozófiai lírát – talán azért, mert benne nincsenek előítéletek. Madáchcsal vagy Keménnyel szemben ő nem olvas eredetiben Kantot vagy Hegelt • Naivitása előiskolázatlanságából is fakad. • A létezés alapvető kérdéseit veti föl, de nagyon naivan, és ezért lesz olyan erőteljes. • Vitalitás és düh jellemzi (emberileg egyébként is indulatos). 16 • Lírája „kérdező líra”: a magyar irodalomban ez senki másra nem jellemző. Nagyon sokszor ő is tudja, hogy nincs válasz, ezért eleve indulattal teszi föl a kérdéseket. 1870/80-as évek: nyíltan fölvállalja individualizmusát. (A századvégen jönnek majd a nagy individuumok, illetve a közösség negligálása.) Szépségkultusza egyik megvalósulása a Gina-kultusz. Gina egy ürügy arra, hogy Vajda megírja a hiányt, az indulatot. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy ezen versek mögött nincs erotikus szenvedély. Szeretet

viszont nincs benne (márványszobor szépségű nő). Líráját erőteljes panteisztikus vonások jellemzik. Pl a Nádas tavon, ami a Vajda-líra egyik csúcsa. • a költemény eleje: totalitás • teljesen archékból építkezik; négy őselem:  tűz – nap  víz – víz  szél – nád (finoman leng)  föld (az éteri környezetben csak „éppen” van jelen) • ez a vers maga a tökély; ok: nem négy, hanem háromsoros strófákat használ • nagyon sok benne a magánhangzó, illetve a magánhangzó értékű mássalhangzó • domináns benne: l, m, n, r • retteg a haláltól, és igazságtalannak tartja az emberi élet végességét – megőrjíti, hogy az élet az ő halála után is menni fog tovább (Arany Jánost viszont pont ez nyugtatja meg) • ami megnyugtathatja az ilyen embert: a halál • a vers tetőpontja: dél; ok: ebben a pillanatban minden együtt van, és újra elhiszi, hogy van egész (ez az egy pillanatnyi tökéletesség is elég

ahhoz, hogy pillanatnyilag igaznak gondolja: talán nem is fog meghalni, és ez a bizonytalanság boldoggá teszi) • az ontológiai ámulat verse (az irracionális szférába tartozik) 2004. április 26 Mikszáth Kálmán - Van kritikai kiadás, de ez befejezetlen (az öregkori novellák és a publicisztika nincs benne). 16 Pl. Thaly Kálmán írt róla egy negatív kritikát, és amikor szembement vele az utcán, Vajda majdnem halálra verte a sétapálcájával. 24 - - A Mikszáth-recepció kicsit jobban áll, mint Jókaié; ok: ideológiailag nagyon ki lehetett sajátítani. Király István monográfiája (1951): Mikszáth hangja végül a sötét leleplezésig jut el, és addig, hogy a dzsentrik élősködők. Társadalombírálata pedig egyre inkább élesedik A marxisták rá tudták húzni a kritikai realizmus címkéjét. Barta János a Mikszáth-problémákról (1960): Királlyal nyit polémiát. Ő inkább romantikusnak találja Mikszáthot, és úgy véli, a

dzsentrik inkább jópofák, és a róluk írtakat nem lehet konkrét társadalmi jellembírálatnak tekinteni. A Mikszáth-monográfiák az 1970/80-as években dilemmába kerülnek: mindenki tudja, hogy Bartának igaza van, de senki nem mer állást foglalni. első megjelent művei • A vármegye rókái • Az apám ismerősei 1881/82: Tót atyafiak, A jó palócok (befutás, siker). • Az első novellája (Az aranykisasszony) már folyóiratban is megjelent. • Nem az egyes szövegek a fontosak, hanem a kötet kompozíciója. • Valami más, eredeti hang jelenik meg, és ez fölhívja a figyelmet a Tót atyafiakra: arra, hogy a hagyományos recepcióval ellentétben ne az egyes novellákat tekintsük, hanem a kompozíció egészét. Tót atyafiak • a négy novella  Az aranykisasszony (1877, a Petőfi Társaság lapja; 1879: önállóan)  Az a fekete folt (1877, a Petőfi Társaság lapja)  Lapaj, a híres dudás (Fővárosi Lapok, Szegedi Lapok)  Jasztrabék

pusztulása (1878) A hagyományos recepció a másodikat tüntette ki (esetleg a harmadikat), az első és a negyedik azonban teljesen kimaradt az életmű kezdetének az említésekor. • Nem esztétikai, hanem logikai konzisztenciát kell keresni. • Eisemann György monográfiája: áttörés, mert rehabilitálja Az aranykisasszonyt, illetve megemlíti, hogy itt van valami kötet-kohéziós erő. A negyediket esztétikailag értéktelennek tartja, ezért nem vizsgálja • Az első három novella az apa–lánya viszonyt tematizálja.  első: ironikus megformálás  második: tragikus megformálás  harmadik: szentimentális megformálás • Viszont: ha nem esztétikailag, hanem logikailag kapcsolódnak a művek, akkor a negyedik novellát sem lehet leválasztani. (A hatásorientált mű szempontja: fontos a mű eleje és vége.) • Ekkor már készen volt A jó palócok c. kötet is, aminek az első darabja (A pogány Filcsik, 1876) szintén az apa–lánya viszonyt

tematizálja. • Jasztrabék pusztulása  A szerzői szándékkal is lehet magyarázni, hogy a Jasztrabék pusztulása ide lett téve. Már kétszer megjelent (a két első mű részeként), vagyis Mikszáth is kereste a novella helyét. 25  Műfajisága furcsa: detektívtörténetszerűnek lehetne vélni, mert egy detektív kinyomozza az esetet. 17 De inkább bűnügyi jellegű (crime-story), bár ez is meglehetősen furcsa  Három történetből áll.  Elveszett ökrök  leginkább ez az, amit detektívtörténetnek lehet mondani  megismerteti a detektív képességeit az olvasóval  enigmatikus: végigvezeti a történetet, majd a csattanót hagyja el („kár, hogy ennek a története nem tartozik ide”)  Három csavargó  Jasztrab elfogása  Pitavall (francia ügyvéd, akinek bűnügyi fogalom lett a neve): a bűnesetek dokumentumszerű leírása. 1868-ban jelenik meg, de teljesen másként, mint ahogyan Mikszáth említi.  Pitavall: az

1858/59-es történetben nincs nyomozó, hanem egy osztrák báró, aki, amikor megtudta, hogy vége lesz a háborúnak, sok ökröt rendelt a hadsereg élelmezésére, majd ezeket olcsón eladta, és még kárpótlást is kapott (sikkasztás).  A detektívtörténet jellemzője: nincs modalitása. Minél véresebb a gyilkosság, annál nagyobb a kihívás a detektív számára, aki nem moralizálhat közben  Kérdés, hogy ez a téma hogyan illeszkedik az apa–lánya témába.  Jasztrab többször is fiamnak nevezi az elfogni kívánt bűnözőket; ez sejteti, hogy a gyermek–szülő viszony itt is megjelenhet.  Ez a viszony itt sokkal metaforikusabb: a Gergye azáltal tudja elfogni a bűnözőket, hogy szereti őket, azonosul velük, és tud az ő fejükkel gondolkodni.  Rájátszás egy bibliai történetre (Lk15): a tékozló fiú története. Előtte két fölvezető szöveg: az elveszett bárány és az elveszett drachma Ugyanez a fölépítés megtalálható a

novellában is: Jasztrab történetét két fölvezető szöveg előzi meg.  A szeretetmotívum kapcsán az egész mű átértékelődik, így funkcióját tekintve a kötetben ez a legfontosabb. • a szövegek kapcsolata  második és harmadik: hangsúlyosan egy időben és egy térben játszódik, így a kötet belső magva (ezt a szövegek is megengedik) – valóságszimuláló szövegtípus  az első és a negyedik inkább irodalmias szövegtípus (sok bennük az irodalmi kapcsolat)  Jókai: Az arany ember (bár a történet itt átértékelődik)  Jókai: Szegény gazdagok (Krisztina története: annyi aranyat kell hozni, amenynyi a lány súlya)  Jósika Miklós: Két élet (1862; Csutkás és Demeter jellemzése)  Petőfi is megjelenik (ő is ott tanul Selmecbányán)  Pitavall Ezzel szemben Jasztrab története inkább fiktív, ugyanakkor vannak benne kortörténeti szálak. • a novelláskötet szerkezete  keretes  keret: az első és a

negyedik  mag: a második és a harmadik 17 Detektívregény: csak a végén tudjuk meg, ki volt a tettes (ez az egész történet poénja). Bűnügyi regény: Columbo-szerű; nem az az érdekes, hogy ki a gyilkos (ez már a mű legelején kiderül), hanem az, hogy a nyomozó hogyan deríti ezt ki. 26 - 18  párhuzamos  az első és a második közt  az apa és a lánya közt idegenség van  eszközszerű szeretet (az apa ki akarja használni a lányt)  a harmadik és a negyedik közt: mintha a szeretetmotívum dominálna  Lapaj azért szereti a kislányt, mert emberi lény  Jasztrab szeretettel fordul a bűnözők felé Ami probléma: a negyedik novellában fiú szerepel. Ez azonban azért van, hogy az olvasó ne értse félre, és ne gondoljon bele erotikát. A jó palócok • A kötet tizenöt kisebb novellából áll. • A palócok eredendően magyar etnikum, de nincs semmilyen etnográfiai leírás. Amennyire a tótok nem tótok, annyira ők sem

palócok Vagyis: csak hangulati szerepük van, és semmi jelentősége, hogy a szereplők palócok. • Lisznyai Kálmánnál már megjelenik a motívum, és fontossá válik: a székelységhez hasonlóan az eredeti magyarság eszméjévé válnak, de a műben nincs semmi magyarságtudat. • amiért szükség van a palócok említésére:  hogy rímeljen a tót atyafiakra  a novelláskötet kohéziójáról van szó  sokkal egyneműbb, mint a másik; ok: az egész a palóc vidékre van helyezve (de ennek sincs jelentősége, mert bárhol játszódhatna Magyarországon) • A mai, Krúdyn, Kosztolányin, Bodor Ádámon nevelkedett olvasó egy regényként olvasná. (A regény széteső a XX században, és ezt is regénynek nézi) • Mintha Mikszáth törekvése arra irányulna, hogy az olvasó ne tekintse lineárisan a művet. • Első: A néhai bárány (Bodok, Csúri Jóska): harangszószerű szignállal kezdődik, majd a végén: Jóska a haranglábnál ül (keretes).

• Hatodik: A pogány Filcsik: fölbontja az olvasó által elvárt logikus időszerkezetet (a többi nagyjából „jó” sorrendben van); Gélyiné kísértetszerűen jelenik meg, de csak hat novellával később hal meg. • Edgar Allan Poe két műve: A Morgue utcai kettős gyilkosság és A fekete macska (1874)  A kritikai kiadás azt állítja, hogy Mikszáth elsőként fordítja le ezeket a műveket. Ez azonban nem igaz, hiszen Mikszáth nem tudott franciául (lehet, hogy már elkezdett tanulni, de ilyen szintre még nem juthatott el 18).  Mikszáth műve: A rejtélyes gyilkosság (1875); valószínű, hogy Mikszáth a Hang Ferenc fordításában megjelent két művet (1862) olvasta. Hang Ferenc fordítása: A rejtély.  Mikszáth a fekete macskáról szóló novellát nem rakja be a kötetébe, inkább külön, név nélkül jelenteti meg a Mulattatóban (Rubinyi Mózes állapítja meg, hogy Mikszáth műve).  A Morgue utcai gyilkosságról szóló novelláról

való Hang-fordítás hűséges, Mikszáth azonban átírja ezt: elhagyja a címet és a mottót, illetve átírja a bevezető részt (Mikszáth elhagyja Poe hosszú értekező betétjét). Mikszáth elhagyja a logikai gondolatmenetet, így pont a lényeget hagyja el. Szerkezete nem olyan átlátható, mint egy detektívregényé (Mikszáth nem ellopta, hanem átdolgozta Hang Ferenc fordítását). Mauks Ilona állítása: 1871/72-ben kezdett franciául tanulni. 27 - Mikszáthnál már nagyon korán megjelenik a detektívregény kijátszása. A detektívtörténetben az olvasónak nem kell aktívnak lennie, mert a detektív a végén elmondja az összefüggéseket (önmagába zárt típusú mű) Kísértet Lublón: a detektívregény és a kísértettörténet egybejátszása. A lohinai fű (1885; novella) • A nem túl sikerült művek közt tartják számon. • Úgy tűnik, mintha egy klasszikus detektívtörténetet képezne le. • a detektívregényben két főszereplő

van  narrátor – mellérendelt (hasonló: dr. Watson); ő mondja el a történetet, de nem jön rá semmire  nyomozó – fölérendelt (hasonló: Sherlock Holmes); a narrátor által is ismert adatokból oldja meg a rejtélyt • Mikszáth műve: két főszereplő, de egyik sem narrátor (E/3-ű történetmondás).  Sótony: fiatal nőcsábász, aki Apolkának udvarol  Tereskei: tapasztalt, idősebb • Valaki azzal fenyegetőzik, hogy fölgyújtja a falut. Három levél után valaki meg is teszi ezt A két nyomozó kutatni kezd Tereskei szerint írásvizsgálatot kell tartani, de mindenkinek ugyanolyan az írása, mert minden fiatalt az új kántortanító tanított írni (az öregek írása is hasonló, mert őket meg a régi tanító tanította). • Végül kiderül az igazság (azon pamutszálak révén, amelyekkel a levelek át voltak kötve). Sótony meglátja Apolkán a zöld-piros harisnyát, amiből a pamut származik, és rájön, ő volt a gyújtogató •

Apolka riválisa (Magdalenka) is tudja, hogy Apolka a gyújtogató, mert a tarsolyában van a csodafű, ami a legenda szerint láttatja az igazságot. Valójában azonban Magdalenka nem a fű miatt látja az igazságot, hanem szerelemféltésből (mindkét lány a papba szerelmes, és Apolka el akarja üldözni a férfit). • Nem az a lényeg, hogy ki a tettes, hanem az, hogyan jutunk el a megoldáshoz. • A novella a logikus emberi gondolkodás természetét játssza ki. 2004. május 3 Beszterce ostroma - Eisemann György monográfiája az anekdotizmus kapcsán nyúl hozzá. - Mikszáth szereti vegyíteni a műfajokat. - Talán ez az egyetlen olyan Mikszáth-mű, amelyben nincs detektívszál és nyomozási mozzanat. - Az író két fontos műfajiságot jár benne körül. • fikciós jellegű szövegképzés (kitalálásos) • a tényregény műtípusa Ez a két típus már az előszóban ütköztetve van. Két szempont: • életrajzi figura (úgy tünteti föl a főszereplőt,

mintha valóban élt volna, és a kritikai kiadás azt mondja, hogy valóban élt) • az írás szempontja („a megírás szempontjából” - A kritikai kiadás gesztusa: közli Pongrácz arcképét – ezzel a tényregény irányába mozdítja el a művet (a kép befolyásolja az olvasatot). - A regény eleje és vége: tényregény. - A regény közepe: sok irodalmi utalás. 28 A legfeltűnőbb: Don Quijote. A regényről szóló recepció azt élezi ki, hogy a két figura miben különbözik egymástól, nem pedig azt, hogy miben hasonlítanak. Szalay Károly, Sőtér István: Don Quijote és a környezete közt ellentét van, míg Pongrácz dilijéhez hajlamos alkalmazkodni a külvilág. • Cím: alapvető eposzi jelleget kölcsönöz a műnek; groteszkség: Beszterce mint színhely meg sem jelenik a műben. • Vígeposz-imitáció: Apolka átadása. • Sok gesztus van az olvasó felé, hogy itt erős irodalmi allúziókról van szó. • Balzac: a „pozsonyi

asszony”-anekdota kapcsán (diskurzusindító szituációként említhető; regénye: A harmincéves asszony). • Shakespeare nevének az említése: Behenczy megjelenésekor. • Boccaccio neve: a „pozsonyi asszony”-anekdota kapcsán. • Cervantes: egy kisasszony átadja a regényt Pongrácznak. Mintha a regény olyan műfajokat idézne, amelyek diskurzusalapozó helyzetben vannak. • Shakespeare: az európai dráma kezdete • Boccaccio: az európai novella kezdete (emblematikus tömörséggel) • Cervantes: az európai, modern regény megjelenése A líra műneme nem jelenik meg; ok: a lírában nincs ilyen emblematikusan jelölő név, illetve csak a regény belső ideje (XV–XVI. század) után alakult ki (a XVIII században) két nőtípus • Estella („a harmincéves asszony”, aki mindent tud): a műben ő az egyetlen, aki időben létezik, vagyis megöregszik • Apolka (szende szűz): róla csak annyit tudunk, hogy egyre szebb lesz Bennük is a Don Quijote

leképzése történik: Mikszáth Dulcineát két részre osztja. • Apolka: az a Dulcinea, aki Don Quijote fejében van • Estella: valódi figura Különbség: Don Quijotéhoz képest Pongrácz sokkal jobban tud tájékozódni. Mindkét nővel ugyanúgy jár el, mint Dulcineával, de tudja, melyikkel hogyan kell bánni • Estella: vörös hajú cirkuszosnő, akit nem szokás feleségül venni • Apolka: eszébe sem jut feleségül venni, hanem a lányaként akarja nevelni Mikszáth azt játssza ki, hogy Dulcinea talán csak egyszer jelenik meg Cervantes regényében. kapcsolat a Beszterce ostroma és a Don Quijote közt • A Don Quijote egy olyan regény, amelyben a második könyv szereplői olvasták az elsőben szereplőket. Don Quijoténak azért kell meghalnia, nehogy valaki tovább tudja írni a történetét. • Borges: Vajon miért nyugtalanít bennünket, hogy Don Quijote Don Quijotét olvas, Hamlet pedig Hamletet néz? – Azért, mert szembesít azzal, hogy talán mi

sem létezünk, csak valaki kitalációi vagyunk. • Pongrácz gróf olvassa azt a Don Quijotét, aki magát olvassa. • A regényben egyedül Pongrácz tudja, hogy ő egy regény szereplője. Ezt a zsolnai kocsmában játszódó jelenet is bizonyítja. Ezt a történetet csak Pongrácz és Pruzsinszky érti meg, a többi tiszt nem, sőt az olvasó sem tudja, min mulatnak. Pruzsinszky azért érti, mert sok pénze volt, Pongrácz pedig azért, mert tudja, hogy ő egy fiktív lény, így más az ontológiai státusa. • Pongrácz azért nem aggódik a halála miatt, mert új életre kelhet (egy fiktív figura halála nem lesz tragikus). • A pozsonyi történet csattanóját nem kell elmondani, mert le van bontva. Nem a valóságot képezi le, csak egy irodalmi kellék, ezért Pongrácznak nem szükséges a csatta• - - 29 - nó. (Hasonló: az eltűnt ökrök történetében sincs megoldás) A csattanó egy könnyen sablonná tehető kellék. Érdekes regénytípus

jellemzi. • Anekdotikus típusú és szerkezetű regény. • Vannak egymástól függetlenül megjelenő cselekményszálak, amelyeket végül az elbeszélő összefon. • A Nyugat ezt az anekdotikus szerkezetet utasítja el (főleg Ady: a feudális maradványok irodalmi továbbélésének tekinti, ezért úgy gondolja, irodalmi szempontból avítt). • Ezt az Esterházy-féle próza kezdi újragondolni. A széteső regényszerkezet már egy anekdotikus szerkezetre hasonlít. • A Beszterce ostromában is van egy ilyen tendencia, de az író itt összekeveri a szálakat. A Noszty fiú esete Tóth Marival - megjelenése folyóiratban: 1906, 1907 - megjelenése könyv alakban: 1908 - Mikszáth utolsó előtti nagyregénye (az utolsó: A fekete város) - A mű kínál egy olyan jellegű olvasatot, hogy a Noszty-klán egy parazita társadalmi réteget képvisel. Ezt főleg Király István monográfiája erősíti meg - De a figura jóval összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk.

- Az első pillanatban úgy tűnik, egy szerelmi szál kifordításáról van szó, így realista. - De a regénynek van egy utószava, és nehéz eldönteni, hogy itt ki beszél: a narrátor vagy az életrajzi szerző. (Jókai Az arany emberben dr Jókai Mórt ír, vagyis az életrajzi szerzőként jelzi magát – itt nem ilyen egyértelmű a helyzet) - Az utóhang kifejti, hogyan gondolja a regény alakulását a XX. században A fikciós jellegű szövegképzésnek vége van: a történetet az életből kell meríteni A nagy mesemondók ideje (pl. Victor Hugo) lejárt, a riport-jelleg kerül előtérbe De gyanús, hogy Mikszáth ennyire egyértelműen állít itt valamit (főleg a következő regénye miatt, ami egy áltörténeti mű). - 1908: számos kritika jelenik meg a regényről. • Schöpflin Aladár: a dzsentri persziflázsa jelenik meg benne (egyedül ő értelmezi így). • Schöpflin értelmezés előkerül a ’20-as években, pl. Pintér Jenőnél, de csak később,

Király Istvánnál erősödik meg. • Barta János: vitatkozik az előző véleménnyel. • A középiskolai tankönyvek elfogadják a Schöpflin-féle értelmezést; ok: Király István tekintélye. - Csáth Géza véleménye (1910) • Dekonstrukciós olvasatot végez, és az utóhangot úgy olvassa, mintha az életrajzi szerző írta volna. Tervszerű írói munkának tartja • Szerinte ez a regény egy finom és kedves mese, amelyben az író a szereplőket dróton rángatja. Ezért Mikszáth nem riportot írt, hanem egy valódi fiktív művet hozott létre • 1910-ben még igen erőteljes a szerzői szándék, Csáth azonban szembemegy ezzel: nem érdekes, hogy Mikszáth mit írt az utószóban. - A művet meseszerű szövegképzés jellemzi: absztrakt tér- és időszerkezet. Ezért nem lehet dokumentumregény (ez valódi térben és időben játszódik). - A Noszty fiú • kezdete: a mese antitézise (konkrét hely és idő: Trencsén / „abban az időben”) • vége:

„vannak még más nők és vagyonok is” 30 - - - A mű utal a meseformára is. Egy riportregényben lehetetlen, hogy ne tudjuk meghatározni, mikor játszódnak az események A szöveg fölkínál fogódzókat, de ezek ellentétben állnak egymással. • Mikszáth megjelölése: 1870-es évek (vö. Csáth: a szerzői szándék kétségbe vonása) • A kétszer elmondott beszéd története (Malinka kivesz egy 1868-ban elmondott beszédet, márt annak az elmondója és hallgatósága már rég halott; vagyis: legalább egy generációnak meg kellett halnia). • Amikor Nosztyt polgármesterré választják: Jóska azért olyan népszerű, mert 1853-ban ordította a Marseilles-t, és erre mindenki emlékszik. • Tóth Mihály karriertörténete: 35 évvel korábban kezdődött; hogy mikor, arra vannak adatok.  a gyufa elterjedése (1830-as évek közepe)  a felesége lánykorában még találkozott Kempelen Farkassal (†1804), és Tóth Mihállyal 19 éve ismerik

egymást (1820 előtt történhetett) • Regényidő: 1850–1900 (nagyjából). Tóth Mihály hazafiságáról: Petőfire utal; megismétli a kezdő formulát („Abban az időben”). Vagyis: az időfölfogás inkább meseszerű, nem pedig tényregény. A hajdani köznemesi réteget az 1870-es évektől kezdik dzsentrinek nevezni, és ők ettől fogva bírálhatók. Mikszáth azonban több időt is említ, így a regényt lehetetlen dzsentrikritikaként olvasni (esetleg akkor, ha az események a ’70-es években játszódnak, bár a valódi kritika inkább a ’90-es évekre jellemző) 19 Noszty jellemzése • Eisemann György átértékelése: Noszty a rossz, Tóth Mari a jó. De nem biztos, hogy ez ennyire egyértelmű. A regényben ugyanis vannak részek, ahol Nosztynak a pozitív tulajdonságai jelennek meg. • Haász-Fehér Katalin: Noszty egy jellem nélküli ember. • Nyilasy Balázs: a szerzői szándék végiggondolatlanságából vezeti le. • negatívumok 

váltóhamisítás  nők elcsábítása a vagyon miatt • pozitívumok (ebből van több)  a sértésre jópofán tud visszavágni  amikor valóban szerelmes, akkor ideális figuraként jelenik meg (vö. a somlói szüret) 2004. május 10 Komjáthy Jenő - Az irodalmi kánonban Reviczky Gyula és Kiss József egyre inkább háttérbe kerül, Komjáthy Jenő azonban előtérbe, illetve megjelenik mellette Czóbel Minka. - Komjáthy hagyományos megítélése • hídszerep Ady felé • a szimbolizmus kezdete (még ma is érezhető ennek a bélyege a megközelítésekben) - 1960, Gadamer: Igazság és módszer. A szimbólum helyére az allegóriát teszi Valaki nem attól jó költő hogy használ szimbólumokat. 19 Vö. TARJÁNYI Eszter, A dzsentri exhumálása = Polgárosodás és irodalom, ALEXA Károly szerk, Valóság, 2003. 31 - - - - recepciótörténet • Komjáthyról tudtak a maga korában, de soha nem volt az a körülrajongott szerző. Kosztolányi,

Babits és Juhász Gyula dolgozatai valószínűleg a Négyesy-szeminárium hatására íródtak. • A Nyugat elismeri. • A két világháború közt nem népszerű. • ’50-es évek  Komlós Aladár ismét népszerűvé teszi, de torzítja is a képét (előtérbe hozza a forradalmiságát)  Németh G. Béla is ír róla • ’90-es évek: rehabilitálják  1992: Nagy Atilla Kristóf népszerűsítő kiadványa  1994: S. Varga Pál írása  1997: Eisemann György kandidátusi disszertációja Ilyen terjedelmű monográfiatípus Babitsról és Kosztolányiról sincs; okok: • voltak bepótolnivalók • Komjáthy olyan költőtípus, amely nem volt megszokott: filozofikus, elvont gondolatiság jellemzi (ez kihívást jelent az értelmezők oldaláról) rövid életrajz • 1858–1895 • egyetlen verseskötete: Homályból (posztumusz jelent meg, de Komjáthy még tudta korrigálni a kéziratot) • apja: Komjáthy Anzelm • rokonságban áll a

Madách-családdal • 1887: Madách Aladárral, Palágyi Lajossal és Menyhérttel Alsósztregován van, ahol elmélyed a filozófiában • iskolák: Selmecbánya, Vác • Röpke Ívek: általa alapított lap (tíz száma jelent meg) • 1880: tanítói vizsga • Balassagyarmaton tanít (latin, német, magyar) • 1882: megházasodik • 1885: egy botrány miatt távoznia kell Balassagyarmatról • 1887: Szenicen (a tótok közt) kap állást költészete különlegessége • Nagybetűs fogalmakat használ, de ezek még nem nevezhetők szimbólumnak. • Baudelaire-nek sok olyan verse van, ami inkább allegóriának tekinthető, mégis a szimbolizmus kapcsán tanítják. • De a szimbólum lényege: nem lehet pontosan meghatározni. Az olvasóban általános asszociációikat vált ki. Pl Ady: A fekete zongora Ha meg lehet határozni, az már nem szimbólum, hanem allegória. • Szimbolizmus: nemcsak az, ha valaki szimbólumokat alkalmaz, hanem kell hozzá szinesztézia stb. Ne

megnevezzen, hanem sugalljon A szövegnek alapvetően érzéki ingerekre kell épülnie (nem egy nagy eszméből kell levezetni) • Komjáthy Jenő szimbolizmusa: nem írható le a poétikai eszköztárral. • A szimbolizmust a filozófia felől megközelítve: olyan művészet, ami filozófiai műveket allegorizál. Nem érzéki ingerekből táplálkozik, hanem fogalmakból • Komjáthy Jenőnél vannak nagybetűs elvont fogalmak, amelyek viszont eszmékből táplálkoznak. (Komjáthy a francia szimbolistákhoz képest is valami újat jelent) Homályból c. vers 32 egyetlen kötete indító verse ha meghatározható a beszélő, a vers nem szimbolista, ha nem határozható meg, akkor szimbolista • a szöveg középpontjában a költői én áll; vagyis: valaki beszél a versben (de a költői én mindig más, mint az életrajzi szerző) • A kritikusok szerint Komjáthynak nyelvi problémái vannak, pedig csak keresi a megfelelő kifejezéseket. Keresi azokat a szavakat,

amelyek a misztikus átlelkesültséghez kellenek. • Minden emberben van egy isteni szikra, amelynek rejtekhelye a szubjektum. • A szöveg valami elméleti hátteret sejtet, és elő kellene hozni azt a művelődéstörténeti hátteret, amelyben ez értelmezhető. • Időszembesítő verstípus (hasonló: Letészem a lantot). • Fölhasználja a magyar irodalmi hagyományt, de egy korábban nem tapasztalt elvontsági szintre jut el. Az ősige: a szubjektum transzcendenciájaként kell olvasni, és akkor nem tűnik profánnak. Álom • az egyik legérdekesebb verse • ez mutatja leginkább a szimbolikus versépítéshez való közelítést • vagy egy metaforahalmozás a versszakokon belül (első versszak: az álom metaforizált képe) • de ez a fölépítés a szöveg végére kibillen: a korábbi metaforákat alárendeli az utolsó nagy képnek • a szöveg alapján nem tudjuk meg, mi az álom (a képi rögzítettség nem jelenik meg) • • - Czóbel Minka -

Objektív, tárgyias líra jelenik meg nála, ami a költői világ szétesését mutatja. - Nagyon sokáig élt (1855–1943), „ezért” elfelejtették. - Komjáthy egy lezárt életművet hagyott hátra, így nem kellett szelektálni (életművének megvolt az egysége). - Czóbel Minka öregkorában is írt verseket. - A századfordulón Vajda és Ady között egy igen jelentős életművet írt. Sok benne a „selejt”, ugyanakkor a „találó” is - Itt a szubjektum önmagával találkozik. • Komjáthy: fölépíti önmagát • Czóbel: lebontja önmagát - életrajza • 1855, Anarcs-puszta – 1943, Anarcs-puszta • Orczy Lőrinc dédunokája • egyszerre kezd verselni magyarul, németül, angolul és franciául • néhány külföldi tanulmányút: Olaszország, Dél-Franciaország, Anglia • többnyire visszavonultan él vidéken • sógora: Mednyányszky László (ő vezeti be az irodalomba, és ő irányítja rá Jókai figyelmét, aki egyik első biztatója

volt) • barátja Justh Zsigmondnak • németre fordítja Az ember tragédiáját és angolra Petőfi néhány versét • költészete erősen intellektuális, ugyanakkor festői és zenei • kötetei  Nyírfalombok (1890)  Újabb költemények (1982) 33        Maya (1893) Fehér dalok (1894) A virradat dalai (1896) Donna Juanna (drámai költemény; 1898) Kakukkfüvek (1901) Opálok (1903) Az erdő hangjai (1914) NÉV- ÉS CÍMMUTATÓ A fekete zongora . 25 Ki látott engem (kötet) . 2 Rózsa és Ibolya. 4 A Ady Endre .2, 3, 4, 10, 18, 23, 24, 25 34 Vér és arany .10 Alexa Károly .24 Ambrus Zoltán .2, 13 Midas király.2 Andrássy .15 Andrássy Gyula .1 Arany János .2, 3, 8, 14, 15, 19 A nagyidai cigányok .2 Bolond Istók.2 Letészem a lantot .25 Őszikék .2 Toldi .8, 14 Arany László .2, 14, 15 Délibábok hőse .15 Asbóth János .2, 3, 14, 15 Álmok álmodója.2 Csiky Gergely . 3 D D. Szemző Piroska 18 Deák Ferenc . 2, 14, 15

Defoe, Daniel . 9 Robinson Crusoe kalandjai . 9 E Eisemann György . 4, 9, 19, 22, 24 Eötvös József . 2, 14 A falu jegyzője . 2 Eötvös Károly . 1 Eötvös Loránd . 14 Erasmus (Rotterdami) . 9 A Balgaság . 9 Erdélyi József. 1 Esterházy Péter . 23 Á Ábrányi Emil .13 Ábrányi Kornél .13 Ábrányi Kornél, ifj. 15 A dicsőség lovagja .15 Ágai Adolf .17 F Farkas Gyula . 11 Az utolsó ütközet 2453-ban . 11 Ferenc József . 1 Flaubert, Gustave . 3, 18 Bovaryné . 3 Forignac Géza . 15 Fráter Erzsébet . 9 Fried István . 6, 12 Öreg Jókai nem vén Jókai . 6, 12 Frye, Nortroph . 4 B Babits Mihály .24 Bahtyin, Mihail .7, 9 Bajza József .15 Balassi Bálint .18 Balzac, Honoré de .2, 8, 22 A harmincéves asszony .22 Szamárbőr .8 Barta János .10, 19, 23 Bartos Róza .18 Baudelaire, Charles Pierre .18, 25 Beöthy László .11, 14 A jövő század regénye .11 Beöthy Zsolt .14, 15 Bíró Márton .15 Bernolák Nándor .11 Bismarck, Otto Eduard Leopold von .15

Boccaccio .22 Bodor Ádám .21 Borges .23 Bori Imre .6, 12 Brahms .1 Burián István .1 G Gadamer, Hans-Georg . 24 Igazság és módszer. 24 Gerő András . 1 Godányi Zoltán . 11 Repülőgépen az északi sarkra . 11 Gozsdu Elek . 10 Az aranyhajú asszony . 10 Görgey Artúr . 15 Gyulai Pál . 3, 4, 5, 14, 15 Egy régi udvarház utolsó gazdája . 5, 15 H C Hang Ferenc . 21 Haraszti Gyula . 13 Haynau, Julius Jakob von . 1, 5, 6, 18 Hegel, Georg Wilhelm Friedrich . 18 Herczeg Ferenc . 3 Hésziodosz . 9 Cervantes, Miguel .22 Don Quijote .22, 23 Czóbel Minka .3, 24, 25 Csáth Géza .4, 23 Csengery Antal.14, 15 35 1894 . 11 Károlyi Béni. 1, 14 Kazinczy Ferenc . 14 Kazinczy Gábor . 14, 15 Kemény Zsigmond. 2, 3, 4, 14, 15, 18 Férj és nő . 4 Ködképek a kedély láthatárán . 3 Kempelen Farkas . 24 Kiczenko Judit . 13, 15, 18 Király István . 19, 23 Kiss Ernő . 18 Kiss József . 3, 24 Klapka György. 15 Komjáthy Anzelm . 25 Komjáthy Jenő . 2, 3, 24, 25 Az ősige . 25

Álom . 25 Homályból . 25 Homályból (kötet) . 25 Komlós Aladár . 24 Koselleck, Reinhardt. 11 Az elmúlt jövő . 11 Kossuth Lajos . 15 Kosztolányi Dezső . 3, 21, 24 Kovács Ida . 18 Kozáry Mónika . 1 Kratochvill Georgina . 17, 18, 19 Krúdy Gyula . 1, 5, 21 Napraforgó . 5 Kulcsár István . 17 Homérosz Iliász .7 Odüsszeia .9 Horthy Miklós .1 Hugo, Victor .6, 23 Huxley, Aldous .9 I Ilosvai Selymes Péter .8 Imre László .2 Iványi Ödön .2 A püspök atyafisága .2 J Jókai Mór 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 18, 19, 20, 23, 26 A börtön virága .12 A jövő század regénye .2, 7, 8, 11 A kőszívű ember fiai .5, 6, 7, 8, 10, 12, 13 A lélekidomár .12 A mi lengyelünk .12, 13 A Nepean szigete .10 A régi jó táblabírák .6 A tengerszemű hölgy.12 Ahol a pénz nem isten .10, 12, 13 Asszonyt kísér – Istent kísért .12 Az arany ember.4, 7, 8, 9, 10, 11, 13, 20, 23 Az új földesúr.4, 5, 6, 8 De kár megvénülni! .12, 13 Egész az északi

pólusig .11 Egy ember, aki mindent tud .4, 8, 13 Egy magyar nábob .4, 5, 6 Elátkozott család .6 Eppur si muove .7 Fekete gyémántok .6, 8 Gazdag szegények .12 Hétköznapok .6 Kárpáthy Zoltán .4, 5 Mire megvénülünk .6, 12 Nincsen ördög .12, 13 Öreg ember nem vén ember .12, 13 Politikai divatok .5, 6 Rab Ráby .8 Sárga rózsa.12 Szegény gazdagok .6, 13, 20 Szerelem bolondjai .6 Joyce, James .1 Juhász Gyula .24 Justh Zsigmond .2, 26 A pénz legendája .2 L Laborfalvi Róza . 6 Lesseps, Ferdinand Marie de . 1 Lisznyai Kálmán . 21 Lónyay Menyhért. 1 Lukianosz . 9 Igaz történetek . 9 M Madách Aladár. 25 Madách Imre . 18 Az ember tragédiája . 2, 9, 11, 26 Mauks Ilona . 21 Mednyánszky László . 14 Mednyányszky László . 26 Mikszáth Kálmán3, 4, 5, 10, 13, 19, 20, 21, 22, 23, 24 A fekete város . 23 A jó palócok . 19, 20, 21 A lohinai fű . 21 A néhai bárány . 21 A Noszty fiú esete Tóth Marival . 4, 23 A pogány Filcsik. 20, 21 K Kant, Immanuel.18

Károly Sándor .11 36 A rejtélyes gyilkosság .21 A vármegye rókái .19 Az a fekete folt .19 Az apám ismerősei .19 Az aranykisasszony.10, 19 Beszterce ostroma .5, 22, 23 Jasztrabék pusztulása .19, 20 Kísértet Lublón .21 Lapaj, a híres dudás .19 Tót atyafiak.19 Móricz Zsigmond .10, 12 Sárarany .10 Morus Tamás .9 Munkácsy Mihály .14 S Nagy Atilla Kristóf .24 Nagy Miklós.6, 8 Nagy Sándor.6 Napóleon .17 Napóleon, III. 18 Négyesy László .24 Németh G. Béla 2, 3, 4, 9, 14, 24 Nietzsche, Friedrich .1 S. Varga Pál 24 Sárosi Gyula. 6 Schöpflin Aladár . 23 Schweidel József. 6 Scott, Walter . 4 Shakespeare, William . 22 Hamlet . 23 Sőtér István . 22 Sterne, Lawrence . 3 Strauß, Johann. 1 A cigánybáró . 1 Sue, Eugéne . 6 Swift, Jonathan . 9 Gulliver utazásai . 9 Szabó Lőrinc . 18 Szalay Károly. 22 Szana Tamás . 17 Széchenyi István . 15 Szegedy-Maszák Mihály . 3 Szigligeti Ede . 3 Szilasi László . 4, 6 Selyemgubó és boncolókés . 6

Szláv József . 1 O T Orczy Lőrinc .26 Orti János .13 Orwell, George .8, 9, 11 Táncsics Mihály . 15 Tarjányi Eszter . 1, 2, 9, 24 Teleki László . 14 Teleki Pál . 14 Thaly Kálmán . 18 Tisza Domokos . 1 Tisza Kálmán . 1 Tisza Lajos . 1, 7 Tisza László . 1 Toldy Ferenc . 14 Toldy István . 2, 14, 15 Anatole . 15 Tompa Mihály . 9, 14 Boldog sziget . 9 Tóth Ede. 3 Tóth Kálmán . 3, 18 Tóvölgyi Titusz . 11 Az új világ. 11 N P Pál László .14 Palágyi Lajos .17, 25 Palágyi Menyhért .17, 25 Péterfy Jenő.3 Petőfi Sándor1, 3, 6, 14, 15, 16, 17, 18, 20, 24, 26 Pintér Jenő.23 Pitavall .20 Poe, Edgar Allan .21 A fekete macska .21 A Morgue utcai kettős gyilkosság.21 Pongrátz Emil.13 Gyöngyvirág .13 Privigyei Pál .11 V R Rákosi Jenő .15 A legnagyobb bolond .15 Reviczky Gyula .24 Rubinyi Mózes .21 37 Vajda Endre . 17, 18 Vajda János . 2, 3, 15, 16, 17, 18, 19, 25 A Balaton partján . 17 A bikoli fák alatt . 17 A kárhozat helyén . 16 A vaáli

erdőben . 16 Az üstökös . 17, 18 Állatkertben . 17 Bakonyi legény .18 Búcsú a naptól .17 Emléksorok .17 Estharang .17 Gina emléke .16 Gyermekkorom tájéka .17 Hajótöröttek .16 Halál .17 Harminc év után .17 Húsz év múlva.16 Költő barátomhoz .15 Meghasonlás.15 Nádas tavon .17, 19 Őszi tájék .16 Sirámok.15 Városligetben .17 Végtelenség.16 Virrasztók .16 Vajda Péter. 18 Veleczky Lívia . 17 Verdi, Guiseppe . 7 Nabucco . 7 Verne, Jules. 1, 11 Sándor Mátyás . 1 W Wilde, Oscar Dorian Gray arcképe . 8 Wohl Janka . 10 Z Zemplényi Árpád . 17 Zola, Émile . 13 Zsigmond Ferenc . 6 TARTALOMJEGYZÉK KLASSZIKUS MAGYAR IRODALOM ELŐADÁS II. (BMIK-161) 1 2004. február 9 1 Történeti háttér . 1 A korszak irodalomtörténeti szemlélete . 2 A műfajok fő változásai . 2 2004. február 16 3 Jókai Mór . 3 2004. február 23 6 Egy magyar nábob . 6 Politikai divatok. 7 Jókai korszakai . 7 A kőszívű ember fiai (1869) . 8 2004. március 1 10 38

Az 1870-es évek Jókai-iránya . 10 Az arany ember. 11 2004. március 8 14 A jövő század regénye (1872–74) . 14 2004. március 22 15 Jókai öregkori regényei (utolsó korszak). 15 2004. március 29 (Kiczenko Judit) 17 2004. április 19 (Kiczenko Judit) 20 Vajda János versei . 20 Vajda János életrajza . 22 2004. április 26 24 Mikszáth Kálmán. 24 2004. május 3 28 Beszterce ostroma . 28 A Noszty fiú esete Tóth Marival . 30 2004. május 10 31 Komjáthy Jenő . 31 Czóbel Minka . 33 NÉV- ÉS CÍMMUTATÓ . 34 TARTALOMJEGYZÉK . 38 39